Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Nyújt-e devizahitelt az osztrák felszólítás ellenére is Magyarországon az Erste Bank? Érdemes-e tömegével forintra váltani a devizahiteleket? Miként változtatja meg a bankok hitelezési gyakorlatát a júniusi szabályozási változás? Több más mellett ezekre a kérdésekre válaszolt a Portfolio.hu-nak az Erste bécsi központjában tartott előadását követően Sztanó Imre, az Erste Bank Hungary lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.

P.: A múlt héten szárnyra kapott hír szerint a bécsi jegybank és a pénzügyi felügyelet felszólította az osztrák bankok leányait, hagyjanak fel a devizahitelezéssel. Eleget tesz az Erste ennek a felszólításnak?

Sztanó Imre: Az osztrák lap tudósítója sajnos félreértette a szóban forgó nyilatkozatot, ebből adódott némi bonyodalom. A kijelentés valójában nem teljesen abban a formában hangzott el, ahogy azt a bécsi lap tudósítója megírta. Amiről ténylegesen szó volt, − és amivel mi is egyetértünk egyébként − az az, hogy a devizahitelezésen belül élesen meg kell különböztetni az euróhitelezést az egyéb devizákban (svájci frank, japán jen stb.) történő hitelezéstől. Utóbbiakra érvényes az, amit a bécsi jegybank és a pénzügyi felügyelet javasolt. Az euróhitelezés vonatkozásában úgy gondolom, az a döntő szempont, hogy melyik szereplő milyen hitelezési politikát folytat. Mi hiszünk abban, hogy az Erste Bank hitelezése prudens, tehát nem okoz túlzott veszteséget a banknak, az ügyfelek pedig tudják fizetni a törlesztőrészleteiket.

P.: Tehát az Erste az euróhitel mellett teszi le a voksát?

SzI.: A forinthitelek már most is jelentős szerepet töltenek be a lakossági hitelezésünkben, és ha a kamatok a jelenlegi szinten maradnak, esetleg tovább csökkennek, akkor ez hosszabb távon is így maradhat, sőt akár további dominanciára tehetnek szert a hitelezésen belül. Ezzel együtt is úgy gondoljuk, hogy az euró hitelek létjogosultsága egyelőre nem kérdőjelezhető meg komolyan, éppen ezért jól átgondolt hitelezési politikával folytatni kívánjuk ezt a forint egyre nagyobb térnyerése mellett is.

P.: Hogy a harmadik devizanemről is szót ejtsünk: közel másfél év távlatából is indokolható a frankhitelezés beszüntetése?

SzI.: Ezt a kérdés két okból is érdemes közelebbről szemügyre venni. Az egyik, hogy a svájci frank árfolyamának volatilitása hosszú időtávra visszatekintve nagyobb, mint az euróé. Hangsúlyozom, hogy ez nem minden időszakra igaz, de egy ok a felfüggesztésre. A másik ok, hogy a válság megmutatta: egy olyan banknál, mint például az Erste, a likviditás biztosítása egyszerűbb euróban, mint svájci frankban. Az árfolyam- és a refinanszírozási probléma nyugodt pénzpiaci környezetben nem merül fel, de a krízisperiódusokra visszatekintve ma is indokoltnak látom, hogy beszüntettük a frankalapú hitelezést.

P.: Komoly szakmai körökben is lázas gondolkodás indult arról, érdemes-e tömegesen forinthitelre váltani a devizahiteleket. Mi a véleménye erről?

SzI.: Véleményem szerint egy nagyon összetett problémáról, több fontos kérdéskörről van szó egyszerre. Az egyik ilyen a gyakorlati kivitelezés körül összpontosul. Õszintén szólva én még nem hallottam senkitől reális kivitelezési módot, ami nyilvánvalóan nem véletlen, hiszen ha csak azt megnézzük, hogy a válság előtti időszakban felvett hitelek esetében mekkora volt a folyósításkori árfolyam a mostanihoz képest, azt látjuk, hogy 15, de akár 20 százalékkal is erősebb volt az árfolyam korábban. Ha most váltjuk át ezeket a devizahiteleket forint alapúra, az árfolyamkülönbség beépül a tőkébe, vagyis hiába erősödik is esetleg vissza a forint, az ügyfél rosszul jár. A megnövekvő törlesztőrészlet semmilyen módon nem javíthatná az ügyfél fizetőképességét. Ha pedig nem emelkedik a törlesztőrészlet, akkor a különbözetet valakinek ki kell fizetnie… Ez bizony komoly dilemma, hiszen a teljes lakossági hitelállományra vetítve ez a különbözet egy óriási összeg. Nem gondolom, hogy a leendő kormánynak az lenne a szándéka, hogy ezt a pénzt a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése árán a bankokkal fizettesse meg. Költségvetési okokból pedig az állam se nagyon vállalhatja ezt át. A másik fontos dolog szerintem, hogy érdemes lenne megvizsgálni, vajon nem egyes, az állam által kisegítendő ügyfélcsoportokról lenne-e inkább érdemes gondolkodni ahelyett, hogy általános megoldást próbálunk találni egy olyan problémára, ami közel sem általános. Ugyanakkor látjuk azt is, hogy nem nagy a különbség a forinthitellel rendelkező, állását vesztett, valamint a devizahitellel rendelkező, hasonló helyzetben lévő ügyfél fizetőképessége között. A bankok egyébként a saját mentőcsomagjaik révén eleve megsegítik a bajbajutott ügyfeleiket, hiszen nekik is elemi érdekük, hogy az ügyfél fizessen. Nem véletlen tehát, hogy az Erste Bank egymaga nagyságrendileg több újrastrukturálást végzett, mint amennyit az állami mentőcsomagból összesen végrehajtottak. Ezért is gondolom azt, hogy valószínűleg nem létezik általánosan jó megoldás, és egy szűkebb ügyfélkör esetében sem biztos, hogy a forintra váltás az egyetlen, vagy optimális módja a probléma kezelésének.

P.: Mégis szerepel a forintra váltás az Erste áthidaló megoldásai között is. Milyen esetekben lehet ez megoldás?

SzI.: Személyre szabott megoldásról van szó minden esetben. A forintra váltás akkor működhet, ha olyan árfolyam mellett vette fel az ügyfél a hitelét, hogy árfolyamnyeresége keletkezik. Vannak olyan periódusok, amikor megéri ezt megtenni, de ahogy az előbb is utaltam rá, az esetek többségénél komoly árfolyamveszteséggel kéne számolni.

P.: Június 11-én hatályba lép a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet második része. A hitelezhetőségi limitek meghatározásban, a jövedelemvizsgálat során mennyire lesz szigorú az Erste? Nem kell attól félni, hogy a bankok nem hiteleznek olyan ügyfeleknek, akiknek a jövedelmi helyzete alapján eddig hiteleztek?

SzI.: Ebben nem lesz változás, bár érdekes kérdés, ki mit hisz erről: vajon az államnak tényleg azt kell-e gondolnia, hogy a bankok a kockázatvállalás vonatkozásában maguktól nem tették volna meg ezeket a lépéseket? Határozottan állíthatom, hogy mi akkor is áttekintettük volna a hitelezési politikánkat - reagálva a környezet változására -, ha nem lenne ilyen szabályozás. Meggyőződésem, hogy minden bank ezt teszi. Nem gondolom, hogy a júniusban életbe lépő szabályozás nagy hatással lenne a piacra, hiszen a legtöbb banknál eleve így működik a hitelezés.

forrás: portfolio.hu

Sok százmilliárd forintos költséget jelentene a devizaalapú hitelek átváltása forinthitelre, ami az árfolyam- illetve a kamatkülönbségből adódna. A kérdés az, hogy az állam, a bankok vagy a hitelfelvevők viseljék-e ezt a költséget – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MTV vasárnap esti műsorában.

A devizaalapú jelzáloghitelek átlagos futamideje 13 év, ezek átváltása forintra sok százmilliárdos költséget jelentene – jelentette ki a jegybank elnöke. Egyrészt az árfolyam miatt, hiszen például a svájci frankhitelt felvevők nagytöbbsége 150-160 forinton szerződött, most pedig 198-200 forint az árfolyam. Az átváltás másik költségtényezője a kamat: noha a forintkamatok jelentősen csökkentek, még mindig magasabbak a devizahitelek kamatainál. A kérdés az, hogy az említett veszteséget ki viselje: az állam, a hitelt nyújtó bankok, vagy a hitelfelvevők – vetette fel a jegybank elnöke.

Simor András felhívta figyelmet arra is, hogy ha a devizahiteleket tömegesen váltják át forintra, akkor nyomás nehezedik a forintra, azaz az árfolyam gyengül. Az MNB kész átadni elemzéseit és számításait a kormánynak a devizahitelesek problémáinak megoldására.

A vasárnap délután készült, az MTV A Szólás szabadsága című műsorában este vetített interjúban Simor elmondta: a 2008-ban kezdődött pénzügyi válságban a jegybankok illetve az államok vállalták át a bankok, a pénzintézetek kockázatait. Az elmúlt napok eseményei azt bizonyítják, hogy a piacok már az államok kockázatvállalását is túlzottnak tartják, azaz a “forró krumpli” átkerült a pénzintézeti szektorból az állami szektorba.

Ráadásul a Görögországnak szükséges pénzügyi segélycsomag ügyében folyó hosszú huzavona miatt a pénzpiacok elvesztették türelmüket illetve a bizalmukat. Simor emlékeztetett arra, hogy Magyarország pénzügyi mentőcsomagja 2008 őszén három-négy hét alatt állt össze az IMF és az EU segítségével.

“Én nem tartok pillanatnyilag az eurózóna összeomlásától. Arról van szó, hogy a piac Görögországon túl is tekint, és azt vizsgálja, mely országoknál válhat esetleg fenntarthatatlanná az államadósság. Ha a piacok egy lefelé menő spirálba fordulnak, akkor nemcsak a görögöknek lehetnek súlyos gondjaik, hanem Európának és ezen keresztül az egész világnak” – fogalmazott a jegybank elnöke.

Simor véleménye szerint a mai helyzet nagyon konzervatív, nagyon megfontolt fiskális politikát indokol. Európában az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatban kockázatok vannak. Olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely hihető a piacok, a finanszírozók, a befektetők számára, hogy Magyarország ki tudja nőni az államadósságot. Ehhez részben a növekedést élénkítő, részben a költségvetés hiányát folyamatosan csökkentő intézkedésekre van szükség.

Mivel Magyarországnak 2011 végére három százalékra kell leszorítani az államháztartás GDP arányos hiányát, nehezen képzelhető el, hogy az IMF-el illetve az Európai Unióval meg lehetne egyezni abban, hogy az idei illetve a jövő évi deficitcélt jelentősen növelje az új kormány - közölte az MNB elnöke. Hozzátette: most a világban a költségvetési hiányok csökkentése és nem a növelése van napirenden.

Az inflációra vonatkozó kérdésre Simor elmondta: az MNB jelenlegi prognózisa szerint 2011-ben az infláció a kívánatos három százalék alá csökken, így nincs szükség szigorúbb monetáris politikára, erősebb árfolyamra. Ha az árfolyam tartósan gyengül, akkor az felfelé nyomja az inflációt, így megvizsgálandó, hogy “milyen korlátok között tartható a normális mederben”.

Simor András kérdésre megismételte korábbi kijelentését, miszerint alkotmányos kötelezettsége, hogy kitöltse 2013-ig érvényes hatéves mandátumát, mivel megbízatása kormányokon átívelő.

forrás: index.hu

“Hatalmas vihar jön a világban és nem engedhetjük meg, hogy ennek kitegyük a magyarországi jelzáloghitellel rendelkező családokat a forintgyengülésen keresztül” - hangsúlyozta a TV2 ma reggeli műsorában Matolcsy György. A felkért nemzetgazdasági miniszter szavai szerint fel fogják kínálni az érintett családoknak, hogy váltsák forint alapúra a meglévő hitelüket. Jelzése szerint “ez sokba kerül majd a bankrendszernek, talán az államnak is”.

Matolcsy az interjú elején ismét támadta a Magyar Nemzeti Bankot, illetve a most távozó kormányt, hogy egyrészt nem akadályozta meg szabályokkal a magyarországi devizaalapú hitelezés jelentős elterjedését, másrészt azért, mert az elmúlt években “nem csökkentette kellően gyorsan a kamatot”.

A görög adóságválság miatt a világban készülődő viharra visszatérve Matolcsy emlékeztetett arra, hogy Magyarországon mintegy 900 ezer család, másfél millió ember érintett közvetlenül a devizaalapú hitelek témájában és a közel 7000 milliárd forintnyi lakossági hitelből bő 2000 milliárd forint devizaalapú jelzáloghitelnél fognak egy lényeges változtatást végrehajtani.

Matolcsy bejelentése szerint “Fel fogunk kínálni egy olyan lehetőséget, amely már 8 országban van” (pl. egyes Európai Uniós országban, emellett Törökországban és egyes dél-kelet-ázsiai országokban), azaz az említett devizaadósok bejelentkezhetnek egy “Állami devizakövetelési alapba” és kérhetik a hitelük forintosítását. Hozzátette: “Ez sokba kerül majd a bankrendszernek, talán az államnak is, de a devizahiteleseket ebből a helyzetből ki kell mentenünk, az a vihar, ami most jön, nem érinthet másfél millió magyart.” Kérdésre válaszolva egyértelműsítette, hogy a felajánlás a jelzálog típusú lakossági kölcsönökre fog vonatkozni.

A leendő miniszter jelzése nagyjából összhangban van azzal a, napokban újságcikkben megfogalmazott javaslat csomaggal, amelyben a szerzők egy 3 hónapos időintervallumot adnának a devizahiteleseknek arra, hogy forintra váltassák kölcsönüket. Az emiatt megugró havi törlesztő részleteket egy állami kamattámogatási programmal javasolják mérsékelni a szerzők.

A nemzetgazdasági miniszter-jelölt szavai szerint a felkínált devizahiteles konstrukció és más csatornák (pl. öröklakásból bérlakásba átköltözés) alapján nem fordulhat elő majd Magyarországon, hogy bárki feje fölül elvigyék a házát.

forrás: portfolio.hu

A 361/2009-számú kormány rendelet 2 lépcsőben határozta meg a körültekintő és felelős lakossági hitelezés szabályozását. Az első lépcsőben 2010. március elsejével életbe lépő “plafon törvény” az ingatlanok forgalmi értékét alapul véve állapította meg a maximum kihelyezhető hitelösszeget az egyes devizanemek függvényében. A második lépcsőben meghatározott változások viszont már az igazolható jövedelem terhelhetőségi szintjét is szabályozzák 2010. június 11-i hatállyal.

A 2010. március 1-én életbe lépett változások következtében a fedezetül szolgáló ingatlan(ok) forgalmi értékének meghatározott százalékában korlátozták a felvehető hitel összegét.

Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hiteleknél a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg:

- forint alapon az ingatlan forgalmi értékének 75%-át, pénzügyi lízingnél 80%-át.
- euró alapon az ingatlan forgalmi értékének 60%-át, pénzügyi lízingnél 65%-át.
- egyéb devizanemekben az ingatlan forgalmi értékének 45%-át, pénzügyi lízingnél 50%-át.

Ezeken túlmenően több, az Ügyfelek érdekeit védő szabályozás is életbe lépett, amelyek a következők.

Elállási jog

A hitelszerződéstől a szerződéskötés napját követő tizennégy napon belül indoklás nélkül elállhatsz – a hitel folyósítását követően is - a hitelező csak az államnak vagy önkormányzatnak megfizetett (és vissza nem téríthető, pl. jelzálog bejegyzési illeték) díjra jogosult, egyéb költséget nem számíthat fel (természetesen, ha folyósítva lett a hitel, a tőkét kamataival együtt vissza kell fizetni!)

A törvény szabályozza az előtörlesztés díjának mértékét:

Jelzáloghitel esetén az előtörlesztési díj legfeljebb 2% lehet, kivéve a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönöket, itt 2,5% lehet az előtörlesztés maximális díja.  Egyéb lakossági hitelek esetén, ha az előtörlesztés időpontja a szerződés lejárata közötti idő legfeljebb egy év, akkor 0,5%, amennyiben ez az időpont és a lejárat közötti időtartam egy évet meghaladja, legfeljebb 1% lehet a díj.

Többféle pénznemben történő hitelnyújtás esetén az alacsonyabb limitet kell alkalmazni. A hitelnyújtás összegének a kormányrendelet szerinti elvárások mellett természetesen a Bank belső szabályzatában meghatározottaknak is meg felelnie.

A kormányrendelet szerinti arányok betartásánál a fennmaradó terheléseket mindig az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog összege (és nem az aktuális tartozás) alapján kell figyelembe venni.

A 2010. június 11-én életbe lépő változások.

A hitelnyújtó bank, pénzügyi szervezet innentől kezdve nem nyújthat hitelt kizárólag a hitel biztosítékául nyújtott fedezet (ingatlan, gépjármű) figyelembe vételével, az igénylő magánszemély hitelképességét, illetve hitelezhetõségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia.

A hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálatának egy meghatározott és szigorúan előírt feltételek alapján elkészített belső szabályzat szerint a természetes személy vagy a természetes személy háztartása jövedelmi helyzetén és az ez alapján meghatározott hitelezhetőségi limiten kell alapulnia.

Ez eddig is így történt. Minden banknak, hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozásnak saját belső szabályzata határozza meg milyen típusú jövedelmeket milyen mértékben vesz figyelembe. Az utóbbi egy évben ez jelentősen szigorodott minden finanszírozónál, azonban „minimálbérrel” vagy a „hitel havi törlesztő részletét elérő jövedelemmel” fedezet alapon lehet hitelhez jutni. Várhatóan az egyes hitelezők belső szabályzatai továbbra is különböző módon fogják a hitelezhetőségi limitet meghatározni.

A limiteket nem kell alkalmazni, ha az igénylő dokumentálhatóan a hitel devizanemében fennálló rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és ezen jövedelme eléri legalább az igénylő összes devizában fennálló hitele törlesztőrészleteinek összegét.

A hitelnyújtónak minden esetben figyelembe kell venni a hitelezhetőségi limit meghatározásakor az igénylő összes ismert hiteltartozását, amely a hitelnyújtóval vagy más hitelnyújtóval szemben áll fenn.

A piaci szereplők értelmezése szerint ez annyit fog jelenteni, hogy az igénylőnek a felvenni kívánt hitel havi részleteit és a háztartás kiadásait és megélhetési költségeit is figyelembe véve elegendő jövedelemmel kell rendelkeznie. Az elegendő jövedelem mértéke azonban függ a felvenni kívánt hitel devizanemétől is.

Egy értelmezésünk szerint szimulált példa:

Az igénylő és házastársa részéről az igazolt és figyelembe vehető havi jövedelem: 250.000,- HUF
A megélhetési költség, amellyel az adott bank számol két felnőtt esetében, legyen: 120.000,- HUF
Hiteltörlesztésre fordítható összeg:

130.000,- Forint alapú hitel
104.000,- Ft Euró alapú hitel
78.000,- Ft egyéb devizában felvett hitel esetén.

Tehát a felvenni kívánt hitel törlesztő részlete nem lehet magasabb a fenti limiteknél.

A megélhetési költségek számításánál és a bevételek alapján hiteltörlesztésre fordítható összegről a PSZAF honlapján is kaphatunk iránymutatást.

A változásokat a 2010 június 11. után megkötött hitelszerződésekre kell alkalmazni!

36 ezerrel emelkedett a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. által működtetett Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR, hétköznapi nevén BAR-lista) nyilvántartott adósok száma az I. negyedévben, ezzel már összesen 825 ezer rossz adóst tartanak nyilván a lakossági feketelistán.

A frissen közzétett adatok szerint a fennálló és lezárt hitelmulasztások valamint bankkártya-visszaélések együttes száma március végén megközelítette az 1,478 milliót, 6,5%-kal - mintegy 90 ezer darabbal - emelkedett 2009 végéhez képest. Ezen belül a fennálló mulasztások száma március végén meghaladta az 1,123 milliót, ami 7,5%-os - közel 79 ezer darabos - növekedés december végéhez képest. Ez jóval kedvezőbb az előző két negyedévi dinamikánál, a tavalyi harmadik negyedévben ugyanis még 11,2 %-kal (közel 93 ezer darabbal), a negyedik negyedévben pedig 13,3%-kal (több mint 122 ezer darabbal) gyarapodott a fennálló mulasztások száma.

Az élő mulasztások számának növekedése az első három hónapban nagyjából egyenletesen oszlott meg: januárban 2,5% (+25933 darab), februárban 2,4% (+258710 darab), márciusban 2,5% (+27071 darab) volt.

A KHR lakossági feketelistáján március végén 825 407 személyt tartottak nyilván, 4,6%-kal - 36527 fővel - többet, mint 2009 végén. Tavaly a harmadik negyedévben 2,6%-kal (18 602 fővel), a negyedik negyedévben pedig 7,4%-kal (54 345 fővel) bővült a KHR lakossági részében tárolt személyek száma.

A lakossági körben a “feketelistára” azok kerülnek fel, akik legalább a minimálbér (jelenleg 73 500 forint) összegét kitevő kölcsönösszeg megfizetésével, több mint 90 napon át késlekednek. Az is felkerül a lakossági listára, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl, vagy bankkártyával visszaélést követ el. Az adatokat a mulasztás megszűnését követően még 5 évig nyilvántartják.

A BISZ Zrt. már tavaly megkezdte egy önkéntes alapon nyugvó, teljes listás lakossági nyilvántartási rendszer kiépítését, az idén pedig a bolognai székhelyű CRIF csoport is bejelentette: Magyarországra is kiterjeszti adósinformációs tevékenységét, s már a pénzügyi felügyelet engedélyével is rendelkezik ahhoz, hogy a magánszemélyek és a vállalatok hiteltörténetéről pozitív és negatív adósinformációt is szolgáltató Credit Bureau-t indítson.

A szakértők szerint, ha pozitív adatok is rendelkezésre állnak majd, pontosabban meg lehet határozni a hitelkérők visszafizetési képességét és fizetési készségét, megakadályozható a túladósodás, jobban fel lehet mérni a kockázatokat, egyszerűbb és gyorsabb lehet a hitelbírálat, s a jó adósok kockázati felára csökkenhet

forrás: penzcentrum.hu

Továbbra is elérhetőnek tartjuk az alapforgatókönyvünkben lefektetett idei 3.8%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt - jelezte egy mai bécsi konferencia keretében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) állandó magyarországi képviselője. Irina Ivascsenko a Reuters-nek hozzátette: ismertek és jelentősnek számítanak az idei évi államháztartási hiány tarthatóságára vonatkozó kockázatok, de hangsúlyozta, hogy ezekre a kockázatokra a költségvetésbe beépített tartalékok kellő fedezetet nyújtanak.

Ivascsenko jelzése szerint a magyar gazdaság továbbra is ki van téve a nemzetközi befektetői hangulat ingadozásának, de hozzátette, hogy a javuló hangulat lehetőséget adhat a további óvatos jegybanki kamatcsökkentésekre Magyarországon.

A Dow Jones tudósítása szerint Ivaschenko azt is hangsúlyozta: az IMF nem tolerálna egy (az uniós módszertan szerint számított) 7%-os GDP-arányos idei államháztartási hiányt, akármilyen módon is jönne az ki (pl. az állami vállalatok adósságátvállalásával).

Az IMF illetékese ezt az erős elutasítást azzal indokolta, hogy szükség van a piaci bizalom megőrzésére, illetve a mostani kormány által nyújtott erős költségvetési fegyelem folytatására. Ha ez lazulna, akkor nem teljesülne az a mostani előrejelzés, hogy jövőre már süllyedésnek indulna a magyar államadósság GDP-arányos mértéke, holott az befektetői szempontból (illetve a majdani euróbevezetés szempontjából is) fontos lenne.

Ivaschenko a hírügynökségnek kétszer is jelezte, hogy bármikor készek tárgyalni a Fidesszel a gazdaságpolitikai kérdésekről és nyitottak arra is, hogy a meglévő hitelmegállapodásról folytassanak egyeztetéseket.

Csökkentette forint alapú jelzáloghitel kamatát az Erste Bank. A versenyképes árazású, forint alapú, így árfolyamkockázat mentes jelzáloghitel január 11-étől érhető el az Erste Bank fiókjaiban. A lakáshitelt az első hat hónapos kamatperiódusban 8,79 százalékos kedvezményes kamattal kínálja a bank

Sztanó Imre, az Erste Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: a gazdasági válság kapcsán már rengeteg szó esett a devizaalapú hitelekről, a sokszor változó árfolyamokról. Az árfolyamkockázat elkerülése érdekében az Erste most még kedvezőbb kamattal kínálja forint alapú jelzáloghitelét.

A versenyképes lakáscélú konstrukciónál 8,79 %-os akciós kamattal indul az ügylet, mely kamat a második kamatperiódustól is csak 9,99 %. (THM 10,56%). A kedvező kamatozású forinthitel 6 hónapos kamatperiódusú, minimális összege 500 ezer forint, maximális összege 50 millió forint lehet, a maximális futamidő pedig 35 év. A termék lakás-takarékpénztári termékkel és megtakarítási életbiztosítással is kombinálható.

A konstrukciót még vonzóbbá teszi, hogy a bank nem számol fel sem kezelési költséget, sem pedig folyósítási jutalékot. További kedvezmény, hogy a kölcsönigénylés során két tulajdoni lapot díjmentesen nyújt ügyfeleinek a bank, és még az értékbecslés díját is visszakaphatják az ügyfelek.

A lakáshitelt felvevő ügyfeleknek 300 ezer forintos Erste Törlesztéskönnyítő Hitelkártyát adnak most ajándékba, első éves kártyadíj nélkül. Az ügyfelek biztonsága érdekében pedig Törlesztési Védelem Biztosítás is igényelhető kedvező áron. Az életbiztosítást is tartalmazó törlesztésvédelmi csomagok a teljes hitelösszegre fedezetet nyújtanak, amennyiben halál, baleseti halál vagy rokkantság következik be.

Sztanó Imre hozzátette: az akciós kamat, valamint az értékbecslési díj kedvezményének igénybevételi feltétele a mindenkori minimálbért elérő havi munkabér jóváírás és minimum két csoportos beszedési megbízás megadása és fennállása a futamidő első három évében. Az akció 2010. január 11-étől visszavonásig tart.

forrás: portfolio.hu

Kitart a forint lendülete a hétfői kereskedésben, miután még mindig lelkesednek a befektetők a külföldi piacokon. Az európai és a régiós tőzsdeindexek is tovább menetelnek, és a forint kiváló teljesítménye sem egyedüli a térségben.

A 266.38-as szinten is megfordult a forint árfolyama, ami további erősödést jelent a pénteki szintekhez képest. A hazai fizetőeszköz utoljára november 18-án volt ilyen erős. A térség devizái kivétel nélkül gyarapodást tudnak felmutatni eddig a hétfői kereskedésben.

forrás: portfolio.hu

Közzétette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódexet, illetve az aláíró és nem aláíró cégek listáját.

A csatlakozó intézmények e naptól kötelesek a Kódex rendelkezéseinek maradéktalan érvényesülése mellett folytatni hitelezési (pénzügyi lízing) tevékenységüket a lakosság körében. A Felügyelet a jövőben folyamatosan ellenőrzi a Kódex rendelkezéseinek betartását és ennek során tett megállapításai alapján kialakított minősítéseit közzéteszi honlapján.

A Felügyelet honlapján közzéteszi továbbá a Kódexhez csatlakozók listájamellett azon intézmények listáját is, amelyek lakossági hitelezéssel (pénzügyi lízinggel) foglalkoznak és nem csatlakoztak a Kódexhez. A Felügyelet külön nevesíti azon intézményeket is, amelyek már kifejezték szándékukat a csatlakozásra, de a konkrét csatlakozásukra bizonyos feltételek bekövetkezését követően kerülhet sor. A Felügyelet közzéteszi továbbá azon intézmények listáját is, amelyektől tevékenységi körükre tekintettel nem elvárt a csatlakozás.

forrás: portfolio.hu

Az irányadó euróövezeti bankközi eurókamat (Euribor) rekord mélységben fejezte be az elmúlt évet. Az irányadó három hónapos határidőre - amely a legjobban jelzi a bankok kölcsönzési kedvét, alapkamat-várakozásait, illetve a keresletet - ismét 0,70 százalék volt az Európai Unió bankszövetségének az óév utolsó napján történt ármegállapításában - írja az MTI.

Az Euribor szerdán érte el a 0,70 százalékot az előző mélységi rekord, a keddi 0,707 százalék után. 2009 tavasza óta csaknem minden nap, de legalább minden héten újabb és újabb rekordot döntött lefelé haladtában. Minden idők csúcsa, három hónapra 5,393 százalékon, 2008. október 9-én volt, a nemzetközi pénzügyi pánik nagy kitörésekor.

A piac nem vár újabb kamatcsökkentést az Európai Központi Banktól (EKB) - alapkamata május óta rekord alacsony, 1 százalékos -, viszont a kereslet nagyon csekély, miközben az EKB továbbra is óriási összegeket zúdít a piacra bővített és rendkívüli refinanszírozási árveréseken, és nyár óta euróövezeti kötvények vásárlása formájában is, erős árversenyt támasztva a szabadpiacnak.

Az Euribor újabb és újabb mélységi rekordjai tehát nemcsak jót jelentenek, nemcsak a piac megnyugvását jelzik, hanem azt is, hogy a gazdasági szereplők hitelkereslete, illetve hitelfelvevő képessége csekély, a bankok rövid távú finanszírozási szükséglete is viszonylag kicsi, illetve azt is inkább az EKB-tól fedezik. Így aztán nemcsak a központi pénzkínálat nagy, hanem a kereslet is gyenge.

Az euróövezeti M3-as pénzellátás, az EKB utolsó összesítése szerint, tavaly novemberben 0,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál az októberi, 0,3 százalékos éves többlet után. A pénzellátás éves növekedése 2009. májusában került először az EKB évi 4,5 százalékos árstabilitási riadóküszöbe alá, és a novemberi éves visszaesés az első volt az euróövezet történetében.

Az összetevőkben azonban némi eltolódás figyelhető meg a lakossági kereslet javára, miután a lakossági kölcsönzés korábban, évek óta a hitelezés leggyengébb pontja volt az euróövezetben, csakúgy, ahogyan a lakossági fogyasztás maga is kimaradt a gazdasági növekedés támogatói közül. Most is gyenge láncszem a lakossági hitelezés, miközben a vállalati hitelezésben tovább romlottak a körülmények.

Tavaly novemberben az euróövezetben a pénzügyi szektoron kívüli vállalatoknak nyújtott kölcsönök értéke 1,9 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, az októberi, 1,2 százalékos éves visszaesés után. A vállalathitelezés növekedési üteme, évi 15,0 százalékkal, 2008. márciusban érte el rekordját. Ugyanakkor 2008. márciusban a háztartásoknak nyújtott hitelek összege csak 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Tavaly novemberben az euróövezeti lakosságnak nyújtott hitelezés 0,5 százalékkal volt több az egy évvel azelőttinél. Ez jelentős fordulat ahhoz képest, hogy idei mélypontján, tavaly szeptemberben éppen 0,3 százalékkal kevesebb hitelt kaptak az euróövezeti háztartások az egy évvel korábbinál.

Habár az euróövezetben a lakossági fogyasztás a jobb időkben is igen lassan vagy időnként egyáltalán nem nőtt, a lakosság eladósodásának üteme meghaladta a bérek és fizetések évi 2-3 százalékos emelkedésének ütemét, amely nemegyszer el is maradt az éves inflációtól.

Most egészségesebbek az arányok a források között, hiszen a harmadik negyedévben az euróövezetben 3,1 százalékos volt az éves nominális béremelkedés, és még novemberben is csak 0,5 százalékig emelkedett az éves infláció.

Az EKB már bejelentette, hogyan tervezi visszavonni a piacról a nagyvonalú likviditáskínálatát, egyúttal megígérte, hogy az első negyedévben még folytatja a korlátlan pénzellátást. Számos elemző úgy véli, hogy - legalábbis a vállalathitelezés adatait látva - az euróövezet központi bankja kénytelen lesz átgondolni terveit a piactámogatás visszavonására.