Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Új és használt lakás vásárlására, korszerűsítésre, késedelmes vagy felmondott jelzáloghitellel terhelt lakás vásárlására, a hátralékos adós általi kisebb lakás vásárlására, illetve a deviza jelzáloghitel kiváltására felvett kölcsönök után vehető igénybe a jövőben az otthonteremtési kamattámogatás, az erről szóló kormányrendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

A legfeljebb harmincmillió forintos lakásra maximum tízmilliós hitel után lehet kamattámogatást igénybe venni. A kamatkorlát kemény, hiszen egy átlagos forintkölcsön már nem támogatható, írja a Napi Gazdaság.

Egy ember csak egyszer

Kamattámogatás csak olyan új lakás vásárlásához vehető igénybe, amely 2010 január 1. után kapott használatbavételi engedélyt, illetve ha ilyennel még nem rendelkezik, akkor az építési engedély dátuma későbbi 2010. január 1-nél. Egy személy egy alkalommal vehet igénybe ilyen támogatást. A rendelet azonban csak azt követően lép hatályba, hogy azt az Európai Bizottság jóváhagyta.

Aki új lakást épít, annak a bekerülési költség 70 százalékáról kell számlát felmutatnia, ha bontott anyagot is használt, a bekerülési költség 20 százalékáig - a felelős műszaki vezető igazolásával - az is beszámítható. Számla csak igazoltan működő cégtől fogadható el. Ugyanezek a szabályok a korábbi lakásfinanszírozási rendeletben is szerepeltek.

Felső korlát

Az új lakásra felvett hitel támogatásának feltétele, hogy a lakás - áfával, de telekár nélkül - ne kerüljön többe 30 millió forintnál. Ekkor a támogatás legfeljebb 10 millió forint hitel után jár. Használt lakás vásárlása vagy felújítása után akkor jár támogatott hitel, ha a vételár, illetve a költség nem több 15 millió forintnál. Ekkor a támogatott hitel 6 millió forint lehet.

Szintén jár támogatott hitel a 180 napon túli törlesztési késedelemben lévő, vagy felmondott kölcsön mögött - fedezetként - lévő lakás vásárlására. A lakás értékét ekkor a bank állapítja meg, és a vevő akkor kaphat támogatott kölcsönt, ha a forgalmi érték Budapesten és a megyei jogú városokban nem több 15 millió, más településen pedig 10 millió forintnál. A támogatott hitel az első esetben 10, a másodikban 7 millió forint lehet.

A hátralékos adós is kaphat

A hátralékos adós is kaphat ilyen hitelt, ha legalább komfortos, kisebb lakást vásárol. Az alapterületre kisebb lakásnak olcsóbbnak is kell lennie, mint amilyet elhagy az adós, viszont az energetikai minősítési osztálya nem lehet rosszabb annál. A devizahitel kiváltására felvett kölcsön után is jár támogatott hitel, amennyiben a forintra váltott hitel 25 százalékát a bank elengedi. A lakás forgalmi értéke azonban nem lehet több a fővárosban 20 millió, másutt 15 millió forintnál, és az adósnak az adott lakásban kell - legalább egy gyermekkel - élnie.

A kamattámogatást akkor adja az állam, ha a bank a rendeletben előírt kamatnál nem magasabban határozza meg a hitelkamatot. Például az egy évig állandó kamatozású kölcsönnél a kamat nem haladhatja meg a 12 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozam 3 százalékponttal növelt mértékét.

Ez a december végi állapot szerint - a másodpiaci referenciahozam alapján - 10,95 százaléknak felel meg, miközben az MNB novemberi statisztikája azt mutatta, hogy az új, lakáscélú forinthitelek átlagkamata 11,20 százalékra nőtt. A kamattámogatás a futamidő első 5 évére jár, és évenként csökken. Például új lakás vásárlásakor és legfeljebb két gyermekig az első évben 60 százalék, míg ettől több gyermek esetén 70 százalék a támogatás. A támogatás az ötödik évben - az előbbi sorrendben - 40, illetve 50 százalékra csökken.

Orbánék futtaták fel

A támogatott lakáshiteleket még az első Orbán-kormány vezetett be 2000 februárjában, majd a következő két évben egyre vonzóbbá tették a rendszert, csökkentették a kamatot, növelték a futamidőt, emelték az igényelhető hitelösszeget és az adókedvezményt.

Elemzők szerint a kétezres évek elején a támogatott hitel egy-három éves időtávon az építőipar felpörgetésén és az ÁFA-bevételek növekedésén keresztül megdobta az állam bevételeit, ugyanakkor később a hatás átfordult, és hosszan elnyúló jelentős terhet jelentett a támogatások folyamatos fizetése. Becslések szerint a kamatterhek évente mintegy 150 milliárd forintos plusz kiadást jelentettek a büdzsének az elmúlt évtizedben, még úgy is, hogy a támogatási feltételeket a Medgyessy-kormány jelentősen szigorította. Míg 2000-ben 17,221 milliárd forintot fordítottak erre, addig 2007-ben már 160,897 milliárd forintot, idén 120 milliárd forintot ment el kamattámogatásra.

Mindez ráadásul úgy, hogy 2004-től már forinthitel iránt érdeklődők száma is csökkent, a támogatott hitel sem tűnt versenyképesnek a látszólag olcsó devizahitelekkel szemben, a lakosság inkább a frank felé fordult. Bajnai Gordonék a válságkezelő csomag részeként átmenetileg fel is függesztették a támogatott lakáshiteleket, majd még szigorúbb feltételekkel indították újra.

Eddig is volt

Az eddig hatályban lévő rendeletben komoly korhatárbeli megkötések voltak: 35 év a felső határ az igénylésnél, a legalább két gyermeket nevelőknél pedig 45 év, az igénylőnek ráadásul csak új lakás vásárlására, építésére vagy felújításra használhatják a kölcsönt. A hitel maximális összege Budapesten és a megyei jogú városokban maximum 12,5 millió, máshol 10 millió forint lehet, felújításnál pedig 5 millió forint. A kamattámogatás az állampapír-referenciahozamhoz kötött, mértéke a felhasználás céljától, illetve az igénylő körülményeitől függ. A támogatott időszak legfeljebb 20 év lehet.

Úgy tűnik, a kormány tanult a hibákból: a korábbinál kisebb lesz a támogatás mértéke, de azt többen vehetik igénybe, és a támogatás hossza is rövidül. Így elkerülhetővé válik az is, hogy a kamatterhek az idő előrehaladtával egyre nagyobb terhet jelentsenek a költségvetésnek.

Nem példa nélküli

A lakáscélú kamattámogatás egyébként nem példa nélküli Európában: bár az állam jellemzően szociális bérlakásokkal segít a rászorulókon – így például Hollandiában a teljes lakásállomány 35 százaléka szociális bérlakás -, több országban is előfordul a magyarhoz hasonló kamattámogatás. Finnországban az 1940-es évek óta költ erre az állam, Lengyelországban pedig 2007 óta biztosítanak támogatott hiteleket a középosztálybeli családoknak lakásvásárlásra – a rendszer ugyanakkor 2009-ben csak 5 milliárd forint körüli összeggel terhelte meg az állami büdzsét.

forrás: index.hu

Újrainduló szociálpolitikai kedvezmény és kamattámogatott hitelek a kormány otthonteremtési csomagjában. A mai Orbán Viktor és Matolcsy György által közösen tartott sajtótájékoztató után a Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette a program részleteit is.

A szociálpolitikai kedvezmény

A támogatásnak az energiatakarékos, élhető, megfelelő komfortérzetet biztosító lakások építését, a gyermekvállalást és a munkavállalást kell ösztönöznie, oly módon, hogy az a korábbi visszaélések lehetőségét kizárja. A szociálpolitikai kedvezményt a támogatási rendelet kihirdetését követően lehet igényelni, a kifizetések 2012-ben indulhatnak, áll a közleményben.

A kedvezmény legfontosabb feltételei között szerepel, hogy azt csak azok vehetik, akiknek még nincs lakástulajdonuk, az egyik szülőnek van legalább fél éve fennálló munkaviszonya, nincs köztartozásuk és legalább B energetikai kategóriájú épület építését, vásárlását valósítják meg. Ez utóbbi pedig magában foglalja a tanúsítással foglalkozó cégek és szolgáltatások várható terjedését.

A szociálpolitikai kedvezmény jellemzői:

- a támogatás összege függ a gyermekszámtól, a lakás nagyságától,
- a támogatás utólagos finanszírozás keretében kerül folyósításra,
- “vállalt” gyermekek esetén is jár (35 év alatti házaspárok esetében - a meglévő gyermekek számától függetlenül - 2 gyermeket lehet előre vállalni, egy gyermeket 4 éven, kettőt pedig 8 éven belül kell “teljesíteni”).
- a - telekár nélkül számított - egy nm-re jutó építési költség (vételár) maximalizálva lesz, hogy luxuslakások építése esetén az állami támogatást ne lehessen igénybe venni,
- A energetikai kategóriájú lakás építése esetén: 1,1 szorzót,
- A+ energiaosztályú lakás építése esetén: 1,2 szorzót,
- passzív ház építése esetén: 1,3 szorzót kell alkalmazni.

A Rogán Antal által ma benyújtott törvénymódosítás szerint a végtörlesztés lehetősége vonatkozna azokra is, akik számára a kölcsön folyósítása szakaszosan történt, valamint azokra is, akik devizában törlesztik hitelüket.

A ma benyújtott módosító javaslat kimondja azt is, “a végtörlesztés egészben vagy részben történő teljesítése érdekében nyújtott kölcsön kizárólag forinthitel lehet”.

A végtörlesztés lehetősége vonatkozna azokra is, akik számára a kölcsön folyósítása szakaszokban történt, akkor a folyósításoknál alkalmazott árfolyamok súlyozott átlagát kell figyelembe venni. Vagyis, ha például az így kapott átlag svájci frank alapú hitel esetén 180-nál nem magasabb, akkor igénybe vehető a végtörlesztés.

A törvény deviza alapú kölcsönszerződésnek minősíti azokat a kölcsönöket is, amelyek törlesztése devizában történik, azzal a kitétellel, hogy a végtörlesztést a fogyasztó forintban teljesítheti.

Miután a köztársasági elnök hétfőn aláírta őket, megjelentek a legfrissebb Magyar Közlönyben is a csökkentett árfolyamon történő végtörlesztésről szóló törvénymódosítások. Több mint százezerre tehető azonban azok száma, akik jelen állapot szerint azért nem vehetik igénybe a lehetőséget, mert a meghatározott árfolyamszintek (frank: 180 forint, euró: 250 forint) felett vették fel deviza alapú jelzáloghitelüket. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál közölték: dolgoznak azon a javaslatcsomagon, mely nekik is segítséget nyújt, a konkrétumokról azonban csak a későbbiekben tudnak bővebb tájékoztatást adni. Egyelőre nem tudni tehát azt sem, vár-e emiatt újabb (akár több tízmilliárd forintos) veszteség a bankszektorra.

Mivel alig van olyan jen alapú hitel, melyet 2 JPY/HUF árfolyam felett nyújtottak a bankok, a Nemzetgazdasági Minisztériumban készülő mentőcsomag gyakorlatilag a frank- és euróhiteleseket érinti.

1. 180 forint feletti árfolyamon felvett frank alapú jelzáloghitelek

A frank alapú jelzáloghitelek nyújtására 2010 augusztusáig volt lehetőségük a bankoknak (ekkor tiltotta meg az Orbán-kormány a jelzálogjog bejegyezését deviza alapú hitelfelvételhez), a frankhitelezés szempontjából legaktívabb időszak azonban 2005 eleje és 2008 vége között volt. Ebben az időszakban közel 4100 milliárd forintnyi frank alapú jelzáloghitelt nyújtottak a bankok, időközben a frank árfolyama szinte kivétel nélkül 180 forint alatt tartózkodott. Ezt követően azonban “elszabadult” az árfolyam, így végül a frankhitelesek közel 5%-a, becsléseink szerint 40-50 ezer adós vette fel frankhitelét 180 forintos árfolyam felett. Felvett hitelük jelenlegi értéke 250 milliárd forint körül lehet. Ők döntően azok tehát, akik 2009-ben vagy 2010-ben vettek fel frank alapú jelzáloghitelt.

2. 250 forint feletti árfolyamon felvett euró alapú jelzáloghitelek

Az euróhiteleseknél teljesen más a kép: 2008 szeptembere előtt a jelenleg meglévő euró alapú jelzáloghiteleknek mindössze 15%-át (70 milliárd forint) helyezték ki a bankok, döntően a 2005 áprilisától 2006 júniusáig tartó időszakban. Ezen időszak nagy részében 250 forint környékén tartózkodott az euró árfolyama, így nehéz megállapítani, az ekkor hitelt felvevők hányad része tartozott a 250 forint alatti tartományba. Az említett 15% mindenesetre egy felső korlátnak tekinthető arra vonatkozóan, hányan is lehetnek a 250 forint alatt hitelt felvett euróhitelesek. 2008 szeptemberét követően ugyanis nem ment 250 forint alá az euró árfolyama. Becsléseink szerint ez a 15% mintegy 10-15 ezer főt takar az összes, kb. 90 ezer főnyi euróhiteles tömegből. Többségben vannak azonban a 2009-2010-ben eladósodott euróhitelesek, akiknél a felvételkori árfolyam döntően 260-270 forint környékén lehetett. Náluk a törlesztőrészlet emelkedése mára durván 5 és 15% közötti, a forint további gyengülése esetén azonban ennél jóval magasabb is lehet.

Számításaink ill. becsléseink szerint tehát összesen 115-130 ezer olyan deviza alapú jelzáloghiteles lehet, aki nem veheti igénybe a végtörlesztést azért, mert kevésbé kedvezőtlen árfolyamon vette fel hitelét, nekik készül a Nemzetgazdasági Minisztériumban egy újabb javaslatcsomag. Becsléseink szerint a több mint 5000 milliárd forintnyi deviza alapú jelzáloghitelből nagyjából 600-700 milliárd forintot képviselhetnek ezek a hitelek. Mivel azonban az ügyfelek eddig elszenvedett árfolyamvesztesége kisebb, náluk (különösen az euróhiteleseknél) alacsonyabb lehet a végtörlesztési hajlandóság. A bankszektor számára ezzel együtt is több tízmilliárd forintos kérdés lehet, esetükben milyen konstrukciót alkalmaz a kormány.

Elkészült az új, támogatott lakáshitelekről szóló kormányrendelet tervezete, így akár még az idén hatályba léphet a jogszabály - írta pontosan meg nevezett forrásból származó értesülését a Világgazdaság pénteken.

A lap szerint az új, a mostaninál jóval szélesebb kört elérő támogatott hitel megjelenése nem okoz majd súlyos terheket a költségvetésnek: új lakásnál 10 millió, használt ingatlanoknál 6 millió forint lesz a maximálisan igénybe vehető hitelösszeg.

Az adósok helyzetét az állampapírhozamhoz kötődő kamattámogatással igyekeznek segíteni, és a konstrukció - elődeihez hasonlóan - csak egy kölcsönnél vehető igénybe: vagyis az igénylőnek nem lehet olyan állami támogatású hitele, amelyet még nem fizetett vissza.

A Világgazdaság közlése szerint a rendelet újdonsága az eddigiekhez képest, hogy két új kedvezményezetti csoport is megjelenik: így támogatják majd azokat a lakásvásárlókat, akik problémás hitellel terhelt ingatlant vesznek át, és azokat is, akik pénzügyi helyzetük rendezése érdekében kisebb lakásba kívánnak költözni.

forrás: index.hu

A kormány és bankszövetség közötti 5 pontos megállapodás néhány eleme pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz, illetve tovább rontja a bankok hitelezési képességét - írja a Magyar Nemzeti Bank kedden megjelent közleményében.

A központi bank szerint az árfolyam átmeneti rögzítése azt a hamis illúziót és biztonságérzetet keltheti az adósokban, hogy megszabadulnak az árfolyamkockázattól. A jelenlegihez képest minél erősebb árfolyamon történik az árfolyamrögzítés, annál lassabb lesz a lakosság adósságállományának leépülése. Illetve annál lassabban csökken az eladósodottság és Magyarország pénzügyi sérülékenysége, hiszen a veszteségszámlán halmozódó árfolyam-különbözetből eredő adósság nem más, mint pótlólagos forint alapú hitelnyújtás.

Az árfolyamrögzítés átütemezéssel, vagy átmeneti könnyítéssel egyforma lehetőséget nyit meg minden jól fizető és egyébként szociálisan nem rászoruló adós számára is. A türelmi időszak elteltével azonban ezek az ügyfelek még a jelenlegihez képest is megnövekedett törlesztési terhekkel nézhetnek szembe, hacsak időközben a forint nem erősödik meg.

Azt hihetjük, több pénzünk van

Az aktuális piaci szinttől nagymértékben eltérő rögzítési árfolyam átmenetileg csökkenti az adósok terheit, ezért ez alatt az időszak alatt növekedhet a hitelből finanszírozott fogyasztás. Fennáll a veszélye ugyanis annak, hogy az adósok egy része az árfolyamrögzítésből megmaradó jövedelmet megtakarítás helyett fogyasztásra fordítja, így nem tud kellőképpen felkészülni arra, hogy a türelmi időszak végén esetleg még a jelenleginél is magasabb törlesztő részletet kell fizetnie. A jelenleg jól teljesítő adósok egy része, ha nem kellően körültekintő és óvatos, a türelmi időszak lejártát követően nemteljesítővé válhat.

A kockázatok miatt a jegybank azt javasolja a kormánynak, hogy az árfolyam rögzítési lehetőség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdőkre terjedjen ki.

Fel kell oldani az árverezési morítóriumot

Az MNB szerint szükség van az árverezési-kilakoltatási moratórium végleges feloldására, mert megnehezíti és megdrágítja a jelzáloghitelezést, és rontja az adósok fizetési hajlandóságát. Esetleges hosszú távú fennmaradása megkérdőjelezhetné a jelzáloghitelezés teljes rendszerét.

Önmagában a moratórium nem oldja meg azoknak az adósoknak a gondjait, akik hiteleiket még azok átütemezésével sem képesek törleszteni, csak átmeneti időt ad a megoldás kidolgozásához.

Az ilyen adósok számára a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása, illetve a lakásváltás és az ehhez kapcsolódó kamattámogatás nyújthat segítséget, ám a lakásváltáshoz kapcsolódó kamattámogatás konstrukciójával, és a Nemzeti Eszközkezelő szabályozásával kapcsolatos részletes információk hiányában ezek hatásairól egyelőre nem lehet állást foglalni.

Túl alacsonyak a kvóták

A moratórium felszabadítását követő árverezési kvóták bevezetése nemcsak a szociális feszültségek mérséklése, hanem a már idáig felhalmozódott portfoliókockázatok kezelése miatt is fontos lépés, amelyet legelőször a Magyar Nemzeti Bank javasolt.

A nemteljesítő adósok ingatlanjainak nagytömegű és egyidejű értékesítése kínálati sokkot, jelentős lakásáresést okozhatna. A jegybank ugyanakkor már korábban is kiemelte, hogy olyan nagyságú kvótát célszerű meghatározni, ami a portfoliótisztításon keresztül képes támogatni a hitelezés beindítását, de egyúttal nem vezet túlzott mértékű lakáspiaci feszültséghez sem.

A kormány és a Bankszövetség által megállapított kvótákat a jegybank a fenti célok tükrében túl alacsonynak tartja, mivel ezek nem teszik lehetővé, hogy a portfoliótisztítás következtében a bankokban elégséges forrás szabaduljon fel új hitelek nyújtásához. A túl alacsony kvóták bevezetése hasonló kockázatokat hordoz, mint a moratórium teljes fennmaradása. A jelzáloghitelek mögötti fedezetek értéke csökken, a bankok mérlegét továbbra is nagymértékben terhelik a nemteljesítő hitelek, ami rontja a hitelintézetek hitelezési képességét és ezáltal negatívan hat a gazdasági növekedésre is. Ezen kockázatok elkerülése érdekében a jegybank magasabb, 5-10 százalékos – az ingatlanpiaci fejlemények és a portfoliótisztítás fényében rendszeresen felülvizsgált – negyedéves árverezési kvóta meghatározását javasolja megfontolásra a kormánynak.

Ötpontos megállapodás jött létre a magyar kormány és a Bankszövetség között - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, aki Patai Mihállyal, a Magyar Bankszövetség elnökével és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel az Országházban ismertette az egyezség részleteit. A frankhitelesek esetében 180, az euróhiteleseknél 250, a jenhiteleseknél 200 forintos védőárfolyam jön, október 1-ig pedig csak a 30 millió forint feletti ingatlanokat árverezik el. Ezt követően az olcsóbb lakásokra negyedévente 2%-os, majd az egyes években fokozatosan növekvő (2012: 3%, 2013: 4%, 2014: 5%) kvóta jön. A bankadót érintő kérdésekben nem született egyezség, euró alapú jelzáloghitelt pedig csak a nagyon jól kereső eurójövedelműek kaphatnak.

Rendkívül sok lakáshiteles számára jelenthet segítséget a kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás - mondta Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke, örömét fejezve ki, hogy sikerült közös nevezőt találni a kormány és a bankok között. Mint mondta, a konzultációk nem érnek véget, bíznak a további sikeres együttműködésben.

Védőárfolyam

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a legfontosabb kérdésekben, az árverezési moratórium feloldásában, az árfolyam-védősávban sikerült megegyezni: a frank esetében 180, az euró estében 250 forint, a jen esetében 200 forint lesz a védőárfolyam. Mint mondta, a még nem lezárt kérdésekben folytatódik az együttműködés, most az egyeztetések új szakasza nyílt meg.

A moratórium feloldásának menete

Kérdésre válaszolva Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondta: 2011. július 1. és 2011. október 1-je között a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok és 20 milliónál nagyobb hitelösszegek esetében lehet árverezni az ingatlanokat. A negyedik negyedévben az érintett, kisebb értékű lakások 2%-a árverezhető el, majd ez az arány 2012-ben negyedévente 3% lesz, és évente 1 százalékponttal nő.

Örülök, hogy hosszú viták után eljött az a pillanat, amelyben együtt tudunk bejelentést tenni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Sikerült találni néhány olyan húsbavágó pontot, amelyekben sikerült egyetértésre jutni a két fél között - mondta. Ötpontos megállapodásról van szó, mely az egyik legfontosabb társadalmi kérdést kezeli. A programot otthonvédelmi akciótervnek nevezhetjük, mely az eladósodott családokat, az “előző korszak áldozatait” segíti. Minderről a parlamentnek jogszabályokat kell alkotnia.

Az öt pont:

1. Árfolyamgát: önkéntes módon rögzített törlesztési árfolyam a lakáshitellel rendelkező devizahitelesek számára. 2014. december 31-ig a frankhitelesek 180 forintos árfolyamon törleszthetnek, hasonló árfolyamgát lesz érvényben az euró- és jenhitelesek esetében is.

2. Lakásárverezések: a moratórium nem tartható fenn, ugyanakkor meg kell védeni az adósokat a lakáspiaci hiénáktól. Ezért először csak nagy értékű és alapterületű ingatlanok árverezésére kerülhet sor, valamint egy településtípus ill. megyék szerinti kvótarendszert alkalmaznak.

3. Segítségnyújtás a bajba jutottaknak: a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása. Ez két módon segít a lakásukat elvesztőknek: zöldmezős állami beruházásként lakásépítési programot indít, valamint a társaság megvásárolja az adós lakását, aki bérlőként lakhat tovább a lakásban. Erre az önkormányzatokkal szoros együttműködést indítanak.

4. Visszaáll az euró alapú lakáshitelezés, mivel a jelenlegi helyzet az EU szabályai szerint nem tarható fenn, de csak az euróalapú, a minimálbért 15-szörösen meghaladó jövedelemmel,rendelkezők vehetik igénybe.

5. Lakásváltási kamattámogatás lép életbe legfeljebb öt éven át, ez legkedvezőbb esetben elérheti az évi 3,5%-ot is.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Ahelyett, hogy már múlt pénteken megszületett volna a megállapodás a kormány és a Bankszövetség között a lakáshitelesek mentőcsomagjáról, az utolsó pillanatban teljesen új elképzelésekkel állt elő a kabinet, így kérdésessé vált, megszületik-e csomag - értesült a Népszabadság.

A kormány által beemelt pontok:

- a bankok aláírásukkal járuljanak hozzá, hogy 2013-ban és 2014-ben is megmaradjon az évi 190 milliárd forint körüli bankadó
- a 2010. december 31-ei értékhez mért, öt százalékot meghaladó, árfolyamszűrt, szerződött összegre vonatkozó lakás- illetve kkv- hitelállománynövekedés öt százalékát nem a bankadóból, csupán annak alapjából írhatnák le a bankok (az eredeti megállapodás a bankadóról, és nem az alapjáról szólt) - mint ismert, ezzel a kkv- és lakáshitelezést kívánták volna támogatni
- az eredetileg tervezett 190 forint helyett 160 forinton rögzítenék az árfolyamot a frankhitelek törlesztőrészletében
- negyedévente az eredeti tervekben szereplő maximum 5% helyett idén negyedévente csak 1, jövőre 2, az ötödik évben 5 százalékát árverezhetnék el a bankok a bedőlt hitelek ingatlanfedezeteinek
- a Nemzeti Eszközkezelő Társaság az eredeti tervekben szereplő arányok (Budapest és megyei jogú városok: 55%, városok: 50%, községek: 35%) helyett csak később (jogszabályban) rögzítendő, alacsonyabb áron venné meg a bankoktól a szociálisan rászorulók lakásait.

A Népszabadság úgy tudja, a módosításokról kedd délután egyeztettek a bankok és a Bankszövetség, ám úgy döntöttek, ebben a formában nem írják alá az egyezséget. Ők a kormány által államtitkári szinten már elfogadott, múlt heti verziót támogatnák. Az ügy kimenetele éppen ezért kérdéses: amennyiben a kormány a módosított változatból alkot jogszabályt, az elnyújthatja a hazai jelzáloghitelezés problémáit.

forrás: portfolio.hu online gazdasági újság

A kormány otthonteremtési programja a felső és az alsó középosztályt is megtámogatná, mert nagyjából mindent tartalmaz, ami az utóbbi három évben a lakáspiac élénkítése és a hitelválság kapcsán elhangzott. A koncepcióhoz a hazai lakáspiaci szereplők teljes spektruma hozzátett, a még nem véglegesített tervezet így elég szerteágazó lett. A dokumentumban körvonalazódik egy bérlakásprogram, de vannak részletek az árfolyamrögzítésről és az eszközkezelőről is.

A kilakoltatási és árverezési moratóriumok július 1-jei feloldását követően megindulhat a bankok jelzáloghitel-portfóliójának kitisztítása, ennek módjával kapcsolatban azonban a közelgő kormányzati beavatkozás mikéntjének ismerete nélkül sok a kérdőjel. A Portfolio.hu szerdai konferenciájának második panelbeszélgetésében a résztvevők többsége egy jól működő bérlakás-piac szükségességét hangsúlyozta, és többen egy fenntartható hitelkamat-támogatási rendszert sem tartottak elképzelhetetlennek. Elhangzott: akár tőkeerős nemzetközi versenytársakat is kaphat az állam a bedőlt banki követelések vevői között.

A korábbi időszakok kormányzati kommunikációja hatására a követeléskezelők azt tapasztalták, hogy azon adósok is elmaradtak kötelezettségeikkel, akik tudtak volna törleszteni. Mára azonban úgy tűnik, javult ez a kommunikáció, így e veszély már kevésbé fenyeget - emelte ki Thummerer Péter, a követeléskezelők szövetségének (MAKISZ) elnöke a konferencián. A szövetség szavai szerint üdvözli azt a formálódó javaslatcsomagot, ami a jelzáloghitelesek megmentését segítené elő, az eddigi időszakban ugyanis rendkívül alacsony aktivitás jellemezte a jelzáloghitelek területén a piacot. Thummerer szerint kétséges, képesek lennének-e a követeléskezelők a moratórium feloldását követően a jelzáloghitelek gyors átvételére. Véleménye szerint ezért a fokozatosság lenne kívánatos.

A Máltai Szeretetszolgálat két éve programot indított a fizetési nehézséggel küzdők megsegítésére. Sokan érzik úgy, hogy egyedül maradtak a problémáikkal - mondta el Major Gábor, a szervezet Hitel-S Programjának vezetője. Véleménye szerint fontos, hogy lezáruljon a bizonytalan korszak, leegyszerűsítve “ne csak a banknak dolgozzanak” a családok. A Máltai Szeretetszolgáltat szerint sem jó a moratórium, üdvözlik ezért, hogy le fog záródni, félnek azonban attól, mi lesz július 1-je után, ugyanis fennáll a veszélye, hogy továbbra is egyedül maradnak az adósok.

Harmati László, az FHB Jelzálogbank üzleti vezérigazgatója szerint a válság előtt olyanok is lakóingatlan-tulajdonhoz jutottak, akik nem tudják állni a lakhatás költségeit. Az elmúlt három évben viszont ha valaki tett ezekért az emberekért, az épp a bankszektor volt a hitelek 12-13%-ának átstrukturálásával - mondta. Harmati azért üdvözli a kiaalakulóban lévő csomagot, mert az árfolyamvédelem már egy előrelépés az eddigiekhez képest - igaz a problémákkal teljes mélységével nem néz szembe. Az egyik legfontosabb teendő, hogy több tízezer ember lakhatását kell megoldani, melyhez elengedhetetlen egy jól működő bérlakás-piac. Harmati László üdvözölte az állam által tervezett kvótarendszert is, mely fokozatossá teszi a moratórium feloldását. Úgy vélte, nem vesznek majd át nagy tömegben ingatlanokat a bankok, és kiemelte: úgy is csökkenthető a nem teljesítő hitelek aránya, hogy a teljes hitelállományt növelik a bankok. Hogy ez megtörténjen, abban az állam pozitív ösztönzése Harmati szerint sokat segíthet, azonban a korábbi kamattámogatási rendszer hibáit ki kellene küszöbölni.

Balogh Imre, az MKB vezérigazgató-helyettese szerint végre befejeződik a “szőnyeg alá söprés”, a korábbiakkal szemben valós szakmai párbeszéd alakult ki, továbbá csökkenhet az erkölcsi kockázat veszélye az erről szóló hírek hatására. Ne legyen illúziójuk a bankoknak, a terhek nagy részét ők fogják viselni - mondta Balogh. A legreménytelenebb helyzetben lévő adósok esetében a problémák egyidejű kezelésére van szükség, ha ez nem történik meg, messze nem lesz olyan hatékony az új rendszer, mint lehetne - emelte ki. Esetükben nem szabad leszűkíteni a kört a devizahitelesekre, igen komoly számúak a bajba került forinthitelesek is. Figyelmeztetett: további állami lépésekre is szükség lehet a jelzálogpiac helyreállítása érdekében. A fizetési nehézségek megoldásában szerinte a későbbi fizetőképességet helyreállító átstrukturálásoknak is lehet szerepük.

Simonyi Tamás, a KPMG közép- és kelet-európai regionális vezetője a konferencia több szereplőjével egyet értve azt mondta: amíg nincs jól működő bérlakáspiac Magyarországon, addig a jelzáloghitelezés problémái újból és újból előkerülnek. Az állam hitelpiaci beavatkozásának költségeivel kapcsolatban feltette a költői kérdést: ismer valaki számokat az idei költségvetésben ezek összegére vonatkozóan? Simonyi szerint kardinális kérdés az is, milyen áron veszi át az állam a bankoktól a bedőlt jelzáloghiteleket. Ha túl alacsony áron, akkor versenytársakat kaphat az állam a vevői oldalon, és érdekes fejlemény lehet, milyen nagy, tőkeerős nemzetközi szereplők jelennek majd meg ezen a piacon.

forrás: portfolió.hu online gazdasági újság