Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Továbbra is elérhetőnek tartjuk az alapforgatókönyvünkben lefektetett idei 3.8%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt - jelezte egy mai bécsi konferencia keretében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) állandó magyarországi képviselője. Irina Ivascsenko a Reuters-nek hozzátette: ismertek és jelentősnek számítanak az idei évi államháztartási hiány tarthatóságára vonatkozó kockázatok, de hangsúlyozta, hogy ezekre a kockázatokra a költségvetésbe beépített tartalékok kellő fedezetet nyújtanak.

Ivascsenko jelzése szerint a magyar gazdaság továbbra is ki van téve a nemzetközi befektetői hangulat ingadozásának, de hozzátette, hogy a javuló hangulat lehetőséget adhat a további óvatos jegybanki kamatcsökkentésekre Magyarországon.

A Dow Jones tudósítása szerint Ivaschenko azt is hangsúlyozta: az IMF nem tolerálna egy (az uniós módszertan szerint számított) 7%-os GDP-arányos idei államháztartási hiányt, akármilyen módon is jönne az ki (pl. az állami vállalatok adósságátvállalásával).

Az IMF illetékese ezt az erős elutasítást azzal indokolta, hogy szükség van a piaci bizalom megőrzésére, illetve a mostani kormány által nyújtott erős költségvetési fegyelem folytatására. Ha ez lazulna, akkor nem teljesülne az a mostani előrejelzés, hogy jövőre már süllyedésnek indulna a magyar államadósság GDP-arányos mértéke, holott az befektetői szempontból (illetve a majdani euróbevezetés szempontjából is) fontos lenne.

Ivaschenko a hírügynökségnek kétszer is jelezte, hogy bármikor készek tárgyalni a Fidesszel a gazdaságpolitikai kérdésekről és nyitottak arra is, hogy a meglévő hitelmegállapodásról folytassanak egyeztetéseket.

Csökkentette forint alapú jelzáloghitel kamatát az Erste Bank. A versenyképes árazású, forint alapú, így árfolyamkockázat mentes jelzáloghitel január 11-étől érhető el az Erste Bank fiókjaiban. A lakáshitelt az első hat hónapos kamatperiódusban 8,79 százalékos kedvezményes kamattal kínálja a bank

Sztanó Imre, az Erste Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: a gazdasági válság kapcsán már rengeteg szó esett a devizaalapú hitelekről, a sokszor változó árfolyamokról. Az árfolyamkockázat elkerülése érdekében az Erste most még kedvezőbb kamattal kínálja forint alapú jelzáloghitelét.

A versenyképes lakáscélú konstrukciónál 8,79 %-os akciós kamattal indul az ügylet, mely kamat a második kamatperiódustól is csak 9,99 %. (THM 10,56%). A kedvező kamatozású forinthitel 6 hónapos kamatperiódusú, minimális összege 500 ezer forint, maximális összege 50 millió forint lehet, a maximális futamidő pedig 35 év. A termék lakás-takarékpénztári termékkel és megtakarítási életbiztosítással is kombinálható.

A konstrukciót még vonzóbbá teszi, hogy a bank nem számol fel sem kezelési költséget, sem pedig folyósítási jutalékot. További kedvezmény, hogy a kölcsönigénylés során két tulajdoni lapot díjmentesen nyújt ügyfeleinek a bank, és még az értékbecslés díját is visszakaphatják az ügyfelek.

A lakáshitelt felvevő ügyfeleknek 300 ezer forintos Erste Törlesztéskönnyítő Hitelkártyát adnak most ajándékba, első éves kártyadíj nélkül. Az ügyfelek biztonsága érdekében pedig Törlesztési Védelem Biztosítás is igényelhető kedvező áron. Az életbiztosítást is tartalmazó törlesztésvédelmi csomagok a teljes hitelösszegre fedezetet nyújtanak, amennyiben halál, baleseti halál vagy rokkantság következik be.

Sztanó Imre hozzátette: az akciós kamat, valamint az értékbecslési díj kedvezményének igénybevételi feltétele a mindenkori minimálbért elérő havi munkabér jóváírás és minimum két csoportos beszedési megbízás megadása és fennállása a futamidő első három évében. Az akció 2010. január 11-étől visszavonásig tart.

forrás: portfolio.hu

Kitart a forint lendülete a hétfői kereskedésben, miután még mindig lelkesednek a befektetők a külföldi piacokon. Az európai és a régiós tőzsdeindexek is tovább menetelnek, és a forint kiváló teljesítménye sem egyedüli a térségben.

A 266.38-as szinten is megfordult a forint árfolyama, ami további erősödést jelent a pénteki szintekhez képest. A hazai fizetőeszköz utoljára november 18-án volt ilyen erős. A térség devizái kivétel nélkül gyarapodást tudnak felmutatni eddig a hétfői kereskedésben.

forrás: portfolio.hu

Közzétette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódexet, illetve az aláíró és nem aláíró cégek listáját.

A csatlakozó intézmények e naptól kötelesek a Kódex rendelkezéseinek maradéktalan érvényesülése mellett folytatni hitelezési (pénzügyi lízing) tevékenységüket a lakosság körében. A Felügyelet a jövőben folyamatosan ellenőrzi a Kódex rendelkezéseinek betartását és ennek során tett megállapításai alapján kialakított minősítéseit közzéteszi honlapján.

A Felügyelet honlapján közzéteszi továbbá a Kódexhez csatlakozók listájamellett azon intézmények listáját is, amelyek lakossági hitelezéssel (pénzügyi lízinggel) foglalkoznak és nem csatlakoztak a Kódexhez. A Felügyelet külön nevesíti azon intézményeket is, amelyek már kifejezték szándékukat a csatlakozásra, de a konkrét csatlakozásukra bizonyos feltételek bekövetkezését követően kerülhet sor. A Felügyelet közzéteszi továbbá azon intézmények listáját is, amelyektől tevékenységi körükre tekintettel nem elvárt a csatlakozás.

forrás: portfolio.hu

Az irányadó euróövezeti bankközi eurókamat (Euribor) rekord mélységben fejezte be az elmúlt évet. Az irányadó három hónapos határidőre - amely a legjobban jelzi a bankok kölcsönzési kedvét, alapkamat-várakozásait, illetve a keresletet - ismét 0,70 százalék volt az Európai Unió bankszövetségének az óév utolsó napján történt ármegállapításában - írja az MTI.

Az Euribor szerdán érte el a 0,70 százalékot az előző mélységi rekord, a keddi 0,707 százalék után. 2009 tavasza óta csaknem minden nap, de legalább minden héten újabb és újabb rekordot döntött lefelé haladtában. Minden idők csúcsa, három hónapra 5,393 százalékon, 2008. október 9-én volt, a nemzetközi pénzügyi pánik nagy kitörésekor.

A piac nem vár újabb kamatcsökkentést az Európai Központi Banktól (EKB) - alapkamata május óta rekord alacsony, 1 százalékos -, viszont a kereslet nagyon csekély, miközben az EKB továbbra is óriási összegeket zúdít a piacra bővített és rendkívüli refinanszírozási árveréseken, és nyár óta euróövezeti kötvények vásárlása formájában is, erős árversenyt támasztva a szabadpiacnak.

Az Euribor újabb és újabb mélységi rekordjai tehát nemcsak jót jelentenek, nemcsak a piac megnyugvását jelzik, hanem azt is, hogy a gazdasági szereplők hitelkereslete, illetve hitelfelvevő képessége csekély, a bankok rövid távú finanszírozási szükséglete is viszonylag kicsi, illetve azt is inkább az EKB-tól fedezik. Így aztán nemcsak a központi pénzkínálat nagy, hanem a kereslet is gyenge.

Az euróövezeti M3-as pénzellátás, az EKB utolsó összesítése szerint, tavaly novemberben 0,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál az októberi, 0,3 százalékos éves többlet után. A pénzellátás éves növekedése 2009. májusában került először az EKB évi 4,5 százalékos árstabilitási riadóküszöbe alá, és a novemberi éves visszaesés az első volt az euróövezet történetében.

Az összetevőkben azonban némi eltolódás figyelhető meg a lakossági kereslet javára, miután a lakossági kölcsönzés korábban, évek óta a hitelezés leggyengébb pontja volt az euróövezetben, csakúgy, ahogyan a lakossági fogyasztás maga is kimaradt a gazdasági növekedés támogatói közül. Most is gyenge láncszem a lakossági hitelezés, miközben a vállalati hitelezésben tovább romlottak a körülmények.

Tavaly novemberben az euróövezetben a pénzügyi szektoron kívüli vállalatoknak nyújtott kölcsönök értéke 1,9 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, az októberi, 1,2 százalékos éves visszaesés után. A vállalathitelezés növekedési üteme, évi 15,0 százalékkal, 2008. márciusban érte el rekordját. Ugyanakkor 2008. márciusban a háztartásoknak nyújtott hitelek összege csak 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Tavaly novemberben az euróövezeti lakosságnak nyújtott hitelezés 0,5 százalékkal volt több az egy évvel azelőttinél. Ez jelentős fordulat ahhoz képest, hogy idei mélypontján, tavaly szeptemberben éppen 0,3 százalékkal kevesebb hitelt kaptak az euróövezeti háztartások az egy évvel korábbinál.

Habár az euróövezetben a lakossági fogyasztás a jobb időkben is igen lassan vagy időnként egyáltalán nem nőtt, a lakosság eladósodásának üteme meghaladta a bérek és fizetések évi 2-3 százalékos emelkedésének ütemét, amely nemegyszer el is maradt az éves inflációtól.

Most egészségesebbek az arányok a források között, hiszen a harmadik negyedévben az euróövezetben 3,1 százalékos volt az éves nominális béremelkedés, és még novemberben is csak 0,5 százalékig emelkedett az éves infláció.

Az EKB már bejelentette, hogyan tervezi visszavonni a piacról a nagyvonalú likviditáskínálatát, egyúttal megígérte, hogy az első negyedévben még folytatja a korlátlan pénzellátást. Számos elemző úgy véli, hogy - legalábbis a vállalathitelezés adatait látva - az euróövezet központi bankja kénytelen lesz átgondolni terveit a piactámogatás visszavonására.

Az, hogy a bankok még a válságban is jövedelmezően tudnak működni, a korábbi prudens üzletpolitika pozitív visszajelzése; a banki Magatartási Kódex Európában előremutató - mondta Király Júlia szerdán, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az MTI tudósítása szerint. 

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a képviselők kérdéseire válaszolva ismertette: a bankok profitjának egy része abból adódik, hogy vannak, akik a jelenlegi hektikus piaci körülmények között ügyesen kereskednek a piacon, így relatíve magasabb pénzügyi jövedelmet tudnak realizálni. Hangsúlyozta: a korábbi magas kamatmarzsok ma azt is jelentik, hogy a bankok a felhalmozott jövedelemből fedezni tudják komoly portfolióveszteségüket. A recesszió miatt ugyanis erőteljesen emelkedik a bankszektor nem teljesítő hiteleinek aránya, és az ebből származó banki veszteség. 

Ha erre nem lenne kellő fedezet a bankoknál, fel kellene őket tőkésíteni - mutatott rá. A magyar bankszektornak azonban nem volt szüksége olyan mértékű feltőkésítésre, mint nyugat-európai társaiknak, és az MNB stressz-tesztje szerint, amely az alappályát, az idei 6.7 százalékos gazdasági visszaesést veszi figyelembe, nincs is szükségük többlettőkére. Hozzátette: az anyabankok vállalták, hogy a jelenlegi tőkésítettséget és az eddigi országgal szembeni kitettség 95 százalékát fenntartják. 

A hitelezés visszaesésének okait elemezve elmondta: a recesszió természetes velejárója, hogy csökken a hitelkereslet. A bankok oldaláról is határozott visszafogás látható ugyanakkor, amit a bankok kockázatkerülésével magyarázott. Az alelnök emlékeztetett arra: az MNB az év eleje óta mondja, hogy nem az alapkamat szintje határozza meg a hitelállományt. Ezt igazolja, hogy az alapkamat azóta radikálisan csökkent, ezt azonban nem követte a hitelállomány felfutása. A magas kamat oka Király Júlia szerint nem a jegybanki alapkamat mértéke, vagy az a kockázati felár, amit egy prudens bank kényszerűen rátesz az alapkamatra, hanem az, hogy a gazdaság szereplőinek kilátásai váltak rosszabbá. A kockázati felárat a garanciaprogramok csökkenthetik. “A mi közös feladatunk az, hogy ezek a garanciaprogramok célt érjenek, mert a programokból származó jövőbeni feltételes veszteség kisebb, mint az esetleges mélyebb recesszióból származó gazdasági veszteség” - hangsúlyozta. 

Az alelnök úgy vélekedett: a banki Magatartási Kódex Európában előremutató, számos olyan korlátozást megfogalmaztak benne a bankok, amelyek a bank-ügyfél kapcsolatot és a felelős fogyasztóvédelmet előreviszik. Azokat a pénzügyi törvényeket, amelyek felelős hitelezésre kényszerítik a bankszektort, most tárgyalja a parlament, ami azt jelenti, hogy a kormányzat saját felelősségét is megértette - jegyezte meg. 

A parlament előtt lévő pénzügyi törvénycsomagnak köszönhetően az uzsorakamattal való hitelezés problémája is mérséklődik, hiszen annak egyik eleme a hitelkamatok korlátozása - mondta. A fő veszélyt egyébként az MNB nem az ilyen típusú intézmények működésében látja, amelyek magas költséggel, de szabályozott piacon, valós piaci igényt elégítenek ki. A veszély az, hogy ha az állam ezeket az intézményeket kizárja a piacról, akkor nem az állam vagy a szabályozott piac, hanem a valódi uzsorások lépnek a helyükre - mondta. 

forrás: portfolio.hu

Az állam nem tehet különbséget gyermek és gyermek között, az államnak azt a felelősségvállalást kell elismerni, amely a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben megmutatkozik. - mondta Varga Mihály az FN.hu-nak Oszkó Péterrel közösen adott interjúban. A táppénzek és a 13. havi nyugdíj visszaállításáról Varga Mihály azt nyilatkozta, ezek sorsa 2010 második felének gazdasági helyzetétől függ. A Fidesz politikusa az IMF hitellel kapcsolatban úgy fogalmazott, nem lehetünk biztosak abban, hogy nem lesz olyan helyzet 2010 elején, hogy ne lenne Magyarországnak szüksége külső segítségre. Jó lenne, ha nem kellene igénybe venni ilyen jellegű segítséget, de sajnos nem lehet kizárni. 

Oszkó Péter pénzügyminiszter a családi pótlék befagyasztásával kapcsolatban elmondta, ezt a lépést meg kellett tenni, a juttatásokat az ország teherviselő képességéhez kell igazítani. Amennyi pénz van, annak a megfelelő helyre kell jutnia. Varga Mihály volt pénzügyminiszter (és a poszt valószínű várományosa a Fidesz részéről) szerint a Fidesz másfajta családtámogatásban gondolkodik. Gondolkodni kell további családtámogatási eszközökön, amelyek hathatósan segíthetnek a rossz demográfiai tendenciák fékezésében. Például a családi adókedvezményt is visszaállítaná a Fidesz. 

A táppénz megszorítások előtti szintre visszaállításáról addig nem beszél a Fidesz, amíg át nem veszi a TB kasszát 2010 áprilisában. Körülbelül hasonlóan nyilatkozott a 13. havi nyugdíjról is, Varga Mihály szerint a nyugdíjak reálértéke 2010 második felében kerülhet napirendre, ma még távoli kérdés. Abban a jelenlegi és a volt pénzügyminiszter is egyetért, hogy nem a 13.havi nyugdíj, hanem a rendes havi nyugdíj reálértéke a lényeges. Oszkó Péter azt mondta, nem adósságból, hitelből szeretnék fedezni a juttatásokat, viszont ha a gazdasági növekedés lehetővé teszi, akkor lehetne például nyugdíjprémiumnak nevezett juttatást fizetni. 

Oszkó Péter szerint nem kell újratárgyalni az IMF hitelt, 6 milliárd a következő kormány rendelkezésére áll. Bár, ahogy hozzátette, az új kormány megteheti, hogy újratárgyalja a Valutaalappal a hitelszerződést, esetleg kérhet egy nagyobb csomagot, de erre nem lesz szükség, olyan állapotba fog elérni a választásokig a kormány, hogy külső finanszírozásra nemzetközi szervezetektől nem lesz szüksége. Ezt a kijelentést Varga Mihály kétkedve kezelte, mondván, nem ismerik teljes mértékben a hitel megállapodások feltételeit, és az sem biztos, hogy nem lesz olyan helyzet 2010 tavaszán, hogy ne lenne az országnak szüksége külső segítségre, ezt sajnos nem lehet kizárni.

forrás: portfolio.hu

Jó hangulatban indult a kereskedés ma reggel az ázsiai piacokon, amelynek hatása a jelek szerint átterjedhet Európára is. Ennek nyomán a forint a pénteki erősödését folytatni tudta ma reggel, így az euróval szemben háromheti csúcsra kúszott.

A vártnál gyengébb, pénteken közzétett magyar GDP-adat nem tudta elvenni a forint erejét, késő délutánra 268.50-ig jutott az euróval szemben, ma reggel pedig további egy egységgel erősödött, ami október 27. óta a legerősebb magyar fizetőeszközt jelenti. A javuló kockázati étvágy jele, hogy a dollár ma reggelre csütörtök után újra megközelítette az euróval szemben az 1.50-es szintet, azaz gyengülőben van. 

Ma reggel tette közzé a Magyar Nemzeti Bank a harmadik negyedéves pénzügyi számlák statisztikát, amelynek egyik negatív üzenete, hogy az utóbbi négy negyedévben GDP-arányos államháztartási hiány 6% fölé ment (a másik, hogy már most 80% közelében áll az államadósság), kedvező viszont az ország finanszírozása szempontjából, hogy a lakossági megtakarítások tovább emelkedtek. Ma délután 3 órakor kezdődik az a sajtótájékoztató, amelyen beszámol a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság szakértői delegációja az elmúlt másfél hét budapesti tárgyalásainak eredményeiről, a legutolsó hitelrészlet felhasználásának tapasztalatairól és a kilátásokról.

A dollárral szembeni forintjegyzések ma reggel már tartósan a 180-as szint alatt mozognak 178.80-179.10 körül, míg a svájci frankkal szembeniek 177.50 körül járnak a bankközi piacon. 

forrás: portfolio.hu 

Jelenleg nem túl nagy az érdeklődés a lakossági hitelek iránt, ez azonban az FHB előrejelzései szerint változhat a jövőben. Éppen ezért nem mindegy, hogyan változnak a devizahitelek kihelyezésének szabályai - mondta az InfoRádióban Harmati László, a bank vezérigazgató-helyettese. A Portfolio.hu információi szerint már ebben a hónapban elkészülhet a jegybank, a Bankszövetség és a Pénzügyminisztérium közös javaslata a hitelezés felelősebbé tételére.

Még nem lábaltunk ki a válságból. A háztartások jövedelme csökkent, a munkanélküliség tíz százalék feletti, a gazdaság helyzete nem túl rózsás. Ilyenkor az emberek visszafogják kiadásaikat, növelik megtakarításaikat, és nem azt nézik, hogyan vállalhatnának többet - mutatott rá az FHB Bank vezérigazgató-helyettese, azt magyarázva, miért csökkent a bankok kihelyezésre.

Azaz a hitelezést nem a bankok fogják vissza, sokkal inkább az igénylők - hangsúlyozta Harmati László.

Ez a periódus, amikor inkább kivárnak az emberek, alkalmas a szabályozás átalakítására - erre minden szereplő szerint szükség is van -, figyelni kell azonban arra, hogy a születő előírások ne legyenek túl szigorúak, olyanok, amelyek feleslegesen fogják vissza túlozott mértékben a lakossági devizahitel-felvételt. Annál is inkább, mert az FHB előrejelzései szerint a hitelfelvételi kedv és a lakásértékesítés fellendülése előtt állunk.

A jegybank már letette a javaslatát, ám hogy ezzel mit kezd a kormány, arról egyelőre nincsenek pontos információk - mondta Harmati László -, csupán azt lehet tudni, hogy a javaslat a hitel és a hitelbiztosíték arányán keresztül próbálná korlátozni a devizahitelezést, annak érdekében, hogy a háztartások devizában történő eladósodása csökkenjen. A kormányzat azt is szorgalmazná, hogy a jövedelemszint vizsgálata jobban beépüljön a hitelezésbe.

A szakértő felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy már számos szabályozás vonatkozik a devizahitelezésre. A többi mellett a banki magatartási kódex, amely előírja például azt, hogy, milyen információkat kell megadni a hitelfelvevőknek, szabályozza a hitel gondozásával kapcsolatos teendőket vagy a hitel árazásának szabályait. De a pénzügyi szolgáltatások közvetítésén, azaz az ügynöki tevékenységen keresztül a fogyasztóvédelmi előírások is érintik a devizahitelezést.

forrás: portfolio.hu

A Magyar Lízingszövetség konferenciáján előadást tartó Karvalits Ferenc, MNB alelnök szerint a jelen piaci helyzetben nincs komoly hatása az általuk javasolt hitel-plafonnak, mivel mind a hitelkereslet, mind a banki hitelkínálat is számottevően szűkült, ezért az alelnök szerint az MNB mostani javaslatának bevezetése nem okoz közvetlen gondot a piacon.

 Magyarország és az egész régió olyan gazdasági stratégiát alakított ki, a gyors reálkonvergencia reményében, amely nagyon komoly egyensúlytalanságot okozott. Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a válság előtti időszakban a háztartások devizában történő eladósodása – amely önmagában (a GDP-hez mérten) nem jelentős szintű – a reálkonvergencia alapján reálisnak tűnhetett, Magyarországon nem volt például a bulgáriaihoz hasonló ingatlan-boom, ám a hektikus árfolyammozgás lehetőségére csak kevesen készültek fel. Ezért döntött a jegybank a közelmúltban, hogy megpróbálja szabályozni ezt a kockázatot.

A Magyar Lízingszövetség konferenciáján előadást tartó Karvalits szerint a jelen piaci helyzetben nincs komoly hatása az általuk javasolt hitel-plafonnak, mivel mind a hitelkereslet, mind a banki hitelkínálat is számottevően szűkült, ezért az alelnök szerint az MNB mostani javaslatának bevezetése nem okoz közvetlen gondot a piacon. Helyzetüket a Költségvetési Tanácshoz hasonlította: a mostani lépést a piacnak szánt üzenetnek kell tekinteni, amelyben jelzik: a kockázatot nem engedik eszkalálódni. Az igazi kérdés nem ez, hanem az, hogy sikerül-e a költségvetésnek fenntartható pályára állnia. Ekkor az MNB le fogja tudni szorítani az inflációt, árstabilizáció lesz, esni fognak a kamatok, s így reális alternatívává válik majd forintfinanszírozás. Karvalits emlékeztetett rá, hogy a helyzet már közel van: az eurókamatok 8-8,5 százalék körül forognak, miközben már lehet 10 százalék alatt forinthitelhez jutni.

Kissé másképp látják a kérdést a lízingtársaságok képviselői. Adataik szerint az autófinanszírozásban az MNB által meghatározott limitértékek felére vágnák a piacot és épp azokat zárnák ki az autólízingből, akik első, alsókategóriás kiskocsujukat szeretnék megvásárolni. A hitelfedezeti érték (LTV) az autófinanszírozásban forint alapon 54, euró alapon 64, míg svájci frank alapon 66 százalék volt az év eddigi időszakában – ez egyébként számottevő csökkenés a tavalyi átlagos 71 százalékhoz képest.

Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke az adminisztratív szabályok limitek példájaként említette a deviza-hitelezésre adott MNB javaslatot. Szerinte ugyanakkor lehet egy olyan típusú jogszabályi előírást hozni, amikor azt mondjuk, hogy ha egy szintet meghaladnak a hitelezésben a pénzintézetek, akkor abban az esetben számottevően megnő a tőkekövetelmény – innen ez árazási- és költség-kérdéssé tenné a limit feletti hitelezést, amely piaci alapú kényszert jelentene. Farkas szerint a felügyeletek ez utóbbi megoldást szokták támogatni és csak ennek kimerülése esetén tartják megoldásnak az adminisztratív limitekett. Van lehetőség az önszabályozásra is, de ennek nagy hátránya, hogy komoly versenyjogi aspektusa van.

Fogyasztóvédelmi oldalon ugyanakkor érdemes lehet elgondolkozni azon Farkas szerint, hogy ne törvényi megszorítások legyenek. Itt az lehet az indok, hogy a piac ismeri magát, tisztában van a tisztességes verseny előírásaival. Farkas az Önszabályozó Reklámtestületet ajánlotta példaként – szerinte a reklámpiacon mód sincs arra, hogy egy törvény aprólékosan szabályozza ezt a piacot. A testület döntései nem ellentmondás-mentesek, nem vitamentesek, de mindenki által elfogadott sorvezetőt adnak – hangsúlyozta a PSZÁF elnöke.

Farkas Ádám szerint a banki magatartási kódex a teljes önszabályzás és a törvényi szabályozás között áll. A kódex megszületése óta benyújtott törvények között most van egy uniós irányelv átvételéről szóló törvényjavaslat, amely lényegében hasonlatos szabályokat alkalmaz, mint maga a kódex. Farkas szerint jobb, ha nem mindent törvény szabályoz.

A PSZÁF elnöke szerint nem okoz sok konfliktust az, hogy a felügyelet egyszerre lát el prudenciális és fogyasztóvédelmi szerepet. A háztartások devizakitettségének kérdéskörében például a fogyasztóvédelmi probléma létezett először: az egyes intézmények úgy adtak el hitelt, hogy nem tájékoztatták megfelelően az ügyfelet, a tájékoztatás nem volt megfelelő. Farkas hangsúlyozta: korántsem hihető, hogy tudatos elhallgatás volt az ügy mögött: maguk a piaci szereplők sem számoltak ilyen mértékű elmozdulásra az árfolyamok tekintetében, mind ők, mind a hitelfelvevők alábecsülték a kockázatokat. Mivel a problémás hitelek aránya egy-egy szereplőnél már portfólió szintű gondokat okozhatott, a fogyasztóvédelmi gondból a tőkeveszteség miatt prudenciális probléma lett. Mivel ez több bankot érintett (ráadásul ezek a bankok most globálisan érzik a gazdasági válságot), a gond már makrószintű problémákat okozhat.

Farkas Ádám szerint a válság tanulsága nemzetözi és magyar szinten is az volt (nálunk ráadásul ez kevésbé igaz), hogy a felügyeletek nem tudták betölteni megelőző szerepüket. A helyzetet értékelve született meg a döntés, hogy ezen változtatni kell. Növelni kell az intézmény függetlenségét, a jegybanki szempontokat össze kell hangolni a felügyeleti szempontokkal (ennek meg kell teremteni az intézményes formáját) és korlátozott körű szabályozási jogot kell adni az érintett szerveknek (MNB, PSZÁF).

Farkas szerint napirenden van a közvetítői szektor (ügynökök) szabályozása. Ez szintén jó példa arra, hogy többszintű kockázatról van szó. A képzési szinttől az ösztönzés (jutalék) feltételrendszerének megalkotásáig szükség van a szabályozásra.

forrás: napi.hu