Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Nincs még megállapodás a devizahitelek korlátozásáról az MNB, a Bankszövetség és a Pénzügyminisztérium között, így a felek semmi konkrétumot nem árulnak el. Néhány részlet az éppen aktuális, de nem végleges tervezetről azonban kiszivárgott. A mostani tervezetből kimarad a jövedelemhez kötött korlátozás.

Nincs még megállapodás a devizahitelek korlátozásáról az MNB, a Bankszövetség és a Pénzügyminisztérium között, így a felek semmi konkrétumot nem árulnak el. Néhány részlet az éppen aktuális, de nem végleges tervezetről azonban kiszivárgott. A mostani tervezetből kimarad a jövedelemhez kötött korlátozás.

Az elemzői várakozásokhoz képest vegyes képet mutatnak a ma megjelent novemberi beszerzési menedzserindexek az euróövezetben: a szolgáltatószektor esetében a várakozásokat meghaladó, míg a feldolgozóipari vállalatoknál a prognózisnál enyhén rosszabb adat látott napvilágot, miközben mindkét mutató emelkedni tudott. Az euróövezeti bmi kompozitindexe 53.7 pontra emelkedett, ami kétéves csúcsot jelent.

Novemberben a feldolgozóipari beszerzési menedzser index értéke 50.7 pontról 51 pontra nőtt, ami csalódást kelthet a befektetőkben, hiszen az elemzők 51.3 pontot vetítettek előre. A friss adat így is tavaly március óta a legmagasabb.

Eközben a szolgáltatószektor bmi mutatója 53.2 pontra, kétéves csúcsra emelkedett. A kompozitindex szintén további javulást tudott felmutatni, értéke 53.7 pontra gyarapodott.

A Calyon Bank elemzői kommentárjukban megjegyzik, hogy kibocsátási és új megrendelések alindexei további emelkedést vetítenek előre az euróövezeti bmi-k esetében. A beszerzési menedzser indexek esetében az elmúlt hónapokban bekövetkezett látványos javulás egyúttal azt is jelzi, hogy a negyedik negyedéves GDP-növekedés legalább olyan jó lesz, mint az előző negyedévi - teszik hozzá a bank elemzői.

forrás: portfolio.hu

Komoly mértékben lazított az állami készfizető kezességről szóló, a nehéz helyzetbe került adósok megsegítését célzó törvényen a kormány - derül ki a pénzügyi tárca internetes honlapján közzétett módosító javaslatból.

A könnyítés persze nem meglepő, hiszen a törvény eredeti változata olyan szigorúra sikeredett, hogy alig akadt ügyfél, aki meg tudott volna felelni a jogszabályban támasztott követelményeknek. A Magyar Bankszövetség és a Magyar Lízingszövetség adatai alapján a kölcsönszerződések száma a hatálybalépéstől október közepéig nem érte el a 300-at, ami jóval elmarad a valós igényektől - írta a Világgazdaság.

Nagyban bővülhet a jogosultak köre, ha eltörlik például azt a kitételt, hogy csak akkor jogosult a támogatásra valaki, ha a “foglalkoztató érdekkörében felmerült okból” szűnik meg a munkahelye. A tárca indoklása szerint ugyanis gyakori, hogy közös megegyezéssel szűnik meg a munkáltatóval a kapcsolat, így a jelölt nem felel meg a törvényi elvárásoknak.

Az adósok helyzetét könnyíti meg az a változtatás is, hogy a tervezett határidőt fél évvel, 2010 végéig meghosszabbítanák. Lazított a minisztérium a jövedelem/törlesztés arányon is, így a háztartás nettó jövedelmének 40 százaléka helyett 60 százalékra emelkedett az az arány, amelyet nem haladhat meg a törlesztőrészlet. A határ pedig 10-ről 15 millió forintra növekedik, amelyet nem haladhat meg a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti és folyósított összege.

forrás: portfolio.hu

A kedvező infláció, a GDP zuhanása és a stabil forint nyomán az MNB jövő hétfőn 50 bázisponttal vághat az alapkamatból, azonban a csökkenési trend nemsokára véget érhet.

Minden feltétel adott egy újabb, 50 bázispontos kamatvágáshoz az MNB monetáris tanácsa (MT) jövő hétfői ülésén - vélik egyöntetűen a Napi által megkérdezett piaci elemzők.

A kedvező inflációs pálya teret ad a kamatcsökkentésnek, ahogy a GDP vártnál nagyobb, 7,2 százalékos visszaesése is, valamint a forint visszatérése az euróval szembeni 280-as szintről.

Ugyanakkor úgy tűnik, lassan a kamatcsökkentési trend végéhez közeledünk - jelzik előre a szakértők.

A novemberi 0,5 százalékos vágás után decemberben ugyanekkora lazítás várható, ám ezt követően sok a bizonytalanság - mondta a Napinak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő közgazdásza.

Jövőre a fejlett piacok lassan elkezdik visszavonni a gazdaságösztönző lépéseket és a fejlődő országok esetében is fordul a monetáris ciklus - mindez hatással lesz a hazai pénzügypolitikára is.

Az inflációt övező kockázatok nem lesznek számottevőek, ám a költségvetési hiány alakulása kapcsán emelkedhetnek a kockázati felárak - tette hozzá.

A jövő heti kamatvágás borítékolható, bár a 25 bázispontos mérséklés mellett is szólnak érvek: a forint utóbbi hetekben tapasztalt ingadozása és a befektetői megítélés romlásának hatására emelkedett hozamok miatt nem zárható ki egy enyhébb vágás - mondta Barcza György, a K&H elemzője, aki szerint január-februárban folytatódhat a csökkentés, azonban márciusra kijózanodás várható: a BUBOR-jegyzések alapján 5,5-5,75 százalék körül alakulhat az alapkamat legalacsonyabb szintje.

Fél éven belül negatív fordulat következhet, ami véget vethet a csökkentési trendnek. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint a Magyarországgal kapcsolatos megítélés javulása ugyan részben megalapozott volt, ám a piacok túl optimistának bizonyulnak: 2010-ben újra csökkenhet a magyar gazdaság teljesítménye, mindezt tetézik az államháztartással kapcsolatos kockázatok, ráadásul jövőre választások is lesznek - így ugyan a kamatcsökkentési folyamat nem 6,5 százaléknál ér véget, ám túl sok a kérdőjel a jövővel kapcsolatban - tette hozzá Török.

forrás: napi.hu

Jó hangulatban indult a kereskedés ma reggel az ázsiai piacokon, amelynek hatása a jelek szerint átterjedhet Európára is. Ennek nyomán a forint a pénteki erősödését folytatni tudta ma reggel, így az euróval szemben háromheti csúcsra kúszott.

A vártnál gyengébb, pénteken közzétett magyar GDP-adat nem tudta elvenni a forint erejét, késő délutánra 268.50-ig jutott az euróval szemben, ma reggel pedig további egy egységgel erősödött, ami október 27. óta a legerősebb magyar fizetőeszközt jelenti. A javuló kockázati étvágy jele, hogy a dollár ma reggelre csütörtök után újra megközelítette az euróval szemben az 1.50-es szintet, azaz gyengülőben van. 

Ma reggel tette közzé a Magyar Nemzeti Bank a harmadik negyedéves pénzügyi számlák statisztikát, amelynek egyik negatív üzenete, hogy az utóbbi négy negyedévben GDP-arányos államháztartási hiány 6% fölé ment (a másik, hogy már most 80% közelében áll az államadósság), kedvező viszont az ország finanszírozása szempontjából, hogy a lakossági megtakarítások tovább emelkedtek. Ma délután 3 órakor kezdődik az a sajtótájékoztató, amelyen beszámol a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság szakértői delegációja az elmúlt másfél hét budapesti tárgyalásainak eredményeiről, a legutolsó hitelrészlet felhasználásának tapasztalatairól és a kilátásokról.

A dollárral szembeni forintjegyzések ma reggel már tartósan a 180-as szint alatt mozognak 178.80-179.10 körül, míg a svájci frankkal szembeniek 177.50 körül járnak a bankközi piacon. 

forrás: portfolio.hu 

Belga tulajdonosa, a KBC a K&H bankcsoport negyven százalékának tőzsdére vitelét tervezi - értesült egy belga lap. A KBC így szeretnél elérni, hogy megkaphassa a belga állam mentőcsomagját. A K&H a második legnagyobb magyar bank, mérlegfőösszege meghaladja a 3200 milliárd forintot.

Tőzsdére vinné a magyar K&H 40 százalékát a belga KBC, hogy bebiztosítsa magának az Európai Unió jóváhagyását a belga államtól és a flamand tartománytól kapott állami mentőcsomagokhoz - értesült a De Tijd című belga üzleti napilap.

A lap értesüléseit még nem erősítették meg a banknál. A cikk szerint a magyar mellett a cseh leánybank egy részét is tőzsdére vinnék egy elsődleges tőzsdei kibocsátás (IPO) keretében. A Ceskoslovenska Obchodni Banka AS és a K&H részleges eladása 2010 első felében valósulhat meg a lap szerint - jelentette a Bloomberg.

A K&H Bank Magyarország második legnagyobb pénzintézete. A vállalati szegmensben piacvezető, a lakossági szolgáltatások terén a második legjelentősebb pénzintézet. Idei első féléves jelentése szerint a bankcsoport konszolidált mérlegfőösszege 3205 milliárd forint volt – ez 1 százalékkal haladta meg a múlt év végit –, saját tőkéje 202,8 milliárd forintra rúgott.

A hitelek és követelések állománya 5,3 százalékkal csökkent az előző év vége óta, és 1756,3 milliárd forint volt (ebből 717,3 milliárdot a lakossági hitelek tettek ki). A bankcsoport az első hat hónapban 32,3 milliárd forintos működési eredményt ért el, ami 18 százalékkal, 5 milliárd forinttal haladja meg a 2008-as első félév eredményét. A javulása főleg annak köszönhető, hogy a nettó kamat- és kamatjellegű eredmény 49 százalékkal nőtt. A bank tőkemegfelelési mutatója 10,72 százalékos, a hitel-betét arány a tavalyi 101,3 százalékról 92,3 százalékra csökkent.

Budapestre kéne jönni

Az alaphírben nem esik róla szó, és elvileg a világ bármelyik tőzsdére bevezetheti magyar leányát a KBC, de reálisan annak van értelme, hogy a Budapesti Értéktőzsdére hozzák a kereskedést - mondták az Indexnek tőzsdei szakértők. Számos eset bizonyítja, hogy egy adott cég számára az a legkedvezőbb ország a kibocsátásra, ahol tevékenykedik. Egyfelől a helyi ismertség önmagában biztosít egyfajta likviditást, másfelől a külföldi befektető, ha a térségi pénzügyi szektorba kíván fektetni, szintén itt keresi a bankrészévényeket és nem Londoban. Márcsak azért is, mert az itteni befektetési szolgáltatóktól nyerhetik a legalaposabb ismereteket a Magyarországon aktív cégekről.

A K&H önmagában is Magyarország második legnagyobb bankja, a csoport még nagyobb és értékesebb, így esetleges tőzsdei bevezetése egyből a vezető részvények, a blue chipek közé emelné a papírjait. A bevezetés egyébként, ha megszületik a döntés, várhatóan nem igényelne túl sok időt: a bankok működése a rájuk vonatkozó szabályok miatt jellemzően elég transzparens, így a tőzsdei előírások teljesítése nem igényel belső átszervezést. A nyilvános kibocsátáshoz befektetési szolgáltatót kell választani, prospektust kell összeállítani és egyéb előírásokat betartani, de a folyamat így is 3-6 hónap alatt lezavarható. Mivel a tavalyi mélypontokhoz képest már a válság előtti szinteket közelítik az árak, attól sem kell tartani, hogy nagyon alulárazott pillanatban lépne tőzsdére egy bank - bár ha így lenne, annak a befektetők alighanem örülnének.

forrás: index.hu

Jelenleg nem túl nagy az érdeklődés a lakossági hitelek iránt, ez azonban az FHB előrejelzései szerint változhat a jövőben. Éppen ezért nem mindegy, hogyan változnak a devizahitelek kihelyezésének szabályai - mondta az InfoRádióban Harmati László, a bank vezérigazgató-helyettese. A Portfolio.hu információi szerint már ebben a hónapban elkészülhet a jegybank, a Bankszövetség és a Pénzügyminisztérium közös javaslata a hitelezés felelősebbé tételére.

Még nem lábaltunk ki a válságból. A háztartások jövedelme csökkent, a munkanélküliség tíz százalék feletti, a gazdaság helyzete nem túl rózsás. Ilyenkor az emberek visszafogják kiadásaikat, növelik megtakarításaikat, és nem azt nézik, hogyan vállalhatnának többet - mutatott rá az FHB Bank vezérigazgató-helyettese, azt magyarázva, miért csökkent a bankok kihelyezésre.

Azaz a hitelezést nem a bankok fogják vissza, sokkal inkább az igénylők - hangsúlyozta Harmati László.

Ez a periódus, amikor inkább kivárnak az emberek, alkalmas a szabályozás átalakítására - erre minden szereplő szerint szükség is van -, figyelni kell azonban arra, hogy a születő előírások ne legyenek túl szigorúak, olyanok, amelyek feleslegesen fogják vissza túlozott mértékben a lakossági devizahitel-felvételt. Annál is inkább, mert az FHB előrejelzései szerint a hitelfelvételi kedv és a lakásértékesítés fellendülése előtt állunk.

A jegybank már letette a javaslatát, ám hogy ezzel mit kezd a kormány, arról egyelőre nincsenek pontos információk - mondta Harmati László -, csupán azt lehet tudni, hogy a javaslat a hitel és a hitelbiztosíték arányán keresztül próbálná korlátozni a devizahitelezést, annak érdekében, hogy a háztartások devizában történő eladósodása csökkenjen. A kormányzat azt is szorgalmazná, hogy a jövedelemszint vizsgálata jobban beépüljön a hitelezésbe.

A szakértő felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy már számos szabályozás vonatkozik a devizahitelezésre. A többi mellett a banki magatartási kódex, amely előírja például azt, hogy, milyen információkat kell megadni a hitelfelvevőknek, szabályozza a hitel gondozásával kapcsolatos teendőket vagy a hitel árazásának szabályait. De a pénzügyi szolgáltatások közvetítésén, azaz az ügynöki tevékenységen keresztül a fogyasztóvédelmi előírások is érintik a devizahitelezést.

forrás: portfolio.hu

Az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogramot 2010. december 31-ig vehetik igénybe azok a mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek tevékenységük bővítéséhez kívánnak forgóeszköz-finanszírozáshoz jutni.

A K&H által nyújtott K&H Új Magyarország forgóeszköz hitel 2010. december 31-ig igényelhető, így még egy évig elérhető lesz a mikro-, kis- és középvállalkozások számára az európai uniós támogatás. Emellett az igénylő vállalkozások körének bővítésével több kkv számára jelenthet kedvezményes, 10%-nál alacsonyabb kamat melletti finanszírozási lehetőséget a hitelprogram - írja a bank sajtóközleménye.

A hitelprogram keretösszege 100 milliárd forint, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. 50-50 százalékban finanszíroz. A 100 milliárd forintos keretösszegből 14 milliárd forint a Közép-Magyarország Operatív Program, 86 milliárd forint pedig a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében kerül elosztásra.

A K&H által nyújtott uniós hitelt továbbra is tevékenység bővítéséhez szükséges forgóeszköz finanszírozásra lehet igényelni, ugyanakkor nem kell igazolni a tevékenységbővítést a kezdő vállalkozások számára, valamint a hitelintézeti hitellel nem rendelkező vállalkozások számára. “Nagy segítséget jelenthet, hogy bővült a programban finanszírozható vállalkozások köre, mivel immár nemcsak a termelő vagy szolgáltató tevékenységet végző cégek, de a kkv ügyfélkörben jelentős részarányt képviselő kereskedelmi vállalkozások is igényelhetik a konstrukciót” - magyarázta Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. “Tapasztalataink szerint közel minden 3. igénylőt azért kellett elutasítanunk, mert tevékenységi köre nem felelt meg a korábbi követelménynek” - tette hozzá.

A bank Új Magyarország forgóeszköz hitele egyedülállóan alacsony, 10% alatti kamatfizetés mellett kínál hitelfelvételi lehetőséget a kkv-k részére. A hitel lejárata az ügyfelek igényeihez igazodva a hitelszerződés hatályba lépésétől számított 1 év + 1 nap, vagy 2 év lehet. A hitel igényléséhez önerő nem szükséges, legfeljebb 200 millió forint igényelhető. A tőketörlesztés lejáratkor egy összegben fizetendő vissza, lehetőség van azonban ingyenes előtörlesztésre. Amennyiben egy kkv nem rendelkezik elegendő tárgyi fedezettel, az intézményi garanciák segítségével erősítheti a hitelfelvételhez szükséges biztosítéki hátteret - a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., valamint az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezessége is bevonható.

forrás: portfolio.hu

A Magyar Lízingszövetség konferenciáján előadást tartó Karvalits Ferenc, MNB alelnök szerint a jelen piaci helyzetben nincs komoly hatása az általuk javasolt hitel-plafonnak, mivel mind a hitelkereslet, mind a banki hitelkínálat is számottevően szűkült, ezért az alelnök szerint az MNB mostani javaslatának bevezetése nem okoz közvetlen gondot a piacon.

 Magyarország és az egész régió olyan gazdasági stratégiát alakított ki, a gyors reálkonvergencia reményében, amely nagyon komoly egyensúlytalanságot okozott. Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a válság előtti időszakban a háztartások devizában történő eladósodása – amely önmagában (a GDP-hez mérten) nem jelentős szintű – a reálkonvergencia alapján reálisnak tűnhetett, Magyarországon nem volt például a bulgáriaihoz hasonló ingatlan-boom, ám a hektikus árfolyammozgás lehetőségére csak kevesen készültek fel. Ezért döntött a jegybank a közelmúltban, hogy megpróbálja szabályozni ezt a kockázatot.

A Magyar Lízingszövetség konferenciáján előadást tartó Karvalits szerint a jelen piaci helyzetben nincs komoly hatása az általuk javasolt hitel-plafonnak, mivel mind a hitelkereslet, mind a banki hitelkínálat is számottevően szűkült, ezért az alelnök szerint az MNB mostani javaslatának bevezetése nem okoz közvetlen gondot a piacon. Helyzetüket a Költségvetési Tanácshoz hasonlította: a mostani lépést a piacnak szánt üzenetnek kell tekinteni, amelyben jelzik: a kockázatot nem engedik eszkalálódni. Az igazi kérdés nem ez, hanem az, hogy sikerül-e a költségvetésnek fenntartható pályára állnia. Ekkor az MNB le fogja tudni szorítani az inflációt, árstabilizáció lesz, esni fognak a kamatok, s így reális alternatívává válik majd forintfinanszírozás. Karvalits emlékeztetett rá, hogy a helyzet már közel van: az eurókamatok 8-8,5 százalék körül forognak, miközben már lehet 10 százalék alatt forinthitelhez jutni.

Kissé másképp látják a kérdést a lízingtársaságok képviselői. Adataik szerint az autófinanszírozásban az MNB által meghatározott limitértékek felére vágnák a piacot és épp azokat zárnák ki az autólízingből, akik első, alsókategóriás kiskocsujukat szeretnék megvásárolni. A hitelfedezeti érték (LTV) az autófinanszírozásban forint alapon 54, euró alapon 64, míg svájci frank alapon 66 százalék volt az év eddigi időszakában – ez egyébként számottevő csökkenés a tavalyi átlagos 71 százalékhoz képest.

Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke az adminisztratív szabályok limitek példájaként említette a deviza-hitelezésre adott MNB javaslatot. Szerinte ugyanakkor lehet egy olyan típusú jogszabályi előírást hozni, amikor azt mondjuk, hogy ha egy szintet meghaladnak a hitelezésben a pénzintézetek, akkor abban az esetben számottevően megnő a tőkekövetelmény – innen ez árazási- és költség-kérdéssé tenné a limit feletti hitelezést, amely piaci alapú kényszert jelentene. Farkas szerint a felügyeletek ez utóbbi megoldást szokták támogatni és csak ennek kimerülése esetén tartják megoldásnak az adminisztratív limitekett. Van lehetőség az önszabályozásra is, de ennek nagy hátránya, hogy komoly versenyjogi aspektusa van.

Fogyasztóvédelmi oldalon ugyanakkor érdemes lehet elgondolkozni azon Farkas szerint, hogy ne törvényi megszorítások legyenek. Itt az lehet az indok, hogy a piac ismeri magát, tisztában van a tisztességes verseny előírásaival. Farkas az Önszabályozó Reklámtestületet ajánlotta példaként – szerinte a reklámpiacon mód sincs arra, hogy egy törvény aprólékosan szabályozza ezt a piacot. A testület döntései nem ellentmondás-mentesek, nem vitamentesek, de mindenki által elfogadott sorvezetőt adnak – hangsúlyozta a PSZÁF elnöke.

Farkas Ádám szerint a banki magatartási kódex a teljes önszabályzás és a törvényi szabályozás között áll. A kódex megszületése óta benyújtott törvények között most van egy uniós irányelv átvételéről szóló törvényjavaslat, amely lényegében hasonlatos szabályokat alkalmaz, mint maga a kódex. Farkas szerint jobb, ha nem mindent törvény szabályoz.

A PSZÁF elnöke szerint nem okoz sok konfliktust az, hogy a felügyelet egyszerre lát el prudenciális és fogyasztóvédelmi szerepet. A háztartások devizakitettségének kérdéskörében például a fogyasztóvédelmi probléma létezett először: az egyes intézmények úgy adtak el hitelt, hogy nem tájékoztatták megfelelően az ügyfelet, a tájékoztatás nem volt megfelelő. Farkas hangsúlyozta: korántsem hihető, hogy tudatos elhallgatás volt az ügy mögött: maguk a piaci szereplők sem számoltak ilyen mértékű elmozdulásra az árfolyamok tekintetében, mind ők, mind a hitelfelvevők alábecsülték a kockázatokat. Mivel a problémás hitelek aránya egy-egy szereplőnél már portfólió szintű gondokat okozhatott, a fogyasztóvédelmi gondból a tőkeveszteség miatt prudenciális probléma lett. Mivel ez több bankot érintett (ráadásul ezek a bankok most globálisan érzik a gazdasági válságot), a gond már makrószintű problémákat okozhat.

Farkas Ádám szerint a válság tanulsága nemzetözi és magyar szinten is az volt (nálunk ráadásul ez kevésbé igaz), hogy a felügyeletek nem tudták betölteni megelőző szerepüket. A helyzetet értékelve született meg a döntés, hogy ezen változtatni kell. Növelni kell az intézmény függetlenségét, a jegybanki szempontokat össze kell hangolni a felügyeleti szempontokkal (ennek meg kell teremteni az intézményes formáját) és korlátozott körű szabályozási jogot kell adni az érintett szerveknek (MNB, PSZÁF).

Farkas szerint napirenden van a közvetítői szektor (ügynökök) szabályozása. Ez szintén jó példa arra, hogy többszintű kockázatról van szó. A képzési szinttől az ösztönzés (jutalék) feltételrendszerének megalkotásáig szükség van a szabályozásra.

forrás: napi.hu