Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

A hazai lakásállománya jelenleg körülbelül 4,2 - 4,3 millióra tehető, a magántulajdon aránya az európai átlaghoz képest magasnak mondható a maga 91 - 92 %-os értékével. Szakértők szerint az ingatlanok 70 %-a tehermentes, ami azt jelenti, hogy közel 3 millió magyar lakástulajdonosnak nem fáj a fele a hitelpiacon végigsöprő válság miatt.

Az 1,3 millió jelzálogjoggal terhelt ingatlan közül mintegy félmillióra tehető a devizahitelesek száma. A pénzintézetek szerint a hazai lakossági hitelezésben még óriási potenciál rejlett, amit azonban a tavaly októberben a Magyarországot is elérő válság évekre visszavetett. Az igénylések száma és a kihelyezett hitelösszeg több éves mélypontra esett, a Bajnai-csomag átmenetileg fokozhatja, de a változások hatályba lépését követően azonban a földbe döngölheti a hitelfelvételi kedvet.

A hitelek szigorításával és szűkülésével a lakásépítések száma is jelentősen visszaeshet, de a folyamatban lévő beruházások és a projektek átfutási ideje miatt ennek hatásai csak némileg késleltetve lesznek érzékelhetőek a lakáspiacon. A lakásvásárlók egyre bizonytalanabbak az átadási határidőket illetően, a finanszírozási csapok elzárásával sokat csúszhatnak az építkezések.

A fejlesztők akciókkal és kedvezményekkel készülnek a második negyedévre várható lakáspiaci rohamra, mint ismeretes a szocpol és a támogatott hitelek felfüggesztése miatt júliusig élénkülhet a kereslet az új lakások iránt. Felmérések szerint jelenleg az új lakások harmadát kínálják valamilyen akció keretében, júliusig - a készletek kipörgetése érdekében - ez a szám még a kereslet fokozódása mellett is emelkedhet.

Az elmúlt fél évben megfigyelhető alkupozíció-javulás ugyanakkor megtorpanhat, az akció nem minden esetben jár majd együtt a piacon mért 3-7 %-os mozgástérrel, ami az irányárból történő engedményeket illeti. A lakásvásárlók különösen a használt piacon akár 10 % feletti árengedményt is elérhettek, a kevésbé forgalomképes lakásoktól még ezzel együtt is nehezebb megszabadulni.

A válság ugyanakkor élénkítette az albérletpiacot, ahol a tapasztalatok szerint akár 10 %-os bérleti-díj kedvezmény is elérhető, miközben valamivel enyhébbek lettek a kaucióra vonatkozó szabályok is. A jövőbeni kilátásoktól való félelem sok potenciális lakásvásárlót terelt az albérletkeresés irányába, némileg enyhítve ezzel a piacot jellemző túlkínálatot.

A hitelezési szigorításokkal kapcsolatban meg kell említeni, hogy nem csak a bankok fogták vissza a kihelyezéseket, hanem az általános gazdasági bizonytalanság a vásárlói, ezen keresztül a hitelfelvételi kedvet is visszavetette. Az ügyfelek az árfolyamok ingadozását látva sokkal inkább meggondolják egy hosszú távú devizahitel szerződés aláírását.

A lakáspiac kilátásai egyelőre nem túl kedvezőek, a piaci szereplők egyre agresszívebb vásárlást ösztönző eszközöket vetnek be. A vételárból történő engedmények mellett ezek közé tartoznak a lakáshitel terheinek bizonyos időszakra vonatkozó részben vagy egészben történő átvállalása. Mások úgy vélik, hogy az intézkedések csak drámai forgalom visszaesés lassítását, hatásainak tompítását szolgálják.

Az előttünk álló hónapok támogatást kihasználó lakáskeresési hulláma még szinten tarthatja a lakáspiacot, nagy kérdés, hogy azt követően mire lehet majd számítani.

forrás: portfolio.hu

A külkereskedelmi mérleg az idén január-februárban az előzetes adatok szerint 37 milliárd forintos pluszt mutatott, ami az egyenleg 15 milliárd forintos javulását jelenti a 2008. január-februári bázishoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

A kivitel értéke 2009. január-februárban 2500 milliárd forintot, a behozatalé pedig 2463 milliárd forintot tett ki. A kivitel értéke euróban számolva 30 százalékkal, míg a behozatalé 31 százalékkal csökkent az idei első két hónapban az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Februárban a külkereskedelmi mérleg az előzetes adatok szerint 84 milliárd forintos (279 millió eurós) aktívumot mutatott, ami az egyenleg 39 milliárd forintos (118 millió eurós) javulását jelenti az előző év februárjához képest. A kivitel értéke februárban 1331 milliárd forintot (4,471 milliárd eurót), a behozatalé 1248 milliárd forintot (4,192 milliárd eurót) ért el. Euróban számolva a kivitel 30, a behozatal pedig 32 százalékkal csökkent 2008 februárjához viszonyítva.

A februári kivitel 79 százalékát, míg a behozatal 69 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította le Magyarország. A külkereskedelmi mérleg az év első hónapjában 194 millió euró (46,7 milliárd forint) passzívumot mutatott, míg egy évvel korábban 93,3 millió euró (22,4 milliárd forint) volt. Az idén januárban a külkereskedelmi termékforgalom volumene exportban 28, importban 27 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

forrás: napi gazdaság

Az egy évvel ezelőttinek a felére, 14,4 milliárd forintra csökkent februárban a kihelyezett személyi hitelek állománya - írja a Világgazdaság.

Ennek legfőbb oka, hogy a bankok szigorítottak a feltételeken, így sok, néhány hónapja még hitelképesnek számító adós ma már hiába kilincsel náluk. A banki feketelistán szereplőknek fedezet nélkül már sehol sincs hitel, de a makulátlan múltú adósoknak is a korábbinál magasabb jövedelmet és hosszabb munkaviszonyt kell igazolniuk.

A hiteltanácsadók arra hívják fel a figyelmet, hogy több bank az adós mellett a munkáltatót is górcső alá veszi, és ha köztehertartozása van, dolgozójának sem ad hitelt. A szigorúbb eljárást jelzi, hogy a kölcsön összege is csökkent. Ez többnyire csak a nettó jövedelem két-háromszorosa.

forrás: hvg.hu

Miután Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt már jelezte: kormányra kerülése esetén megszüntetné a lakáshitelek állami támogatását, a közeljövőben várhatóan nagyot hajráznak, akik még kaphatnak támogatott kölcsönt. A folyósított hitelekre ugyanis már nem lehet átírni a szabályokat.

Jogászok véleménye szerint a régi, még kiemelten támogatott lakáshitel-állomány feltételein nem lehet változtatni, hiszen folyamatban levő szerződésekről van szó. A 2009-es költségvetésben az újabb állami kamattámogatás az FHB szakértőinek becslése szerint alatta marad a tízmilliárdos nagyságrendnek.

A KSH legutolsó adatai szerint tavaly az első félévben az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének már csak 8 százaléka volt államilag támogatott, szemben az előző év 15 százalékos arányával. Ezen a helyzeten azonban egyértelműen változtatott a válság.

Az idén februárban az Erste Bank az előző évhez képest majdnem tízszer annyi kiegészítő kamattámogatásos hitelt folyósított. Tény, hogy az Erste erre a termékre kampányt is indított, de az FHB esetében különösebb hírverés nélkül is megugrott ez a hiteltípus.

Márciustól, az építési, költözési szezon szokásos kezdetéhez közeledve 80 százalékkal emelkedett a hitelintézetnél a támogatott forinthitelek iránti érdeklődés - tudta meg a Napi -, noha akkor még nem érvényesült a mára ismertté vált válságkezelő program hatása. A korábbi évek tapasztalatai szerint amint a köztudatba kerül, hogy a kormányzat megvonná a kedvezményt, roham várható a bankfiókokban.

Az Erste szakembere szerint a szigorítás azért lenne sajnálatos, mert ez az a termék, amely valós alternatívája a devizahitelezésnek. A CIB-nél is úgy látják, hogy a kamattámogatások felfüggesztése egyértelműen a devizahitelek irányába tereli az ügyfeleket, mert a tisztán piaci feltételekkel igényelhető forintalapú kölcsönök nagyon drágák. Ugyanezt emelte ki Egerszegi Ádám, a Takarékbank takarékszövetkezeti üzletágának igazgatója is.

Meglehetősen határozottan fogalmaztak az FHB-nál: véleményük szerint ma a lakáspiac egyetlen életben tartó eleme lehet a lakáscélú kölcsönök kamattámogatása. Egyforintnyi kamattámogatott kölcsön ráadásul további 3-4 forintot mozgat meg a megtakarításokból lakáscélú invesztícióra, a “lakásláncban” pedig egy új lakás minden esetben további két használt lakás tranzakcióját generálja.

Az ingatlanforgalmazás láncolata megszakad, ha kikerül a támogatott lakásfinanszírozási lehetőség a bankok portfóliójából és ez súlyosan kihat az ingatlanok fejlesztésével, kivitelezésével és értékesítésével foglalkozó vállalkozásokra is.

A jelzálogbank szakértőinek meggyőződése: ha az állami kamattámogatást teljesen kiveszik a rendszerből, akkor a piac nagymértékű leépülése is bekövetkezhet. Ennek újjáélesztése pedig 3-5 évre is elhúzódhat. A CIB-nél is azt fejtegették, hogy ez az intézkedés ellehetetleníti az új, induló beruházások helyzetét.

A gyermekvállaláshoz kapcsolódó szociálpolitikai kedvezmény csökkentése, majd megvonása a Budapest Bank szakértői szerint sok ügyfelet érintene érzékenyen. Egerszegi elmondta: ez a lakáshitel-felvevők hitelképességét nagymértékben csökkenti majd, ami nyilván negatív hatású az új hiteligénylésekre - devizanemtől függetlenül. A CIB szerint viszont talán ez a „kisebbik rossz” lehetőség a kamattámogatások megvonásával szemben.

forrás: index.hu

Harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Portfolio.hu Jelzáloghitelezés és lakásfinanszírozás konferenciája. A Hotel Intercontinentalban május 7-én rendezendő rangos szakmai fórum a hazai kereskedelmi bankokat, a szabályozókat és az értékesítési hálózatokat felvonultatva az aktuális termékfejlesztési, értékesítési, szabályozási kérdésekre keresi a választ feltárva a megváltozott környezet által biztosított lehetőségeket.

A 2008-as nagysikerű konferencia óta nagyot fordult a világ, s ez teszi a rendezvény a Portfolio.hu eseményei között különösen aktuálissá és fontossá. Miközben 2008 őszéig a termékfejlesztésen, az értékesítési hálózatok erősítésén és a kockázatok felső határának megtalálásán volt a hangsúly addig 2009-ben az elmúlt 10 év legnagyobb válságát éri a szektor, s ez más a témákat hoz a terítékre. A bankok a devizaforrások részleges elapadása miatt jelentősen szűkítették hitelezésüket, ami megváltozott, szűkebb ügyfélkört és az értékesítés radikális átalakítását hozhatja magával. Miközben a finanszírozás továbbra is Damoklész kardjaként függ a szektor feje felett, addigra megjelent egy új probléma, a forint árfolyamának jelentős gyengülése korábban biztos, jól fizető adósokat hozhat nehéz helyzetbe.

Merre fele mozdul el a magyar bankszektor? Lesz-e finanszírozás? Milyen irányba mozdul a termékfejlesztés? Mi lesz az értékesítési csatornákkal, különös tekintettel az ügynökökkel? Emelkednek-e a nemfizetések? Hogy kezeljük az önhibájukból és az önhibájukon kívül nem fizető adósokat? Mire számíthat az ingatlanpiac a bankoktól és mit kaphatnak a bankok az ingatlanpiaci szereplőktől.

A konferencia 4 téma köré építve dolgozza fel a jelzáloghitelezés jelenlegi helyzetét és jövőjét.

Az első szekcióban szabályozók (MNB, PSZÁF) és bankárok fejtenék ki a bankszektor jelenlegi helyzetét és jövőjét. A második szekcióban alapvetően a jövőre fókuszálnánk, a megváltozott értékesítési és termék szempontokra, csatornákra, lehetőségekre és elvekre. Ezt követően a meglévő jelzáloghitelesek kezelését taglalnánk, majd a konferencia zárásaként a kellemetlen témákat, a lakosság valódi fizetési képességét, az ingatlanárverések, az alternatív fedezetértékesítési módszereket vennék górcső alá.

2009. május 7-én kerül megrendezésre a Portfolio.hu Jelzáloghitelezés és Lakásfinanszírozás Magyarországon 2009 c. Konferencia, ahol az iparág vezető szereplői számos kapcsolódó témát érintenek.

Miközben a nyugat-európai részvényindexek, illetve a határidős amerikai mutatók továbbra is mérsékelt mínuszt mutatnak, a dollár intenzíven gyengülni kezdett az euróval szemben (a javuló kockázati étvágy jeleként), és ezzel párhuzamosan a forint határozottan erősödött délelőtt óta az euróval szemben. Nemcsak magyar jelenségről van szó: a lengyel zlotyba és a cseh koronába is igencsak belevettek az elmúlt egy órában. 

A forint euróval szembeni jegyzései reggel stabilan nyitottak, majd 308-309 körül hullámoztak. Délelőtt 10 óra után előbb 307-ig, délt követően pedig átmenetileg 305-ig süllyedtek a jegyzések a bankközi piacon. A forint reggel óta bekövetkezett közel 1%-os erősödése azonban elmarad a zloty közel kétszer akkor erősödésétől, de összhangban van a cseh korona szintén közel 1%-os izmosodásával. 

Lengyelországban volt egy sikeres állampapír-aukció és ez indíthatta be a zloty-t, amelynek mozgását a két másik deviza is követni kezdte az euró vételi pozíciók zárása miatt - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak Ötvös Mihály, a Commerzbank budapesti devizakereskedője. Õ arra számít, hogy a héten várhatóan a 300-310 közötti tartományban mozog majd a kurzus. 

A zloty-befektetőknek szemmel láthatóan nem volt meglepő az a mai információ, miszerint a lengyel pénzügyi tárca is kezdi belátni, hogy ilyen volatilis árfolyam mellett nem tud rövid távon belépni Lengyelország az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe. 

forrás: portfolio.hu