Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

info: 06-30-837-7671

Havi Archívum 2009 március

Ingyen válthat, aki drágállja a bankját

2009. március 16. - hétfő
Ingyenesen válthatnak bankot júniustól azok, akiknek a bank egyoldalúan változtatja a hitelszerződés feltételeit. Ilyen például, ha megemelik a kamatot. Erről szól egy új törvényjavaslat. Csak indokolt esetben emelhetik a költségeket. A banki károsultak szerint Magyarországon olyan banki költségek is léteznek, amikről külföldön sokszor nem is hallottak.

Aki hitelt vesz fel kezelési költséget, ügyintézési díjat vagy ha úgy alakul szerződésmódosítási, átütemezési, szüneteltetési, fedezetkezelési és fedezetváltozási díjat is fizethet.

A Hitelkárosultak Egyesülete szerint ezek egy részéről külfödön még nem is hallottak.

A hitelesek kiszolgáltatottságán változtathat egy új törvény. Eszerint, a hitelfeltételek megváltozásáról - például a kamatemelésről - kötelező lesz levélben értesíteni az embereket, akik, azután, ha akarnak ingyen átmehetnek egy másik bankhoz.

A Fidesz már 2007 őszén benyújtott egy hasonló javaslatot, de azt mondják, akkor az MSZP és az SZDSZ még nem támogatta.

A törvény - ha elfogadják - júniusban léphet életbe.

forrás: tenyek.hu

Mikrohitel kisvállalkozásoknak: egy év alatt 5 milliárd

2009. március 15. - vasárnap

Az Új Magyarország Mikrohitel Programban eddig 914 kisvállalkozás vett fel 4,7 milliárd forint mikrohitelt - derült ki a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. legfrissebb összesítéséből.

Az európai uniós támogatással megvalósuló Új Magyarország Mikrohitel Programban 2008. januárban folyósították az első mikrohitelt.

A legkelendőbb az Új Magyarország Mikrohitel a közép-magyarországi régióban, ahol 1,2 milliárd forintot helyeztek ki a közvetítők, ezen belül Budapesten 147 vállalkozás 781 millió forintot meghaladó értékben vett fel mikrohitelt, Pest megyében pedig 98 vállalkozás kapott 488 millió forint mikrohitelt. Budapesten átlagosan 5,3 millió forintot, Pest megyében 4,9 millió forintot vettek fel.

Jelentős az érdeklődés az Új Magyarország mikrohitel iránt Baranya megyében is, ahol 96 vállalkozás vett fel 475 millió forint hitelt, az átlagos hitelösszeg 4,9 millió forint volt.

Az átlagos hitelösszeg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb, 6,1 millió forint. A megyében 31 vállalkozásnak van 188 millió forint mikrohitele.

Eddig Békés, Vas és Komárom-Esztergom megyében éltek a legkevésbé a vállalkozások a mikrohitelezés lehetőségével. Békés megyében 15 vállalkozás 70 millió forint, Vas megyében 17 vállalkozás 83 millió, Komárom-Esztergom megyében 19 igénylő 80 millió forint hitelt vett fel.

Mikrohitelezésre az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programban 48,5 milliárd forint, a Közép-Magyarországi Operatív Programban 2,8 milliárd forint keret áll rendelkezésre 2007-2013. között, visszatérítendő támogatásként.

forrás: portfolio.hu

Mindenre elszántak a G20-ak - bővítik az IMF munícióját

2009. március 15. - vasárnap

Kitartó erőfeszítéseiket hangsúlyozták londoni találkozásuk után a világ legfejlettebb országainak pénzügyminiszterei és jegybankárai annak érdekében, hogy véget vessenek a globális recessziónak és megoldódjon a toxikus banki eszközök problémája - tudósít a Bloomberg. A világ GDP-jének 85%-át termelő húsz legnagyobb állam vezető döntéshozói mindezt a banki hitelezés helyreállításával, a pénzügyi felügyelet erősítésével, valamint az IMF erőforrásainak bővítésével képzelik el.

Határozott, összehangolt lépéseket tettünk a kereslet élénkítése és munkahelyek teremtése érdekében - áll a G-20 pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek közös közleményében, hangsúlyozva: készen állnak további intézkedések megtételére a növekedés beindításához.

A legnagyobb tagállamok elsődleges célja a jelenlegi helyzetben, hogy helyreállítsák a pénzügyi rendszer hitelezési folyamatát és megoldják a bankok toxikus eszközeiből származó problémákat.

A G20 pénzügyminisztereinek hétvégi találkozója egyben előkészítő ülésnek is tekinthető az április 2-ai állam- és kormányfők londoni csúcstalálkozójának.

Mekkora lehet az IMF muníciója?

A világ legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaságai egyetértettek abban, hogy a Nemzetközi Valutaalap forrásait igen jelentős mértékben kell bővíteni, konkrét összeget azonban nem említettek. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter az IMF forrásainak 500 milliárd dollárral történő növelését javasolta, az unió összességében 500 milliárd dolláros keretet támogatna (ami további 250 milliárd dollárt jelentene), és hajlandóságot mutat 100 milliárd dolláros hozzájárulásra.

A fejlett országok abban bíznak, hogy a Valutaalap erejének növeléséhez a legnagyobb fejlődő országok, így például Brazília, Oroszország, India és Kína (BRIC) szintén jelentősebb összeggel járulnak hozzá. A BRIC-országok vezetői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a feltőkésítésért cserébe a szavazati jogok átrendezését várják el.

Alistair Darling brit pénzügyminiszter a Valutaalap feltőkésítésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a nagyobb veszély a feltörekvő országokban, amelyek tőkekiáramlást tapasztalnak.

Erősítik a pénzügyi felügyeletet

Komoly változások jönnek a felügyeleti rendszerben - tette hozzá a brit pénzügyminiszter. A legnagyobb gazdaságok vezetői közleményükben kiemelték, hogy nagyobb szerepet adnának a Valutaalapnak a felügyeleti és ellenőrző tevékenységek során. A tervek szerint a jövőben válságmegelőző funkciója is lenne az IMF-nek.

Mindemellett a hedge fund-ok és hitelminősítők jobb felügyeletének szükségességét is hangsúlyozták a pénzügyminiszterek és jegybankárok.

Vita a gazdaságélénkítésről

Az amerikai pénzügyminiszter a londoni találkozón azt szorgalmazta, hogy a nagyobb gazdaságok kövessék az Egyesült Államok példáját és idén a GDP 2%-ának megfelelő összeggel élénkítsék saját gazdaságaikat. A Bloomberg tudósítása szerint azonban az európai vezetők egyetértettek abban, hogy már megtették a kellő lépéseket a gazdaság élénkítése érdekében, eleget költöttek és nem kívánják felduzzasztani költségvetési hiányukat.

Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter ezel kapcsolatban kifejtette, hogy igent mondanak a gazdaságösztönzésre, de a megvalósíthatóságot sem szabad elfelejteni. Peer Steinbrück német pénzügyminiszter pedig kifejtette, hogy “nincs értelme még több pénzt pumpálni a gazdaságba”.

Angela Merkel német kancellár, aki a G20-értekezlettel egy időben tett rövid látogatást Londonban Gordon Brown brit kormányfőnél, a szombati tárgyalás után tartott közös sajtóértekezleten kiemelte: a német kormány 2009-2010-re a hazai össztermék-érték (GDP) összesen 4,2 százalékának megfelelő serkentő programokat hagyott jóvá.

forrás: MTI

Stabilan 300 alatt maradhat az euró?

2009. március 13. - péntek

A svájci jegybank délutáni döntése is erősítheti a forintot, ezt a pillanatot jól kihasználva jelentette be az MNB, hogy az uniós támogatásokból 2,4 milliárd eurót ad el devizapiacon. A kamatemelés még kell, de sikerülhet 300 alá beszorítani az árfolyamot, pláne, hogy az eddigi erősödés elveheti a gyengülésre játszók kedvét. Délután öt órakor már 297 forint alá kúszott az árfolyam.

“A Monetáris Tanács 2009. március 8-i döntése értelmében az MNB megkezdi az Európai Uniótól érkező folyó- és tőketranszferek Magyarország uniós befizetéseivel csökkentett értékének (nettó EU-transzferek) piacravezetését. A Magyarországra érkező nettó EU-transzferekből eredő devizakonverzió – és így a piacravezetés éves keretösszege – 2009-ben a Pénzügyminisztérium előrejelzése alapján várhatóan 2,4 milliárd euró körül alakul. Az MNB ezt az összeget az év során a bankközi devizapiacon, az OTC piaci szokványok figyelembe vételével, diszkrecionális módon fogja a devizapiacon konvertálni. Az ügyletek lehetséges partnerei az MNB-nél devizapiaci limittel rendelkező hazai és külföldi hitelintézetek.” Így szól az MNB csütörtök délután kiadott közleménye, mely voltaképpen csak összegszerű pontosítása egy már korábban, vasárnap bejelentett szándéknak.

Mit is jelent ez? Azt, hogy az uniós támogatásokat, melyeket Brüsszel folyósít, a magyar állam az eddigi szokásostól eltérő módon úgy váltja át forintra, hogy kiviszi az összeget a devizapiacra, eurót ad el és forintot vesz: az így generált forintkereslet nyilván erősíti a forint árfolyamát. Az erős forint idején az volt a szokásos módszer, hogy a jegybank kvázi maga átváltotta az uniós pénzeket, növelve ezzel devizatartalékát (ami akkor érthető is volt, hiszen nem akarták tovább erősíteni a forintot).

Az összeg magasabb, mint amire a piacon számítottak, mondta az Indexnek Samu János, a Concorde makróelemzője, aki korábban maga is csak 1,5-2 milliárd euró közé tette a nettó transzferek összegét. Nemcsak ez a hír kedvező azonban. A szakértő szerint kifejezetten jól és jól időzítve tette közzé a jegybank a közleményét. Egyfelől nem lehet tudni, hogy mennyi idő alatt jelenik meg a forint iránti keresletet erősítő összeg, de a piac azzal tisztában van: a jellemzően napi 6-800 millió eurós forgalmat bonyolító azonnali forintpiacon a 2,4 milliárd eurós tétel jelentős hatást tud kifejteni.

Végre egy jó hír a devizahiteleseknek?

2009. március 11. - szerda

A Svájci Nemzeti Bank csütörtöki menetrendszerinti ülésén a recessziós környezet miatt ismét lazíthat a monetáris feltételeken. A háromtagú monetáris tanács 25 bázisponttal 0.25 százalékra csökkentheti irányadó rátáját - vélik a CIB Bank elemzői.

A svájci bruttó hazai terméket alkotó szinte összes komponenssel kapcsolatos kilátások borúsak, akár a felhasználási, akár a kibocsátási oldalt vizsgáljuk. A külső kereslet és az erős frank hatására gyengélkedik az export, és így a kivitelre szakosodott ipari ágazatok is. A romló munkaerőpiaci helyzet és a bizonytalan jövő miatt a magánfogyasztás is megcsappant, a kedvezőtlen gazdasági környezetben a beruházások lefagytak, a bankszektor pedig továbbra is a már jól ismert gondjaival küszködik.

A negyedik negyedéves svájci GDP adatok 0.3%-os negyedév/negyedéves zsugorodást mutattak a bruttó hazai termékben (ez 2004 óta a legjelentősebb visszaesés, és 0.6 százalékponttal elmarad a 2007 negyedik negyedévében látott növekedéstől). A negatív harmadik és negyedik negyedéves GDP növekedési ütem alapján így már elmondható, hogy Svájc technikai értelemben is recesszióba süllyedt (első alkalommal az elmúlt hat évben) - áll a CIB Bank legfrissebb Svájci kitekintőjében. Az egész éves növekedés 1.6% volt 2008-ban, a 3.3%-os 2007-es bővülés után. Ahogy azt Roth svájci jegybankelnök is mondta, az idén a helvét gazdaság a többi nagy európai gazdasággal együtt zsugorodhat, az export és a beruházások visszaesése miatt (melyek következtében a munkanélküliség is jelentősen emelkedhet).

A gyengébb gazdasági teljesítmény tehát nem volt képes ellensúlyozni az ilyenkor szokásos, időszaki áremelkedést, így az év/éves CPI még pozitív tartományban maradt. Az elkövetkezendő hónapokban a bázishatások miatt azonban könnyen 0% alá süllyedhet az év/éves ráta, ami még valószínűbbé teszi a csütörtöki Svájci Nemzeti Bank kamatcsökkentést és a mennyiségi lazítás eszközeinek bevetését (pl. a frank gyengítését, vagy állampapírok vásárlását).

A legutóbbi Svájci Kitekintő (december közepe) óta az éles devizapiaci ingadozások nem hagytak alább, történelmi csúcsokat döntögetett a CHF/HUF keresztárfolyam. Míg december közepén az árfolyam a CHF/HUF 167.84-os szintet is megjárta, addig az elmúlt napokban a CHF/HUF 216.76-os szintet is elérte. A CHF/HUF keresztárfolyamát ismét elsősorban az EUR/HUF árfolyamban látott mozgások határozták meg, melyek meghazudtolták az elemzői várakozásokat és meglepték a monetáris döntéshozókat is. Az EUR/CHF keresztárfolyamban látott mozgások jelentősen elmaradtak a EUR/HUF ingadozásaitól (a 3 hónapos implikált EUR/CHF volatilitás 9% környékére süllyedt a válság kicsúcsosodásakor látott 14,5%-ról).

A kelet-közép-európai régióval kapcsolatos negatív piaci megítélés, a Magyarországgal kapcsolatos egyre kedvezőtlenebb vélemények egyre gyengébb szintek felé tolták a magyar fizetőeszközt (és régiós társait is), de jelentős maradt a volatilitás, az árfolyam napon belül is képes volt közel 10 forintos elmozdulásokat mutatni mind erős, mind gyenge irányba.

A magyar fizetőeszköz az utóbbi időben látott devizapiaci mozgások miatt tehát viszonylag stabilabban egy magasabb árfolyamsávba “ragadt be” a svájci frankkal szemben, a visszatérés az utóbbi évben megszokottabb alacsonyabb szintekre az eredetileg jelzettnél is hosszabb időbe telhet (és továbbra is egyértelműen a regionális hangulat javulásán, valamint a piaci bizalmat növeli, belföldi fiskális intézkedéseken múlik és sokkal kevésbé a jegybankok kamatdöntésein) - áll a jelentésben. A mostani, CHF/HUF 200 feletti árfolyam a kedvezőtlen kelet-közép-európai hangulatot tükrözi, év végéig mindenképpen erősödő trendre számítunk, az EUR/HUF prognózisunkkal párhuzamban (részletes előrejelzés az árfolyamtáblában).

SNB intervencióra (verbálisra, illetve közvetlen forex-piaci beavatkozásra) csak mélyen 1.50 alatti EUR/CHF szinteknél (például 1.40-nél) látnak esélyt a CIB Bank elemzői, illetve abban az esetben, ha a frank erősödése túlzottan drasztikus volna. Egy ilyen beavatkozás könnyítene a svájci exportőrök helyzetén és konzisztens volna a mennyiségi enyhítés politikájával is, valamint érezhető hatással volna az EUR/CHF, illetve USD/CHF árfolyamra is. Egy efféle beavatkozás a Magyarországgal szembeni negatív hozzáálláson természetesen nem változtatna, így a CHF/HUF árfolyamra is csak közvetett, gyenge hatása volna (a forint euróval szembeni esetleges további bukdácsolása semlegesítené az EUR/CHF-ben potenciálisan bekövetkező frankgyengülést) - jegyzik meg a Kitekintő készítői.

Ahogy azt már az összes monetáris tanácstag (Hildebrand, Jordan, Roth) is jelezte, 2009 első felében még folytatódhat a helvét gazdaság szűkülése, a recesszió Svájcban is elkerülhetetlen (a nemrég elfogadott 1.6 milliárd frankos gazdasági ösztönző csomag ellenére is, amely csak egyes konkrét ágazatokat - például az építőipart és idegenforgalmat - céloz meg). Mivel a fundamentumok romlását a 3 hónapos CHF Libor célértékének csökkentésével pedig már csak ideig-óráig lehet orvosolni (az irányadó ráta már nagyon közel áll az alsó határnak számító 0%-os szinthez), az Svájci Nemzeti Bank idővel a mennyiségi enyhítés eszközét is be fogja vetni, például interveniálhat a devizapiacon a frank gyengítése végett (ez már verbálisan meg is tette), vagy állampapírokat és egyéb eszközöket vásárolhat.

Ahogy azt már hosszú ideje jelzik a CIB Bank elemzői, 2009-ben még egy alkalommal - feltehetőleg most csütörtökön - 0,25%-kal csökkenhet az irányadó ráta (az előző ciklus alja is 0,25%-on állt). Mivel az alapkamat rohamosan közelít az alsó határnak számító 0%-hoz, nem kizárt, hogy a jegybank hosszabb távra is az alacsony kamatszint mellett kötelezi el majd magát (ahogy ezt például az amerikai Federal Reserve is tette).

Megjelent a lakáshitelre vállalt állami kezességről szóló törvény

2009. március 11. - szerda

Megjelent a keddi Magyar Közlönyben a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló, a parlament által március 2-án elfogadott törvény, de csak az Európai Bizottság általi elfogadást követő 15. napon lép hatályba.

A törvény két részből áll: az első része szól a készfizető kezességről, míg a második az államháztartási törvényt módosítja úgy, hogy az állam a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kibocsátott kötvényt szerezhet, és a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat. Az államháztartási törvény módosítása szerdától hatályos.

A lakáskölcsönre az állam akkor vállal készfizető kezességet, ha a hitel felvevője múlt év szeptember 30-án követően vesztette el a munkáját, és álláskeresőnek minősül, vagyis együttműködik a munkaügyi központtal. A konstrukció a következő: két évig nem kell fizetni a havi törlesztő részleteket, azokra a bank áthidaló hitelt nyújt. Ehhez a kölcsön felvevőjének mindössze azt kell vállalnia, hogy havi 10 ezer forintot azért törleszt. Az áthidaló hitel kamata legfeljebb a 3 havi BUBOR lehet. A két év lejárta után az áthidaló hitelt, vagyis az elmaradt törlesztést, 10 éven át - havi részletekben - kell megfizetni. Ha a törlesztési időből kevesebb van hátra 10 évnél, akkor erre “osztja le” a bank a törlesztést. Az áthidaló hitel megkötését szeptember 30-ig lehet kérni a banktól.

Az állam készfizető kezessége akkor következik be, ha az adós nem fizeti a havi 10 ezer forintokat. Ekkor az áthidaló hitelből az eddig az időpontig már a törlesztésre fordított összeget fizeti ki az állam a banknak. Az állami kezességvállalás ingyenes, de csak a 20 millió forintnál kevesebb lakáskölcsön után vehető igénybe. Életbiztosítással kombinált lakáshitel esetén nem a havi 10 ezer forintot, hanem a biztosítási díj megtakarítási összegét kell havonta fizetni két éven keresztül. Ezekhez a szabályokhoz kell az Európai Bizottság jóváhagyása.

A törvény második része  módosítja az államháztartási törvényt, és szerdától hatályos. Az új előírás felhatalmazza az államot, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását potenciálisan veszélyeztető helyzetben két dolgot tehessen. Először az MNB által kibocsátott kötvényt szerezhet, másodszor pedig a Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat. Mindkét esetben az állam nevében az Állami Adósságkezelő Központ Zrt. jár el. A pénzügyminiszter az állam által megvásárolt MNB kötvényeket magyarországi székhellyel rendelkező bankoknak kölcsön adhatja. Akár közvetlenül ad kölcsönt az állam a magyar székhelyű bankoknak, akár az MNB kötvényeket adja nekik kölcsön, elő kell írnia, hogy abból a magyarországi székhelyű vállalkozások finanszírozási forrásait kell bővíteni.

forrás: hvg.hu

Francia megoldások a vállalkozói hitelcsapok elzárása ellen

2009. március 9. - hétfő

A tavaly októberben kinevezett állami hitelközvetítőt hetente 400-450 olyan vállalkozó keresi meg Franciaországban, akinek bankja különböző okokra hivatkozva leállította a hitelfolyósítást. René Ricol közbelépésének köszönhetően eddig közel kétezer veszélybe került francia céget sikerült megmenteni.

Pascal Claverie egy védőhálókat gyártó cég tulajdonosa. A Le Point című hetilapnak elmondta, hogy egy évvel ezelőtt kötött hitelmegállapodást bankjával, de a hitelt, annak életbe lépésekor, a bank egyszerűen nem utalt át. A hetven főt foglalkoztató vállalkozó beperelte a bankot, amely végül az eredetileg kialkudottnál nagyobb kamat ellenében hajlandó volt a teljes hitel folyósítására.

A pénzügyi válság kitörését követően azonban egy újabb probléma is jelentkezett. Claverie ügyfeleinek helyzete romlani kezdett, ezért a vállalkozó kénytelen volt hitelbiztosítást kötni arra az esetre, ha a megrendelői nem, vagy csak késedelemmel tudnak fizetni. A károk fedezésére szolgáló biztosításra a bank drasztikus feltételeket szabott: 10-30 százalékkal magasabb tarifát kért a szokásosnál. A vállalkozónak egyetlen választása maradt: tekintet nélkül a megrendelésekre inkább maga csökkentette a termelését, melynek eredményeként 20 százalékkal kevesebb a forgalma és alkalmazottainak húsz százalékát el kellett küldenie.

A hitelközvetítő azt ígéri: az ilyen esetek elkerülésére megpróbálja elérni, hogy a hitelbiztosításokra a bankok a válság előtti garanciákat tartsák meg. A teljesíthetetlen feltételekkel szemben pedig azt tanácsolja a vállalkozóknak, hogy használják ki a bankok közti konkurálási lehetőségeket.

Ez utóbbi megoldást választotta Olivier Fély-Biolet is, aki két éve hozta létre személyzeti ügyekkel foglalkozó tanácsadó cégét. A vállalkozókat támogató állami intézmény, az Oseo által hetven százalékig garantált bankja a válság kitörését követően azonban nem egyszerűen nem járult hozzá további hitel folyósításhoz a tanácsadó cégnek, hanem bankszámlájának havi hitelkeretét is lecsökkentette. A vállalkozó egyszerűen egy másik bankhoz fordult, amely viszont készségesen átutalta a szükséges kölcsönt.

Egy az interneten közzétett panaszlevél szerint a vállalkozók legfőbb gondja az, hogy a szóban történő hitelkérelmekre a bankok munkatársai csak félig-meddig adnak választ, a kölcsön írásos engedélyezésére pedig semmilyen időkeret nem kötelezi a bankokat, s azok a már aláírt szerződést követően is gyakran megtagadják a kölcsön utalását. Így a legtöbb vállalkozó egyszerűen csak valamilyen válaszra várakozik, miközben a bankok sokszor megfélemlített munkatársai maguk se ismerik feletteseiknek az álláspontját egy adott kérés esetében.

A hitelfolyósítások ellenőrzésére létrehozott hivatal feladata megyéről megyére ellenőrizni, hogy a bankok miként és tényleg folyósítanak-e kölcsönt a vállalatoknak abból a 10,5 milliárd eurós hitelkeretből, amelyet a kormány bocsátott a bankok számára a francia gazdaság működtetésére.

A hitelközvetítő tevékenységét értékelő első statisztikák szerint a panaszok 64 százaléka 50 ezer eurónál kisebb hitelek elutasítása vagy befagyasztása miatt érkezik, a francia cégek 72 százaléka ugyanis évi 150 ezer eurós forgalmat bonyolító kisvállalkozás. A közvetítőt megkereső vállalkozók 21 százalékának 50 és 100 ezer euró közti hitelekkel volt gondja, míg 7 százalékuknál legalább félmillió eurós kölcsönt utasított el a bank.

Február végéig több, mint 6 ezer vállalkozó fordult segítségért a hitelközvetítőhöz, akinek közbelépése átlagosan 66 százalékban sikeres, és 45 ezer munkahely megmentéséhez járult hozzá. A közvetítő szerint az esetek hetven százalékában a problémát a cégek számlájának havi hitelkeret-csökkentése okozza, illetve az, hogy jóval több rövid távú hitelre lenne szükség Franciaországban.

A kis- és középvállalkozások egy jelentős része addig is a beruházások befagyasztásával, kifizetetlen számlákkal vagy olcsóbb beszállítókkal próbálja átvészelni a válságot.

forrás: hvg.hu

Ausztria és bankjai is állják a sarat

2009. március 7. - szombat

Ausztria és az ország bankjainak hitelképessége minden kétség fölött áll - jelentette ki pénteki közleményében Ewald Nowotny, az osztrák jegybank kormányzója annak kapcsán, hogy az osztrák államkötvények és CDS-ek felára az utóbbi hónapban rekord magasságba kúszott egy hitelminősítői elemzés megjelenését követően.

Az osztrák bankok kitettségének háromnegyede EU-s országok felé áll fenn, ezért nincs annak kockázata, hogy a jelenlegi állami intézkedések ne működnének - mondta Novotny, aki nem először hangsúlyozta az EU-n kívül és belül lévő országok közötti különbségtétel fontosságát.

Ausztria államadóssága a GDP 60 százalékára rúg, amely megfelel az európai átlagnak és az olasz és a német adósság szintje alatt van - hívta fel a figyelmet Nowotny.

forrás: portfolio.hu

Szilárd teljesítményt mutatnak a magyar bankok

2009. március 6. - péntek

A magyar nagybankok közül eddig öt, a hazai OTP, a K&H, a Raiffeisen, az Erste és a CIB tette közzé tavalyi eredményeit. Az adatokból látható, hogy a bankok profittermelő képessége továbbra sem olvadt el, bár a tavalyi év utolsó negyedévének válságjelenségei hatására - az Erste kivételével - a 2007-es év eredményesebb volt számukra, mint 2008.

Az öt bank adózás utáni eredménye átlagosan 10%-kal marad el 2007-es értéküktől, ám az adat mögött eltérő mozgások tapasztalhatók: a legjobban az Erste, a legrosszabbul pedig a Raiffeisen teljesített a nemzetközi szabványok (IFRS) szerint számított profitját tekintve. Előbbi csaknem harmadával növelni tudta a tulajdonosi érték szempontjából fontos eredményét, utóbbinak viszont közel a felére olvadt a profitja. A többi bank e két érték között helyezkedik el, az eddig jelentést tevő nagybankok közül a CIB nézett szembe a legkisebb visszaeséssel, ám az OTP magyarországi tevékenysége sem marad el sokkal tőle, hiszen adózás utáni eredménye 141-ről 132 milliárdra, mintegy 6.4%-kal olvadt. A hazai OTP profitja ezzel továbbra is körülbelül egy nagyságrenddel nagyobb, mint kisebb társaié, miközben a társaság külföldi kockázatai miatt goodwill leírásokról is döntött.

A részleteket tekintve nem mindegyik banknál állnak rendelkezésre adatok, az azonban elmondható, hogy a bankok nettó kamatbevételének alakulására nem hatott még számottevő mértékben a válság. A hitelezés visszaszorulása 2008 legutolsó hónapjaiban kezdődött csak el, míg a nem fizető hitelek arányának növekedése inkább az idei évre várható.

A sajáttőke-arányos nyereséget tekintve szintén az Erste áll a legjobban, ami viszont a költségek bevételekhez viszonyított arányát illeti, az OTP megelőzi az osztrák tulajdonú bankot.

A PSZÁF a múlt hónapban tette közzé a magyar bankrendszer előzetes, összesített adatait, amelyből szintén az derül ki, hogy az utolsó negyedév már nem a legjobb környezetet nyújtotta a magyar bankok számára, bár 2008 még eredményes év volt. Eszerint 87 milliárd forintos veszteséggel zárták 2008 utolsó negyedévét a magyar bankok, s ezzel 261 milliárd forintos eredményt értek el 2008-ban. Ha nem csupán a bankokat nézzük, hanem a teljes hitelintézeti szektort vizsgáljuk, az ágazat az első kilenc hónapban elért 381 milliárd forintos adózott nyeresége után a negyedik negyedévben 78 milliárd forintos veszteségbe fordult. A bankok közül egyedül a szakosított hitelintézetek voltak képesek nyereségesen működni az utolsó negyedévben.

forrás: portfolio.hu

Továbbra is ad hitelt az Erste

2009. március 5. - csütörtök

Kiváló eredménnyel zárta a 2008-as évet az Erste Bank Hungary. A 32,4 milliárdos adózott eredmény 30,8%-nak felel meg, miközben a mérlegfőösszeg 26,1%-kal 2630 milliárdra bővült. Elbocsátások nem lesznek, hitel viszont lesz, ugyanakkor nem cél a magas növekedés. A banknak nincsenek publikus 2009-es tervei, azonban kérdésünkre Papp Edit vezérigazgató elmondta, hogy még a legextrémebb szcenáriókban sem számolnak veszteséggel, ugyanakkor a profit kisebb lehet, mint tavaly.

“Nem cél a piaci részesedés növelése, ugyanakkor nem is akarjuk magunkat kiárazni a piacról”- hangsúlyozta Papp Edit, a bank mai sajtóbeszélgetésén. A vezérigazgató elmondta, hogy az Erste csoport hozzáállása változatlanul pozitív a régióra nézve. (Szerk.: az Erste Bank első embere, Andreas Treichl már akkor hitt a régióban, amikor még senki sem látott benne fantáziát).

A bank csökkenő hitel/betét arányt tervez 2009-re, s a hitelezés elsődleges forrása az a betétgyűjtés és a refinanszírozott állami és nemzetközi programok (IFC, EBRD, MFB) lesznek, ugyanakkor az anyabank is biztosíthat forrást és tőkét, ha az szükséges. Ezt megerősítendő Papp Edit hangsúlyozta, hogy a 6 hónapos MNB swap tenderből elég nagy részt vállalt el az Erste, amelynek feltétele volt, hogy ugyanannyi friss külföldi forrást vonjon be.

A bank nem tervez elbocsátásokat, Papp Edit szerint a hitelintézet létszám hatékony. A bankvezér szerint a CHF hitelezésük ugyan megszűnt, ugyanakkor a meglévő hiteleseknek biztos a forrásuk, s a bank köszönhetően kedvező forrásbevonási lehetőségeinek, illetve hatékonyságának, a költségemelkedés csak egy részét kellet átadni ügyfeleiknek.

A hitelportfólió minőségéről Papp Edit elmondta, hogy lakáshitelesek körében a forintadósoknak 2,8%-a volt késedelemben tavaly év végén, miközben a deviza esetében ez a szám csak 1,8% volt. A szakember nem számít a NPL elszállására, s bízik benne, hogy saját lakáshoz való ragaszkodás és a bank hamarosan elfogadásra kerülő törlesztést segítő lépései a portfólióminősége jó marad.

2008-ban a pénzintézet működési költségeinek a működési bevételeihez viszonyított aránya (költség/bevétel arány) az elmúlt három évben folyamatosan javult, 2008-ban 50,7 százalék volt, ami 1,3 százalékpontos javulást jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A működési bevétel 8,6 százalékos növekedésének motorját a nettó kamatbevételek 15,8 százalékos emelkedése jelentette, miközben a költségek összességében 5,8 százalékkal emelkedtek.

Az Erste Bank piaci részesedése a mérlegfőösszege alapján 7,8 százalék volt 2008-ban, ami 8 tized százalékpontos javulás az előző év azonos időszakához képest. A lakossági hitelek területén a bank piacrészesedése 12,3 százalék, míg a lakáscélú hitelek területén 14,8 százalék. A vállalati hiteleknél a piaci részarány 8,6 százalék volt, ebből az önkormányzati hitelek aránya 5,2 százalék. A lakossági betétek területén 6,9, a vállalati betéteknél pedig 5,4 százalék volt a pénzintézet részesedése. A hitelek piacán az állomány növekedése az utolsó negyedévben a forint gyengülésének is köszönhető volt.

forrás: portfolio.hu