Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

A tegnap elfogadott adótörvény részben illetékmentessé teszi az ingatlan alapú lízingfinanszírozást, ezáltal a kis- és középvállalkozások új forrásbevonási lehetőséghez juthatnak. A már korábban megszavazott lakásmentő csomag részeként pedig kiterjesztették az állami garanciavállalást a lakáslízingre- áll a Lízingszövetség sajtóközleményében.

A Parlament a június 29-ei zárószavazáson elfogadta a 2010-től életbe lépő új adótörvényt, amely hosszú évek után megszüntette a lízingfinanszírozás diszkriminációját: a törvény alapján 2010 januártól a kis- és középvállalatok számára nyílik új forrás lehetőség azáltal, hogy nem terheli őket dupla illetékfizetési kötelezettség, abban az esetben ha visszlízing esetén a saját tulajdonú ingatlanukat használják a forráshoz jutás fedezeteként.

Változik az ingatlanok illetékszabályozása is 2010. január 1-től: átmeneti, három éves illetékmentességet kapnak a visszlízing ügyletben résztvevő lízingbe vevők, akik saját tulajdonukat értékesítik és lízingelik vissza tulajdonjog átszállással.

“A tegnap elfogadott törvény értelmében 2010-től megszűnik a dupla illetékfizetés és ezáltal a kis és középvállalkozások, akiknek több, mint 50%-a most is saját tulajdonú ingatlanban működik új forrásbevonási lehetőséghez jut. A lízing esetében a futamidő végéig a lízingbeadó a tulajdonos, ezért lízingben biztonságosabb finanszírozni, mint jelzálog alapú hitellel. Ezzel olyan ügyfelek is kaphatnak finanszírozást, akiket a bankok jelenleg nem finanszíroznak”- hangsúlyozta Gazsi Júlia, a Lízingszövetség Ingatlan Bizottságának elnöke.

forrás: portfolio.hu

Biztató jelek mutatkoznak a piacokon: forinterősödés és hozamcsökkenés volt tapasztalható a múlt héten. Az ok a nemzetközi hangulat javulása, amiben jókora szerep jutott egy rendkívüli ECB-intézkedésnek.

 Szerdán meglepő “segélyt” nyújtott az eurózóna bankjainak az Európai Központi Bank (ECB), nevezetesen nagy összegű, 1 százalék kamatozású hitelt egyéves futamidőre. Ennek célja a likviditás javítása, a hitelezési tevékenység ösztönzése volt. Bár a közvetlen hatás értelemszerűen csak az eurózónában kell hogy jelentkezzen, a szoros gazdasági kapcsolódás okán igen jót tett az intézkedés az eurózónán kívüli uniós tagállamoknak, így Magyarországnak is, sőt a feltörekvő piacoknak általában is.

A kedvező hatások elsősorban a devizaárfolyamokon és az állampapírhozamokon látszanak, mindkét területen olyan folyamatok játszódtak le, amelyek a forgalom élénkülését és az árfolyamok javulását eredményezték. Az ECB művelete - azáltal, hogy olcsó forrást teremt - jó lehetőséget ad a kamatok csökkentésére is.

A lengyelek kamatot vágtak a múlt héten, a csehek - a várakozásokkal ellentétben - nem, azonban az ottani 1,5 százalékos kamat aligha nevezhető magasnak, pláne a magyar 9,5 százalékhoz képest… A lengyel kamat is csupán két százalékponttal magasabb a csehnél. Érdekességként megemlíthető, hogy a hagyományosan rekordszintű török kamat is a magyar alá került egy ottani kamatcsökkentés következtében.

Felmerül a kérdés, meddig marad ilyen magas szinten a hazai kamat. Miután a júniusi lehetőséget már kihagyta a jegybank a vágásra, legközelebb július végén lehet erre némi esély, hiszen normál rend szerint ekkor ül össze legközelebb kamatdöntés tárgyában a monetáris tanács. Az ügy izgalmas kérdése mindig - akár bevallják, akár nem - a forint árfolyama, hiszen egy amúgy sem igazán erős valutánál fokozottabb egy kamatvágás árfolyamkockázata.

Persze ha a kedvező hangulat addig kitart, és a forint netán még ennek következtében jelentősen erősödne is, nem kizárt, hogy versenybe szállunk a törökökkel és ezért a jegybank hozzányúl a hosszú idő óta nem bolygatott alapkamathoz. Annál is inkább, mert az eurókamatok csökkenésével változatlan hazai kamat mellett a kamatkülönbözet nő, aminek elvben a júliusi kamatdöntésig vonzania kellene a külföldi pénzeket, ami a forintot jelentősen erősíthetné. Csak az a fránya, igen magas szintű országkockázat ne lenne…

A mostani folyamatok - még ha fő okai leginkább a nemzetközi hangulatnak az ECB-döntéssel alaposan megtámogatott javulásában keresendők is - mindenképpen bizakodásra adhatnak okot. A forint is erősödő tendenciát mutatott, csütörtök estére már 275 forint közelébe került az euró árfolyama. Szintén támogatta az erősödést a svájci jegybank nagyarányú intervenciója a frank gyengítése érdekében, aminek következtében a frankot nézve jóval nagyobb a forint erősödése. (Ez elsősorban a nagyszámú, frankhitellel bíró honfitársunkat érinti kedvezően.)

Az állampapírpiacon is optimizmus lett úrrá, csütörtökön tíz százalékpont körüli hozamcsökkenés volt tapasztalható. Megélénkült az aukciós kedv is, az egyéves papírból csütörtökön akkora túlkereslet volt, hogy a kibocsátó emelni tudta a mennyiséget és még így is tűrhetőnek mondható, 9,47 százalékos átlaghozam mellett adott túl a papírokon.

Némi bizonytalanság azonban tapasztalható volt, hiszen a maximális hozam hét ponttal lett magasabb az átlagnál. Ez arra is utal, hogy hiába volt nagy mennyiségű ajánlat, a potenciális vevők nagy része csak irreálisnak nevezhető hozamszint mellett lett volna hajlandó a vásárlásra. Az így gondolkodó ajánlatbenyújtók gyakran csinálnak jó fogásokat, de leginkább pesszimista hangulatban.

Amikor ugyanis a “rendes” árat ajánlók kapkodnak a papírok után, az árral taktikázók hoppon (papír nélkül) maradnak. A három hónapos diszkontkincstárjegyek még a kedvező hírek megérkezése előtt tartott aukciója a papírformát hozta, 9,38 százalékos átlaggal. Örvendetes, hogy már az éven belüli papírok hozama is a jegybanki alapkamat szintje alatt van, még ha nem is sokkal.

forrás: napi.hu

Brutálisan belenyúlt az SNB a frank árfolyamába, ezzel jó öt forinttal gyengébb lett a helvét deviza a HUF-hoz képest, a CHF hitelesek nagy örömére - írja napi piaci kommentárjában Karsai Péter, a Commerzbank treasury sales munkatársa.

“Több ok is felsorakoztatható a tegnapi erősödés mögé: egyfelől az ECB 442 milliárd eurós banksegítő akciója, miszerint az eurozóna bankjai kedvező feltételekkel juthatnak akár 1 éves futamidejű kölcsönhöz, másfelől pedig egyre nő a kamatkülönbözet régiós szinten forint javára. Tegnap a lengyelek vágtak kamatot, ma pedig a csehek is várhatóan ugyanezt teszik. Mindkét országban történelmi melypontot jelent / jelenthet a lengyel 3,5, illetve a cseh 1,25 százalék, így optimista devizapiaci hangulatban érvényesül a carry-trade hatás.

A FED nyíltpiaci bizottsága változatlanul hagyta az irányadó kamatszintet, továbbá nem módosított a “quantitative easing” néven emlegetett kötvényvásárlásokra fordítandó összeg nagyságán sem. Tehát minden maradt, ahogy eddig, indoklásként a gazdasági visszaesés lassulását jelölték meg, az amerikai gazdaság jövőjéről pedig kissé optimista képet festett. A recesszióból való kilábalást már belátható időn belül látják a tagok, a deflációs félelem enyhül, de még korainak tartják a kamatemelésről beszélni, sőt nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy 2010-ben a jelen helyzet alapján lenne mozgástér a szigorításra. A dollárgyengítő kommunikáció elmaradt, így az enyhén pozitív nyilatkozat hatására 1,39-ig erősödött a dollár, ma reggel 1,3950 körül adják-veszik az EUR/USD-t. A dollár erősödésének másik magyarázata az SNB intervenciója lehet, ugyanis gyanúsan egy időpontban kezdett gyengülni a frank és erősödni a dollár.

Brutálisan belenyúlt az SNB a frank árfolyamába, nem sokkal dél után 1.5013-ról 1.5380-ra gyengült a beavatkozások nyomán az EUR/CHF szintje, ezzel jó öt forinttal gyengébb lett a helvét deviza a HUF-hoz képest, a CHF hitelesek nagy örömére.”

forrás: portfolio.hu

A jegybank elnöke a legnagyobb magyar kereskedelmi bankok vezetőivel találkozott. A megbeszélések középpontjában a felelős hitelezés erősítése, a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok mérséklése állt.

A kormány július 1-jével felfüggeszti a lakástámogatások jelenlegi rendszerét. Ezzel egy időben július 1-jén előterjesztést nyújt be egy újabb, célzottabb lakástámogatási rendszer kiépítésére.

A kormányszóvívői iroda közleménye szerint a lakástámogatások felfüggesztésének indoka a költségvetési kiadások csökkentése. Ugyanakkor a kormány célja, hogy egy olcsóbb, célzottabb új lakástámogatási rendszert vezessen be 2009. október 1-jétől.

Ennek érdekében a kormány új, célzott állami kamattámogatási formát vezet be a 35 év alatti személyek, valamint a 45 év alatti, 2 vagy többgyermekes családok részére új lakás építéséhez, új lakás vásárlásához, vagy a lakás korszerűsítéséhez. A kormány ezzel a lakástulajdonnal még nem rendelkező, új lakást építő, új lakást vásárló fiatalokat és a nagycsaládosokat kívánja támogatni úgy, hogy figyelembe veszi a területi különbségeket is. Az új kamattámogatási forma 2009. október 1-jétől lesz igényelhető a hitelintézeteknél.

Igénybe veheti aki a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 35. életévét, a két- vagy több gyermeket nevelő nagycsaládosok esetében a 45. életévét, akinek (házastársának, élettársának, gyermekének stb.) nincs másik lakása. Az állami kamattámogatással nyújtott hitelt új lakás építésére vagy vásárlására, valamint korszerűsítésre lehet felhasználni. A lakás vételára nem haladhatja meg a fővárosban és a megyei jogú városokban a 25, egyéb településeken a 20 millió forintot.

A hitel összege nem haladhatja meg lakás építése, új lakás vásárlása esetén a fővárosban és a megyei jogú városokban a 12,5 millió, egyéb településeken a 10 millió forintot, lakás korszerűsítése esetén az ötmillió forintot. A támogatott hitelt igénylőknek a korábban (öt éven belül) értékesített lakásuk vételárát be kell forgatniuk az új lakáscél megvalósításába. A támogatott hitelt igénylők vállalják, hogy legalább egy évig nem értékesíthetik a támogatott kölcsönből épített, vásárolt, korszerűsített lakást. Legalább 50 százalékot elérő tulajdoni hányadot kell szerezniük a támogatott személyeknek az építendő, vásárlandó új lakásban. A lakásban életvitelszerűen kell lakniuk.

Egyféle, állampapírhozam-alapú kamattámogatási forma váltja fel a korábbi támogatási formákat. A kamattámogatás mértéke új lakáscél megvalósítása esetén az állampapírhozam 50 százaléka, lakáskorszerűsítés esetén 40 százaléka. A 45. életévüket be nem töltött, a két- vagy több gyermeket nevelő családoknál a kamattámogatás intenzitása, új lakás vásárlása vagy építése esetén, a gyermekek számával nő: 2 gyermek esetében 52 százalék, 3 gyermek esetében 55 százalék, 4 gyermek esetében 59 százalék, 5 gyermek esetében 64 százalék, 6 vagy több gyermek esetében 70 százalék. (A jogosultság megállapítása a családi pótlékra való jogosultságról történő automatikus adatszolgáltatás révén valósul meg; a jogosultsági feltétel változása a lehető legrövidebb időn belül, de legalább a következő naptári év első napjától érvényesíthető.)

Az új rendszer célzottabb, amely a lakástulajdont önerőből szerezni nem képes családok - elsősorban a fiatalok és a nagycsaládosok - lakhatásának támogatására koncentrál. Célja, hogy valóban csak azok kaphassanak támogatást közös adóforintjainkból, akik lakhatásukat és nem gyarapodásukat tudják biztosítani ennek segítségével. Az új kamattámogatási rendszer költségvetési forrásigénye 2009-2011 között évente, nem kumulatívan számolva nem haladja meg a 2,5-3 milliárd forintot.

forrás: index.hu

Új célzott kamattámogatást vezet be a kormány a 35 év alatti fiatalok lakáshoz jutásának elősegítése érdekében, mivel július 1-től a szocpol mellett megszűnik a támogatott forinthitel is. Az új rendszer várhatóan október 1-től lépne életbe, amelynek részleteiről ma tárgyalnak – ezt Szollár Domokos kormányszóvivő is megerősítette, de a részletekről nem kívánt nyilatkozni. Ami eddig biztos az az, hogy az új támogatási rendszer feltételei szigorúak lesznek, no meg hogy július 1-től múlt idővé válik az eddigi lakástámogatási rendszer.

Kimondták: vége!

Biztos, hogy július 1-től felfüggeszti a kabinet a jelenlegi lakástámogatási rendszert - jelentette be Budai Bernadettkormányszóvivő a kabinet szerdai ülését követően. Hozzátette: erre a lépésre elsősorban a költségvetési kiadások csökkentése miatt van szükség, a jövőben a kormány csak a fiatalok első lakáshoz jutását támogatja majd. Budai Bernadett elmondta, hogy az új lakástámogatási rendszer bevezetéséről szóló javaslatot a kabinet első olvasatban tárgyalta meg. A tervezett változtatások indokaként pedig hangsúlyozta, hogy a gazdasági világválság miatt a rendelkezésre álló forrásokat takarékosabban, a válság enyhítését közvetlenül szolgáló célokra kell fordítani. A szóvivő közölte: a fiatalok első lakáshoz jutásáról szóló javaslatról a kormány várhatóan a következő ülésén dönt.

Szigorú támogatás

Még három hetük maradt a lakásvásárlók és -építők rendelkezésére, ha igénybe szeretnék venni a szocpoltámogatást, és ennyi idő marad a támogatott lakáshitelek felvételére is. A válságkezelő kormány programjában ugyanis szerepelt a lakástámogatások megszüntetése, amely része az EU-val és IMF-fel megkötött megállapodásnak is – ezzel magyarázza a kormány, hogy miért is szünteti meg július 1-től a szocpolt és a kamattámogatott lakáshitelt. Ma reggelig úgy nézett ki, hogy ezeknek eltörlésével számos fiatal nem tud majd lakáshoz jutni. A kormány ezt a hiányt pótolná az új elképzelésével, amely szerint október elsejétől a 35 év alattiak célzott kamattámogatást igényelhetnek majd új lakás építéséhez, vásárlásához vagy korszerűsítéséhez – eddig legalábbis ez látszik biztosnak, a pontos részletek ugyanis még nem tisztázottak.

Ami eddig nekünk körvonalazódni látszik az az, hogy használt lakásra nem lehet majd hiteltámogatást szerezni. Új lakás vásárlásakor pedig a támogatás igénybevételének a feltételei szigorúak lesznek: így a támogatás mértéke az új lakás vásárlásakor nem haladhatja majd meg a 30 millió, építéskor a 15 millió forintot. Ha valaki pedig lakása korszerűsítéshez kér támogatást, ott a felső limitet 5 millióban határozzák meg. Az igénylési alapfeltételek között szerepel még, hogy akik öt éven belül értékesítették lakásukat, azoknak az eladott lakás vételárát be kell forgatniuk az új otthonukéba, illetve a támogatott kölcsönből épített, vásárolt, korszerűsített lakás legalább egy évig nem adható el. A kitételek sora azzal folytatódik, hogy az igénylőknek legalább 50 százalékot elérő tulajdoni hányadot kell szerezniük az új lakásban, illetve abban életvitelszerűen bent kell majd lakniuk. A jelenlegi elképzelések szerint egyébként a kamattámogatás mértéke az úgynevezett új lakáscél megvalósításánál az állampapírhozam 30 százaléka, lakáskorszerűsítésnél pedig az állampapírhozam 20 százaléka.

Spórolnak

A Bajnai-kormány a jövő hónap elején szünteti meg a lakástámogatások jelenlegi rendszerét, amely a következő három évben több mint 170 milliárd forintos megtakarítást jelent az államnak. Akik viszont július 1-je előtt nyújtják be a megszűnő támogatásokra az igénylésüket, vagy már jelenleg is részesülnek valamilyen típusú lakástámogatásban, azoknál megmarad a jelenlegi rendszer. A bankoknak nem ilyen egyértelmű ez: Gyuris Dániel, az FHB vezérigazgatója azt mondta, nem lehet tudni, hogy megkaphatják-e azok a támogatott hitelt, akiknek a bank július 1-jéig csak befogadja a kérelmét, vagy csak azoknak jár majd, akiknek meg is ítélte ezeket a pénzintézet. Véleménye szerint ezért a későn ébredők közül sokan biztosan nem kapják majd meg a hitelt: ha ugyanis a rendelet felfüggesztése jogszerűnek tekinti a hitelkérelem benyújtását és annak a bank részéről való visszaigazolását, akkor megvan a támogatás - mondta, ha viszont a hitelbírálati szakasz további fázisát írják elő jogvesztő elemként, akkor a támogatásra már kevés az idő. A szocpol és a támogatott hitelek felfüggesztését egyébként legfőképpen azzal indokolja a kormány, hogy az IMF-hitel feltételei között szerepelt a lakástámogatás jelenlegi rendszerének felszámolása. A kormányzat számítása szerint az új kamattámogatási rendszer költségvetési forrásigénye 2009-2011 között évente 2,5-3 milliárd forint, viszont a jelenlegi rendszer felfüggesztésével a költségvetés 2009-ben 25,6 milliárd forintot, 2010-ben évi 68,6 milliárd forintot, 2011-ben pedig évi 78,3 milliárd forintot spórol meg. Úgy tudjuk, hogy a spórolás mellett a kormány az új támogatási rendszer bevezetésétől azt is várja, hogy a lakásépítések élénkítik az építőipari termelést, kedvezően befolyásolják az ingatlanpiaci folyamatokat és új munkahelyeket is teremtenek. Kérdésre válaszolva Budai Bernadett elmondta: az IMF várhatóan elfogadja majd az új támogatási rendszert, mert az a meghatározott kereteket belül mozog.

Akkor most hiányozni fog?

A támogatott lakáshitelek eltörlésének hírére sokan azt tippelték, hogy a bankoknál megkezdődik majd a szocpol-roham. A jóslatot felülírta a valóság: a pénzintézeteknél még most sem indult be az igazi szocpol-hajrá. Az elmúlt két hónapban csak kismértékű növekedést érzékeltek a támogatott hitelt és támogatást igénylő ügyfelek arányában az előző hónapokhoz képest a Budapest Banknál, illetve a Raiffeisennél. A K&H-nál pedig a támogatott hitelek iránt csak az érdeklődők száma nőtt, a tényleges igénylésekben nem tapasztaltak jelentős elmozdulást. Az OTP-nél pedig azt mondják, hogy bár a támogatott lakáshitelek iránti kérelmek száma a többszörösére nőtt, az intenzitást csak részben tulajdonítják a lakástámogatásokkal összefüggő híreknek. A támogatott lakáshitelek iránti megugró érdeklődés szerintük bizonyos akciójuknak, illetve az erősebb szezonális hatásoknak köszönhető.

Ma sürgősséggel tárgyalja az országgyűlés a lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvényjavaslatot, és várhatóan el is fogadják a módosítást.

Bár már három hónappal ezelőtt elfogadta a parlament a törvény eredeti változatát, a brüsszeli jóváhagyás késlekedése miatt nem lépett hatályba a mai napig - emlékeztet a Napi Gazdaság.

A mostani próbálkozás szerint a munkanélkülieken kívül a munkaviszonnyal rendelkezők is igényelhetnek állami kezességet forint- és devizahiteleikhez, ha vállalják, hogy a kölcsön folyósítását követő első, nem akciós törlesztőrészlet összegét továbbra is fizetik.

A dolgozók tízmilló forintos hitelnél vehetik igénybe a munkanélküliek eredeti javaslat szerinti húszmilliójával szemben a garanciát, s míg előbbieknél a tőke és kamat összegének hetven, utóbbiaknál nyolcvan százalékáig terjed a garancia.

Újdonság, hogy szabad felhasználású jelzáloghitelekre is igényelhető lesz a kezesség, sőt, a lízingszerződésekre is kiterjesztik a törvény hatályát.

forrás: portfolio.hu

A monetáris lazítás a jelenlegi helyzetben nagyon kockázatos, tovább mélyítheti a recessziót, a monetáris politika mozgástere korlátozott - ismertette Simor András az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának szerdai ülésén.

Simor András elmondta: a kamatot akkor lehet csökkenteni, ha az ország kockázati megítélés stabilizálódik. A jegybankelnök az MTI tudósítása szerint hozzátette, hogy a magyar gazdaság továbbra is nagyon sebezhető, amin rövid távon nehéz javítani. Az államadósság hosszabb távon is viszonylag magas marad, az állampapírpiac továbbra sem működik kielégítően és Magyarország kockázati felára a legmagasabb a régióban.

Simor óvatosságra intő nyilatkozata a rövid távú monetáris politikai lépéseket illetően tartalmában egybeesik Karvalits Ferenc alelnök tegnapi nyilatkozatával.

forrás: portfolio.hu

Június 15-től nyolcféle fizetési könnyítést kaphatnak a lakáshitelt felvevő 35 év alatti házaspárok, élettársak és gyermeküket egyedül nevelők, valamint a közszférában dolgozók, vagyis a köztisztviselők, közalkalmazottak, fegyveres testületek tagjai, bírák, ügyészek – olvasható abban a kormányrendeletben, mely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

A 35 év alatti házaspárok, élettársak és gyermeküket egyedül nevelők a hitelbiztosítéki érték 60 százalékát meghaladó hitelrészre készfizető kezességet kapnak az államtól, míg a közszférában dolgozók a lakás hitelbiztosítéki értékét meghaladó hitelrészre kapnak készfizető kezességet.

Június 15-től 8 féle könnyítést is igénybe vehetnek, így például a fedezetcserét, amikor másik ingatlanra száll át a jelzálog, de a futamidő is meghosszabbítható az eredeti szerződésben foglalthoz képest, és szüneteltetni is lehet a törlesztést, miközben a futamidő változatlan marad. A törlesztőrészletet meghatározott időre is csökkenteni lehet, de a futamidő nem lesz hosszabb. Ha viszont a hitelszerződésben szerepelt türelmi idő, akkor az legfeljebb 2 évvel hosszabbítható meg. A lejárt tartozásra ugyanakkor részletfizetést lehet igénybe venni, illetve a havi törlesztőrészlet fixálható. Futamidő hosszabbítása esetén az állami készfizető kezesség nem haladhatja meg a szerződés megkötésétől számított 20 évet.

forrás: ingatlanmagazin.com

Legfeljebb 10 millió forintos lakáshitelnél lehet majd igénybe venni azt az állami garanciavállalást, amelyet a kormány tervei szerint a krízishelyzetbe került, fizetési nehézséggel küzdő, nem munkanélküliek igényelhetnének a szolidaritási intézkedéscsomag keretében - értesült az MTI kormányzati forrásból. 

Ez a lehetőség a munkanélküliek számára már adott, a tervezett kiterjesztése széles körben jelentene könnyebbséget Kiss Péter társadalompolitikai miniszter a keddi kormányszóvivői sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy az “aktív” kör csak akkor veheti igénybe ezt a segítséget, ha havi törlesztőrészletének emelkedése meghaladja a 30 százalékot. Hozzátette: hasonlóan a válság miatt munkanélkülivé váltakhoz, e csoport is kétéves átmeneti segítséget kap majd, de nekik nem havi tízezer forintot kell fizetniük továbbra is, hanem az eredeti, emelkedés előtti törlesztő részletüket. 

Az MTI értesülései szerint a kezességvállalást tucatnyi feltételhez kötné a kormány. Az adósnak először is “hitelt érdemlően” igazolnia kellene a bank felé, hogy megváltoztak az életkörülményei, de ezek csak átmeneti jellegűek; illetve vállalnia kell, hogy havonta minimum 20 ezer forintot továbbra is törleszteni tud a lakáshiteléből. Az is feltételek közé tartozna, hogy az adós a lakhatáshoz szükséges méltányolható nagyságú lakással rendelkezik, és a havi törlesztőrészlete nem haladja meg igazolható jövedelmének 40 százalékát. Az adósok olyan esetben is kérhetik az átmeneti segítséget, ha szabad felhasználású kölcsönt vettek fel, de ennek nyomán a lakóingatlanra jegyzett be jelzálogot a bank. 

A kormány tervei szerint ez a lehetőség jövő év június 30-ig élne, vagyis meghosszabbítanák az eredetileg - a munkanélküliek megsegítésére - meghatározott, idén szeptember 30-án lejáró határidőt. A márciusban elfogadott törvény szerint - amelyet módosítana a kormány - az állam a központi költségvetés terhére kézfizető kezesként áll az adós mögött, aki az áthidaló kölcsönre új hitelszerződést köt a bankkal.A lakáshiteleseket érintő, a kormány által tervezett változások a szolidaritási csomag részét képezik, amelynek főbb elemeit pénteken jelentették be. 

Kiss Péter társadalompolitikai minisztertegnap azt is elmondta: a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítésére kiterjesztik a korábbi állami garanciavállalást a nem munkanélküli lakáshitelesekre is, megteremtik az önkormányzatok elővásárlási jogát, és annak a lehetőségét, hogy a helyhatóságok ehhez önrész nélküli MFB-hitelhez jussanak. A csomag része a lakásmaffia elleni fellépés is. Az ezekhez szükséges törvénymódosításokat várhatón szerdán nyújtja be a kormány a parlamentnek, és azok a tervek szerint szeptember 1-jén lépnek hatályba. 

forrás: portfolio.hu