Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

A teljes körű adósnyilvántartás kialakítása szükségtelenül, aránytalanul, elsősorban üzleti érdekeknek engedve korlátozná a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogot - fogalmazott Jóri András adatvédelmi biztos. Az ombudsman álláspontja szerint a hozzájáruláson alapuló pozitív adóslista létrehozása az Országgyűlés fórumát megkerülve korlátozza az állampolgárok, köztük a jó adósok alkotmányos jogait.

A Kormány korábban beterjesztette az Országgyűlésnek a teljes körű hitelinformációs rendszer felállításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat szerint valamennyi hitelfelvevő, sokmillió állampolgár hiteladósságának adatai egy központi nyilvántartásba kerülnének.

A központi hitelinformációs rendszer jelenleg is működik Magyarországon, azonban magánszemélyek vonatkozásában csak adósnyilvántartásként: főszabály szerint csak a minimálbér összegét meghaladóan, legalább kilencven napon át tartozók adatait tartalmazza - áll az adatvédelmi biztos közleményében.

A törvényjavaslat szerint ezzel szemben nyilvántartanák azokat is, akik nem járulnak hozzá hiteladataik átadásához; akik kötelezettségeiknek időben, szerződéses vállalásaiknak megfelelően tesznek eleget. Az adatvédelmi biztos az új nyilvántartással kapcsolatban a nyilvánosság és az Országgyűlés bizottságai előtt is kifejtette azon álláspontját, amely szerint a teljes körű hitelinformációs rendszer létrehozására irányuló kezdeményezés a pénzügyi válságot ürügyként használva, alkotmányos cél híján, elsősorban üzleti érdekekből, szükségtelenül és aránytalan módon korlátozná az állampolgárok - köztük a megbízható adósok - alkotmányos jogait. Az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsága a törvényjavaslatot a biztos érvelése nyomán nem találta általános vitára alkalmasnak.

A pénzügyi szféra az eredeti célt most oly módon próbálja elérni, hogy a teljes hitelinformációs rendszert „önkéntes” módon valósítaná meg. A több piaci szereplő által kezdeményezett modellben a banki ügyfelek által kötendő hitelszerződésekbe olyan hozzájáruló passzus kerülne, amely felhatalmazná a bankokat, hogy a jó adósok adatait is továbbítsák egy központi rendszerbe.

Az adatvédelmi biztos aggályosnak tartja, hogy egy gazdasági érdekcsoport az erre rendelt Országgyűlés fórumát megkerülve önkényesen kívánja korlátozni az állampolgárok, köztük a jó adósok alkotmányos jogait. A hasonló, formális önkéntességre alapozott, de valójában a gazdasági kényszer miatt nem önkéntes jogkorlátozást eredményező megoldások ellen a korábbi adatvédelmi biztosok már 1998-tól határozottan felléptek, kiemelve azt, hogy az üzletág szabályozása nem alapulhat a pénzügyi szervezetek által önkényesen meghatározott szerződési feltételeken, hanem csak törvényen.

Az adatvédelmi biztos felhívja a hitelinformációs rendszerek üzemeltetőit, valamint az ilyen rendszerek számára adatokat szolgáltatni kívánó vállalkozásokat, hogy a rendszer melletti érveikkel az országgyűlési képviselőket győzzék meg. Ha a szektor egyes szereplői mégis a formális „önkéntes” hozzájáruláson alapuló rendszerek létrehozása mellett döntenek, az adatvédelmi biztos vizsgálni fogja a hozzájárulás valós önkéntességét. Jóri András felhívja továbbá minden adatkezelő figyelmét a kezelt adatok banktitok jellegéből adódó, valamint a Btk. személyes adattal visszaélés közelmúltbeli módosításából adódó fokozott jogi kockázatokra.

forrás: napi.hu

A szakértői delegációk szintjén megállapodást kötött a magyar hatóságokkal a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság, amelynek értelmében fél évvel 2010. október 5-ig meghosszabbítják a tavaly ősszel kötött és 2010 tavaszán lejáró nemzetközi hitelcsomagot - olvasható az IMF oldalán a budapesti sajtótájékoztató kezdetekor megjelent közleményben. Az indoklás szerint a hitelszerződés meghosszabbítására azért került sor, hogy az pénzügyi biztonságot nyújtson a parlamenti választási periódus alatt, illetve az új kormány működésének megkezdése időszakában.

Változatlan prognózisok és célok Oszkó Péter magyar pénzügyminiszter a sajtótájékoztató kezdetén jelezte, hogy a szakértői delegációkkal történt egyeztetés alapján továbbra is változatlan az idei és jövő évi GDP-, illetve államháztartási hiánycél-előrejelzés. Ez azt jelenti, hogy idén 6.7%-os lehet a GDP-visszaesés, amely mellett továbbra is 3.9%-os a GDP-arányos államháztartási deficitcél. Jövőre a 0.9%-os recessziós prognózis mellett 3.8%-os deficitet kell teljesíteni. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a tájékoztató kapcsán jelezte, a jegybank közelmúltban jelzett idei és jövő évi átlagos inflációs előrejelzése sem változott a mostani megállapodás kapcsán. Ez azt jelenti, hogy idén 4.5%-os, jövőre 4.1%-os átlagos pénzromlási ütem várható. Simor kiemelte: “úgy véljük, hogy 2010 második felében a 3.0%-os cél alá kerülhet Magyarországon az infláció”, majd hozzátette: “reális esély van arra, hogy 2010 második felétől kezdve a tartós árstabilitás feltételei” valósulnak meg hazánkban. Módosult a lehívás ütemezése A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a mostani megállapodás értelmében szeptemberben egy “jelképes mértékű”, 50 millió SDR-t, azaz kb. 55 millió eurót kitevő lehívásra kerül sor a nemzetközi szervezetektől. A lehívási ütemezés elnyújtása kapcsán Oszkó Péter hangsúlyozta, hogy “a magyar kormány szempontjából mindenképpen sikeres megállapodás” jött létre az elmúlt másfél hát tárgyalásai alapján. A fennmaradó hitelkeretet (kb. 5.5 milliárd euró - a szerk.) 4 egyenlő részletben hívja majd le a Magyarország 2009. negyedik és 2010. harmadik negyedéve között - ezt már James Morsink, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi tárgyalódelegációjának vezetője jelezte. Morsink indoklása szerint Magyarország nemzetközi tartalékainak utóbbi időben bekövetkezett megemelkedése tette lehetővé, hogy módosítsanak a hitelrészletek lehívási ütemezésén. 2009.09.07 10:44 Új történelmi csúcsra ugrottak Magyarország nemzetközi tartalékai James Morsink jelzése szerint a Valutaalap szakértői úgy látják: teljesíthető az idei évi 3.9%-os, illetve a jövő évi 3.8%-os GDP-arányos államháztartási hiánycél.

Az Európai Központi Bank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az eurózóna irányadó kamatának 1 százalékos mértékén.

A fő esemény Frankfurtban ma nem maga döntés végeredménye, hanem a magyar idő szerint fél háromkor kezdődő sajtótájékoztató lesz, ahol Jean-Claude Trichet ECB-elnök a 60 milliárd eurós mennyiségi lazítási programot értékeli, a gazdasági előrejelzéseiről számol be, valamint a szeptemberben esedékes második egyéves euró hiteltender kamatlábát fogja közölni - emlékeztet a Takarékbank kommentárja. Hamarosan a fiskális és monetáris stimuláló intézkedések befejezéséről, leépítésének módjáról és időzítéséről (más gazdaságokkal való összehangolásáról) hallhatunk információkat. Ez utóbbi egyébként a pénteken kezdődő G20-ak pénzügyminisztereinek londoni találkozóján is központi kérdés lesz.

A főbb tőzsdék egyelőre csekély mértékben reagáltak az ECB-kamattartásra, de az euró/dollár 1,4350-ig kúszott fel a döntést megelőzően, ami után némileg korrigálva 1,4330-ra tért vissza. A piacok (egyelőre) természetesen az alapkamat minél alacsonyabban való tartásában érdekeltek, tehát igaz nem meglepő, de jó hír volt a döntés. A forint is elsősorban az euró/dollár keresztárfolyam emelkedése miatt 273,50-ig erősödött az euróval szemben - írja a Takarékbank kommentárja.

forrás: napi.hu

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) augusztus végére elkészítette a banki magatartási kódex tervezetét, a munkába a jegybank, a szaktárca és a versenyhivatal szakemberei mellett független nemzetközi szakértőket is bevontak. A Magyar Bankszövetség hétfői kibővített elnökségi ülésén - tudta meg a Napi - tulajdonképpen elutasította ezt a javaslatot, de a héten még tartanak egy újabb egyeztetést.

A bankszektort érintően több fontos változtatást is hozhat ez a hónap. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a bankok között a devizahitelezés korlátozásával kapcsolatban folynak a tárgyalások, ezzel párhuzamosan pedig készül egyfajta etikai önszabályozás is. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) augusztus végére elkészítette a banki magatartási kódex tervezetét, a munkába a jegybank, a szaktárca és a versenyhivatal szakemberei mellett független nemzetközi szakértőket is bevontak. A Magyar Bankszövetség hétfői kibővített elnökségi ülésén - tudta meg a Napi - tulajdonképpen elutasította ezt a javaslatot, de a héten még tartanak egy újabb egyeztetést.

A bankok elsősorban azt nehezményezik, hogy a kódex megalkotói igyekeztek sokat markolni, olyan területek szabályozását is belecsempészték a szövegbe, amelyekről eredetileg nem volt szó. A hitelintézetek ebben a formában csak az ügyfél-tájékoztatásra, végrehajtásra, illetve az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó önkorlátozásokat tartják elfogadhatónak (a PSZÁF a bankok szerint a teljes lakossági hitelezést megreformálta volna).
Az ügyhöz szorosan hozzátartozik, hogy nem a hitelintézetek kezdeményeztek egy ilyen jellegű (ön)szabályozást. A parlament még tavasszal nagy támogatottsággal elfogadta azt a törvényt (Napi, 2009. március 24.), amelynek egyik legfontosabb célja volt, hogy korlátozza a pénzügyi intézmények egyoldalú, az ügyfél számára hátrányos szerződésmódosítását. A jogszabályról azonban a gyakorlatban kiderült, hogy nem működik, a bankok „kreatív” megoldásokkal ki tudnak bújni a kötelezettségek alól.

A jogalkotók nem várták meg a szabályozás augusztus 1-jei életbelépését, még ez előtt megállapodtak a bankokkal, hogy a törvény helyett egy kódexben szabályozzák majd ezt a kérdést, cserében viszont a pénzügyi intézmények vállalják, hogy szeptember 30-ig nem élnek az egyoldalú szerződésmódosítás jogával (kivéve, ha rendkívüli körülmény indokolja).
A kódex létrejöttével Bajnai Gordon miniszterelnök ígérete szerint még az ősszel keretjellegűvé teszik az egyoldalú szerződésmódosításról szóló törvényt: a mostaninál lényegesen egyszerűbb szabályokat állapítana meg és a kódexhez kapcsolva tenné teljessé a szabályozást, amelynek betartását a PSZÁF ellenőrizné és be nem tartását komolyabb szankciókkal sújtaná.
Utóbbi nem is annyira egyszerű, a felügyelet ugyanis nem bírságolhat valamiféle etikai iránymutatás alapján. Ha elfogadják a kódexben leírtakat az intézmények, akkor arra is kötelezettséget vállalnak, hogy annak előírásait beemelik a szerződéses feltételeikbe, ezt azonban érzékelhetően nem akarják a bankok. Nyilvánvalóan az első sikertelen egyeztetés indította a miniszterelnököt arra, hogy az MSZP-frakcióban újfent hangsúlyozza: ha azt tapasztalják, hogy a pénzintézetek nem sorakoznak fel egységesen a gyakorlat mögé, törvényerőre emelik az előírásokat. Kérdés persze, hogy ezt az elméletben jelenleg is létező törvényben foglaltaknál mennyivel jobban tudják megtenni.
A PSZÁF mindenesetre tegnaptól már rendelkezik olyan új „fogakkal”, amelyek elgondolkodtathatják a piaci szereplőket, ugyanis mostantól a fogyasztóvédelmi törvényt is alkalmazhatja a pénzügyi szolgáltatókkal, illetve azok termékeivel kapcsolatban. Így pedig a korábbi nevetségesen alacsony összegekkel szemben akár kétmilliárd forintos bírságot is kiszabhatnak a széles ügyfélkört nagy vagyoni hátrányba sodró pénzügyi intézményi magatartás esetén, illetve feltételhez köthetik vagy be is tilthatják egy-egy pénzügyi konstrukció vagy termék forgalmazását. A PSZÁF szóvivője, Binder István lapunk érdeklődésére nem volt hajlandó elárulni, készülnek-e már valahol „lecsapni”, azt azonban hangsúlyozta: mindenképpen kihasználják majd az új lehetőségeket, mivel bíznak abban, hogy a korábbinál lényegesen magasabb bírságok kiszabása elrettenti a pénzintézeteket az ügyfelek számára hátrányos szerződések kötésétől.
forrás: napi.hu

Az augusztus végi 840 millió euró után egy speciális tranzakció keretében további mintegy 240 millió eurónak megfelelő összeggel emelkednek Magyarország nemzetközi tartalékai - derül ki a Nemzetközi Valutaalap által közzétett összefoglalóból.

Amint arra a Portrfolio.hu már júliusban felhívta a figyelmet, augusztusban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mintegy 250 milliárd dollárnak megfelelő összeget oszt szét 186 tagállama között, amely pénz a globális likviditás javítását, illetve ezzel párhuzamosan az országok nemzetközi tartalékainak emelkedését szolgálja.
A tranzakció augusztus 28-án meg is valósult, amelynek eredményeként Magyarország nemzetközi tartalékai 840 millió euró körüli összeggel nőhettek.

A Magyar Nemzeti Bank jövő hétfőn teszi közzé az előzetes augusztus végi nemzetközi tartalék-szint statisztikát. Július végén új történelmi csúcson, 29.4 milliárd eurón álltak a tartalékok, részben a magyar állam eurókötvény-kibocsátásának, részben a nemzetközi szervezetektől lehívott hitelrészlet hatása miatt (utóbbi nem tévesztendő össze a bevezetőben jelzett, szintén az IMF-től származó tételekkel).

Az augusztus végi IMF-től származó ún. általános SDR-kiosztás után szeptember 9-én egy egyszeri SDR-allokációra is sor kerül, amely szintén Magyarország nemzetközi tartalékait gyarapítja. A részletes statisztika alapján már június végére nullára csökkentette az MNB a tartalékokon belül az SDR összegét.

Az egyszeri SDR-allokációra azért kerül sor, mert az IMF 186 tagállama közül csaknem minden ötödik (köztük Magyarország) még sosem részesült SDR-kiosztásban, és ezt a régi hiányosságot akarta a mostani válság kezelése kapcsán pótolni a szervezet. Az egyszeri kiosztás kapcsán lefektetett szabály alapján az alacsonyabb fejlettségi szintű országok arányaiban nagyobb jegybanki tartaléknövekedést érnek el, mint fejlettebb társaik.

Mind az általános, mind az egyszeri SDR-allokáció kapcsán a kapott SDR-t szükség szerint dollárra, euróra, japán jenre, vagy angol fontra válthatja az adott jegybank, illetve más jegybankoknak eladhat, vagy tőlük vehet is SDR-t.

forrás: portfolio.hu