Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Megállapodott a múlt héten a jelzáloghitelesek megmentéséről szóló csomag főbb pontjairól a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Bankszövetség az mfor.hu birtokába jutott jegyzőkönyv szerint. A dokumentum 190 forintos frankárfolyamon rögzítené a frankhitelesek törlesztőrészletét, és negyedévente csak a bedőlt hitelek biztosítékául szolgáló ingatlanok 5%-át értékesíthetnék a bankok.

A jegyzőkönyv szerint:

1. az árverezési moratórium július 1-jei feloldását követően a bankok negyedévenként csak a lejárt hitelek maximum 5 százalékánál kezdeményeznének piaci megoldást.

2. a rendben törlesztő jelzáloghitelesek kezdeményezhetik bankjuknál, hogy a 190 frankárfolyam feletti hitelrészére forint hitelszámla nyíljon BUBOR kamattal, melyet az állam 3,5 évre 100 százalékos, ezt követően 25%-os garanciával támogat.

3. A tartósan nem fizető jelzáloghitel adósok szűk köre esetében az ügyfél vagy a bank kezdeményezheti a helyi önkormányzatnál az adott ingatlan önkormányzat általi megvásárlását 35 százalékos áron, a döntést az önkormányzat hozza meg.

4. A kis- és középvállalkozások hitelezésének ösztönzése érdekében ezen hitelállomány január 1.-hez mért növekménye leírható lenne a banki különadó alapjából.

5. 2013-ban a jelenlegihez képest 35 százalékkal 117 milliárd forintra, majd további 35 százalékkal 76 milliárdra csökkenne a bankadó.

Az mfor.hu birtokába került jegyzőkönyvön Patai Mihály, a Bankszövetség elnökének és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a neve szerepel, a dátumozás alapján azonban csak valamikor májusban jelenthetik be hivatalosan a megállapodást.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

A kormány háromnegyed év után feloldaná az euróhitelezés tiltását. Ahogy a tavalyi korlátozásnak sem volt érdemi piaci hatása, úgy feltehetően feloldásának sem lesz. A válságban ugyanis már a tiltás előtt sem fogytak az euróhitelek és a bankok most sem számítanak a kereslet meredek emelkedésére. Egy átlagos euróhitel csak pár ezer forinttal olcsóbb a forintnál, ennyiért kevesen fognak árfolyam- és kamatkockázatot vállalni. Az OTP szerint év végén indulhatna az euróhitelezés.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) április elején közölte, hogy az euróhitelezés újraindítását fontolgatja. A lépés hatása a hitelpiac – ezúttal élénkülése – szempontjából minden hozzáértő szerint elhanyagolható lesz, ahogy már a tavaly őszi tiltás is az volt.

A devizahitelezés gyakorlatilag a világgazdasági válság kibontakozásának első percétől lejtőre került. A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási jelentéséből is kiderül: a devizahitelek aránya az új lakossági hitelfolyósításon belül a 2008-as július-augusztusi csúcspont után már az év szeptemberében csökkent, év végére pedig látványos visszaesésbe fordult. A csökkenő trend egy évvel később megtorpant, egy kis emelkedés után azonban még meredekebb csökkenés jött.

A devizahitelezés 2010 nyarára fogott padlót, a zálogjog földhivatali bejegyzését tiltó augusztusi rendelkezésnek gyakorlatilag már semmilyen hatása nem volt a hitelfelvételi kedvre.

Élet a tiltás után

Az MNB szerint a válság előtti devizahitelezéshez tiltás nélkül sem fogunk visszatérni. Az euróhitelek elburjánzását egy 2009-es kormányrendelet is fékezi, ami most is hatályos, csak a tiltás miatt kissé megfeledkeztünk róla.

Ez a szabályozás két mesterséges féket épített a rendszerbe: egyrészt maximalizálta a lakossági jelzálog- illetve autóhitelek esetében az engedélyezhető hitelfedezeti értéket, forint esetén 75 százalékban, euróhiteleknél 60 százalékban, egyéb devizáknál 45 százalékban. Emiatt a korábbinál nagyobb önrész kell az eladósodáshoz, a szükséges pénzt pedig kevesen tudják zsebből előteremteni.

A másik fék a tisztán fedezetalapú hitelezés tiltása volt. A szabályok szerint a hitelező nem csak a fedezet értékét, hanem a hitelfelvevő havi jövedelmét is figyelembe kell vegye az elbírálási folyamatban. A rendeletnek ez a része inkább gumiszabály jellegű, mivel a jövedelemarányos hitelezhetőségi limit szintjére nincs előírás: pontosabban az előírás arra vonatkozik, hogy a bankoknak maguknak kell belső szabályzatban rögzíteni a jövedelem/törlesztőrészlet maximálás arányát, euróhitelnél a forintra meghúzott limit 80, más devizánál 60 százaléka vehető figyelembe. A két, 2009 végén született kormányrendelet célt ért: 2010 nyarára a folyósított hitelek kevesebb mint 10 százaléka volt devizaalapú. Ide jutottunk a 2008-as csúcspontot jelentő 85 százalék körüli szintről.

A fölívelést az eddigieken túl az is gátolja, hogy sokan megégették magukat a devizahiteleikkel, ezért havi néhány ezer forintos előnyért nem fognak kockázatokat vállalni. Márpedig ma lényegesen kevesebbet lehet spórolni a devizahitellel, mint pár évvel ezelőtt.

Olcsóbb hitel kockázatokkal

Az euróhitelezés újraindítása a kínálatot mindenképpen színesíti és bővíti, ráadásul a jelenlegi forinthiteleknél a bankok hitelezési politikájától és a piaci trendektől függően akár 2-3 százalékkal alacsonyabb ügyfélkamattal – válaszolt a törlesztéssel kapcsolatos kérdéseinkre az Erste Bank. Így a havi törlesztő részlet egy átlagos, nem akciós kamatozású 5 millió forintos hitelnél 20 éves futamidővel várhatóan havi 5-6 ezer forinttal lenne kevesebb, ami valamennyire növelné a keresletet, de mégis elmaradna a várt és remélt mértéktől.

Az Erste szerint ennek két oka van: a lakosság tartózkodása és a fentebb részletezett jogszabályi megkötések. Ez a két korlát sokat csökkentene az euróhitelek vonzerejéből, különösen a nagyobb összegű kölcsönöknél, ahol a kisebb kamat miatt már akár lényegesen kisebb havi törlesztő részletet lehetne elérni.

Akit a néhány ezer forinttal alacsonyabb törlesztés mégis vonz, annak két másik szempontot is érdemes mérlegelnie: Az egyik, hogy a jelenlegi viszonylag erős forint idején az átlagosnál nagyobb kockázatot hordozhat az euróalapú eladósodás, hiszen egy forintgyengülés a havi részlet emelkedésével járna.

A másik, hogy az európai központi bank az elemzők szerint egy kamatemelési folyamat elején lehet, ha ez a kamatemelés elkezdődik, azt várhatóan a banki ügyfélkamatok is követnék, ami szintén emelné a hitelek törlesztő részleteit, miközben a forintkamatok az előrejelzések szerint hosszabb ideig is maradhatnak a jelenlegi hat százalékos szinten.

A várható változások miatt tehát az euróhitelek kamatelőnye fokozatosan csökkenne, amit az euró forinthoz viszonyított folyamatos erősödése is megfejelne.

A Raiffeisen is csak mérsékelt érdeklődésre számít, amit segíthet, hogy az euróhitelnek a forinton kívül nem lenne semmilyen versenytársa. „Vélhetően lesz egy pénzügyileg tudatosabb ügyfélkör, aki igényli majd ezeket a termékeket - felvállalva az ezzel járó extra árfolyamkockázatot” – közölte a bank. Az OTP válaszában kiemelte: év végére „egy normalizálódó lakossági lakáshitelezői piacon újraindulhat - kizárólag - az euróalapú hitelezés”.

forrás: index.hu

Nincs baj a magyar bankrendszer sokkellenálló képességével, annál nagyobb probléma, hogy a bankok csak igen korlátozottan képesek támogatni a gazdaság fellendülését - foglalta össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma közzétett pénzügyi stabilitási jelentésének fő üzenetét Nagy Márton, az MNB igazgatója. A fő problémák között a jelentés szerint egyre hangsúlyosabb az átstrukturált hitelek értékvesztésének nem megfelelő kezelése a bankoknál, emellett a hitelintézetek rendkívüli megadóztatásának és a rövidülő banki források megújításának kockázata is egyre magasabb.

Fő üzenetek

A megszokottnál lényegesen markánsabb üzeneteket fogalmazott meg a bankok és a szabályozók felé egyaránt az MNB mai pénzügyi stabilitási jelentése. A három fő üzenet:

1. A nem teljesítő hiteleket a bankok nem megfelelően kezelik, ez részben a bankok, részben a szabályozó hatóságok (lásd moratórium) hibája. A hitelek átstrukturálásával kapcsolatos értékvesztési politikát felül kell vizsgálnia a bankoknak, a moratóriumot pedig fel kell oldani (rugalmas, folyamatosan felülvizsgált területi kilakoltatási kvóta lehet megoldás), ezt követően fokozatos és koordinált portfóliótisztítás szükséges. Míg az átstrukturálások elsődleges célja az ügyfél fizetőképességének helyreállítása, a bankok jelenleg egy bújtatott cél miatt is használják: lehetővé teszi a banki értékvesztés-képzés csökkentését és ezáltal a jövedelmezőség emelését. Az MNB-nél ezért azt javasolják, hogy szigorítsák a bankok átstrukturált jelzáloghiteleinek értékvesztési szabályait, gyorsítva ezzel a portfólió-tisztítást és gátat szabjanak a problémás hitelek látens életben tartásának.

2. A bankrendszer kiemelt adóztatása visszafogja a hitelaktivitást, a kínálati korlát egyre hangsúlyosabb oka a nem kielégítő tőkeellátottság. Mind a vállalati, mind a lakossági hitelezésben csúszik a fordulópont, előbbi esetében 2011 végén, utóbbi esetében pedig csak 2012 második felében lendülhet fel a hitelezés. A bankadó jövedelmezőség alapján sereghajtóvá teszi a magyar bankrendszert, enélkül ugyanakkor a régiós élmezőnyben lennénk.

3. A bankrendszer egyre rövidebb forrásokkal finanszírozza tevékenységét, ennek nyomán a likviditási kockázatok elérték azt a szintet, melynek további növekedése már nem tolerálható. A források tudatos rövidítése is áll e mögött, a szuverén adósságválságok ugyanis jelentősen megemelték a lejárati prémiumokat, vagyis sokkal drágábbá vált a hosszú távú finanszírozás, s a bankok a megújítási kockázatokat egyre kevésbé veszik figyelembe.

Hitelportfólió problémák

A nem teljesítő hitelek aránya még a moratórium feloldása és a portfóliótisztítás beindulása esetén is tovább nőhet a magyar bankrendszerben, az MNB előrejelzése szerint 2012 végén 14% lehet a lakossági, és 16% fölött a vállalati hitelek körében ez az arány. A rossz állományok növekedésének lassulása miatt ugyanakkor ennek eredményrontó hatása egyre kisebb a bankoknál.

A moratórium miatt jelentős feszültségek keletkeztek a hitelportfóliókban, 2010 végén 541,6 milliárd forintnyi bruttó jelzáloghitel-állomány volt a hitelintézeti rendszerben 90 napon túli késedelemben, ami 83 350 hitelszerződéshez és 66 867 fedezetül szolgáló ingatlanhoz kapcsolódott. Az egyéb pénzügyi hitelközvetítőknél az MNB becslései szerint 119 milliárd forintot tett ki a hasonló jelzáloghitel-állomány, mely mintegy 23 800 hitelszerződéshez kapcsolódott. Összesen a pénzügyi rendszerben közel 90 ezer lakás lehet érintett a 90 napon túl nem teljesítő jelzáloghitelek esetében, ami a moratórium feloldása szempontjából fontos szempont.

A stabilitással nincs gond

A fenti kockázatok ellenére az MNB legfrissebb stressztesztje azt mutatja, hogy egy idei év végi 317 és jövő év végi 334 forintos euróárfolyamot illetve 245 forintos idei és 257 forintos jövő év végi frankárfolyamot tartalmazó stressz-forgatókönyv esetén is (8%-os tőkemegfelelési elvárás mellett) kezelhető, 83 milliárd forintos pótlólagos tőkeigénye jelentkezne a bankszektornak.

Az euró alapú jelzáloghitelezés lehetővé tételével kapcsolatban Nagy Márton úgy vélte: erre csak úgy szabad sort keríteni, hogy a körültekintő hitelezés szabályainak jövedelemarányos törlesztőrészletére vonatkozó szabályozást szigorítsák, a hitelek kamatozásában pedig referencia alapú árazást használjanak. Mindez ugyanakkor nem fogja számottevően előrehozni a lakossági hitelezésben a fordulatot.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

A múlt péntektől a bankok csak azokat látják a KHR-rendszerben (korábbi nevén BAR-listán), akik hátralékukat nem rendezték 12 hónapon belül. Vagyis a fizetési késedelembe esett adósokat nem öt, hanem csak egyetlen évig tartják nyilván.

A múlt évben egyre általánosabbá vált, hogy a bankok jól fizető ügyfeleiknek kamat- vagy valamilyen díj-, illetve jutalékkedvezményt biztosítottak. Ide lehetett sorolni például az OTP októberi programját és az FHB-nak azt a megoldását, amely szerint ha valaki jól fizető ügyfélként adja el az ingatlanát és hat hónapon belül új ingatlant vásárol, akkor az új ingatlan megvásárlásához a bank teljesen díjmentesen nyújt új hitelt. A Budapest Bank (BB) − tudta meg a Napi a hitelintézetnél − jól törlesztő ügyfeleinek háromszázalékos kamatkedvezménnyel kínálja személyi kölcsönét. Ez azonban nem sokáig maradhat hatályban.

A hitelintézetek többsége szerint ugyanis az ilyen típusú kedvezményeket a Központi Hitelinformációs Rendszerből (KHR, régebbi nevén BAR) nyerhető információk tették lehetővé. A múlt péntektől a bankok azonban csak azokat látják a rendszerben, akik hátralékukat nem rendezték 12 hónapon belül. A KHR-ben tehát a fizetési késedelembe esett adósokat nem öt, hanem csak egyetlen évig tartják nyilván, ezért a BB szakértői szerint új minősítési és árazási modelleket, kockázatkezelési technikákat kellene kidolgozni a változás nyomán keletkező információhiány és addicionális kockázat ellensúlyozására.

Az új szabályozásnak megfelelően a lakossági hitelmulasztás nyilvántartásából összesen 98,55 ezer személy 232,5 ezer hitelmulasztását már március közepe előtt törölték − tudtuk meg a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt.-nél. A vállalkozási hitelszerződések nyilvántartásából 75 ezer szerződéshez kapcsolódó, késedelmes fizetésről szóló adat került ki a rendszerből. A továbbiakban a lakossági hitelmulasztások és a vállalkozási hitelszerződések nyilvántartásaiból a sikeres teljesítéssel lezárt adatok az egyéves elévülési idő elteltével automatikusan láthatatlanná válnak. Amennyiben azonban a hitelszerződés nem teljesítéssel zárult (például a kihelyezett összeget veszteségként leírják), a KHR többi nyilvántartásában az adatok elévülési ideje változatlanul öt év − nyomatékosította a BISZ.

A bankok többsége úgy gondolja, hogy az egyszer már tartósan késedelembe esett adósnál ez nagyobb eséllyel következik be újra. Arról még a szakmában is vita van, hogy hány év után csökken jelentősen, illetve szűnik meg ez a hatás. Abban viszont általános az egyetértés, hogy a 12 hónapos visszatekintés nem elegendő.

forrás: index.hu

A kormány olyan megállapodást kíván kötni a Bankszövetséggel, amely a költségvetésre nem gyakorol negatív hatást, de megoldást nyújt a devizahitelesek problémájára, a bankok állampapír-keresletére, a kis- és középvállalkozások finanszírozására, az otthonteremtési programra, az euró alapú hitelezés helyreállítására és az életpálya-előtakarékosságra - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium mai közleményéből.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ma közleményt adott ki “Magyarország Strukturális Reformjának végrehajtásáról”, melyben az alábbiak szerepelnek:

1. A devizahitelesek problémájának megoldása

A forint jelentős gyengülése a svájci frankhoz képest számos hitelfelvevőt a fizetőképesség határára sodort. Az eurózóna adósságválsága és az egyéb globális bizonytalanságok miatt nem zárható ki a svájci deviza átmeneti további erősödése sem, amely hatására jelentősen megemelkedhet a nemfizetési arány. Ezt megakadályozandó a Kormány elő kívánja segíteni, hogy a hitelfelvevőket egy meghatározott ideig ne sújtsa az árfolyamok esetlegesen kedvezőtlen alakulása.

2. A bankok állampapír-kereslete

Az államháztartás finanszírozásának biztonságos keretek között tartásához fontos, hogy minél több stabil - adott esetben turbulens időszakokban is fennálló - állampapír-keresletre lehessen számítani. A bankszektorral való megállapodás részét képezheti egy olyan megoldás, amely segíti az állam finanszírozásának stabilitását, figyelembe veszi a pénzügyi szektor jövedelmezőségét, valamint a gazdasági növekedéshez szükséges hitelezés beindulását.

3. A kis- és középvállalkozások finanszírozása

A magyar KKV szektor helyzetét tekintve több fontos területen felzárkózás figyelhető meg, ugyanakkor a fejlett országokhoz képest még mindig számottevő a lemaradás. A KKV-k a magyar gazdaság működésében kiemelkedően fontos szerepet töltenek be, különösen nagy a jelentőségük a foglalkoztatás területén, ily módon a belső fogyasztás növekedésére alapozott gazdasági fellendülés tartóssá tételében is.

E vállalkozások jelenleg általában alultőkésítve működnek, ezért tőkére és hitelekre egyaránt szükségük van ahhoz, hogy a meglévő piacaik megtartásához, illetve új piacok megszerzéséhez a megfelelő források rendelkezésükre álljanak. Ez részben az állam közreműködésével, illetve uniós források igénybevétele révén valósulhat meg, ugyanakkor a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök korlátossága miatt fontos szerepet kell, hogy játsszon a bankszektor is.

4. Otthonteremtési Program

A kormány kiemelt célja a lakáshoz jutás elősegítése egy Otthonteremtési Program létrehozása révén. A program finanszírozásához azonban elengedhetetlen a bankszektor aktív közreműködése és támogatása, az állam és a bankok közös stratégiájának kialakítása. A bankrendszer stabilitása is fontos érdek, mert csak a kellően stabil pénzügyi rendszer képes a vállalkozások és a lakosság indokolt hitelszükségletéhez a megfelelő forrásokat biztosítani. A hitelpiaci konszolidáción túl az Otthonteremtési Program fontos elemét kell, hogy képezzék a lakáspiac élénkítését célzó további javaslatok is.

5. Az euro alapú hitelezés helyreállítása

A 2008-ban kirobbanó globális pénzügyi-gazdasági válság nyomán megkezdődött a devizaalapú jelzáloghitelezés leépülése, különösen a svájci frankban denominált hitelek esetében. Ennek keretében a 2008-ban kihelyezett 850 milliárd forint összegű lakáshitellel szemben 2009-ben már csak mindössze 330 milliárd, 2010-ben ennél is kevesebb, 230 milliárd forint került folyósításra. A svájci frank-konstrukciók eltűnésével az euro alapú hitelezés meghatározó szerepet játszott a hazai lakáshitelezésben (a 2009-ben felvett lakáshitelek fele euro alapú volt). Ez azonban csak átmeneti jelenség volt, amely a devizaalapú jelzálogjog-bejegyzést megtiltó szabályozás hatályba lépéséig tartott. A jelenlegi helyzetben azonban megfontolandó a lakossági, lakáscélú jelzáloghitelek estén a forint mellett az euróban történő hitelnyújtás lehetőségének újbóli megteremtése.

6. Életpálya előtakarékosság

A lakosság hosszú távú megtakarításainak előmozdítása fontos nemzetgazdasági érdek, az anyagi lehetőségekkel összhangban álló életvitel, a takarékos életmód a megtakarítások növekedése révén általában is kedvező hatást gyakorol a gazdasági növekedésre. E téren jelentősebb előrelépéshez elsősorban szemléletváltozásra, a pénzügyi kultúra fejlődésére, illetve fejlesztésére van szükség. A lakosság pénzügyi kultúrája befolyásolja a piaci versenyt, az erőforrások hatékony elosztását és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, továbbá a pénzügyi kultúra fejlődése csökkenti a társadalmi költségeket és növeli a társadalmi jólétet. A pénzügyi tudatosság a bankszektor számára is fontos, mert ennek révén alakítható ki a bizalom légköre, vezethetőek be korszerű, új pénzügyi termékek, és erre alapozva lehet létrehozni és bővíteni azokat a konstrukciókat, amelyek hosszú távon is elősegítik a lakossági előtakarékoskodást. Az ilyen típusú konstrukciók támogatása és a lakosság motivációinak kialakítása pedig szoros együttműködést igényel a bankszektorral.

forrás: portfolio.hu online gazdasági újság

Lazulnak a BAR-lista szabályai, az eddigi öt év helyett egy év után is törlik a rossz adósokat a rendszerből, ha rendezték a tartozásukat. 100 ezernél is többen kerülhetnek le a feketelistáról, ami a bankok szerint kockázatosabbá teszi a hitelezést, emiatt a jó adósokkal is magasabb kockázati felárat fizettethetnek majd.

Hamarosan  megfogyatkozik a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) “feketelistáján” (közismert nevén: BAR lista) nyilván tartott lakossági hiteladósok száma, egy decemberi törvénymódosítás nyomán ugyanis a korábbi öt év helyett csak egy évig lehet megőrizni az adataikat.

A lakossági “feketelistás” nyilvántartásba azok kerülnek be, akik legalább a minimálbér (2010-ben 73500, 2011-ben 78000 forint) összegét kitevő kölcsönösszeg megfizetésével folyamatosan, több mint 90 napon át késlekednek. Az is felkerül a lakossági listára, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl, vagy bankkártyával visszaélést követ el.

Egérút

Az adatokat eddig a mulasztás megszűnését követően öt évig kellett nyilvántartani. Az idei évtől változott a szabályozás: a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak ezután az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő késedelmes tartozás teljesítése esetén, a teljesítéstől számított egy év elteltével haladéktalanul, és vissza nem állítható módon törölnie kell a KHR-ből az információkat. Azoknak az adatait, akiknek az adósságát leírták, továbbra is öt évig kell megőrizni.

forrás: index.hu

A Bankszövetség elnöke örül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott javaslatnak, amely a svájcifrank-hitelek átváltását szorgalmazza euró alapúra. Erdei Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, tudni kell viszont, hogy ebben az esetben a hitelesek realizálják az árfolyamváltozás miatti veszteségüket, ugyanakkor kevésbé veszélyezteti őket a későbbiekben a valutaárfolyam ingadozása.

Örömmel vettem a PSZÁF javaslatát, hogy a bankok teremtsék meg a feltételeket a svájci frank alapú jelzáloghitelek euróra történő átváltására - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Bankszövetség elnöke, aki azonban hozzátette: ez nem oldja meg az összes problémát. A bankok az elmúlt években komoly eszköztárat dolgoztak ki, hogy segítsenek a még fizetni képes, de bajba jutott adósokon - ez a javaslat ebbe beleillik.

Történelmi magasságokban jár a svájci frank árfolyama, és nem lehet kizárni, hogy a továbbiakban is erősödni fog. Ez az eurózóna megítélésétől is függ - hangsúlyozta az MKB Bank elnök-vezérigazgatója. Erdei Tamás felhívta arra a figyelmet, hogy aki a svájci fizetőeszköztől “megszabadul”, annak realizálnia kell az árfolyamerősödésből származó veszteségeket - ez az átváltás hátránya.

Előnye azonban az, hogy ezen az áron a hitelfelvevő megváltja a biztonságát, hiszen beáll egy nagyjából fix havi törlesztőrészlet, és kiszámíthatóbb folyamatba kerül, mert a forint-euró árfolyama kiszámíthatóbb.

A vezérigazgató elképzelhetetlennek tartja, hogy a bankok nagyjából azonos kondíciókkal működő kampányt és csak egy terméket alkalmazzanak. Hozzátette: a pénzintézetek néhány héten belül kialakíthatják konstrukciójukat, annál is inkább, mert nemcsak az ügyfeleket, hanem a bankokat és a kormányt is sokkolta a hirtelen megugró svájci frank árfolyama.

Havi fix

Erdei Tamás hozzátette: az átváltást megelőző jelleggel is lehetne alkalmazni, tehát nemcsak azoknál, akiknek nehézségeik vannak a hitel fizetésével. Akik már nagy bajban vannak, azoknak ez úgysem segít, hiszen az átváltás inkább csak “fixál”.

Hangsúlyozta, hogy az átváltás előtt fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy ezzel realizálja a veszteségeket. Nagyon fontos a kommunikáció, az ügyfelek korrekt tájékoztatása, hogy pontosan tudják és értsék, milyen döntést hoznak, és az milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár.

Azoknak az ügyfeleknek, akik nagyon limitált összeget tudnak a havi törlesztőrészletre fordítani, és a legkisebb törlesztőrészlet-emelkedés is komoly problémát okoz, átgondolandó az átváltás. Akik jobban bírják a kockázatokat, és bizonyos ideig magasabb törlesztőrészletet tudnak fizetni, illetve ki tudják várni, hogy a svájci frank normálisabb pályára kerüljön, azoknak érdemesebb kivárni - tanácsolja a Bankszövetség elnöke, aki kiemelte: százezerre tehető azon lakáshitelesek száma, akik komoly fizetési késedelemben vannak, és valószínűleg több tízezer esetben végrehajtási eszközzel kell, hogy éljenek a bankok

Piacidegen a kilakoltatási moratórium

A kormány áprilisig hirdette meg a kilakoltatási moratóriumot, amelyről Erdei Tamás azt mondta: bár elkezdődtek a tárgyalások a kormánnyal, a Bankszövetség a problémát nem pénzügyi és bankszakmai, hanem szociálpolitikai kérdésnek tartja.

Úgy véli, a kilakoltatási moratórium piacidegen, nem fenntartható, mert megszünteti Magyarországon a jelzáloghitelezést. Hozzátette: nincs egyetlen eszköz a probléma megoldására. Minden piaci szegmensnek meg kell találnia a megoldást. A bankoknak is áldozatot kell hozniuk, de az államnak is be kell szállnia a probléma megoldására.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Hatályban van ma Magyarországon két olyan törvény, ami a devizahitelek tilalmát eltérően szabályozza. Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a megengedőbb szabályozás tekinthető érvényesnek, az alighanem a bankokat is új lépésekre készteti majd.

Tavaly augusztusban lépett hatályba a devizakölcsönre való jelzálogjog bejegyzésének tilalma. Az akkoriban nyilatkozó bankok szerint már korábban szinte jelentéktelenné vált a devizahitelezés, részben a jogszabályi korlátok, részben a forint kamatszintjének süllyedése miatt.

A forint elszakadt a világtól

Az azóta eltelt idő alatt azonban kiderült: a forint képes elszakadni a világtól, a jegybanki alapkamat pedig újra emelkedhet. Ilyen körülmények között fontos lehet, hogy a devizahitel-korlátozásokkal kapcsolatos jogszabályokat 2011. január 1-jei hatályba lépéssel módosították.

Első olvasatra a jogalkotók a 2010 augusztusában bevezetett devizahitel-korlátozást érdemben nem, csak az augusztusban elfogadott jogszabály rendkívül rossz, pontatlan és félreérthető szövegét változtatták meg - hívta fel a figyelmet Tóka Tamás, számos osztrák bank magyarországi jogi képviseletét ellátó ügyvéd. Egyértelművé vált, hogy a devizahitelek általános tiltása mellett melyek azok a kivételek (például engedményezés, tartozásátvállalás, szerződésmódosítás, fedezetcsere, hitelkiváltás), amelyeket a jogalkotó megenged.

Bejegyzik a zálogjogot

Mint azonban a gyakorló jogász felhívta a figyelmet: míg a polgári törvénykönyvben nincs változás, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény mostantól nem tiltja a jelzálogjog bejegyzését abban az esetben, ha a törlesztés nem forintban történik, hanem devizában. A földhivataltól kapott tájékoztatás szerint január 1-jétől a földhivatalok a devizahiteleknél bejegyzik a jelzálogjogot.

Ilyen konstrukció jellemzően az osztrák bankok által határon átnyúló szolgáltatásként végzett euróhitel-nyújtás. Ezeknél az adós maga szerzi be az eurót, nem a banktól kell azt kötelezően forintért megvennie a bank által használt árfolyam alapul vételével. Tóka kiemelte, hogy Magyarországról - különösen a nyugati határszélről - több tízezer ember jár át dolgozni Ausztriába, akik a fizetésüket euróban kapják. Százezres nagyságrendű azoknak is a száma, akik ugyan Magyarországon dolgoznak, de eurós jövedelmük is van. Az ő esetükben eleve teljesen indokolatlan volt a devizahitelek tiltása, hiszen nekik ezek a kölcsönök nem jelentenek árfolyamkockázatot.

A bankok több ízben felhívták a figyelmet arra is, hogy a jogalkotók indokolatlanul vették egy kalap alá az eurót (nemcsak valamikorra várható csatlakozásunk, hanem a forinttal szorosabb kapcsolat miatt) a svájci frankkal, illetve a jennel.

Tény, hogy hatályban van ma Magyarországon két olyan törvény, ami a devizahitelek tilalmát eltérően szabályozza. Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a megengedőbb szabályozás tekinthető érvényesnek, az alighanem a bankokat is új lépésekre készteti majd.

Becsapós konstrukciók

A bankok egy részénél lehetőség van arra, hogy devizában nyilvántartott hitelét az adós devizában is törlessze. Erre szinte minden esetben lehetőséget ad az UniCredit, az Ersténél pedig - mondták el lapunk érdeklődésére - ez a konstrukciótól függ. A különbség oka, hogy a bankoknál létezik olyan hiteltípus is, aminél a folyósítás és a törlesztés is forintban történik, „csupán” a hitelösszeget és a törlesztőrészletet határozzák meg devizában.

Miközben tehát az adós abban a tudatban van, hogy devizahitelt vett fel, kölcsöne tulajdonképpen csak devizaalapú. Utóbbiaknál pedig még az idei szabályok alapján sem lehetséges a jelzálogbejegyzés és a devizában való törlesztés sem.

forrás: index.hu

A válságból való kiút helyett a hitelezés problémáinak halmozódása jegyében telt a 2010-es esztendő a hazai bankszektorban. Miközben a hitel-kihelyezés évek óta nem látott alacsony szintre esett, a lakosság fizetési nehézségei újabb és újabb hullámot vetettek. A banki hitelek tekintélyes részének újratárgyalása és az adósvédő állami intézkedések után azonban néhány komoly probléma máig megoldatlan: a lakossági hitelek csaknem kétharmada szempontjából releváns frankárfolyam rekord magasságokban tartózkodik, a banki portfóliók kitisztítását és a jelzáloghitelezés beindítását pedig a régóta tartó kilakoltatási moratórium hátráltatja.

Erős és kontrollálhatatlan frankárfolyam

Az árfolyamváltozások és a kevésbé gyakori, ám megtörtént banki kamatemelések eredményeként az átlagos havi háztartási törlesztőrészlet nagysága ma Magyarországon 27%-kal nagyobb, mint 2008 szeptemberében, a válság kezdetén, pedig ebben a forinthitelek is benne foglaltatnak. A 27% a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint a régióban a legmagasabb értéknek számít. A háztartások hiteltartozása ma a GDP mintegy 31%-ára rúg, amelynél magasabb arány a régióban csak két balti országban, Észtországban és Lettországban figyelhető meg. A háztartási törlesztőterhek GDP-hez mért arányában is harmadikak vagyunk 5,4%-kal.

Az erős forint korszaka, azaz 2008 nyara óta eltelt időszak nagy részében jóval nagyobb mértékben drágult a frank a forinthoz képest, mint az euró, ezért a devizahitelesek közel 90%-át kitevő frankhitelesek terhei nagyobb mértékben növekedtek, mint az euróhiteleseké, a forinthitelesekről nem is beszélve. Az elmúlt két év frankerősödésének jó része azonban a magyar gazdaságpolitika teljesítményétől függetlenül következett be: máig az erősödés közel 55-60%-át a frank-euró keresztárfolyam indokolta.

Az MNB adataiból kiderül: 2005 óta a frankhitelek közel 70 százalékát 145 és 165 forint közötti frankárfolyam mellett vették fel az ügyfelek. Esetükben a felvételkori teljes hiteldíj mutatótól (THM) függően általában 30-40%-os törlesztőrészlet-emelkedés következett be az induló törlesztőrészlethez képest, vannak azonban, akik több mint 50%-os növekménnyel szembesülnek.

Tovább nő a nem teljesítő hitelek aránya

Részben a fentiek eredményként a hazai bankszektorban mind a lakossági, mind a vállalati hitelportfólió minősége tovább romlott a harmadik negyedévben, így a 90 napon túli késedelemben lévő hitelek állományi aránya mára meghaladta a 10,5 százalékot, ugyanez az arány a vállalatoknál 12,7 százalék.

Összességében jobb a devizahitelek portfólió-minősége, mint a forinthiteleké, ennek hátterében azonban jól láthatóan egy összetétel-hatás áll: a forinthitelek estében nagyobb a fedezetlen hitelek aránya, melyekre hagyományosan rosszabb fizetési fegyelem jellemző. A devizahiteleknél viszont magasabb a lakáshitelek aránya, melyeket lelkiismeretesebben törleszt a lakosság. Összességében megfigyelhető, hogy a jelzálog- illetve az ezek közé tartozó lakáshitelek esetében jóval kisebb a késedelmes hitelek aránya, mint a fedezetlen hitelek körében. A MNB statisztikája szerint a forint alapú lakáshiteleknél 3,78; a deviza alapúaknál 5,94 százalék a nem teljesítő hitelek aránya.

Kissé régebbi (júniusi) adatok állnak rendelkezésünkre arra vonatkozóan, mekkora az egyes hiteltípusokon belül a késedelembe esett illetve újratárgyalt hitelek darabszáma. A PSZÁF második negyedéves kockázati jelentésének adatait ilyen szempontból az alábbi ábra mutatja. Míg az állományi adatokban magas hitelösszegük miatt a jelzáloghitelek, darabszámukat tekintve kisebb hitelösszegük miatt a fedezetlen hitelek aránya viszonylag magasabb. Az adatokból rendkívül kedvezőtlen kép bontakozik ki: darabszám alapján a jelzáloghitelek 23,1%, az egyéb hitelek 41,2%-a esett júniusban késedelembe, a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya pedig 8,2 illetve 25,5% volt.

Haldoklik az új hitel-kihelyezés

Miközben a bankok elsősorban meglévő portfólióik kezelésével voltak elfoglalva, alacsony kockázatvállalási hajlandóságuk és az alacsony hitelkereslet miatt az új hitelek kihelyezése közel évtizedes mélypontjára esett. Míg 2008-ban 1510 milliárd forint összegben vett fel a lakosság jelzáloghitelt, 2009-ben ez 534 milliárd forintra olvadt, 2010 első hónapjában pedig alig érte el a 325 milliárd forintot. A bankok előrejelzései szerint az új hitelkihelyezések ráadásul 2011-ben is legfeljebb kis mértékben növekedhetnek. Ennek fő okai lehetnek:

• a bankszektort évi több közel 120 milliárd forinttal sújtó bankadó
• a bankok alacsony kockázatvállalási hajlandósága a magas nem-teljesítő hitelállomány miatt
• Bázel III. új követelményrendszere, mely a kockázattal súlyozott eszközérték csökkentése irányába hat
• az esetlegesen alacsonyan maradó hitelkereslet

Próbálkozások hosszú sora a hitelproblémák megoldására

Bár a devizahitelek mintegy 90%-át kitevő frankhitelek törlesztőrészletét leginkább a kontrollálhatatlan frankárfolyam mozgatja fel- és lefelé, a pénzintézetek és a kormány is újabb lépésekkel igyekeztek mérsékelni a meglévő és a leendő hitelesek terheit. A szabályozók és önszabályozók ezek során az alábbi valós (egyes esetekben talán csak vélt) problémákra, anomáliakra kerestek megoldást az év folyamán:

1. A bankok ügyfeleikkel szembeni erőfölénye következtében szabályozatlanul és egyoldalúan módosíthatták a hiteleik szerződési feltételeit. Mindez a tipikus, “változtatható” kamatozású hiteltermékek esetében a kamatok és egyéb hitelköltségek emelése esetén hátrányos a bankok ügyfelei számára.
2. Rendkívül alacsony átlagos önrész és fedezetérték (magas ún. LTV-mutató), illetve magas jövedelemarányos törlesztőrészlet mellett is nyújtottak jelzáloghitelt a bankok a válságot megelőző években, túl magas kockázatot futva ezzel.
3. A jelzáloghitel-piac normál működése mellett a hitelek fedezetéül felajánlott ingatlanok azok biztosítékaiként érvényesíthetők. Az érintett ingatlanok azonban a bankok számára nehezen értékesíthetők, az ügyfelek számára pedig a kilakoltatás természetes megélhetési, lakhatási problémát jelent.
4. A deviza alapú hitelek indokolatlanul nagy árfolyamkockázatot helyeznek az új jelzáloghitel-felvevők vállára is.
5. Kihelyezett hiteleik összegének és ezek törlesztőrészletének megállapítása során a bankok eltérő(vételi ill. eladási) árfolyamot használtak, árfolyammarzsot realizálva e kettős elszámolás révén, indokolatlan terhet róva ezzel a lakáshitelesekre.
6. A bankok csak bizonyos esetekben, bizonyos költségek mellett tették lehetővé a hitelek elő- és végtörlesztését, a futamidő hosszabbítását, és extra költségeket számítottak fel késedelembe esés esetén.

A fenti problémákra az alábbi (sok esetben csak részleges és átmeneti) megoldások születtek:

1. Január 1-jén a bankszektor önszabályozásának eredményeként, a piaci szereplők önkéntes csatlakozásával életbe lépett a Magatartási Kódex. Ez többek között tartalmazta azt is, hogy a szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosítása csak bizonyos árazási elvek mellett tehető meg: a kamat módosítására csak a jogi, szabályozói környezet változása, a pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet változása és a hitel kockázati megítélésének változása mellett van lehetőség; egyéb jutalékok, költségek és díjak módosítása pedig évente maximálisan csak a KSH által közzétett éves átlagos infláció mértékében lehetséges.

Az Orbán-kormány december 16-án megjelent rendelete a fenti oklistát az alábbiak szerint tovább szűkítette: a kamat csak a forrásköltségek, forrásszerzési lehetőségek kedvezőtlen változása (jegybanki alapkamat, bankközi pénzpiaci kamatláb, ügyfélbetét-kamatláb, refinanszírozást biztosító értékpapír és hitel költségének bizonyítható növekedése), a hitelkockázat változása, a hitelező adott tevékenységének költségeit növelő jogszabályváltozás. A rendelet alapján a kamat mértékének százalékban kifejezett növekedése nem haladhatja meg e feltételek változásának együttes hatása alapján meghatározott mértéket, figyelembe véve a hitelező forrásszerkezetét és annak változását.

2. Március 1-jén, majd június 11-én - két lépcsőben - életbe lépett a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet, mely devizahitelek (különösen a frankhitelek esetében) jóval szigorúbb hitelezési korlátokat állapított meg a piaci gyakorlatnál a hitelezés kockázatainak mérséklésére. Ez alapján a kihelyezett hitel összege forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, euróhitel esetében 60 százalék, más devizahitel esetében pedig 45 százalék. Pénzügyi lízing esetén 80, 65, illetve 50 százalékban állapították meg ezket az arányokat.

A rendelet második lépcsője értelmében pénzügyi intézmények csak hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleiknek. Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek ún. hitelezhetőségi limitje, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, aminek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg. Euróhitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitel esetén pedig a 60 százalékánál.

3. Első intézkedései között az új kormány meghosszabbította, majd 2011. április 15-éig kitolta a Bajnai-kormány által a téli hónapokra való tekintettel életben tartott kilakoltatási moratóriumot, számottevően korlátozva ezzel a jelzáloghitelek biztosítékainak érvényesíthetőségét. Június eleji beszédében Orbán Viktor egyúttal jelezve: feláll a Nemzeti Eszközkezelő Társaság a jelzáloghitelesek problémáinak rendezésére. Bár a Nemzetgazdasági Minisztériumban október közepéig kellett volna elkészíteni ennek koncepcióját, ez máig nem történt meg. Újabb információk alapján a társaság egy kicsi, koordináló szerepkörrel bíró ügynökség lenne a minisztérium jelenlegi munkaanyagai szerint. A kilakoltatási moratórium problémája ugyanakkor megoldatlan: a hitelek visszafizetésével kapcsolatos erkölcsi kockázaton túl komoly aggályokat ébreszt a banki hitelportfóliók helyes értékelésével és várható megtérülésével kapcsolatban.

4. Bár - elsősorban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek köszönhetően -sokáig téma volt a devizahitelek tömeges forinthitelre váltása, ennek látható kockázatai miatt a kormány elállt ettől. Augusztus közepén megjelent rendeletével viszont a kormány megtiltotta, hogy jelzálogjogot jegyezzenek be devizahitellel terhelt ingatlanra, ezzel gyakorlatilag - a gyér hitelkiváltási tevékenységet leszámítva - megszűnt hazánkban a deviza alapú jelzáloghitelezés, igaz, a bankszektor egyes véleményformálóinak álláspontja szerint az euró alapú jelzáloghitelezés teljes tiltása nem indokolt.

5.-6. November 27-én a Magyar Bankszövetség és egyes kormánypárti képviselők (köztük Kósa Lajos és Rogán Antal) tárgyalássorozatának eredményeként az alábbi törvénymódosításokról döntött a parlament:

A lakáshiteleseket segítő törvénymódosítások

Míg nyáron nyolc százalék körül alakult a lakossági nem teljesítő hitelek aránya Magyarországon, a legutóbbi számok alapján már tíz százalék felett vagyunk, és nem teljesültek a korábbi optimista, lassuló tendenciáról szóló várakozások - konstatálta a legfrissebb hazai hitelportfólió-adatokat Bunna Gyula igazgató a PwC mai sajtótájékoztatóján.

2008-ig beépült a bankok várakozásaiba egy elviselhető értékvesztés szint a nem teljesítő hitelekre, mára azonban jelentősen megnőtt, közel megháromszorozódott ez a szám. A mögöttes okok között elsőként a munkanélküliség növekedését jelölte meg Bunna Gyula: mint mondta, a munkanélkülivé válást 6-8 hónap késéssel követi a fizetőképtelenség beállta.

A BAR-listás ügyfelek problémája ennek eredményeként jelentős, hiszen a listán már csaknem a teljes magyar lakosság tizede szerepel - hívta fel a figyelmet. Az erős frankárfolyam hatására összességében ma már a rendelkezésre álló jövedelem tizennégy százalékát éri el a háztartások törlesztési terhe.

Az egyes hiteltípusok hasonló dinamikával mutatnak romlást - idézte fel a Magyar Nemzeti Bank statisztikáját a PwC igazgatója. Emlékeztetett: az újratárgyalt hitelek mintegy negyede már 30 napos késedelembe esett, várható ezért, hogy az újratárgyalt hitelek 15-25 százaléka jövő tavasszal 90 napon túli késedelembe esik.

A már korábban a kormány által beígért Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatban kérdésre válaszolva Bunna Gyula elmondta: olyannyira kevés információval rendelkezünk ennek az intézménynek a jövőbeni működéséről, hogy egyelőre nem tudni, a jelzáloghitelesek mekkora körét érintené. Aláhúzta: szociális szempontok miatt azonban mindenképpen szükség van erre.

forrás: index.hu