Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Sokan családi, rokoni, baráti kölcsönből, illetve ajándékba kapott pénzből oldják meg devizahitelük végtörlesztését. Előbbinél nem árt szerződést kötni, utóbbinál pedig körültekintően kell eljárni, mert adott esetben súlyos vagyonszerzési illetéket kell megfizetni.

A végtörlesztés adó- és illetékmentes, ha viszont annak forrása ajándékból származik, akkor jelentkezhet illetékfizetési-, illetve bejelentési kötelezettség is. A pénz ingóságnak számít, így ajándékozása alapesetben illetékköteles, ha 150 ezer forintnál nagyobb összegről van szó. Nem kell megfizetni az ajándékozáshoz kapcsolódó vagyonszerzési illetéket, ha a megajándékozott egyenes ági rokonától kapja a pénzt, bármilyen formában is történik az átadása (készpénzben, bankszámlára befizetve, vagy bankszámláról bankszámlára utalva).

Ha viszont nem egyenes ági rokontól jön a pénz, akkor csak egyetlen esetben mentes az illeték alól: ha bankszámláról bankszámlára utalják. Ezt a jogszabály takarékbetét ingyenes megszerzésének tekinti, ami minden esetben mentességet élvez, akkor is, ha egy idegentől jött a pénz.

Bármilyen formában történik is az ajándékozás, fontos, hogy az átadástól számított harminc napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnál, akkor is, ha illetékmentesség áll fenn. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni, utóbit illetékmentesen hitelesítik. Ha az ajándékozásról nem készült okirat, akkor szóban is lehet bejelentést tenni, amiről az adóhatóság igazolást ad.

A magánszemélyek egymás közötti kölcsönszerződését ugyan nem kell papírra vetni ahhoz, hogy érvényes legyen, de nem árt írásba foglalni, mert később egy esetleges bírósági eljárás során a szóban megkötött kölcsönszerződés tartalmát nagyon nehéz bizonyítani. Nagyobb összeg esetén érdemes közjegyző, vagy ügyvéd előtt megkötni a kölcsönszerződést, biztos ami biztos alapon, de az interneten számos helyről letölthető keretszerződés is megteszi, ha két tanú előtt írják alá.

forrás: index.hu

A Rogán Antal által ma benyújtott törvénymódosítás szerint a végtörlesztés lehetősége vonatkozna azokra is, akik számára a kölcsön folyósítása szakaszosan történt, valamint azokra is, akik devizában törlesztik hitelüket.

A ma benyújtott módosító javaslat kimondja azt is, “a végtörlesztés egészben vagy részben történő teljesítése érdekében nyújtott kölcsön kizárólag forinthitel lehet”.

A végtörlesztés lehetősége vonatkozna azokra is, akik számára a kölcsön folyósítása szakaszokban történt, akkor a folyósításoknál alkalmazott árfolyamok súlyozott átlagát kell figyelembe venni. Vagyis, ha például az így kapott átlag svájci frank alapú hitel esetén 180-nál nem magasabb, akkor igénybe vehető a végtörlesztés.

A törvény deviza alapú kölcsönszerződésnek minősíti azokat a kölcsönöket is, amelyek törlesztése devizában történik, azzal a kitétellel, hogy a végtörlesztést a fogyasztó forintban teljesítheti.

Miután a köztársasági elnök hétfőn aláírta őket, megjelentek a legfrissebb Magyar Közlönyben is a csökkentett árfolyamon történő végtörlesztésről szóló törvénymódosítások. Több mint százezerre tehető azonban azok száma, akik jelen állapot szerint azért nem vehetik igénybe a lehetőséget, mert a meghatározott árfolyamszintek (frank: 180 forint, euró: 250 forint) felett vették fel deviza alapú jelzáloghitelüket. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál közölték: dolgoznak azon a javaslatcsomagon, mely nekik is segítséget nyújt, a konkrétumokról azonban csak a későbbiekben tudnak bővebb tájékoztatást adni. Egyelőre nem tudni tehát azt sem, vár-e emiatt újabb (akár több tízmilliárd forintos) veszteség a bankszektorra.

Mivel alig van olyan jen alapú hitel, melyet 2 JPY/HUF árfolyam felett nyújtottak a bankok, a Nemzetgazdasági Minisztériumban készülő mentőcsomag gyakorlatilag a frank- és euróhiteleseket érinti.

1. 180 forint feletti árfolyamon felvett frank alapú jelzáloghitelek

A frank alapú jelzáloghitelek nyújtására 2010 augusztusáig volt lehetőségük a bankoknak (ekkor tiltotta meg az Orbán-kormány a jelzálogjog bejegyezését deviza alapú hitelfelvételhez), a frankhitelezés szempontjából legaktívabb időszak azonban 2005 eleje és 2008 vége között volt. Ebben az időszakban közel 4100 milliárd forintnyi frank alapú jelzáloghitelt nyújtottak a bankok, időközben a frank árfolyama szinte kivétel nélkül 180 forint alatt tartózkodott. Ezt követően azonban “elszabadult” az árfolyam, így végül a frankhitelesek közel 5%-a, becsléseink szerint 40-50 ezer adós vette fel frankhitelét 180 forintos árfolyam felett. Felvett hitelük jelenlegi értéke 250 milliárd forint körül lehet. Ők döntően azok tehát, akik 2009-ben vagy 2010-ben vettek fel frank alapú jelzáloghitelt.

2. 250 forint feletti árfolyamon felvett euró alapú jelzáloghitelek

Az euróhiteleseknél teljesen más a kép: 2008 szeptembere előtt a jelenleg meglévő euró alapú jelzáloghiteleknek mindössze 15%-át (70 milliárd forint) helyezték ki a bankok, döntően a 2005 áprilisától 2006 júniusáig tartó időszakban. Ezen időszak nagy részében 250 forint környékén tartózkodott az euró árfolyama, így nehéz megállapítani, az ekkor hitelt felvevők hányad része tartozott a 250 forint alatti tartományba. Az említett 15% mindenesetre egy felső korlátnak tekinthető arra vonatkozóan, hányan is lehetnek a 250 forint alatt hitelt felvett euróhitelesek. 2008 szeptemberét követően ugyanis nem ment 250 forint alá az euró árfolyama. Becsléseink szerint ez a 15% mintegy 10-15 ezer főt takar az összes, kb. 90 ezer főnyi euróhiteles tömegből. Többségben vannak azonban a 2009-2010-ben eladósodott euróhitelesek, akiknél a felvételkori árfolyam döntően 260-270 forint környékén lehetett. Náluk a törlesztőrészlet emelkedése mára durván 5 és 15% közötti, a forint további gyengülése esetén azonban ennél jóval magasabb is lehet.

Számításaink ill. becsléseink szerint tehát összesen 115-130 ezer olyan deviza alapú jelzáloghiteles lehet, aki nem veheti igénybe a végtörlesztést azért, mert kevésbé kedvezőtlen árfolyamon vette fel hitelét, nekik készül a Nemzetgazdasági Minisztériumban egy újabb javaslatcsomag. Becsléseink szerint a több mint 5000 milliárd forintnyi deviza alapú jelzáloghitelből nagyjából 600-700 milliárd forintot képviselhetnek ezek a hitelek. Mivel azonban az ügyfelek eddig elszenvedett árfolyamvesztesége kisebb, náluk (különösen az euróhiteleseknél) alacsonyabb lehet a végtörlesztési hajlandóság. A bankszektor számára ezzel együtt is több tízmilliárd forintos kérdés lehet, esetükben milyen konstrukciót alkalmaz a kormány.

A köztársasági elnök aláírta az “otthonvédelemmel összefüggő” egyes törvények módosításáról szóló törvényt; a jogszabály megjelent a hétfői Magyar Közlönyben, írja az MTI. A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

A törvény átmeneti időre lehetővé teszi, hogy az adósok ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített árfolyamon végtörleszthessék, illetve meghatározott körben adó- és illetékmentességet ír elő a devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programban részt vevők és a szociálisan rászorulók megsegítése érdekében.

A végtörlesztést svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthetik az adósok.

Ezen árfolyamok alkalmazása akkor kötelező a pénzintézeteknek, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. Emellett az adósoknak vállalniuk kell az áthidaló- vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás végtörlesztését is, amennyiben devizakölcsönükhöz kapcsolódik ilyen.

A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igényüket december 30-ig kell bejelenteniük a banknak, és az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kell teljesíteniük a végtörlesztést.

Ha a hiteladós teljesíti a feltételeket, a finanszírozó nem utasíthatja el a végtörlesztési igényt, és legkésőbb 60 napon belül elő kell készítenie a szerződés lezárását.

Az ingatlanfedezetes devizahitel és a gyűjtőszámlahitel végtörlesztéséért nem számítható fel költségtérítés és egyéb díj vagy jutalék.

A törvényjavaslatot szeptember 16-án terjesztette a parlament elé a fideszes Rogán Antal, az Országgyűlés pedig szeptember 19-én fogadta el azt.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Hatásaiban kiszámíthatatlan, a forint és a magyar bankszektor szempontjából rendkívül kockázatos lépést jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Lehetővé teszi a kormány a devizahitelek egyösszegű, csökkentett árfolyamon történő végtörlesztését, akár megtakarításból, akár a bankok közötti - várhatóan felfokozódó - versenyben kínált forinthitelekből történik ez. A tömeges végtörlesztések több százmilliárd forintos veszteséget okozhatnak a bankszektornak, a tömeges forinthitelre váltás pedig egy pusztító játékelméleti szituációból kiindulva jelentős koncentrációt indíthat el a magyar bankpiacon. E beláthatatlan következményekkel járó döntés mellett a kisebb hatású, általában szakmai konszenzuson alapuló bejelentések zárójelbe kerülnek.

Egy nagy hatású, és több kisebb volumenű, de szintén jelentős intézkedést jelentett be az Országgyűlés hétfői ülésszakán Orbán Viktor miniszterelnök a devizahitelekkel kapcsolatban. Bejelentése szerint a Fidesz-KDNP frakció javaslatának megfelelően

1. lehetővé teszik a frankhitelek 180 forinton, az euróhitelek 250 forinton történő végtörlesztését. A miniszterelnök szavai alapján ez a megtakarítások mellett forinthitelből is történhet majd, nem írják azonban elő a bankok számára, hogy a végtörlesztéshez forinthitelt nyújtsanak, szavai szerint ezt a piac úgyis megteszi majd.

A bejelentés alapján tömeges forinthitelre váltási hullám indulhat el Magyarországon, hiszen ha már egy szereplő lesz a magyar bankpiacon, amelyik a csökkentett forinttartozáshoz a frankhitelénél kisebb törlesztőrészletet ígér, az ügyfelek tömegesen pártolhatnak át ehhez a szereplőhöz. Ehhez nem is kell jóval 10% alatti THM-et alkalmaznia a banknak, tehát a forinthitelezés kedvezőbb törlesztőrészlet mellett önmagában nyereséges lehet.

Mindennek vesztesei azok a magas devizahitel-aránnyal rendelkező (elsősorban külföldi tulajdonú) bankok lehetnek, melyek később lépnek a piacra hitelkiváltós forinthitel-termékükkel. A szektor szempontjából öngyilkos, kiszámíthatatlan piaci verseny mellett óriási veszteségek érik a hitelintézeteket: akár saját ügyfelének, akár egy másik bank ügyfelének nyújt forinthitelt egy bank, deviza alapú követelésén (jelenleg árfolyam szerint) 23%-os vesztesége keletkezik, mely múlt pénteki számításaink szerint 100%-os igénybe vétel mellett több mint ezer milliárd forintos veszteséget okoz a szektornak. Ha így lesz, nem túlzás azt állítani, hogy az alacsony megtérülésű és szűkös anyabanki tőkével rendelkező bankok egy része befejezi Magyarországon finanszírozási tevékenységét. A bankok egy részének tőkemegfelelése a nagyösszegű veszteségek miatt a minimális szint alá csökkenhet, és egyes szereplők forint likviditása is elégtelennek bizonyulhat. Ennek a magyar makrogazdaságra gyakorolt hatása beláthatatlan, és felvetheti a magyar állam esetleges több százmilliárdos jövőbeni beavatkozásának szükségességét is.

Ugyanakkor a jelenlegi szabályok alapján nem minden devizahiteles lesz képes forinthitelre váltani. Ennek feltétele ugyanis az, hogy a hitel hitelfedezeti mutatója (LTV-ráta) ne haladja meg a 75%-ot. Ha például egy korábban 10 milliós értékű lakásra felvett 8 millió forintos eredeti hitelösszegű hitel tőketartozása jelenleg az eddig árfolyammozgások miatt 11 millió forint, és a lakás jelenlegi értéke 8 millió forint, a bank csak 6 millió forintig nyújthat forinthitelt, holott a csökkentett árfolyamon számolt, végtörlesztendő devizatartozás 8,5 millió forint. Ez esetben az ügyfélnek készpénztartalékaihoz is hozzá kell nyúlnia, hogy azonban erre a magas LTV-rátával rendelkező ügyfelek hányad része lesz képes, kiszámíthatatlan. A megtakarítások ilyen célú felélése egy további kockázat a magyar bankszektor számára. Az ügyfelek számára a csökkentett törlesztési árfolyam mindenesetre azt jelentheti, hogy átlagos forint-THM mellett megéri forinthitelre váltani, különösen, ha a tömeges devizahitel-törlesztés miatt a forint tartós gyengülésétől tartanak.

2. Bevezetik a deviza alapú hitelek referenciakamathoz kötött kamatozását

Orbán nem beszélt arról, hogy mindezt a már meglévő devizahitelek jövőbeni törlesztőrészleteire is alkalmaznák-e, de ez feltételezhető, lévén, hogy az újonnan nyújtott magyarországi jelzáloghitelek már nem lehetnek devizahitelek, a forinthitelek esetében pedig már elterjedt piaci gyakorlatról van szó. A lépés piaci hatása attól függhet majd, hogy az adott referenciakamathoz kötött felárt is maximálják-e. Vélhetően erre nem kerül sor, így a referenciahozamhoz kötött kamatozás ugyan csökkentheti valamelyest a bankok jövedelmezőségét és mozgásterét, a szabályozók (MNB, PSZÁF) által korábban is szorgalmazott, üdvözölhető lépésről van szó, mely leginkább a jelzáloghitelesek számára teremti meg a kamatok átláthatóságát.

3. A bankok forintban felmerült költségei ne devizában elszámolt költségként terheljék az ügyfeleket

Ez az igény különösen a médiában merült fel az utóbbi időben. A lépés elvben logikus, hiszen a forintban felmerülő költségek áthárítása révén az árfolyammozgás a bankoknak okozott árfolyamnyereséget. A devizában elszámolt költségeknek eddig elsősorban az lehetett az oka, hogy a költségek meghatározása egyszerűbb volt, ha ugyanabban a devizában voltak denominálva, mint a kamatok. Amennyiben ezek a jövőben forintban lesznek, az egy árfolyamtól függő THM-et jelent.

4. Pozitív adóslista létrehozása

A bankok által régóta sürgetett, az ügyfelek kötelező részvételén alapuló pozitív adóslista eddig adatvédelmi aggályok miatt nem valósult meg. Felhatalmazása birtokában a kormány ezeket háttérbe szorítva a fizetőképes ügyfelek szempontjából igazán üdvözölhető lépést tehet. A bankok számára ez a hitelképesség alapján kockázat alapú árazásra adhat lehetőséget, jobb helyzetbe hozva a hitelképes ügyfeleket.

5. Az “uzsorakölcsönök” megfékezése érdekében a THM maximálása 30%-ban

Az intézkedés nem csak az uzsorakölcsönöket, hanem a klasszikus banki fedezetlen hiteleket is érinti. Bár ezek átlagos THM-mutatója jelenleg 23%, különösen a hitelkártya-termékek és a folyószámla-hitelek esetében ennél jóval magasabb hitelköltséggel is találkozhatunk. Az intézkedés ezért a következő hatásokkal járhat majd: 1. csökken a bankok fedezetlen hitelkihelyezése, hiszen a magasabb THM-mel hitelezhető (kockázatosabb) ügyfelek nem kapnak hitelt, 2. megszaporodnak a kereken 30%-os THM-ű fogyasztási hitelek, illetve megpróbálnak a bankok egyes költségeket a THM-en kívül érvényesíteni (ha van egyáltalán erre lehetőségük), 3. nőhet a hosszabb futamidőre illetve kisebb törlesztési gyakorisággal nyújtott hitelek aránya (ezek THM-je alacsonyabb), 4. paradox módon azzal járhat a THM-plafon, hogy az illegális hitelpiachoz, épp a kiszorítani kívánt uzsorásokhoz fordulnak az ügyfelek.

Összességében a bejelentések - az 1. pont miatt - megfelelnek a pénteki bejelentésnek megfelelő, rendkívül negatív piaci várakozásoknak. A legnagyobb kockázat, hogy a csökkentett törlesztési árfolyamon történő végtörlesztés több százmilliárd forintos veszteséget okoz majd a bankszektornak, és tartósan gyengíti a forintot. Mindennek pénzügyi és makrogazdasági hatásai kiszámíthatatlanok, és akár az állam jövőbeni több százmilliárd forintos beavatkozását is szükségessé teheti.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Lazulnak a BAR-lista szabályai, az eddigi öt év helyett egy év után is törlik a rossz adósokat a rendszerből, ha rendezték a tartozásukat. 100 ezernél is többen kerülhetnek le a feketelistáról, ami a bankok szerint kockázatosabbá teszi a hitelezést, emiatt a jó adósokkal is magasabb kockázati felárat fizettethetnek majd.

Hamarosan  megfogyatkozik a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) “feketelistáján” (közismert nevén: BAR lista) nyilván tartott lakossági hiteladósok száma, egy decemberi törvénymódosítás nyomán ugyanis a korábbi öt év helyett csak egy évig lehet megőrizni az adataikat.

A lakossági “feketelistás” nyilvántartásba azok kerülnek be, akik legalább a minimálbér (2010-ben 73500, 2011-ben 78000 forint) összegét kitevő kölcsönösszeg megfizetésével folyamatosan, több mint 90 napon át késlekednek. Az is felkerül a lakossági listára, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl, vagy bankkártyával visszaélést követ el.

Egérút

Az adatokat eddig a mulasztás megszűnését követően öt évig kellett nyilvántartani. Az idei évtől változott a szabályozás: a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak ezután az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő késedelmes tartozás teljesítése esetén, a teljesítéstől számított egy év elteltével haladéktalanul, és vissza nem állítható módon törölnie kell a KHR-ből az információkat. Azoknak az adatait, akiknek az adósságát leírták, továbbra is öt évig kell megőrizni.

forrás: index.hu

A Bankszövetség elnöke örül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott javaslatnak, amely a svájcifrank-hitelek átváltását szorgalmazza euró alapúra. Erdei Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, tudni kell viszont, hogy ebben az esetben a hitelesek realizálják az árfolyamváltozás miatti veszteségüket, ugyanakkor kevésbé veszélyezteti őket a későbbiekben a valutaárfolyam ingadozása.

Örömmel vettem a PSZÁF javaslatát, hogy a bankok teremtsék meg a feltételeket a svájci frank alapú jelzáloghitelek euróra történő átváltására - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Bankszövetség elnöke, aki azonban hozzátette: ez nem oldja meg az összes problémát. A bankok az elmúlt években komoly eszköztárat dolgoztak ki, hogy segítsenek a még fizetni képes, de bajba jutott adósokon - ez a javaslat ebbe beleillik.

Történelmi magasságokban jár a svájci frank árfolyama, és nem lehet kizárni, hogy a továbbiakban is erősödni fog. Ez az eurózóna megítélésétől is függ - hangsúlyozta az MKB Bank elnök-vezérigazgatója. Erdei Tamás felhívta arra a figyelmet, hogy aki a svájci fizetőeszköztől “megszabadul”, annak realizálnia kell az árfolyamerősödésből származó veszteségeket - ez az átváltás hátránya.

Előnye azonban az, hogy ezen az áron a hitelfelvevő megváltja a biztonságát, hiszen beáll egy nagyjából fix havi törlesztőrészlet, és kiszámíthatóbb folyamatba kerül, mert a forint-euró árfolyama kiszámíthatóbb.

A vezérigazgató elképzelhetetlennek tartja, hogy a bankok nagyjából azonos kondíciókkal működő kampányt és csak egy terméket alkalmazzanak. Hozzátette: a pénzintézetek néhány héten belül kialakíthatják konstrukciójukat, annál is inkább, mert nemcsak az ügyfeleket, hanem a bankokat és a kormányt is sokkolta a hirtelen megugró svájci frank árfolyama.

Havi fix

Erdei Tamás hozzátette: az átváltást megelőző jelleggel is lehetne alkalmazni, tehát nemcsak azoknál, akiknek nehézségeik vannak a hitel fizetésével. Akik már nagy bajban vannak, azoknak ez úgysem segít, hiszen az átváltás inkább csak “fixál”.

Hangsúlyozta, hogy az átváltás előtt fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy ezzel realizálja a veszteségeket. Nagyon fontos a kommunikáció, az ügyfelek korrekt tájékoztatása, hogy pontosan tudják és értsék, milyen döntést hoznak, és az milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár.

Azoknak az ügyfeleknek, akik nagyon limitált összeget tudnak a havi törlesztőrészletre fordítani, és a legkisebb törlesztőrészlet-emelkedés is komoly problémát okoz, átgondolandó az átváltás. Akik jobban bírják a kockázatokat, és bizonyos ideig magasabb törlesztőrészletet tudnak fizetni, illetve ki tudják várni, hogy a svájci frank normálisabb pályára kerüljön, azoknak érdemesebb kivárni - tanácsolja a Bankszövetség elnöke, aki kiemelte: százezerre tehető azon lakáshitelesek száma, akik komoly fizetési késedelemben vannak, és valószínűleg több tízezer esetben végrehajtási eszközzel kell, hogy éljenek a bankok

Piacidegen a kilakoltatási moratórium

A kormány áprilisig hirdette meg a kilakoltatási moratóriumot, amelyről Erdei Tamás azt mondta: bár elkezdődtek a tárgyalások a kormánnyal, a Bankszövetség a problémát nem pénzügyi és bankszakmai, hanem szociálpolitikai kérdésnek tartja.

Úgy véli, a kilakoltatási moratórium piacidegen, nem fenntartható, mert megszünteti Magyarországon a jelzáloghitelezést. Hozzátette: nincs egyetlen eszköz a probléma megoldására. Minden piaci szegmensnek meg kell találnia a megoldást. A bankoknak is áldozatot kell hozniuk, de az államnak is be kell szállnia a probléma megoldására.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Akit érint, tudja, milyen nagy anyagi terhet jelent egy család számára a hitel törlesztőrészletének drámai megemelkedése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közelmúltban publikált adatai érdekes adalékkal szolgál annak összesítéséhez, mekkora mértékben növekedett az elmúlt években a magyar háztartások törlesztési terhe.

Közhely, hogy a forint gyengülése a devizahitelek tőketartozásának emelkedését vonja maga után még fegyelmezett hiteltörlesztés mellett is. Az árfolyamváltozások és a kevésbé gyakori, ám megtörtént banki kamatemelések eredményeként az átlagos havi háztartási törlesztőrészlet nagysága ma Magyarországon 27%-kal nagyobb, mint 2008 szeptemberében, a válság kezdetén, pedig ebben a forinthitelek is benne foglaltatnak. A 27% a régióban a legmagasabb értéknek számít.

A háztartások hiteltartozása ma a GDP mintegy 31%-ára rúg, amelynél magasabb arány a régióban csak két balti országban, Észtországban és Lettországban figyelhető meg. A háztartási törlesztőterhek GDP-hez mért arányában is harmadikak vagyunk 5,4%-kal.

A lakossági devizahitelezés árfolyamszempontból rendkívül rossz időzítéssel, a kamattámogatási rendszer 2003. évi szigorítását követően indult el Magyarországon. A hitelfelvételek többsége az erős forintárfolyammal jellemezhető időszakokra koncentrálódott. Az árfolyamvolatilitás azóta jelentősen megnőtt, így a frank árfolyama a 2008. július 30-ai 141 forintos mélypontjáról mára 200 forint fölé nőtt, igaz, idén szeptember 8-án már a 225 forintot is meghaladta. Az euró is széles spektrumot járt be: a 2008. július 18-ai mélyponton 229, a 2009. március 6-ai csúcsponton viszont 316 forintot ért.

Az erős forint korszaka, azaz 2008 nyara óta eltelt időszak nagy részében jóval nagyobb mértékben drágult a frank a forinthoz képest, mint az euró, ezért a devizahitelesek közel 90%-át kitevő frankhitelesek terhei nagyobb mértékben növekedtek, mint az euróhiteleseké. Az elmúlt két év frankerősödésének jó része azonban a magyar gazdaságpolitika teljesítményétől függetlenül következett be: máig az erősödés közel 55%-át a frank-euró keresztárfolyam indokolta.

Az MNB adataiból kiderül: 2005 óta a frankhitelek közel 70 százalékát 145 és 165 forint közötti frankárfolyam mellett vették fel az ügyfelek. Esetükben a felvételkori teljes hiteldíj mutatótól (THM) függően általában 30-40%-os törlesztőrészlet-emelkedés következett be az induló törlesztőrészlethez képest, vannak azonban, akik több mint 50%-os növekménnyel szembesülnek.

A fentiek eredményeként egészen drámai törlesztőrészlet-növekedés következett be az egyes háztartási jövedelem-kategóriákban 2007 és 2010 között. Leginkább az idén nettó 100-150 ezer forintot kereső háztartások törlesztőterhe emelkedett, jövedelemarányosan átlagosan több mint a duplájára.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

A hitelkiváltás kivételével deviza alapú kölcsönt ma gyakorlatilag nem lehet felvenni, pedig igény lenne rá. Ráadásul míg korábban osztrák bankoktól is olcsón lehetett ilyen jellegű kölcsönhöz jutni, addig mára ez a megoldás is lehetetlenné vált. Megnéztük, mit vesztettek ezzel a magyar hitelfelvevők, és azt is, hogy milyen esetben vehető még föl deviza alapú kölcsön.

A hazai bankok a szigorítások miatt már nem nyújtanak deviza alapú lakáshiteleket, pedig ügyfeleik máig vevők lennének az ilyen jellegű kölcsönökre – ezek ugyanis még mindig kedvezőbbek lehetnének a forinthiteleknél, még akkor is, ha figyelembe vesszük az árfolyamok elmozdulását. Most ráadásul még arra sincs lehetőségük a lakásvásárlóknak, hogy külföldi hitelintézettől jussanak devizakölcsönhöz, hiszen jelzálogjogot – a hitelkiváltás kivételével – ma már csak forintban lehet bejegyeztetni a tulajdoni lapra. Emiatt szinte teljesen leállt a hitelturizmus is, pedig korábban nagy keletje volt az osztrák hiteleknek – a leállás azonban csak részben magyarázható hazai szigorítással, hiszen az osztrák pénzügyi felügyelet már tavasszal fölszólította az ausztriai bankokat, hogy ne nyújtsanak hitelt a kelet-európai térségbe. Innen tulajdonképpen már csak egy lépés volt a hazai tilalom, amely végképp meggátolta, hogy magánszemélyek magyarországi ingatlanokra a hazainál alacsonyabb – de az ausztriainál magasabb – kamatra jelzáloghitelt vegyenek föl. Mint megtudtuk, korábban a kedvezőbb feltételek, és a hazai devizahitelezés hiánya miatt – főleg a Dunántúlon és az osztrák határszélen – nagyon sokan vettek fel kinti hitelt. Nem véletlen az sem, hogy ebben az időszakban sok ügyvéd és pénzügyi tanácsadó szakosodott osztrák hitelekre.

Jobb is és rosszabb is?

A külföldi hitelfelvétel nyújtotta lehetőséggel annak ellenére éltek a magyar vásárlók, hogy nem jártak vele olyan jól, mint a szomszédos ország állampolgárai – ennek oka az volt, hogy az osztrák bankoknak volt ugyan devizaforrásuk, de nálunk nem tudtak olyan alacsony kamatra hitelt kihelyezni, mint Ausztriában. „Nálunk a bankok egyszerűen magasabb marzsot alkalmaztak, mint otthon, de a 4,5–6,5 százalékos kamat plusz kezelési költség még mindig alacsonyabb volt, mint az itthoni 7 százalék körüli kamat. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a 20 éves futamidőre felvett 10 millió forintos kölcsön havi törlesztőrészlete kinti hitel esetében 60–70 ezer forint körül alakult. Másrészt – és ez ugyancsak nagy előny volt – az osztrák bankok kezdetben még nem vizsgálták a jövedelmet sem, hanem az ingatlan piaci értékének 50 százalékáig hiteleztek” – mondja szakértőnk.

Egy idő után persze már a magyar bankok is tömegével nyújtottak hiteleket – ekkortájt már az osztrák bankok is rengeteg hitelt kihelyeztek, esetenként felelőtlenül. Emiatt sok lett a bebukott hitel, és rosszabb lett a bankok portfóliója – védekezésképp a kinti bankok is egyre óvatosabbak lettek a magyar hitelezéssel, és egyre jobban szigorítottak a feltételeket. Egy idő után a többség fel is függesztette a magyarországi devizahitelezést – jelenleg hitelkiváltáskor is csak két jelzálog hitelintézet nyújt deviza alapú hitelt. Az persze más kérdés, hogy igény továbbra is lenne a kinti hitelekre: „azt ugyan nem igazán tudjuk felmérni, hogy pontosan mekkora lenne az osztrák hitelre a kereslet, de devizahitelek iránt ma is van érdeklődés. Hiszen az osztrák bankok korábban a nálunk hiányzó devizahitelek miatti űrt töltötték be, most pedig gyakorlatilag ugyanez a helyzet. Korábban tehát azért volt sláger osztrák hitelt felvenni, mert 2003-ig nem volt Magyarországon devizahitel. Miután azonban a magyar bankok is elkezdték az euró és svájci frank alapú devizahitelezést, egyre jobban visszaszorultak hazánkban az osztrák hitelek. Másrészt tény az is, hogy nagyon sok osztrák bank nyitott magyarországi fióktelepet”.

Kiváltani jobb devizában?

Bár lakáshitel már nem nyújtható deviza alapon, a hitelkiváltásnál még él ez a módszer. Kiváltáskor ráadásul nagyon is megéri ezt a megoldást választani, már csak azért is, mert ellenkező esetben – azaz a devizahitelek forintra váltásakor – azonnal realizálódik az árfolyam miatti veszteség. Ehhez képest a hitelkiváltást végző bankok standard devizahitel konstrukcióinak kondíciói – ügyfélminőségtől függően – még mindig 20–30 százalékkal kedvezőbbek, mint más hiteltípusoké.

forrás: ingatlanmagazin.com

Érdekli, hogy milyen kondíciókkal tudná kiváltani hitelét, most előzetes banki költségek nélkül?

Kérjen ajánlatot telefonon, e-mailben, vagy töltse ki online űrlapunkat, hogy felmérhessük a hitelképességét és tájékoztathassuk a lehetőségeiről!

A korábbinál nagyobb ütemben nőtt, és szeptember végére megközelítette a 900 ezret a Központi Hitelinformációs Rendszerben, közkeletű nevén a BAR-listán tároltak száma Magyarországon. Vélhetően az elmúlt hónapokra jellemző gyengébb forintárfolyam, és részben a hiteladósok állami megsegítésére vonatkozó felfokozott várakozások (erkölcsi kockázat) is szerepet játszottak abban, hogy a legalább 90 napos törlesztési késedelemben lévő, esetleg másfajta mulasztást, visszaélést elkövető ügyfelek soha nem voltak még annyian, mint szeptember végén.

A BISZ Zrt. Központi Hitelinformációs Rendszere a vállalkozások mellett azokat a természetes személyeket és ezek mulasztásait, visszaéléseit tartja nyilván, amelyek a pénzügyi intézményekkel kötött hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségeiknek a minimálbér összegét meghaladó mértékben folyamatosan több mint 90 napon keresztül nem tettek eleget. Szeptember végéig 898 ezerre nőtt a lakossági alrendszerben tárolt személyek száma, ami másfélszerese a válság előtti, két évvel ezelőtti adatnak.

Ha szakaszoljuk a BAR-lista szempontjából a válság elmúlt több mint másfél évét, azt láthatjuk, hogy a 2009 második és negyedik negyedévében volt a legnagyobb a növekedés a feketelistára kerülők számában. Előbbiben a gyenge forintárfolyam miatt megnövekvő törlesztőrészleteknek, utóbbiban pedig a reálgazdasági nehézségeknek (munkanélküliség, reálbér-csökkenés) lehetett döntő szerepük. Amint az alábbi ábrán is látható, az idei év első felében már lassult a BAR-listások számának növekedése, ám mára ez a trend megfordult, és az előző negyedévi 27 ezerrel szemben most 45 ezer fővel gyarapodott a lista. Bebizonyosodott, amiről korábban írtunk: a tartósan gyengébb forintárfolyam önmagában is ismét jelentősen növelheti a rendszerbe kerülők számát.

A válság kezdetén, 2008 októberében még “csak” 633 ezer volt a fennálló lakossági mulasztások száma a rendszerben, ez idén szeptember végére 1 311 ezer fölé nőtt. Bár a lakásárverezések jelenleg is szünetelnek, a legfrissebb, március végi adatok szerint csaknem százezer jelzáloghitel esetében állt fenn 90 napon túli tartozás, és ez a szám azóta csak tovább nőhetett. A PSZÁF ezzel kapcsolatos statisztikái várhatóan novemberben jelennek meg. A KHR rendszerben a mulasztás megszűnik, ha az ügyfél teljes tartozása rendeződik (a hátralék kiegyenlítésével, fedezet, kezes igénybe vételével, vagy akár a szerződés átütemezésével), a lezárt mulasztások azonban az üzleti lekérdezésekben a lezárást követően még további öt évig láthatók. Utóbbiak száma a 2008. októberi 324 ezerről mára 374 ezerre nőtt.

Szomorú, hogy a fennálló mulasztások havi növekedési üteme ismét nőni kezdett, és szeptemberben elérte a tavalyi év legrosszabb hónapjaira jellemző 4%-ot. Ugyan a késedelmes hitelek pontos összetételét nem ismerjük, a bankok elmondása alapján számarányukat tekintve döntően kisebb volument képviselő fedezetlen hitelekről lehet szó, az összeget tekintve viszont jelentős lehet a nagyobb értékű lakáshitelek részesedése.

Továbbra is nehéz helyzetben vannak a vállalkozások is: idén augusztus végéig több cég ment tönkre Magyarországon, mint 2008-ban egész évben. Akkor december végéig 11,451 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők, idén nyolc hónap alatt 11,512 jutott hasonló sorsra - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.

Az Opten adatai és a KHR-ben tárolt adatok mégsem hasonlíthatók össze, míg ugyanis a KHR lakossági alrendszere negatív listás, a vállalkozói hitelnyilvántartás teljeslistás nyilvántartás, amely a vállalkozások referenciaadat-szolgáltatókkal kötött összes hitel- vagy hiteljellegű szerződésének teljeskörű nyilvántartását végzi. Ezért sem lehet messzemenő következtetéseket levonni az alrendszer adataiból, annyi mindenesetre elmondható, hogy a vállalkozások mintegy 46 ezerrel kevesebb fennálló hitelszerződéssel rendelkeznek, mint 2008 októberében (összesen 418 ezerrel), és a tavalyi számhoz hasonló, mintegy 177 ezer vállalkozás szerepel a rendszerben. A teljeslistás vállalkozói hitelnyilvántartáson túl a negatív listás (egy hónapon túli és egymillió forint feletti) bankszámla sorbanállásokat és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadásával való visszaéléseket is tárolja a rendszer.

A BISZ Zrt.-nél tavaly kezdődött el egy önkéntes, teljes listás lakossági nyilvántartási rendszer kiépítése, és nem sokat kellett várni a versenytárs megjelenésére sem: az olasz székhelyű CRIF is hasonló tevékenységbe kezdett hazánkban. Mindez elősegítheti a bankok hatékonyabb kockázatkezelését, és megbízhatóbbá teszi az ügyfelek kockázati besorolását. Ezzel, ha minimálisan is, hozzájárul ahhoz, hogy a rossz adósokból fakadó veszteségeket egyre kevésbé a rendszeresen teljesítők fizessék meg. Nagy hiányossága azonban mindkét rendszernek, hogy a jogszabályi feltételek miatt az ügyfelek önkéntes hozzájárulásán alapul, így aligha ad teljes képet fizetési fegyelmükről.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság