Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Új és használt lakás vásárlására, korszerűsítésre, késedelmes vagy felmondott jelzáloghitellel terhelt lakás vásárlására, a hátralékos adós általi kisebb lakás vásárlására, illetve a deviza jelzáloghitel kiváltására felvett kölcsönök után vehető igénybe a jövőben az otthonteremtési kamattámogatás, az erről szóló kormányrendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

A legfeljebb harmincmillió forintos lakásra maximum tízmilliós hitel után lehet kamattámogatást igénybe venni. A kamatkorlát kemény, hiszen egy átlagos forintkölcsön már nem támogatható, írja a Napi Gazdaság.

Egy ember csak egyszer

Kamattámogatás csak olyan új lakás vásárlásához vehető igénybe, amely 2010 január 1. után kapott használatbavételi engedélyt, illetve ha ilyennel még nem rendelkezik, akkor az építési engedély dátuma későbbi 2010. január 1-nél. Egy személy egy alkalommal vehet igénybe ilyen támogatást. A rendelet azonban csak azt követően lép hatályba, hogy azt az Európai Bizottság jóváhagyta.

Aki új lakást épít, annak a bekerülési költség 70 százalékáról kell számlát felmutatnia, ha bontott anyagot is használt, a bekerülési költség 20 százalékáig - a felelős műszaki vezető igazolásával - az is beszámítható. Számla csak igazoltan működő cégtől fogadható el. Ugyanezek a szabályok a korábbi lakásfinanszírozási rendeletben is szerepeltek.

Felső korlát

Az új lakásra felvett hitel támogatásának feltétele, hogy a lakás - áfával, de telekár nélkül - ne kerüljön többe 30 millió forintnál. Ekkor a támogatás legfeljebb 10 millió forint hitel után jár. Használt lakás vásárlása vagy felújítása után akkor jár támogatott hitel, ha a vételár, illetve a költség nem több 15 millió forintnál. Ekkor a támogatott hitel 6 millió forint lehet.

Szintén jár támogatott hitel a 180 napon túli törlesztési késedelemben lévő, vagy felmondott kölcsön mögött - fedezetként - lévő lakás vásárlására. A lakás értékét ekkor a bank állapítja meg, és a vevő akkor kaphat támogatott kölcsönt, ha a forgalmi érték Budapesten és a megyei jogú városokban nem több 15 millió, más településen pedig 10 millió forintnál. A támogatott hitel az első esetben 10, a másodikban 7 millió forint lehet.

A hátralékos adós is kaphat

A hátralékos adós is kaphat ilyen hitelt, ha legalább komfortos, kisebb lakást vásárol. Az alapterületre kisebb lakásnak olcsóbbnak is kell lennie, mint amilyet elhagy az adós, viszont az energetikai minősítési osztálya nem lehet rosszabb annál. A devizahitel kiváltására felvett kölcsön után is jár támogatott hitel, amennyiben a forintra váltott hitel 25 százalékát a bank elengedi. A lakás forgalmi értéke azonban nem lehet több a fővárosban 20 millió, másutt 15 millió forintnál, és az adósnak az adott lakásban kell - legalább egy gyermekkel - élnie.

A kamattámogatást akkor adja az állam, ha a bank a rendeletben előírt kamatnál nem magasabban határozza meg a hitelkamatot. Például az egy évig állandó kamatozású kölcsönnél a kamat nem haladhatja meg a 12 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozam 3 százalékponttal növelt mértékét.

Ez a december végi állapot szerint - a másodpiaci referenciahozam alapján - 10,95 százaléknak felel meg, miközben az MNB novemberi statisztikája azt mutatta, hogy az új, lakáscélú forinthitelek átlagkamata 11,20 százalékra nőtt. A kamattámogatás a futamidő első 5 évére jár, és évenként csökken. Például új lakás vásárlásakor és legfeljebb két gyermekig az első évben 60 százalék, míg ettől több gyermek esetén 70 százalék a támogatás. A támogatás az ötödik évben - az előbbi sorrendben - 40, illetve 50 százalékra csökken.

Orbánék futtaták fel

A támogatott lakáshiteleket még az első Orbán-kormány vezetett be 2000 februárjában, majd a következő két évben egyre vonzóbbá tették a rendszert, csökkentették a kamatot, növelték a futamidőt, emelték az igényelhető hitelösszeget és az adókedvezményt.

Elemzők szerint a kétezres évek elején a támogatott hitel egy-három éves időtávon az építőipar felpörgetésén és az ÁFA-bevételek növekedésén keresztül megdobta az állam bevételeit, ugyanakkor később a hatás átfordult, és hosszan elnyúló jelentős terhet jelentett a támogatások folyamatos fizetése. Becslések szerint a kamatterhek évente mintegy 150 milliárd forintos plusz kiadást jelentettek a büdzsének az elmúlt évtizedben, még úgy is, hogy a támogatási feltételeket a Medgyessy-kormány jelentősen szigorította. Míg 2000-ben 17,221 milliárd forintot fordítottak erre, addig 2007-ben már 160,897 milliárd forintot, idén 120 milliárd forintot ment el kamattámogatásra.

Mindez ráadásul úgy, hogy 2004-től már forinthitel iránt érdeklődők száma is csökkent, a támogatott hitel sem tűnt versenyképesnek a látszólag olcsó devizahitelekkel szemben, a lakosság inkább a frank felé fordult. Bajnai Gordonék a válságkezelő csomag részeként átmenetileg fel is függesztették a támogatott lakáshiteleket, majd még szigorúbb feltételekkel indították újra.

Eddig is volt

Az eddig hatályban lévő rendeletben komoly korhatárbeli megkötések voltak: 35 év a felső határ az igénylésnél, a legalább két gyermeket nevelőknél pedig 45 év, az igénylőnek ráadásul csak új lakás vásárlására, építésére vagy felújításra használhatják a kölcsönt. A hitel maximális összege Budapesten és a megyei jogú városokban maximum 12,5 millió, máshol 10 millió forint lehet, felújításnál pedig 5 millió forint. A kamattámogatás az állampapír-referenciahozamhoz kötött, mértéke a felhasználás céljától, illetve az igénylő körülményeitől függ. A támogatott időszak legfeljebb 20 év lehet.

Úgy tűnik, a kormány tanult a hibákból: a korábbinál kisebb lesz a támogatás mértéke, de azt többen vehetik igénybe, és a támogatás hossza is rövidül. Így elkerülhetővé válik az is, hogy a kamatterhek az idő előrehaladtával egyre nagyobb terhet jelentsenek a költségvetésnek.

Nem példa nélküli

A lakáscélú kamattámogatás egyébként nem példa nélküli Európában: bár az állam jellemzően szociális bérlakásokkal segít a rászorulókon – így például Hollandiában a teljes lakásállomány 35 százaléka szociális bérlakás -, több országban is előfordul a magyarhoz hasonló kamattámogatás. Finnországban az 1940-es évek óta költ erre az állam, Lengyelországban pedig 2007 óta biztosítanak támogatott hiteleket a középosztálybeli családoknak lakásvásárlásra – a rendszer ugyanakkor 2009-ben csak 5 milliárd forint körüli összeggel terhelte meg az állami büdzsét.

forrás: index.hu

Sokan családi, rokoni, baráti kölcsönből, illetve ajándékba kapott pénzből oldják meg devizahitelük végtörlesztését. Előbbinél nem árt szerződést kötni, utóbbinál pedig körültekintően kell eljárni, mert adott esetben súlyos vagyonszerzési illetéket kell megfizetni.

A végtörlesztés adó- és illetékmentes, ha viszont annak forrása ajándékból származik, akkor jelentkezhet illetékfizetési-, illetve bejelentési kötelezettség is. A pénz ingóságnak számít, így ajándékozása alapesetben illetékköteles, ha 150 ezer forintnál nagyobb összegről van szó. Nem kell megfizetni az ajándékozáshoz kapcsolódó vagyonszerzési illetéket, ha a megajándékozott egyenes ági rokonától kapja a pénzt, bármilyen formában is történik az átadása (készpénzben, bankszámlára befizetve, vagy bankszámláról bankszámlára utalva).

Ha viszont nem egyenes ági rokontól jön a pénz, akkor csak egyetlen esetben mentes az illeték alól: ha bankszámláról bankszámlára utalják. Ezt a jogszabály takarékbetét ingyenes megszerzésének tekinti, ami minden esetben mentességet élvez, akkor is, ha egy idegentől jött a pénz.

Bármilyen formában történik is az ajándékozás, fontos, hogy az átadástól számított harminc napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnál, akkor is, ha illetékmentesség áll fenn. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni, utóbit illetékmentesen hitelesítik. Ha az ajándékozásról nem készült okirat, akkor szóban is lehet bejelentést tenni, amiről az adóhatóság igazolást ad.

A magánszemélyek egymás közötti kölcsönszerződését ugyan nem kell papírra vetni ahhoz, hogy érvényes legyen, de nem árt írásba foglalni, mert később egy esetleges bírósági eljárás során a szóban megkötött kölcsönszerződés tartalmát nagyon nehéz bizonyítani. Nagyobb összeg esetén érdemes közjegyző, vagy ügyvéd előtt megkötni a kölcsönszerződést, biztos ami biztos alapon, de az interneten számos helyről letölthető keretszerződés is megteszi, ha két tanú előtt írják alá.

forrás: index.hu

Újrainduló szociálpolitikai kedvezmény és kamattámogatott hitelek a kormány otthonteremtési csomagjában. A mai Orbán Viktor és Matolcsy György által közösen tartott sajtótájékoztató után a Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette a program részleteit is.

A szociálpolitikai kedvezmény

A támogatásnak az energiatakarékos, élhető, megfelelő komfortérzetet biztosító lakások építését, a gyermekvállalást és a munkavállalást kell ösztönöznie, oly módon, hogy az a korábbi visszaélések lehetőségét kizárja. A szociálpolitikai kedvezményt a támogatási rendelet kihirdetését követően lehet igényelni, a kifizetések 2012-ben indulhatnak, áll a közleményben.

A kedvezmény legfontosabb feltételei között szerepel, hogy azt csak azok vehetik, akiknek még nincs lakástulajdonuk, az egyik szülőnek van legalább fél éve fennálló munkaviszonya, nincs köztartozásuk és legalább B energetikai kategóriájú épület építését, vásárlását valósítják meg. Ez utóbbi pedig magában foglalja a tanúsítással foglalkozó cégek és szolgáltatások várható terjedését.

A szociálpolitikai kedvezmény jellemzői:

- a támogatás összege függ a gyermekszámtól, a lakás nagyságától,
- a támogatás utólagos finanszírozás keretében kerül folyósításra,
- “vállalt” gyermekek esetén is jár (35 év alatti házaspárok esetében - a meglévő gyermekek számától függetlenül - 2 gyermeket lehet előre vállalni, egy gyermeket 4 éven, kettőt pedig 8 éven belül kell “teljesíteni”).
- a - telekár nélkül számított - egy nm-re jutó építési költség (vételár) maximalizálva lesz, hogy luxuslakások építése esetén az állami támogatást ne lehessen igénybe venni,
- A energetikai kategóriájú lakás építése esetén: 1,1 szorzót,
- A+ energiaosztályú lakás építése esetén: 1,2 szorzót,
- passzív ház építése esetén: 1,3 szorzót kell alkalmazni.

Rövidebb időre szólna, mint a jelenleg élő konstrukciók, de szélesebb réteg vehetné igénybe. A kormány előtt fekvő jogszabálytervezet a bajba jutott adósokat kisebb lakásba terelné, és a hitellel terhelt lakások megvételét is segítené. Végtörlesztésre nem lehetne igénybe venni, a nagycsaládok járnának vele a legjobban. A második Orbán-kormány kevésbé bőkezű, mint az első, de követi a tavaszra kidolgozott szakmai stratégia ajánlásait.

“Hamarosan a kormány elé kerül a devizahitelesek megsegítését szolgáló új kamattámogatásról szóló rendelet. A tervek szerint kamattámogatást igényelhet a hátralékos hiteladós kisebb, alacsonyabb értékű lakás megvásárlása esetén” - közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden egy szocialista kérdésre adott írásbeli válaszában.

A támogatott forinthitel azonban nemcsak a devizahiteleseknek segítene, úgy tudjuk, új és használt lakás vásárlásához, építéshez és korszerűsítéséhez is felhasználható lesz az államilag támogatott forintalapú hitel. A támogatott hitellel megvásárolt, vagy felépített új lakás nem kerülhet többe 30 millió forintnál, a maximálisan igényelhető összeg pedig 10 millió forint lesz. Használt lakás legfeljebb 15 millió forintba kerülhet, az igényelhető legmagasabb támogatott hitelösszeg pedig 6 millió forint, amit 2014 végéig lehet kérni az elképzelés szerint.

Forrásaink szerint a kormány előtt fekvő tervezet külön kezeli a bajba jutott hiteleseket, más határidők és összegek vonatkoznak azokra, akik késedelmes jelzáloghitellel terhelt lakást szeretnének venni, vagy hátralékos adósok, és kisebb lakásba költöznének. Ők a jövő év végéig igényelhetik a kamattámogatott kölcsönt.

Kisebb lakás az adósoknak

A késedelmes kölcsönnel terhelt budapesti lakások értéke legfeljebb 15 millió forint lehet, vidéki ingatlan esetén 10 millió a felső határ, ami után 10, illetve 7 millió forint támogatott hitelt lehet igényelni. A hátralékos adós pedig csak akkor veheti igénybe a kamattámogatást, ha olyan kisebb, és olcsóbb ingatlanba költözik, aminek az energetikai minősítési osztálya legalább olyan jó, mint az előző lakásának.

A kamattámogatás, ahogy a tavasszal az Otthonteremtési Tanácsadó Testület lefektette stratégiában is szerepelt, egységesen mindenkinek öt évre szól, és csak egyszer vehető igénybe, mértéke azonban kategóriánként eltérő. A két gyermek alatt az első évben az állampapír referenciahozam 60 százaléka, majd évről-évre kevesebb, az ötödik évben a referenciahozam 40 százaléka.

Előnyben a nagycsaládok

A kettőnél több gyermekes családok esetén a támogatás mértéke az első évben a referenciahozam 70 százaléka, innen megy le öt év alatt 50 százalékig. Használt lakás vásárlása esetén, illetve késedelmes adós lakásvásárlásakor a referenciahozam 50 százaléka a kamattámogatás, az ötödik évben már csak 30 százalék. Aki késedelmes hitellel terhelt lakást vásárol, az az első és második évben 50 százalékos kamattámogatást kap, a támogatás mértéke csak a harmadik évben kezd el csökkenni, az ötödik évre 35 százalékig.

Nem lesz jó végtörlesztésre

Úgy tudjuk, a törvényjavaslat ugyanakkor kikötésekkel is élne, például az eladó és vevő nem lehetnek egymás hozzátartozói, a kamattámogatás nem nyújtható lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított kölcsönökre, és áthidaló kölcsönökre, valamint meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére.

Már tavasszal felvetették

Az új kamattámogatási rendszer alapjait az Otthonteremtési Tanácsadó Testület fektette le még tavasszal, igaz, ők a használt lakás vásárlást legfeljebb 5 millió forintig segítették volna, és a gyermekes családok drágább lakásra is igénybe vehették volna a támogatást: gyermekszámtól függően akár 15 millió forintig emelték volna a összeget.

Elképzelhető, hogy a kormány a támogatott lakáshitelezés újbóli felfuttatásával szeretné kárpótolni a bankokat a végtörlesztés miatt őket ért károkért - vázolta fel a döntés egyik lehetséges hátterét az Index által megkérdezett pénzügyi szakértő. Az állami támogatás ugyanis növeli az ügyfelek fizetőképességét, így a bankok több embernek tudnak hitelt adni.

Orbánék futtatták fel

A támogatott lakáshiteleket még az első Orbán-kormány vezetett be 2000 februárjában, majd a következő két évben egyre vonzóbbá tették a rendszert, csökkentették a kamatot, növelték a futamidőt, emelték az igényelhető hitelösszeget és az adókedvezményt.

Elemzők szerint a kétezres évek elején a támogatott hitel egy-három éves időtávon az építőipar felpörgetésén és az ÁFA-bevételek növekedésén keresztül megdobta az állam bevételeit, ugyanakkor később a hatás átfordult, és hosszan elnyúló jelentős terhet jelentett a támogatások folyamatos fizetése. Becslések szerint a kamatterhek évente mintegy 150 milliárd forintos plusz kiadást jelentettek a büdzsének az elmúlt évtizedben, még úgy is, hogy a támogatási feltételeket a Medgyessy-kormány jelentősen szigorította. Míg 2000-ben 17,221 milliárd forintot fordítottak erre, addig 2007-ben már 160,897 milliárd forintot, idén 120 milliárd forintot ment el kamattámogatásra.

Mindez ráadásul úgy, hogy 2004-től már forinthitel iránt érdeklődők száma is csökkent, a támogatott hitel sem tűnt versenyképesnek a látszólag olcsó devizahitelekkel szemben, a lakosság inkább a frank felé fordult. Bajnai Gordonék a válságkezelő csomag részeként átmenetileg fel is függesztették a támogatott lakáshiteleket, majd még szigorúbb feltételekkel indították újra.

Most is van

A most hatályban lévő rendeletben komoly korhatárbeli megkötések vannak: 35 év a felső határ az igénylésnél, a legalább két gyermeket nevelőknél pedig 45 év, az igénylőnek ráadásul csak új lakás vásárlására, építésére vagy felújításra használhatják a kölcsönt. A hitel maximális összege Budapesten és a megyei jogú városokban maximum 12,5 millió, máshol 10 millió forint lehet, felújításnál pedig 5 millió forint. A kamattámogatás az állampapír-referenciahozamhoz kötött, mértéke a felhasználás céljától, illetve az igénylő körülményeitől függ. A támogatott időszak legfeljebb 20 év lehet.

Úgy tűnik, a kormány tanult a hibákból: a korábbinál kisebb lesz a támogatás mértéke, de azt többen vehetik igénybe, és a támogatás hossza is rövidül. Így elkerülhetővé válik az is, hogy a kamatterhek az idő előrehaladtával egyre nagyobb terhet jelentsenek a költségvetésnek.

Nem példa nélküli

A lakáscélú kamattámogatás egyébként nem példa nélküli Európában: bár az állam jellemzően szociális bérlakásokkal segít a rászorulókon – így például Hollandiában a teljes lakásállomány 35 százaléka szociális bérlakás -, több országban is előfordul a magyarhoz hasonló kamattámogatás. Finnországban az 1940-es évek óta költ erre az állam, Lengyelországban pedig 2007 óta biztosítanak támogatott hiteleket a középosztálybeli családoknak lakásvásárlásra – a rendszer ugyanakkor 2009-ben csak 5 milliárd forint körüli összeggel terhelte meg az állami büdzsét.

forrás: index.hu

A Rogán Antal által ma benyújtott törvénymódosítás szerint a végtörlesztés lehetősége vonatkozna azokra is, akik számára a kölcsön folyósítása szakaszosan történt, valamint azokra is, akik devizában törlesztik hitelüket.

A ma benyújtott módosító javaslat kimondja azt is, “a végtörlesztés egészben vagy részben történő teljesítése érdekében nyújtott kölcsön kizárólag forinthitel lehet”.

A végtörlesztés lehetősége vonatkozna azokra is, akik számára a kölcsön folyósítása szakaszokban történt, akkor a folyósításoknál alkalmazott árfolyamok súlyozott átlagát kell figyelembe venni. Vagyis, ha például az így kapott átlag svájci frank alapú hitel esetén 180-nál nem magasabb, akkor igénybe vehető a végtörlesztés.

A törvény deviza alapú kölcsönszerződésnek minősíti azokat a kölcsönöket is, amelyek törlesztése devizában történik, azzal a kitétellel, hogy a végtörlesztést a fogyasztó forintban teljesítheti.

Miután a köztársasági elnök hétfőn aláírta őket, megjelentek a legfrissebb Magyar Közlönyben is a csökkentett árfolyamon történő végtörlesztésről szóló törvénymódosítások. Több mint százezerre tehető azonban azok száma, akik jelen állapot szerint azért nem vehetik igénybe a lehetőséget, mert a meghatározott árfolyamszintek (frank: 180 forint, euró: 250 forint) felett vették fel deviza alapú jelzáloghitelüket. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál közölték: dolgoznak azon a javaslatcsomagon, mely nekik is segítséget nyújt, a konkrétumokról azonban csak a későbbiekben tudnak bővebb tájékoztatást adni. Egyelőre nem tudni tehát azt sem, vár-e emiatt újabb (akár több tízmilliárd forintos) veszteség a bankszektorra.

Mivel alig van olyan jen alapú hitel, melyet 2 JPY/HUF árfolyam felett nyújtottak a bankok, a Nemzetgazdasági Minisztériumban készülő mentőcsomag gyakorlatilag a frank- és euróhiteleseket érinti.

1. 180 forint feletti árfolyamon felvett frank alapú jelzáloghitelek

A frank alapú jelzáloghitelek nyújtására 2010 augusztusáig volt lehetőségük a bankoknak (ekkor tiltotta meg az Orbán-kormány a jelzálogjog bejegyezését deviza alapú hitelfelvételhez), a frankhitelezés szempontjából legaktívabb időszak azonban 2005 eleje és 2008 vége között volt. Ebben az időszakban közel 4100 milliárd forintnyi frank alapú jelzáloghitelt nyújtottak a bankok, időközben a frank árfolyama szinte kivétel nélkül 180 forint alatt tartózkodott. Ezt követően azonban “elszabadult” az árfolyam, így végül a frankhitelesek közel 5%-a, becsléseink szerint 40-50 ezer adós vette fel frankhitelét 180 forintos árfolyam felett. Felvett hitelük jelenlegi értéke 250 milliárd forint körül lehet. Ők döntően azok tehát, akik 2009-ben vagy 2010-ben vettek fel frank alapú jelzáloghitelt.

2. 250 forint feletti árfolyamon felvett euró alapú jelzáloghitelek

Az euróhiteleseknél teljesen más a kép: 2008 szeptembere előtt a jelenleg meglévő euró alapú jelzáloghiteleknek mindössze 15%-át (70 milliárd forint) helyezték ki a bankok, döntően a 2005 áprilisától 2006 júniusáig tartó időszakban. Ezen időszak nagy részében 250 forint környékén tartózkodott az euró árfolyama, így nehéz megállapítani, az ekkor hitelt felvevők hányad része tartozott a 250 forint alatti tartományba. Az említett 15% mindenesetre egy felső korlátnak tekinthető arra vonatkozóan, hányan is lehetnek a 250 forint alatt hitelt felvett euróhitelesek. 2008 szeptemberét követően ugyanis nem ment 250 forint alá az euró árfolyama. Becsléseink szerint ez a 15% mintegy 10-15 ezer főt takar az összes, kb. 90 ezer főnyi euróhiteles tömegből. Többségben vannak azonban a 2009-2010-ben eladósodott euróhitelesek, akiknél a felvételkori árfolyam döntően 260-270 forint környékén lehetett. Náluk a törlesztőrészlet emelkedése mára durván 5 és 15% közötti, a forint további gyengülése esetén azonban ennél jóval magasabb is lehet.

Számításaink ill. becsléseink szerint tehát összesen 115-130 ezer olyan deviza alapú jelzáloghiteles lehet, aki nem veheti igénybe a végtörlesztést azért, mert kevésbé kedvezőtlen árfolyamon vette fel hitelét, nekik készül a Nemzetgazdasági Minisztériumban egy újabb javaslatcsomag. Becsléseink szerint a több mint 5000 milliárd forintnyi deviza alapú jelzáloghitelből nagyjából 600-700 milliárd forintot képviselhetnek ezek a hitelek. Mivel azonban az ügyfelek eddig elszenvedett árfolyamvesztesége kisebb, náluk (különösen az euróhiteleseknél) alacsonyabb lehet a végtörlesztési hajlandóság. A bankszektor számára ezzel együtt is több tízmilliárd forintos kérdés lehet, esetükben milyen konstrukciót alkalmaz a kormány.

A köztársasági elnök aláírta az “otthonvédelemmel összefüggő” egyes törvények módosításáról szóló törvényt; a jogszabály megjelent a hétfői Magyar Közlönyben, írja az MTI. A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

A törvény átmeneti időre lehetővé teszi, hogy az adósok ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített árfolyamon végtörleszthessék, illetve meghatározott körben adó- és illetékmentességet ír elő a devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programban részt vevők és a szociálisan rászorulók megsegítése érdekében.

A végtörlesztést svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthetik az adósok.

Ezen árfolyamok alkalmazása akkor kötelező a pénzintézeteknek, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. Emellett az adósoknak vállalniuk kell az áthidaló- vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás végtörlesztését is, amennyiben devizakölcsönükhöz kapcsolódik ilyen.

A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igényüket december 30-ig kell bejelenteniük a banknak, és az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kell teljesíteniük a végtörlesztést.

Ha a hiteladós teljesíti a feltételeket, a finanszírozó nem utasíthatja el a végtörlesztési igényt, és legkésőbb 60 napon belül elő kell készítenie a szerződés lezárását.

Az ingatlanfedezetes devizahitel és a gyűjtőszámlahitel végtörlesztéséért nem számítható fel költségtérítés és egyéb díj vagy jutalék.

A törvényjavaslatot szeptember 16-án terjesztette a parlament elé a fideszes Rogán Antal, az Országgyűlés pedig szeptember 19-én fogadta el azt.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

A bankok és adósaik számára egyaránt nagy előrelépést jelent a pozitív adóslista felállítása, amiről hétfőn meggyőző többséggel döntött az Országgyűlés. Nagy Róbert, a Központi Hitelinformációs Rendszert (KHR) működtető BISZ Zrt. elnök-vezérigazgatója a Portfolio.hu-nak úgy nyilatkozott: a rövidesen felálló rendszer a legjobb nemzetközi példákat követi, minőségi fordulatot hoz ugyanis a bankok kockázatkezelési gyakorlatában, javítva a ténylegesen hitelképes adósok hitelhez jutási esélyeit. Adataik adóslistára történő továbbításáról a hiteleseket tájékoztatni fogják a bankok a törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül.

Kitűnően bevált Belgiumban az ott 2003 óta működő pozitív adóslista, mely egy korábbi negatív listás rendszer kiegészítésével jött létre. A Rogán Antal törvényjavaslata nyomán hétfőn megszavazott új szabályozás ezt a jó példát követi - mondta Nagy Róbert. Bár a törvény még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, az Országgyűlés honlapján elérhető szöveg alapján az eddigi negatív lakossági adóslistát egy pozitív lista egészíti ki hazánkban is. Ez azt jelenti, hogy a 90 napon túli, minimálbért meghaladó késedelembe esett, vagy más mulasztást elkövető adósok mellett azokat is nyilvántartja majd a BISZ Zrt., akik ilyen késedelemmel vagy mulasztással nem rendelkeznek, de fennálló hitelszerződésük van valamelyik pénzügyi intézménynél.

Nem előzmény nélküli nálunk sem a pozitív adóslista, hisz az ügyfelek önkéntes hozzájárulása és a bankok ugyancsak önkéntes adatszolgáltatása alapján a BISZ Zrt. már 2009 óta működteti Credit Reference nevű pozitív adóslistáját, igaz, ebbe az adatok feltöltése állami kényszer híján eddig csak fokozatos volt. Hasonló rendszerrel rendelkezik a nyilvánosság elé 2010 márciusában lépő, olasz hátterű CRIF Zrt. is. E két pozitív adóslistához képest az új szabályozás nagy előnye, hogy kötelezővé teszi a pénzügyi intézmények számára a rendszerhez történő csatlakozást, ezáltal minden bank minden ügyfelének vonatkozó adatai hozzáférhetővé válnak a hitelezők számára.

A hozzáférés azonban továbbra sem automatikus: a hitelfelvétel során ügyfele hozzájárulását kell kérnie a banknak ahhoz, hogy felhasználhassa a pozitív adóslistában már meglévő adatait. A hitelt felvenni szándékozó, jó fizetési múlttal rendelkező ügyfelek érdeke, hogy ehhez hozzájáruljanak, a jövőben ugyanis minden korábbinál nagyobb szerepet játszhat a hitelek árazásában, rendben törlesztett-e korábban az ügyfél. A pozitív hiteltörténet tehát értékké válik. A KHR a személyes adatokon túl a fennálló szerződés típusát és azonosítóját, megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontját, az ügyféli minőséget, a szerződés különböző paramétereit és abban az esetben, ha az ügyfél nem járult hozzá adatainak megtekintéséhez, ennek tényét is tartalmazza majd. Alapesetben a szerződés megszűnésekor kikerül az ügyfél a rendszerből, amennyiben azonban ennek ellenkezőjét kéri, további öt évig benne maradhat.

A pozitív adóslista meglehetősen gyorsan, a törvény hatályba lépésétől számított hatvan napon belül feláll, így már akár azok is élvezhetik előnyeit, akik a következő hónapokban devizahitelük forinthitelből történő kedvezményes végtörlesztését fontolgatják. A pozitív adólista ezáltal a várhatóan elinduló forinthitelezési hullám egyik katalizátora lehet, igaz, a 30 napon belüli tájékoztatási kötelezettség, illetve az adatok gyors beszolgáltatása némi költséget is ró a hitelintézetekre. A vállalkozási alrendszer esetében ilyen nem merül fel: Nagy Róbert elmondása szerint ezen a téren nincs változás, a rendszer továbbra is az összes, hitellel rendelkező vállalkozás pozitív és negatív adatait nyilvántartja.

Az új szabályozás további aspektusa, hogy várhatóan átalakítja az adósnyilvántartói piacot: mivel létrejön a BISZ Zrt. gondozásában egy teljes listás nyilvántartás, könnyen érdektelenné válhat egy hasonló funkcióval rendelkező, de a magyar hitelpiac szempontjából csak részleges adatbázissal működő adósnyilvántartó rendszer. Ezzel kapcsolatban megkerestük a piaci másik szereplőjét, a CRIF Zrt.-t is, képviselőjük azonban a törvény megjelenéséig nem kívánta értékelni a jogszabály várható hatásait.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Hatásaiban kiszámíthatatlan, a forint és a magyar bankszektor szempontjából rendkívül kockázatos lépést jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Lehetővé teszi a kormány a devizahitelek egyösszegű, csökkentett árfolyamon történő végtörlesztését, akár megtakarításból, akár a bankok közötti - várhatóan felfokozódó - versenyben kínált forinthitelekből történik ez. A tömeges végtörlesztések több százmilliárd forintos veszteséget okozhatnak a bankszektornak, a tömeges forinthitelre váltás pedig egy pusztító játékelméleti szituációból kiindulva jelentős koncentrációt indíthat el a magyar bankpiacon. E beláthatatlan következményekkel járó döntés mellett a kisebb hatású, általában szakmai konszenzuson alapuló bejelentések zárójelbe kerülnek.

Egy nagy hatású, és több kisebb volumenű, de szintén jelentős intézkedést jelentett be az Országgyűlés hétfői ülésszakán Orbán Viktor miniszterelnök a devizahitelekkel kapcsolatban. Bejelentése szerint a Fidesz-KDNP frakció javaslatának megfelelően

1. lehetővé teszik a frankhitelek 180 forinton, az euróhitelek 250 forinton történő végtörlesztését. A miniszterelnök szavai alapján ez a megtakarítások mellett forinthitelből is történhet majd, nem írják azonban elő a bankok számára, hogy a végtörlesztéshez forinthitelt nyújtsanak, szavai szerint ezt a piac úgyis megteszi majd.

A bejelentés alapján tömeges forinthitelre váltási hullám indulhat el Magyarországon, hiszen ha már egy szereplő lesz a magyar bankpiacon, amelyik a csökkentett forinttartozáshoz a frankhitelénél kisebb törlesztőrészletet ígér, az ügyfelek tömegesen pártolhatnak át ehhez a szereplőhöz. Ehhez nem is kell jóval 10% alatti THM-et alkalmaznia a banknak, tehát a forinthitelezés kedvezőbb törlesztőrészlet mellett önmagában nyereséges lehet.

Mindennek vesztesei azok a magas devizahitel-aránnyal rendelkező (elsősorban külföldi tulajdonú) bankok lehetnek, melyek később lépnek a piacra hitelkiváltós forinthitel-termékükkel. A szektor szempontjából öngyilkos, kiszámíthatatlan piaci verseny mellett óriási veszteségek érik a hitelintézeteket: akár saját ügyfelének, akár egy másik bank ügyfelének nyújt forinthitelt egy bank, deviza alapú követelésén (jelenleg árfolyam szerint) 23%-os vesztesége keletkezik, mely múlt pénteki számításaink szerint 100%-os igénybe vétel mellett több mint ezer milliárd forintos veszteséget okoz a szektornak. Ha így lesz, nem túlzás azt állítani, hogy az alacsony megtérülésű és szűkös anyabanki tőkével rendelkező bankok egy része befejezi Magyarországon finanszírozási tevékenységét. A bankok egy részének tőkemegfelelése a nagyösszegű veszteségek miatt a minimális szint alá csökkenhet, és egyes szereplők forint likviditása is elégtelennek bizonyulhat. Ennek a magyar makrogazdaságra gyakorolt hatása beláthatatlan, és felvetheti a magyar állam esetleges több százmilliárdos jövőbeni beavatkozásának szükségességét is.

Ugyanakkor a jelenlegi szabályok alapján nem minden devizahiteles lesz képes forinthitelre váltani. Ennek feltétele ugyanis az, hogy a hitel hitelfedezeti mutatója (LTV-ráta) ne haladja meg a 75%-ot. Ha például egy korábban 10 milliós értékű lakásra felvett 8 millió forintos eredeti hitelösszegű hitel tőketartozása jelenleg az eddig árfolyammozgások miatt 11 millió forint, és a lakás jelenlegi értéke 8 millió forint, a bank csak 6 millió forintig nyújthat forinthitelt, holott a csökkentett árfolyamon számolt, végtörlesztendő devizatartozás 8,5 millió forint. Ez esetben az ügyfélnek készpénztartalékaihoz is hozzá kell nyúlnia, hogy azonban erre a magas LTV-rátával rendelkező ügyfelek hányad része lesz képes, kiszámíthatatlan. A megtakarítások ilyen célú felélése egy további kockázat a magyar bankszektor számára. Az ügyfelek számára a csökkentett törlesztési árfolyam mindenesetre azt jelentheti, hogy átlagos forint-THM mellett megéri forinthitelre váltani, különösen, ha a tömeges devizahitel-törlesztés miatt a forint tartós gyengülésétől tartanak.

2. Bevezetik a deviza alapú hitelek referenciakamathoz kötött kamatozását

Orbán nem beszélt arról, hogy mindezt a már meglévő devizahitelek jövőbeni törlesztőrészleteire is alkalmaznák-e, de ez feltételezhető, lévén, hogy az újonnan nyújtott magyarországi jelzáloghitelek már nem lehetnek devizahitelek, a forinthitelek esetében pedig már elterjedt piaci gyakorlatról van szó. A lépés piaci hatása attól függhet majd, hogy az adott referenciakamathoz kötött felárt is maximálják-e. Vélhetően erre nem kerül sor, így a referenciahozamhoz kötött kamatozás ugyan csökkentheti valamelyest a bankok jövedelmezőségét és mozgásterét, a szabályozók (MNB, PSZÁF) által korábban is szorgalmazott, üdvözölhető lépésről van szó, mely leginkább a jelzáloghitelesek számára teremti meg a kamatok átláthatóságát.

3. A bankok forintban felmerült költségei ne devizában elszámolt költségként terheljék az ügyfeleket

Ez az igény különösen a médiában merült fel az utóbbi időben. A lépés elvben logikus, hiszen a forintban felmerülő költségek áthárítása révén az árfolyammozgás a bankoknak okozott árfolyamnyereséget. A devizában elszámolt költségeknek eddig elsősorban az lehetett az oka, hogy a költségek meghatározása egyszerűbb volt, ha ugyanabban a devizában voltak denominálva, mint a kamatok. Amennyiben ezek a jövőben forintban lesznek, az egy árfolyamtól függő THM-et jelent.

4. Pozitív adóslista létrehozása

A bankok által régóta sürgetett, az ügyfelek kötelező részvételén alapuló pozitív adóslista eddig adatvédelmi aggályok miatt nem valósult meg. Felhatalmazása birtokában a kormány ezeket háttérbe szorítva a fizetőképes ügyfelek szempontjából igazán üdvözölhető lépést tehet. A bankok számára ez a hitelképesség alapján kockázat alapú árazásra adhat lehetőséget, jobb helyzetbe hozva a hitelképes ügyfeleket.

5. Az “uzsorakölcsönök” megfékezése érdekében a THM maximálása 30%-ban

Az intézkedés nem csak az uzsorakölcsönöket, hanem a klasszikus banki fedezetlen hiteleket is érinti. Bár ezek átlagos THM-mutatója jelenleg 23%, különösen a hitelkártya-termékek és a folyószámla-hitelek esetében ennél jóval magasabb hitelköltséggel is találkozhatunk. Az intézkedés ezért a következő hatásokkal járhat majd: 1. csökken a bankok fedezetlen hitelkihelyezése, hiszen a magasabb THM-mel hitelezhető (kockázatosabb) ügyfelek nem kapnak hitelt, 2. megszaporodnak a kereken 30%-os THM-ű fogyasztási hitelek, illetve megpróbálnak a bankok egyes költségeket a THM-en kívül érvényesíteni (ha van egyáltalán erre lehetőségük), 3. nőhet a hosszabb futamidőre illetve kisebb törlesztési gyakorisággal nyújtott hitelek aránya (ezek THM-je alacsonyabb), 4. paradox módon azzal járhat a THM-plafon, hogy az illegális hitelpiachoz, épp a kiszorítani kívánt uzsorásokhoz fordulnak az ügyfelek.

Összességében a bejelentések - az 1. pont miatt - megfelelnek a pénteki bejelentésnek megfelelő, rendkívül negatív piaci várakozásoknak. A legnagyobb kockázat, hogy a csökkentett törlesztési árfolyamon történő végtörlesztés több százmilliárd forintos veszteséget okoz majd a bankszektornak, és tartósan gyengíti a forintot. Mindennek pénzügyi és makrogazdasági hatásai kiszámíthatatlanok, és akár az állam jövőbeni több százmilliárd forintos beavatkozását is szükségessé teheti.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Elkészült az új, támogatott lakáshitelekről szóló kormányrendelet tervezete, így akár még az idén hatályba léphet a jogszabály - írta pontosan meg nevezett forrásból származó értesülését a Világgazdaság pénteken.

A lap szerint az új, a mostaninál jóval szélesebb kört elérő támogatott hitel megjelenése nem okoz majd súlyos terheket a költségvetésnek: új lakásnál 10 millió, használt ingatlanoknál 6 millió forint lesz a maximálisan igénybe vehető hitelösszeg.

Az adósok helyzetét az állampapírhozamhoz kötődő kamattámogatással igyekeznek segíteni, és a konstrukció - elődeihez hasonlóan - csak egy kölcsönnél vehető igénybe: vagyis az igénylőnek nem lehet olyan állami támogatású hitele, amelyet még nem fizetett vissza.

A Világgazdaság közlése szerint a rendelet újdonsága az eddigiekhez képest, hogy két új kedvezményezetti csoport is megjelenik: így támogatják majd azokat a lakásvásárlókat, akik problémás hitellel terhelt ingatlant vesznek át, és azokat is, akik pénzügyi helyzetük rendezése érdekében kisebb lakásba kívánnak költözni.

forrás: index.hu