Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

A független hitelközvetítők szeptember utolsó napjáig tevékenykedhetnek, azt követően csak akkor, ha megszerezték a pénzügyi felügyelet engedélyét.

A tavaly decemberben módosított hitelintézeti törvénybe bekerültek a közvetítőkre vonatkozó új szabályok is. A pénzügyi szolgáltatások közvetítését az egy pénzügyi intézményhez kötődő függő közvetítők, valamint független közvetítők végezhetik. Ez utóbbi körbe tartoznak a többes ügynökök és az alkuszok. A független közvetítők szeptember 30. után már csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélye alapján tevékenykedhetnek.

Binder István a PSZÁF szóvivője azt javasolja a közvetítőknek, hogy augusztus végéig adják be az engedélyhez szükséges dokumentációt. A PSZÁF a képzés előkészítésével foglalkozik jelenleg, hiszen a pénzügyminiszteri rendelet előtt nem tudtak nekilátni - tette hozzá a szóvivő.

A független közvetítőkre szakmai követelményeket, és káreseményenként 5 millió, de évente - együttesen - 50 millió forint összegű felelősségbiztosítást ír elő a törvény. Az alkuszoknál szigorúbb a felelősségbiztosítási követelmény: káreseményenként 10 millió, míg évente legalább 100 millió forintra kell szólnia.

Vizsgát az a középfokú végzettségű személy tehet, aki a hatósági képzést elvégezte. A vizsga egyebek mellett a pénzügyi piacok ismeretéből, általános jogi ismeretekből és a lakossági megtakarítási, és befektetési termékek jellemzőinek ismeretéből áll. Ez erőpróba elé állítja majd az érintetteket, hiszen a tapasztalatok szerint kevés közvetítő rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel, a többiek számára ez az év áll rendelkezésre a szükséges bizonyítványok megszerzéséhez.

forrás: index.hu

Lassú kilábalás és magas céltartalékolás fogja jellemezni idén a magyar bankszektort, ezért profitabilitása is alacsony lehet (a tavalyihoz hasonló), de 2011 már komoly fellendülést hozhat - nyilatkozta a Reutersnek Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke.

Erdei Tamás szerint 6-8 százalék körül tetőzhet a nem teljesítő hitelek aránya a bankszektorban. “Többé-kevésbé elértük a mélypontot” - fogalmazott, hozzátéve: a bankok fedezni tudják éves eredményükből hitelezési veszteségeiket, ezért teljesen kizárja egy sokk lehetőségét a bankrendszerben. Rendkívüli mértékben ronthatja a bankok adózás előtti profitját a hitelezési céltartalékok magas szintje, ezért alacsony profitabilitás fogja jellemezni a 2010-es esztendőt is. 2009-ben 20-30, esetleg 40 százalékkal kisebb volt a bankok adózás előtti eredménye, mint egy évvel korábban. Erdei szerint azonban még ez is kiváló teljesítmény, tekintve, hogy 2009-ben támadott igazán a válság.

A Reuters emlékeztet: 2008-ban 292 milliárd forint volt a magyar bankrendszer nyeresége a PSZÁF adatai szerint, 2009-ben a becslések szerint 6,7 százalékkal esett a magyar GDP, döntően az exportpiacok összeomlása miatt. A munkanélküliség 13 éve nem látott magasságokba, 10 százalék fölé nőtt, miközben a kormány jelentős költségcsökkentést hajtott végre. Ez a bankok eredményességét is befolyásoló módon fékezte a belső fogyasztást és elmélyítette a recessziót. 2009 első negyedévében jelentős forintgyengülés ment végbe, s a döntően devizában dominált hitelek és emelkedő törlesztőrészletek miatt több mint megduplázódott a rossz hitelek aránya. 2009 szeptemberének végén a PSZÁF adatai szerint 5.4 százalékos volt a több mint 90 napos késedelemben lévő hitelek aránya.

Erdei elmondta: évek kellenek ahhoz, hogy a bankok teljesen átstrukturálják hitelkönyveiket és jelentős növekedést érjenek el, bár már 2011 első fele is jelentős javulást hozhat. Jövőre egyébként komoly fellendülésre számít Erdei, hiszen a halasztott beruházások ekkor fognak szerinte újból elindulni. 2010-től ráadásul meglehetősen nagy források érkezhetnek az Európai Uniótól is.

Addig is idén visszafogott lesz a lakossági és vállalati hitelezés, és minden bizonnyal a 2009-es szinten fog maradni. “2010 valószínűleg nem a nagy piaci expanzió éve lesz, de nem hiszem, hogy bárki feladná pozícióját” - mondta Erdei. 2009-ben mintegy 20 százalékban járult hozzá a bankok profitabilitásához a kormányzati kötvényekkel való kereskedés és a saját banki kötvények jelentős diszkonton történt visszavásárlása - ismertette Erdei. A kisebb kockázati felárak (és ennek köszönhető olcsóbb működés) és a kamatbevételek nem túl gyors csökkenése azonban lehetővé teszi, hogy 2010-ben is a tavalyi profitot termelje a magyar bankszektor. Az egyszeri bevételek helyett ezúttal a nagyobb stabilitásfog ehhez igazán hozzájárulni - derül ki a Bankszövetség elnökének szavaiból.

forrás: portfolio.hu

Pénzügyi szolgáltatókat és termékeket elsősorban az adott céggel kapcsolatos korábbi tapasztalat szerint választ a lakosság − derül ki az Aviva Életbiztosító kutatásából. A régió országaiban a többség nem rendelkezik az összes szükséges információval ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzon pénzügyeiről.

A Société Générale legújabb piacelemzése szerint az euró/forint árfolyama akár 255-ig is csökkenhet a közeljövőben.

A Bloomberg által nyilvánosságra hozott, üzletfeleknek eljuttatott figyelmeztetés szerint a forint tovább erősödhet az euróval szemben, akár 255-ig is a közeljövőben. A SocGen szakértői úgy vélik, a Magyarországgal szembeni bizalom növekedése a deviza megítélésén is javíthat.

A SocGennél úgy vélik, 2012-13-ban csatlakozhatunk az ERm-II-es övezethez, majd ezt követően 2014-15-ben az eurózónához is.

forrás: napi.hu

Alaptalan az az aggodalom, hogy ha kamatot csökkent a Magyar Nemzeti Bank, akkor az a forint gyengülését hozhatja - hangsúlyozzák ma reggeli feltörekvő piaci összefoglalójukban a Societe Generale londoni elemzői. Emlékeztetnek: több országban is pozitív piaci következményekkel járt az, amikor az adott ország jegybankja “oxigént adott” a gazdaságnak a kamatcsökkentésekkel.

Brutálisan belenyúlt az SNB a frank árfolyamába, ezzel jó öt forinttal gyengébb lett a helvét deviza a HUF-hoz képest, a CHF hitelesek nagy örömére - írja napi piaci kommentárjában Karsai Péter, a Commerzbank treasury sales munkatársa.

“Több ok is felsorakoztatható a tegnapi erősödés mögé: egyfelől az ECB 442 milliárd eurós banksegítő akciója, miszerint az eurozóna bankjai kedvező feltételekkel juthatnak akár 1 éves futamidejű kölcsönhöz, másfelől pedig egyre nő a kamatkülönbözet régiós szinten forint javára. Tegnap a lengyelek vágtak kamatot, ma pedig a csehek is várhatóan ugyanezt teszik. Mindkét országban történelmi melypontot jelent / jelenthet a lengyel 3,5, illetve a cseh 1,25 százalék, így optimista devizapiaci hangulatban érvényesül a carry-trade hatás.

A FED nyíltpiaci bizottsága változatlanul hagyta az irányadó kamatszintet, továbbá nem módosított a “quantitative easing” néven emlegetett kötvényvásárlásokra fordítandó összeg nagyságán sem. Tehát minden maradt, ahogy eddig, indoklásként a gazdasági visszaesés lassulását jelölték meg, az amerikai gazdaság jövőjéről pedig kissé optimista képet festett. A recesszióból való kilábalást már belátható időn belül látják a tagok, a deflációs félelem enyhül, de még korainak tartják a kamatemelésről beszélni, sőt nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy 2010-ben a jelen helyzet alapján lenne mozgástér a szigorításra. A dollárgyengítő kommunikáció elmaradt, így az enyhén pozitív nyilatkozat hatására 1,39-ig erősödött a dollár, ma reggel 1,3950 körül adják-veszik az EUR/USD-t. A dollár erősödésének másik magyarázata az SNB intervenciója lehet, ugyanis gyanúsan egy időpontban kezdett gyengülni a frank és erősödni a dollár.

Brutálisan belenyúlt az SNB a frank árfolyamába, nem sokkal dél után 1.5013-ról 1.5380-ra gyengült a beavatkozások nyomán az EUR/CHF szintje, ezzel jó öt forinttal gyengébb lett a helvét deviza a HUF-hoz képest, a CHF hitelesek nagy örömére.”

forrás: portfolio.hu

Oszkó Péter pénzügyminiszter a kiadáscsökkentés mellett az adórendszer átalakítását tartja a legfontosabb feladatnak, az euróbevezetési dátum meghatározását azonban már a következő kormányra hagyja. Az iparűzési adó APEH általi beszedésével véleménye szerint mindenki nyerne, ezért nem várja a polgármester képviselők ellenállását.

Nem nehezíti a jövő évi költségvetés előkészítését az, hogy nem az adótörvényekkel együtt tárgyalják, a jelenlegi helyzetben ugyanis az a logikus, ha a büdzsé a gazdaság és a társadalom teherviselő képessége ismeretében reálisan elvárható adóbevételekre épül - fejtette ki lapunknak adott interjújában Oszkó Péter pénzügyminiszter.

Az interjú teljes terjedelmében a mai Napi Gazdaságban olvasható

Elsődleges célnak nevezte Oszkó az euró bevezetését, hozzátéve azonban, hogy a gazdasági visszaesés óvatossá teszi a kormányt az újabb céldátummal kapcsolatban. A jelenlegi helyzetben csak részben függ tőlünk, mikor kerül a magyar gazdaság az ehhez szükséges állapotba, odáig kell eljutni, most ezen dolgozunk - mondta a pénzügyminiszter. 

A gazdasági növekedés beindulását 2011-re várja a kormány, erre az időre elérhetőnek látják a maastrichti hiánycél elérését is, az ERM-2 tagság már ősszel felmerülhet, de a végső döntést ebben a kérdésben valószínűleg a következő kormány hozhatja majd meg. 

Az elmúlt időszak piaci folyamatai alapján a pénzügyminiszter szerint elsődleges cél Magyarország számára a piaci finanszírozás növelése az IMF-hitel meghosszabbítása helyett. Bővülhet az állampapír-piaci kibocsátás, és előbb-utóbb devizakötvény-kibocsátás is szóba kerülhet. Nem lát komoly szakmai vagy politikai aggályt Oszkó a vagyonadóval szemben, mint elmondta: a lakások 45 százaléka jelenleg is adózik valamilyen formában, ráadásul főleg olyan településeken, ahol eleve alacsonyabbak az ingatlanértékek.

Tárgyi adóként könnyebb egy új adónemet bevezetni, hiszen ebben az esetben csak az ingatlanhoz és annak értékéhez kell igazítani a hatósági eljárásokat - mondta a pénzügyminiszter, azt azonban nem zárta ki, hogy a vagyonelemek összeadódásának irányába továbbfejleszthető lenne a rendszer. A vagyonadó lényege, hogy a jövedelmekről áthelyezzük az adóterhelést más területekre, az csak járulékos hatás, ha az alacsony jövedelem mellett nagy vagyonnal rendelkezőket is kiszűri az új rendszer.

Az offshore-jövedelmek megadóztatása kapcsán egyszeri hozadékra és számít a kormány, emellett jobban lehet majd védeni a magyar adórendszert attól, hogy adóalap vándoroljon ki külföldre. Az iparűzési adó APEH általi beszedését Oszkó szerint nem fúrják a polgármester képviselők, az intézkedés lényege ugyanis éppen az, hogy racionalizálják ezen adónem beszedését több száz helyett egy központi hatóság feladatkörébe utalva.

Az átalakítás jelentős megtakarítást eredményez, a központi hatóság erősebb behajtási eszközkészlete pedig szintén bevétel-növekedést eredményezhet. A természetbeni juttatások kapcsán a pénzügyminiszter biztos abban, hogy a kormány által javasolt kedvezményes adókulcs lesz a kompromisszumos megoldás, a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket pedig a továbbiakban is támogatni kívánják, amennyiben azt magánszemély fizeti be, mivel álláspontja szerint az adómentes munkáltatói juttatásként fizetett összegek 

forrás: napi.hu

Az EBRD éves közgyűlésén tartott egyik panelbeszélgetésben több alkalommal is bírálatok kereszttüzébe került a külföldi fizetőeszközben történő eladósodás túlzott mértéke.

Király Júlia, az MNB alelnöke szerint mikrofinanszírozási szinten teljesen racionálisan döntöttek a hazai hitelfelvevők, hogy - a magas betéti kamatokhoz mérve hihetetlenül alacsony devizahitel-kamatoknak engedve - devizában adósodtak el.

Surányi György, korábbi magyar jegybankelnök, az Intesa közép- és kelet-európai részlegének vezetője szerint ugyanakkor nem az a gond, hogy az eladósodás külföldi fizetőeszközben történt, hanem az, hogy a bankok túlhitelezték a gazdaságot és a lakosságot, ráadásul nem készültek fel arra, hogy a források a válság miatt eltűnhetnek a rendszerből.

Ugyanakkor a magyar bankok szigorúak maradtak a hitelbiztosítéki érték kezelésében, aminek következtében nem alakult ki ingatlanpiaci buborék Magyarországon.

Surányi szerint az érintett országok az OECD-csatlakozáskor kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem vezetnek be korlátozásokat, ám ezzel kapcsolatban Király Júlia a Napi Gazdaságnak úgy nyilatkozott: az ígéret nyomán szinte minden más ország igyekezett kordában tartani a devizehitel-állományokat.

A szakértők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a jelenlegi helyzetben óriási hiba volna, ha szabályozói oldalról igyekeznének véget vetni a devizahitelezésnek, az ésszerűség azt diktálja a bankoknak, hogy lassítsák a folyamatot.

forrás: portfolio.hu

Pozitívan nyilatkozott a globális gazdasági válság végével kapcsolatban ma két nagy nemzetközi pénzügyi szervezet elnöke is, miközben a ma délután megjelent amerikai makroadatok a várttal lényegében összhangban továbbra is a kilábalás biztató jeleit tükrözik. Mindennek eredőjeként a kora délután még 290 közelében járó euróárfolyam délután 4 órára 286-ig süllyedt, közben a lengyel zloty is intenzíven erősödött. A cseh korona mérsékelt kilengést mutatott, miközben a dél-afrikai rand és a török líra még mínuszban jár tegnap estéhez képest a dollárral szemben.

A tegnap délelőtti intenzív forintgyengülés jó része estére elmúlt, ma délelőtt azonban újabb forintgyengülési hullám bontakozott ki: az euróval szembeni jegyzések a reggeli 287 körülről 289.50 körülig emelkedtek kora délutánra. A vártnál nagyobb zuhanást jelző cseh, szlovák és román GDP-adatok rányomták bélyegüket az egész régió devizapiaci megítélésére a délelőtti órákban.

forrás: portfolio.hu

Nem helyeselhető az, hogy az egyetlen létező, kezelhető kockázatot jelentő kaput bezárja az állam a kamattámogatás megszüntetésével, és így kivonul a lakhatási célt támogató szerepéből - véli Gyuris Dániel, az FHB

vezérigazgatója. A bankár szerint csak nagyon rövidtávú fiskális szemlélettel igazolható egy ilyen döntés. Gyuris úgy véli, a következő 1-2 év normális hitelkihelyezése a csúcsévek kevesebb, mint 50%-os szintjén állhat meg. Lakossági jelzáloghitelezés új kihelyezése maximum 350-400 milliárd Ft éves mennyiség lehet. Gyuris Dániel meghívott panelbeszélgetője a Portfolio.hu Jelzáloghitelezés és Lakásfinanszírozási Konferenciának, amely holnap kerül megrendezésre.

Portfolio.hu: A társaság közgyűlésén elhangzott 2009-es üzleti célok szerint az FHB-nál

nem áll le a hitelezés. Melyek azok a termékek, amelyben a közeljövőben erősíteni fognak, ahol ügyfélként érdemes kopogtatni a bankfiók ajtaján? 

Gyuris Dániel: Lakáshitelezés marad természetesen is az egyik kiemelt termék az FHB

kínálatában euró alapon és forint nem támogatott és támogatott formában, a vele teljesen egyenrangú KKV üzletág mellett. 

P.: Az aktuális kormányzati tervek szerint július elsejével megszűnik a támogatott lakáshitelezés. Számít-e rohamra, az FHB

felkészült-e a várhatóan növekvő igények befogadásra, s összességében helyesnek tartja-e a lépest? 

Gyuris Dániel: Természetes, hogy előrehozott kereslet élénk érdeklődés kíséri a támogatott rendelet utolsó időszakát az év egészére várható lakáscélú idegen forrásbevonás (hitelfelvétele) lezajlik minden olyan esetben az év első felében, aki képes építését, vásárlását előkészítettsége alapján lebonyolítani. 

Nem helyeselhető az, hogy az egyetlen létező, kezelhető kockázatot jelentő kaput bezárja az állam a kamattámogatás megszüntetésével, és így kivonul a lakhatási célt támogató szerepéből. Nem alternatíva jelenleg a támogatás nélküli forint hitel a magas kamatszintből következően, nem szerencsés a lakosság további fix eladósodottságát erősíteni. Jelentős új igény generálódik az elkövetkező időszakban a természetes élethelyzet (válás, összeköltözés, öröklés stb.) változásokon túl az ingatlan adó fenyegetés kényszerforgalmat generáló hatásával illetve a devizahitel felvételével helyzetét és pozícióját túlvállaló lakosság képtelen lesz tovább lépni elviselhető méretű és kockázatú új ingatlanba. A támogatás megszűnésével kiesik a recessziós időszakban Nyugat-Európában is felerősödő kereslettel bíró hitelcél, a lakhatási körülményeket széles körben javító lakáskorszerűsítési hitel. 

Összességében az új és használt lakás forgalom illetve, az egész ágazat befagyása következik be. Elmarad a megtakarításokat is egészséges irányba terelő - lakáscélú törlesztés, önerőgyűjtés - lakossági magatartás. Az állami kamattámogatás megszűnésével a döntéskor hossztávú kiszámítható terhet jelentő adósságteher vállalás helyett beterelődik a lakosság egy kiszámíthatatlan kockázatvállalási felületre, illetve ezt nem vállalva visszaesés az építőipari, ingatlanforgalmi kiesés hatása mintegy 0,7%-os GDP visszaesést generál. Csak nagyon rövidtávú fiskális szemlélettel igazolható egy ilyen döntés 

P.: A hitelkínálat általános csökkenése eléggé megrázta az ügynökpiacot. Érez-e az FHB akármilyen változást az ügynökhálózatokkal való kapcsolatában (kiszolgálás, jutalékigény, értékesítési kapacitás), fenn tud-e eredeti formájában maradni a jelenlegi ügynöki értékesítés? 

Gyuris Dániel: A magyarországi hitelközvetítő ügynökpiac sajnos szabályozatlan keretek között, rövidtávú szemlélettel döntően egytermékes felületen csak a gyors növekedést támogatóan jött létre az elmúlt években. Feltétlenül új felületeken kell szerződnie a bankoknak ügynökeikkel, illetve a minőségi portfólió állomány fenntartási díjazás előtérbe kerül. 

P.: Mikorra élénkülhet újra a jelzáloghitelezés Magyarországon? Jelen pillanatban csak kínálati probléma van, vagy a kereslet is visszaesett? 

Gyuris Dániel: Egyértelmű, hogy kereslet visszaesés van jelenleg az ügyfelek részéről és ennek a visszaépülése attól függ, hogy mi marad meg a kínálati felületből. 

P.: Az elmúlt években igen jelentős felfutás volt a lakossági hitelezésben, most meg jelentős visszaesés. Mi a jelzáloghitelezésnek az az éves szintje, amely hosszú távon fenntartható? 

Gyuris Dániel: A következő 1-2 év normális hitelkihelyezése a csúcsévek kevesebb, mint 50%-os szintjén állhat meg. Lakossági jelzáloghitelezés új kihelyezése maximum 350-400 milliárd Ft éves mennyiség lehet. 

forrás: portfolio.hu