Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Oszkó Péter pénzügyminiszter a kiadáscsökkentés mellett az adórendszer átalakítását tartja a legfontosabb feladatnak, az euróbevezetési dátum meghatározását azonban már a következő kormányra hagyja. Az iparűzési adó APEH általi beszedésével véleménye szerint mindenki nyerne, ezért nem várja a polgármester képviselők ellenállását.

Nem nehezíti a jövő évi költségvetés előkészítését az, hogy nem az adótörvényekkel együtt tárgyalják, a jelenlegi helyzetben ugyanis az a logikus, ha a büdzsé a gazdaság és a társadalom teherviselő képessége ismeretében reálisan elvárható adóbevételekre épül - fejtette ki lapunknak adott interjújában Oszkó Péter pénzügyminiszter.

Az interjú teljes terjedelmében a mai Napi Gazdaságban olvasható

Elsődleges célnak nevezte Oszkó az euró bevezetését, hozzátéve azonban, hogy a gazdasági visszaesés óvatossá teszi a kormányt az újabb céldátummal kapcsolatban. A jelenlegi helyzetben csak részben függ tőlünk, mikor kerül a magyar gazdaság az ehhez szükséges állapotba, odáig kell eljutni, most ezen dolgozunk - mondta a pénzügyminiszter. 

A gazdasági növekedés beindulását 2011-re várja a kormány, erre az időre elérhetőnek látják a maastrichti hiánycél elérését is, az ERM-2 tagság már ősszel felmerülhet, de a végső döntést ebben a kérdésben valószínűleg a következő kormány hozhatja majd meg. 

Az elmúlt időszak piaci folyamatai alapján a pénzügyminiszter szerint elsődleges cél Magyarország számára a piaci finanszírozás növelése az IMF-hitel meghosszabbítása helyett. Bővülhet az állampapír-piaci kibocsátás, és előbb-utóbb devizakötvény-kibocsátás is szóba kerülhet. Nem lát komoly szakmai vagy politikai aggályt Oszkó a vagyonadóval szemben, mint elmondta: a lakások 45 százaléka jelenleg is adózik valamilyen formában, ráadásul főleg olyan településeken, ahol eleve alacsonyabbak az ingatlanértékek.

Tárgyi adóként könnyebb egy új adónemet bevezetni, hiszen ebben az esetben csak az ingatlanhoz és annak értékéhez kell igazítani a hatósági eljárásokat - mondta a pénzügyminiszter, azt azonban nem zárta ki, hogy a vagyonelemek összeadódásának irányába továbbfejleszthető lenne a rendszer. A vagyonadó lényege, hogy a jövedelmekről áthelyezzük az adóterhelést más területekre, az csak járulékos hatás, ha az alacsony jövedelem mellett nagy vagyonnal rendelkezőket is kiszűri az új rendszer.

Az offshore-jövedelmek megadóztatása kapcsán egyszeri hozadékra és számít a kormány, emellett jobban lehet majd védeni a magyar adórendszert attól, hogy adóalap vándoroljon ki külföldre. Az iparűzési adó APEH általi beszedését Oszkó szerint nem fúrják a polgármester képviselők, az intézkedés lényege ugyanis éppen az, hogy racionalizálják ezen adónem beszedését több száz helyett egy központi hatóság feladatkörébe utalva.

Az átalakítás jelentős megtakarítást eredményez, a központi hatóság erősebb behajtási eszközkészlete pedig szintén bevétel-növekedést eredményezhet. A természetbeni juttatások kapcsán a pénzügyminiszter biztos abban, hogy a kormány által javasolt kedvezményes adókulcs lesz a kompromisszumos megoldás, a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket pedig a továbbiakban is támogatni kívánják, amennyiben azt magánszemély fizeti be, mivel álláspontja szerint az adómentes munkáltatói juttatásként fizetett összegek 

forrás: napi.hu

Nem várható újabb sokkhelyzet a frankhitelesek számára, sőt akár 200 forint feletti frank árfolyammal sem kell már számolniuk a CIB legfrissebb elemzése szerint.

Az elmúlt két hétben svájci frank 180,54 és 192,86 közti sávban mozgott a forinttal szemben. A frank-forint árfolyamot részben meghatározó EUR/CHF árfolyam nem változott jelentősen. A Svájci Nemzeti Bank még mindig a frankfelértékelődési nyomást próbálja meg intervencióival ellensúlyozni, így az EUR/CHF egy viszonylag szűk sávban mozog. Ez mindaddig így is maradhat, amíg a deflációs kockázatok meg nem erősödnek, ebben az esetben ugyanis komolyabb mesterséges frankgyengítés következhetne be.    A frank-forint árfolyamot meghatározó másik komponensben, az euró-forint árfolyamban már jelentősebbek voltak az ingadozások az elmúlt két hétben (290,5 és 275,1 között), de az időszak elején és végén nagyjából ugyanazon a szinten - 280 környékén - ingadozott az euró a forinttal szemben. Az EUR/HUF árfolyam esetében pedig továbbra is a Magyarországgal és a régióval kapcsolatos piaci megítélés lesz a fő kockázat, amely függ egyrészt a rigorózus belföldi fiskális politika sikerétől, másrészt az általános globális hangulat alakulásától.  

Rövidtávon továbbra sem látnak jelentős erősödési lehetőséget a forint esetében a CIB elemzői az utóbbi időben látott 270-es, 280-as euró/forint sávhoz képest. Az utóbbi hetek valamivel kedvezőbb forinttrendje azonban megerősítette azt a feltételezést, mely szerint a 216,76-os történelmi csúcs újratesztelésére már nagyon kicsi az esély és ha a globális hangulat is támogató marad, a forint-frank árfolyam 200 alatt is maradhat.

forrás: napi.hu

„Nem tervgazdaságban élünk” – válaszolt Surányi György, Csányi Sándor és Czirják Sándor kritikáira Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Figyelő és a Nemzetközi Bankárképző Központ által szervezett Első bankár konferencián. A jegybankelnök furcsállja, hogy a kritikusai által vezetett bankok, bár tehetnék, nem hitelezik kellőképpen a magyar gazdaságot.

Egyetértek Surányi Györggyel abban, hogy a monetáris politika biztosítson nagyobb mozgásteret a jól menő vállalatok hitelezéséhez – mondta hétfő délutáni előadásában Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Előző este a köztelevízió A szólás szabadsága című műsorában Surányi György, a CIB elnöke, volt jegybankelnök azt mondta: bár az alapkamatot most nem lehet csökkenteni, a kormány és a jegybank összjátékával a piacinál olcsóbb hiteleket lehetne biztosítani a cégek beruházásainak finanszírozására. 

Név nélkül, keményen

Az olcsó beruházási hitel iránti igény „tervgazdasági mentalitást” takar; nincs kettős kamat, nem lehet a piacokat elzárni egymástól – válaszolta a kritikákra nevek említése nélkül Simor András. Az MNB vezetője szerint semmiféle garancia nincs arra, hogy az olcsó hiteleket valóban beruházásokra fordítják a vállalatok, és nem, mondjuk a hitel áránál nagyobb jövedelmet biztosító állampapírokat vásárolnak belőle. 

A jegybank legújabb vizsgálatait idézve Simor cáfolta azt a közkeletű vélekedést, hogy a bankok likviditáshiány miatt nem hitelezik a cégeket. Valójában a cégek gazdasági kilátásai jelentik a hitelezés korlátját, nem a pénzszűke – mondta a jegybank vezetője. 

Gyökeresen eltérő jegybanki politikára, alacsony kamatozású beruházásösztönző hitelek nyújtására lenne szükség Surányi György, a jegybank egykori elnöke szerint.

“A jegybank alapkamatát ma valószínűleg nem lehet csökkenteni. Emellett viszont a költségvetés és a jegybank összjátékának eredményeként lehetőség volna arra, hogy olyan középlejáratú, alacsony kamatozású, a kis-, közép-, és nagyvállalatok beruházásait, tartós forgóeszköz finanszírozását segítő forrást bocsásson rendelkezésre a jegybank egy fejlesztési intézeten keresztül, amely öt-, hat-, legfeljebb hétszázalékos forintkamatszint mellett középlejáratú forrást adna” - hangsúlyozta Surányi a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorában vasárnap este.

Ugyanezen a forráson keresztül lehetne a lakáspiac és az építőipar számára is elfogadható feltételeket teremteni - tette hozzá a szakértő. A bankár szerint ehhez nem kell újabb hiteleket felvenni, a jegybank megteheti azt, hogy forrást, pénzt teremt, aminek a fedezete az IMF-hitel.

A kormány adócsomagjával kapcsolatban Surányi György úgy vélte: a szándék, az irány a szakértők döntő többsége szerint megfelelő, de nagyon sok olyan pont van, amelyet másként kellene csinálni. Ennyi idő alatt lehet, hogy ennél sokkal jobb programot azonban nem lehetett volna összerakni - fűzte hozzá. Az adott körülmények között a belföldi kereslet visszafogása szükségképpen a gazdaság zsugorodásához vezet. Arra van szükség, hogy a monetáris szférán keresztül szabjon gátat a kormány a kereslet csökkenésének - tette hozzá.

“Az elkövetkező egy-másfél évben valószínűleg más lehetőség nincs, mint valamilyen módon lassítani vagy megállítani a belföldi kereslet egyoldalú csökkenését. Ezt a költségvetési kiadások növelésével, a költségvetési hiány növelésével nem lehet. Ennek lehetőségeit sajnos Magyarország az elmúlt években eljátszotta” - hangsúlyozta Surányi György.

A gazdasági szakember márciusi miniszterelnöki jelölésével kapcsolatban azt mondta: egyrészt azért nem vállalta a felkérést, mert nem látott elég időt a program kidolgozására és végrehajtására. Másrészt azokhoz a feladatok, amelyeket meg kell oldani, valamennyi párt és a széles közvélemény támogatására szükség lenne.

forrás: napi.hu

A legtöbb fizetési nehézséggel küzdő devizahiteles az előtörlesztést választotta a banki lehetőségek közül; az első negyedévben durván húszezer ügyfélszerződés feltételein könnyítettek a bankok a hitelbedőlések megelőzése érdekében, ami összességben valamivel több, mint 100 milliárd forint hitelállományt érintett - ismertette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb felmérését Binder István szóvivő.

A PSZÁF annál a 11 hitelintézetnél vizsgálta a szerződések változtatását, amelyek tavaly megállapodást kötöttek a Pénzügyminisztériummal a szerződések átalakításáról kedvezményes feltételek, a díjak jelentős csökkentése vagy elengedése mellett.

A módosított szerződések 95 százaléka volt svájci frank alapú, és a 100 milliárd forintból több mint 48 milliárd volt a lakáscélú hitel.

A legtöbben az előtörlesztést választották, ami 7700 szerződést és 17 milliárd forint hitelösszeget érintett. A bankok nemcsak az előtörlesztési díj elengedésében, vagy csökkentésében nyújtottak segítséget, de abban is, hogy vagy eltekintettek a bejelentési határidőtől, vagy lényegesen lerövidítették azt. Az egyedi döntések alapján a törlesztőrészlet könnyítését 5751 esetben tették lehetővé a bankok, ami 52,6 milliárd forint hitelösszeget érintett.

A törlesztési idő meghosszabbítását 3.115 szerződésnél hagyták jóvá a hitelintézetek. Átlagosan 7 évvel nőtt a futamidő hossza, az euró alapú hiteleket átlagosan 5 évvel, a svájci frank alapúakat pedig 9 évvel hosszabbították meg az adósok. Akadt olyan bank, ahol a változtatást a törlesztőrészlet jelentős, 10-30 százalékos növekedéséhez kötötték, de volt, ahol ilyen korlát nélkül lehetett élni a lehetőséggel.

Sokan választották, de csak nagyon alacsony összegben a devizahitelek forint alapúvá alakítását, 3.311 esetben és 1,8 milliárd forint értékben. Közülük csak 8 volt lakáshitel, döntő többségük kisebb összegű devizaalapú kölcsön.

Binder István elmondta, hogy a pénzintézetek jelezték: a korábbinál jóval több ügyfél esik késedelembe a havi törlesztőrészlet fizetésénél. Problémának tekintik azt is, hogy szinte kizárólag csak akkor keresnek megoldást az ügyfelek a bankoknál, amikor már csúsztak a fizetéssel, noha ezt megelőzően sokkal több lehetőség közül választhatnának.

A szóvivő felhívta a figyelmet, hogy a bankoknál egyedi megoldások is léteznek a törlesztőrészlet csökkentésére. Példaként említette, hogy van olyan pénzintézet, ahol a folyószámla aktív használata esetén kedvezményt nyújtanak a kezelési költségből.

A jelentős érdeklődés ellenére a panaszok száma alacsony, a PSZÁF legutóbbi ellenőrzési akciójában csak 19 olyan esetet talált, amikor az ügyfél kifogásolta, hogy nem kapott elegendő, vagy megfelelő tájékoztatást és ebből csak 9 esetben utasították el az ügyfél könnyítésre irányuló kérését. Binder István hozzátette: a bankok további lehetőségeken is gondolkodnak, példaként említette az állami garanciavállalás mellett nyújtott áthidaló kölcsön igényelhetőségének kiszélesítését.

forrás: hvg.hu

Az EBRD éves közgyűlésén tartott egyik panelbeszélgetésben több alkalommal is bírálatok kereszttüzébe került a külföldi fizetőeszközben történő eladósodás túlzott mértéke.

Király Júlia, az MNB alelnöke szerint mikrofinanszírozási szinten teljesen racionálisan döntöttek a hazai hitelfelvevők, hogy - a magas betéti kamatokhoz mérve hihetetlenül alacsony devizahitel-kamatoknak engedve - devizában adósodtak el.

Surányi György, korábbi magyar jegybankelnök, az Intesa közép- és kelet-európai részlegének vezetője szerint ugyanakkor nem az a gond, hogy az eladósodás külföldi fizetőeszközben történt, hanem az, hogy a bankok túlhitelezték a gazdaságot és a lakosságot, ráadásul nem készültek fel arra, hogy a források a válság miatt eltűnhetnek a rendszerből.

Ugyanakkor a magyar bankok szigorúak maradtak a hitelbiztosítéki érték kezelésében, aminek következtében nem alakult ki ingatlanpiaci buborék Magyarországon.

Surányi szerint az érintett országok az OECD-csatlakozáskor kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem vezetnek be korlátozásokat, ám ezzel kapcsolatban Király Júlia a Napi Gazdaságnak úgy nyilatkozott: az ígéret nyomán szinte minden más ország igyekezett kordában tartani a devizehitel-állományokat.

A szakértők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a jelenlegi helyzetben óriási hiba volna, ha szabályozói oldalról igyekeznének véget vetni a devizahitelezésnek, az ésszerűség azt diktálja a bankoknak, hogy lassítsák a folyamatot.

forrás: portfolio.hu

Túllépheti a 3 százalékos hiányt a magyar kormány, hozzájárult az IMF és az Unió. 2,9 helyett 3,9 százalék lesz, ez az új cél. Azért lesz nagyobb a hiány, mert nagyobb a gazdaság visszaesése a vártnál. Nagyjából 270 milliárd forintról van szó. Ha az IMF nem engedte volna a hiány túllépését, akkor ezt elő kellett volna teremteni. Újabb megszorításokkal. Vagy elvesztettük volna az IMF-hitelt.

forrás: tenyek.hu

A devizahiteleknek és a forinthiteleknek is vannak előnyeik. Előbbieknek még mindig alacsonyabbak a kamatai, utóbbiak kiszámíthatóbbak. A két előnyös tulajdonságot ötvözik a fix törlesztőrészlettel kínált devizahitelek. Mindennek persze ára van, lehet, hogy az eredetileg tervezett futamidőnél tovább kell majd törlesztenünk. Mikor válasszunk ilyen konstrukciót, mikor kerüljük ezeket?

 A lakossági hitelek (legyen szó akár lakáscélú, akár autóhitelekről) alapvető problémája, hogy a forinthitelek rettentően drágák, míg a devizahiteleknél éppen az elmúlt fél–egy évben lehetett megtapasztalni, hogy az árfolyamkockázat valódi kockázat, ami miatt olykor nagyon megnőhetnek a törlesztőrészletek.

Fix részlet

Nyugaton már régóta ismert hitelmódozat a fix havi részlettel kínált hitel. Mindez immár Magyarországon is elterjedt. Az ötlet alapja: sok háztartásban úgy vesznek fel hitelt, hogy látják a családi teherbíró-képességet, és olyan havi törlesztőrészletet vállalnak, amelyet ki tud gazdálkodni a család. 

Ha ebben érdemi zavar támad, vagyis akár a forint–deviza árfolyam, akár a hitel változó kamata miatt nagyon megnő a törlesztőrészlet, akkor bajba kerül a család, és ezáltal bajba kerül a bank is. 

Ezt küszöböli ki az a konstrukció, amelyben a havi törlesztőrészlet mindig adott összeg, példánkban 50 ezer forint, és az árfolyamváltozásokat, illetve kamatváltozásokat kezelő változó elem a hónapok száma lesz. Vagyis alapesetben 120 hónapig fizetünk 50 ezer forintot, az 50 ezer forint nem is fog változni, csak éppen lehet, hogy nem 120 hónapig, hanem 110, esetleg 130 hónapig kell ezt az összeget utalni a banknak.

Egészen egyszerűen, ha a forint erősödik és/vagy a kamatok csökkennek, akkor ugyanazt a havi törlesztőrészletet elég lesz kevesebb hónapig fizetni. Ha pedig a forint gyengül a hitel devizaneméhez képest, illetve a kamatok emelkednek, akkor a havi törlesztőrészlet több hónapig fog ketyegni. Nyílván, ha a két tényező közül az egyik számunkra kedvezően, a másik pedig hátrányosan alakul, akkor az erősebb hatás érvényesül.

Kínálat

A kialakítható konstrukciók száma végtelen. A bankok akár egy húszéves hitel teljes futamidejére is rögzíthetik, hogy a havi törlesztés mindvégig változatlan marad, de nem ez a jellemző. Sokkal bevettebb gyakorlat, hogy az ügyfélnek adott időközönként döntési lehetősége van: jellemzően évente választhat, megtartja a korábbi havi törlesztőrészletet, vagy esetleg emeli azt, és ezáltal korábban vége szakadhat a tehernek. Végül újabb lehetőségként áttérhet a változó havi törlesztőrészletre is, vagyis arra a bevett módozatra, amikor a bank minden hónapban a megfelelő árfolyam és a megfelelő kamatszint figyelembevételével kalkulál törlesztést. 

A marketingüzenetek a fix törlesztőrészlettel kínált hiteleknél mindig azt hangsúlyozzák, hogy az ügyfél megszabadul az árfolyamkockázattól, a kamatkockázattól, kiszámítható törlesztésű lesz a hitel. Ez részben igaz, részben mégsem. Az ügyfélnek az a kockázata valóban nem marad meg, hogy az árfolyam- és a kamatváltozás miatt megemelkedik a havi törlesztőrészlete, de azért ingyen ebéd itt sincsen, az árfolyamváltozás és a kamatváltozás kockázata a tovább tartó törlesztési kötelezettségben jelentkezik.

Csere

Különösen izgalmas az a legújabb banki ajánlat, amelyben a bankok felkínálják ügyfeleiknek, hogy a korábbi „hagyományos” hiteleik helyett lépjenek át fix havi törlesztésű hitelbe, ahogyan a marketingüzenet szól, fizessék a régi, a még kigazdálkodható törlesztőrészletet. 

Vészhelyzetbe kerülő családnál, ahol az erősebb forint és az alacsonyabb kamatkörnyezet idején érvényes havi törlesztésre volt forrás, a megemelkedettre pedig nincsen, ez hatékony segítség lehet. Ugyanakkor érdemes nagyon alaposan átgondolni, hogy valóban érdemes-e cserélni. 

Van olyan bank, ahol éppen látványosan akciózzák ezt a lehetőséget, ami azt is jelentheti, hogy nem kell egyszeri szerződésmódosítási díjat fizetni, de ez az első kérdés, amit érdemes tisztázni. Milyen költséggel jár a váltás, egyáltalán mi a konstrukció, a korábbi szerződés módosítása, vagy a korábbi hitel lezárása, és egy új, fix havi törlesztéses hitel felvétele. A tranzakciós költségek ugyanis igen magasak lehetnek. Utána jöhetnek a számok, illetve a speciális szempontok. 

Abban nagy valószínűséggel nem tévedünk, hogy a fix havi törlesztéses devizahitel összességében nem lesz olcsóbb, mint a korábbi hitelünk, vagyis, ha thm-et nézünk, akkor nem olcsóbb, hanem csak más visszafizetési struktúrájú hitelt veszünk fel (természetesen a két hitel későbbi ára korlátozottan hasonlítható össze, ha forintban gondolkodunk, mert nem tudhatjuk a későbbi árfolyamváltozásokat).

Futamidő

Kisebb havi teher – több hónapon át. Röviden összefoglalva ezt vállaljuk tehát az új feltételekkel. Ez azonban további kérdéseket vet fel. Gondoljuk át, hogy tényleg nem kigazdálkodható-e az eredeti hitel havi terhe? Mennyire égető a család pénzügyi helyzete? Mi a nagyobb árfolyamkockázat számunkra, ha ingadozik a havi törlesztés, vagy ha hosszabb távon kell a forint kockázatát futni? Mostanában szerencsére a forint kissé visszaerősödött, és nem cikkeznek már a lapok annyit a 350 forintos euró esélyéről vagy az államcsődről, de azért a nemzetközi tőkepiacok azt jelzik, hogy Magyarország hosszabb távú fizetőképességéről elég negatívan gondolkodik a piac (ezt egy CDS nevű kockázati felár jelzi a legjobban). 

Ha tehát kinyújtjuk a hitelünket, akkor tovább kell rettegnünk a forint összeomlásától. Ráadásul a váltásnál könnyen előfordulhat, hogy noha az eredeti hitelünkben már nagyobb arányban apaszthattuk a tőketartozásunkat és csak kisebb terhet jelentett a kamatfizetés, az új konstrukcióban eleinte ismét döntően kamatot fizetünk és kisebb részben törlesztünk tőkét. Ez azért lényeges, mert érdemi forintgyengülésnél megnő a tartozásunk. 

Nem mindegy, hogy egy év múlva, két év múlva mekkora adósság után fizetünk. A nagyobb havi teherrel lehet hogy érdemben gyorsabban apaszthatjuk a tartozásunk tőkerészét! Azt is mindenképpen nézzük meg egy váltás előtt, hogy az előrelátható számok alapján mennyivel nő a hitel futamideje. Maradva a példánknál, ha korábbi 50 ezer forintos havi törlesztésünk, újabban 70 ezer forintra nőtt, akkor a bank felajánlhatja, hogy ismét visszaállítja a havi 50 ezer forintos törlesztést. 

Az eredeti esetben 8 év volt hátra a hitelből. Amennyiben az új összeggel 10 évre nő a hitel futamideje, az jó üzletnek tűnik, ha 12-re, akkor már nem feltétlenül. Ez ugyan csak egy bázis, amihez képest majd az árfolyam és a kamatalakulás függvényében változik a tényleges futamidő, de nagyon nem mindegy, hogy maga az átalakítás mennyire költséges, és ez a hátralevő hónapok számában látható.

Végül a szokásos jó tanács! Számoljunk, s kérjük a paramétereket áttekinthetően írásban!

forrás: fn.hu

Pozitívan nyilatkozott a globális gazdasági válság végével kapcsolatban ma két nagy nemzetközi pénzügyi szervezet elnöke is, miközben a ma délután megjelent amerikai makroadatok a várttal lényegében összhangban továbbra is a kilábalás biztató jeleit tükrözik. Mindennek eredőjeként a kora délután még 290 közelében járó euróárfolyam délután 4 órára 286-ig süllyedt, közben a lengyel zloty is intenzíven erősödött. A cseh korona mérsékelt kilengést mutatott, miközben a dél-afrikai rand és a török líra még mínuszban jár tegnap estéhez képest a dollárral szemben.

A tegnap délelőtti intenzív forintgyengülés jó része estére elmúlt, ma délelőtt azonban újabb forintgyengülési hullám bontakozott ki: az euróval szembeni jegyzések a reggeli 287 körülről 289.50 körülig emelkedtek kora délutánra. A vártnál nagyobb zuhanást jelző cseh, szlovák és román GDP-adatok rányomták bélyegüket az egész régió devizapiaci megítélésére a délelőtti órákban.

forrás: portfolio.hu

Válságalapot hozna létre a kormány a bajbajutott lakáshitelesek megsegítésére - közölte Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkár.

Korózs Lajos kérdésre válaszolva elmondta: az állam átvállalná a lakáshitel-törlesztését azoknak, akik azt nem tudják fizetni. Erről polgárjogi szerződést kötnének, a korábbi tulajdonosok bérlővé válnának, és így az államtól bérelnék tovább ingatlanjaikat.

Az államtitkár szerint a szakértők most azon dolgoznak, hogy a bérlők anyagi helyzetük normalizálódása után miként vásárolhatnák vissza a lakásukat.

Ma közel 800 ezer családnak van devizalapú hitele, minden őket segítő intézkedést támogatni kell - szögezte le Korózs Lajos, hozzátéve: ilyen a hitel átütemezése, a hiteltörlesztés csökkentése, vagy a törlesztési határidő kitolása. Kiemelte, hogy a miniszterelnök kérésére dolgoznak a válságalap létrehozásán.

Molnár Csaba, a Miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter azt mondta: a lakáshitelesek törlesztési nehézségeinek megoldásánál van olyan elképzelés, hogy akár bérleti konstrukcióval is kiválthatnák a hitelszerződéseket.

A kormány a hazai bankpiac szereplőivel és a szabályozó hatósággal közösen egy olyan modell megalkotásán dolgozik, amely biztosítja, hogy a lehető legtöbb hiteltörlesztési zavarral küzdő család a saját otthonában maradhasson; akár annak árán is, hogy a hitelszerződéseket bérleti konstrukcióval váltják ki.

forrás: portfolio.hu