Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

A törlesztőrészlet olcsóbb lehet, az egyszeri induló költségek viszont nagyobbak az osztrák hiteleknél, de a váltási és utalási költségek is elvehetik a kedvét annak, aki magyar helyett ausztriai székhelyű banknál szeretne ingatlanvásárláshoz hitelt felvenni. A lehetőséggel azok járhatnak jól, akik Ausztriában dolgoznak, vagy máshonnan van jövedelmük euróban.

Néhány évvel ezelőtt főként a határmenti településeken terjedt el, hogy ingatlanvásárláshoz érdemesebb ausztriai bankoktól hitelt felvenni. Elvileg persze az egész országban lehet felvenni úgynevezett osztrák hiteleket, de gyakorlatilag számos akadállyal szembesülhetnek az ügyfelek. A hitel legfontosabb feltétele egy piaci értelemben forgalomképes ingatlan.

Tévhitek és pletykák

Az osztrák hitelek közvetítése már jó néhány éve működő iparág. Népszerű, mert nem vizsgálták a banki feketelistát (KHR), és a jövedelemvizsgálat sem annyira szigorú, mondta el az Otthon Centrum Hitel Centerének ügyvezető igazgatója. Bánfalvi László szerint ugyanakkor azt nem mondhatjuk, hogy az osztrák hitel sokkal olcsóbb lenne, mint az itthoni frank- vagy euróhitelek. Bár a eurókamat mostani csökkentésével, valamennyivel olcsóbbodott az osztrák euróhitel, magyarázta Bánfalvi.

Az osztrák hitelekkel kapcsolatban az terjedt el, hogy azok is hozzájuthatnak, akik magyarországi bankoktól nem kaphatnak hitelt, például azért mert rajta vannak a BAR-listán, vagy papíron kisebb a jövedelmük az elvártnál. A hitel fedezetéül elsősorban ugyanis az ingatlan szolgál, a hiteligénylő jövedelmét nem veszik annyira figyelembe, hiszen a határok miatt nehezen tudnák csak ellenőrizni. Ezek a hiedelmek azonban nem teljesen igazak.

A legfontosabb valóban egy jó állapotban és jó helyen lévő ingatlan. Erről általában a tulajdoni lap, fotók, térképmásolat, műszaki leírás alapján végeznek előzetes értékbecslést, de az értékbecslők személyesen is megnézik az ingatlant, ha szükségesnek látják. Az osztrák bankok általában a forgalmi érték ötven-hatvan százalékáig hiteleznek.

Közvetítőkön keresztül

A kölcsönt általában közvetítőkön keresztül lehet igényelni, ritka az az ügyfél, aki a határ túloldalán besétál a legközelebbi takarékszövetkezethez, hogy hitelt igényeljen.

Bánfalvi László szerint elég körülményes ilyen hitelt felvenni, hiszen Ausztriában kell szerződni, a szerződéseket német nyelven kell megkötni, ráadásul a közbenjáró ügyvéd valószínűleg többet kér a határon átnyúló szolgáltatásért. De ha minden rendben megy, a törlesztés akkor is az osztrák bank számlájára megy, tehát vagy minden hónapban Ausztriába utazunk, és befizetjük az aktuális részletet, vagy az ügyfélnek kell állnia a – nem olcsó – nemzetközi utalást. Ráadásul havonta kell eurót váltani, hacsak nem dolgozik valaki Ausztriában, vagy nincs máshonnan eurójövedelme.

A közvetítők éppen ezért elsősorban azoknak ajánlják az osztrák hiteleket, akik Ausztriában dolgoznak. Ezen a véleményen van a Sopron Bank Burgenland vezérigazgatója is. A Sopron Bank az osztrák Bank Burgenland százszázalékos leányvállalata, azért alapították, mert a Bank Burgenland meg akarta könnyíteni a magyar ügyfeleinek a hitelfelvételt.

Magyar ügyfelek a Bank Burgenlandban is kaphatnak hitelt, ezek kondícióit a Sopron Bankkal egyeztetve adják. Ez azt jelenti, hogy Ausztriában sem könnyebb vagy olcsóbb a hitelfelvétel, nyilatkozta Radil Thomas elnök-vezérigazgató. Szerinte is csak azoknak ügyfeleknek lehet előnyös az Ausztriában között szerződés, akik bár magyar állampolgárok, de Ausztriában élnek vagy dolgoznak, és bevételeik onnan származnak. A többi magyar ügyfélnek nem éri meg, hogy a hitelfelvételhez Ausztriába utazzon, német nyelvű szerződést írjon alá.

Pletyka, hogy bárki kaphat pénzt

Több olyan ingatlanközvetítőt is felhívtunk, akik hitelügyintézéssel is segítik az ügyfeleiket. Az egyiknél azt mondták, hogy két éve nem foglalkoznak osztrák hitelekkel, mert ügyfeleiknek nem volt elegendő az ötvenszázalékos finanszírozás.

A To-Bo ingaltanközvetítő már ötödik éve dolgozik osztrák bankokkal. Ők úgy látják, hogy a magyar bankok eddig tudtak versenyezni az osztrák ajánlatokkal, de fél éve, amióta itthon megemelték a kamatokat, Ausztriában olcsóbb hitelt felvenni. Az azonban csak pletyka, hogy bárki kaphat hitelt, ott is van hitelminősítés.

Az sem igaz, hogy nem nézik a BAR-listát. Eddig is nézhették volna, de nem mindegyik banknál vizsgálták. Mostanában azonban inkább az a jellemző, hogy ellenőrzik, rajta van-e az igénylő a listán. Ez azonban nem kizáró ok, ha valaki például passzív listatag (vagyis már kifizette tartozását, de öt évig még a listán marad), az kaphat hitelt. De olyan esetről is tudnak, hogy aktív BAR-listás is kapott hitelt, mert nagyon kicsi volt a tartozása.

A kölcsönt euróban kell törleszteni. Ennek két módja van, ha nem akarunk sokat fizetni az utalásért. Az egyik módszer, hogy csekken fizetjük be Ausztriában, ez azoknak kedvező, akik a határ közelében laknak, és sokszor mennek át, illetve azoknak akik ott dolgoznak. A másik lehetőség a devizaszámla nyitása, és arra fizetni be az összeget, amit aztán a bank levon erről a számláról.

Nagyobb induló költségek

Bár sokan azt hiszik, nem igaz, hogy az induló költségek Ausztriában kisebbek, mint a magyar bankoknál. A fordítások és a közvetítői díjak miatt többet kell fizetni egy összegben. Az induló költségek Magyarországon a teljes hitelösszeg három-négy százalékát teszik ki, míg Ausztriában ez elérheti az öt-hat százalékot is. A havi részlet azonban most kisebb, mint egy itthoni banknál felvett hitelnél. A To-bo számítása szerint ötmillió forint tízéves futamidejű hitelnél, 300 forintos euróárfolyamnál 57 ezer forint a havi részlet. Itthon hét-nyolcezer forinttal többet kell fizetni. Gyors fejszámolás: ez éves szinten mintegy kilencvenezer forint megtakarítást jelenthet, azaz nagyságrendileg azt, hogy már akár az első évben visszajöhetnek a nagyobb induló költségek. Más kérdés persze, hogy a kamatkondíciók változásával tíz év alatt alaposan le is csökkenhet a magyar és az osztrák hitelek részlete közötti különbség.

A közvetítők tehát azoknak ajánlják ezt a hitelt, akik Ausztriában élnek, vagy gyakran utaznak oda. És persze azoknak, akiknek van önrészük, és elég a lakás értékének az fele is hitelből, illetve nem okoznak gondot a nagyobb induló költségek.

forrás: index.hu

„Szocpol már csak júliusig” – így hirdeti egy szemfüles vállalkozó a világhálón családi lakóparkját, remélve, hogy üzletet csiholhat a napokban bejelentett kormányzati megszorításokból. Kampányával aligha marad egyedül, piaci becslések szerint ugyanis a tavaly átadott 34-36 ezer új lakás 20-30 százaléka üresen áll, vagyis csaknem 10 ezer ingatlan vár vevőre. Sok fejlesztőnek nem jönne tehát rosszul, ha vételi rohamot generálhatna a megszűnő lakástámogatásokra alapozva.

A lakástámogatásokat mai formájukban július elsejétől függeszti fel az új kormány. Egyelőre azonban csak az biztos, hogy a bejelentett időponttól nem lesz több kamattámogatásos hitel, és nem lehet igényelni a gyermekek után vissza nem térítendő lakásépítési és –vásárlási kedvezményt (szocpolt és félszocpolt). Nem világos viszont, hogy mi lesz a sorsa a többi lakástámogatási elemnek, mint például a 2005 február elsején beindított Fészekrakó programnak. Ez utóbbi keretében a gyermeket nevelő 35 évenél fiatalabb párok szintén kérhetnek – a mindenkori szocpol összegének 50 százalékáig – vissza nem térítendő támogatást használt lakás vásárlásához, ha korábban nem volt lakástulajdonuk, és a kiszemelt lakás nem kerül többe a nagyvárosokban 12 millió, vidéke pedig 8 millió forintnál.

forrás: hvg.hu

Van svájci frank forrás a piacon, az AXA Bank fióktelepi státusza miatt jut hozzá - mondta Füzes Sándor a Portfolio.hu-nak. Az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének vezérigazgatója szerint olyan garanciákat (kamat és FX cap) szeretnének beépíteni a termékekbe, amelyek felülről limitálják a kamatváltozási hatásokat és az árfolyamváltozásokat. 

Újabb 40 millió euró összegű forrás áll a kis- és középvállalkozások, az ún. Mid Cap vállalkozások, valamint az önkormányzatok rendelkezésére, hogy ebből finanszírozzák beruházásaikat, különös tekintettel az innováció- és technológiafejlesztési, energetikai és környezetvédelmi projektjeikre. 

Újabb 40 millió euró összegű forrás áll a kis- és középvállalkozások, az ún. Mid Cap vállalkozások, valamint az önkormányzatok rendelkezésére, hogy ebből finanszírozzák beruházásaikat, különös tekintettel az innováció- és technológiafejlesztési, energetikai és környezetvédelmi projektjeikre. Ezzel az Európai Beruházási Bank (EIB) az UniCredit Bank közvetítésével immár összességében 300 millió euró összeggel támogatja a hazai magán- és önkormányzati szektor beruházásait. 

Az Európai Beruházási Banktól (EIB) felvett hitelek kiemelt célja, hogy az ügyfelek fejlesztési elképzeléseihez hosszú lejáratú, kedvezményes kamatozású forrást biztosítson. A hitelből finanszírozhatók ipari, iparhoz kapcsolódó szolgáltatási, egészségügyi, oktatási, turisztikai, infrastrukturális, valamint energiaipari és környezetvédelmi beruházások. A projektek célja - többek között - a tudás alapú gazdaság, az infrastrukturális fejlesztések, valamint a beruházáshoz kapcsolódóan az üzleti tevékenység bővítéséhez szükséges tartós forgóeszközigény finanszírozása. 

forrás: portfolio.hu

Az amerikai bankipar a pénzügyminisztériumnál éppen azért lobbizik, hogy minél olcsóbban szállhasson ki a TARP néven ismertté vált pénzügyi mentőcsomagból, szerintük ugyanis nem elfogadhatóak a kormány által szabott feltételek. Egyelőre kérdéses, hogy a Kongresszus és a pénzügyi tárca hogyan reagál majd a kérésre -írja a Wall Street Journal. 

A lobbi tárgyát azok a warrantok képezik, amelyek az elmúlt hat hónapban, a TARP révén megvalósult elsőbbségi részvényvásárlási tranzakciók során kerültek a kormány kezébe (a részvényvásárlási folyamatban mintegy 500 bank vett részt). A szóban forgó warrantok biztosítják a kormány számára, hogy egy későbbi időpontban banki törzsrészvényeket vegyen, aminek köszönhetően az adófizetők pénze a bankrendszeri problémák megoldódását követően - a kormány számításai szerint - magasabb megtérülést hozhat. 

Az elmúlt hetekben egyre több bank (köztük a Goldman Sachs és a J.P. Morgan) jelezte, hogy visszafizetné az államnak a TARP-ból származó összeget, és megszűntetné warrant ügyleteit. Utóbbinak történhet úgy, hogy a bankok visszaveszik az államtól a warrantokat, vagy megengedik a pénzügyi tárca számára, hogy magánbefektetők részére értékesítse azokat. 

A visszavásárlási folyamat kezdetekor a bankoknak egy kívülálló szakértővel kell felbecsültetniük a warrant értékét, majd a kormány eldönti, hogy egyet ért-e az így meghatározott értékkel. Amennyiben nem, úgy a pénzügyi tárca egyeztetéseket kezd a bankokkal. Ha nem sikerül megállapodniuk, akkor a pénzügyminisztériumnak meg kell próbálnia magánbefektetők számára értékesíteni a warrantokat. 

Jelenleg a warrantok többsége értéktelen, mivel áruk - ami lényegében egy opciós ár - magasabb a bankrészvények árfolyamánál - olvasható a Wall Street Journal cikkében. Ennek ellenére a kormány bízik benne, hogy a warrantok nem veszítették el teljes értéküket, tekintettel arra, hogy a pénzügyi tárca számára megadta azt a lehetőséget, hogy a következő 10 évben előre meghatározott áron vásároljon törzsrészvényeket. 

Banki képviselők szerint a warrantok visszavásárlása akkora költségekkel járhat, mint ha olyan rövid lejáratú hitelt vettek volna fel, amelyet 60 százalékos kamat terhel. Szerintük ez igazságtalan és csak súlyosbítaná a meglevő problémákat. Tekintettel arra, hogy a kormány is változtatott a TARP feltételein - ide értve a banki alkalmazottak bérezésével kapcsolatos szabályokat - nem érheti kritika bankjaikat a szerződésben foglaltak felrúgásáért - vélik a bankárok. 

forrás: portfolio.hu

Immár társasházak és lakásszövetkezetek éven túli hiteleire is vállal garanciát a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A társaság új termékének igénybevételével a lakóközösségek kedvezőbb feltételekkel juthatnak fejlesztési hitelekhez, például energiatakarékossági beruházásokhoz. A Garantiqa a kamatokkal növelt hitelösszeg maximum 80 százalékára vállalhat garanciát.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. közzétette új üzletszabályzatát, így mostantól társasházak és lakásszövetkezetek számára is nyújthat garanciaszolgáltatást. Ennek lényege, hogy a társaság készfizető kezességet vállalhat a forrást igénylő társasház hitelének egy részére, így a bankok könnyebben, kedvezőbb feltételekkel nyújthatnak hitelt a háznak, mint ilyen garancia hiányában. Az új szolgáltatás bevezetését megelőző tanulmány szerint a legrosszabb válságforgatókönyvek megvalósulása esetén a társaság évente 1-2 milliárd forint társasházi és lakásszövetkezeti hitelhez nyújthat garanciát, ennél kedvezőbb környezetben, a meglevő állami támogatások fennmaradása esetén pedig 4-5 milliárd forint hitel felvételéhez járulhat hozzá. 

A Garantiqa a lakóközösségek esetében a kamatokkal és a kamatszerűen fizetett járulékokkal növelt tőkeösszeg 80 százalékára vállalhat garanciát. Minimális hitelösszeget az üzletszabályzat nem ír elő, így a banknak egy kisebb hiteligényhez kapcsolódó garanciakérelemmel is érdemes a Garantiqához fordulni.

forrás: portfolio.hu

Állami kezességvállalással, törlesztőrészletek csökkentésével, vagy legalábbis fixálásával, s nem utoljára a futamidő meghosszabbításával sietett az állam - a pénzintézetekkel karöltve - a bajba jutott adósok megsegítésére. Mennyire népszerűek a rugalmas hitelkonstrukciók, beváltak-e a tűzoltásra használt válságkezelő intézkedések? Bankokat kérdeztünk.

A gyenge forint miatt sok esetben másfélszeresére nőtt tőke- és törlesztőrészletek, illetve a munkahelyek megszűnésének következtében tömegével váltak fizetésképtelenné banki adósok. A magánszemélyek mellett a cégeket ugyanúgy a mélybe rántotta kölcsönük törlesztése, ahogy a lakáshitelt törlesztőkkel együtt az autójukat részletre vásárló devizahiteleseket sem kímélte.

A magyarázat kézenfekvő: a lakáshitelek összege általában jóval magasabb ugyan, ám az autóhiteleknél a futamidő lényegesen rövidebb, így a havi törlesztés hasonló mértékben terhelheti az adós pénztárcáját.

Az sem véletlen, hogy a sokszorosra nőtt futamidő-hosszabbítások és átütemezések mellett talán még többen megszabadulnának a devizában felvett kölcsönüktől. Akár azon az áron is, hogy bukják az önerőt. Egyre gyakrabban hirdetik, átadnák gépkocsijukat anélkül, hogy pénzt kérnének érte, vagyis az adósok úgy keresik hitelük átvállalóját, hogy lemondanak kölcsönük tőkerészének megtérítéséről. A leendő ingatlantulajdonosok közül pedig egyre többen választják az albérletet a saját lakásra felvett hitellel szemben.

A bankok állításuk szerint az eddiginél is rugalmasabban kezelik az ügyfelek problémáit. Az Ersténél a lakossági jelzáloghitelek mellé – már meglévő kölcsön esetében is – igényelhető biztosítás a törlesztést megnehezítő vagy lehetetlenné tévő esetekre nyújt fedezetet. A lakáshitelekkel általában együtt kötött életbiztosításokkal szemben ez nemcsak elhalálozás, hanem rokkanttá vagy munkanélkülivé válás esetén is fizet, utóbbi esetben persze csak egy ideig. A bank azonban ezen kívül szükség esetén változtat a hitel futamidején, valamint egyéb könnyítéseket is bevezet, például a kedvezőtlen árfolyammozgások okozta hiteltörlesztési nehézségek megkönnyítése érdekében.

A Raiffeisen a futamidő meghosszabbítását, illetve átmeneti tőketörlesztési moratóriumot (amikor csak a hitel kamatát kell fizetni) kínál fel külön díj nélkül azoknak, akiknek törlesztőrészlete a forint gyengülése miatt 10 százalékot vagy ötezer forintot meghaladó mértékben nőtt. A hosszabbítás személyi kölcsönöknél legfeljebb három, jelzáloghiteleknél tíz év lehet. Tőkemoratóriumra csak az utóbbi kölcsönöknél van lehetőség, maximum négy kamatperióduson át alkalmanként fél évre. A megkeresett ügyfelek közel 20 százaléka igényelte az utóbbi hónapokban hitelének átütemezését, amit a bank kizárólag azoknak az ügyfeleinek tud biztosítani, akiknek az igénylés, illetve a szerződésmódosítás időpontjában nincs késedelmes tartozásuk.

Hasonlóan problémás  a forintra váltás is, hiszen törlesztőrészletünk akkor sem csökken majd, ha a forint újra magára talál. Emellett az is megeshet, hogy az adósságunk több lesz, mint az eredetileg folyósított hitel forintban kifejezett összege, hiszen átváltáskor nem a hitelfelvételkor, hanem a módosításkor érvényes árfolyammal számolnak a bankok. A forintosítás legnagyobb hátránya azonban az, hogy a forinthitelek kamata jóval magasabb, mint a devizaalapú kölcsönöké, így a váltással jelentősen nő a kamatteher, és ezzel együtt a havi törlesztőrészlet is emelkedhet.

A legtöbb devizahiteles számára az elérhető megoldások közül valószínűleg a kölcsön futamidejének meghosszabbítása és/vagy a törlesztőrészlet forintban történő fixálása lehet a legjobb megoldás. A két alternatíva hasonlóan működik: előbbi esetben a futamidő növelésével csökken a havi részlet, míg az utóbbinál nem a részletek emelkednek az árfolyamváltozás miatt, hanem a futamidő lesz hosszabb. Lehetőség van a devizahitelek forint alapúra váltására is: ebben az esetben az árfolyamok változása a továbbiakban már nem gyakorol hatást a havi törlesztőrészletre. Ezeknek a lehetőségeknek persze nemcsak előnyeik, hanem hátrányaik is vannak. A futamidő hosszabbodása miatt például végül többet kell visszafizetni, mint eredetileg, hiszen hosszabb ideig ketyeg a kamat is.

Népszerűtlen a devizahitel forintosítása

Talán ezért sem meglepő, hogy a hvg.hu által megkérdezett bankok egyike sem számolt be nagyobb átváltási rohamról, bár kivétel nélkül mindegyik válaszadó pénzintézet elismerte: a deviza alapú hitelek forintra történő konvertálására és a futamidő meghosszabbítására nem számol fel díjat. A K&H Banknál – tudtuk meg – továbbra is a deviza alapú hitelek a legnépszerűbbek, meglévő ilyen hitelüket az ügyfelek elenyésző számban váltották át forint alapúra.

A törlesztőrészlet csökkentését vagy fixálását szolgáló megoldások jellemzően pluszköltséggel járnak (például szerződésmódosítási, elő- vagy végtörlesztési díj), a kormány és a legnagyobb hazai bankok között tavaly november elején létrejött megállapodás eredményeként azonban a hitelintézetek ezek közül most többet is elengednek. A megegyezés eredetileg csak 2008 végéig szólt ugyan, ám a bankok február közepén vállalták, hogy továbbra is alkalmazzák a novemberi megállapodásban foglaltakat. Igaz, ezt csak tizenegy bank írta alá, köztük a Budapest Bank, amelynél az ügyfeleknek lehetőségük van a hitel árának emelkedése vagy törlesztési nehézség esetén is futamidő-hosszabbítást, vagy a törlesztés időszakos felfüggesztését kérni díjmentesen. Az ilyen jellegű szerződésmódosításokért alapesetben 50 ezer forintot kérnek. A pénzintézet adatai alapján a hitelkönnyítő csomagok népszerűsége mellett a fedezet nélküli személyi kölcsönök iránti kereslet is rohamosan nő. Az utóbbi két hónapban stabilizálódni látszanak a számok, minden valószínűség szerint hosszú távon is marad ez a szint.

Az UniCredit Banknál a hiteligények év végi növekedését az első negyedévben már visszaesés követte – mondta Komócsi Sándor, a pénzintézet termék- és szolgáltatásmenedzsment igazgatója. A csökkenés viszont nem a lakáscélú, hanem a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél volt jellemző. Ügyfeleitől a bank úgy értesült, hogy hitelcéljaikról nem lemondtak, hanem a megváltozott körülményekre való tekintettel későbbre halasztották őket. A Raiffaisennél viszont az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent a lakossági hitelek iránti igény. A legnépszerűbb – a Budapest Bankhoz hasonlóan – itt is a személyi kölcsön, illetve a lakossági bankszámlához kapcsolódó folyószámlahitel.

A hitelkönnyítő megoldások csak a devizahiteleseknek nyújtanak ugyan segítséget, de elvileg nem maradnak teljesen magukra azok sem, akik munkahelyük elvesztése miatt kerültek nehéz helyzetbe. A parlament alig egy hónapja fogadta el azt a törvényt, amely a 2008. szeptember 30-a után önhibájukon kívül bajba került lakáshitelesek megsegítését célozza. A jogszabály szerint azoknak az adósoknak, akik megfelelnek az előírásoknak – például a felvett kölcsönük legfeljebb 20 millió forint – két évig csak havi tízezer forintot kell fizetniük, az eredeti és a mérsékelt törlesztőrészlet különbözetére a bankok áthidaló kölcsönt nyújtanak.

Csakhogy ez a törvény még nem lépett életbe, mivel az állami kezességvállalásos konstrukció csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba. Eztán kerülhet át a hazai gyakorlatba, s addig egyetlen adós sem élhet a lehetőséggel. A garancia beváltásának szabályai egyelőre nem ismertek, így a bank kockázatait sem lehet jelen pillanatban megbecsülni – értesült a hvg.hu.

A gyakorlatban viszont már működik, hogy akik azért tudnak fizetni valamicskét, s nem lakáshitelük van, kezdeményezhetik bankjuknál a törlesztés átmeneti felfüggesztését vagy kérhetnek moratóriumot a tőkerész fizetésére. Előbbi megoldást nem szívlelik a bankok, ezért két-három hónapnál hosszabb türelmi időt ritkán adnak. De tőkemoratóriumot hosszabb időre, akár fél-egy évre is lehet kérni, mivel az utóbbi esetben az ügyfél a hitel kamatait legalább fizeti.

forrás: hvg.hu

A korábbinál nagyobb hitelösszegre, és annak akár 90 százalékára is kezességet vállalhat mostantól a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A cég tájékoztatása szerint az Európai Unió jóváhagyta ugyanis a társaság kezdeményezését a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtható állami támogatás növelésére.

A kamatokkal növelt hitelösszeg akár 90 százalékára is kezességet vállalhat mostantól a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., ha a garancia igényt benyújtó társaság hitele nem haladja meg az éves bruttó bérköltség mértékét – közölte a cég. A kezességvállalásban megtestesülő állami támogatás tartalmat ezzel egy időben 200 ezerről 500 ezer euróra emelte az Európai Unió.

„Ez nagyon komoly lépés, hiszen eddig az állam viszontgaranciájával vállalt kezességgel egy hitel összegének legfeljebb 80 százalékát garantálhattuk, mostantól viszont akár a 90 százalékára is garanciát vállalhatunk” – mondta Radnai György, a Garantiqa vezérigazgatója.

Az EU-s módosításokat a társaság kezdeményezte közvetlenül a válság kitörése után, mert úgy ítélték meg, hogy a hitelgarancia jelentősége megnő a vészterhes időkben. A hitelezés, azon belül is leginkább a forgóeszköz hitelezés feltételei azóta szigorúbbá váltak, és ez sok vállalkozást hoz nehéz helyzetbe. A válság a Garantiqánál úgy jelenik meg, hogy az egyre kevesebb kkv-hitel egyre nagyobb százalékában van szükség a társaság garanciavállalására, és olyan társaságok is megjelennek a portfolióban, amelyeknek eddig nem volt szükségük garanciára.

A Garantiqa életében új jelenség, hogy a kkv-szektor legfelső 10 százalékába tartozó cégek is megjelentek garancia igényükkel a piacon, ami értelemszerűen azzal jár, hogy egyre nagyobb összegű hitelekhez igényelnek garanciát. Ami eddig nem volt jellemző, az néhány hónap alatt többször is bekövetkezett: az állami támogatások EU-s korlátai többször effektívvé váltak, azaz kérelmeket kellett elutasítani a felső plafon miatt – mondta el Radnai György.

A vezérigazgató szerint éppen időben fordultak a szabályváltoztatási igényükkel az EU-hoz, mert az Unió a válság miatt nyitottabbá vált a hitelhez jutást megkönnyítő intézkedésekre. Ezzel egy időben a Garantiqa költségvetési viszontgarancia mellett nyújtható kezességvállalási keretét a kormány a 2008-as 450 milliárd forinthoz képest megduplázta, így a költségvetési korlát biztosan nem lesz akadálya annak, hogy a társaság a korábbinál nagyobb kockázatviselési hajlandósággal, eddig nem garantálható cégeket és az eddiginél nagyobb hiteleket is garantáljon.

A kkv-k közül még mindig többen vesznek fel hitelt, mint ahányan pályáznak EU-s forrásokra. Ez a válság kellős közepén meglepő adat.

A K&H kkv bizalmi index kutatásából kiderül a hitelek után legnépszerűbbek a pályázatokon keresztül elérhető támogatások, illetve a szervezeti tagságon belüli kölcsönök elérhetősége. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelfelvételi igényeinek kielégítése érdekében az elmúlt hónapokban számos olyan banki hitelkonstrukció vált elérhetővé a piacon, amely EU-s források bevonásával a piaci hiteleknél kedvezőbb feltéteket biztosít a vállalkozások számára.

A mikro-, kis- és középvállalkozások körében március 5. és 16. között végzett GfK-kutatás eredményei alapján a finanszírozási források közül továbbra is a belföldi banki hitel a legjelentősebb. Bár az elmúlt hónapokban egyértelműen nehezebb lett a kkv-k szerint a hitelhez jutás, 43 százalékuk tervezi banki hitel igénylését az elkövetkezendő egy évben. 

Míg 2004-ben - a K&H kkv bizalmi index kutatás kezdetén - a kkv-k  50 százaléka elsősorban a tagi kölcsönöket részesítették előnyben (50%), ma már ez a lehetőség a harmadik helyre szorult – a megkérdezettek 32 százaléka számol ilyen forrás igénybevételével. A banki hiteleket követően a pályázati források szerepelnek a második helyen finanszírozási lehetőségként – a cégek mintegy 40 százaléka számol ilyen forrás bevonásával. Ezeken túlmenően a vissza nem térítendő támogatások és a támogatott hitelek igénybevételét, valamint a belföldi befektetőket jelölték meg a vállalkozások legnagyobb számban. 

Jelentős eltérések vannak az egyes ágazati szektorok finanszírozási szokásai között. Míg a mezőgazdasági cégek 73 százaléka számol banki hitel felvételével, addig ez az ipari vállalkozások 46 százalékára, a kereskedelmi cégek 43 százalékára, de a szolgáltató cégek csupán 37 százalékára jellemző. A vállalkozások mérete szerint is különbség figyelhető meg – a középvállalkozások többsége (59%), a kisvállalkozások fele (51%), de a mikrovállalkozások csupán harmada (35%) számol egy éven belül banki hitelfelvétellel.

Új Magyarország kkv hitelek

A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelfelvételi igényeinek kielégítése érdekében az elmúlt hónapokban számos olyan banki hitelkonstrukció vált elérhetővé a piacon, amely EU-s források bevonásával a piaci hiteleknél kedvezőbb feltéteket biztosít a vállalkozások számára. A K&H Banknál az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül eddig megvalósuló kkv hitelek mindegyike elérhető: az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram, az Új Magyarország Kkv Hitelprogram, az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitel és az Új Magyarország Mikrohitel is. A vállalkozói hitel- és garanciaprogramok segítségével kedvező kamatozású és árfolyamkockázat nélküli forint hitelek igényelhetőek.

Intézményi garanciák

Amennyiben egy kkv nem rendelkezik elegendő tárgyi fedezettel, az intézményi garanciák segítségével erősítheti a hitelfelvételhez szükséges biztosítéki hátteret. Az Új Magyarország Hitelgarancia keretében a kezességvállalást a Magyar Vállalkozásfejlesztési Zrt. az igénylési feltételeknek megfelelő vállalkozások részére automatikusan, külön bírálati eljárás nélkül nyújtja. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. gyorsított eljárású garanciavállalásával pedig 3 napra rövidülhet a garanciakérelmek elbírálása.

forrás: hvg.hu

A svájci frankban hitelt felvevők közel 70%-a 150 és 165 forintos frankárfolyam között vette fel hitelét, az ő törlesztő részleteik csak a forintárfolyam gyengülése miatt nagyjából 20-35%-kal emelkedtek az elmúlt néhány hónapban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank e héten közreadott, “Jelentés a pénzügyi stabilitásról” című kiadványából. Az MNB szakértői azt jósolják, a törlesztő részletek megemelkedéséből fakadó nemfizetési arány romlása idén sem lesz drasztikus a lakáshitelesek magas fizetési hajlandóságának köszönhetően.

Romló hitelportfóliók

Csak szerény mértékben romlott 2008 végéig a bankok lakossági hitelportfóliójának minősége. A 90 napnál régebben lejárt hitelek aránya ugyan nőtt, és további romlást valószínűsít a 30-90 napos késedelemben lévő hitelek szintén emelkedő aránya is, a romlásra egyelőre elégséges fedezetet jelent a bankok számára a hiteleken érvényesített kockázati felár.

Kockázatok a devizahitelezésben

A pénzügyi stabilitási kockázatokat elsősorban az növeli, hogy a devizahitelezés elszaladt az elmúlt években. Ennek három fő oka volt: a forint- és a devizakamatok közötti számottevő különbség, a stabil forintárfolyam és a bankok oldaláról jelentkező hitelkínálati nyomás. A háztartások devizahiteleinek aránya emiatt ma már meghaladja a 70 százalékot a teljes lakossági hitelállományon belül. Az újonnan jelentkező kockázatok a törlesztő részletek megemelkedésében keresendők, ennek két fő oka pedig a tartósan gyenge forint és a bankok finanszírozási költségnövekményének áthárítása az ügyfelekre. Mindez növeli a nemfizetés kockázatát.

Az általános likviditáshiány és a kockázati étvágy csökkenése mellett a kamatkülönbözetből fakadó “carry trade” ügyletek deviza-árfolyamgyengítő hatása megszűnt, így a svájci frank vagy a japán jen megerősödött. Ehhez jön hozzá a feltörekvő országok országkockázati felárainak elmúlt hónapokban tapasztalt megemelkedése. A fentiek miatt a magyar hitelfelvevők is emelkedő kamatterhekkel és törlesztő részletekkel szembesülnek.

Visszaszoruló devizahitelezés

A devizahitel-felvétel dinamikája az elmúlt hónapokban jelentősen megváltozott, s ebben a külföldi források és a devizaswap piacon keresztül történő devizafinanszírozási feltételek romlása a ludas. A devizahitelek felvétele jelentősen csökkent (ezen belül is a frankhiteleket egyre inkább az euróhitelek szorítják ki), a forinthitelezés viszont kevésbé esett vissza.

Mi várható?

A magyar gazdaságot mérséklődő GDP, csökkenő reáljövedelmek és növekvő munkanélküliség fogja jellemezni 2009-ben. Az MNB elemzői felhívják a figyelmet, hogy ebben a helyzetben romlani fog a bankrendszer jövedelmezősége és tőkepozíciója. Az elszenvedett veszteség azonban nem lehet olyan drasztikus annak köszönhetően, hogy a jelzáloghitelek törlesztésében a lakossági fizetési hajlandósága magas. Ennek oka, hogy a bérlakás-piac fejletlen, viszont szinte kizárólagos a saját tulajdon aránya, amelynek elvesztésétől tartanak az ügyfelek. A nem-teljesítési arány leszorítását szolgálhatja a futamidő meghosszabbítása is (erre van mozgástér, hiszen nemzetközi viszonylatban rövid a jelzálog-hitelek futamideje), s a bankok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a problémás hitelek kezelésére.

forrás: portfolio.hu