Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Bár ma még szokatlan a gondolat, de a bankok bizony több téren tanulhatnának is az alvó oroszlánként igazán csak most ébredező takarékszövetkezetektől - véli Bernáth Tamás, a Scale Consulting ügyvezető partnere. A piacvezető banki tanácsadó cég most elvégzett összeállítása szerint a takarékszövetkezetek előnyt tudtak kovácsolni több, régóta meglévő adottságukból és ezek tudatos kihasználásából: kedvező forráshelyzetüknek köszönhetően versenyhelyzetük a globális pénzszűkével küzdő bankokkal szemben javult, jól használják ki, hogy integráltan - az átfedésekre is ügyelve - képesek kezelni lakossági és kis- és középvállalati ügyfeleiket, és számos területen jelentkeztek a szétszabdalt takarékszövetkezeti szektor integrálását jelző elemekkel. Ennek is köszönhető, hogy bizonyos területeken a pénzpiacból szerzett részesedésük már messze meghaladja a 4.7%-os mérlegfőösszeg szerinti részesedésüket - írja közleményében a Scale Consulting.

Közismert, hogy a takarékszövetkezeti lakossági ügyfelek egyedi szocio-demográfiai tulajdonságaiknak és termékhasználatuknak köszönhetően kitűnnek a más pénzintézetekkel kapcsolatban álló ügyfelek közül, és ezt a tényt a Scale Research legutóbbi Bankindex kutatása is megerősíti.

“A takarékszövetkezetek ügyfelei az átlagos bankhasználóknál (40 éves) idősebbek (47 év), sőt ügyfeleik fele 50 év feletti, míg más bankok ügyfelei között többségben vannak a 18 és 35 év közöttiek. A takarékszövetkezetek jelenlegi ügyfelei között az 50 év felettiek aránya éppen kétszerese a 18 és 35 év közöttiekének, melynek következtében “elöregedő” takarékszövetkezetről kell beszélnünk. Csak az érdekesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy ez az arány az OTP ügyfelei körében éppen fordított.” - ismertetett néhány alapvető érdekességet Nemes Csaba, a Scale Research ügyvezetője.

A szövetkezeti ügyfelek iskolai végzettsége az átlagos bankhasználókétól elmarad, többségben vannak közöttük a 8 általános vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők és kevesebben az érettségizettek és diplomások.

A takarékszövetkezeti ügyfelek aránya az elmúlt másfél évben nem változott, a magyar felnőtt bankhasználó lakosság 16%-a vallja magát takarékszövetkezetesnek. Fő bankként a lakosság egytizede választotta, mely a képzeletbeli dobogó második helyét hozta számára. Ügyfelei az OTP-n kívül (21%) más bankokkal általában nem állnak kapcsolatban, bár ez a tény várhatóan módosul néhány bank intenzív fióknyitási elképzeléseinek, terjeszkedésének következtében. E nagy mértékű lojalitás hátterében minden bizonnyal a pénzintézettel való általános elégedettség áll (4,5). Ügyfelei annyira elégedettek, hogy amennyiben újból választaniuk kellene, választásuk ismét a takarékszövetkezetre esne (4,4) .

“A takarékszövetkezeti ügyfelek termékhasználata is több ponton eltér az átlagos bankhasználókétól. Míg a folyószámla termék igénybevételének aránya hasonlóan magasnak mondható (90%), a számlához kapcsolódó bankkártya használat ritkább (takarékszövetkezeti ügyfél esetében 60%, más bankok ügyfeleinél 84%). A folyószámlahitel az ő esetükben sem a legkedveltebb termék egyike (3-4%), de még mindig kedveltebb, mint a hitelkártya, melynek igénylése iránt az érdeklődés az átlagosnál jóval mérsékeltebb (1-2%-uk rendelkezik csak hitelkártyával). Ami a többi banki terméket illeti, meglepő módon a takarékszövetkezeti ügyfelek termékhasználata összességében szofisztikáltabb, az alap banki termékeken túl inkább igénybe vesznek bankbetétet (19%) és személyi hitel (18%) terméket, mint a versenytárs pénzintézetek ügyfelei (10-11%).” - összegezte Nemes Csaba.

A takarékszövetkezetek egyre tudatosabban kovácsolnak előnyt abból a tényből, hogy sokáig a legtöbb mutató tekintetében elmaradtak banki versenytársaiktól. “Nemcsak ébredezik az alvó oroszlán, hanem szemmel láthatóan tudatos lépéseket is tesz a korábban némileg széttagoltan működő takarékszövetkezeti szektor integrálására” - véli Bernáth Tamás, a Scale Consulting ügyvezető partnere. “A takarékszövetkezetek ismerik és elérik ügyfeleiket, ennek is tulajdonítható, hogy kimutathatóan később kerülnek hiteleik behajtási szakaszba. Az a tény, hogy a szövetkezeti szektorban a késedelmes, illetve újratárgyalt hitelek aránya a hasonló banki állományok másfél-kétszerese, az ügyfelek számára egyértelmű előnyt jelent. A takarékszövetkezetek az élő kapcsolatnak köszönhetően érezhetően könnyebben jutnak hiteles ügyfeleikkel kompromisszumos megoldásra. Ennek értékét mi sem jelzi jobban, minthogy egyes bankok éppen ezt a módszert kezdték tanulmányozni, hiszen nekik is építeniük kell a rosszul fizető adósok kezelésének speciális tapasztalataira.” - összegezte Bernáth Tamás.

A másik érdekes eltérés abból fakad, hogy a takarékszövetkezetek az ügyfeleikhez fűződő szoros kapcsolatnak köszönhetően képesek arra, hogy lakossági és kis- és középvállalati ügyfeleiket egységes szemlélettel, integráltan kezeljék. “A szövetkezetek már régóta felismerték azt, amit a bankok csak most kezdenek belátni: egy kisvállalkozás esetében a vállalkozás pénzügyeit és a tulajdonos - vezető pénzügyeit csakis egységesen érdemes kezelni. Mivel a magyar gyakorlatban számtalan lehetőség nyílik a két terület közötti átjárásra, ezért a jó pénzügyi partner mindkettőn rajta tartja a szemét. És bár nincs pontos statisztika erről, de meggyőződésünk és tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy a 148 integrált takarékszövetkezet esetében a 330.000 KKV ügyfél és a 750.000 lakossági ügyfél között ilyen értelemben jelentős a kapcsolódás, az átfedés.” - mutat rá Bernáth Tamás.

A takarékszövetkezeti szektor tudatos integrálásának is számos jele van az utóbbi időben. Az összeolvadások révén történő méretbővítéssel jelzett szervezeti konszolidáció mellett a működésben, a szolgáltatásokban - gyakran a Takarékbank közreműködésével - tevékenységi integráció is zajlik. A Takarékpont nevű kezdeményezés azt teszi lehetővé, hogy a csatlakozó szövetkezetek megjelenésüket, illetve termékeiket egységesen alakítsák ki, jelentős közös termékfejlesztés zajlik például a bankkártya, a befektetési szolgáltatások és a devizaüzletági termékek területén, reputációs kockázatukat pedig a takarékszövetkezetek közös intézményvédelmi alap létrehozásával csökkentették.

“Végül azt se felejtsük, a mostani pénzügyi válság nem utolsósorában globális pénzszűkét hozott. Ez pedig sokkal inkább sújtja a nemzetközi piacokról táplálkozó bankokat, mint a magyarországi, helyi forrásgyűjtésre építő takarékszövetkezeteket. A takarékszövetkezeteknek most tehát minden esélyük megvan arra, hogy a tudatos építkezés folytatásával minden értelemben a pénzpiacok jelentős szereplőivé váljanak.” - összegezte Bernáth Tamás.

A tengerentúlon éves szinten több mint 15 százalékkal estek a lakásárak tavaly június óta. Havi összehasonlításban 1,4 százalékos áremelkedést jelzett a Case-Schiller indexe.

A Case-Schiller lakásár-index legújabb adatai alapján a várnál kisebb mértékben, 15,40 százalékkal csökkentek az ingatlanárak az Egyesült Államokban tavaly június óta. Az elemzői előrejelzések az árak 16,45 százalékos visszaeséséről szóltak. A MarketWatch közlése szerint havi összehasonlításban immár második hónapja kúsztak feljebb a lakásárak a tengerentúlon, májusról júniusra 1,4 százalékkal emelkedve.

A második negyedévben 2,9 százalékos áremelkedést regisztrált a Case-Schiller index - erre három év óta nem volt példa.

A várakozásokon felüli adatok hatására az S&P 500-as határidős index jócskán meglódult, 1030 pont fölé lódulva. A piacok optimizmusát a szakértők hosszabb távon tarthatatlannak nevezik, arra hivatkozva, hogy az adókedvezmények november végi kifutása után a lakáspiac fellendülése megtorpanhat, sőt visszájára is fordulhat.

forrás napi.hu

Az egy hónappal korábbival ellentétben nem okozott meglepetést a monetáris tanács, a vártnak megfelelően 50 bázisponttal 8 százalékra mérsékelte az alapkamatot.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa - a prognózisokkal összhangban - 50 bázisponttal 8 százalékra mérsékelte az irányadó rátát. Egy hónappal ezelőtt meglepetésre 100 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre a testület úgy, hogy e javaslat négy voksot kapott, miközben Karvalits Ferenc és Simor András jegybankelnök beérte volna 50 bázispontos mérsékléssel, a 75 bázispontos vágásra pedig egy szavazat, Bihari Péteré érkezett.

A Napi által a múlt héten megkérdezett elemzők 50 bázispontos mérséklésre számítottak, de ugyanezt mutatta a Reuters és a Bloomberg felmérése is. Németh Dávid, az ING senior elemzője is csak akkor látott volna esélyt a tartásra, ha az euró jegyzése 275 forint fölé ment volna. Ennek épp ellenkezője következett be: hétfőn az árfolyam 268-269 között ingadozott.
A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi környezet ugyan továbbra is bizonytalan, de az elmúlt hónapokban valamelyest stabilizálódott, és a kilátások nem romlottak tovább. A globális és a magyar gazdaság gyors fellendülésére azonban a közeljövőben sem lehet számítani. A hazai gazdaságban 2010 első negyedévében indulhat meg újra a növekedés. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól.

A magyar gazdaság visszaesésében a korábban vártnál nagyobb szerepet játszott a belső kereslet, ami elsősorban a vállalati készletek drasztikus leépítéséhez és a beruházások vártnál nagyobb visszafogásához köthető. Emellett továbbra is erőteljesen csökken a lakosság fogyasztása. A növekvő foglalkoztatottsági és jövedelmi bizonytalanság, valamint a szigorodó hitelezési kondíciók a háztartásokat megtakarításaik növelésére ösztönözik. A magánszektor alkalmazkodásának következtében a külső finanszírozási igény jelentősen mérséklődik.
A hosszabb távú inflációs kilátások szempontjából a tanács a legnagyobb kockázatot abban látja, hogy a sorozatos inflációs sokkok a gazdasági szereplők hosszabb távú inflációs várakozásait is megemelhetik. A belföldi kereslet visszaesése azonban olyan mértékű, hogy az adóintézkedések közvetlen hatásától eltekintve a fenti kockázat figyelembe vételével is alacsony inflációs környezet valószínűsíthető.

A globális befektetői hangulat, és ezzel párhuzamosan Magyarország kockázati megítélése a korábbi lényeges javulást követően az elmúlt hónapban érdemben nem változott. A külső finanszírozási igény számottevő csökkenése, valamint a költségvetés kötvénypiaci finanszírozásának újraindítása ugyancsak mérsékli az ország külső finanszírozásával kapcsolatos aggodalmakat.
A reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a kockázati megítélést mérlegelve a Monetáris Tanács az alapkamat csökkentése mellett döntött. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az inflációs kilátásokat, és a kockázati megítélés is lehetővé teszi.

Az elmúlt öt negyedév során először tudott növekedést felmutatni a japán gazdaság az április-júniusi időszakban. A szigetország gazdasága tehát - köszönhetően az erős exportjának - kilábalt a több évtizede nem látott súlyos recesszióból.

A japán gazdaság éves szinten 3.7%-kal növekedett a második negyedévben, ami ugyan elmarad a Bloomberg által készített elemzői konszenzustól (3.9% volt a medián), viszont jelzi, hogy gazdaságélénkítésnek és az erőre kapó exportnak köszönhetően Japán kilábalt a recesszióból. Az első negyedévhez képest 0.9%-kal nőtt a japán gazdaság teljesítménye, ami szintén rosszabb a piaci várakozásoknál (1%).

A gazdaság növekedését a kormány gazdaságélénkítő csomagja és az erőteljes export támogatta, de nehéz azt hinni, hogy ez a két tényező képes ezen a szinten tartani a növekedési ütemet - nyilatkozta a hírügynökségnek Takahide Kiuchi, a Nomura Securities Co. tokiói vezető közgazdásza. A szakértő szerint a japán gazdaság túl van a nehezén, de még közel sem állíthatjuk azt, hogy úton van a fenntartható növekedési pályán.

A ma megjelent növekedési adatot egyértelműen a hazai és nemzetközi fiskális csomagok alapozták meg, nem beszélhetünk még “önfenntartó növekedésről” - kommentálta az adatokat a Reutersnek Kyohei Morita, a Barclays vezető elemzője.

A növekedés motorját az export adta: negyedév/negyedév alapon 6.3%-kal ugrott meg a kivitel, a nettó export 1.6 százalékponttal járult hozzá a negyedéves alapú növekedéssel. Ezzel szemben az üzleti befektetések (amelyek a gazdaság teljesítményének 15%-át adják)4.3%-kal zsugorodtak az előző negyedévben.

Az elemzők óvatosan fogalmaznak a japán gazdaság kilátásaival kapcsolatban, ugyanis kétséges, hogy fennmarad-e az export második negyedéves lendülete miután lecseng a többi gazdaság gazdaságélénkítő csomagjainak hatása. Az előző negyedévben évesített negyedéves alapon 15.2 százalékkal zsugorodott a gazdaság.

Bár az elemzők többsége biztos abban, hogy a recesszió véget ért vagy egy-két hónapon belül véget ér az USA-ban, várakozásaik szerint a Fed irányadó rátája még jó ideig nulla százalék körüli szinten maradhat; az általános gazdasági aktivitás ugyanis továbbra is igen alacsony. A jegybank likviditásfokozó és a kormány gazdaságélénkítő törekvéseinek köszönhetően a lefelé mutató növekedési kockázatok sokkal kisebbek, mint év elején voltak. A pénzpiaci szereplőkre nehezedő nyomás azonban továbbra is nagy, ezért az elemzők véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy továbbra is szükség van-e a monetáris politika hagyományos eszköztárán kívül eső eszközök alkalmazására. A piaci szereplők arra várnak jelzéseket, hogy a Fed készen áll-e a márciusban életre hívott eszközvásárlási program kiterjesztésére, meghosszabbítására, vagy lezárja-e azt. A piac reakciója attól is függ, hogy a döntéshez milyen indoklást fűznek majd a jegybankárok. A döntés bejelentésére ma este negyed kilenckor kerül sor.

Még jó ideig nem változik a kamat

2007. szeptembere óta a Fed eddig tíz lépésben összesen 500 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját, és számos alkalommal likviditásfokozó lépések megtétele mellett döntött. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed közel 100 éves története során még egyszer sem volt olyan alacsony (0.00-0.25%) az irányadó ráta, mint most.

Azóta, hogy a Fed gyakorlatilag nulla százalékos szintre csökkentette irányadó rátáját (fed funds rate), a kamatvágással való gazdaságélénkítés lehetősége megszűnt, ezért az általános gazdasági és hitelezési aktivitás emelkedését, illetve az ingatlanpiaci kondíciók javulását azoktól a korábban bejelentett (és egyelőre kérdéses, hogy meddig futó) programoktól várják a jegybankárok, amelyek a monetáris politika alternatív eszköztárának részét képezik.

A Wall Street Journal által készített elemzői felmérés eredményei és a chicagói tőzsdén jegyzett fed funds rate futures jegyzések alapján szinte biztosak lehetünk abban, hogy idén még nem emel kamatot a jegybank (a lap által megkérdezett elemzők közül mindössze 6-an mondták azt, hogy még idén kamatot emel a Fed). A megkérdezettek többsége 2010-re, egy kisebb részük pedig 2011-re prognosztizálja az első kamatemelést.

Bizonytalan, hogy mikor áll le a pénznyomda

Amiatt, hogy a válság kirobbanását követően a Fed több olyan programot is életre hívott, amelynek célja a likviditási problémák enyhítése volt, mérlegfőösszege tavaly októberben 2000 milliárd dollár fölé emelkedett. Azt követően viszont, hogy a pénzpiacok visszatértek “normális” kerékvágásukba, a Fed mérlegfőösszege csökkeni kezdett (a legfrissebb adatok szerint augusztus első hetében már csak 1974 milliárd dolláros volt a mérlegfőösszege, 11 milliárd dollárral alacsonyabb, mint egy héttel korábban).

A jelenleg is tartó kamatmeghatározó ülés egyik legfontosabb kérdése kétségtelenül az, hogy kell-e a folytatni a márciusban meghirdetett eredetileg 300 milliárd dollárosra tervezett szeptemberben lejáró állampapír-vásárlási programot, és ha igen akkor meddig. Az elemzői vélemények megoszlanak ezzel kapcsolatban, van, aki a program meghosszabbítására, van aki a program kiterjesztésére és olyan is akad, aki a program lezárására számít. A piaci szereplőket valószínűleg rosszul érintené a program leállítása, de ha ezt azzal indokolja, hogy a gazdasági kilátások a vártnál gyorsabban javulnak, akkor más reakció is elképzelhető. Itt megjegyezzük, hogy a kétnapos találkozó során valószínűleg nem csak a 300 milliárd dolláros állampapír-vásárlási program jövőjéről döntenek a jegybankárok, hanem arról is, hogy mi legyen a sorsa a többi likviditásfokozó intézkedésnek (a júniusi közleményben még az szerepelt, hogy a problémák enyhítése érdekében minden lehetséges eszközt bevetnek) - bár a TALF program csak december 31-én jár le.

Egyre jobbak a kilátások

A Fed és a kormányzat gazdaságélénkítő intézkedéseinek kedvező hatásai egyre jobban érezhetők az amerikai gazdaságban (a feldolgozóipar és az ingatlanpiac felől sorra érkeznek a vártnál jobb adatok, arról nem is beszélve, hogy múlt pénteken igen kedvező munkaerőpiaci adatok láttak napvilágot: 15 hónap után először csökkent a munkanélküliségi ráta), következésképpen mind a harmadik mind a negyedik negyedévre pozitív növekedési dinamikát várnak az elemzők. Előrejelzéseik szerint a július-szeptemberi 2.4, az október-decemberi időszakban pedig 2.0 százalékkal növekedhet az amerikai gazdaság. A Fed júniusi prognózisában ennél jóval kisebb számok szerepeltek (második féléves prognózisuk 1.0 százalék volt), így nem kizárt, hogy - a kedvező adatokra való tekintettel - felfelé módosítják az értékeket.

Forint, euró és svájci frank ajánlatok

A válság mélyülésével a lakáshitel áradat utolsó hullámai is lecsendesedtek, de vajon mi a helyzet a szabad felhasználású jelzáloghitelek piacán? A Pénzcentrum ezúttal azt vizsgálta, hogy milyen ajánlatok közül válogathat az, aki ingatlannal már rendelkezik, de sürgősen pénzre lenne szüksége. Egy csokorba gyűjtöttük a legkedvezőbb jelzáloghitel ajánlatokat.

A bankok hitelezési politikája jelentősen átalakult az elmúlt egy évben. Míg korábban gyakorlatilag elég volt egy bank által elfogadható ingatlanfedezet és már be is lehetett nyújtani a hitelkérelmet, addig manapság a pénzintézetek már komoly hangsúlyt fektetnek a jövedelemigazolásra is.

Forinthitelek: csak álom az egyszámjegyű THM

A legkedvezőbb forint alapú jelzáloghitel ajánlatot a devizahitelezésből kivonult K&H Bank tette, amely 16,27 %-os THM és 63 913 forintos induló törlesztőrészlet mellett kínál 5 millió forintot 20 évre. Őket követi az AXA és az Allianz Bank. A sort az OTP zárja 20 % feletti teljes hiteldíj-mutatóval és közel 79 ezres havi részlettel.

Megjegyzés: a K&H Bank által megadott törlesztőrészletek legalább 100 ezer forint havi jövedelem átutalás esetén érvényesek.

A 10 milliós ajánlatok tekintetében megegyezik a bankok sorrendje az előzőekkel. Érdekesség, hogy a dobogós AXA Banktól alacsonyabb törlesztőrészletet a Budapest Bank és a Raiffeisen Bank is. A magasabb THM arra utal, hogy ezek a pénzintézetek magasabb egyszeri induló költségeket számolhatnak fel, mint a versenytárs.

Euró alapú jelzáloghitelek: érintetlen maradt a 10 %-os álomhatár

Euró alapon öt hazai pénzintézet tett ajánlatot, ezek közül THM alapján a Raiffeisené bizonyult a legkedvezőbbnek. A második helyen az OTP Bank végzett 10,64 %-os hiteldíj-mutatóval és 48 510 forintos havi részlettel, harmadik lett az AXA Bank.

A 10 milliós ajánlatoknál ebben az esetben is változatlan a sorrend, százezer alatti havi részletet ugyanakkor csak hárman kínálnak. Az AXA ajánlata havi részletben, az Allianz Banké THM tekintetében bizonyult a legborsosabbnak.

Frankhitelek: hárman maradtak talpon

Frankhitelt az AXA, az Allianz és a Budapest Bank kínál, utóbbi pénzintézetnél jelenleg is 98 %-ra tehető ezek aránya az összes igénylésen belül. Mindent egybevetve az AXA frankhitele végzett az élen az abszolút kategóriában, a 8,84 %-os THM-mel egyetlen pénzintézet sem tudta tartani a lépést.

A 10 milliós ajánlatok között is az AXA Bank végzett az élen, őket követi az Allianz és a Budapest Bank. A részletek tekintetében a havi 11,5 ezer forintos eltérés a bankok között mindenképpen megfontolandó.

forrás: portfolio.hu

A vártnál kevesebb állás szűnt meg júliusban az USA-ban, a munkanélküliségi ráta pedig 2008 áprilisa óta ismét csökkent - bár itt is emelkedést vártak az elemzők.

A munkahelyek száma 247 ezerrel csökkent júliusban, míg az előző hónapban még 443 ezer állás szűnt meg az Egyesült Államokban. Közben a munkanélküliség aránya 9,5-ről 9,4 százalékra hanyatlott. A becslések igen széles skálán szóródtak, 150 ezer és 460 ezer között várták a visszaesést az elemzők.

A munkanélküliségi ráta az előző havi 9,5 százalékról 9,4 százalékra csökkent, pedig az előrejelzések a helyzet romlását valószínűsítették, és átlagban 9,6 százalékos adatról szóltak.

Az elemzők arra számítanak, hogy a jövő év elejére a munkanélküliség eléri a 10 százalékot, ám erre ezek után kisebb az esély.

Az elmúlt hónapok biztató vállalati eredményei és makroadatai után most végre az egyik legfontosabb területen, az amerikai munkaerőpiacon is úgy tűnik, hogy bekövetkezett a fordulat, ami a fogyasztás-orientált amerikai gazdaság számára igen jó hír.

A 2007 decembere óta tartó válságban összességében így is 6,7 millió amerikai veszítette el a munkahelyét.

forrás: napi.hu

Ma küldhetik meg a kereskedelmi bankok állásfoglalásukat az MNB által a felelős hitelezéssel kapcsolatban készített önszabályozási kódexről. A bőkkenő az, hogy az önkorlátozásról szóló kódex a GVH szerint kartellgyanús lehet.

A Napi Gazdaság cikke

Az előzetes tervekkel ellentétben nem pénteken, hanem információnk szerint csak ma, egy utolsó egyeztetés után küldik meg a kereskedelmi bankok állásfoglalásukat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) képviselői által elkészített, a felelős hitelezés erősítése és a lakossági devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok mérséklését célzó önszabályozó viselkedési kódex (”code of conduct”) szövegtervezetével kapcsolatban.

A június végi megállapodás szerint az MNB által elkészített tervezet igen komoly szintekben húzná meg a hitelezési kereteket. A bankok abban egyetértenek, hogy a jegybank által elképzeltnél (a forintalapú jelzáloghiteleknél a hitelfedezethez viszonyított arány ne haladja meg a 70, devizahitelek esetén az 50 százalékot) engedékenyebb határokat kell húzni. A forintalapú kölcsönöknél ez a szint a bankok szerint 90-95 százalékig is felkúszhat (megfelelő fedezetek - jövedelem - mellett), míg a devizahitelek esetében maximum 70-80 százalékos szintet tartanának elfogadhatónak.

A bankok értékelése szerint lényegében a további lakossági hitelezés jövőjét veszélyeztetné, ha elfogadnák a jegybank azon javaslatát, amely szerint új hitelek kihelyezésekor csak annak lehetne a jövőben finanszírozást adni, akinél a havi törlesztőrészlet mértéke - a már fennálló hiteltartozásokkal együtt - nem haladná meg az ügyfél igazolt havi nettó jövedelmének 30 százalékát forint- és 15 százalékát devizahitel esetén.

A bankok megtartanák a hitelfedezetnél (ebben nagyjából konszenzus van) 20 százalékkal alacsonyabb különbözeti értéket a forint- és devizahitelek között. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a pénzintézeti szakértők megjegyzik: a forintalapú hitelek esetében ma is minden bank alkalmaz hitelezési korlátot. Véleményük szerint pedig az üzletpolitikai céloktól eltérő szabályokat egységesíteni már csak azért is képtelenség, mert azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytörvénybe ütköző megállapodásként értékelné.

A Napi információja szerint a GVH - amely szintén megkapta az MNB előzetes tervezetét - már jelezte is a jegybanknak, hogy az önkorlátozó megállapodást a verseny korlátozásaként (kartellként) kezelné. E tekintetben szemmel láthatóan nem hatja meg a Gazdasági Versenyhivatalt az a tény, hogy a jegybank és a bankok célja a fórum létrehozásával a felelős hitelezés erősítése volt: a lakosság túlzott eladósodásának megakadályozása, az ország és a lakosság devizakitettségének csökkentése.

Sokak szerint furcsa, hogy miközben az egyoldalú szerződésmódosítások terén a GVH elfogadta, sőt aktív közreműködője a banki önszabályozó kódex létrehozatalának, a fogyasztók (hitelfelvevők) ellehetetlenülését védő szabályozás másik oldalán nem kíván részt venni, sőt szankciókkal fenyegeti egy hasonló önkorlátozó megoldás létrejöttét.

forrás: napi.hu