Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Miközben a fejlett részvénypiacok tegnap és ma hajnalban is estek, a dollár pedig féléves csúcsra jutott a görög fejlemények miatt szenvedő euróval szemben, addig a forint szokatlanul stabilnak mutatkozik a közös európai fizetőeszközzel szemben. Úgy tűnik, hogy változóban vannak a korábban megfigyelt piaci összefüggések, korrelációs együtthatók, de nemcsak a forint, hanem a térség többi devizája esetén is.

Az amerikai részvénypiacok tegnapi újabb esése, illetve a dollár ma hajnali féléves euróval szembeni csúcsa korábban könnyen kiváltott intenzív forintgyengülést, most viszont csaknem stabil forintról beszélhetünk az euró ellenében. A tegnap délutáni 271-271.50 körüli jegyzések ma reggelre 271.50-272 közötti emelkedtek. A lengyel zloty és a cseh korona is jól tartja magát.

A dollárral szembeni forintjegyzések továbbra is a 194.50-195 körüli szinten mozognak,a svájci frankkal szembeniek 185 körül mozognak a bankközi piacon.

Ma jelenik meg 11 órakor az eurózóna előzetes januári fogyasztói árindex statisztikája, majd fél háromkor egy nagy jelentőségű adat: a negyedik negyedéves előzetes amerikai GDP-adat. Ez alapvetően befolyásolhatja a délutáni nemzetközi befektetői hangulatot. Délután négy óra előtt teszik közzé a chicagói beszerzési menedzser index, illetve a michigani fogyasztói bizalmi index (felülvizsgált) januári értékeit.

forrás: portfolio.hu

Február 15-étől ismét nyújt lakossági devizahitelt a K&H Bank, igaz csak az euró alapú lakáshitelek és ingatlanfedezetű személyi hitelek esetében. Ezzel feloldja a bank a devizahitelezés tavaly július 3-án bejelentett teljes felfüggesztesét.

“Ahogy a K&H eddig is hangsúlyozta, folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci eseményeket, és ha szükséges, ezekre reagál. Az elmúlt időszak pozitív változásai, így a makrogazdasági környezet fokozatos javulása, a lakossági hitelezéssel kapcsolatos törvényi szabályozás szigorodása, valamint a szektorszintű önszabályozás hatására a K&H lakossági euró alapú hitelezésének felfüggesztéséről hozott korábbi döntését 2010. február 15-től feloldja.” - közölte a bank, hozzátéve: “ennek értelmében a K&H 2010. február 15-től ismét elérhetővé teszi a K&H euró alapú lakáshitel és a K&H euró alapú ingatlanfedezetű személyi hiteleket magánszemély ügyfelei számára.”

Mindemellett a K&H várakozásai szerint rövid-középtávon a forint jegybanki kamatszint folyamatos csökkenésével a piaci feltételű forinthitelek további teret nyernek.

A bejelentés lezár egy több mint féléves korszakot a K&H-nál, amikor is a magyar nagybankok között egyedülálló módon csak forintban helyezett ki új lakossági hitelt a pénzintézet. Ebben szerepe volt az anyabanki források megdrágulásának (ne feledjük, a KBC-nek nagy veszteségei keletkeztek mind hitelezésében, mind értékpapír-állományában) és a devizahitelezés kockázatait kézzelfoghatóvá tévő első féléves árfolyammozgásoknak is.

Az euróbevezetés reménybeli közeledésével és a bankközi forintforrások továbbra is fennálló viszonylagos drágaságával (a jegybanki alapkamat ill. a BUBOR még mindig 6 százalék ill. akörüli), valamint az árfolyamvolatilitás mérséklődésével vonzóak lehetnek az ügyfelek számára az euróhitelek, miközben svájci frank alapú lakáshitelt még mindig csak kevés bank nyújt.

Nem valószínű azonban, hogy a K&H a hitelezés radikális fellendítését tervezné (még sikeres betétgyűjtés mellett sem teszi ezt lehetővé a hitel-betét arányra való fokozott odafigyelés és a még mindig rendkívül korlátozott lakás-hitelkereslet), és a kondíciókból fog kiderülni az is, mennyit akar nyerni az euróhitelezés újbóli beindításán a bank (a szeptember végén bejelentett kedvező kamatozású forinthitelen vélhetően nem túl sokat keresett).

Ami általában az euróhitelezést illeti, a forint közeljövőben várható erősödését feltételezve (lásd a Bank of America - Merrill Lynch véleményét ) akár még nyerhetnek is az ügyfelek a törlesztőrészleteken, miközben érdemi lakáshitel-támogatási rendszer híján a forinthitelek THM-jének továbbra is van néhány százalékos hátránya az euróhitelekhez képest.

forrás: portfolio.hu

Továbbra is elérhetőnek tartjuk az alapforgatókönyvünkben lefektetett idei 3.8%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt - jelezte egy mai bécsi konferencia keretében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) állandó magyarországi képviselője. Irina Ivascsenko a Reuters-nek hozzátette: ismertek és jelentősnek számítanak az idei évi államháztartási hiány tarthatóságára vonatkozó kockázatok, de hangsúlyozta, hogy ezekre a kockázatokra a költségvetésbe beépített tartalékok kellő fedezetet nyújtanak.

Ivascsenko jelzése szerint a magyar gazdaság továbbra is ki van téve a nemzetközi befektetői hangulat ingadozásának, de hozzátette, hogy a javuló hangulat lehetőséget adhat a további óvatos jegybanki kamatcsökkentésekre Magyarországon.

A Dow Jones tudósítása szerint Ivaschenko azt is hangsúlyozta: az IMF nem tolerálna egy (az uniós módszertan szerint számított) 7%-os GDP-arányos idei államháztartási hiányt, akármilyen módon is jönne az ki (pl. az állami vállalatok adósságátvállalásával).

Az IMF illetékese ezt az erős elutasítást azzal indokolta, hogy szükség van a piaci bizalom megőrzésére, illetve a mostani kormány által nyújtott erős költségvetési fegyelem folytatására. Ha ez lazulna, akkor nem teljesülne az a mostani előrejelzés, hogy jövőre már süllyedésnek indulna a magyar államadósság GDP-arányos mértéke, holott az befektetői szempontból (illetve a majdani euróbevezetés szempontjából is) fontos lenne.

Ivaschenko a hírügynökségnek kétszer is jelezte, hogy bármikor készek tárgyalni a Fidesszel a gazdaságpolitikai kérdésekről és nyitottak arra is, hogy a meglévő hitelmegállapodásról folytassanak egyeztetéseket.

Csökkentette forint alapú jelzáloghitel kamatát az Erste Bank. A versenyképes árazású, forint alapú, így árfolyamkockázat mentes jelzáloghitel január 11-étől érhető el az Erste Bank fiókjaiban. A lakáshitelt az első hat hónapos kamatperiódusban 8,79 százalékos kedvezményes kamattal kínálja a bank

Sztanó Imre, az Erste Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: a gazdasági válság kapcsán már rengeteg szó esett a devizaalapú hitelekről, a sokszor változó árfolyamokról. Az árfolyamkockázat elkerülése érdekében az Erste most még kedvezőbb kamattal kínálja forint alapú jelzáloghitelét.

A versenyképes lakáscélú konstrukciónál 8,79 %-os akciós kamattal indul az ügylet, mely kamat a második kamatperiódustól is csak 9,99 %. (THM 10,56%). A kedvező kamatozású forinthitel 6 hónapos kamatperiódusú, minimális összege 500 ezer forint, maximális összege 50 millió forint lehet, a maximális futamidő pedig 35 év. A termék lakás-takarékpénztári termékkel és megtakarítási életbiztosítással is kombinálható.

A konstrukciót még vonzóbbá teszi, hogy a bank nem számol fel sem kezelési költséget, sem pedig folyósítási jutalékot. További kedvezmény, hogy a kölcsönigénylés során két tulajdoni lapot díjmentesen nyújt ügyfeleinek a bank, és még az értékbecslés díját is visszakaphatják az ügyfelek.

A lakáshitelt felvevő ügyfeleknek 300 ezer forintos Erste Törlesztéskönnyítő Hitelkártyát adnak most ajándékba, első éves kártyadíj nélkül. Az ügyfelek biztonsága érdekében pedig Törlesztési Védelem Biztosítás is igényelhető kedvező áron. Az életbiztosítást is tartalmazó törlesztésvédelmi csomagok a teljes hitelösszegre fedezetet nyújtanak, amennyiben halál, baleseti halál vagy rokkantság következik be.

Sztanó Imre hozzátette: az akciós kamat, valamint az értékbecslési díj kedvezményének igénybevételi feltétele a mindenkori minimálbért elérő havi munkabér jóváírás és minimum két csoportos beszedési megbízás megadása és fennállása a futamidő első három évében. Az akció 2010. január 11-étől visszavonásig tart.

forrás: portfolio.hu

Kitart a forint lendülete a hétfői kereskedésben, miután még mindig lelkesednek a befektetők a külföldi piacokon. Az európai és a régiós tőzsdeindexek is tovább menetelnek, és a forint kiváló teljesítménye sem egyedüli a térségben.

A 266.38-as szinten is megfordult a forint árfolyama, ami további erősödést jelent a pénteki szintekhez képest. A hazai fizetőeszköz utoljára november 18-án volt ilyen erős. A térség devizái kivétel nélkül gyarapodást tudnak felmutatni eddig a hétfői kereskedésben.

forrás: portfolio.hu

Közzétette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódexet, illetve az aláíró és nem aláíró cégek listáját.

A csatlakozó intézmények e naptól kötelesek a Kódex rendelkezéseinek maradéktalan érvényesülése mellett folytatni hitelezési (pénzügyi lízing) tevékenységüket a lakosság körében. A Felügyelet a jövőben folyamatosan ellenőrzi a Kódex rendelkezéseinek betartását és ennek során tett megállapításai alapján kialakított minősítéseit közzéteszi honlapján.

A Felügyelet honlapján közzéteszi továbbá a Kódexhez csatlakozók listájamellett azon intézmények listáját is, amelyek lakossági hitelezéssel (pénzügyi lízinggel) foglalkoznak és nem csatlakoztak a Kódexhez. A Felügyelet külön nevesíti azon intézményeket is, amelyek már kifejezték szándékukat a csatlakozásra, de a konkrét csatlakozásukra bizonyos feltételek bekövetkezését követően kerülhet sor. A Felügyelet közzéteszi továbbá azon intézmények listáját is, amelyektől tevékenységi körükre tekintettel nem elvárt a csatlakozás.

forrás: portfolio.hu

Az irányadó euróövezeti bankközi eurókamat (Euribor) rekord mélységben fejezte be az elmúlt évet. Az irányadó három hónapos határidőre - amely a legjobban jelzi a bankok kölcsönzési kedvét, alapkamat-várakozásait, illetve a keresletet - ismét 0,70 százalék volt az Európai Unió bankszövetségének az óév utolsó napján történt ármegállapításában - írja az MTI.

Az Euribor szerdán érte el a 0,70 százalékot az előző mélységi rekord, a keddi 0,707 százalék után. 2009 tavasza óta csaknem minden nap, de legalább minden héten újabb és újabb rekordot döntött lefelé haladtában. Minden idők csúcsa, három hónapra 5,393 százalékon, 2008. október 9-én volt, a nemzetközi pénzügyi pánik nagy kitörésekor.

A piac nem vár újabb kamatcsökkentést az Európai Központi Banktól (EKB) - alapkamata május óta rekord alacsony, 1 százalékos -, viszont a kereslet nagyon csekély, miközben az EKB továbbra is óriási összegeket zúdít a piacra bővített és rendkívüli refinanszírozási árveréseken, és nyár óta euróövezeti kötvények vásárlása formájában is, erős árversenyt támasztva a szabadpiacnak.

Az Euribor újabb és újabb mélységi rekordjai tehát nemcsak jót jelentenek, nemcsak a piac megnyugvását jelzik, hanem azt is, hogy a gazdasági szereplők hitelkereslete, illetve hitelfelvevő képessége csekély, a bankok rövid távú finanszírozási szükséglete is viszonylag kicsi, illetve azt is inkább az EKB-tól fedezik. Így aztán nemcsak a központi pénzkínálat nagy, hanem a kereslet is gyenge.

Az euróövezeti M3-as pénzellátás, az EKB utolsó összesítése szerint, tavaly novemberben 0,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál az októberi, 0,3 százalékos éves többlet után. A pénzellátás éves növekedése 2009. májusában került először az EKB évi 4,5 százalékos árstabilitási riadóküszöbe alá, és a novemberi éves visszaesés az első volt az euróövezet történetében.

Az összetevőkben azonban némi eltolódás figyelhető meg a lakossági kereslet javára, miután a lakossági kölcsönzés korábban, évek óta a hitelezés leggyengébb pontja volt az euróövezetben, csakúgy, ahogyan a lakossági fogyasztás maga is kimaradt a gazdasági növekedés támogatói közül. Most is gyenge láncszem a lakossági hitelezés, miközben a vállalati hitelezésben tovább romlottak a körülmények.

Tavaly novemberben az euróövezetben a pénzügyi szektoron kívüli vállalatoknak nyújtott kölcsönök értéke 1,9 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, az októberi, 1,2 százalékos éves visszaesés után. A vállalathitelezés növekedési üteme, évi 15,0 százalékkal, 2008. márciusban érte el rekordját. Ugyanakkor 2008. márciusban a háztartásoknak nyújtott hitelek összege csak 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Tavaly novemberben az euróövezeti lakosságnak nyújtott hitelezés 0,5 százalékkal volt több az egy évvel azelőttinél. Ez jelentős fordulat ahhoz képest, hogy idei mélypontján, tavaly szeptemberben éppen 0,3 százalékkal kevesebb hitelt kaptak az euróövezeti háztartások az egy évvel korábbinál.

Habár az euróövezetben a lakossági fogyasztás a jobb időkben is igen lassan vagy időnként egyáltalán nem nőtt, a lakosság eladósodásának üteme meghaladta a bérek és fizetések évi 2-3 százalékos emelkedésének ütemét, amely nemegyszer el is maradt az éves inflációtól.

Most egészségesebbek az arányok a források között, hiszen a harmadik negyedévben az euróövezetben 3,1 százalékos volt az éves nominális béremelkedés, és még novemberben is csak 0,5 százalékig emelkedett az éves infláció.

Az EKB már bejelentette, hogyan tervezi visszavonni a piacról a nagyvonalú likviditáskínálatát, egyúttal megígérte, hogy az első negyedévben még folytatja a korlátlan pénzellátást. Számos elemző úgy véli, hogy - legalábbis a vállalathitelezés adatait látva - az euróövezet központi bankja kénytelen lesz átgondolni terveit a piactámogatás visszavonására.

Akár már a jövő héten tárgyalhat a kormány a lakossági forint- és devizahitelezés szigorításáról szóló előterjesztésről - olvasható a Napi Gazdaság hétfői számában.

A készülő rendelettervezet szerint az új kölcsönök, illetve lízingszerződések esetén a bankoknak kötelezően vizsgálniuk kell a leendő adósok hitelképességét, nem lesz elégséges a hitel nyújtásához pusztán a fedezet.

A javaslat szerint minden banknak kötelező lesz meghatározni azt a hitelezhetőségi limitet, amit a háztartási jövedelemhez kötnének. Az eredeti elképzelések szerint ezt a korlátot a rendelet állapította volna meg, ám végül a bankokkal kötött egyezség szerint a jövedelemlimitet minden banknak magának kell megállapítania egy, a bank által kidolgozandó egységes szabályrendszer alapján

A hitelezhetőségi limitet a háztartás jövedelmeinek arányában határoznák meg: vagyis az elérhető legmagasabb hiteltörlesztő-részletet a háztartás jövedelmi szintjéhez kötnék a forinthitelek esetében - olvasható a lapban.

forrás: index.hu

Az, hogy a bankok még a válságban is jövedelmezően tudnak működni, a korábbi prudens üzletpolitika pozitív visszajelzése; a banki Magatartási Kódex Európában előremutató - mondta Király Júlia szerdán, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az MTI tudósítása szerint. 

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a képviselők kérdéseire válaszolva ismertette: a bankok profitjának egy része abból adódik, hogy vannak, akik a jelenlegi hektikus piaci körülmények között ügyesen kereskednek a piacon, így relatíve magasabb pénzügyi jövedelmet tudnak realizálni. Hangsúlyozta: a korábbi magas kamatmarzsok ma azt is jelentik, hogy a bankok a felhalmozott jövedelemből fedezni tudják komoly portfolióveszteségüket. A recesszió miatt ugyanis erőteljesen emelkedik a bankszektor nem teljesítő hiteleinek aránya, és az ebből származó banki veszteség. 

Ha erre nem lenne kellő fedezet a bankoknál, fel kellene őket tőkésíteni - mutatott rá. A magyar bankszektornak azonban nem volt szüksége olyan mértékű feltőkésítésre, mint nyugat-európai társaiknak, és az MNB stressz-tesztje szerint, amely az alappályát, az idei 6.7 százalékos gazdasági visszaesést veszi figyelembe, nincs is szükségük többlettőkére. Hozzátette: az anyabankok vállalták, hogy a jelenlegi tőkésítettséget és az eddigi országgal szembeni kitettség 95 százalékát fenntartják. 

A hitelezés visszaesésének okait elemezve elmondta: a recesszió természetes velejárója, hogy csökken a hitelkereslet. A bankok oldaláról is határozott visszafogás látható ugyanakkor, amit a bankok kockázatkerülésével magyarázott. Az alelnök emlékeztetett arra: az MNB az év eleje óta mondja, hogy nem az alapkamat szintje határozza meg a hitelállományt. Ezt igazolja, hogy az alapkamat azóta radikálisan csökkent, ezt azonban nem követte a hitelállomány felfutása. A magas kamat oka Király Júlia szerint nem a jegybanki alapkamat mértéke, vagy az a kockázati felár, amit egy prudens bank kényszerűen rátesz az alapkamatra, hanem az, hogy a gazdaság szereplőinek kilátásai váltak rosszabbá. A kockázati felárat a garanciaprogramok csökkenthetik. “A mi közös feladatunk az, hogy ezek a garanciaprogramok célt érjenek, mert a programokból származó jövőbeni feltételes veszteség kisebb, mint az esetleges mélyebb recesszióból származó gazdasági veszteség” - hangsúlyozta. 

Az alelnök úgy vélekedett: a banki Magatartási Kódex Európában előremutató, számos olyan korlátozást megfogalmaztak benne a bankok, amelyek a bank-ügyfél kapcsolatot és a felelős fogyasztóvédelmet előreviszik. Azokat a pénzügyi törvényeket, amelyek felelős hitelezésre kényszerítik a bankszektort, most tárgyalja a parlament, ami azt jelenti, hogy a kormányzat saját felelősségét is megértette - jegyezte meg. 

A parlament előtt lévő pénzügyi törvénycsomagnak köszönhetően az uzsorakamattal való hitelezés problémája is mérséklődik, hiszen annak egyik eleme a hitelkamatok korlátozása - mondta. A fő veszélyt egyébként az MNB nem az ilyen típusú intézmények működésében látja, amelyek magas költséggel, de szabályozott piacon, valós piaci igényt elégítenek ki. A veszély az, hogy ha az állam ezeket az intézményeket kizárja a piacról, akkor nem az állam vagy a szabályozott piac, hanem a valódi uzsorások lépnek a helyükre - mondta. 

forrás: portfolio.hu

Az állam nem tehet különbséget gyermek és gyermek között, az államnak azt a felelősségvállalást kell elismerni, amely a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben megmutatkozik. - mondta Varga Mihály az FN.hu-nak Oszkó Péterrel közösen adott interjúban. A táppénzek és a 13. havi nyugdíj visszaállításáról Varga Mihály azt nyilatkozta, ezek sorsa 2010 második felének gazdasági helyzetétől függ. A Fidesz politikusa az IMF hitellel kapcsolatban úgy fogalmazott, nem lehetünk biztosak abban, hogy nem lesz olyan helyzet 2010 elején, hogy ne lenne Magyarországnak szüksége külső segítségre. Jó lenne, ha nem kellene igénybe venni ilyen jellegű segítséget, de sajnos nem lehet kizárni. 

Oszkó Péter pénzügyminiszter a családi pótlék befagyasztásával kapcsolatban elmondta, ezt a lépést meg kellett tenni, a juttatásokat az ország teherviselő képességéhez kell igazítani. Amennyi pénz van, annak a megfelelő helyre kell jutnia. Varga Mihály volt pénzügyminiszter (és a poszt valószínű várományosa a Fidesz részéről) szerint a Fidesz másfajta családtámogatásban gondolkodik. Gondolkodni kell további családtámogatási eszközökön, amelyek hathatósan segíthetnek a rossz demográfiai tendenciák fékezésében. Például a családi adókedvezményt is visszaállítaná a Fidesz. 

A táppénz megszorítások előtti szintre visszaállításáról addig nem beszél a Fidesz, amíg át nem veszi a TB kasszát 2010 áprilisában. Körülbelül hasonlóan nyilatkozott a 13. havi nyugdíjról is, Varga Mihály szerint a nyugdíjak reálértéke 2010 második felében kerülhet napirendre, ma még távoli kérdés. Abban a jelenlegi és a volt pénzügyminiszter is egyetért, hogy nem a 13.havi nyugdíj, hanem a rendes havi nyugdíj reálértéke a lényeges. Oszkó Péter azt mondta, nem adósságból, hitelből szeretnék fedezni a juttatásokat, viszont ha a gazdasági növekedés lehetővé teszi, akkor lehetne például nyugdíjprémiumnak nevezett juttatást fizetni. 

Oszkó Péter szerint nem kell újratárgyalni az IMF hitelt, 6 milliárd a következő kormány rendelkezésére áll. Bár, ahogy hozzátette, az új kormány megteheti, hogy újratárgyalja a Valutaalappal a hitelszerződést, esetleg kérhet egy nagyobb csomagot, de erre nem lesz szükség, olyan állapotba fog elérni a választásokig a kormány, hogy külső finanszírozásra nemzetközi szervezetektől nem lesz szüksége. Ezt a kijelentést Varga Mihály kétkedve kezelte, mondván, nem ismerik teljes mértékben a hitel megállapodások feltételeit, és az sem biztos, hogy nem lesz olyan helyzet 2010 tavaszán, hogy ne lenne az országnak szüksége külső segítségre, ezt sajnos nem lehet kizárni.

forrás: portfolio.hu