Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

info: 06-30-837-7671

Havi Archívum 2009 január

Megúsztuk 300-as euró nélkül a hetet

2009. január 31. - szombat

A kedvezőtlen külföldi gazdasági fejlemények és a romló befektetői kockázati étvágy hatására masszív leértékelődésen esett túl ezen a héten a régiós devizákkal együtt a forint. Az euróval és a dollárral szemben mintegy 4%-ot, a svájci frankkal szemben mintegy 5%-ot hanyatlott a magyar fizetőeszköz, ami azt jelentette, hogy az euróval és a svájci frankkal szemben új történelmi mélypontra süllyedt. A forint értékvesztése az euróval szemben nagyobb, mint a lengyel zloty 1.7%-os, illetve a cseh korona mintegy 0.3%-os hanyatlása. Az állampapírok másodpiacán a forint esésével párhuzamosan a diszkontkincstárjegyeknél 20-30, míg a kötvényeknél 60-90 bázispont körüli hozamemelkedés következett be a hét során. Péntekre ismét 10% feletti hozamszintekkel találkozhattunk a magyar kötvénypiacon.

forrás: portfolio.hu

Kezd megjönni a befektetők étvágya, kezdhetünk bizakodni?

2009. január 19. - hétfő

A befektetők kockázatvállalási hajlandósága úgy látszik kezd visszatérni, a feltörekvő piaci részvényalapoknál ugyanis már sorozatban második hete kerültek túlsúlyba a befektetési jegyek vásárlói. Az egyes alapoknál mindenképpen üdvözítő, hogy az indiai mérleghamisítási botrány nem okozott nagyobb kálváriát, azonban az EMEA régió még mindig a kerülendők listáján van az orosz piac negatív megítélése miatt. Az enyhe optimizmus összességében még mindig törékeny, az előttünk álló időszakban pedig még egészen biztosan érhetik majd meglepetések a feltörekvő piacokat.

Úgy látszik, az újévet teljesen új lappal kezdték a befektetők, a korábbi pánikhangulat a feltörekvő piacokon már elmúlt, az enyhe felívelés pedig meghozta a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát. Igaz, hogy előző héthez képest most egy alapkategóriát kivéve mindenhol csökkent a tőkebeáramlás nagysága, azonban még így a szerdán zárult hét nap során 1.2 milliárd dollárral gyarapodott a feltörekvő piaci részvényalapok vagyona csak a friss pénzelhelyezéseknek hála - derül ki az EPFR Global legfrissebb adataiból.

A régiók versenyét most is a globálisan befektető részvényalapok nyerték, 800 millió dollárnyi friss tőke áramlott ezekbe az alapokba, miközben egy héttel ezelőtt 1.2 milliárd dolláros pluszt láthattunk. Az mindenképpen bizakodásra adhat okot, hogy az utóbbi 3 hónapban nem tudott tartósan, heteken keresztül fennmaradni a tőkebeáramlás, azonban csak a következő heti adatok ismeretében lehetünk bizakodók. Egyelőre nem jelenthetjük ki, hogy itt van a trendforduló, hiszen a még mindig igen bizonytalan befektetői hangulat miatt mindig benne van a pakliban egy meglepő tőkekivonás.

A képzeletbeli dobogó második fokára tudtak felkapaszkodni az ázsiai alapok, amik a vagyont tekintve a legnagyobb alapkategóriát jelentik. A befektetők most 400 millió dollárnyi friss tőkét helyeztek el a részvényalapokban, ami megerősíti azokat a szakértői előrejelzéseket, miszerint az indiai Satyam körül kialakult mérleghamisítási botrány komolyabb károk nélkül vonul majd el. A tíz hetes gördülő mutató ennek megfelelően tovább tudott emelkedni, az októberi nagyobb tőkekivonások után gyakorlatilag egy kisebb megingással csak tőkebeáramlást láthattunk, ami a jövőre nézve mindenképpen pozitív.

A hazánkat is magában foglaló EMEA régió alapjainál az előző heti szinten tartás után most 100 millió dollár értékű befektetési jegyet váltottak vissza az ügyfelek, ami alapvetően a régió legnagyobb szereplőjének Oroszországnak volt köszönhető. Az orosz-ukrán gázvita nyomta rá minden bizonnyal a bélyegét az értékesítésekre, hiszen a már több mint egy hete tartó konfliktus miatt egész Európában zúgolódnak, és nem csak a politikusok. A gázszállítások újraindítása után sem lehetünk száz százalékig biztosak a feltámadásban, hiszen a rubel és az olaj gyengülése, valamint a politikai bizonytalanságok még mindig az orosz piac ellen szólnak.

A teljes alapuniverzumban a korábbiak fényében 1.2 milliárd dolláros tőkebeáramlást láthattunk, ami csak akkor adhat reményt a folytatásra, ha a jövő héten is fennmarad az optimista hangulata a befektetőknek. Az utóbbi fél évben ugyanis nem volt arra példa, hogy egymás utáni három héten is pozitívak legyenek a nettó értékesítések. Azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az átmenetileg jobb hangulat még mindig igen törékeny, és elegendő egy apróbb rossz hír is ahhoz, hogy a befektetők között újra az eladók kerüljenek többségbe.

forrás: portfolio.hu

Mi lesz a forinttal, mi lesz a kamattal?

2009. január 16. - péntek

A Napi-konszenzus 50 bázispontos MNB-enyhítést mutat hétfőre.

A piaci hozamszintek egyelőre további kamatcsökkentéseket áraznak, így az MNB-nek kár lenne csalódást okoznia, elbizonytalanítani a befektetőket - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere, aki szerint hétfőn 50 bázispontot vág a monetáris tanács a jegybanki alapkamatból. A Napi-konszenzus ezzel megegyező, azaz 9,5 százalékra csökkenhet az irányadó ráta, bár sokak szerint az árfolyam alakulása az elkövetkező napokban még változtathat a döntés kimenetelén. Egy 285 forintos euró fölötti szinten történő lazításban rejlene egy olyan üzenet, hogy a jegybankot nem érdekli a forint, márpedig kár lenne feláldozni az októberi szigorítás eredményeit - mondta Fórián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Samu János, a Concorde makroelemzője szerint ugyanakkor elmarad a monetáris testület jövő heti lazítása, mivel ez csökkenthetné a tanács elkötelezettségét a piaci szereplők szemében. Az elmúlt egy-két hétben megingott pénzpiaci bizalom ugyanis még korántsem állt helyre, így érdemesebb lenne kivárni a kamatvágással.

Annyi biztos, hogy elég kritikus a feltörekvő piacok megítélése, s a forint ugyan belesimul a régiós körképbe, az MT-nek óvatosnak kell lennie - mondta Fórián Szabó. Ugyanakkor a kamat meglepetésszerű szinten tartásának egyáltalán nem biztos, hogy stabilizáló hatása lenne, hisz a kötvénypiacon újabb eladási hullámot generálhatna - tette hozzá Bebesy. Ha nálunk nincs csökkentés, visszük a pénzünket oda, ahol továbbra is jönnek le a hozamok, gondolhatják a befektetők. A kéthetes MNB-kötvények állománya továbbra is kiugróan magas szinten van, érdemes lenne onnan kiterelni azt a pénzt, ami szintén a kamatvágás mellett szóló érv.

Azt sem szabad eközben elfelejteni, hogy a forint elfogadható árfolyama folyamatosan változik. Tavaly volt olyan időszak, hogy az euróval szembeni 240-es szint is ijesztően gyenge lett volna, most azonban megnyugtató lenne, ha a kurzus 275-ön stabilizálódna. Jelenleg a legfontosabb, hogy ha a hazai valuta gyengül is, akkor is fokozatosan és volatilitásmentesen tegye ezt. Adott esetben még az is elképzelhető, hogy ha a külső konjunktúra egész évben katasztrofálisan alakul, akkor jövőre 300 fölé kerül a forint - mondta Fórián Szabó.

Jelenleg a 280-as, esetleg egy 285-ös kurzus számít határvonalnak, s ha ennél nem gyengébb az árfolyam, akkor az elemzők többsége szerint jöhet a lazítás és akár már márciusra el lehet érni az októberi 300 bázispontos emelés előtti 8,5 százalékot. A kamatpálya további alakulása viszont igen sok tényező függvénye, s köztük nem csak a pénzügyi stabilitási kockázatokat közvetlenül érintő kérdések vannak. Egy áfaemelés következtében ugyanis az MT megint felüllőné az inflációt, s ez nem lenne kedvező üzenet a piac számára. Egy ilyen tétel elvileg nincs hatással a kamatdöntésekre, azonban ha az elemzők kiáraznák a kamatvágásokat, az elbizonytalaníthatja a tanácsot - véli Fórián Szabó. Így ez lassíthatná a konszenzus szerint év végére 7 százalékra mérséklődő ráta elérését.

Az OTP-nél másként látják. A bank elemzési központja elképzelhetőnek tartja, hogy hétfői ülésén a monetáris tanács 25 bázisponttal csökkentse a jegybanki alapkamatot. Úgy vélik ugyanis, hogy az infláció és a reálszféra folyamatai a kamatcsökkentés felé, a pénzpiaci bizonytalanság viszont a tartás irányába mutatnak. A piaci árazásokból - fejtették ki lapunk érdeklődésére - az is látható, hogy a befektetők egyre kevésbé számítanak gyors és nagymértékű kamatcsökkentésre idén. Jelenleg 8,5 százalékos év végi alapkamatszintet prognosztizál az Elemzési Központ, inkább felfelé mutató kockázatokkal, ami azt jelenti, hogy a csökkentésnek akadálya lehet a korábban vártnál gyengébb forint. A Takarékbank elemezője, Suppan Gergely szerint az MNB-nek kiemelten kell figyelnie a pénzügyi stabilitásra, ezért csak olyan mértékben vághat kamatot, amit a piac elfogad. Előrejelzése szerint az első negyedévben havonta 50 bázisponttal lehet csökkenteni, és csak ezt követheti egy kisebb léptékű kamatcsökkentési ciklus.

forrás: napionline.hu

Hitel és garancia: mennyi jut a kkv-knak?

2009. január 12. - hétfő

A munkahelyek 65-70 százalékát a mikro-, kis- és középvállalkozások adják, így esetükben különösen fontos a gazdasági válság negatív hatásainak tompítása - hangzott el a mai kormányszóvivői tájékoztatón, ahol a kkv-k számára kialakított garancia- és hitelkonstukciókról beszéltek.

Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára ismertette azokat a pénzügyi konstrukciókat, hitel- és garancialehetőségeket, amelyeket a gazdasági csúcson bejelentett 1400 milliárdos, gazdaságélénkítésre szánt csomag részeként vehetnek majd igénybe a mikro-, kis- és középvállalkozások.

Az egyik konstrukció a mikrovállalkozásokat célozza meg. Keretein belül forgóeszközre maximum hatmillió forintos, legfeljebb egyéves futamidejű hitelt kaphatnak, míg a beruházási hitel felső határa 10 millió forint lehet majd, s ezt 10 év alatt lehet törleszteni. Erre 59 milliárd forintos keret áll rendelkezésre.

A második konstrukcióval minimum 10, maximum 100 millió forintot vehetnek fel, a futamidőt pedig 10 évben határozták meg. Erre 51 milliárdos kerete van a költésgvetésnek, s 8,15 százalékos kamattal számolhatnak a vállalkozások.

A harmadik csomag a Magyar Fejlesztési Bank konstrukciója, 160 milliárdos keretből nyújt beruházási és forgóeszközre fordítható hitelt.

A bankok egyre szigorúbb feltételei miatt sok kis- és középvállalkozás számára szinte lehetetlenné vált a hitelfelvétel. A kormány ezért 80 százalékos állami garanciát nyújt a maximum 100 millió forintos hitelek esetében - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Burány Sándor ezeken s az 1400 milliárdos programon túl még két elemet emelt ki a kkv-ket érintő támogatásokból. Az egyik a Garantiqa hitelgarancia-konstrukció, amely maximum 25 éves futamidőre ad pénzt, és itt is érévnyes a 80 százalékos állami garancia. A másik pedig a közel 100 ezer Széchenyi-kártyást érinti, esetükben kamattámogatással lehet számolni, erre kétmilliárdot szán a kormány.

forrás: hvg.hu

Vállalkozások támogatása EU pénzekből

2009. január 6. - kedd

Az Európai Uniós forrásokból 2009-2010-ben 250 milliárd forintot csoportosít át a kormány a vállalkozások, elsősorban a kis és középvállalati szektor számára – jelentette be a kormány december 17-i döntését Varjú László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára a keddi a kormányszóvivői tájékoztatón.

A döntés célja, hogy a kormány segítse a cégek piacon maradását és  a munkahelyek megőrzését – hangsúlyozta Varjú László. Az államtitkár hozzátette: a 250 milliárd forintos összeg 1800 milliárd forintos beruházási, elsősorban építési tevékenységet mozdíthat elő.

Az államtitkár utalt arra, hogy  a kormány által meghirdetett 1.400 milliárd forint összegű gazdaságélénkítő program része a most bejelentett 250 milliárd forintos csomagterv. Mint megjegyezte, a nemrég befejezett társadalmi egyeztetések eredményeképpen az uniós források átcsoportosításának nyertese a magyar kkv-szektor.

Az államtitkár elmondta: növekszik a támogatások ingatlanfejlesztésre fordítható aránya, a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség által felhasználható források esetében enyhébb feltételek mellett nyerhetnek pályázatot a vállalkozások, az automatikus konstrukciónál az igényelhető összeg 50 millió forintra emelkedik.

A Gazdasági Operatív Program keretében, a komplex technológiai fejlesztéseknél, a kkv-szektor által igényelhető támogatás mértéke nő,   a támogatások ingatlanfejlesztésre fordítható hányada 20 százalékról 30 százalékra emelkedik, a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben pedig 50 százalékra – emelte ki Varjú László.

A kis és közepes vállalkozások egy új konstrukció nyomán olcsóbb hitelekhez juthatnak, amelynek keretében két év alatt 10 milliárd forint vissza nem térítendő kamattámogatást vehetnek igénybe, s emellett a hitel összegétől függően 2-3 százalékpontos kamattámogatást kaphatnak a Magyar Fejlesztési Banktól illetve a kereskedelmi bankoktól – felelte az államtitkár.

forrás: MTI