Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Négypontos javaslatcsomaggal állt elő a nemzetgazdasági miniszterhez küldött tegnapi levelében a Magyar Lízingszövetség. Hordós Zoltán, a szervezet elnöke a Portfolio.hu-nak elmondta: javaslataik célja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások a hitelnél könnyebben megszerezhető forráshoz jussanak, és ebből a hatalmas összegű bankadóval sújtott lízingszakma is profitáljon.

A multinacionális vállalatok mindössze 2-3%-ot képviselnek a lízingcégek ügyfelei között, a megfogalmazott javaslatok tehát elsősorban a magyar kis- és középvállalkozásoknak kedveznek - állítja Hordós. Ez az a réteg, melyet az Új Széchenyi Terv is talán legfontosabb fókuszának tekint, és amelynek hatékonyabb finanszírozásából a lízingcégek is ki szeretnék venni a részüket. A javaslatok között van olyan kérdéskör, melynek megoldása már régóta szívügye a Lízingszövetségnek, és most az új kormány felállásával nőttek esélyeik.

A javaslatok dióhéjban:

1. Tegyék lehetővé mindenfajta korlátozás nélkül a gazdasági operatív programokban és az Új Széchenyi Terv egyes programjaiban a zártvégű pénzügyi lízing igénybevehetőségét, csökkentve a programok sokat kárhoztatott merevségét, bonyolultságát. A kkv-k számára ez kisebb saját forrás igényt, a hiteleknél általában kényelmesebben teljesíthető futamidőt jelentene, és a közjegyzői költségek megspórolásával is több tíz milliárd forint maradhatna a zsebükben.

2. A 2007-ben a Lízingszövetség és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által közösen kidolgozott, ám végül zátonyra futott Új Magyarország Lízingprogram elemeihez hasonló, az MFB által refinanszírozott, árfolyamkockázat nélküli, kedvezményes kamatozású lízingkonstrukciókat dolgozzanak ki, ezzel elősegítve a kkv-k kedvező kamatozású forráshoz jutását. Hordós Zoltán szerint a Jeremie program eddig fel nem használt forrásaiból is lehetne ehhez meríteni, és a termelőeszközökön kívül az ingatlanfinanszírozásban is hatékony szerepet játszhatna az új lízingprogram.

3. Az elmúlt időszakban mindössze néhány közbeszerzés miatt mutat fellendülést az autópiac, egyébként továbbra is tetszhalott állapotban van. A gépjármű-értékesítések normál szintre hozása érdekében a Lízingszövetség javasolja, hogy a személyi jövedelemadóból levonható legyen a gépjárműk lízingdíja.

4. Bár a lízingfinanszírozás tavaly számos jogszabályi változásnak köszönhetően több szempontból is ledolgozta hátrányát a hitelezéssel szemben, az ingatlanfinanszírozásban még mindig éri hátrányos megkülönböztetés. A Lízingszövetség ezért azt javasolja, töröljék el az ingatlant lízingbe adó cégeket terhelő 2%-os illetéket, illetve az építményadót ne a lízingbeadónak, hanem a lízingbevevőnek kelljen fizetnie. Utóbbi csak első hallásra hátrányos az ügyfeleknek, a lízingcégek ugyanis a jelenlegi gyakorlatban rájuk hárítják a magánszemélyek adókötelezettségénél nagyobb tételt jelentő céges építményadót.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Holnaptól a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet újabb szigorítása lép életbe. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek hitelezhetőségi limitje, ez a forintban megállapított összeg fejezi ki a maximális havi törlesztési képességet. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt nem haladja meg, euróalapú hitelnél pedig a fenti limit 80 százaléka, egyéb devizanem esetén 60 százaléka a határ.

A hitelintézetek szinte egyöntetűen úgy vélik, ez már nem lesz hatással a piacra, ott már komoly rendet vágtak a március elsejétől érvényes szabályok (a forinthiteleknél a kihelyezett kölcsön nem haladhatja meg a fedezetként felajánlott ingatlan értékének 75, euróhitel esetén 60, más devizahitelnél pedig a 45 százalékát).

Korábban a piacon általános volt, hogy szabad jövedelmük legfeljebb harmadáig vállalhatnak a lakossági ügyfelek törlesztési terhet, ez a hitelboom idején alaposan felpuhult. A bankok az éles verseny miatt egyre inkább üzleti titokként kezelték hitelbírálati szisztémájukat, e téren az új szabályozás sem hozott sok változást. A hitelezhetőségi limit a K&H-nál a bank tájékoztatása szerint nem jelent módosítást korábbi gyakorlatukhoz képest, eddig is létezett ilyen - annyit elmondtak, hogy az ügyfelek szabad jövedelmük 30-50 százalékára vállalhatnak náluk törlesztési terhet. Az arány a jövedelemsávtól függ; a jövedelemvizsgálat háztartásra történik, így további szereplő bevonásával lehet javítani a jövedelmi helyzetet. A Raiffeisennél arról tájékoztatták lapunkat, hogy a hitelezhetőség számos tényezőtől függ, egyetlen mutatószámmal nem lehet kifejezni. A jogszabályváltozás hatására a banknál nem változik a bírálati logika. A Volksbanknál azt hangsúlyozták: korábban is teljeskörűen vizsgálták az ügyfél és háztartása jövedelmi helyzetét, így most csak finomításokra volt szükség.

A jövedelem terhelhetősége - mondták el a Budapest Banknál (BB) - többek között függ az ügylet kockázati besorolásától, az ügyletbe bevonható jövedelmek mértékétől. Ezek alapján a sávok termékenként is eltérőek lehetnek. A vállalható teher összességében állítólag a BB-nél sem változik. Az OTP arról tájékoztatta lapunkat, hogy eddig is vizsgálta a háztartások bevételeit és kiadásait és ezek alapján határozta meg a vállalható törlesztőrészletet, ezen keresztül a felvehető maximális hitelösszeget. A legnagyobb magyarországi hitelintézet nem rögzít felső korlátot a törlesztőrészlet/jövedelem arányra, hanem részletes számítás eredményétől teszi függővé a hitelnagyságot. Akik kevésbé terhelik meg jövedelmüket - tették hozzá -, azoknak enyhébb fedezeti követelménynek kell megfelelniük.

Pozitív adóslista híján a bankok csak ügyfeleik bevallása alapján értesülnek a már fennálló hitelterhekről.

Az elmúlt hónapok változásai biztosan nehéz helyzetbe hozzák a minimálbérre bejelentetteket. A Raiffeisennél ők jelzálogfedezetű hitelt igényelhetnek, ám ekkor is kell adóstársat állítaniuk. A BB szerint önmagában a minimálbér nem kizáró ok, de a maximális hitelösszeg ez esetben lényegesen korlátozottabb. Jelzáloghiteleknél - tették hozzá - létezik a dologi adós fogalma (akinek az ingatlanára kerül a jelzálogbejegyzés), de az adósoknak meg kell felelniük a hatályos bonitásvizsgálatnak. A Volksbank azt jelezte, hogy azok a minimálbéren foglalkoztatottak, akik nem rendelkeznek egyéb kölcsönnel, egy átlagos, 8-10 millió forintos hitelt továbbra is felvehetnek.

forrás: index.hu

Jelentős kereslet- és árcsökkenés; a kisebb, olcsóbb ingatlanok iránti érdeklődés növekedése; a készpénzes vásárlók túlsúlyba kerülése - immár másfél éve ezek jellemzik a lakáspiacot. Melyek a legkeresettebb ingatlantípusok 2010-ben és mik voltak a 2008-as “békeidőben”, miért a panelek lettek a válság legnagyobb vesztesei és a központi lokációjú, kisebb méretű városi lakások a leginkább értékállóak?

Kereslet változás és a hitelesek aránya

Összehasonlításként, alapul a 2008-as év első, még a válságtól nem sújtott felét vették, így két év távlatában vizsgálták a változásokat. A kereslet két év alatt országos átlagban mintegy egyharmadával esett vissza: átlag alatti a csökkenés a válság által kevésbé érintett vevőkörrel jellemezhető budai kerületek (pl. II. és XII. kerületben csak 20%), illetve a budai oldali agglomerációs területek (pl. Szentendrén és környékén 25%) esetében. A vidéki városok közül Győrött átlag alatti, 20-30% közötti a mérséklődés. Kaposváron ugyanakkor 40-50, Tatabányán 35-40% visszaesésről számolhatunk be. A forgalmi visszaesés területileg eltérő mértéke elsősorban az általános gazdasági helyzettel, a lakáskeresők fizetőképességével, megtakarításaival, a bankok hitelezési hajlandóságával, valamint az ingatlanállománnyal függ össze.

“Nem csak a kereslet volumene csökkent jelentősen, de a piacon maradt lakásvásárlók finanszírozási arányai is nagymértékben átalakultak. Míg 2008-ban országosan 30% körüli (ezen belül a budai kerületekben 50, de pl. Kaposváron és Tatabányán csak 5-10%) volt azok aránya, akik vagy már meglévő hitel fedezetcseréjével, vagy teljes egészében készpénzből vettek lakást, addig idén az arányuk már eléri a 70%-ot.” - emelte ki Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője. A regionális eltérések megmaradtak; a II. és XII. kerületben, illetve Siófokon és környékén 90%, ugyanakkor például a kelet-pesti agglomerációban csak 45-50%-ot tesznek ki a készpénzes vevők. A különbség egyrészt a befektetési célú vásárlók arányából, a vevői kör összetételéből, illetve a település vagy terület banki kockázati besorolásából, így a hitelhez jutás lehetőségéből adódik.
A legkeresettebb ingatlanok a válság előtt és ma

Az ingatlan értékesítő hálózat szerint több paraméter mentén adták alább igényeiket a lakáskeresők: kisebb méret, alapterület, szobaszám, alacsonyabb ár, más típus (sorház is lehetőség lett), vagy egyéb igények mellőzése (pl. több fürdőszoba helyett egy).

Amik a legnagyobbat bukták

“Az áresés területenként igen változatos mértékű, 10 és 35% közötti volt az elmúlt két év során. Leginkább a panellakások veszítettek értékükből, elsősorban az elavult gépészet, szigetelés és távfűtés miatt. A válsággal szemben kevésbé ellenállók általában a nagyméretű, a rossz környéken fekvő, a rossz állapotú, vagy belső elrendezésű lakások.” - mondta Valkó Dávid.

Az értékcsökkenést okozhatja emellett az a speciális piaci helyzet is, hogy egy-egy koncentrált területen, pl. vidéki panellakótelepeken megnőtt a kínálat a korábban minimális önerővel vásárolt lakásokból, amiktől most szabadulnának a tulajdonosok, lejjebb nyomva az árakat.

Válságálló ingatlanok

Az esetek nagy részében területenként vannak válságálló ingatlanok, melyek nominál értékben tartják árukat. Leginkább az újépítésű, vagy újszerű, néhány éves lakások jelentettek jó befektetést a válság előtt. Jellemző, hogy városi környezetben a központhoz közeli, kisebb lakások a leginkább válságállóak, egy külön kategóriát pedig a csekély kínálatú, ritka, kuriózum termékek képeznek; ilyenek például a jó fekvésű telkek, magas nívójú családi házak, vagy egy-egy területen ritkának számító új vagy újszerű ingatlanok.

“A válság mélypontját már magunk mögött tudhatjuk, és idén lassan elindul a kilábalás. Bár a piac működésére, az árak alakulására jelentős kockázatot jelent a kényszerértékesítés előtt álló ingatlanok tömege, a befektetési céllal vásárlóknak, illetve azoknak, akik eddig a legkedvezőbb árszintre vártak, nem érdemes tovább késlekedniük.” - tette hozzá Valkó Dávid.

forrás: portfolio.hu

A 361/2009-számú kormány rendelet 2 lépcsőben határozta meg a körültekintő és felelős lakossági hitelezés szabályozását. Az első lépcsőben 2010. március elsejével életbe lépő “plafon törvény” az ingatlanok forgalmi értékét alapul véve állapította meg a maximum kihelyezhető hitelösszeget az egyes devizanemek függvényében. A második lépcsőben meghatározott változások viszont már az igazolható jövedelem terhelhetőségi szintjét is szabályozzák 2010. június 11-i hatállyal.

A 2010. március 1-én életbe lépett változások következtében a fedezetül szolgáló ingatlan(ok) forgalmi értékének meghatározott százalékában korlátozták a felvehető hitel összegét.

Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hiteleknél a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg:

- forint alapon az ingatlan forgalmi értékének 75%-át, pénzügyi lízingnél 80%-át.
- euró alapon az ingatlan forgalmi értékének 60%-át, pénzügyi lízingnél 65%-át.
- egyéb devizanemekben az ingatlan forgalmi értékének 45%-át, pénzügyi lízingnél 50%-át.

Ezeken túlmenően több, az Ügyfelek érdekeit védő szabályozás is életbe lépett, amelyek a következők.

Elállási jog

A hitelszerződéstől a szerződéskötés napját követő tizennégy napon belül indoklás nélkül elállhatsz – a hitel folyósítását követően is - a hitelező csak az államnak vagy önkormányzatnak megfizetett (és vissza nem téríthető, pl. jelzálog bejegyzési illeték) díjra jogosult, egyéb költséget nem számíthat fel (természetesen, ha folyósítva lett a hitel, a tőkét kamataival együtt vissza kell fizetni!)

A törvény szabályozza az előtörlesztés díjának mértékét:

Jelzáloghitel esetén az előtörlesztési díj legfeljebb 2% lehet, kivéve a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönöket, itt 2,5% lehet az előtörlesztés maximális díja.  Egyéb lakossági hitelek esetén, ha az előtörlesztés időpontja a szerződés lejárata közötti idő legfeljebb egy év, akkor 0,5%, amennyiben ez az időpont és a lejárat közötti időtartam egy évet meghaladja, legfeljebb 1% lehet a díj.

Többféle pénznemben történő hitelnyújtás esetén az alacsonyabb limitet kell alkalmazni. A hitelnyújtás összegének a kormányrendelet szerinti elvárások mellett természetesen a Bank belső szabályzatában meghatározottaknak is meg felelnie.

A kormányrendelet szerinti arányok betartásánál a fennmaradó terheléseket mindig az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog összege (és nem az aktuális tartozás) alapján kell figyelembe venni.

A 2010. június 11-én életbe lépő változások.

A hitelnyújtó bank, pénzügyi szervezet innentől kezdve nem nyújthat hitelt kizárólag a hitel biztosítékául nyújtott fedezet (ingatlan, gépjármű) figyelembe vételével, az igénylő magánszemély hitelképességét, illetve hitelezhetõségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia.

A hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálatának egy meghatározott és szigorúan előírt feltételek alapján elkészített belső szabályzat szerint a természetes személy vagy a természetes személy háztartása jövedelmi helyzetén és az ez alapján meghatározott hitelezhetőségi limiten kell alapulnia.

Ez eddig is így történt. Minden banknak, hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozásnak saját belső szabályzata határozza meg milyen típusú jövedelmeket milyen mértékben vesz figyelembe. Az utóbbi egy évben ez jelentősen szigorodott minden finanszírozónál, azonban „minimálbérrel” vagy a „hitel havi törlesztő részletét elérő jövedelemmel” fedezet alapon lehet hitelhez jutni. Várhatóan az egyes hitelezők belső szabályzatai továbbra is különböző módon fogják a hitelezhetőségi limitet meghatározni.

A limiteket nem kell alkalmazni, ha az igénylő dokumentálhatóan a hitel devizanemében fennálló rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és ezen jövedelme eléri legalább az igénylő összes devizában fennálló hitele törlesztőrészleteinek összegét.

A hitelnyújtónak minden esetben figyelembe kell venni a hitelezhetőségi limit meghatározásakor az igénylő összes ismert hiteltartozását, amely a hitelnyújtóval vagy más hitelnyújtóval szemben áll fenn.

A piaci szereplők értelmezése szerint ez annyit fog jelenteni, hogy az igénylőnek a felvenni kívánt hitel havi részleteit és a háztartás kiadásait és megélhetési költségeit is figyelembe véve elegendő jövedelemmel kell rendelkeznie. Az elegendő jövedelem mértéke azonban függ a felvenni kívánt hitel devizanemétől is.

Egy értelmezésünk szerint szimulált példa:

Az igénylő és házastársa részéről az igazolt és figyelembe vehető havi jövedelem: 250.000,- HUF
A megélhetési költség, amellyel az adott bank számol két felnőtt esetében, legyen: 120.000,- HUF
Hiteltörlesztésre fordítható összeg:

130.000,- Forint alapú hitel
104.000,- Ft Euró alapú hitel
78.000,- Ft egyéb devizában felvett hitel esetén.

Tehát a felvenni kívánt hitel törlesztő részlete nem lehet magasabb a fenti limiteknél.

A megélhetési költségek számításánál és a bevételek alapján hiteltörlesztésre fordítható összegről a PSZAF honlapján is kaphatunk iránymutatást.

A változásokat a 2010 június 11. után megkötött hitelszerződésekre kell alkalmazni!

36 ezerrel emelkedett a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. által működtetett Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR, hétköznapi nevén BAR-lista) nyilvántartott adósok száma az I. negyedévben, ezzel már összesen 825 ezer rossz adóst tartanak nyilván a lakossági feketelistán.

A frissen közzétett adatok szerint a fennálló és lezárt hitelmulasztások valamint bankkártya-visszaélések együttes száma március végén megközelítette az 1,478 milliót, 6,5%-kal - mintegy 90 ezer darabbal - emelkedett 2009 végéhez képest. Ezen belül a fennálló mulasztások száma március végén meghaladta az 1,123 milliót, ami 7,5%-os - közel 79 ezer darabos - növekedés december végéhez képest. Ez jóval kedvezőbb az előző két negyedévi dinamikánál, a tavalyi harmadik negyedévben ugyanis még 11,2 %-kal (közel 93 ezer darabbal), a negyedik negyedévben pedig 13,3%-kal (több mint 122 ezer darabbal) gyarapodott a fennálló mulasztások száma.

Az élő mulasztások számának növekedése az első három hónapban nagyjából egyenletesen oszlott meg: januárban 2,5% (+25933 darab), februárban 2,4% (+258710 darab), márciusban 2,5% (+27071 darab) volt.

A KHR lakossági feketelistáján március végén 825 407 személyt tartottak nyilván, 4,6%-kal - 36527 fővel - többet, mint 2009 végén. Tavaly a harmadik negyedévben 2,6%-kal (18 602 fővel), a negyedik negyedévben pedig 7,4%-kal (54 345 fővel) bővült a KHR lakossági részében tárolt személyek száma.

A lakossági körben a “feketelistára” azok kerülnek fel, akik legalább a minimálbér (jelenleg 73 500 forint) összegét kitevő kölcsönösszeg megfizetésével, több mint 90 napon át késlekednek. Az is felkerül a lakossági listára, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl, vagy bankkártyával visszaélést követ el. Az adatokat a mulasztás megszűnését követően még 5 évig nyilvántartják.

A BISZ Zrt. már tavaly megkezdte egy önkéntes alapon nyugvó, teljes listás lakossági nyilvántartási rendszer kiépítését, az idén pedig a bolognai székhelyű CRIF csoport is bejelentette: Magyarországra is kiterjeszti adósinformációs tevékenységét, s már a pénzügyi felügyelet engedélyével is rendelkezik ahhoz, hogy a magánszemélyek és a vállalatok hiteltörténetéről pozitív és negatív adósinformációt is szolgáltató Credit Bureau-t indítson.

A szakértők szerint, ha pozitív adatok is rendelkezésre állnak majd, pontosabban meg lehet határozni a hitelkérők visszafizetési képességét és fizetési készségét, megakadályozható a túladósodás, jobban fel lehet mérni a kockázatokat, egyszerűbb és gyorsabb lehet a hitelbírálat, s a jó adósok kockázati felára csökkenhet

forrás: penzcentrum.hu

Amint az várható volt, ma újabb 24 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, így az alapkamat újabb történelmi mélypontra, 5.25%-ra mérséklődött. A jegybank a befektetői kockázati étvágy függvényében további kamatcsökkentés lehetőségére most is utalt. Az alábbiakban a mai kamatdöntésre, illetve a sajtótájékoztatón elhangzottakra érkezett elemzői kommentárokból emelünk ki néhány gondolatot.

A kamatdöntés indoklásaként kiadott közlemény továbbra is a laza monetáris politika irányába való jövőbeli elmozdulást tükrözi, a gyenge makrogazdasági fundamentumokra hivatkozva - jegyzi meg Gárgyán Eszter. A Citi budapesti elemzője úgy látja, hogy az MNB kamatdöntő testülete a következő hónapokban két főbb tényezőre figyelve határozhat majd az alapkamatról, egyrészt az EU-tagországok magas államadósságából fakadó kockázatokra, másrészt az abból eredő magyar gazdasági sérülékenységre, hogy alacsony a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme, illetve a magas az állam eladósodottsága. Az elemző májusban, az MNB új inflációs jelentése publikálásakor még egy 25 bázispontos kamatcsökkentésre számít, az azt követő időszak kamatcsökkentései az új kormány gazdaságpolitikai intézkedései piaci megítélésétől, illetve a globális kockázati étvágy alakulásától függnek.

Simor Andrásnak, az MNB elnökének a kamatdöntései sajtótájékoztatón elmondott szavai arra utalnak, hogy a jelenleg jósolt 5%-os küsz9b szintnél is tovább mérséklődhet idén a jegybanki alapkamat - kommentálta a fejleményeket Samu János. A Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője úgy látja: az, hogy a magyar jegybank vonakodik az eddig megszokott 25 bázispontosnál nagyobb kamatcsökkentéseket végrehajtani, összefügghet azon jegybanki félelemmel, hogy a görög események a magyar állampapírpiacot, illetve a forint árfolyamát is negatívan érinthetik egy fertőző hullám esetén.

forrás: portfolio.hu

A bankok alacsony kockázatvállalási hajlandósága és a hitelkereslet továbbra is alacsony szintje egyaránt jelentős szerepet tölt be a hitelezés visszaesésében Magyarországon, láthatóak azonban már egyes pozitív jelek a banki hitelezésben - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közzétett felméréséből.

A bankok hitelezési képessége erős, likviditási és tőkehelyzetük nem hátráltatja a hitelezést, kockázatvállalási hajlandóságuk viszont továbbra is nagyon alacsony, így annyi kockázatot sem vállalnak, amennyi indokolt lenne - vélte Nagy Márton, az MNB Pénzügyi Stabilitás területének helyettes vezetője az MNB sajtótájékoztatóján. Ez a magatartás leginkább a vállalati szegmensre jellemző, itt a hitelezési feltételek tovább szigorodtak, ráadásul azt tervezik a bankok, hogy ezeken az év első felében nem lazítanak.

A vállalati szegmensben a nem ár jellegű feltételek (főként fedezetek) szigorodtak leginkább, így tényleg csak a legjobb hitelképességű ügyfelek kapnak itt hitelt - emelte ki Nagy Márton. Két pozitív tendencia szemtanúi lehetünk azonban a lakossági szegmensben: egyrészt a forint alapú hitelezésben ár jellegű lazítás figyelhető meg, azaz a bankok látványos kamatcsökkentésbe kezdtek másrészt az átsrukturált ügyfelek 80-90%-át a bankok újból fizetőképessé tudják tenni, márpedig ez sikerként értékelhető.

Homolya Dániel, az MNB vezető elemzője a hitelezési felmérés részleteit ismertetve elmondta: a bankok hitelkínálatát a kockázatvállalási képességük (tőkehelyzet és likviditási kockázati helyzet), a kockázatvállalási hajlandóságuk (gazdasági kilátások, iparág-specifikus problémák és a kockázati tolerancia változása), illetve egyéb stratégiai tényezők (piaci részesedési célok, versenyhelyzet) szerepe befolyásolja.

A felmérés legfőbb tanulságai:
- a fogyasztási és vállalati hitelezésben tovább szigorodnak a hitelezési feltételek és standardok, de csökken a szigorítók aránya
- a lakáscélú hitelek piacán némi enyhítés tapasztalható (főleg az ár jellegű tényezőkben)
- a bankok hitelezési képessége megerősödött, de a kockázati hajlandósága továbbra is alacsony
- a bankok hitelezési aktivitása erősen szelektált ügyfélkörben jelentkezik (”cherry-picking”)
- a hitelezés visszaesésében a kínálati tényezők mellett továbbra is fontos szerepet tölt be a kereslet alacsony szintje
- 2009 negyedik negyedévében a háztartási hitelportfólió romlása mérséklődött, amelyhez a sikeres átstrukturálások is jelentősen hozzájárultak.

Ami az átstrukturált hiteleket illeti, 2-5% közé tehető az arányuk a teljes lakossági hitelportfólión belül (a bankok 60%-nál 2% alatti az arány), ez főként a fizetőképesség megőrzése érdekében, a gazdasági fordulat reményében történik. A már átstrukturált ügyleteknél 80-90%-ban sikerült megakadályozni a késedelmessé válást.

Minél fedezetlenebb egy hitel, annál nagyobb probléma lehet a fizetési hajlandósággal. Az átsrukturálások aránya a gépjármű-finanszírozásban a legmagasabb, míg a lakáshitelezésben kisebb az átlagnál.

forrás: portfolio.hu

Naponta érkeznek hírek a kínai bankok hitelezési gyakorlatának szigorodásával kapcsolatban. Most a Bank of China jelezte, hogy emeli jelzáloghiteleinek kamatait, megszüntetve a korábban a lakáspiac fellendítésére bevezetett kamatkedvezményt. A hatóságok - bár tagadják - a hírek szerint kvótákat is bevezettek az egyes bankok hitelezésének korlátozására.

Kínai sajtóértesülések szerint a hatóságok hitelezési kvótákat osztottak szét a bankok között, hogy elejét vegyék a tavalyi évben bekövetkezett óriási hitelexpanzió megismétlődésének. Emellett a bankoknak a jövőben naponta kell jelentést tenniük aktuális hitelvolumenükről.

Az első negyedévben összesen 2.4 milliárd jüant hitelezhetnek a bankok (ez még megfelel a tavalyi negyedéves átlagnak) a 21st Century Business Herald információi szerint. Bár a kínai bankfelügyelet tagadja, úgy hírlik, a Bank of China összesen 600, az Industrial and Commercial Bank of China 850, a China Construction Bank 750, az Agricultural Bank of China pedgi 700 milliárd jüant hitelezhet idén. (Egy jüan mintegy 0.15 dollárral egyenértékű.)

A kínai hitelstop a tőzsdék és a reálgazdaság szempontjából is jár áldozatokkal, a túlzott hitelezés viszont a kínai gazdaság túlfűtésével kapcsolatos aggodalmakat erősítette, nem is beszélve az egyre gyakrabban emlegetett eszközár-buborékokról. Egyes ingatlanpiaci intézkedéseknek a hatására az elmúlt hetekben egyébként egyes kínai városokban már csökkentek is az ingatlanárak és eladási volumenek.

Január első hetei nem azt mutatták, hogy a bankok tudomásul vették volna a hitelezés visszafogására vonatkozó kínai kormányzati szándékokat, ezért is fordulhatott elő, hogy január 19-én már 1450 milliárd jüan volt az újonnan kihelyezett hitelek volumene, ez azonban január végére 1100 milliárd jüanra csökkent, mivel számos bank visszavonta már odaítélt hiteleit - számolt be a Reuters. Az év egészére egyébként a tavalyi 9600 milliárd jüannal szemben “csak” 7500 milliárd jüannyi új kihelyezés szerepel a kormány terveiben, ami elemzők szerint még mindig nagyon laza monetáris politikára utal.

forrás: portfolio.hu

Miközben a fejlett részvénypiacok tegnap és ma hajnalban is estek, a dollár pedig féléves csúcsra jutott a görög fejlemények miatt szenvedő euróval szemben, addig a forint szokatlanul stabilnak mutatkozik a közös európai fizetőeszközzel szemben. Úgy tűnik, hogy változóban vannak a korábban megfigyelt piaci összefüggések, korrelációs együtthatók, de nemcsak a forint, hanem a térség többi devizája esetén is.

Az amerikai részvénypiacok tegnapi újabb esése, illetve a dollár ma hajnali féléves euróval szembeni csúcsa korábban könnyen kiváltott intenzív forintgyengülést, most viszont csaknem stabil forintról beszélhetünk az euró ellenében. A tegnap délutáni 271-271.50 körüli jegyzések ma reggelre 271.50-272 közötti emelkedtek. A lengyel zloty és a cseh korona is jól tartja magát.

A dollárral szembeni forintjegyzések továbbra is a 194.50-195 körüli szinten mozognak,a svájci frankkal szembeniek 185 körül mozognak a bankközi piacon.

Ma jelenik meg 11 órakor az eurózóna előzetes januári fogyasztói árindex statisztikája, majd fél háromkor egy nagy jelentőségű adat: a negyedik negyedéves előzetes amerikai GDP-adat. Ez alapvetően befolyásolhatja a délutáni nemzetközi befektetői hangulatot. Délután négy óra előtt teszik közzé a chicagói beszerzési menedzser index, illetve a michigani fogyasztói bizalmi index (felülvizsgált) januári értékeit.

forrás: portfolio.hu

Továbbra is elérhetőnek tartjuk az alapforgatókönyvünkben lefektetett idei 3.8%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt - jelezte egy mai bécsi konferencia keretében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) állandó magyarországi képviselője. Irina Ivascsenko a Reuters-nek hozzátette: ismertek és jelentősnek számítanak az idei évi államháztartási hiány tarthatóságára vonatkozó kockázatok, de hangsúlyozta, hogy ezekre a kockázatokra a költségvetésbe beépített tartalékok kellő fedezetet nyújtanak.

Ivascsenko jelzése szerint a magyar gazdaság továbbra is ki van téve a nemzetközi befektetői hangulat ingadozásának, de hozzátette, hogy a javuló hangulat lehetőséget adhat a további óvatos jegybanki kamatcsökkentésekre Magyarországon.

A Dow Jones tudósítása szerint Ivaschenko azt is hangsúlyozta: az IMF nem tolerálna egy (az uniós módszertan szerint számított) 7%-os GDP-arányos idei államháztartási hiányt, akármilyen módon is jönne az ki (pl. az állami vállalatok adósságátvállalásával).

Az IMF illetékese ezt az erős elutasítást azzal indokolta, hogy szükség van a piaci bizalom megőrzésére, illetve a mostani kormány által nyújtott erős költségvetési fegyelem folytatására. Ha ez lazulna, akkor nem teljesülne az a mostani előrejelzés, hogy jövőre már süllyedésnek indulna a magyar államadósság GDP-arányos mértéke, holott az befektetői szempontból (illetve a majdani euróbevezetés szempontjából is) fontos lenne.

Ivaschenko a hírügynökségnek kétszer is jelezte, hogy bármikor készek tárgyalni a Fidesszel a gazdaságpolitikai kérdésekről és nyitottak arra is, hogy a meglévő hitelmegállapodásról folytassanak egyeztetéseket.