Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Az év első fele a jelzáloghitelezés példátlan visszaszorulásáról, június hónap viszont már a forint alapú lakáshitelek nagy, öt éve nem látott volumenű kihelyezéséről szólt a magyar bankoknál. Igaz, a devizahitelek egykori csúcsához képest ez az összeg sem nagy, az alacsonyabb önerőért cserébe egyre több ügyfél vállalja a forinthitelek általában magasabb törlesztőrészletét. Júliustól a deviza alapú jelzáloghitelek tiltása miatt nem is lesz más lehetősége a családoknak, mint forint alapú hitelt felvenni. A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, a magyarországi lakossági hitelezés hosszú évekig nem fog visszatérni válság előtti szintjére, és a különadóval sújtott bankok továbbra is a meglévő hitelportfóliók megfelelő kezelésére összpontosítanak.

Gyászos félév.

Még a tavalyinál is 30%-kal kevesebb, mindössze 205 milliárd forint lakossági jelzáloghitelt helyeztek ki a magyar hitelintézetek az idei év első felében - derül ki a Magyar Nezmeti Bank (MNB) ma reggel közzétett statisztikáiból. Ez az összeg mindössze 26%-a a 2008-as csúcsnak, sőt, a 2005-ösnek is csak kétharmada. Felhasználási céljukat tekintve azonban nincs jelentősebb változás, a jelzáloghitelek 58%-át használták hivatalosan is lakáscélra az idei év első hat hónapjában.

Annál nagyobb a változás a jelzáloghitelek devizanem szerinti összetételében: míg 2005-ben 66, 2006-ban 83, 2007-ben 91, 2008-ban pedig 93%-os arányt képviseltek a devizahitelek (ezek túlnyomó része svájci frank alapú volt), tavaly már csak a hitelek 78, idén pedig mindössze 43%-át nyújtották devizában a hitelintézetek az év első felében. A devizahiteleken belül az euró vette át a svájci frank korábbi szerepét. Ebben a svájci frank árfolyamához képest tapasztalt nagyobb forintgyengülésen és a bankok visszavonulóján túl a frankhitelt jelentősen diszkrimináló körültekintő lakossági hitelezésnek is szerepe volt.

Életre kelő forinthitelek.

Miután júliusban az új kormány megtiltotta a deviza alapú hitelekre történő jelzálogjog-bejegyzést, néhány hónapon belül euró alapú jelzáloghitelekkel sem fogunk találkozni. A tiltás jórészt a piaci gyakorlatot követi: míg a devizahitelek állománya tranzakciós alapon soha nem látott összegben, 31,6 milliárd forinttal csökkent júniusban, a forinthiteleké egy éve nem látott mértékben, 26,3 milliárd forinttal nőtt. Devizában tehát nettó hiteltörlesztő, forintban fél éve folyamatosan nettó hitelfelvevő a magyar lakosság.

Az újonnan kihelyezett jelzáloghitelek körében júniusban 18,2%-ra csökkent a devizahitelek aránya, holott még tavaly is 70-80% körüli arány volt jellemző. A teljes jelzáloghitel-kihelyezés júniusban 40,78 milliárd forint volt, ebből 24,7 milliárd forint volt lakáshitel.

A devizahitelek egyre gyorsabb ütemű háttérbe szorulása a lakáshitelekre és a szabad felhasználású jelzáloghitelekre egyaránt jellemző. Júniusban 19,9 milliárdnyi forint alapú lakáshitelt és 4,8 milliárdnyi deviza alapú lakáshitelt vettek fel a háztartások, a szabad felhasználású jelzáloghitelek körében 13,4 milliárd és 2,68 milliárd forint ez a két összeg.

A forint alapú lakáshitelezésben sikerült átlépni egy lélektani határt: utoljára 2005 júniusában volt ilyen magas a kihelyezett összeg, összegszerűen 21,6 milliárd forint. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy míg négy évvel ezelőtt ez 41%-ot jelentett a lakáshiteleken belül, most már a lakáshitelek 81%-át vették fel az ügyfelek forintban. Nem lehet azt mondani, hogy a lakáshitelezés fellendült volna, a 24,7 milliárd forint kihelyezés a tavalyi évi nyomott szinteknek felel meg.

Nem adnak okot bizakodásra a lakáspiaci adatok sem. A KSH legfrissebb adatai szerint a használatba vett lakások száma 34, az új engedélyeké 41 százalékkal alacsonyabb, mint 2009 első félévében volt. A befejezett lakásépítkezések száma két régióban közel felére, további háromban kétharmadára csökkent. Még inkább gyengült az építési szándék: az új engedélyezések 5 régióban felére-egyharmadára csökkentek. Csak a fővárosban kértek ugyanannyi engedélyt ebben a félévben, mint az előző év azonos időszakában.

A forint alapú lakáshitelek hitelköltség-mutatója elérte már azt a viszonylag alacsony szintet, amely az ügyfelek négyötöde számára vállalható a kisebb önerőért cserébe - derül ki az adatokból. Míg ugyanis például euróhitel esetén a fedezetül felkínált ingatlan hitelbiztosítéki értékének legalább 40%-át önerőből vagy pótfedezettel kell biztosítani a vételhez, a forinthiteleknél csak 25%-ban van szükség erre. Az euróhitelek árfolyamkockázatával szemben a forinthitelek magasabb kamatkockázatát és átlagosan több mint két százalékponttal magasabb hitelköltségét vállalják az ügyfelek.

A magyar lakosság teljes hitelállománya a májusi 8068 milliárd forintról júniusban 8647,8 milliárd forintra nőtt, e mögött azonban elsősorban a svájci frank erősödése húzódik meg, és nem tükrözi a családok hitelfelvételi kedvének változását.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

A kormány által 2010.07.28-án nyilvánosságra hozott, az új Széchenyi Tervet bemutató vitairat 7 kitörési pontot és ehhez társítva 7 programcsoportot jelöl meg a következő egy évtized fejlesztéspolitikájában, melyből az egyik az “Otthonteremtés és lakásprogram” címet viseli. Milyen lakáspolitikai célokat fogalmazott meg a tanulmányban a kormány?

A lakáspolitikáról szóló fejezetben a kormány az alapvető célkitűzéseket és a főbb számokat foglalja össze a kormány. Az alábbiakban a fejezet legfontosabb pontjait, megállapításait mutatjuk be.

A fejezet legfontosabb pontjai:

- A kormány szerint a lakásállomány folyamatos megújítása érdekében évi 40-50 ezer új lakás építése lenne indokolt. A jelenlegi 15-17 ezres számot a kormány úgy emelné fokozatosan, hogy három éven belül meghaladja a 40 ezres szintet.

- Otthonteremtési tanácsadó testületet célszerű szervezni.

- A lakáscélú takarékoskodást növelni kell (összegben és mennyiségben is).

- Elengedhetetlen a minőségi, energiatakarékos építés: a fajlagos energia-felhasználás évi 120 kWóra/nm-re történő csökkentése 5 éven belül.

- Az első lakás megszerzésének állami elősegítése.

- A szociális bérlakásépítés elindítása Magyarországon.

- A panellakások felújítására komplex program készítése.

- Idősek otthonának létesítése.

A fenti pontok által meghatározott lakáspolitika költségvetési vonzatáról a tanulmány leírja, hogy a lakásügynek évente hozzávetőleg 375 milliárd forintnyi költségvetési forrásra lenne szüksége, ami kb. a GDP 1.5 százalékának felelne meg. Ezt a szintet több év alatt, fokozatosan érné el a kormány.

A tanulmány kiemeli, hogy Magyarországnak és a közép-európai régió államainak sajátos fejlődésük, helyzetük miatt szükségük van rá, hogy az uniós források egy részét lakásügyben használhassák fel. A támogatás indoka lehet az európai életminőség megteremtése, az energiatakarékosság, környezetvédelem, vállalkozásfejlesztés, munkahelyek megtartása, valamint szociális szempontok is.

Állami garancia a lakáshitelekre

Az állami támogatások mellett a Széchenyi Tervről szóló vitairat adókedvezményekkel is segítené a lakásfelújításokat, házépítéseket és a tulajdonszerzést. Mindezt szja adójóváíráson keresztül képzelné el a kormány. Az szja kedvezmény az egyszeri lakásvételhez, építéshez kapcsolódó, de több éven át igénybe vehető kedvezmény lenne. A tanulmány szerint ezért felmerül, hogy azt lehet a lakáshitel törlesztésekhez kapcsolni, de felmerül, hogy a hitel felvétele nélkül is lehessen adójóváírásban részesülni.

Az szja kedvezmények mellett az írás kitér a lakáshitelekre is. A kedvezőbb kondíciók érdekében, meghatározott esetekben az államnak célszerű lenne a hitelező bank felé az adós lakáscélú hiteléért garanciát vállalni. A tanulmány szerint megfelelő feltételek (pl. jövedelemigazolás, előtakarékosság) előírása mellett ez kezelhető kockázat lehet, egyben csökkentené a hitelező bank kockázatát, így a hitel THM mértékét. Ezzel a kormány szerint csökkenne az állami kiadás mértéke is.
Bérlakásokat építenének

A vitairat szerint jelenleg érdemben sem tulajdonszerzési, sem lakásbérleti támogatás sincsen. Az új lakástámogatási rendszer kialakításánál egyensúlyt kell találni a két támogatási forma között. A bérlakásépítésekbe a kormány bevonná az önkormányzatokat is telekapportokon keresztül, emellett számít az önkormányzatok segítségére a helyi közművek létesítésében is.

A tanulmány szerzői a következő években évi 5-10 ezer bérlakás építését tartja kívánatosnak, amit többek között azzal indokol, hogy Európában Magyarországon a legalacsonyabb a bérlakások aránya. Jelenleg ugyanis a magyar lakások 4-5 százaléka önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás, további mintegy 4 százaléka piaci bérlakás, tehát a saját tulajdonú lakások aránya 91 százalék.

Így támogatnák a bérlakás-építéseket

A vitairat kiemeli, hogy a bérlakások bérleti díjának megfizetéséhez adómentes béren kívüli juttatást lehetne kapcsolni, ami hozzájárulhatna a “vállalati bérlakás” intézményének bevezetéséhez. Ezt össze lehetne kapcsolni a bérlakás-építésekkel kapcsolatos gazdaságfejlesztési tervezéssel, ill. a munkáltató vállalhatna feltöltési garanciát a bérlakásokkal kapcsolatban. Ezt a kedvezményt az állam által felügyelt “közhasznú bérlakás-építési programban” épült bérlakások bérleti díjához lehetne felhasználni.

Emellett a közhasznú bérlakás-építésbe tőkét invesztáló befektető társasági adókedvezményben részesülhetne. Az adókedvezményt az indokolhatná, hogy “a közhasznú bérlakás rendszerben a bérleti díj költségelven lenne kialakítva, a bérleti díjak a projekthez felvett hitel tőke+kamat törlesztésére kellene elsősorban fedezetet nyújtani.” A tanulmány szerzői szerint így lehetne elérni, hogy széles rétegek által megfizethető bérleti díj alakuljon ki az újépítésű bérlakásoknál. Annak érdekében, hogy a befektető érdekelt legyen a rendszerbe invesztálni, a hitel kifutása után fennmaradó lakás maradványértéken felül a befektetéssel kapcsolatban társasági adókedvezmény nyújtása lenne szükséges.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Az aktualis hitelek . hu csapatának véleménye.

Meglátásunk szerint, mint ahogyan az az ide vonatkozó hitel blog bejegyzéseinkből is kiolvasható, a kormány lakáspolitikával kapcsolatos irányelve a megtakarításra, a felelős hitelfelvételre, azaz a tudatos, hosszú távra vállalható, jól megalapozott döntésekre irányul. Véleményünk szerint a lakástakarék pénztári (LTP) megtakarításokat tekintik annak az eszköznek, amivel a fentebb írt pontok jól mérhetőek, így elképzelhetőnek tartjuk, hogy a jövőbeli lakás támogatási rendszert e termék meglétéhez, vagy elindításához fogják kötni.

Amennyiben még nincsen lakástakarék pénztári megtakarítása, hívjon minket, vagy küldjön e-mailt és tájékoztatjuk a termék előnyeiről, a módozatok célszerűségéről és az éppen futó akciókról!

A GVH két újabb fogyasztói csoportokat szervező vállalkozás számára tiltotta meg a reklámozást, amíg ügyükben határozat nem születik. A hatóság szerint a Hungarian Economy Partners Kft. és az Exit Finance Constitution Kft. megtévesztő módon hirdeti szolgáltatásait.

Mennyi pénzt fog költeni az új kormány a lakáspolitikára? Mennyivel emelkedik a lakástakarék-pénztárak maximális állami támogatási mértéke? Hogyan segíthetik az ltp-k a lakásfinanszírozást? Hogyan változik az ltp-k szabályozása? Bencsik Jánossal, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) energiaügyekért és otthonteremtési politikáért felelős államtitkárával készült interjú hitel blogunkba illő részleteit olvashatja.

A lakáspolitika középpontjában az elmúlt 10 év során mindig is az újlakás-szerzés támogatása állt. Mennyire lesz radikális a szakítás az eddigi iránnyal?

A kétezres évek közepén, az akkori kormányzat radikálisan beavatkozott a forint árfolyamának alakításába, és ennek köszönhetően a korábbi, kamattámogatásra épülő lakástámogatási rendszer jelentős terheket rótt az ország költségvetésére. Ezzel párhuzamosan - látva az ebben rejlő nagyvonalú lehetőségeket -, a pénzügyi szektor is alacsonyabb szinten állapította meg a hitelhez való hozzáférés belépő küszöbét és beindult a tömeges devizahitelezés. A gazdasági válság viszont rövid idő alatt megmutatta ennek a finanszírozási rendszernek a gyöngeségét, felszínre hozta azt a hatalmas társadalmi problémahalmazt, melyet most egy Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásával kell kezelni az államnak, az érintett pénzintézetekkel és a bajbajutott hitelesekkel együtt. Ez nem olcsó dolog. Mindenkinek meg kell fizetnie az árát, és ebből mindenkinek tanulnia kell. Az egyik tanulság, hogy nem járható út az, hogy a pénzintézetek ösztökélésének eleget téve, aki él és mozog, az önálló lakásszerzés útjára lépjen. Csak azokat szabad segíteni és támogatni a közösség részéről az önálló lakástulajdon megszerzésében, akik képesek az azzal járó terheket folyamatosan teljesíteni, és a lakás fenntartási költségeit is finanszírozni. Akik erre nem képesek, azoknak nem megoldás az önálló lakásingatlan.

Hogyan lehet az eddiginél jobban és hatékonyabban lemérni és meghatározni, hogy kik lehetnek képesek fenntartható módon újlakást vásárolni hitelből?

Azok képesek alapvetően erre, akik erre fel tudnak készülni, és a felkészülési folyamatban való részvételükről tanúbizonyságot is tudnak tenni. Azok, akik előre gondolkodnak és terveznek, és képesek előzetesen takarékoskodni, hiszen egy önálló otthon megszerzése minden ember számára az élete egyik legfontosabb lépése. Ha van rá lehetősége, hogy takarékoskodjon, és megteremtse azt az induló alapot, amelyhez már biztonsággal lehet hitelforrást is rendelni, ott a közösséget képviselő államnak támogatást kell biztosítania. Ez az első szegmens. Azok esetében viszont, akik erre nem képesek, és havonta 5-10 ezer forintot sem tudnak félretenni egy önálló lakás reményében, az államnak másféle segítségnyújtást kell számukra találni. Nem szabad belekényszeríteni őket egy kilátás nélküli csapdahelyzetbe, mely egy átgondolatlan hitelfelvétel következtében állhat elő.

Korábbi nyilatkozataiból kiolvasható, hogy komoly szerepet szánnának a lakástakarék-pénztároknak az otthonteremtési politikájuk keretén belül. Konkrétan mit változtatnának meg a jelenlegi LTP-szabályozáson?

Utoljára közel egy évtizede volt indexálva a lakástakarék-pénztári befizetések utáni állami támogatás maximális mértéke. A kormányzati ciklus közepére szeretnénk helyreállítani az értékállóságot, 8 évről 10-re emelni a futamidőt, mely valamivel nagyobb lakás megszerzését teszi lehetővé, és kedvezőbb hiteltörlesztési lehetőséget biztosít az érintettek számára. Emellett a szerződések családon belüli összevonhatóságát szeretnénk erősíteni. A jelenlegi főszabály alapján minden egyes ingatlanszerzésnél, ahol a kiskorú neve mögött kimutatható pénzügyi forrás áll, a tulajdoni hányadot be kell jegyezni a befektetett pénzmennyiség után. Igen ám, de ezzel nagyon leszűkül a későbbi lakás mobilitás lehetősége. Ha egy családban van két gyermek, születik egy harmadik, közben még növekednek is, akkor már nem férnek el egy szobában, nagyobb lakásra lenne szükség, de az ingatlancseréhez a gyámügyi hatóság hozzájárulása szükséges, ami meglehetősen bonyolult és hosszadalmas procedúra. Lehet azt mondani, hogy ez helyes, mert a szülők által, a gyermek nevére megnyitott számlán lévő pénz felhasználásával a lakástulajdon egy hányada is a gyermek nevére kerül. Védeni kell a gyermek jogait, de kérdés, hogy ezek a jogok fontosabbak-e annál, hogy a gyermek 18 éves kora előtt komfortosabb, kényelmesebb, előnyösebb lakhatási feltételeket tudjon teremteni a szülő. Mert 18 éves kora után, ha kikerül a szülői házból, akkor sem tudja kiváltani a rá eső hányadot a szülőktől. Ha a szülők oda tudják adni a gyereknek a részét, akkor odaadják, egyébként meg kell várni az örökösödést. Lakáspolitikai szempontból ezért lenne célszerű megkönnyíteni a családon belül megkötött szerződések összevonhatóságát. De az ltp-módosítás előkészítése során gondolkodunk azon is, hogy beépítsük a hosszú távú lakásbérlet célú felhasználás lehetőségét.

Ezek mellett még egy dolgot szeretnénk az ltp-k esetében elérni, azt, hogy az ltp-kasszákban lévő források minél nagyobb arányban kerüljenek ki az ingatlanpiacra, mint finanszírozási lehetőség. Jelenleg a kihelyezhetőség alacsony, ezt szeretnénk 75 százalékra felemelni, melynek következtében 250-300 milliárd forint kerülhet ki a következő 1,5-2 évben, mintegy a jelenlegi beszűkült hitelezési lehetőségeket bővítő forrás. Erre vonatkozóan a két, Magyarországon bejegyzett és működő ltp-nek nincs ellenvetése. Lehet mondani, hogy ez egy konzervatív finanszírozási forma, és 20-30 milliós ingatlanok megvásárlására nem alkalmas termék, viszont ha 10-15 milliós ingatlanokhoz hozzá tudja juttatni az önálló otthonra vágyókat, akkor az otthonszerzés első lépcsőjének tökéletesen megfelelhet. Nem mellékes tényező, hogy minderre biztonságos, megfizethető körülmények között kerülhet sor. Nem igazán szerencsés az, hogy a környékbeli országokhoz képest nálunk ez az otthonszerzési módozat csak a lakosság 15 százalékát érinti. Szlovákiában is magasabb ez az arány, Csehországban és Németországban pedig már elérte az 50 százalékot.

Ezek szerint kamattámogatásban nem gondolkodnak?

Vizsgáljuk ennek a lehetőségét is, de alapvetően az egykulcsos szja családbarát megoldással való kombinálása - amelyet ősszel fog tárgyalni a parlament -, tudja biztosítani azt a többletjövedelmet az önálló lakásszerzésre biztonsággal aspiráló háztartások számára, amelyet egy vonzó előtakarékossági rendszerbe már érdemes lesz befektetni. Nagyobb önállóságot fogunk biztosítani a jövedelemmel rendelkező háztartások számára. Célunk, hogy kevesebb legyen a központi elvonás, ne csupán újraelosztási rendszerekben gondolkodjunk. Ha valaki jövedelemszerzéssel együtt járó munkatevékenységet végez, akkor abból minél több maradjon nála, és adjuk meg a szabadságot arra, hogy azt az általa fontosnak ítélt célokra fordíthassa. Ha ez otthonteremtés, akkor arra. Ehhez viszont adjuk hozzá azt a többlet állami támogatást, amivel elismerjük azt, hogy ők, ha úgy tetszik, akkor a nemzeti együttműködés alrendszerében, a továbbiakban kevesebb terhet fognak róni a közösségi költségvetésre.

Jelenleg a GDP nagyjából 1 százalékát teszi ki a teljes lakástámogatási rendszer, mely egyébként rengeteg csatornán keresztül jut el a végfelhasználókig, hihetetlenül szétaprózódott. Tervezik az 1 százalékos mérték emelését?

Nemzeti épületkorszerűsítési programot indítunk, amely a mi felfogásunk szerint részét képezi az otthonmegőrzésnek, illetve otthonteremtésnek. Ha a jelenlegi lakáscélú kötelezettségekhez ezt is hozzáadjuk, akkor a kiadások bőven meg fogják haladni a GDP 1 százalékát. Ebben egyaránt lesznek hazai és európai uniós költségvetési források.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Törlessze hitelét, aki tudja, mert nem lesz vonzó lehetőség a Nemzeti Eszközkezelő Társasághoz menekülni - nyilatkozta a Hírszerzőnek Bencsik János otthonteremtési és energetikai államtitkár. Részletkérdésnek tartja, hogy az MNB devizatartalékaiból vagy az IMF-hitelkeretből lesz-e forrás az eszközkezelő működtetésére.

A bankokkal való tárgyalások során felmerült a rossz hitelállomány diszkontáron történő átkerülése az eszközkezelőhöz - közölte Bencsik. Az első lépés a hiteltörlesztési képesség helyreállítása lehet, az eszközkezelő feladata pedig az lesz, hogy a szokványos piaci eszközökhöz képest jobb megoldás találjon a hiteles élethelyzetének megfelelően. A forinthitelre váltás nem feltétlenül fog az eszközkezelő társaság feladatai közé tartozni.

Az eszközkezelő nem szociális, hanem szakosított pénzügyi intézmény lesz. Nem nyertes-nyertes megoldásra kell számítani, “az egész egy kármentési folyamat, ahova mindenki lelki és anyagi sérüléssel érkezik”. A társaság csak azt a problémát tudja kezelni, hogy fedél maradjon a bajba került hiteles fölött. Ha az adós azt szeretné, hogy a lakás mégis az övé maradjon, köthet majd új hitelszerződést az eszközkezelővel.

Részletkérdésnek tartja Bencsik, hogy az MNB devizatartalékaiból vagy az IMF-hitelkeretből lesz-e forrás az eszközkezelő működtetésére. A legkockázatosabb verzió szerint másfél évtizeden belül térülhet meg a befektetés az államnak, hisz később értékesítheti a megszerzett ingatlanokat.

forrás: portfolio.hu online gazdasági újság

Mint ahogyan azt már korábban is blogoltuk, alkotmányossági aggályokat is felvet az, hogy mától elvileg nem lehet jelzálogalapú devizahitelt felvenni. A július elsejei bevezetés ugyanis a visszamenőleges negatív jogalkotás tilalmába ütközhet. A devizahitel-stop több kérdést is felvet: mi lesz azokkal, akik már elkezdék a hitelfelvétei procedúrát, illetve mennyire nehezít meg a meglévő hitelesek helyzetét. Úgy tudjuk a hitelátváltásra nem terjed ki a törvénytervezet.

“Deviza hitel: a forint alapú hitelnél kedvezőbb kamatozás” – még szerda este is ez a hirdetés szerepelt a legnagyobb hazai bank honlapján. Pedig ha valaki ennek hatására ma besétál egy bankfiókba, akkor ilyet már nem kínálhatnak neki. Törvény ugyan még nincs, a kormány javaslata sem olvasható sehol, de szerdán a gazdasági miniszter bejelentette: július elsejétől megszüntetik a jelzálogalapú devizahitelezést.

Az erről szóló törvényjavaslatot péntek délig nyújtják be a parlamentnek, és Matolcsy György bevallása szerint is 2-3 hét alatt fogadhatják el. A devizahitel-stopot a kormány azonban visszamenőleges hatállyal, július elsejétől lépteti életbe a törvényt, ami alkotmányossági aggályokat is felvet.

Visszamenőleges hatályú nem lehet

Nagy valószínűséggel alkotmányellenes lesz a jelzálog alapú devizahitelezés megszüntetése, amennyiben a parlament július közepén visszamenőleges hatállyal hozza meg törvényt - mondta a Hírszerzőnek Kolláth György alkotmányjogász. Szerinte “ilyen intézkedést jogállamban nem lehet tenni”, egy ilyen törvény ugyanis a visszamenőleges negatív jogalkotás tilalmába ütközne. Ez azt jelenti, hogy visszamenőlegesen nem lehet olyan jogszabályt hozni, ami utólag kárt okozhat valakinek azért, mert az új szabály kihirdetését megelőzően még nem vette azt figyelembe vagy nem készült fel rá.

Ezt a problémát nem oldja meg az, hogy Matolcsy György szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette a devizahitelek megszűnését, ugyanis jogi értelemben csak a törvény (vagy törvénymódosítás) július közepi hatálybalépését követően válik érvényessé utólag a devizahitelezés július elsejei megszűnése.

A rapid bejelentés és bevezetés egyébként sok kérdést vet fel. Bár kevesen, de akadnak még olyanok, akik devizahitelt szeretnének felvenni. A Bajnai-kormány szigorításának hatására, miszerint rendkívül nagymértékű önerő mellett vehető fel devizahitel, illetve az elmúlt évben tapasztalható hektikus árfolyam-mozgásnak köszönhetően inkább a forinthitelek váltak népszerűvé. Matolcsy bejelentése után homályos azonban, hogy mi történik azokkal, akik néhány hete mégis megkezdték devizahitelük ügyintézését, ám a szerződést még nem írták alá.

A másik probléma, hogy nem világos, kiterjed-e a devizahitel-stop azokra is, akik hitelátváltással kívánnak élni a jövőben, azaz például eurós hitelüket egyik bankból a másikba vinnék át. Jelenleg ugyanis ez az egyik legégetőbb probléma a svájci frank történelmi csúcsa után. A frankhitelesek három lehetőség közül választhatnak a szorult helyzetük enyhítésére. Az egyik, hogy kivárnak, bár elemzői vélemények szerint a svájci frank hónapokig 220 forint közelében lesz.

Második lehetőség – és ezt szorgalmazza a kormány is – hogy forinthitelre váltják át, mert akkor az árfolyam-ingadozásoktól megkímélik magukat. Csakhogy jelenleg ez a legrosszabb lehetőség: például, ha valaki felvett egy 10 millió forint értékű svájcifrank-hitelt, és az árfolyamgyengülés miatt most 12-13 millióval tartozik a banknak, akkor hitelét elvileg átválthatja egy 12-13 milliós forinthitelre, de ezzel elbukja az árfolyamgyengülés miatt összegyűlt, most még csak “papíron” létező többletadósságot.

Ebben az esetben célszerűbb kivárni az Orbán-kormány mentőövét, amelynek részleteit augusztus végére dolgozza ki a kormány. Ennek lényege, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Társaság a költségeket csökkentve válthatja át egyéni kérésre a devizahitelt forintra. Ám azt, hogy ezzel a lehetősséggel a bajba jutott devizahitelesek mikor élhetnek, még nem tudni.

Amire nem gondolt a kormány

A harmadik lehetőségként pedig az, hogy a devizahitelünket átvigyük egy olyan bankhoz, amelyik ugyanarra a devizanemre alacsonyabb kamatot kínál. Ezzel a megoldással azért járhatunk jobban, mint a forinthitelre való átváltással, mert nem realizáljuk az árfolyamveszteséget, viszont még mindig találunk az eredeti ajánlatnál lényegesen jobb kamatkonstrukciót.

A gazdasági minisztériumból származó információnk szerint a törvényalkotók erre az eshetőségre nem gondoltak, ezért a jogszabálytervezetből ki is maradt ennek a tiltása. Mint forrásunk mondta, csak az új devizaszerződések megkötésére szól a tiltás.

Matolcsy György szerint a bankokat az intézkedés nem érte váratlanul, mivel időben szóltak nekik a határidőről. Az AXA Bank egy hete jelentette be, hogy a kormánydöntések hatására július közepétől felfüggeszti a devizahitelezést, igaz akkor még úgy látták, idővel talán újraindítják az euró alapú termékeiket. Több hitelközvetítő viszont lapunknak arra panaszkodott, hogy még ma is ők hívták fel arra a figyelmet egy-egy banki ügyintézőnél, hogy csütörtöktől már nem nyújthatnak devizahitelt lakásvásárlásra.

forrás: hirszerzo.hu