Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Sokan családi, rokoni, baráti kölcsönből, illetve ajándékba kapott pénzből oldják meg devizahitelük végtörlesztését. Előbbinél nem árt szerződést kötni, utóbbinál pedig körültekintően kell eljárni, mert adott esetben súlyos vagyonszerzési illetéket kell megfizetni.

A végtörlesztés adó- és illetékmentes, ha viszont annak forrása ajándékból származik, akkor jelentkezhet illetékfizetési-, illetve bejelentési kötelezettség is. A pénz ingóságnak számít, így ajándékozása alapesetben illetékköteles, ha 150 ezer forintnál nagyobb összegről van szó. Nem kell megfizetni az ajándékozáshoz kapcsolódó vagyonszerzési illetéket, ha a megajándékozott egyenes ági rokonától kapja a pénzt, bármilyen formában is történik az átadása (készpénzben, bankszámlára befizetve, vagy bankszámláról bankszámlára utalva).

Ha viszont nem egyenes ági rokontól jön a pénz, akkor csak egyetlen esetben mentes az illeték alól: ha bankszámláról bankszámlára utalják. Ezt a jogszabály takarékbetét ingyenes megszerzésének tekinti, ami minden esetben mentességet élvez, akkor is, ha egy idegentől jött a pénz.

Bármilyen formában történik is az ajándékozás, fontos, hogy az átadástól számított harminc napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnál, akkor is, ha illetékmentesség áll fenn. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni, utóbit illetékmentesen hitelesítik. Ha az ajándékozásról nem készült okirat, akkor szóban is lehet bejelentést tenni, amiről az adóhatóság igazolást ad.

A magánszemélyek egymás közötti kölcsönszerződését ugyan nem kell papírra vetni ahhoz, hogy érvényes legyen, de nem árt írásba foglalni, mert később egy esetleges bírósági eljárás során a szóban megkötött kölcsönszerződés tartalmát nagyon nehéz bizonyítani. Nagyobb összeg esetén érdemes közjegyző, vagy ügyvéd előtt megkötni a kölcsönszerződést, biztos ami biztos alapon, de az interneten számos helyről letölthető keretszerződés is megteszi, ha két tanú előtt írják alá.

forrás: index.hu

Rövidebb időre szólna, mint a jelenleg élő konstrukciók, de szélesebb réteg vehetné igénybe. A kormány előtt fekvő jogszabálytervezet a bajba jutott adósokat kisebb lakásba terelné, és a hitellel terhelt lakások megvételét is segítené. Végtörlesztésre nem lehetne igénybe venni, a nagycsaládok járnának vele a legjobban. A második Orbán-kormány kevésbé bőkezű, mint az első, de követi a tavaszra kidolgozott szakmai stratégia ajánlásait.

“Hamarosan a kormány elé kerül a devizahitelesek megsegítését szolgáló új kamattámogatásról szóló rendelet. A tervek szerint kamattámogatást igényelhet a hátralékos hiteladós kisebb, alacsonyabb értékű lakás megvásárlása esetén” - közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden egy szocialista kérdésre adott írásbeli válaszában.

A támogatott forinthitel azonban nemcsak a devizahiteleseknek segítene, úgy tudjuk, új és használt lakás vásárlásához, építéshez és korszerűsítéséhez is felhasználható lesz az államilag támogatott forintalapú hitel. A támogatott hitellel megvásárolt, vagy felépített új lakás nem kerülhet többe 30 millió forintnál, a maximálisan igényelhető összeg pedig 10 millió forint lesz. Használt lakás legfeljebb 15 millió forintba kerülhet, az igényelhető legmagasabb támogatott hitelösszeg pedig 6 millió forint, amit 2014 végéig lehet kérni az elképzelés szerint.

Forrásaink szerint a kormány előtt fekvő tervezet külön kezeli a bajba jutott hiteleseket, más határidők és összegek vonatkoznak azokra, akik késedelmes jelzáloghitellel terhelt lakást szeretnének venni, vagy hátralékos adósok, és kisebb lakásba költöznének. Ők a jövő év végéig igényelhetik a kamattámogatott kölcsönt.

Kisebb lakás az adósoknak

A késedelmes kölcsönnel terhelt budapesti lakások értéke legfeljebb 15 millió forint lehet, vidéki ingatlan esetén 10 millió a felső határ, ami után 10, illetve 7 millió forint támogatott hitelt lehet igényelni. A hátralékos adós pedig csak akkor veheti igénybe a kamattámogatást, ha olyan kisebb, és olcsóbb ingatlanba költözik, aminek az energetikai minősítési osztálya legalább olyan jó, mint az előző lakásának.

A kamattámogatás, ahogy a tavasszal az Otthonteremtési Tanácsadó Testület lefektette stratégiában is szerepelt, egységesen mindenkinek öt évre szól, és csak egyszer vehető igénybe, mértéke azonban kategóriánként eltérő. A két gyermek alatt az első évben az állampapír referenciahozam 60 százaléka, majd évről-évre kevesebb, az ötödik évben a referenciahozam 40 százaléka.

Előnyben a nagycsaládok

A kettőnél több gyermekes családok esetén a támogatás mértéke az első évben a referenciahozam 70 százaléka, innen megy le öt év alatt 50 százalékig. Használt lakás vásárlása esetén, illetve késedelmes adós lakásvásárlásakor a referenciahozam 50 százaléka a kamattámogatás, az ötödik évben már csak 30 százalék. Aki késedelmes hitellel terhelt lakást vásárol, az az első és második évben 50 százalékos kamattámogatást kap, a támogatás mértéke csak a harmadik évben kezd el csökkenni, az ötödik évre 35 százalékig.

Nem lesz jó végtörlesztésre

Úgy tudjuk, a törvényjavaslat ugyanakkor kikötésekkel is élne, például az eladó és vevő nem lehetnek egymás hozzátartozói, a kamattámogatás nem nyújtható lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított kölcsönökre, és áthidaló kölcsönökre, valamint meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére.

Már tavasszal felvetették

Az új kamattámogatási rendszer alapjait az Otthonteremtési Tanácsadó Testület fektette le még tavasszal, igaz, ők a használt lakás vásárlást legfeljebb 5 millió forintig segítették volna, és a gyermekes családok drágább lakásra is igénybe vehették volna a támogatást: gyermekszámtól függően akár 15 millió forintig emelték volna a összeget.

Elképzelhető, hogy a kormány a támogatott lakáshitelezés újbóli felfuttatásával szeretné kárpótolni a bankokat a végtörlesztés miatt őket ért károkért - vázolta fel a döntés egyik lehetséges hátterét az Index által megkérdezett pénzügyi szakértő. Az állami támogatás ugyanis növeli az ügyfelek fizetőképességét, így a bankok több embernek tudnak hitelt adni.

Orbánék futtatták fel

A támogatott lakáshiteleket még az első Orbán-kormány vezetett be 2000 februárjában, majd a következő két évben egyre vonzóbbá tették a rendszert, csökkentették a kamatot, növelték a futamidőt, emelték az igényelhető hitelösszeget és az adókedvezményt.

Elemzők szerint a kétezres évek elején a támogatott hitel egy-három éves időtávon az építőipar felpörgetésén és az ÁFA-bevételek növekedésén keresztül megdobta az állam bevételeit, ugyanakkor később a hatás átfordult, és hosszan elnyúló jelentős terhet jelentett a támogatások folyamatos fizetése. Becslések szerint a kamatterhek évente mintegy 150 milliárd forintos plusz kiadást jelentettek a büdzsének az elmúlt évtizedben, még úgy is, hogy a támogatási feltételeket a Medgyessy-kormány jelentősen szigorította. Míg 2000-ben 17,221 milliárd forintot fordítottak erre, addig 2007-ben már 160,897 milliárd forintot, idén 120 milliárd forintot ment el kamattámogatásra.

Mindez ráadásul úgy, hogy 2004-től már forinthitel iránt érdeklődők száma is csökkent, a támogatott hitel sem tűnt versenyképesnek a látszólag olcsó devizahitelekkel szemben, a lakosság inkább a frank felé fordult. Bajnai Gordonék a válságkezelő csomag részeként átmenetileg fel is függesztették a támogatott lakáshiteleket, majd még szigorúbb feltételekkel indították újra.

Most is van

A most hatályban lévő rendeletben komoly korhatárbeli megkötések vannak: 35 év a felső határ az igénylésnél, a legalább két gyermeket nevelőknél pedig 45 év, az igénylőnek ráadásul csak új lakás vásárlására, építésére vagy felújításra használhatják a kölcsönt. A hitel maximális összege Budapesten és a megyei jogú városokban maximum 12,5 millió, máshol 10 millió forint lehet, felújításnál pedig 5 millió forint. A kamattámogatás az állampapír-referenciahozamhoz kötött, mértéke a felhasználás céljától, illetve az igénylő körülményeitől függ. A támogatott időszak legfeljebb 20 év lehet.

Úgy tűnik, a kormány tanult a hibákból: a korábbinál kisebb lesz a támogatás mértéke, de azt többen vehetik igénybe, és a támogatás hossza is rövidül. Így elkerülhetővé válik az is, hogy a kamatterhek az idő előrehaladtával egyre nagyobb terhet jelentsenek a költségvetésnek.

Nem példa nélküli

A lakáscélú kamattámogatás egyébként nem példa nélküli Európában: bár az állam jellemzően szociális bérlakásokkal segít a rászorulókon – így például Hollandiában a teljes lakásállomány 35 százaléka szociális bérlakás -, több országban is előfordul a magyarhoz hasonló kamattámogatás. Finnországban az 1940-es évek óta költ erre az állam, Lengyelországban pedig 2007 óta biztosítanak támogatott hiteleket a középosztálybeli családoknak lakásvásárlásra – a rendszer ugyanakkor 2009-ben csak 5 milliárd forint körüli összeggel terhelte meg az állami büdzsét.

forrás: index.hu

A Rogán Antal által ma benyújtott törvénymódosítás szerint a végtörlesztés lehetősége vonatkozna azokra is, akik számára a kölcsön folyósítása szakaszosan történt, valamint azokra is, akik devizában törlesztik hitelüket.

A ma benyújtott módosító javaslat kimondja azt is, “a végtörlesztés egészben vagy részben történő teljesítése érdekében nyújtott kölcsön kizárólag forinthitel lehet”.

A végtörlesztés lehetősége vonatkozna azokra is, akik számára a kölcsön folyósítása szakaszokban történt, akkor a folyósításoknál alkalmazott árfolyamok súlyozott átlagát kell figyelembe venni. Vagyis, ha például az így kapott átlag svájci frank alapú hitel esetén 180-nál nem magasabb, akkor igénybe vehető a végtörlesztés.

A törvény deviza alapú kölcsönszerződésnek minősíti azokat a kölcsönöket is, amelyek törlesztése devizában történik, azzal a kitétellel, hogy a végtörlesztést a fogyasztó forintban teljesítheti.

Miután a köztársasági elnök hétfőn aláírta őket, megjelentek a legfrissebb Magyar Közlönyben is a csökkentett árfolyamon történő végtörlesztésről szóló törvénymódosítások. Több mint százezerre tehető azonban azok száma, akik jelen állapot szerint azért nem vehetik igénybe a lehetőséget, mert a meghatározott árfolyamszintek (frank: 180 forint, euró: 250 forint) felett vették fel deviza alapú jelzáloghitelüket. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál közölték: dolgoznak azon a javaslatcsomagon, mely nekik is segítséget nyújt, a konkrétumokról azonban csak a későbbiekben tudnak bővebb tájékoztatást adni. Egyelőre nem tudni tehát azt sem, vár-e emiatt újabb (akár több tízmilliárd forintos) veszteség a bankszektorra.

Mivel alig van olyan jen alapú hitel, melyet 2 JPY/HUF árfolyam felett nyújtottak a bankok, a Nemzetgazdasági Minisztériumban készülő mentőcsomag gyakorlatilag a frank- és euróhiteleseket érinti.

1. 180 forint feletti árfolyamon felvett frank alapú jelzáloghitelek

A frank alapú jelzáloghitelek nyújtására 2010 augusztusáig volt lehetőségük a bankoknak (ekkor tiltotta meg az Orbán-kormány a jelzálogjog bejegyezését deviza alapú hitelfelvételhez), a frankhitelezés szempontjából legaktívabb időszak azonban 2005 eleje és 2008 vége között volt. Ebben az időszakban közel 4100 milliárd forintnyi frank alapú jelzáloghitelt nyújtottak a bankok, időközben a frank árfolyama szinte kivétel nélkül 180 forint alatt tartózkodott. Ezt követően azonban “elszabadult” az árfolyam, így végül a frankhitelesek közel 5%-a, becsléseink szerint 40-50 ezer adós vette fel frankhitelét 180 forintos árfolyam felett. Felvett hitelük jelenlegi értéke 250 milliárd forint körül lehet. Ők döntően azok tehát, akik 2009-ben vagy 2010-ben vettek fel frank alapú jelzáloghitelt.

2. 250 forint feletti árfolyamon felvett euró alapú jelzáloghitelek

Az euróhiteleseknél teljesen más a kép: 2008 szeptembere előtt a jelenleg meglévő euró alapú jelzáloghiteleknek mindössze 15%-át (70 milliárd forint) helyezték ki a bankok, döntően a 2005 áprilisától 2006 júniusáig tartó időszakban. Ezen időszak nagy részében 250 forint környékén tartózkodott az euró árfolyama, így nehéz megállapítani, az ekkor hitelt felvevők hányad része tartozott a 250 forint alatti tartományba. Az említett 15% mindenesetre egy felső korlátnak tekinthető arra vonatkozóan, hányan is lehetnek a 250 forint alatt hitelt felvett euróhitelesek. 2008 szeptemberét követően ugyanis nem ment 250 forint alá az euró árfolyama. Becsléseink szerint ez a 15% mintegy 10-15 ezer főt takar az összes, kb. 90 ezer főnyi euróhiteles tömegből. Többségben vannak azonban a 2009-2010-ben eladósodott euróhitelesek, akiknél a felvételkori árfolyam döntően 260-270 forint környékén lehetett. Náluk a törlesztőrészlet emelkedése mára durván 5 és 15% közötti, a forint további gyengülése esetén azonban ennél jóval magasabb is lehet.

Számításaink ill. becsléseink szerint tehát összesen 115-130 ezer olyan deviza alapú jelzáloghiteles lehet, aki nem veheti igénybe a végtörlesztést azért, mert kevésbé kedvezőtlen árfolyamon vette fel hitelét, nekik készül a Nemzetgazdasági Minisztériumban egy újabb javaslatcsomag. Becsléseink szerint a több mint 5000 milliárd forintnyi deviza alapú jelzáloghitelből nagyjából 600-700 milliárd forintot képviselhetnek ezek a hitelek. Mivel azonban az ügyfelek eddig elszenvedett árfolyamvesztesége kisebb, náluk (különösen az euróhiteleseknél) alacsonyabb lehet a végtörlesztési hajlandóság. A bankszektor számára ezzel együtt is több tízmilliárd forintos kérdés lehet, esetükben milyen konstrukciót alkalmaz a kormány.

A köztársasági elnök aláírta az “otthonvédelemmel összefüggő” egyes törvények módosításáról szóló törvényt; a jogszabály megjelent a hétfői Magyar Közlönyben, írja az MTI. A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

A törvény átmeneti időre lehetővé teszi, hogy az adósok ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített árfolyamon végtörleszthessék, illetve meghatározott körben adó- és illetékmentességet ír elő a devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programban részt vevők és a szociálisan rászorulók megsegítése érdekében.

A végtörlesztést svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthetik az adósok.

Ezen árfolyamok alkalmazása akkor kötelező a pénzintézeteknek, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. Emellett az adósoknak vállalniuk kell az áthidaló- vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás végtörlesztését is, amennyiben devizakölcsönükhöz kapcsolódik ilyen.

A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igényüket december 30-ig kell bejelenteniük a banknak, és az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kell teljesíteniük a végtörlesztést.

Ha a hiteladós teljesíti a feltételeket, a finanszírozó nem utasíthatja el a végtörlesztési igényt, és legkésőbb 60 napon belül elő kell készítenie a szerződés lezárását.

Az ingatlanfedezetes devizahitel és a gyűjtőszámlahitel végtörlesztéséért nem számítható fel költségtérítés és egyéb díj vagy jutalék.

A törvényjavaslatot szeptember 16-án terjesztette a parlament elé a fideszes Rogán Antal, az Országgyűlés pedig szeptember 19-én fogadta el azt.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

A bankok és adósaik számára egyaránt nagy előrelépést jelent a pozitív adóslista felállítása, amiről hétfőn meggyőző többséggel döntött az Országgyűlés. Nagy Róbert, a Központi Hitelinformációs Rendszert (KHR) működtető BISZ Zrt. elnök-vezérigazgatója a Portfolio.hu-nak úgy nyilatkozott: a rövidesen felálló rendszer a legjobb nemzetközi példákat követi, minőségi fordulatot hoz ugyanis a bankok kockázatkezelési gyakorlatában, javítva a ténylegesen hitelképes adósok hitelhez jutási esélyeit. Adataik adóslistára történő továbbításáról a hiteleseket tájékoztatni fogják a bankok a törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül.

Kitűnően bevált Belgiumban az ott 2003 óta működő pozitív adóslista, mely egy korábbi negatív listás rendszer kiegészítésével jött létre. A Rogán Antal törvényjavaslata nyomán hétfőn megszavazott új szabályozás ezt a jó példát követi - mondta Nagy Róbert. Bár a törvény még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, az Országgyűlés honlapján elérhető szöveg alapján az eddigi negatív lakossági adóslistát egy pozitív lista egészíti ki hazánkban is. Ez azt jelenti, hogy a 90 napon túli, minimálbért meghaladó késedelembe esett, vagy más mulasztást elkövető adósok mellett azokat is nyilvántartja majd a BISZ Zrt., akik ilyen késedelemmel vagy mulasztással nem rendelkeznek, de fennálló hitelszerződésük van valamelyik pénzügyi intézménynél.

Nem előzmény nélküli nálunk sem a pozitív adóslista, hisz az ügyfelek önkéntes hozzájárulása és a bankok ugyancsak önkéntes adatszolgáltatása alapján a BISZ Zrt. már 2009 óta működteti Credit Reference nevű pozitív adóslistáját, igaz, ebbe az adatok feltöltése állami kényszer híján eddig csak fokozatos volt. Hasonló rendszerrel rendelkezik a nyilvánosság elé 2010 márciusában lépő, olasz hátterű CRIF Zrt. is. E két pozitív adóslistához képest az új szabályozás nagy előnye, hogy kötelezővé teszi a pénzügyi intézmények számára a rendszerhez történő csatlakozást, ezáltal minden bank minden ügyfelének vonatkozó adatai hozzáférhetővé válnak a hitelezők számára.

A hozzáférés azonban továbbra sem automatikus: a hitelfelvétel során ügyfele hozzájárulását kell kérnie a banknak ahhoz, hogy felhasználhassa a pozitív adóslistában már meglévő adatait. A hitelt felvenni szándékozó, jó fizetési múlttal rendelkező ügyfelek érdeke, hogy ehhez hozzájáruljanak, a jövőben ugyanis minden korábbinál nagyobb szerepet játszhat a hitelek árazásában, rendben törlesztett-e korábban az ügyfél. A pozitív hiteltörténet tehát értékké válik. A KHR a személyes adatokon túl a fennálló szerződés típusát és azonosítóját, megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontját, az ügyféli minőséget, a szerződés különböző paramétereit és abban az esetben, ha az ügyfél nem járult hozzá adatainak megtekintéséhez, ennek tényét is tartalmazza majd. Alapesetben a szerződés megszűnésekor kikerül az ügyfél a rendszerből, amennyiben azonban ennek ellenkezőjét kéri, további öt évig benne maradhat.

A pozitív adóslista meglehetősen gyorsan, a törvény hatályba lépésétől számított hatvan napon belül feláll, így már akár azok is élvezhetik előnyeit, akik a következő hónapokban devizahitelük forinthitelből történő kedvezményes végtörlesztését fontolgatják. A pozitív adólista ezáltal a várhatóan elinduló forinthitelezési hullám egyik katalizátora lehet, igaz, a 30 napon belüli tájékoztatási kötelezettség, illetve az adatok gyors beszolgáltatása némi költséget is ró a hitelintézetekre. A vállalkozási alrendszer esetében ilyen nem merül fel: Nagy Róbert elmondása szerint ezen a téren nincs változás, a rendszer továbbra is az összes, hitellel rendelkező vállalkozás pozitív és negatív adatait nyilvántartja.

Az új szabályozás további aspektusa, hogy várhatóan átalakítja az adósnyilvántartói piacot: mivel létrejön a BISZ Zrt. gondozásában egy teljes listás nyilvántartás, könnyen érdektelenné válhat egy hasonló funkcióval rendelkező, de a magyar hitelpiac szempontjából csak részleges adatbázissal működő adósnyilvántartó rendszer. Ezzel kapcsolatban megkerestük a piaci másik szereplőjét, a CRIF Zrt.-t is, képviselőjük azonban a törvény megjelenéséig nem kívánta értékelni a jogszabály várható hatásait.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Hatásaiban kiszámíthatatlan, a forint és a magyar bankszektor szempontjából rendkívül kockázatos lépést jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Lehetővé teszi a kormány a devizahitelek egyösszegű, csökkentett árfolyamon történő végtörlesztését, akár megtakarításból, akár a bankok közötti - várhatóan felfokozódó - versenyben kínált forinthitelekből történik ez. A tömeges végtörlesztések több százmilliárd forintos veszteséget okozhatnak a bankszektornak, a tömeges forinthitelre váltás pedig egy pusztító játékelméleti szituációból kiindulva jelentős koncentrációt indíthat el a magyar bankpiacon. E beláthatatlan következményekkel járó döntés mellett a kisebb hatású, általában szakmai konszenzuson alapuló bejelentések zárójelbe kerülnek.

Egy nagy hatású, és több kisebb volumenű, de szintén jelentős intézkedést jelentett be az Országgyűlés hétfői ülésszakán Orbán Viktor miniszterelnök a devizahitelekkel kapcsolatban. Bejelentése szerint a Fidesz-KDNP frakció javaslatának megfelelően

1. lehetővé teszik a frankhitelek 180 forinton, az euróhitelek 250 forinton történő végtörlesztését. A miniszterelnök szavai alapján ez a megtakarítások mellett forinthitelből is történhet majd, nem írják azonban elő a bankok számára, hogy a végtörlesztéshez forinthitelt nyújtsanak, szavai szerint ezt a piac úgyis megteszi majd.

A bejelentés alapján tömeges forinthitelre váltási hullám indulhat el Magyarországon, hiszen ha már egy szereplő lesz a magyar bankpiacon, amelyik a csökkentett forinttartozáshoz a frankhitelénél kisebb törlesztőrészletet ígér, az ügyfelek tömegesen pártolhatnak át ehhez a szereplőhöz. Ehhez nem is kell jóval 10% alatti THM-et alkalmaznia a banknak, tehát a forinthitelezés kedvezőbb törlesztőrészlet mellett önmagában nyereséges lehet.

Mindennek vesztesei azok a magas devizahitel-aránnyal rendelkező (elsősorban külföldi tulajdonú) bankok lehetnek, melyek később lépnek a piacra hitelkiváltós forinthitel-termékükkel. A szektor szempontjából öngyilkos, kiszámíthatatlan piaci verseny mellett óriási veszteségek érik a hitelintézeteket: akár saját ügyfelének, akár egy másik bank ügyfelének nyújt forinthitelt egy bank, deviza alapú követelésén (jelenleg árfolyam szerint) 23%-os vesztesége keletkezik, mely múlt pénteki számításaink szerint 100%-os igénybe vétel mellett több mint ezer milliárd forintos veszteséget okoz a szektornak. Ha így lesz, nem túlzás azt állítani, hogy az alacsony megtérülésű és szűkös anyabanki tőkével rendelkező bankok egy része befejezi Magyarországon finanszírozási tevékenységét. A bankok egy részének tőkemegfelelése a nagyösszegű veszteségek miatt a minimális szint alá csökkenhet, és egyes szereplők forint likviditása is elégtelennek bizonyulhat. Ennek a magyar makrogazdaságra gyakorolt hatása beláthatatlan, és felvetheti a magyar állam esetleges több százmilliárdos jövőbeni beavatkozásának szükségességét is.

Ugyanakkor a jelenlegi szabályok alapján nem minden devizahiteles lesz képes forinthitelre váltani. Ennek feltétele ugyanis az, hogy a hitel hitelfedezeti mutatója (LTV-ráta) ne haladja meg a 75%-ot. Ha például egy korábban 10 milliós értékű lakásra felvett 8 millió forintos eredeti hitelösszegű hitel tőketartozása jelenleg az eddig árfolyammozgások miatt 11 millió forint, és a lakás jelenlegi értéke 8 millió forint, a bank csak 6 millió forintig nyújthat forinthitelt, holott a csökkentett árfolyamon számolt, végtörlesztendő devizatartozás 8,5 millió forint. Ez esetben az ügyfélnek készpénztartalékaihoz is hozzá kell nyúlnia, hogy azonban erre a magas LTV-rátával rendelkező ügyfelek hányad része lesz képes, kiszámíthatatlan. A megtakarítások ilyen célú felélése egy további kockázat a magyar bankszektor számára. Az ügyfelek számára a csökkentett törlesztési árfolyam mindenesetre azt jelentheti, hogy átlagos forint-THM mellett megéri forinthitelre váltani, különösen, ha a tömeges devizahitel-törlesztés miatt a forint tartós gyengülésétől tartanak.

2. Bevezetik a deviza alapú hitelek referenciakamathoz kötött kamatozását

Orbán nem beszélt arról, hogy mindezt a már meglévő devizahitelek jövőbeni törlesztőrészleteire is alkalmaznák-e, de ez feltételezhető, lévén, hogy az újonnan nyújtott magyarországi jelzáloghitelek már nem lehetnek devizahitelek, a forinthitelek esetében pedig már elterjedt piaci gyakorlatról van szó. A lépés piaci hatása attól függhet majd, hogy az adott referenciakamathoz kötött felárt is maximálják-e. Vélhetően erre nem kerül sor, így a referenciahozamhoz kötött kamatozás ugyan csökkentheti valamelyest a bankok jövedelmezőségét és mozgásterét, a szabályozók (MNB, PSZÁF) által korábban is szorgalmazott, üdvözölhető lépésről van szó, mely leginkább a jelzáloghitelesek számára teremti meg a kamatok átláthatóságát.

3. A bankok forintban felmerült költségei ne devizában elszámolt költségként terheljék az ügyfeleket

Ez az igény különösen a médiában merült fel az utóbbi időben. A lépés elvben logikus, hiszen a forintban felmerülő költségek áthárítása révén az árfolyammozgás a bankoknak okozott árfolyamnyereséget. A devizában elszámolt költségeknek eddig elsősorban az lehetett az oka, hogy a költségek meghatározása egyszerűbb volt, ha ugyanabban a devizában voltak denominálva, mint a kamatok. Amennyiben ezek a jövőben forintban lesznek, az egy árfolyamtól függő THM-et jelent.

4. Pozitív adóslista létrehozása

A bankok által régóta sürgetett, az ügyfelek kötelező részvételén alapuló pozitív adóslista eddig adatvédelmi aggályok miatt nem valósult meg. Felhatalmazása birtokában a kormány ezeket háttérbe szorítva a fizetőképes ügyfelek szempontjából igazán üdvözölhető lépést tehet. A bankok számára ez a hitelképesség alapján kockázat alapú árazásra adhat lehetőséget, jobb helyzetbe hozva a hitelképes ügyfeleket.

5. Az “uzsorakölcsönök” megfékezése érdekében a THM maximálása 30%-ban

Az intézkedés nem csak az uzsorakölcsönöket, hanem a klasszikus banki fedezetlen hiteleket is érinti. Bár ezek átlagos THM-mutatója jelenleg 23%, különösen a hitelkártya-termékek és a folyószámla-hitelek esetében ennél jóval magasabb hitelköltséggel is találkozhatunk. Az intézkedés ezért a következő hatásokkal járhat majd: 1. csökken a bankok fedezetlen hitelkihelyezése, hiszen a magasabb THM-mel hitelezhető (kockázatosabb) ügyfelek nem kapnak hitelt, 2. megszaporodnak a kereken 30%-os THM-ű fogyasztási hitelek, illetve megpróbálnak a bankok egyes költségeket a THM-en kívül érvényesíteni (ha van egyáltalán erre lehetőségük), 3. nőhet a hosszabb futamidőre illetve kisebb törlesztési gyakorisággal nyújtott hitelek aránya (ezek THM-je alacsonyabb), 4. paradox módon azzal járhat a THM-plafon, hogy az illegális hitelpiachoz, épp a kiszorítani kívánt uzsorásokhoz fordulnak az ügyfelek.

Összességében a bejelentések - az 1. pont miatt - megfelelnek a pénteki bejelentésnek megfelelő, rendkívül negatív piaci várakozásoknak. A legnagyobb kockázat, hogy a csökkentett törlesztési árfolyamon történő végtörlesztés több százmilliárd forintos veszteséget okoz majd a bankszektornak, és tartósan gyengíti a forintot. Mindennek pénzügyi és makrogazdasági hatásai kiszámíthatatlanok, és akár az állam jövőbeni több százmilliárd forintos beavatkozását is szükségessé teheti.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Tárgyalt egymással szerdán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A találkozót utóbbi kezdeményezte a miniszterelnökkel többek között a hitelesek ügyében. Orbán Viktor Matolcsy Györgyöt bízta meg az egyeztetéssel, melyet követően a Nemzetgazdasági Minisztérium és a jegybank is sajtóközleményben számolt be a szerdai eseményről.

A Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóközleményében úgy fogalmaz, “Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a napokban személyes egyeztetést javasolt Orbán Viktor miniszterelnöknek annak érdekében, hogy az MNB bemutassa a devizahiteleseket érintő javaslatait a kormánynak. A miniszterelnök Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert bízta meg azzal, hogy egyeztessen Simor András jegybankelnökkel.

A Nemzetgazdasági Minisztériumban szerdán megtartott megbeszélés során a nemzetgazdasági miniszter a jegybankelnökkel és Kármán András pénzügyekért felelős államtitkárral, az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság vezetőjével áttekintette a világgazdasági helyzetet és a hazai folyamatokat meghatározó makrogazdasági tényezőket. Az eszmecsere során kitértek a pénzügyi rendszer stabilitását érintő kérdésekre, illetve a lakossági hiteladósok, és ezen belül a devizahitelesek helyzetére is. A kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy további védelmi intézkedésekkel segítse a legsérülékenyebb társadalmi csoportok, így a devizahitelesek helyzetét is.” - tartalmazza a közlemény anélkül, hogy a jegybankelnök és a nemzetgazdasági miniszter tárgyalásának eredményéről bármi konkrétumot közölne.

A jegybank közleménye szerint “A Kormány képviseletében eljáró Matolcsy György gazdasági miniszterrel Simor András ismertette az MNB 10, a pénzügyi stabilitást hosszútávon biztosítani képes, a hitelesek terheit fokozatosan és érdemben csökkentő javaslatát. A Magyar Nemzeti Bank elnöke felhívta a gazdasági miniszter figyelmét arra, hogy az MNB olyan megoldások kidolgozását támogatja, amely segíti az arra rászorulókat, de a fizetőképes adósokat nem sodorja a nemfizetés irányába. Hangsúlyozta továbbá, hogy miközben az MNB egyetért azzal, hogy a problémára a bankokkal közösen kell megoldást találni, a bankok tehervállalása nem veszélyeztetheti a pénzügyi rendszer hosszútávú stabilitását és működőképességét, amely a hazai gazdaság fenntartható fejlődésének egyik alappillére.

A Magyar Nemzeti Bank Stabilitási jelentéseiben 2001 óta folyamatosan felhívta a figyelmet a devizahitelezés kockázataira, és javaslatokat tett a kockázatok kezelésének módjaira. A jegybank számos fórumon felhívta azonban arra is a figyelmet, hogy az MNB nem rendelkezik a kockázatok kezeléséhez szükséges hatékony makroprudenciális szabályozói eszközökkel.

A jegybank a PSB ülésein (Pénzügyi Stabilitási Bizottság, melynek tagjai az MNB mellett a PSZÁF és az akkori Pénzügyminisztérium voltak; 2010-től Pénzügyi Stabilitási Tanács) is időről-időre figyelmeztetett az árfolyamban rejlő kockázatokra, és javaslatotokat tett az árfolyamkockázat szempontjából fedezetlen devizahitelezés növekedésével járó kitettségek kezelésére. A jegybank korábban többször felhívta a jogalkotó és a Kormány figyelmét arra, hogy szabályozói eszközökkel történő beavatkozást lát szükségesnek a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok kezelésére.” - tartalmazza a közlemény szintén anélkül, hogy a jegybankelnök tízpontos javaslatcsomagjának részleteit felfedné.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

A Magyarország számára nemzetgazdasági kockázatokat rejtő devizahitel-probléma miatt nem meglepő, hogy folyamatosan érkeznek hozzánk a svájci jegybank bejelentésére adott elemzői reakciók. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy alapvetően kedvező hír Magyarország számára az árfolyamküszöb felállítása, hiszen rövid távon némiképp könnyíti a devizahitelesek terheit és mérsékelheti az országkockázatokat, hosszabb távon azonban óvatosságra intenek a közgazdászok. A svájci jegybank ugyanis óriási harcra kell készüljön abban az esetben, ha ismét felerősödik a kockázatkerülés és a fejvesztve menekülő befektetők újra a biztonságos menedékként szolgáló frank felé fordulnak.

Kedd reggel óriási horderejű intézkedésről döntött a svájci jegybank: ezentúl nem engedi, hogy az 1,20-as árfolyamszint alá süllyedjen a frank euróval szembeni árfolyama. A bejelentésre példátlan piaci reakciók bontakoztak ki: az alpesi deviza közel 30 forintos zuhanást is mutatott napon belül.

Morgan Stanley: nem csodaszer

A svájci jegybank árfolyamküszöbről szóló bejelentése fellélegzést hozhat a kelet-európai gazdaságoknak. Az eredeti (hitelfelvételkor tapasztalt) frankárfolyam azonban még nagyon messze van - írja keddi kommentárjában Pasquale Diana, a Morgan Stanley közgazdásza, aki szerint a mostani “könnyítést” a törlesztőrészletek 50%-os emelkedésének fényében kell nézni.

BNP Paribas: kedvező hír, de nem árt az óvatosság

A BNP Paribas londoni stratégái szerint a svájci jegybank árfolyamküszöb felállításáról szóló közleménye mindenképpen kedvező hír Magyarország és Lengyelország számára, miután némi segítséget nyújt a drága frankhitelek törlesztését nyögő devizaadósok számára.

A szakértők arra számítanak, hogy a kedvező hír a magyar csődkockázati felár (5 éves CDS-felár) csökkenéséhez is hozzájárulhat. Emlékeztetnek arra, hogy a svájci hír a forint euróval szembeni erejét is növelni tudta.

Az elemzők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy indokolt az óvatosság, hiszen egyelőre még nem látni, hogy a sikeres lesz-e és tartós hatással jár-e majd a jegybank törekvése. A kockázatkerülés felerősödése ugyanis újra könnyedén a frank felé terelheti a menedéket kereső befektetőket - vélekednek.

Nomura: még kivár a magyar jegybank

A svájci jegybank keddi agresszív lépését követően felmerül a kérdés: ezek után vágja-e a kamatot a Magyar Nemzeti Bank? - teszi fel a kérdést Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője. A szakértő továbbra is azt a választ adja, hogy még nem fogja csökkenteni az alapkamatot a magyar jegybank.

Az MNB korábban már világosan szétválasztotta a kockázati prémiumok által vezérelt árfolyammozgást a gazdasági növekedésből fakadó árfolyammozgástól - emlékeztet Montalto, aki hozzátette: a svájci jegybank lépése csak kissé könnyíti az elkeserítő helyzetben lévő devizahitelesek életét. A gyenge gazdasági növekedési számok miatt a pénzügyi stabilitási kockázatok továbbra is jelen vannak - mutat rá a londoni elemző.

Amennyiben a frank euróval szembeni árfolyama az 1,20-as szintnél ragad, a 190 forintos frankárfolyamhoz 228 forintos euróárfolyamra lenne szükség. Valóban megtörténhet ez? - teszi fel a kérdést Montalto, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a frank euróval szembeni árfolyama nem fog túl messzire gyengülni a most küszöbként felállított 1,20-as szinttől. A frank biztonságos menedékszerepe ugyanis fundamentálisan még mindig indokolt és a svájci jegybank most bejelentett lépése csak semlegesítette ezt - teszi hozzá az elemző.

Peter Attard Montalto szerint miután a magyar csődkockázati mutató 300 bázispont felett tartózkodik, és az euró forinttal szembeni árfolyama 265 felett áll, nem valószínű, hogy a magyar jegybank kamatcsökkentésbe kezdene. Szinten tarthatja még sokáig a kamatokat az MNB, miután a “nem ártok” politikába kényszerül - fűzi hozzá.

MKB Bank: hiteles svájci lépés

A lépést a frank elmúlt napokban kiújult erősödése válthatta ki, ami annak ellenére következett be, hogy a jegybank korábban figyelmeztetett, a frank durván túlértékelt, és ez komoly kockázatokat hordoz a svájci gazdaságra nézve - kezdi kommentárját Kondrát Zsolt, az MKB Bank budapesti vezető elemzője.

Ahogy a gazdasági adatok romlani kezdtek, és az erős frank kikezdte a vállalati profitokat, egyre nőtt a politikai nyomás az SNB-n, hogy avatkozzon be. A korábbi szóbeli intervenció hatása kezdett szétfoszlani, így az SNB lépése elkerülhetetlennek látszott, de mi csak az 1,10-es szint alatt számítottunk rá - fogalmaz a közgazdász, aki szerint a svájci jegybank meglepetést okozott az 1,20-as szinttel, miután a korábbi pletykák 1,12-1,15-ös szintről szóltak.

Az MKB elemzői rövid távon “a korábbinál nagyságrenddel alacsonyabb volatilitást várnak az euró/frank árfolyam esetében, mivel a spekulatív pozíciókat valószínűleg zárták a befektetők”. Hozzáteszi: a kamatkülönbözet erőteljesen a frank ellen szól és ez azt is jelenti, hogy az euró/frank árfolyam túllőhet az 1,20-as szinten, bár ezen a ponton 1,25 feletti szinteket nem vár az elemző.

“Hosszabb távra előretekintve nyitva maradt egy fontos kérdés, hogy a minimum árfolyam egyoldalú vállalás, vagy az EKB (esetleg más jegybank) is mögötte áll. Az EKB kiadott közleménye alapján az SNB egyoldalú lépést tett. Ez azt jelenti, hogy a későbbiekben (pl. ha az eurozóna szuverén adósságválsága elmérgesedik) újra megjelenhet a piaci nyomás a svájci frankon, ami az 1,20-as szinten végrehajtott hatalmas devizapiaci intervenciók formájában jelenne meg. Ez óriási devizatartalék felépüléséhez vezetne, amelyen komoly mértékű veszteségek keletkezhetnek. Ugyanakkor mi úgy látjuk, hogy 1 éves időhorizonton ezek a veszteségek eltörpülnének a paritásközeli euró/frank árfolyam svájci gazdaságra gyakorolt negatív hatásai mellett, így a minimumárfolyamot hitelesnek tartjuk, ami hatásos támaszt ad az euró/frank árfolyamnak” - hangsúlyozza a bank vezető elemzője.

Harcra fel!

Az augusztusban elterjedt, svájci árfolyamrögzítésről, illetve árfolyamküszöbről szóló piaci pletykák pár hétig sikeresnek bizonyultak. Szakértők azonban már akkor arra figyelmeztettek, hogy a piaci szereplők “megtámadhatják” a felállított árfolyamküszöböt. A spekulánsok ugyanis szeretik, ha a döntéshozók egy olyan vonalat húznak meg, aminek a megvédése sokba kerül.

Az biztos, hogy amennyiben újra romlani fog a hangulat (például az európai adósságválság miatt), akkor a svájci jegybank kemény csatára kell készüljön.

Mi lesz a forinttal?

A frank árfolyamának mozgása mellett a forint ereje sem mellékes a magyarországi devizahitelesek számára. Ezzel kapcsolatban rövid távon érdemes kiemelni a miniszterelnök mai bejelentését, illetve a kormány következő napokban várható intézkedéseit (amelyek a költségvetést érintik).

Karsai Péter, a Commerzbank treasury sales munkatársa szerint Orbán Viktor bejelentésének akkor lehet érdemi forinterősítő hatása, ha:

- olyan elemeket tartalmaz a közzététel, ami meggyőzi a piaci szereplőket, az adósságráta és az államháztartási deficit csökkenéséről, illetve

- a bejelentés nem túl rossz hangulatban következik be

forrás: portfolio.hu online gazdasági újság

Számottevően befolyásolhatja a közeljövőben a bankok jelzáloghitelezési termékfejlesztését a kormány készületben lévő mentőcsomagja - vélte a résztvevők többsége a Portfolio.hu szerdai konferenciájának “Milyen a jövő jelzáloghitele?” című panelbeszélgetésében. Az euró alapú jelzáloghitelezés lehetővé tételével és a referencia alapú hitelárazással kapcsolatban azonban már nem volt ilyen egységes a beszélgetés résztvevőinek véleménye.

Komoly a bizonytalanság a szereplők között azzal kapcsolatban, mi lesz a következő húzótermék a jelzáloghitel-piacon - mondta Fatér Gyula, a Budapest Bank igazgató tanácsácsának tagja a konferencián. Kifejtette: véleménye szerint euróhitelezésről beszélni csak az euróbevezetés dátumának megjelölésével együtt szabad, a Magyar Nemzeti Bank által is szorgalmazott referencia alapú árazás azonban a jelenleginél nagyobb jelentőségre tehet szert a jövőben.

Siklós Jenő, a Gránit Bank vezérigazgató-helyettese elmondta: bankjuk stratégiája elsősorban a kkv-stratégiára épül, lakossági jelzáloghitelezés nélkül azonban nem lehet sikeresen működni. Szerinte szükség van az euró alapú jelzáloghitelekre is, az előttünk álló időszakra pedig újszerű termékeket ígért a Gránit Bank részéről.

Az OTP egy ideje már a hitelezés szolgáltatás részében hisz, ebben próbált színt vinni a piacra - mondta Illés Zoltán, a bank ügyvezető igazgatója. Piaci növekedésre nem számítanak, az OTP aktivitása azonban nem csökkent a tavalyi évhez képest. Illés szerint a következő időszak legfontosabb újdonságait a kormányzati mentőcsomag nyomán kifejlődő termékek hozzák majd.

Tenke Gábor, az Erste lakossági termékfejlesztési és mikrovállalati igazgatója szerint számos innováción dolgozik a többi bankhoz hasonlóan az Erste is, ezek azonban elsősorban a torta felosztását és nem a torta méretét fogják befolyásolni. Tenke szerint fontos lehet a kockázat alapú árazás a jövőben, ez a gyakorlat a meglévő ügyfeleknél kezdődhet el.

Tokodi Gábor, az FHB vezérigazgató-helyettese szerint a bank elsősorban az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentérése, kényelmük elősegítésére fókuszál termékinnovációjában. Az FHB szerint az euróhitelezésnek mindenképpen teret kellene adni, a korábbi tapasztalatok alapján azonban az árfolyamkockázatoktól való lakossági félelem miatt ez sem csodaszer.

A jelzáloghitelezésnek van jövője, a hazai lakásállomány kétharmadát ma nem terheli jelzálog - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. Szerinte érdemes lenne feloldani az euró alapú jelzáloghitelezés tiltását, ezzel együtt azonban a felelős lakossági hitelezésről szóló szabályozás átgondolására van szükség. E szabályok között a bankokat védő LTV-korlátok mellett az ügyfeleket védő jövedelemarányos törlesztési szabályok kialakítását, illetve a referenciakamathoz kötött vagy fix kamatozású hiteltermékek bevezetését sürgette.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság