Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága hétfőn egy tartózkodás mellett támogatta azt a törvénymódosító indítványt, amelynek értelmében a magyar állam ez év december 31-ig emelhet tőkét a tőkeemelésre igényt tartó hazai hitelintézetekben.

A Szabó Lajos (MSZP) által jegyzett módosító indítvány a 2008. évi költségvetési törvényt módosítaná olyan értelemben, hogy a tőkeemelésre rendelkezésre álló időt az eredetileg megszabott ez év március 31-ről kiterjeszti 2009. december 31-ig. Az állam összességében 300 milliárd forintot fordíthat a hitelintézetekben történő esetleges tőkeemelésre.

A tőkeemelés lehetőségére az IMF kölcsönnel kapcsolatosan vállalt kötelezettséget a magyar állam, mégpedig a hazai pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának biztosítása érdekében.

A költségvetési bizottság egyúttal támogatta azt is, hogy a jövőben a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gazdálkodó szervezeteknek és önkormányzatoknak éven túli forgóeszköz hitel, illetve kölcsön felvételéhez készfizető kezességet vagy bankgaranciát vállaljon.

Tukacs István (MSZP) és Nógrádi Zoltán (Fidesz) képviselők indítványa szerint a Magyar Fejlesztési Bank készfizető kezesség, illetve garanciavállalásának következtében a gazdálkodó szervezetek és az önkormányzatok a jövőben könnyebben juthatnának éven túli forgóeszköz-hitelekhez, ez pedig megkönnyítené a piaci szereplők forráshoz jutását. A bizottság a javaslatot egy tartózkodás mellett általános parlamenti vitára javasolta.

forrás: MTI

Az előző évi 20.905 milliárdról 2008-ban 8.336 milliárd forintra csökkent az MKB Bankcsoport adózási előtti eredménye - derül ki az MKB hétfőn nyilvánosságra hozott adataiból. A csökkenés fő oka a vártnál magasabb céltartalék-képzés, ugyanis a bank bruttó működési és üzleti eredményére nem lehet panasz: mindkettőben kétszámjegyű növekedést produkált. A magas céltartalék-képzés az MKB-nál is a hitelportfólió romlásából ered, amely elsősorban a hazai alsó- és középvállalatok körében következett be.

Dinamikus bővülés…

Dinamikusan bővültek 2008-ban az MKB Bankcsoport főbb üzleti állományai, ezen belül a bank számos üzletágban megőrizte, illetve növelte piaci részesedését. Ezt tükrözi a bruttó eredmény - a bank és a bankcsoport szintjén egyaránt - 16 százalékos bővülése. Jóllehet a banküzemi költségek növekedési üteme tükrözte a folyamatban lévő hálózatfejlesztések, illetőleg az átfogó, középtávú üzletfejlesztési program beruházási és költségvonzatainak hatását, ennek ellenére az üzleti eredmény infláció feletti ütemben bővült konszolidált szinten és az MKB Banknál is.

…a céltartalékokban is

A kedvezőtlen hazai gazdasági környezetnek leginkább kitett alsó-középvállalati szegmens portfolióminőségének romlása következtében a tervet meghaladó mértékben nőtt a céltartalék-képzés az MKB Banknál. Az értékvesztések és céltartalék-képzés összege a 2007es 24.774 milliárd forintról 43.003 milliárd forintra nőtt.

A gépjárműpiaci helyzetre tekintettel, hasonló hatással szembesült az MKB-Euroleasing csoport, miközben az évet pozitív eredménnyel zárta. Akárcsak az MKB Unionbank, amelynél a jó eredményben a bolgár leánybank jó minőségű portfoliója is szerepet játszott. A romániai MKB Romexterra Bank megképezte a szükséges céltartalékokat problematikus kis- és középvállalati, valamint lakossági ügyfélkörére, illetve hiteltermékeire.

Alkalmazkodási kényszer

A pénzügyi és gazdasági válság kiterjedése és mélyülése azonnali és alapvető alkalmazkodást kívánt meg az MKB Bankcsoporttól, különösen az utolsó negyedév óta. Rövidtávon a biztonságos bankműködés alappilléreinek megerősítése került előtérbe, a tartós alkalmazkodást célzó stratégiai és üzletpolitikai irányok megalapozásával párhuzamosan. Ennek megfelelően 2008 őszétől új üzleti, kockázati, költségoldali és prudenciális intézkedések léptek életbe.

A piaci környezetre tekintettel 2009-ben az MKB Bankcsoport stratégiai alappilléreinek megerősítését helyezi előtérbe. A belső konszolidáció jelenti az üzleti év fókuszát, a stabilitás, a biztonságos működés, a megfelelő likviditás és szilárd tőkeerő előtérbe helyezésével.

Anyabanki segítség

A BayernLB tavaly ősszel 50 millió euró alárendelt tőkejuttatással, ez év elején pedig mintegy 26,5 milliárd forintos tőkeemeléssel járult hozzá az MKB Bank 2009-es stabil működéséhez.

Az Európai Központi Bank (EKB) a jövő héten 50 bázisponttal rekord mélyre, 1,00 százalékra szállíthatja le az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát a szakértők várakozása szerint. Elemzők szerint a mostani döntéssel lezárul az EKB kamatgyengítő sorozata. Az egy százalékos kamat valószínűleg a jövő év végéig marad. Az EKB október óta 275 bázisponttal gyengítette az alapkamatot. Az Investec Securities elemzői szerint egyebek között az teszi lehetővé a jövő heti kamatcsökkentést, hogy tovább gyengül az eurózóna, és ezen belül például Németország gazdasági aktivitása, miközben visszatért az euró ereje.

Megfigyelők arra számítanak, hogy a kamatdöntés bejelentése utáni sajtóértekezleten az EKB jelzi: szükség esetén a bank “nem hagyományos eszközökkel” próbálja majd növelni a likviditást. Ilyen lehet például állami, vagy vállalati kötvények vásárlása.

A BNP Paribas egyik szakértője rámutatott arra, hogy a következő hónapokban tovább gyengülhet a GDP az eurózónában. A térségben az infláció eközben 1 százalék alá eshet márciusban, miután februárban mérsékelten emelkedett.

forrás mti

A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) kedden hitelezési gyakorlatának alapos átszervezését jelentette be. A szervezet vezetője egyúttal elindított egy újfajta, feltételek nélküli hitelkeretet is.

Dominique Strauss-Kahn úgy fogalmazott, hogy az új hitelnyújtási lehetőség “modern feltételrendszert és a hitelezésben nagyobb rugalmasságot jelent, amivel remélhetőleg a nehézségekkel küzdő tagországok többségét ki tudjuk szolgálni”.

A legfontosabb újítás egy olyan hitelkeret létrehozása, amelyet a neve jól jellemez: Rugalmas Hitelkeret. Ez váltja fel a tavaly októberben létrehozott Rövidtávú Likviditási Lehetőséget, amit amúgy sem vett igénybe még senki.

Strauss-Kahn szerint az új hitelkeret az olyan országok számára lesz segítség, amelyek “jó gazdasági alapokkal rendelkeznek és jól menedzselhetők”. Az FCL rövidítésű új hitelkerettel pedig megszilárdíthatják gazdaságukat “és könnyebben győzhetik le a gazdasági válság okozta nehézségeket”.

Az FCL keretében a hitelt 6-12 hónap alatt folyósítják, a visszafizetésre adott idő pedig 3 év 3 hónaptól 5 évig terjedhet.

forrás: fuggetlenhir.hu

Nem volt számottevő hatással Gyurcsány Ferenc bejelentése a forintra. Annyi most, amennyi volt. A tőzsde még erősödött is. A szakemberek azt mondják, hogy pénzembert várnak, semmiképpen sem politikust.

Forgalmas nap a brókereknél, a tőzsdén, az első nap, hogy a miniszterelnök hétvégi bejelentésére a reggeli nyitás utána gazdaság szereplői, a befektetők reagálni tudtak. Ahogy a Cashline vezető elemzője mondja, a nyitás után a forint a negatív rekord közelébe, az Euróval szemben, 308 forintra gyengült, de csak átmenetileg. Nap végére visszaerősödött 302 forintra. A tőzsde enyhén erősödött. Az OTP kiemelkedően nagyot, 10%-ot. 2000 Ft fölött zárt.

Sarkadi Szabó Kornél elemző szerint egyrészt a régió erősödése is segíti Magyarországot. Másrészt - azt mondta - a piac most a miniszterelnök váltás miatt reménykedik, hogy nem politikus, hanem gazdasági szakember lesz az új miniszterelnök: „Az eddigi cselekvés hiányát felváltotta a remény, hogy most történik valami.”

A Magyar Nemzeti Bank elnöke azt mondta, most az a dolguk, hogy időt, ahogy fogalmazott “relatív stabilitást” biztosítsanak a politikusoknak a kormányprogram kidolgozásához. A Nemzeti Bank, hétfő délutáni ülésén úgy döntött, hogy az alapkamatot nem változtatják.

forrás: tenyek.hu

Az Országgyűlés elfogadta a bankokat korlátozó javaslatot. Ezentúl hatvan nappal a változás előtt kell értesíteni az ügyfelet. Csak azokban az esetekben változtathat a bank, ha az meg van nevezve a szerződésben. A bankok nem vezethetnek be egyoldalúan új díjat sem.

Az Országgyűlés 216 igen szavazattal, 151 ellenében fogadta el hétfőn a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely korlátozza a bankok egyoldalú szerződésmódosítását.

A bankoknak nem tetszik

A Bankszövetség már korábban jelezte, hogy nem ért egyet a változtatásokkal, mert szeritünk komoly hibák vannak a törvényben. Szerintük a most módosított törvény a piacgazdaság alkotmányos elvével ellentétesen korlátozná a bankok egyoldalú szerződésmódosítási jogát. Ez akár azt is okozhatja - érvelnek a bankok - hogy megdrágulnak a hitelek, mivel a bank nem tud a jövőben várható változásokra rugalmasan reagálni.

A Gazdasági Versenyhivatal 2008. november végén kezdeményezte a pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségeinek korlátozását, mivel úgy találták, hogy sok esetben szerződéses aszimmetria érvényesül az ügyfelek kárára.

Egyoldalú szerződésmódosítás esetén a pénzügyi szolgáltatók kikötik, hogy módosíthatják a szerződéseket, amennyiben bizonyos feltételek - például a refinanszírozási kamatlábak, pénzpiaci indexek, jegybanki alapkamat - változnak. A GVH szerint ez teljesen racionális, ám meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy amikor a bankok ezt a jogot gyakorolják, teljes kontroll legyen felettük, és az ügyfeleknek adott esetben lehetőségük legyen szolgáltatót váltani. Ez a kontroll azonban a versenyhivatal szerint nem minden esetben működik megfelelően.

Gyengíti például a hitelintézeti törvény által jelenleg előírt mindössze 15 napos értesítési határidő, amelyen belül a banknak tájékoztatnia kell ügyfelét az annak számára kedvezőtlen szerződésmódosításról. A GVH szerint ez túl rövid “reakcióidőt” hagy az ügyfeleknek.

Túl drága a váltás

További anomáliát jelent a magas költség, amely az ügyfelet terheli, ha pénzügyi szolgáltatót vált. Ez a GVH számításai szerint jelzáloghitelek esetében a hitel értékének legalább 4 százaléka, személyi kölcsönök esetében pedig csupán a kilépési költség is a hitel értékének 4-10 százalékára rúghat. A magas kilépési díjak azt eredményezhetik, hogy a pénzintézet képes árdiszkriminációt alkalmazni leszerződött ügyfeleivel szemben - érvelt a GVH.

Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke decemberben elismerte, hogy vannak olyan szerződéses feltételek, amelyek jobban védik a bankot, mint a fogyasztót. Hozzátette azonban, hogy vannak olyan klauzulák is, amelyek a fogyasztók érdekeit óvják. Úgy vélekedett, hogy a GVH figyelmen kívül hagyja, hogy a bankok nem saját pénzüket kockáztatják, hanem a betétesek pénzét helyezik ki, s az egyoldalú szerződésmódosítással az ő érdekeiket is védik.

A kormány a törvényjavaslatot 2008 decemberében nyújtotta be a parlamentnek. Az ügy akkor került a belpolitika homlokterébe, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2009. február 2-án egy nyilatkozatában kijelentette, hogy a magyarországi bankok túl széles körben élnek az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségével, ezért a szabályozást szigorítani kell ezen a téren. “A bankok ugyanis ebből a szempontból túl erősek, az ügyfelek pedig túl gyengék” - hangsúlyozta.

Február 10-én a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa, Osváth Piroska úgy nyilatkozott, hogy a szervezet egyetért a GVH ajánlatainak egy részével, az egyoldalú szerződésmódosítást illetően azonban attól tart, hogy ha túlságosan rugalmatlan szabályozás születik, megemelkednek az induló hitelköltségek. Megalapozatlannak tartotta azt az állítást, hogy a fogyasztóknak nincs lehetőségük felülvizsgálni döntésüket, s szerinte a hitelváltás díja csupán töredéke a GVH által számított 4-10 százaléknak.

A benyújtott törvénymódosítás 60 napra növelné a jelenleg 15 napos értesítési határidőt, valamint kikötné, hogy a pénzintézetnek a változtatás hatálybalépése előtt legalább 40 nappal a hirdetmény mellett közvetlen módon is értesítenie kell ügyfelét. Az ügyfél eztán a szerződésmódosítás hatályba lépéséig ingyenesen felmondhatja a szerződést. A módosításra a banknak csak az eredeti szerződésben egyértelműen megnevezett esetekben van lehetősége, és ennek bizonyítása vitás esetben a bankot terheli. Végül a törvényjavaslat kiköti, hogy a szerződés nem módosítható egyoldalúan új díj bevezetésével.

forrás: index.hu

Bár a hétvégi események miatt erősödtek a kamatemelési várakozások, a monetáris tanács a mai ülésén a kamat szinten tartásáról döntött. Ezzel a kamatcsökkentési ciklus megakadni látszik, a további mérsékléshez vélhetően a külső környezet javulása lesz szükséges. A kamatdöntési közlemény szerint “A Monetáris Tanács a jövőben is törekedni fog arra, hogy megakadályozza a gazdaság fundamentumaitól tartósan elszakadó pénzügyi piaci folyamatok kialakulását. Ennek érdekében készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására.” 

Az irányadó kamat 9.5 százalékon tartása alapvetően nem meglepetés, hiszen az összes ezzel kapcsolatos felmérés egyértelműen ezt a piaci várakozást tükrözte. Igaz, azt nem tudjuk, hogy a tanács miként értékelte Gyurcsány Ferenc távozásának hírét, illetve az ezzel előálló politikai bizonytalanságot. Azt is csak a jegybank tudja, hogy az utóbbi napokban kellett-e (és ha igen, mennyire) intervencióval segíteni a forint régiós árfolyampályán maradását. 

A jegybank mai döntése mögötti indoklás: 

“Az elmúlt hónapokban a globális kockázatvállalási hajlandóság romlása és a közép-kelet európai régió megítélésének változása miatt a forint jelentős mértékben leértékelődött. A leértékelődés esetleges folytatódása középtávon károsan hatna a pénzügyi közvetítő rendszer tőkehelyzetére, ugyanakkor a kibocsátással kapcsolatban remélt további élénkítő hatása megkérdőjelezhető.” 

“A Monetáris Tanács megítélése szerint megnőtt a kockázata, hogy az előttünk álló időszakban a gazdaság visszaesése a korábban vártnál erőteljesebb lesz. Az elmúlt év utolsó negyedévében a külső kereslet visszaesése és a hitelezési aktivitás csökkenése jelentős mértékű lassuláshoz vezetett mind a feldolgozóipar, mind a piaci szolgáltatások esetében. A nemzetközi finanszírozási helyzet változásához és a romló jövedelmi kilátásokhoz a lakosság a fogyasztási kiadások visszafogásával alkalmazkodik, ami csökkenti a magyar gazdaság külső finanszírozási igényét.” 

“Az elmúlt hónapokban az infláció az árstabilitásnak megfelelő szintre mérséklődött, emögött azonban ellentétes irányú folyamatok húzódnak meg. A gazdasági visszaesés árazásra gyakorolt fegyelmező hatásának tulajdonítható, hogy a piaci szolgáltatások inflációja immár több egymást követő hónapban is meredeken csökkent. A gyengébb árfolyam begyűrűzése a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek árába azonban növeli a felfelé mutató inflációs kockázatokat. A leértékelődés rövid távon javítja az exportszektor jövedelmezőségét és a belföldi termelők importtal szembeni versenyképességét, ugyanakkor ennek növekedési hatását ellensúlyozhatja, hogy a forint melletti pozíciót vállalt gazdasági szereplők jelentős veszteséget realizálnak. A forint gyengülése visszafogja a bankok hitelezési aktivitását, és a hitelportfolió romlásán keresztül középtávon károsan érintené tőkehelyzetüket is.” 

“A reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának szempontjait mérlegelve a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A Monetáris Tanács a jövőben is törekedni fog arra, hogy megakadályozza a gazdaság fundamentumaitól tartósan elszakadó pénzügyi piaci folyamatok kialakulását. Ennek érdekében készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására.” 

A mai monetáris tanácsi ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. április 10-én 14 órakor jelenik meg.

forrás: portfolio.hu

A Világbank tárgyalásokat folytat a Kelet-Európában tevékenykedő nyugati bankokkal arról, hogy ne vonuljanak ki a térségből - közölte a szervezet elnöke.

Robert Zöllick az olasz Corriere della Sera című lapnak azt mondta: a Világbank az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal és az Európai Beruházási Bankkal, valamint a kormányok bevonásával azon dolgozik, hogy biztosítsák: a pénzintézetek ne vonjanak ki tőkét a térségből. Robert Zöllick felhívta a figyelmet arra, hogy ha ez bekövetkezne, az a bankoknak is jelentős veszteséget jelentene.

forrás: portfolio.hu

A Magyar Nemzeti Bank a régió jegybankelnökeinek budapesti találkozóját követően arról számolt be, hogy kiterjesztik együttműködésüket annak érdekében, hogy tovább erősítsék a régión belüli makroprudenciális felügyeletet.

“Március 20-án a Magyar Nemzeti Bank volt a házigazdája hat közép-európai jegybankelnök Budapesten megtartott munkaértekezletének. Ez volt a régió jegybankelnökeinek sorrendben harmadik találkozója, amely minden alkalommal a Központi Bankok Európai Rendszere Általános Tanácsának márciusi rendes ülését követte.” - olvasható az MNB közleményében.

“A térség jegybankelnökei kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitattak meg, és többek között megállapodtak pénzügyi rendszereik további mélyreható figyelemmel kísérésében, illetve abban, hogy kiterjesztik együttműködésüket annak érdekében, hogy tovább erősítsék a régión belüli makroprudenciális felügyeletet.

Mit értünk makroprudenciális elemzés alatt?
A pénzügyi szektor stabilitásának elemzéséhez a pénzügyi intézmények közül a bankokon kívül a nem-banki intézmények működését és kockázatait is át kell látni, melyhez mind mikro-, mind makroszintű adatok feldolgozására szükség van - olvasható az MNB oldalán.

A makroprudenciális indikátorok köre mindazokat az adatokat és információkat tartalmazza, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy fel lehessen mérni és elemezni lehessen a pénzügyi rendszer egészének potenciális sebezhetőségét és a különböző kockázatokkal szembeni ellenálló képességét.

A pénzügyi stabilitás szempontjából ezt a megközelítést “top-down” szemléletűnek nevezzük.

A tanácskozás résztvevői megtárgyalták a pénzügyi krízis közép-európai gazdaságokra gyakorolt hatásait, illetve áttekintették a résztvevő országok válságra adott különféle válaszait is.

A 2009. március 20-án megtartott ülésen a szlovén, a cseh, a magyar, a lengyel, a szlovák és az osztrák jegybank elnöke vett részt.”

forrás: portfolio.hu

Az anyabankok szintjén általánosan jelentkező forrásszűkösség, valamint a partnerkockázati prémium piaci beárazódása és a magyar országkockázat megugrása összességében bőven ellensúlyozta a svájci jegybank kamatvágási kampányának hatását - írja Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai tanácsadója arról, vajon miért nem követik a frank alapú hitelek kamatai a svájci kamatcsökkentést. Az elemzést az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.

Drasztikus svájci monetáris lazítás

A svájci 3 hónapos LIBOR irányadó pénzügyi referenciaértéknek tekinthető, ami megmutatja, hogy a svájci forrásköltségek hogyan változnak. A svájci jegybank 2008 október 8. óta 250 bázisponttal, drasztikusan 0.25%-ra csökkentette az irányadó rátáját (100 bázispont egyenlő 1 százalékponttal). A 3 hónapos CHF Libor célsáv értéke így ennek megfelelően 0.00-0.75%-ra esett (a 0.25%-os ráta ennek a sávnak a célértéke). A 3 hónapos CHF Libor, ami alapvetően leköveti és igazodik a jegybank célértékéhez az október eleji 3,1%-os csúcsáról egészen 0.45%-ig mérséklődött március közepére. Ez ténylegesen rendkívüli mértékű monetáris lazítás igen rövid idő alatt, ami önmagában akár a hitelkamatok csökkenését is lehetővé tehetné.

Most egy pénzügyi krízis tombol

A világban azonban egy eddig soha nem látott mértékű pénzügyi krízis tombol és a második világháború óta nem tapasztalt válságba merült a globális gazdaság. A Bloomberg vagy a Reuters terminálokon, a British Bankers’ Association által összegyűjtött jegyzések alapján minden nap 11 órakor hivatalosan közzéteszik a svájci 3 hónapos Libor értékét. “Békeidőben”, azaz a Lehman bedőlése előtti korszakban még ezen az értéken lehetett forráshoz jutni. A pénzügyi válság által gerjesztett, külföldi bankok közti bizalmatlanságnak betudhatóan, azonban jelenleg ennél a referenciaértéknél a piacon már csak magasabban lehet forrást kapni. A partner és hitelezési kockázat beárazásával csak bizonyos plusz prémium kifizetésével lehet forráshoz jutni. Ennek értéke ez elmúlt időszakban megközelítőleg 40 bázispontra tehető. A svájci jegybank monetáris lazítása így csak korlátozottabban érezhető. Ez azonban még a kisebb probléma.

Az országkockázati prémium

Szintén a gazdasági válságnak betudhatóan az egyébként is rossz magyar makrogazdasági fundamentumok 2008 végétől már drasztikusan romlani kezdtek és a külső egyensúlyi helyzet stabilizálása érdekében már IMF hitelfelvételhez folyamodott az ország. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi befektetők érezhetően átárazták a Magyarországhoz kapcsolódó rizikó faktorokat. A svájci 3 hónapos Libor csökkenésével párhuzamosan a magyar országkockázat drasztikusan megugrott. A CDS szpredek által árazott egy éves országkockázat a tavaly szeptember előtti átlagos 50 bázispontról (0,5%-ról) februárra 600 bázispontos (6,0%-os) érték fölé ugrott és jelenleg is a közelében tartózkodik. A forrásköltségek kalkulálásánál ez az érték (+600bp), mint prémium közel egy az egybe beépül, így nemhogy olcsóbbá, de itt Magyarországon általánosságban sajnos drágábbá válik a finanszírozás. Így a svájci referencia forrásköltség hiába csökkent 2,65%-kal, az országkockázati prémium ugyanezen időszak alatt több, mint 5,5%-kal ugrott meg. Nem beszélve a globális pénzügyi válság miatt kialakult partnerkockázati prémiumról és a nemzetközi piaci szereplők egyébként is lényegesen megcsappant likviditási helyzetéről. Az anyabankok szintjén általánosan jelentkező forrásszűkösség, valamint a partnerkockázati prémium piaci beárazódása és a magyar országkockázat megugrása összességében bőven ellensúlyozta a svájci jegybank kamatvágási kampányának hatását.

Az alábbi ábrán a kék vonal a 3 hónapos CHF Libor értékét (a jobb tengellyel, százalékban), míg a zöld vonal az 1 éves magyar országkockázatot ábrázolja (a bal tengelyen, bázispontokban mérve). A felső ábrán nagyon jól látszik, hogy a frankhitelek forrásköltségét meghatározó 3 hónapos CHF Libor értéke pont akkor kezdett el meredeken zuhanni, amikor a magyar országkockázati prémium hegymenetbe kapcsolt. Az alsó ábra pedig a kettő két tényezőből adódó forrásköltségek emelkedését mutatja. Ez utóbbi jól láthatóan a Lehman bedőlése előtt egy alacsonyabb értékről jelentősen kitágult és azóta sem szűkült be. Ez az a prémium, ami alapvetően drágábbá teszi a forrásköltségeket és így a hitelkamatokat.

Interveniál a svájci jegybank - hatalmas fordulat

Az CHFHUF keresztárfolyamban március 12-én látott hatalmas fordulat (napon belül -5%) azonban alapvetően nem annak köszönhető, hogy a svájci jegybank (SNB) még további 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatrátáját. Az SNB bejelentette, hogy annak érdekében, hogy elejét vegye a svájci frank további erősödésének (ami rontja a svájci cégek exportkilátásait) be fog avatkozni a piacon és a frankkal szembeni más devizák vételeivel fogja gyengíteni az árfolyamot. Ilyen jellegű intervencióra már 1992 óta nem volt példa, így nem is csoda, hogy 1999 óta a legnagyobb napon belüli veszteségeit volt kénytelen elkönyvelni a svájci frank az euróval szemben. Az SNB közleménye szerint “határozott intézkedésre van szükség, hogy erőteljesen lazítani lehessen a monetáris kondíciókon”. A jegybank elsősorban azért szánta el magát erre a lépésre, mivel a svájci frank, a dollárhoz hasonlóan egyre inkább egy “mentsvár” devizának kezdett el számítani a globális gazdasági válság fokozódásával. Ennek hatására pedig július végétől számítva mintegy 10%-ot erősödött a frank az euróval szemben, a bejelentést követően azonban ennek a harmadát rögtön vissza is korrigálta a svájci deviza.

Összefoglalás

A svájci 3 hónapos LIBOR irányadó pénzügyi referenciaértéknek tekinthető, ami megmutatja, hogy a svájci forrásköltségek, hogyan változnak. A svájci jegybank 2008 október 8. óta 250 bázisponttal, drasztikusan 0.25%-ra csökkentette az irányadó rátáját.

A világban azonban egy eddig soha nem látott mértékű pénzügyi krízis tombol és a második világháború óta nem tapasztalt válságba merült a globális gazdaság.
A nemzetközi befektetők - a pénzügyi válság hatására - átárazták a Magyarországhoz kapcsolódó rizikó faktorokat. A svájci 3 hónapos Libor csökkenésével párhuzamosan a magyar országkockázat drasztikusan megugrott. A 2008 szeptember előtti átlagos 50 bázispontról 0.5%-ról februárra 600 bázispontos (6.0%-os) érték fölé ugrott és jelenleg is a közelében tartózkodik.

A forrásköltségek kalkulálásánál ez az érték (+600bp), mint többlet költség jelentkezik egyes bankok számára, így Magyarországon nemhogy olcsóbbá, de sajnos drágábbá teszi a CHF finanszírozást. A svájci referencia forrásköltség hiába csökkent 2.6%-kal, ha az országkockázati prémium ugyanezen időszak alatt több, mint 5.5%-kal ugrott meg.

forrás: portfolio.hu