Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Növekvő tranzakciószám, még egy ideig csökkenő árak, jobb hitelezési feltételek, kisebb illetékterhek, ugyanakkor bizonytalan politikai környezetet vár 2010-re az Otthon Centrum. Az OC jövő évi előrejelzése szerint a kevés átadott lakásszám miatt hiány alakul ki 2011-re az új lakásokból és ezáltal az ingatlanpiac újból vonzó befektetési lehetőséggé válhat.

“Várakozásaink szerint a lakásvásárlási hajlandóság 2010. második félévétől indulhat erősödésnek, de a válság előtti, 2008-as ingatlanpiaci helyzet csak 2011. közepére térhet vissza. Az árak alakulása pedig átlagosan a kereslet változásaitól függ; ennek megfelelően a csökkenő tendencia a jövő év első felében még marad. A hitelezési volumenek visszaesése ugyanakkor tartósabb is lehet, mindenesetre az idei évhez képest jövőre némi növekedésre számítunk. Több bizonytalan tényező nehezíti ugyanakkor a jövőbe tekintést, melyek közül a legfontosabb a 2010-es parlamenti választás, ami gyakran jelentett eddig is fordulópontot a piac működésében.” - mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója.

Az OC szerint a lakáspolitikában végbe menő óvatos javulás segítheti a piacot; ugyanakkor a választásokig, illetve az azt követő hónapokban még nem várható nagy volumenű döntés, a lakosság tehát minden bizonnyal várakozó állásponton lesz. Ezt némileg ellensúlyozhatja, és már januártól forgalomgeneráló tényező lehet az illetékek jövő évtől bevezetett csökkenése. Lakások esetében, a 4 millió forint feletti rész után a 6-ról 4%-ra csökkenés egy 20 milliós ingatlannál alapesetben 320 ezer forinttal kevesebb illetékterhet jelent az idei évihez képest.

Az OC várakopzásai szerint egy másik jelentős piacbefolyásoló tényező lehet a már elfogadott vagyonadó ingatlanokra kivetett eleme. Ennek bevezetése ugyanakkor, a jelenlegi politikai kommunikáció alapján, a választások eredményén múlik majd. Bár mindezidáig nem volt jellemző, hogy a vevők döntését befolyásolta volna az adóköteles limit figyelembe vétele, jövő év elejétől egyértelműen felkerülhet a keresési paraméterek közé, hogy az ingatlan forgalmi értéke - első lakás esetében - ne haladja meg a 30 millió forintot.

Az újlakás-piacra az idén októberben bevezetett támogatott hitel-konstrukció jelenlegi formájában - csakúgy, mint az azóta eltelt hónapokban - önmagában 2010-ben sem lesz pozitív hatással. A beruházók által nyújtott kedvezmények és innovatív értékesítés-ösztönző megoldások továbbra is fennmaradnak.

“Előzetes felmérésünk szerint, 2010-ben az idei évhez képest újabb 50%-kal eshet vissza az átadott lakásvolumen. Ennek következtében, 2011-re hiány alakulhat ki új lakásokból, ami a jó környéken lévő legkeresettebb lakástípusokat már jövőre is vonzó befektetési alternatívává teheti.” - mondta Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője.

forrás: portfolio.hu

Akár már a jövő héten tárgyalhat a kormány a lakossági forint- és devizahitelezés szigorításáról szóló előterjesztésről - olvasható a Napi Gazdaság hétfői számában.

A készülő rendelettervezet szerint az új kölcsönök, illetve lízingszerződések esetén a bankoknak kötelezően vizsgálniuk kell a leendő adósok hitelképességét, nem lesz elégséges a hitel nyújtásához pusztán a fedezet.

A javaslat szerint minden banknak kötelező lesz meghatározni azt a hitelezhetőségi limitet, amit a háztartási jövedelemhez kötnének. Az eredeti elképzelések szerint ezt a korlátot a rendelet állapította volna meg, ám végül a bankokkal kötött egyezség szerint a jövedelemlimitet minden banknak magának kell megállapítania egy, a bank által kidolgozandó egységes szabályrendszer alapján

A hitelezhetőségi limitet a háztartás jövedelmeinek arányában határoznák meg: vagyis az elérhető legmagasabb hiteltörlesztő-részletet a háztartás jövedelmi szintjéhez kötnék a forinthitelek esetében - olvasható a lapban.

forrás: index.hu

A parlament hétfő éjszakai döntése értelmében jövő júniustól egy ember egy évben csak egyszer vehet fel éven belüli lejáratú kölcsönt, például személyi kölcsönt. A képviselők limitálták a felvehető hitel összegét is, a maximum 250 ezer forint lett.

Az erről szóló, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításához benyújtott módosító indítványt az Országgyűlés a kormány ellenében fogadta el hétfőn. A törvényjavaslat zárószavazása várhatóan jövő héten lesz.

Az elfogadott indítvány szerint a pénzügyi intézmény egy naptári évben ugyanannak az ügyfélnek egy alkalommal nyújthat olyan kölcsönt, amelynek teljes hiteldíj mutatója meghaladja a hatvanöt százalékot és összege nem haladja meg a kétszázötvenezer forintot. A kölcsön lejárata egy alkalommal legfeljebb hat hónappal hosszabbítható meg.

Egy másik, a kormány által nem támogatott, de elfogadott SZDSZ-es javaslat pedig jelentősen lecsökkenti a bankkártyás fizetések tranzakciós díjait. A kiskereskedő által a pénzintézetnek fizetett díj a jelenlegi egy százalékról az indítvány szerint 0,3 százalékra csökken.

Az MTI úgy tudja, ez nem a végleges formája a tranzakciós díjra vonatkozó szabályozásnak, azt az MSZP a zárószavazás előtt még módosító indítvánnyal “tovább csiszolja”.

forrás: index.hu

Az, hogy a bankok még a válságban is jövedelmezően tudnak működni, a korábbi prudens üzletpolitika pozitív visszajelzése; a banki Magatartási Kódex Európában előremutató - mondta Király Júlia szerdán, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az MTI tudósítása szerint. 

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a képviselők kérdéseire válaszolva ismertette: a bankok profitjának egy része abból adódik, hogy vannak, akik a jelenlegi hektikus piaci körülmények között ügyesen kereskednek a piacon, így relatíve magasabb pénzügyi jövedelmet tudnak realizálni. Hangsúlyozta: a korábbi magas kamatmarzsok ma azt is jelentik, hogy a bankok a felhalmozott jövedelemből fedezni tudják komoly portfolióveszteségüket. A recesszió miatt ugyanis erőteljesen emelkedik a bankszektor nem teljesítő hiteleinek aránya, és az ebből származó banki veszteség. 

Ha erre nem lenne kellő fedezet a bankoknál, fel kellene őket tőkésíteni - mutatott rá. A magyar bankszektornak azonban nem volt szüksége olyan mértékű feltőkésítésre, mint nyugat-európai társaiknak, és az MNB stressz-tesztje szerint, amely az alappályát, az idei 6.7 százalékos gazdasági visszaesést veszi figyelembe, nincs is szükségük többlettőkére. Hozzátette: az anyabankok vállalták, hogy a jelenlegi tőkésítettséget és az eddigi országgal szembeni kitettség 95 százalékát fenntartják. 

A hitelezés visszaesésének okait elemezve elmondta: a recesszió természetes velejárója, hogy csökken a hitelkereslet. A bankok oldaláról is határozott visszafogás látható ugyanakkor, amit a bankok kockázatkerülésével magyarázott. Az alelnök emlékeztetett arra: az MNB az év eleje óta mondja, hogy nem az alapkamat szintje határozza meg a hitelállományt. Ezt igazolja, hogy az alapkamat azóta radikálisan csökkent, ezt azonban nem követte a hitelállomány felfutása. A magas kamat oka Király Júlia szerint nem a jegybanki alapkamat mértéke, vagy az a kockázati felár, amit egy prudens bank kényszerűen rátesz az alapkamatra, hanem az, hogy a gazdaság szereplőinek kilátásai váltak rosszabbá. A kockázati felárat a garanciaprogramok csökkenthetik. “A mi közös feladatunk az, hogy ezek a garanciaprogramok célt érjenek, mert a programokból származó jövőbeni feltételes veszteség kisebb, mint az esetleges mélyebb recesszióból származó gazdasági veszteség” - hangsúlyozta. 

Az alelnök úgy vélekedett: a banki Magatartási Kódex Európában előremutató, számos olyan korlátozást megfogalmaztak benne a bankok, amelyek a bank-ügyfél kapcsolatot és a felelős fogyasztóvédelmet előreviszik. Azokat a pénzügyi törvényeket, amelyek felelős hitelezésre kényszerítik a bankszektort, most tárgyalja a parlament, ami azt jelenti, hogy a kormányzat saját felelősségét is megértette - jegyezte meg. 

A parlament előtt lévő pénzügyi törvénycsomagnak köszönhetően az uzsorakamattal való hitelezés problémája is mérséklődik, hiszen annak egyik eleme a hitelkamatok korlátozása - mondta. A fő veszélyt egyébként az MNB nem az ilyen típusú intézmények működésében látja, amelyek magas költséggel, de szabályozott piacon, valós piaci igényt elégítenek ki. A veszély az, hogy ha az állam ezeket az intézményeket kizárja a piacról, akkor nem az állam vagy a szabályozott piac, hanem a valódi uzsorások lépnek a helyükre - mondta. 

forrás: portfolio.hu

Az állam nem tehet különbséget gyermek és gyermek között, az államnak azt a felelősségvállalást kell elismerni, amely a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben megmutatkozik. - mondta Varga Mihály az FN.hu-nak Oszkó Péterrel közösen adott interjúban. A táppénzek és a 13. havi nyugdíj visszaállításáról Varga Mihály azt nyilatkozta, ezek sorsa 2010 második felének gazdasági helyzetétől függ. A Fidesz politikusa az IMF hitellel kapcsolatban úgy fogalmazott, nem lehetünk biztosak abban, hogy nem lesz olyan helyzet 2010 elején, hogy ne lenne Magyarországnak szüksége külső segítségre. Jó lenne, ha nem kellene igénybe venni ilyen jellegű segítséget, de sajnos nem lehet kizárni. 

Oszkó Péter pénzügyminiszter a családi pótlék befagyasztásával kapcsolatban elmondta, ezt a lépést meg kellett tenni, a juttatásokat az ország teherviselő képességéhez kell igazítani. Amennyi pénz van, annak a megfelelő helyre kell jutnia. Varga Mihály volt pénzügyminiszter (és a poszt valószínű várományosa a Fidesz részéről) szerint a Fidesz másfajta családtámogatásban gondolkodik. Gondolkodni kell további családtámogatási eszközökön, amelyek hathatósan segíthetnek a rossz demográfiai tendenciák fékezésében. Például a családi adókedvezményt is visszaállítaná a Fidesz. 

A táppénz megszorítások előtti szintre visszaállításáról addig nem beszél a Fidesz, amíg át nem veszi a TB kasszát 2010 áprilisában. Körülbelül hasonlóan nyilatkozott a 13. havi nyugdíjról is, Varga Mihály szerint a nyugdíjak reálértéke 2010 második felében kerülhet napirendre, ma még távoli kérdés. Abban a jelenlegi és a volt pénzügyminiszter is egyetért, hogy nem a 13.havi nyugdíj, hanem a rendes havi nyugdíj reálértéke a lényeges. Oszkó Péter azt mondta, nem adósságból, hitelből szeretnék fedezni a juttatásokat, viszont ha a gazdasági növekedés lehetővé teszi, akkor lehetne például nyugdíjprémiumnak nevezett juttatást fizetni. 

Oszkó Péter szerint nem kell újratárgyalni az IMF hitelt, 6 milliárd a következő kormány rendelkezésére áll. Bár, ahogy hozzátette, az új kormány megteheti, hogy újratárgyalja a Valutaalappal a hitelszerződést, esetleg kérhet egy nagyobb csomagot, de erre nem lesz szükség, olyan állapotba fog elérni a választásokig a kormány, hogy külső finanszírozásra nemzetközi szervezetektől nem lesz szüksége. Ezt a kijelentést Varga Mihály kétkedve kezelte, mondván, nem ismerik teljes mértékben a hitel megállapodások feltételeit, és az sem biztos, hogy nem lesz olyan helyzet 2010 tavaszán, hogy ne lenne az országnak szüksége külső segítségre, ezt sajnos nem lehet kizárni.

forrás: portfolio.hu