Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

A devizahitelezés egyre látványosabb háttérbe szorulásáról és a forinthitelezés szerény ütemű fellendüléséről tanúskodnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minap közzétett hitelezési statisztikái. Ezekből kiderül, hogy a forinthitelezés nagyon messze van még a devizahitel-kihelyezés válság előtti szintjétől, és az is sejthető belőlük, hogy a forintkamatok csökkenése mellett a jogszabályi változások is egyre inkább a forinthitelek felé terelik az ügyfeleket. Ha minden így halad, a frankhitelek eltűnését hamarosan ki is jelenthetjük, miközben a bankok hitelportfóliójában hosszú évekig ott kísértenek.

Az MNB (szezonálisan nem igazított) adatai alapján áprilisban ismét nettó devizahitel-törlesztő volt a magyar lakosság. Ez azt jelenti, hogy devizában több hitelt törlesztettek a háztartások, mint amennyit felvettek, s a különbség 28.6 milliárd forint volt előbbi javára. Ez a szám soha nem volt még ekkora, és az euróhitelek további visszaszorulását feltételezve (a svájci frankról nem is beszélve) nem is fog csökkenni. A forinthiteleknél viszont más a helyzet: 8.1 milliárd forint értékben nettó hitelfelvevő volt a lakosság, ami elmarad ugyan az előző havi 13 milliárd forintos értéktől, az új hitelfelvételek már a forinthitelek népszerűség-növekedését mutatják.

Bár a Portfolio.hu-nak az elmúlt hetekben és hónapokban nyilatkozó bankvezérek arról számoltak be, hogy intézményük továbbra is nyújt devizahitelt, a forint nagy iramban tör előre az új hiteleken belül. A forinthitelek arányának növekedése áprilisban különösen is látványos volt: az előző havi 42.2%-ról 69.4%-ra nőtt. A lakáshiteleken belül áprilisban 68.4% volt ez az arány. A folyamat nem véletlen: bár az MNB legutóbbi kamatdöntése megakasztott egy trendet, az alapkamat mára elviselhető szintre csökkent a hitelkamatok megállapításában fontos szereppel bíró banki forrásköltségekkel együtt. A forintnak több szempontból is kedvez a széljárás: a hitel/fedezet arányról szóló márciusi jogszabály után június 11-én ismét a forinthitelnek kedvező szabályozás lép életbe.

Ami pedig az abszolút számokat illeti: 13 milliárd forintnyi új lakáshitelt és 11 milliárd forintnyi szabad felhasználású jelzáloghitelt helyeztek ki a bankok áprilisban hazai fizetőeszközben. A 13 milliárd nem kiugró adat: tavaly a lakástámogatási rendszer megszűnése előtt már volt példa nagyobb összegű kihelyezésre is, sőt, a válság előtti időkben sem lett volna szokatlan. Fontos kiemelni: akkor volt hasonló ez az összeg, amikor négyszer-ötször ennyi devizahitelt vettek fel a magyar háztartások, és sokaknak eszükbe sem jutott, hogy forintban vegyenek fel hitelt. A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében már más a kép: a korábban mostohagyereknek számító forint mára egyértelmű favorittá vált, így ennek köszönhető, hogy összességében a forinthitel csaknem ötéves csúcsot döntött.

A forint azonban még így sem tudta átvenni a devizahitelek korábbi szerepét. A lakáshitelek területén érdemi lakáspolitika vagy forinthitel-támogatási program híján nem is fogja, összességében pedig a bankok alacsony kockázatvállalási hajlandósága is a lanyha hitelezést valószínűsíti erre az évre. A pénzügyi szektor szereplői továbbra is inkább a hitelportfóliójuk kitisztítására koncentrálnak. Mivel az új kormány hitelezést serkentő elképzeléseiről jelenleg vajmi keveset tudni, egyelőre csak az alacsony árakra hajtó lakásvásárlókban, a jó időben és az ügyfelek optimistább hozzáállásában lehet bízni.

Az ábrán jól látható, egy évtized alatt milyen fontos szerepre tett szert a hitelezés a lakáspiaci finanszírozásban. A devizahitelezés 2004-2005-ben nyert “polgárjogot” és lett pár év múlva a lakásfinanszírozás első számú formája. Akármilyen szándékkal is lép fel az új kormány e hatalmas, április végén 2255 milliárd forintos állomány árfolyamkockázatainak mérséklése érdekében, egyértelmű, hogy egy ekkora állomány mégoly tervszerű forintra váltását sem viselné el a pénzügyi rendszer. Mivel óriási volumenről van szó, a forinthitelek térnyerése sem oldja meg az árfolyamkockázatból fakadó problémát, hiszen mint fent is láttuk, az új forinthitelek mennyisége messze elmarad a múltban kihelyezett devizahitelek havonta kihelyezett

volumenétől.

Bár egyes bankoknál az új forinthitelek THM-je már az euróhiteleké alá is “benéz”, összességében még mindig közel két százalékkal alacsonyabb az utóbbiak átlagos hitelköltség mutatója, nem is beszélve a frankhitelekéről, melyekkel szemben csaknem öt százalékos a forinthitelek hátránya. E számok a hitelek teljes állományára vonatkoznak, a jelenlegi banki ajánlatokban ettől merőben eltérő kondíciókkal is találkozhatunk. Frankhiteles ajánlattal ráadásul ma már szinte sehol, ezek felvételét ráadásul gyakorlatilag ellehetetlenítette a 45%-os hitel/fedezetérték maximum, szemben az euróhitel 60, és a forinthitel 75%-os korlátjával.

Míg a lakáshitelekben mind a forint-, mind az euróhitelek hitelköltség-mutatója csökkent, a fogyasztási hitelekben csak a forinthiteleknél figyelhettük ezt meg áprilisban. A forinthitelek hitelköltség-mutatója 20% körül jár, míg a devizahiteleké 11-12% közelében.

Fogyasztási hitelt azonban alig kínálnak a bankok devizában, így eleve kis volumenben voltak képesek ilyet felvenni az ügyfelek: euróban 3.9, svájci frankban pedig 1.2 milliárd forint összegben, szemben a forint 23.7 milliárdjával.

Annak fényében, amit az óriási devizahitel-állomány lassú leépüléséről a fentiekben leírtunk, nem meglepő, hogy a lakosság hiteállománya az elmúlt egy évben gyakorlatilag stagnált, értéke áprilisban 7846 milliárd forint volt. Ebből 3964.6 milliárd forint volt lakáshitel, és 66%-a volt devizahitel.

forrás: portfolio.hu

Nyújt-e devizahitelt az osztrák felszólítás ellenére is Magyarországon az Erste Bank? Érdemes-e tömegével forintra váltani a devizahiteleket? Miként változtatja meg a bankok hitelezési gyakorlatát a júniusi szabályozási változás? Több más mellett ezekre a kérdésekre válaszolt a Portfolio.hu-nak az Erste bécsi központjában tartott előadását követően Sztanó Imre, az Erste Bank Hungary lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.

P.: A múlt héten szárnyra kapott hír szerint a bécsi jegybank és a pénzügyi felügyelet felszólította az osztrák bankok leányait, hagyjanak fel a devizahitelezéssel. Eleget tesz az Erste ennek a felszólításnak?

Sztanó Imre: Az osztrák lap tudósítója sajnos félreértette a szóban forgó nyilatkozatot, ebből adódott némi bonyodalom. A kijelentés valójában nem teljesen abban a formában hangzott el, ahogy azt a bécsi lap tudósítója megírta. Amiről ténylegesen szó volt, − és amivel mi is egyetértünk egyébként − az az, hogy a devizahitelezésen belül élesen meg kell különböztetni az euróhitelezést az egyéb devizákban (svájci frank, japán jen stb.) történő hitelezéstől. Utóbbiakra érvényes az, amit a bécsi jegybank és a pénzügyi felügyelet javasolt. Az euróhitelezés vonatkozásában úgy gondolom, az a döntő szempont, hogy melyik szereplő milyen hitelezési politikát folytat. Mi hiszünk abban, hogy az Erste Bank hitelezése prudens, tehát nem okoz túlzott veszteséget a banknak, az ügyfelek pedig tudják fizetni a törlesztőrészleteiket.

P.: Tehát az Erste az euróhitel mellett teszi le a voksát?

SzI.: A forinthitelek már most is jelentős szerepet töltenek be a lakossági hitelezésünkben, és ha a kamatok a jelenlegi szinten maradnak, esetleg tovább csökkennek, akkor ez hosszabb távon is így maradhat, sőt akár további dominanciára tehetnek szert a hitelezésen belül. Ezzel együtt is úgy gondoljuk, hogy az euró hitelek létjogosultsága egyelőre nem kérdőjelezhető meg komolyan, éppen ezért jól átgondolt hitelezési politikával folytatni kívánjuk ezt a forint egyre nagyobb térnyerése mellett is.

P.: Hogy a harmadik devizanemről is szót ejtsünk: közel másfél év távlatából is indokolható a frankhitelezés beszüntetése?

SzI.: Ezt a kérdés két okból is érdemes közelebbről szemügyre venni. Az egyik, hogy a svájci frank árfolyamának volatilitása hosszú időtávra visszatekintve nagyobb, mint az euróé. Hangsúlyozom, hogy ez nem minden időszakra igaz, de egy ok a felfüggesztésre. A másik ok, hogy a válság megmutatta: egy olyan banknál, mint például az Erste, a likviditás biztosítása egyszerűbb euróban, mint svájci frankban. Az árfolyam- és a refinanszírozási probléma nyugodt pénzpiaci környezetben nem merül fel, de a krízisperiódusokra visszatekintve ma is indokoltnak látom, hogy beszüntettük a frankalapú hitelezést.

P.: Komoly szakmai körökben is lázas gondolkodás indult arról, érdemes-e tömegesen forinthitelre váltani a devizahiteleket. Mi a véleménye erről?

SzI.: Véleményem szerint egy nagyon összetett problémáról, több fontos kérdéskörről van szó egyszerre. Az egyik ilyen a gyakorlati kivitelezés körül összpontosul. Õszintén szólva én még nem hallottam senkitől reális kivitelezési módot, ami nyilvánvalóan nem véletlen, hiszen ha csak azt megnézzük, hogy a válság előtti időszakban felvett hitelek esetében mekkora volt a folyósításkori árfolyam a mostanihoz képest, azt látjuk, hogy 15, de akár 20 százalékkal is erősebb volt az árfolyam korábban. Ha most váltjuk át ezeket a devizahiteleket forint alapúra, az árfolyamkülönbség beépül a tőkébe, vagyis hiába erősödik is esetleg vissza a forint, az ügyfél rosszul jár. A megnövekvő törlesztőrészlet semmilyen módon nem javíthatná az ügyfél fizetőképességét. Ha pedig nem emelkedik a törlesztőrészlet, akkor a különbözetet valakinek ki kell fizetnie… Ez bizony komoly dilemma, hiszen a teljes lakossági hitelállományra vetítve ez a különbözet egy óriási összeg. Nem gondolom, hogy a leendő kormánynak az lenne a szándéka, hogy ezt a pénzt a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése árán a bankokkal fizettesse meg. Költségvetési okokból pedig az állam se nagyon vállalhatja ezt át. A másik fontos dolog szerintem, hogy érdemes lenne megvizsgálni, vajon nem egyes, az állam által kisegítendő ügyfélcsoportokról lenne-e inkább érdemes gondolkodni ahelyett, hogy általános megoldást próbálunk találni egy olyan problémára, ami közel sem általános. Ugyanakkor látjuk azt is, hogy nem nagy a különbség a forinthitellel rendelkező, állását vesztett, valamint a devizahitellel rendelkező, hasonló helyzetben lévő ügyfél fizetőképessége között. A bankok egyébként a saját mentőcsomagjaik révén eleve megsegítik a bajbajutott ügyfeleiket, hiszen nekik is elemi érdekük, hogy az ügyfél fizessen. Nem véletlen tehát, hogy az Erste Bank egymaga nagyságrendileg több újrastrukturálást végzett, mint amennyit az állami mentőcsomagból összesen végrehajtottak. Ezért is gondolom azt, hogy valószínűleg nem létezik általánosan jó megoldás, és egy szűkebb ügyfélkör esetében sem biztos, hogy a forintra váltás az egyetlen, vagy optimális módja a probléma kezelésének.

P.: Mégis szerepel a forintra váltás az Erste áthidaló megoldásai között is. Milyen esetekben lehet ez megoldás?

SzI.: Személyre szabott megoldásról van szó minden esetben. A forintra váltás akkor működhet, ha olyan árfolyam mellett vette fel az ügyfél a hitelét, hogy árfolyamnyeresége keletkezik. Vannak olyan periódusok, amikor megéri ezt megtenni, de ahogy az előbb is utaltam rá, az esetek többségénél komoly árfolyamveszteséggel kéne számolni.

P.: Június 11-én hatályba lép a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet második része. A hitelezhetőségi limitek meghatározásban, a jövedelemvizsgálat során mennyire lesz szigorú az Erste? Nem kell attól félni, hogy a bankok nem hiteleznek olyan ügyfeleknek, akiknek a jövedelmi helyzete alapján eddig hiteleztek?

SzI.: Ebben nem lesz változás, bár érdekes kérdés, ki mit hisz erről: vajon az államnak tényleg azt kell-e gondolnia, hogy a bankok a kockázatvállalás vonatkozásában maguktól nem tették volna meg ezeket a lépéseket? Határozottan állíthatom, hogy mi akkor is áttekintettük volna a hitelezési politikánkat - reagálva a környezet változására -, ha nem lenne ilyen szabályozás. Meggyőződésem, hogy minden bank ezt teszi. Nem gondolom, hogy a júniusban életbe lépő szabályozás nagy hatással lenne a piacra, hiszen a legtöbb banknál eleve így működik a hitelezés.

forrás: portfolio.hu

Felszólította az osztrák pénzügyi felügyelet (FMA) és a bécsi jegybank az osztrák bankokat és leánybankjaikat, hogy ne nyújtsanak több devizahitelt Kelet-Európában. Erről Kurt Bayer, az EBRD igazgatóságai tagja beszélt az intézmény hétvégi zágrábi közgyűlésén, és a felügyelet is megerősítette a hírt - számolt be a Die Presse.

Ausztriában még márciusban hozták meg azt a rendelkezést, hogy magánszemélyek nem kaphatnak devizahitelt - emlékezik a Die Presse. A lapnak Klaus Grubelnik, az FMA szóvivője megerősítette: azt szeretnék, ha ezt Kelet-Európára is kiterjesztenék a bankok. A hitelezést azonban csak annyira szabad visszafogni, hogy ne veszélyeztesse a konjunktúrát - figyelmeztetett.

Kurt Bayer, az EBRD igazgatósági tagja szerint a felszólítás nem kötelező érvényű, a bankok azonban már jelezték, hogy tartják magukat hozzá. A kezdeményezés célja, hogy a régióban aktív osztrák - és más - bankok ne nyújtsanak devizahitelt azoknak, akiknek a jövedelmük nem euróban keletkezik. A gyakorlatban ez a lakossági és kkv-devizahitelezés végét jelentheti. Nagyvállalatokat, bankokat mentesítenének e korlátozás alól.

Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója az osztrák lap tudósítása szerint jelezte Zágrábban: a bank a jövőben visszafogja a devizahitelezését, ám egyúttal ezt irányozó szabályozást is elvár helyi szinten. “A kormányoknak alapot kell építeniük” -fogalmazott. Kifejtette: eddig az a benyomása volt, hogy a politikusok a szabadpiac érvébe burkolózva riadnak vissza a szabályozástól.

Bár a Die Presse tudósításából nem derül ki, mint ismeretes, Magyarországon szabályozási úton is fontos korlátok közé szorítják a devizahitelezést a két lépcsőben (március 1-jén és június 11-én) hatályba lépő, körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelettel, ez azonban nem jelenti a devizahitelezés teljes tiltását.

forrás: portfolio.hu

A lakáshitelek GDP-hez mért arányának uniós átlaga 49,8%, míg hazánkban ez 14%-ot tesz ki, miközben Magyarországon a saját tulajdonban lévő ingatlanok részesedése extrém magas - írja a Napi Gazdaság.

A nehezén már túljutott a lakáshitelezési piac - állította Fatér Gyula, a Budapest Bank igazgatósági tagja a pénzintézet háttérbeszélgetésén, a szakértő szerint ez jelzi, hogy bőven vannak még tartalékok a piacon. A hitelezés élénkülése a jelzálog-fedezetű termékeknél indulhat meg hamarabb.

A bank alapvetően változtat eddigi megközelítésén, céljai szerint a hitelkiváltás helyett a lakásvásárlásra fokuszál néhány nagy stratégiai közvetítő partnerre támaszkodva. A szakember úgy véli, most indulhat el igazán a forintkölcsönök térnyerése.

A devizahitelek állami ösztönzésre történő forintra váltásával kapcsolatos kérdésre megjegyezte: a kétes kintlévőségek nagy része nem a devizakölcsönökből adódik. Az utóbbi 10-15 év legnagyobb gondja, hogy a lakossági megtakarításokkal nem foglalkozott eleget az éppen aktuális kormányzat.

A bankok közvetítői partnerei szerint jelenleg a piacon mindössze 4-5 pénzintézet hajlandó hitelezni, de a lakossági érdeklődők száma is 60%-kal csökkent a válság előtti szinthez képest. Az egyik, a piac mintegy 20%-át lefedő szereplőnél pedig az új kihelyezéseken belül már 85%-os a forint aránya. A tavalyi 8 ezer után további 8-10 ezer hitelközvetítő tűnhet el a piacról a különböző változások (szakmai követelmények, etikai kódex, szigorítások) következtében.

forrás: Napi Gazdaság

A 361/2009-számú kormány rendelet 2 lépcsőben határozta meg a körültekintő és felelős lakossági hitelezés szabályozását. Az első lépcsőben 2010. március elsejével életbe lépő “plafon törvény” az ingatlanok forgalmi értékét alapul véve állapította meg a maximum kihelyezhető hitelösszeget az egyes devizanemek függvényében. A második lépcsőben meghatározott változások viszont már az igazolható jövedelem terhelhetőségi szintjét is szabályozzák 2010. június 11-i hatállyal.

A 2010. március 1-én életbe lépett változások következtében a fedezetül szolgáló ingatlan(ok) forgalmi értékének meghatározott százalékában korlátozták a felvehető hitel összegét.

Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hiteleknél a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg:

- forint alapon az ingatlan forgalmi értékének 75%-át, pénzügyi lízingnél 80%-át.
- euró alapon az ingatlan forgalmi értékének 60%-át, pénzügyi lízingnél 65%-át.
- egyéb devizanemekben az ingatlan forgalmi értékének 45%-át, pénzügyi lízingnél 50%-át.

Ezeken túlmenően több, az Ügyfelek érdekeit védő szabályozás is életbe lépett, amelyek a következők.

Elállási jog

A hitelszerződéstől a szerződéskötés napját követő tizennégy napon belül indoklás nélkül elállhatsz – a hitel folyósítását követően is - a hitelező csak az államnak vagy önkormányzatnak megfizetett (és vissza nem téríthető, pl. jelzálog bejegyzési illeték) díjra jogosult, egyéb költséget nem számíthat fel (természetesen, ha folyósítva lett a hitel, a tőkét kamataival együtt vissza kell fizetni!)

A törvény szabályozza az előtörlesztés díjának mértékét:

Jelzáloghitel esetén az előtörlesztési díj legfeljebb 2% lehet, kivéve a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönöket, itt 2,5% lehet az előtörlesztés maximális díja.  Egyéb lakossági hitelek esetén, ha az előtörlesztés időpontja a szerződés lejárata közötti idő legfeljebb egy év, akkor 0,5%, amennyiben ez az időpont és a lejárat közötti időtartam egy évet meghaladja, legfeljebb 1% lehet a díj.

Többféle pénznemben történő hitelnyújtás esetén az alacsonyabb limitet kell alkalmazni. A hitelnyújtás összegének a kormányrendelet szerinti elvárások mellett természetesen a Bank belső szabályzatában meghatározottaknak is meg felelnie.

A kormányrendelet szerinti arányok betartásánál a fennmaradó terheléseket mindig az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog összege (és nem az aktuális tartozás) alapján kell figyelembe venni.

A 2010. június 11-én életbe lépő változások.

A hitelnyújtó bank, pénzügyi szervezet innentől kezdve nem nyújthat hitelt kizárólag a hitel biztosítékául nyújtott fedezet (ingatlan, gépjármű) figyelembe vételével, az igénylő magánszemély hitelképességét, illetve hitelezhetõségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia.

A hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálatának egy meghatározott és szigorúan előírt feltételek alapján elkészített belső szabályzat szerint a természetes személy vagy a természetes személy háztartása jövedelmi helyzetén és az ez alapján meghatározott hitelezhetőségi limiten kell alapulnia.

Ez eddig is így történt. Minden banknak, hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozásnak saját belső szabályzata határozza meg milyen típusú jövedelmeket milyen mértékben vesz figyelembe. Az utóbbi egy évben ez jelentősen szigorodott minden finanszírozónál, azonban „minimálbérrel” vagy a „hitel havi törlesztő részletét elérő jövedelemmel” fedezet alapon lehet hitelhez jutni. Várhatóan az egyes hitelezők belső szabályzatai továbbra is különböző módon fogják a hitelezhetőségi limitet meghatározni.

A limiteket nem kell alkalmazni, ha az igénylő dokumentálhatóan a hitel devizanemében fennálló rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és ezen jövedelme eléri legalább az igénylő összes devizában fennálló hitele törlesztőrészleteinek összegét.

A hitelnyújtónak minden esetben figyelembe kell venni a hitelezhetőségi limit meghatározásakor az igénylő összes ismert hiteltartozását, amely a hitelnyújtóval vagy más hitelnyújtóval szemben áll fenn.

A piaci szereplők értelmezése szerint ez annyit fog jelenteni, hogy az igénylőnek a felvenni kívánt hitel havi részleteit és a háztartás kiadásait és megélhetési költségeit is figyelembe véve elegendő jövedelemmel kell rendelkeznie. Az elegendő jövedelem mértéke azonban függ a felvenni kívánt hitel devizanemétől is.

Egy értelmezésünk szerint szimulált példa:

Az igénylő és házastársa részéről az igazolt és figyelembe vehető havi jövedelem: 250.000,- HUF
A megélhetési költség, amellyel az adott bank számol két felnőtt esetében, legyen: 120.000,- HUF
Hiteltörlesztésre fordítható összeg:

130.000,- Forint alapú hitel
104.000,- Ft Euró alapú hitel
78.000,- Ft egyéb devizában felvett hitel esetén.

Tehát a felvenni kívánt hitel törlesztő részlete nem lehet magasabb a fenti limiteknél.

A megélhetési költségek számításánál és a bevételek alapján hiteltörlesztésre fordítható összegről a PSZAF honlapján is kaphatunk iránymutatást.

A változásokat a 2010 június 11. után megkötött hitelszerződésekre kell alkalmazni!

36 ezerrel emelkedett a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. által működtetett Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR, hétköznapi nevén BAR-lista) nyilvántartott adósok száma az I. negyedévben, ezzel már összesen 825 ezer rossz adóst tartanak nyilván a lakossági feketelistán.

A frissen közzétett adatok szerint a fennálló és lezárt hitelmulasztások valamint bankkártya-visszaélések együttes száma március végén megközelítette az 1,478 milliót, 6,5%-kal - mintegy 90 ezer darabbal - emelkedett 2009 végéhez képest. Ezen belül a fennálló mulasztások száma március végén meghaladta az 1,123 milliót, ami 7,5%-os - közel 79 ezer darabos - növekedés december végéhez képest. Ez jóval kedvezőbb az előző két negyedévi dinamikánál, a tavalyi harmadik negyedévben ugyanis még 11,2 %-kal (közel 93 ezer darabbal), a negyedik negyedévben pedig 13,3%-kal (több mint 122 ezer darabbal) gyarapodott a fennálló mulasztások száma.

Az élő mulasztások számának növekedése az első három hónapban nagyjából egyenletesen oszlott meg: januárban 2,5% (+25933 darab), februárban 2,4% (+258710 darab), márciusban 2,5% (+27071 darab) volt.

A KHR lakossági feketelistáján március végén 825 407 személyt tartottak nyilván, 4,6%-kal - 36527 fővel - többet, mint 2009 végén. Tavaly a harmadik negyedévben 2,6%-kal (18 602 fővel), a negyedik negyedévben pedig 7,4%-kal (54 345 fővel) bővült a KHR lakossági részében tárolt személyek száma.

A lakossági körben a “feketelistára” azok kerülnek fel, akik legalább a minimálbér (jelenleg 73 500 forint) összegét kitevő kölcsönösszeg megfizetésével, több mint 90 napon át késlekednek. Az is felkerül a lakossági listára, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl, vagy bankkártyával visszaélést követ el. Az adatokat a mulasztás megszűnését követően még 5 évig nyilvántartják.

A BISZ Zrt. már tavaly megkezdte egy önkéntes alapon nyugvó, teljes listás lakossági nyilvántartási rendszer kiépítését, az idén pedig a bolognai székhelyű CRIF csoport is bejelentette: Magyarországra is kiterjeszti adósinformációs tevékenységét, s már a pénzügyi felügyelet engedélyével is rendelkezik ahhoz, hogy a magánszemélyek és a vállalatok hiteltörténetéről pozitív és negatív adósinformációt is szolgáltató Credit Bureau-t indítson.

A szakértők szerint, ha pozitív adatok is rendelkezésre állnak majd, pontosabban meg lehet határozni a hitelkérők visszafizetési képességét és fizetési készségét, megakadályozható a túladósodás, jobban fel lehet mérni a kockázatokat, egyszerűbb és gyorsabb lehet a hitelbírálat, s a jó adósok kockázati felára csökkenhet

forrás: penzcentrum.hu

Amint az várható volt, ma újabb 24 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, így az alapkamat újabb történelmi mélypontra, 5.25%-ra mérséklődött. A jegybank a befektetői kockázati étvágy függvényében további kamatcsökkentés lehetőségére most is utalt. Az alábbiakban a mai kamatdöntésre, illetve a sajtótájékoztatón elhangzottakra érkezett elemzői kommentárokból emelünk ki néhány gondolatot.

A kamatdöntés indoklásaként kiadott közlemény továbbra is a laza monetáris politika irányába való jövőbeli elmozdulást tükrözi, a gyenge makrogazdasági fundamentumokra hivatkozva - jegyzi meg Gárgyán Eszter. A Citi budapesti elemzője úgy látja, hogy az MNB kamatdöntő testülete a következő hónapokban két főbb tényezőre figyelve határozhat majd az alapkamatról, egyrészt az EU-tagországok magas államadósságából fakadó kockázatokra, másrészt az abból eredő magyar gazdasági sérülékenységre, hogy alacsony a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme, illetve a magas az állam eladósodottsága. Az elemző májusban, az MNB új inflációs jelentése publikálásakor még egy 25 bázispontos kamatcsökkentésre számít, az azt követő időszak kamatcsökkentései az új kormány gazdaságpolitikai intézkedései piaci megítélésétől, illetve a globális kockázati étvágy alakulásától függnek.

Simor Andrásnak, az MNB elnökének a kamatdöntései sajtótájékoztatón elmondott szavai arra utalnak, hogy a jelenleg jósolt 5%-os küsz9b szintnél is tovább mérséklődhet idén a jegybanki alapkamat - kommentálta a fejleményeket Samu János. A Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője úgy látja: az, hogy a magyar jegybank vonakodik az eddig megszokott 25 bázispontosnál nagyobb kamatcsökkentéseket végrehajtani, összefügghet azon jegybanki félelemmel, hogy a görög események a magyar állampapírpiacot, illetve a forint árfolyamát is negatívan érinthetik egy fertőző hullám esetén.

forrás: portfolio.hu

A bankok alacsony kockázatvállalási hajlandósága és a hitelkereslet továbbra is alacsony szintje egyaránt jelentős szerepet tölt be a hitelezés visszaesésében Magyarországon, láthatóak azonban már egyes pozitív jelek a banki hitelezésben - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közzétett felméréséből.

A bankok hitelezési képessége erős, likviditási és tőkehelyzetük nem hátráltatja a hitelezést, kockázatvállalási hajlandóságuk viszont továbbra is nagyon alacsony, így annyi kockázatot sem vállalnak, amennyi indokolt lenne - vélte Nagy Márton, az MNB Pénzügyi Stabilitás területének helyettes vezetője az MNB sajtótájékoztatóján. Ez a magatartás leginkább a vállalati szegmensre jellemző, itt a hitelezési feltételek tovább szigorodtak, ráadásul azt tervezik a bankok, hogy ezeken az év első felében nem lazítanak.

A vállalati szegmensben a nem ár jellegű feltételek (főként fedezetek) szigorodtak leginkább, így tényleg csak a legjobb hitelképességű ügyfelek kapnak itt hitelt - emelte ki Nagy Márton. Két pozitív tendencia szemtanúi lehetünk azonban a lakossági szegmensben: egyrészt a forint alapú hitelezésben ár jellegű lazítás figyelhető meg, azaz a bankok látványos kamatcsökkentésbe kezdtek másrészt az átsrukturált ügyfelek 80-90%-át a bankok újból fizetőképessé tudják tenni, márpedig ez sikerként értékelhető.

Homolya Dániel, az MNB vezető elemzője a hitelezési felmérés részleteit ismertetve elmondta: a bankok hitelkínálatát a kockázatvállalási képességük (tőkehelyzet és likviditási kockázati helyzet), a kockázatvállalási hajlandóságuk (gazdasági kilátások, iparág-specifikus problémák és a kockázati tolerancia változása), illetve egyéb stratégiai tényezők (piaci részesedési célok, versenyhelyzet) szerepe befolyásolja.

A felmérés legfőbb tanulságai:
- a fogyasztási és vállalati hitelezésben tovább szigorodnak a hitelezési feltételek és standardok, de csökken a szigorítók aránya
- a lakáscélú hitelek piacán némi enyhítés tapasztalható (főleg az ár jellegű tényezőkben)
- a bankok hitelezési képessége megerősödött, de a kockázati hajlandósága továbbra is alacsony
- a bankok hitelezési aktivitása erősen szelektált ügyfélkörben jelentkezik (”cherry-picking”)
- a hitelezés visszaesésében a kínálati tényezők mellett továbbra is fontos szerepet tölt be a kereslet alacsony szintje
- 2009 negyedik negyedévében a háztartási hitelportfólió romlása mérséklődött, amelyhez a sikeres átstrukturálások is jelentősen hozzájárultak.

Ami az átstrukturált hiteleket illeti, 2-5% közé tehető az arányuk a teljes lakossági hitelportfólión belül (a bankok 60%-nál 2% alatti az arány), ez főként a fizetőképesség megőrzése érdekében, a gazdasági fordulat reményében történik. A már átstrukturált ügyleteknél 80-90%-ban sikerült megakadályozni a késedelmessé válást.

Minél fedezetlenebb egy hitel, annál nagyobb probléma lehet a fizetési hajlandósággal. Az átsrukturálások aránya a gépjármű-finanszírozásban a legmagasabb, míg a lakáshitelezésben kisebb az átlagnál.

forrás: portfolio.hu

Naponta érkeznek hírek a kínai bankok hitelezési gyakorlatának szigorodásával kapcsolatban. Most a Bank of China jelezte, hogy emeli jelzáloghiteleinek kamatait, megszüntetve a korábban a lakáspiac fellendítésére bevezetett kamatkedvezményt. A hatóságok - bár tagadják - a hírek szerint kvótákat is bevezettek az egyes bankok hitelezésének korlátozására.

Kínai sajtóértesülések szerint a hatóságok hitelezési kvótákat osztottak szét a bankok között, hogy elejét vegyék a tavalyi évben bekövetkezett óriási hitelexpanzió megismétlődésének. Emellett a bankoknak a jövőben naponta kell jelentést tenniük aktuális hitelvolumenükről.

Az első negyedévben összesen 2.4 milliárd jüant hitelezhetnek a bankok (ez még megfelel a tavalyi negyedéves átlagnak) a 21st Century Business Herald információi szerint. Bár a kínai bankfelügyelet tagadja, úgy hírlik, a Bank of China összesen 600, az Industrial and Commercial Bank of China 850, a China Construction Bank 750, az Agricultural Bank of China pedgi 700 milliárd jüant hitelezhet idén. (Egy jüan mintegy 0.15 dollárral egyenértékű.)

A kínai hitelstop a tőzsdék és a reálgazdaság szempontjából is jár áldozatokkal, a túlzott hitelezés viszont a kínai gazdaság túlfűtésével kapcsolatos aggodalmakat erősítette, nem is beszélve az egyre gyakrabban emlegetett eszközár-buborékokról. Egyes ingatlanpiaci intézkedéseknek a hatására az elmúlt hetekben egyébként egyes kínai városokban már csökkentek is az ingatlanárak és eladási volumenek.

Január első hetei nem azt mutatták, hogy a bankok tudomásul vették volna a hitelezés visszafogására vonatkozó kínai kormányzati szándékokat, ezért is fordulhatott elő, hogy január 19-én már 1450 milliárd jüan volt az újonnan kihelyezett hitelek volumene, ez azonban január végére 1100 milliárd jüanra csökkent, mivel számos bank visszavonta már odaítélt hiteleit - számolt be a Reuters. Az év egészére egyébként a tavalyi 9600 milliárd jüannal szemben “csak” 7500 milliárd jüannyi új kihelyezés szerepel a kormány terveiben, ami elemzők szerint még mindig nagyon laza monetáris politikára utal.

forrás: portfolio.hu

Április 15-ig, a fűtési szezon végéig nem árverezhetőek el a lakott ingatlanok; a kormány a törlesztőrészleteket fizetni nem tudó adósokon segítene - jelentette be a kormány döntését Kiss Péter.

A társadalompolitikai miniszter a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón azt is elmondta, hogy a tilalom keddtől lép életbe.

Kiss Péter azt mondta: számos intézkedést hoztak már az ügyben, de véleménye szerint most egy olyan újabb kiskaput csuknak be, amely a végrehajtáson kívüli értékesítés lehetőségét is felfüggeszti erre az időszakra. Erre az intézkedésre azért volt szükség, hogy akik nem tudják fizetni a törlesztőrészleteiket, azok ne a téli hidegben veszítsék el az otthonukat - közölte.

Az e tárgyban hozott legutóbbi törvénymódosítás arról szólt, hogy december 1-je és március 1-je között nem lehet senkit kilakoltatni, de az nem vonatkozott a lakáshitel-szerződésekben rögzített feltételekkel történő árverezésekre. Kitért arra is, hogy január 1-jétől olyan szerződést sem lehet kötni, amely az “árverezésen kívüli megoldással” ilyen nehéz helyzetbe hozná a lakástulajdonosokat.

A kormány álláspontját ismertetve úgy fogalmazott, hogy a hiteleket mindenkinek törleszteni kell, de hangsúlyozta, hogy emellett a bajbajutottaknak is segítséget kell nyújtani. Az önkormányzatoknak elővásárlási jogot biztosítottak, hogy úgy vásárolhassák fel a bajbajutottak lakásait, hogy az ott lakó családok egy szerény lakbérért az otthonukban maradhassanak.

Ha az adós kéri, akkor a korábbi harminc napon túl további hatvan nappal meghosszabbítható az az időtartam, ameddig nem kell elhagynia a lakást. Megjegyezte, hogy lehetőség van elektronikus APEH-árverésre is, amely széles körű átláthatóságot biztosít.

Arra a kérdésre, hogy kapnak-e kompenzációt azok a társaságok,amelyeknek “pénzük áll” ezekben az ingatlanokban, azt mondta, a döntés erről nem szól, mert jelenleg az a társadalmi szolidaritás rangsorol, amelynek működnie kell egy ilyen helyzetben. Hozzátette, hogy egy sor életbe lépő intézkedés alakítja ki a transzparens kereteket.

forrás: portfolio.hu