Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

A lakossági jelzáloghitelezéssel ellentétben továbbra is fontos szerep jut a devizahitelezésnek a kkv-k finanszírozásában, ezzel hatékonyan csökkenthetik árfolyamkitettségüket és javíthatják jövedelmezőségüket a devizás bevétellel rendelkező vállalkozások - hívta fel a figyelmet a Raiffeisen mai sajtótájékoztatóján Dercsényi György, a bank kisvállalati üzletágvezetője.

A napi hírek között forró témának számít a lakosság devizakitettsége, kicsit furcsa, hogy a kisvállalati ügyfélkör devizahitelezésével kevésbé foglalkozik a sajtó - mondta Dercsényi Görgy. Míg a devizahitelt felvett lakossági ügyfelek csaknem 100%-a spekulatív pozícióban van, a kkv-k között 70-80 ezer cég exportál, tehát devizabevétele is keletkezik.

Ebben az összefüggésben a devizahitel kockázatcsökkentő szerepet is betölt - mondta Dercsényi György. Igaz azonban, hogy a magas kamatkülönbözet miatt tömegével vettek fel olyan kkv-k is devizahiteleket, amelyek nem rendelkeznek devizás bevétellel. A válság hatására azonban ma már sokkal tudatosabban veszik figyelembe az ügyfelek az árfolyamkockázatot, felismerték, hogy az azonnal kamatelőny érdekében kiteszik magukat a későbbi árfolyammozgásoknak.

Jellemző, hogy a kkv-k egy része már nem vesz fel devizahitelt, csökkenti kitettségét, például forinthitelre váltással. Utóbbi azonban azonnal realizált árfolyamveszteséget jelenthet, ezért várhatóan csak akkor lesz az átváltás tömeges, amikor a forint visszaerősödik - vélte Dercsényi. A bankok szerepe, hogy csökkentsék az ügyfélkockázatot, ezért nem kényszerítik bele őket egy azonnali átváltásba - tette hozzá.

Mint elmondta, a teljes kkv-hitelállomány Magyarországon mintegy 900 milliárd forint (ebből deviza alapú kb. 55% lehet), a nem teljesítő hitelek aránya - attól is függ, hogy szegmentáljuk a szektort - 10% fölött van. A kkv-k hitelezése döntően kockázat alapú árazás mellett történik, a kevésbé kockázatos ügyfelek alacsonyabb marzs mellett vehetnek fel hitelt. A forinthitelek között létezik ma is 10% fölötti kamatszint, azonban ennél alacsonyabb kamatra törekednek a bankok.

A magyar bankok magas országkockázati és likviditási prémium mellett jutnak csak finanszírozáshoz, így a BUBOR és az EURIBOR közötti különbség gyakorlatilag elolvad - hívta fel a figyelmet Ipacs Viktor, a Raiffeisen Bank kisvállalati szegmensvezetője. A Raiffeisen egyébként BUBOR alapú árazást használ. A hitel költségeit ún. all-in (vagyis a teljes éves költséget figyelembe vevő) megközelítéssel érdemes a kkv-knak figyelembe venniük, mint amilyen a THM a lakossági hitelezésben.

Fontos, hogy ne alakuljon ki általános kockázati verseny, bár minden hitelezési szegmensben van olyan szereplő, amely ebben az irányban tájékozódik. A Raiffeisen inkább azt szeretné, ha az elmúlt két év tanulságait levonva inkább egy konzervatív növekedés időszaka venné kezdetét - fejtette ki Ipacs Viktor. Dercsényi György szerint transzparenes árazással lehet igazán hosszú távú ügyfélkapcsolatot kialakítani.

forrás, portfolio.hu, online gazdasági újság

Négypontos javaslatcsomaggal állt elő a nemzetgazdasági miniszterhez küldött tegnapi levelében a Magyar Lízingszövetség. Hordós Zoltán, a szervezet elnöke a Portfolio.hu-nak elmondta: javaslataik célja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások a hitelnél könnyebben megszerezhető forráshoz jussanak, és ebből a hatalmas összegű bankadóval sújtott lízingszakma is profitáljon.

A multinacionális vállalatok mindössze 2-3%-ot képviselnek a lízingcégek ügyfelei között, a megfogalmazott javaslatok tehát elsősorban a magyar kis- és középvállalkozásoknak kedveznek - állítja Hordós. Ez az a réteg, melyet az Új Széchenyi Terv is talán legfontosabb fókuszának tekint, és amelynek hatékonyabb finanszírozásából a lízingcégek is ki szeretnék venni a részüket. A javaslatok között van olyan kérdéskör, melynek megoldása már régóta szívügye a Lízingszövetségnek, és most az új kormány felállásával nőttek esélyeik.

A javaslatok dióhéjban:

1. Tegyék lehetővé mindenfajta korlátozás nélkül a gazdasági operatív programokban és az Új Széchenyi Terv egyes programjaiban a zártvégű pénzügyi lízing igénybevehetőségét, csökkentve a programok sokat kárhoztatott merevségét, bonyolultságát. A kkv-k számára ez kisebb saját forrás igényt, a hiteleknél általában kényelmesebben teljesíthető futamidőt jelentene, és a közjegyzői költségek megspórolásával is több tíz milliárd forint maradhatna a zsebükben.

2. A 2007-ben a Lízingszövetség és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által közösen kidolgozott, ám végül zátonyra futott Új Magyarország Lízingprogram elemeihez hasonló, az MFB által refinanszírozott, árfolyamkockázat nélküli, kedvezményes kamatozású lízingkonstrukciókat dolgozzanak ki, ezzel elősegítve a kkv-k kedvező kamatozású forráshoz jutását. Hordós Zoltán szerint a Jeremie program eddig fel nem használt forrásaiból is lehetne ehhez meríteni, és a termelőeszközökön kívül az ingatlanfinanszírozásban is hatékony szerepet játszhatna az új lízingprogram.

3. Az elmúlt időszakban mindössze néhány közbeszerzés miatt mutat fellendülést az autópiac, egyébként továbbra is tetszhalott állapotban van. A gépjármű-értékesítések normál szintre hozása érdekében a Lízingszövetség javasolja, hogy a személyi jövedelemadóból levonható legyen a gépjárműk lízingdíja.

4. Bár a lízingfinanszírozás tavaly számos jogszabályi változásnak köszönhetően több szempontból is ledolgozta hátrányát a hitelezéssel szemben, az ingatlanfinanszírozásban még mindig éri hátrányos megkülönböztetés. A Lízingszövetség ezért azt javasolja, töröljék el az ingatlant lízingbe adó cégeket terhelő 2%-os illetéket, illetve az építményadót ne a lízingbeadónak, hanem a lízingbevevőnek kelljen fizetnie. Utóbbi csak első hallásra hátrányos az ügyfeleknek, a lízingcégek ugyanis a jelenlegi gyakorlatban rájuk hárítják a magánszemélyek adókötelezettségénél nagyobb tételt jelentő céges építményadót.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Sokan emlékezhetünk arra, hogy a válság kirobbanása előtt hogyan dübörgött a devizahitelek kihelyezése. A bankok a kondíciók tekintetében egymás alá licitáltak, az igénylési feltételekben pedig eljutottunk oda, hogy elég volt egy személyi igazolvány és egy - nem is feltétlenül - tehermentes ingatlan ahhoz, hogy jelzáloghitelhez jusson valaki. Hasonló hisztériát váltott ki a devizahitelezés felfüggesztése és megszüntetése is, amely valójában nem is teljes körű, hiszen hitelkiváltás esetén továbbra is lehet deviza alapon hitelezni. A devizahitelezés ezen életben tartott módozatáról olvashat aktuális hitelblog bejegyzésünkben az egyik kiemelkedő partnerünk szemszögéből vizsgálva a hitelpiac ezen szeletét és a hitelkiváltás konstrukciót.

Alacsony kamatok! Hogyan?

Az aktuális hitelek . hu egyik kiemelt partnere a nemzetközi anyavállalatának köszönhetően kedvező feltételekkel jut devizaforrásokhoz, ami az ügyfeleknél az alacsonyabb kamatokban és a kedvezőbb törlesztőrészletekben mutatkozik meg, de ez önmagában nem minden.

Hitelkiváltás esetén euróban jelenleg is 4,99%-os, svájci frankban pedig 5,30 %-os kamattól tudunk ajánlatot adni az ügyfeleknek. A kockázatok csökkentése érdekében megvizsgáljuk az ügyfelek törlesztési múltját, amiből rendkívül hasznos következtetéseket lehet levonni. Iparági tapasztalatok szerint már a futamidő első tizedében (átlagosan 20 éves futamidőt feltételezve már az első két évben) eldől, hogy a jelzáloghitelét vissza tudja-e fizetni valaki, vagy sem. Ha olyan ügyfelek hitelét váltjuk ki, akik már egy-két éves törlesztési múlttal rendelkeznek és a meglévő hitelüket késedelem nélkül - vagy csak minimálisnak tekinthető csúszásokkal - fizették, akkor ezáltal könnyen ki tudjuk szűrni a problémás ügyleteket, csökkentve ezzel a bedőlés kockázatát. Akik eddig is rendben fizették a részleteket, azoknak szívesen váltjuk ki a hitelét akár a meglévőtől érzékelhetően kedvezőbb kondíciókkal.

Továbbá említést érdemel, hogy például egy 6 milliós és egy 20 milliós jelzáloghitel végrehajtási költsége között nincs jelentős különbség, vagyis a nagyobb összegű hitelek fajlagos végrehajtási költsége alacsonyabb, ami csökkenti a kockázati költséget, így olcsóbb lehet a termék. Ez az árazási politikában is megmutatkozik.

Törlesztési könnyítés az alacsony kamatokkal összhangban.

Ez azt jelenti, hogy a kamat- és árfolyamváltozások ellenére az ügyfél forintban hónapról-hónapra ugyanannyit törleszt, amit úgy lehet megvalósítani, hogy a futamidő rugalmas. Az ügyfeleinket nem érheti meglepetés, hosszútávon kiszámíthatóvá válik a havi törlesztésük. A kockázatelemzések azt mutatják, a azon ügyfelek, akik ezt a fajta törlesztésű hitelt igényelték sokkal kevésbé szenvedték meg a válság hatásait, mint a normál annuitásos módozattal törlesztők, akiknek az árfolyam- és kamatmozgásokkal együtt változott a részletük.

Mit tegyen az ügyfél, ha a meglévő devizahitelét a fentebb részletezett konstrukcióra szeretné cserélni?

A leggyorsabb megoldás, ha az aktualishitelek.hu weboldalon kitölti az online űrlapunkat (www.aktualishitelek.hu/hiteligénylés/), azaz regisztrál az oldalon, melyet követően a munkatársaink telefonon keresztül felveszik vele a kapcsolatot. Ismertetik vele a lehetőségeket, elmagyarázzák a teljes ügymenetet, és amennyiben az ügyfél mellettünk dönt, akkor egy személyes tanácsadás következik. Itt közösen megvizsgáljuk a hasonló konstrukciókat, hogy az ügyfeleink láthassák, tényleg a legjobbat ajánlottuk neki, majd a felelősség teljes döntést követően elindítjuk a folyamatot, azaz összegyűjtjük a szükséges tételeket, kitöltjük a szükséges nyomtatványokat, összeállítjuk a hiteligénylés teljes dokumentációját, hogy mielőbb elindíthassuk a hitelkiváltás folyamatát.

Forintra, vagy devizára váltsunk?

A svájci frank alapú hiteleket az árfolyamveszteségek miatt és az eltérő kamatszint okán nem éri meg forintra váltani, de feltételezve, hogy akár fél évtizeden belül az euró lehet hazánkban is a fizetőeszköz, az euró alapúra történő átváltást érdemes fontolóra venni a frankhiteles ügyfeleknek.

A jelenlegi közhangulat sajnos nem támogatja a devizahitelek értékesítését, sokan nem is tudják, hogy a hitelkiváltásokra nem vonatkozik a tiltás. A devizahitelezés nem szűnt meg teljesen, mi is csak arra tudjuk buzdítani a devizában eladósodott embereket, hogy nézzenek szét a piacon, hogy a jelenleginél kedvezőbbre tudják-e váltani a meglévő hitelüket. További fontos tudnivaló, hogy a hitelkiváltásokra nem vonatkoznak a kormányrendeletben meghatározott hitel/fedezet korlátok, így a hitel meghaladhatja a fedezetként felajánlott ingatlan értékének a 45 illetve 60 %-át.

Az utóbbi öt évben mindössze egyetlenegyszer, idén januárban vettek fel olyan kevés lakáshitelt a magyarok, mint a statisztikákban már szereplő legutóbbi hónapban, májusban. Kiszáradt tehát a hitelezés, pang a piac, nincs okunk mozgalmas időszakról beszélni – mondaná egy laikus. Érdekes és eseménydús hónapjait éli a magyarországi lakáshitelezés – véli ezzel szemben e cikk szerzője. A fenti ellentmondás a hiteladósok, a hitelnyújtók és az állam szempontjainak a figyelembevételével könnyen feloldható.

A magyar lakosság 93,9 milliárd Ft összegben vett fel lakáshitelt az év első öt hónapjában. A szám önmagáért beszél: egy évvel korábban 147,1 milliárd, két éve pedig 333,1 milliárd Ft volt ugyanez az összeg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint. A háttérben nem elsősorban a lakáspiac kínálati oldali visszaesése áll. A helyzet jól mutatja az Amerikából indult pénzpiaci válság hosszan elhúzódó hatásait, azt a hitel- és bizalomvesztést, amely hazánkban nem csupán a lakossági pénzügyek intézését, de a lakhatás új feltételeinek megteremtését is rendkívül kedvezőtlenül érintette.
A legutóbbi két évben a visszaesés mellett az újonnan kihelyezett hitelek devizanem szerinti összetételében is látványos változás következett be. Míg a válság előtti hónapokban a hitelek közel 90%-át az alacsony kamattal kecsegtető svájci frankban nyújtották a bankok, mára ez teljes egészében elveszítette létjogosultságát. 2010 júniusában az utolsó kereskedelmi bank is felhagyott a frankhitelezéssel, bár igény vélhetően - ha kisebb mértékben is, mint korábban - maradt volna erre az ügyfelek részéről.
A frankhitelek eltűnését nem a kereslet kiszáradása vagy az árfolyamkockázatok hirtelen felismerése idézte elő. Március 1-jén hatályba lépett a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet első része, amely az újonnan kihelyezett hitelek hitel-hitelbiztosítéki arányát (loan-to-value, LTV-mutató) forinthitelek esetén 75, euróhitelek esetén 60, frankhitelek esetén pedig 45%-ban maximálta. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy devizahitelt csak a meglehetősen magas önrésszel vagy pótfedezettel rendelkező ügyfeleknek ítélnek oda a bankok. A június 11-én életbe lépő második lépcső ezt még azzal is megtoldotta, hogy az euróhitelek törlesztőrészlete nem lehet magasabb a bankok által meghatározott hitelezhetőségi limit 80, a frankhiteleké pedig ennek 60%-ánál.

A kegyelemdöfést a devizahiteleknek végül az új kormány 29 pontos gazdasági akcióterve adta meg: a vonatkozó törvénymódosítások hatálybalépése után nem alapítható jelzálogjog a természetes személyek (az egyéni vállalkozók kivételek) devizaalapú kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására. Bár a meglévő devizahitelek kiváltására és fedezetcseréjére mindez nem vonatkozik, a törvénymódosítás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a devizaalapú lakáshitelezésnek Magyarországon jó időre vége. Abban a kérdésben, hogy az euró néhány év múlva várható bevezetésének fényében nem jelent-e ez túlzott reakciót az elmúlt két év történéseire, a szakértők véleménye nem egységes.
Deviza helyett forint?

A fentiek ellenére a forinthitel eddig nem tudta betölteni azt az űrt, amelyet a devizahitelek maguk mögött hagytak. Bár a bankok májusban már az új lakáshitelek 77%-át forintban helyezték ki, a forinthitelek összege nem éri el azt a volument sem, amit például tavaly júniusban és júliusban a korábbi lakáshitel-támogatási program kivezetése előtt ítéltek oda az ügyfeleknek. Ennek egyik oka - a lakosság alacsony megtakarítási és kockázatvállalási szintjén túl - az a tény, hogy a forinthitelek átlagos hitelköltség mutatója valamivel még mindig 10% fölött van, és egyelőre a néhány bank által meglehetősen kis kamatmarzs mellett kínált hitelek sem tekinthetők kellően olcsónak.
Mindebből egyenesen következne a korábban alkalmazott állami megoldásokhoz hasonló kamattámogatási program bevezetése - csakhogy ehhez rendkívül korlátozott az államháztartás mozgástere. Talán emiatt is hajlik az új kormány egy olcsóbb, egyúttal az ügyfelek alacsony előtakarékossági hajlandóságát fokozó megoldásra. Ennek elsősorban a lakástakarék-pénztárak lennének a haszonélvezői, és csak áttételesen a kereskedelmi bankok. Bencsik János belgazdasági államtitkár már többször utalt rá: a hitelezés lakáskasszákon keresztül történő ösztönzésének része lehet a lakástakarék-pénztári szerződések maximális futamidejének, az évente elnyerhető állami támogatás maximális összegének és a lakáskasszák hitelezési limitjének emelése, illetve az egyes szerződések családon belüli összevonhatóságának megteremtése is. Mivel a lakástakarék-pénztárak forrásállománya és hitelezési kapacitása jelentősen elmarad a kereskedelmi bankokétól, mindettől rövid távon nem kell csodát várni.
Annál is kevésbé, mert a kormány úgy döntött: az egyes nemzetgazdasági szektorok közül elsősorban a pénzügyi szektorra kivetett különadóból gyűjti be a 3,8%-os költségvetési hiánycél tartásához nélkülözhetetlen mintegy 200 milliárd Ft-ot. A lakáshitelezést végző pénzügyi szervezeteknek ebből csaknem 130 milliárd Ft-ot kell befizetniük, még ebben az évben, két részletben (szeptemberben és decemberben). A bankadó hatása egyelőre kiszámíthatatlan, de biztosra vehető, hogy ez önmagában egyrészt drágítja, másrészt visszaveti a hitelkínálatot. Az ezzel ellentétes bankári nyilatkozatok ellenére ugyanis nem valószínű, hogy a bankok 100%-ban lenyelik a bankadó terhét, másrészt csökkenti az adó a bankok likviditási és tőketartalékait, ami a hitelezés mennyiségi mozgásterét is szűkíti.

Romolhat még a hitelportfólió

Tovább nehezíti a bankok dolgát, hogy még nem biztos, hogy megállt a lakossági hitelportfólió romlása. Bár az ezzel kapcsolatos friss adatok a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) statisztikáiban lapzártánk idején még nem voltak elérhetők, sejthető, hogy a kilencven napon túli fizetési késedelembe esett jelzáloghitel-szerződések aránya megközelítette a teljes szerződésszám 10%-át. Ez - a meghosszabbított kilakoltatási moratóriummal és a fedezetként bevont ingatlanok árának további csökkenésével egyidejűleg - azt jelenti, hogy a bankok egyre több hitelüket minősítik át problémássá, és egyre nagyobb hitelezési veszteségeket kell utánuk leírniuk. És korántsem biztos, hogy a folyamat megáll, a frank árfolyama ugyanis június eleje óta 200 Ft fölött van. Azért fontos kérdés ez, mert a bankok meglévő lakáshitel-portfóliójának 58%-a jelenleg is svájci frankban van denominálva, és a frankhitelesek többségének havi törlesztőrészlete a hitelfelvétel óta csaknem harmadával emelkedhetett.
Az összes devizahiteles számára némi könnyebbséget jelentene a PSZÁF új elnökének, Szász Károlynak a sajtóban felvázolt javaslata, amely szerint a bankok a jövőben nem alkalmazhatnák saját eladási árfolyamukat a devizában meghatározott törlesztőrészletek forintra történő átszámítása során, ehelyett középárfolyamaikat vagy az MNB hivatalos napi devizaárfolyamát kellene alkalmazniuk. Ha jogszabályi formát ölt a javaslat, ez önmagában is több milliárd forinttal apaszthatja a bankok éves profitját, az adósoknak pedig havonta egy-két ezer forintos megtakarítást jelenthetne.
Végezetül az ír mintára megálmodott Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításáról is érdemes néhány szót szólni. Az intézmény nem csupán a devizahitelesek, hanem a hírek szerint az összes fizetési gonddal küszködő magyarországi lakáshiteles tartozását megvásárolhatná a bankoktól, a lakások tulajdonjogát pedig bérleti joggá alakítaná. Az ügyfeleknek így az állami szereplő számára a hiteltörlesztésnél alacsonyabb bérleti díjat kellene fizetniük. Azon túl, hogy a program finanszírozási forrása egyelőre bizonytalan, az is nagy kérdés, milyen áron vásárolná meg az állami intézmény a bankok bedőlni látszó hiteleit. A bankok mindenesetre még a legrosszabb minőségűnek tartott fedezett hiteleiket sem adják el a követeléskezelőknek a tartozás értékének 30-40%-ánál alacsonyabb áron.

forrás: resourceinfo.hu

A Széchenyi Kártya Program kiterjesztéséről hozott kormányhatározat szerint augusztus 1-jétől a vállalkozások hitelportfóliójának racionalizálása, piacaik megtartása és bővítése érdekében maximum 25 millió forintos, legfeljebb 3 éves futamidejű Széchenyi forgóeszközhitelt indít a kormány.

A Széchenyi Kártya Programban közreműködő KA-VOSZ Zrt. honlapján közzétett tájékoztató szerint a forgóeszközhitel nem csak az átmeneti likviditási problémák áthidalására szolgál, hanem hosszabb futamideje miatt alkalmas a forgóeszközök - árukészletek, alapanyagok, a működéshez szükséges szolgáltatások finanszírozására.

A maximum 25 millió forintos hitelösszegre a kormány a következő 3 évre 2 százalék kamattámogatást és garanciadíj-támogatást biztosít.

A Széchenyi Kártya Program kiterjesztéséről szóló kormányhatározat tartalmazza azt is, hogy 2010. szeptember 1-jétől a beruházások ösztönzése, a vállalkozások piacainak megtartása és bővítése érdekében beruházási hitel indul, amelynek legmagasabb összege 50 millió forint lehet legfeljebb 10 éves futamidővel.

2011. január 1-jétől újabb a 50 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű önerő hitel indul Széchenyi Kártya Programban a pályázati források nagyobb arányú kihasználása és a sikeres projektek számának növelése érdekében.

Orbán Viktor miniszterelnök júniusban a 29 pontos gazdasági akciótervet ismertetve jelentette be, hogy a tervek között szerepel a Széchenyi Kártya felhasználási körének szélesítése. (MTI)

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

A múlt hét közepéig véleményezhették a magyar bankok Szász Károly új PSZÁF-elnök javaslatát, mely szerint a jövőben a tárgynapot megelőző jegybanki középárfolyamot használják a devizahitelek aktuális törlesztőrészletének meghatározása során - tudta meg a Napi Gazdaság.

Szász Károly szerint olyan, az árfolyam-politika végrehajtásáért felelős szervezet által meghatározott árfolyamról van szó, amely a fogyasztóvédelem szempontjából is megoldást jelent. Ami a hitelnyújtók saját árfolyamát illeti, számos kölcsönnyújtó és lízingcég nem is jegyez ilyet.

A Napi úgy tudja, a bankok megosztottak a kérdésben, az OTP-nél például arra hivatkoztak, hogy a bankok marzsbevétele nem a jegybanki középárfolyam és a bank saját, ügyfelek felé érvényesített eladási árfolyama, hanem a bankközi devizapiac eladási árfolyama és a bank saját, ügyfelek felé érvényesített eladási árfolyama közötti különbségnek felel meg.

A jegybanki középárfolyam alkalmazásával - mivel alacsonyabb, mint a bankközi eladási árfolyam - ráadásul veszteségük keletkezne a bankoknak - érvelnek az OTP-nél. Az UniCreditnél úgy vélik - bár egyes hiteleknél már alkalmazzák a középárfolyamot -, hogy az árfolyam-megállapítás időbeni eltérése miatt újabb árfolyamkockázat keletkezne a piacon.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság