Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

A Magyarország számára nemzetgazdasági kockázatokat rejtő devizahitel-probléma miatt nem meglepő, hogy folyamatosan érkeznek hozzánk a svájci jegybank bejelentésére adott elemzői reakciók. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy alapvetően kedvező hír Magyarország számára az árfolyamküszöb felállítása, hiszen rövid távon némiképp könnyíti a devizahitelesek terheit és mérsékelheti az országkockázatokat, hosszabb távon azonban óvatosságra intenek a közgazdászok. A svájci jegybank ugyanis óriási harcra kell készüljön abban az esetben, ha ismét felerősödik a kockázatkerülés és a fejvesztve menekülő befektetők újra a biztonságos menedékként szolgáló frank felé fordulnak.

Kedd reggel óriási horderejű intézkedésről döntött a svájci jegybank: ezentúl nem engedi, hogy az 1,20-as árfolyamszint alá süllyedjen a frank euróval szembeni árfolyama. A bejelentésre példátlan piaci reakciók bontakoztak ki: az alpesi deviza közel 30 forintos zuhanást is mutatott napon belül.

Morgan Stanley: nem csodaszer

A svájci jegybank árfolyamküszöbről szóló bejelentése fellélegzést hozhat a kelet-európai gazdaságoknak. Az eredeti (hitelfelvételkor tapasztalt) frankárfolyam azonban még nagyon messze van - írja keddi kommentárjában Pasquale Diana, a Morgan Stanley közgazdásza, aki szerint a mostani “könnyítést” a törlesztőrészletek 50%-os emelkedésének fényében kell nézni.

BNP Paribas: kedvező hír, de nem árt az óvatosság

A BNP Paribas londoni stratégái szerint a svájci jegybank árfolyamküszöb felállításáról szóló közleménye mindenképpen kedvező hír Magyarország és Lengyelország számára, miután némi segítséget nyújt a drága frankhitelek törlesztését nyögő devizaadósok számára.

A szakértők arra számítanak, hogy a kedvező hír a magyar csődkockázati felár (5 éves CDS-felár) csökkenéséhez is hozzájárulhat. Emlékeztetnek arra, hogy a svájci hír a forint euróval szembeni erejét is növelni tudta.

Az elemzők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy indokolt az óvatosság, hiszen egyelőre még nem látni, hogy a sikeres lesz-e és tartós hatással jár-e majd a jegybank törekvése. A kockázatkerülés felerősödése ugyanis újra könnyedén a frank felé terelheti a menedéket kereső befektetőket - vélekednek.

Nomura: még kivár a magyar jegybank

A svájci jegybank keddi agresszív lépését követően felmerül a kérdés: ezek után vágja-e a kamatot a Magyar Nemzeti Bank? - teszi fel a kérdést Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője. A szakértő továbbra is azt a választ adja, hogy még nem fogja csökkenteni az alapkamatot a magyar jegybank.

Az MNB korábban már világosan szétválasztotta a kockázati prémiumok által vezérelt árfolyammozgást a gazdasági növekedésből fakadó árfolyammozgástól - emlékeztet Montalto, aki hozzátette: a svájci jegybank lépése csak kissé könnyíti az elkeserítő helyzetben lévő devizahitelesek életét. A gyenge gazdasági növekedési számok miatt a pénzügyi stabilitási kockázatok továbbra is jelen vannak - mutat rá a londoni elemző.

Amennyiben a frank euróval szembeni árfolyama az 1,20-as szintnél ragad, a 190 forintos frankárfolyamhoz 228 forintos euróárfolyamra lenne szükség. Valóban megtörténhet ez? - teszi fel a kérdést Montalto, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a frank euróval szembeni árfolyama nem fog túl messzire gyengülni a most küszöbként felállított 1,20-as szinttől. A frank biztonságos menedékszerepe ugyanis fundamentálisan még mindig indokolt és a svájci jegybank most bejelentett lépése csak semlegesítette ezt - teszi hozzá az elemző.

Peter Attard Montalto szerint miután a magyar csődkockázati mutató 300 bázispont felett tartózkodik, és az euró forinttal szembeni árfolyama 265 felett áll, nem valószínű, hogy a magyar jegybank kamatcsökkentésbe kezdene. Szinten tarthatja még sokáig a kamatokat az MNB, miután a “nem ártok” politikába kényszerül - fűzi hozzá.

MKB Bank: hiteles svájci lépés

A lépést a frank elmúlt napokban kiújult erősödése válthatta ki, ami annak ellenére következett be, hogy a jegybank korábban figyelmeztetett, a frank durván túlértékelt, és ez komoly kockázatokat hordoz a svájci gazdaságra nézve - kezdi kommentárját Kondrát Zsolt, az MKB Bank budapesti vezető elemzője.

Ahogy a gazdasági adatok romlani kezdtek, és az erős frank kikezdte a vállalati profitokat, egyre nőtt a politikai nyomás az SNB-n, hogy avatkozzon be. A korábbi szóbeli intervenció hatása kezdett szétfoszlani, így az SNB lépése elkerülhetetlennek látszott, de mi csak az 1,10-es szint alatt számítottunk rá - fogalmaz a közgazdász, aki szerint a svájci jegybank meglepetést okozott az 1,20-as szinttel, miután a korábbi pletykák 1,12-1,15-ös szintről szóltak.

Az MKB elemzői rövid távon “a korábbinál nagyságrenddel alacsonyabb volatilitást várnak az euró/frank árfolyam esetében, mivel a spekulatív pozíciókat valószínűleg zárták a befektetők”. Hozzáteszi: a kamatkülönbözet erőteljesen a frank ellen szól és ez azt is jelenti, hogy az euró/frank árfolyam túllőhet az 1,20-as szinten, bár ezen a ponton 1,25 feletti szinteket nem vár az elemző.

“Hosszabb távra előretekintve nyitva maradt egy fontos kérdés, hogy a minimum árfolyam egyoldalú vállalás, vagy az EKB (esetleg más jegybank) is mögötte áll. Az EKB kiadott közleménye alapján az SNB egyoldalú lépést tett. Ez azt jelenti, hogy a későbbiekben (pl. ha az eurozóna szuverén adósságválsága elmérgesedik) újra megjelenhet a piaci nyomás a svájci frankon, ami az 1,20-as szinten végrehajtott hatalmas devizapiaci intervenciók formájában jelenne meg. Ez óriási devizatartalék felépüléséhez vezetne, amelyen komoly mértékű veszteségek keletkezhetnek. Ugyanakkor mi úgy látjuk, hogy 1 éves időhorizonton ezek a veszteségek eltörpülnének a paritásközeli euró/frank árfolyam svájci gazdaságra gyakorolt negatív hatásai mellett, így a minimumárfolyamot hitelesnek tartjuk, ami hatásos támaszt ad az euró/frank árfolyamnak” - hangsúlyozza a bank vezető elemzője.

Harcra fel!

Az augusztusban elterjedt, svájci árfolyamrögzítésről, illetve árfolyamküszöbről szóló piaci pletykák pár hétig sikeresnek bizonyultak. Szakértők azonban már akkor arra figyelmeztettek, hogy a piaci szereplők “megtámadhatják” a felállított árfolyamküszöböt. A spekulánsok ugyanis szeretik, ha a döntéshozók egy olyan vonalat húznak meg, aminek a megvédése sokba kerül.

Az biztos, hogy amennyiben újra romlani fog a hangulat (például az európai adósságválság miatt), akkor a svájci jegybank kemény csatára kell készüljön.

Mi lesz a forinttal?

A frank árfolyamának mozgása mellett a forint ereje sem mellékes a magyarországi devizahitelesek számára. Ezzel kapcsolatban rövid távon érdemes kiemelni a miniszterelnök mai bejelentését, illetve a kormány következő napokban várható intézkedéseit (amelyek a költségvetést érintik).

Karsai Péter, a Commerzbank treasury sales munkatársa szerint Orbán Viktor bejelentésének akkor lehet érdemi forinterősítő hatása, ha:

- olyan elemeket tartalmaz a közzététel, ami meggyőzi a piaci szereplőket, az adósságráta és az államháztartási deficit csökkenéséről, illetve

- a bejelentés nem túl rossz hangulatban következik be

forrás: portfolio.hu online gazdasági újság

Nincs baj a magyar bankrendszer sokkellenálló képességével, annál nagyobb probléma, hogy a bankok csak igen korlátozottan képesek támogatni a gazdaság fellendülését - foglalta össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma közzétett pénzügyi stabilitási jelentésének fő üzenetét Nagy Márton, az MNB igazgatója. A fő problémák között a jelentés szerint egyre hangsúlyosabb az átstrukturált hitelek értékvesztésének nem megfelelő kezelése a bankoknál, emellett a hitelintézetek rendkívüli megadóztatásának és a rövidülő banki források megújításának kockázata is egyre magasabb.

Fő üzenetek

A megszokottnál lényegesen markánsabb üzeneteket fogalmazott meg a bankok és a szabályozók felé egyaránt az MNB mai pénzügyi stabilitási jelentése. A három fő üzenet:

1. A nem teljesítő hiteleket a bankok nem megfelelően kezelik, ez részben a bankok, részben a szabályozó hatóságok (lásd moratórium) hibája. A hitelek átstrukturálásával kapcsolatos értékvesztési politikát felül kell vizsgálnia a bankoknak, a moratóriumot pedig fel kell oldani (rugalmas, folyamatosan felülvizsgált területi kilakoltatási kvóta lehet megoldás), ezt követően fokozatos és koordinált portfóliótisztítás szükséges. Míg az átstrukturálások elsődleges célja az ügyfél fizetőképességének helyreállítása, a bankok jelenleg egy bújtatott cél miatt is használják: lehetővé teszi a banki értékvesztés-képzés csökkentését és ezáltal a jövedelmezőség emelését. Az MNB-nél ezért azt javasolják, hogy szigorítsák a bankok átstrukturált jelzáloghiteleinek értékvesztési szabályait, gyorsítva ezzel a portfólió-tisztítást és gátat szabjanak a problémás hitelek látens életben tartásának.

2. A bankrendszer kiemelt adóztatása visszafogja a hitelaktivitást, a kínálati korlát egyre hangsúlyosabb oka a nem kielégítő tőkeellátottság. Mind a vállalati, mind a lakossági hitelezésben csúszik a fordulópont, előbbi esetében 2011 végén, utóbbi esetében pedig csak 2012 második felében lendülhet fel a hitelezés. A bankadó jövedelmezőség alapján sereghajtóvá teszi a magyar bankrendszert, enélkül ugyanakkor a régiós élmezőnyben lennénk.

3. A bankrendszer egyre rövidebb forrásokkal finanszírozza tevékenységét, ennek nyomán a likviditási kockázatok elérték azt a szintet, melynek további növekedése már nem tolerálható. A források tudatos rövidítése is áll e mögött, a szuverén adósságválságok ugyanis jelentősen megemelték a lejárati prémiumokat, vagyis sokkal drágábbá vált a hosszú távú finanszírozás, s a bankok a megújítási kockázatokat egyre kevésbé veszik figyelembe.

Hitelportfólió problémák

A nem teljesítő hitelek aránya még a moratórium feloldása és a portfóliótisztítás beindulása esetén is tovább nőhet a magyar bankrendszerben, az MNB előrejelzése szerint 2012 végén 14% lehet a lakossági, és 16% fölött a vállalati hitelek körében ez az arány. A rossz állományok növekedésének lassulása miatt ugyanakkor ennek eredményrontó hatása egyre kisebb a bankoknál.

A moratórium miatt jelentős feszültségek keletkeztek a hitelportfóliókban, 2010 végén 541,6 milliárd forintnyi bruttó jelzáloghitel-állomány volt a hitelintézeti rendszerben 90 napon túli késedelemben, ami 83 350 hitelszerződéshez és 66 867 fedezetül szolgáló ingatlanhoz kapcsolódott. Az egyéb pénzügyi hitelközvetítőknél az MNB becslései szerint 119 milliárd forintot tett ki a hasonló jelzáloghitel-állomány, mely mintegy 23 800 hitelszerződéshez kapcsolódott. Összesen a pénzügyi rendszerben közel 90 ezer lakás lehet érintett a 90 napon túl nem teljesítő jelzáloghitelek esetében, ami a moratórium feloldása szempontjából fontos szempont.

A stabilitással nincs gond

A fenti kockázatok ellenére az MNB legfrissebb stressztesztje azt mutatja, hogy egy idei év végi 317 és jövő év végi 334 forintos euróárfolyamot illetve 245 forintos idei és 257 forintos jövő év végi frankárfolyamot tartalmazó stressz-forgatókönyv esetén is (8%-os tőkemegfelelési elvárás mellett) kezelhető, 83 milliárd forintos pótlólagos tőkeigénye jelentkezne a bankszektornak.

Az euró alapú jelzáloghitelezés lehetővé tételével kapcsolatban Nagy Márton úgy vélte: erre csak úgy szabad sort keríteni, hogy a körültekintő hitelezés szabályainak jövedelemarányos törlesztőrészletére vonatkozó szabályozást szigorítsák, a hitelek kamatozásában pedig referencia alapú árazást használjanak. Mindez ugyanakkor nem fogja számottevően előrehozni a lakossági hitelezésben a fordulatot.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

A kormány olyan megállapodást kíván kötni a Bankszövetséggel, amely a költségvetésre nem gyakorol negatív hatást, de megoldást nyújt a devizahitelesek problémájára, a bankok állampapír-keresletére, a kis- és középvállalkozások finanszírozására, az otthonteremtési programra, az euró alapú hitelezés helyreállítására és az életpálya-előtakarékosságra - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium mai közleményéből.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ma közleményt adott ki “Magyarország Strukturális Reformjának végrehajtásáról”, melyben az alábbiak szerepelnek:

1. A devizahitelesek problémájának megoldása

A forint jelentős gyengülése a svájci frankhoz képest számos hitelfelvevőt a fizetőképesség határára sodort. Az eurózóna adósságválsága és az egyéb globális bizonytalanságok miatt nem zárható ki a svájci deviza átmeneti további erősödése sem, amely hatására jelentősen megemelkedhet a nemfizetési arány. Ezt megakadályozandó a Kormány elő kívánja segíteni, hogy a hitelfelvevőket egy meghatározott ideig ne sújtsa az árfolyamok esetlegesen kedvezőtlen alakulása.

2. A bankok állampapír-kereslete

Az államháztartás finanszírozásának biztonságos keretek között tartásához fontos, hogy minél több stabil - adott esetben turbulens időszakokban is fennálló - állampapír-keresletre lehessen számítani. A bankszektorral való megállapodás részét képezheti egy olyan megoldás, amely segíti az állam finanszírozásának stabilitását, figyelembe veszi a pénzügyi szektor jövedelmezőségét, valamint a gazdasági növekedéshez szükséges hitelezés beindulását.

3. A kis- és középvállalkozások finanszírozása

A magyar KKV szektor helyzetét tekintve több fontos területen felzárkózás figyelhető meg, ugyanakkor a fejlett országokhoz képest még mindig számottevő a lemaradás. A KKV-k a magyar gazdaság működésében kiemelkedően fontos szerepet töltenek be, különösen nagy a jelentőségük a foglalkoztatás területén, ily módon a belső fogyasztás növekedésére alapozott gazdasági fellendülés tartóssá tételében is.

E vállalkozások jelenleg általában alultőkésítve működnek, ezért tőkére és hitelekre egyaránt szükségük van ahhoz, hogy a meglévő piacaik megtartásához, illetve új piacok megszerzéséhez a megfelelő források rendelkezésükre álljanak. Ez részben az állam közreműködésével, illetve uniós források igénybevétele révén valósulhat meg, ugyanakkor a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök korlátossága miatt fontos szerepet kell, hogy játsszon a bankszektor is.

4. Otthonteremtési Program

A kormány kiemelt célja a lakáshoz jutás elősegítése egy Otthonteremtési Program létrehozása révén. A program finanszírozásához azonban elengedhetetlen a bankszektor aktív közreműködése és támogatása, az állam és a bankok közös stratégiájának kialakítása. A bankrendszer stabilitása is fontos érdek, mert csak a kellően stabil pénzügyi rendszer képes a vállalkozások és a lakosság indokolt hitelszükségletéhez a megfelelő forrásokat biztosítani. A hitelpiaci konszolidáción túl az Otthonteremtési Program fontos elemét kell, hogy képezzék a lakáspiac élénkítését célzó további javaslatok is.

5. Az euro alapú hitelezés helyreállítása

A 2008-ban kirobbanó globális pénzügyi-gazdasági válság nyomán megkezdődött a devizaalapú jelzáloghitelezés leépülése, különösen a svájci frankban denominált hitelek esetében. Ennek keretében a 2008-ban kihelyezett 850 milliárd forint összegű lakáshitellel szemben 2009-ben már csak mindössze 330 milliárd, 2010-ben ennél is kevesebb, 230 milliárd forint került folyósításra. A svájci frank-konstrukciók eltűnésével az euro alapú hitelezés meghatározó szerepet játszott a hazai lakáshitelezésben (a 2009-ben felvett lakáshitelek fele euro alapú volt). Ez azonban csak átmeneti jelenség volt, amely a devizaalapú jelzálogjog-bejegyzést megtiltó szabályozás hatályba lépéséig tartott. A jelenlegi helyzetben azonban megfontolandó a lakossági, lakáscélú jelzáloghitelek estén a forint mellett az euróban történő hitelnyújtás lehetőségének újbóli megteremtése.

6. Életpálya előtakarékosság

A lakosság hosszú távú megtakarításainak előmozdítása fontos nemzetgazdasági érdek, az anyagi lehetőségekkel összhangban álló életvitel, a takarékos életmód a megtakarítások növekedése révén általában is kedvező hatást gyakorol a gazdasági növekedésre. E téren jelentősebb előrelépéshez elsősorban szemléletváltozásra, a pénzügyi kultúra fejlődésére, illetve fejlesztésére van szükség. A lakosság pénzügyi kultúrája befolyásolja a piaci versenyt, az erőforrások hatékony elosztását és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, továbbá a pénzügyi kultúra fejlődése csökkenti a társadalmi költségeket és növeli a társadalmi jólétet. A pénzügyi tudatosság a bankszektor számára is fontos, mert ennek révén alakítható ki a bizalom légköre, vezethetőek be korszerű, új pénzügyi termékek, és erre alapozva lehet létrehozni és bővíteni azokat a konstrukciókat, amelyek hosszú távon is elősegítik a lakossági előtakarékoskodást. Az ilyen típusú konstrukciók támogatása és a lakosság motivációinak kialakítása pedig szoros együttműködést igényel a bankszektorral.

forrás: portfolio.hu online gazdasági újság

2011-ben már mérséklődhet a magyar bankok értékvesztésének eredményrontó hatása, és alacsony ütemben a hitelezés is elindulhat, nagyok azonban a lefelé mutató kockázatok - ismertette az MNB előrejelzését a Magyar Közgazdasági Társaság mai konferenciáján Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke.

Az elmúlt évtizedben növelte némileg a magyar bankrendszer sérülékenységét a külföldi források beáramlása, ennek oka azonban az volt, hogy a hitelbővülést nem követte a hazai források akkumulációja - mutatott rá Karvalits Ferenc. A legnehezebb időszakban, 2008 ősze és 2009 nyara között mégsem volt érdemi tőkekivonás a magyar bankoktól, a külföldi bankok elkötelezettsége jelentősen hozzájárult a magyar pénzügyi rendszer stabilitásához - húzta alá. Patai Mihályhoz hasonlóan kiemelte: a külföldi bankcsoportok tőkeemelésekkel is segítették az elmúlt években magyarországi leánybankjaikat.

Áralapú verseny helyett az évezred eleje óta inkább a kockázatalapú verseny dominált. Ennek egyik jelzőszáma, hogy a hitelboom utolsó éveiben a 70% feletti LTV-jű lakáshitelek kerültek többségbe. Az MNB alelnöke szerint azóta a bankrendszer egy, a korábbinál egészségesebb mérlegszerkezet felé mozdult el: az alkalmazkodás részeként a bankok visszafogták hitelezésüket (először főként a vállalatoknál), és a betétekért folytatott harc is elindult.

A bankadó azt jelenti a pénzintézetek számára, hogy csak akkor lesznek hajlandóak nagyobb aktivitásra, ha ezzel együtt a tőkekövetelményeket is teljesíteni tudják. A bankcsoportokon belüli jövedelmezőségi allokációban nem mindegy, mekkora hányadot hasítanak ki a magyar bankok. Az MNB-nél ennek ellenére úgy látják, hogy várhatóan lassan elindul a hitelezés bővülése 2011-ben, nagy kérdés azonban, mennyire lesz ez erőteljes, jelentősek ugyanis a lefelé mutató kockázatok ezzel kapcsolatban - ismertette Karvalits. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság robosztus növekedésnek induljon - elsősorban a vállalati szegmensben - fel kell lendülnie a hitelezésnek - emelte ki.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Több különböző hitel-késedelmességi statisztika is napvilágot látott az elmúlt napokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jóvoltából a magyar pénzügyi szektorra vonatkozóan. A statisztikák eltérő paraméterei miatt nem automatikus ezek összehasonlítása, mégis megpróbáljuk a fontosabb adatokat az alábbiakban összesíteni. Fő üzenetük az lehet, hogy a bankok céltartalékolási kényszere a rossz hitelek képződésének lassulása miatt enyhülőben van, ám számos körülmény miatt a késedelembe eső hitelek arányának növekedése a közeljövőben sem áll meg.
A bankszektor 90 napon túli késedelembe esett hiteleinek aránya (NPL-ráta)

Az MNB stabilitási jelentése szerint a hazai bankszektorban mind a lakossági, mind a vállalati hitelportfólió minősége tovább romlott a harmadik negyedévben, így a 90 napon túli késedelemben lévő hitelek állományi aránya mára meghaladta a 10,5 százalékot, ugyanez az arány a vállalatoknál 12,7 százalék.

A portfólióromlás fő okai a lakossági hiteleknél:

• a forint svájci frankkal szembeni gyengülése
• a tartósan magas munkanélküliség
• az újratárgyalt hitelek visszaesése
• a lakossági moratórium fenntartása és az állam adósmentő intézkedéseivel kapcsolatos felfokozott lakossági várakozások

A portfolióromlás fő okai a vállalati hiteleknél:

• a gazdaság növekedésének lassúsága
• a forintárfolyam gyengélkedése
• a banki hitelezés folytatódó visszaesése
• az átstrukturálások lelassulása
• a projekthitelek rendkívül rossz teljesítménye

Míg a vállalati hitelek 30-90 napos késedelemben lévő hiteleinek állománya az MNB szerint érezhetően csökkent (a PSZÁF alábbi statisztikái szerint ez örvendetes módon a lakossági szegmensben is tapasztalható), három fontos tényező is azt vetíti előre, hogy a lakossági hitelállományban a negyedik negyedévben további jelentős növekedés következhet be:

• a forint a frankkal szemben egész nyáron gyenge volt, így az emiatt friss késedelembe esett hitelek egy része csak a negyedik negyedévben válhat 90 napon túl késedelmessé
• az átstrukturált hitelek közel felénél a következő félévben jár le a könnyített törlesztési teherrel járó időszak
• az ősz folyamán felfokozott lakossági várakozások jelentkeztek az állam adósmentő intézkedéseivel kapcsolatban

Összességében jobb a devizahitelek portfólió-minősége, mint a forinthiteleké, ennek hátterében azonban jól láthatóan egy összetétel-hatás áll: a forinthitelek estében nagyobb a fedezetlen hitelek aránya, melyekre hagyományosan rosszabb fizetési fegyelem jellemző. A devizahiteleknél viszont magasabb a lakáshitelek aránya, melyeket lelkiismeretesebben törleszt a lakosság. Összességében megfigyelhető, hogy a jelzálog- illetve az ezek közé tartozó lakáshitelek esetében jóval kisebb a késedelmes hitelek aránya, mint a fedezetlen hitelek körében. A MNB statisztikája szerint a forint alapú lakáshiteleknél 3,78; a deviza alapúaknál 5,94 százalék a nem teljesítő hitelek aránya.

Az egyes intézménytípusok késedelmes hiteleinek aránya

Más felbontásban és más adatfelvétel alapján mutatja be a késedelembe esett hitelek arányát a PSZÁF minap közzétett hitelintézeti statisztikája, melynek részletei emiatt jelentősebben is eltérhetnek az MNB által közölt adatoktól. Alább a részvénytársasági, fióktelep illetve szövetkezeti hitelintézet formában működő pénzügyi szervezetek késedelmességi statisztikái láthatók.

Az adatokból kiderül: a részvénytársasági hitelintézetek 90 napon túli késedelemben lévő hiteleinek aránya szeptember végén a lakossági hitelállományban 9,0, a vállalatiban pedig 11,0 százalék. Ugyanez a két arány a fióktelep formában működő hitelintézeteknél 7,7 illetve 4,2 százalék, a szövetkezeti hitelintézeteknél pedig 14,7 illetve 18,0 százalék. Az utóbbi negyedévben a fent említett tényezők hatására inkább a lakossági hitelportfóliók romlottak, a hitelminőség továbbra is a szövetkezeteknél a legrosszabb.

Pozitív jel ugyanakkor, hogy a bankoknál (sőt, a hitelintézeti szövetkezeteknél is) csökkent a 90 napon belül nem teljesítő hitelállomány, ami bizakodásra ad okot arra vonatkozóan, hogy már egyértelműen lassulni fog a 90 napon túli késedelembe esettek számának növekedése. Az előző negyedévben késedelembe esettek jó része ezek szerint visszatért a törlesztési fegyelemhez. Mivel új céltartalékot csak új késedelmekre kell képezniük a bankoknak, mindez előrevetíti, hogy csökken az intézmények céltartalékolási kényszere. A fent említett tényezők, vagyis a törlesztési könnyítéssel járó türelmi időszakok tömeges lejárata, a forinterősödés lassúsága és a gazdasági kilábalás elhúzódása azonban változatlanul aggodalomra adhat okot.

Mi a helyzet, ha a darabszámot nézzük?

Kissé régebbi (júniusi) adatok állnak rendelkezésünkre arra vonatkozóan, mekkora az egyes hiteltípusokon belül a késedelembe esett illetve újratárgyalt hitelek darabszáma. A PSZÁF második negyedéves kockázati jelentésének adatait ilyen szempontból az alábbi ábra mutatja. Míg az állományi adatokban magas hitelösszegük miatt a jelzáloghitelek, darabszámukat tekintve kisebb hitelösszegük miatt a fedezetlen hitelek aránya viszonylag magasabb. Az adatokból rendkívül kedvezőtlen kép bontakozik ki: darabszám alapján a jelzáloghitelek 23,1%, az egyéb hitelek 41,2%-a esett júniusban késedelembe, a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya pedig 8,2 illetve 25,5% volt.

Forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

A lakossági jelzáloghitelezéssel ellentétben továbbra is fontos szerep jut a devizahitelezésnek a kkv-k finanszírozásában, ezzel hatékonyan csökkenthetik árfolyamkitettségüket és javíthatják jövedelmezőségüket a devizás bevétellel rendelkező vállalkozások - hívta fel a figyelmet a Raiffeisen mai sajtótájékoztatóján Dercsényi György, a bank kisvállalati üzletágvezetője.

A napi hírek között forró témának számít a lakosság devizakitettsége, kicsit furcsa, hogy a kisvállalati ügyfélkör devizahitelezésével kevésbé foglalkozik a sajtó - mondta Dercsényi Görgy. Míg a devizahitelt felvett lakossági ügyfelek csaknem 100%-a spekulatív pozícióban van, a kkv-k között 70-80 ezer cég exportál, tehát devizabevétele is keletkezik.

Ebben az összefüggésben a devizahitel kockázatcsökkentő szerepet is betölt - mondta Dercsényi György. Igaz azonban, hogy a magas kamatkülönbözet miatt tömegével vettek fel olyan kkv-k is devizahiteleket, amelyek nem rendelkeznek devizás bevétellel. A válság hatására azonban ma már sokkal tudatosabban veszik figyelembe az ügyfelek az árfolyamkockázatot, felismerték, hogy az azonnal kamatelőny érdekében kiteszik magukat a későbbi árfolyammozgásoknak.

Jellemző, hogy a kkv-k egy része már nem vesz fel devizahitelt, csökkenti kitettségét, például forinthitelre váltással. Utóbbi azonban azonnal realizált árfolyamveszteséget jelenthet, ezért várhatóan csak akkor lesz az átváltás tömeges, amikor a forint visszaerősödik - vélte Dercsényi. A bankok szerepe, hogy csökkentsék az ügyfélkockázatot, ezért nem kényszerítik bele őket egy azonnali átváltásba - tette hozzá.

Mint elmondta, a teljes kkv-hitelállomány Magyarországon mintegy 900 milliárd forint (ebből deviza alapú kb. 55% lehet), a nem teljesítő hitelek aránya - attól is függ, hogy szegmentáljuk a szektort - 10% fölött van. A kkv-k hitelezése döntően kockázat alapú árazás mellett történik, a kevésbé kockázatos ügyfelek alacsonyabb marzs mellett vehetnek fel hitelt. A forinthitelek között létezik ma is 10% fölötti kamatszint, azonban ennél alacsonyabb kamatra törekednek a bankok.

A magyar bankok magas országkockázati és likviditási prémium mellett jutnak csak finanszírozáshoz, így a BUBOR és az EURIBOR közötti különbség gyakorlatilag elolvad - hívta fel a figyelmet Ipacs Viktor, a Raiffeisen Bank kisvállalati szegmensvezetője. A Raiffeisen egyébként BUBOR alapú árazást használ. A hitel költségeit ún. all-in (vagyis a teljes éves költséget figyelembe vevő) megközelítéssel érdemes a kkv-knak figyelembe venniük, mint amilyen a THM a lakossági hitelezésben.

Fontos, hogy ne alakuljon ki általános kockázati verseny, bár minden hitelezési szegmensben van olyan szereplő, amely ebben az irányban tájékozódik. A Raiffeisen inkább azt szeretné, ha az elmúlt két év tanulságait levonva inkább egy konzervatív növekedés időszaka venné kezdetét - fejtette ki Ipacs Viktor. Dercsényi György szerint transzparenes árazással lehet igazán hosszú távú ügyfélkapcsolatot kialakítani.

forrás, portfolio.hu, online gazdasági újság

Négypontos javaslatcsomaggal állt elő a nemzetgazdasági miniszterhez küldött tegnapi levelében a Magyar Lízingszövetség. Hordós Zoltán, a szervezet elnöke a Portfolio.hu-nak elmondta: javaslataik célja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások a hitelnél könnyebben megszerezhető forráshoz jussanak, és ebből a hatalmas összegű bankadóval sújtott lízingszakma is profitáljon.

A multinacionális vállalatok mindössze 2-3%-ot képviselnek a lízingcégek ügyfelei között, a megfogalmazott javaslatok tehát elsősorban a magyar kis- és középvállalkozásoknak kedveznek - állítja Hordós. Ez az a réteg, melyet az Új Széchenyi Terv is talán legfontosabb fókuszának tekint, és amelynek hatékonyabb finanszírozásából a lízingcégek is ki szeretnék venni a részüket. A javaslatok között van olyan kérdéskör, melynek megoldása már régóta szívügye a Lízingszövetségnek, és most az új kormány felállásával nőttek esélyeik.

A javaslatok dióhéjban:

1. Tegyék lehetővé mindenfajta korlátozás nélkül a gazdasági operatív programokban és az Új Széchenyi Terv egyes programjaiban a zártvégű pénzügyi lízing igénybevehetőségét, csökkentve a programok sokat kárhoztatott merevségét, bonyolultságát. A kkv-k számára ez kisebb saját forrás igényt, a hiteleknél általában kényelmesebben teljesíthető futamidőt jelentene, és a közjegyzői költségek megspórolásával is több tíz milliárd forint maradhatna a zsebükben.

2. A 2007-ben a Lízingszövetség és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által közösen kidolgozott, ám végül zátonyra futott Új Magyarország Lízingprogram elemeihez hasonló, az MFB által refinanszírozott, árfolyamkockázat nélküli, kedvezményes kamatozású lízingkonstrukciókat dolgozzanak ki, ezzel elősegítve a kkv-k kedvező kamatozású forráshoz jutását. Hordós Zoltán szerint a Jeremie program eddig fel nem használt forrásaiból is lehetne ehhez meríteni, és a termelőeszközökön kívül az ingatlanfinanszírozásban is hatékony szerepet játszhatna az új lízingprogram.

3. Az elmúlt időszakban mindössze néhány közbeszerzés miatt mutat fellendülést az autópiac, egyébként továbbra is tetszhalott állapotban van. A gépjármű-értékesítések normál szintre hozása érdekében a Lízingszövetség javasolja, hogy a személyi jövedelemadóból levonható legyen a gépjárműk lízingdíja.

4. Bár a lízingfinanszírozás tavaly számos jogszabályi változásnak köszönhetően több szempontból is ledolgozta hátrányát a hitelezéssel szemben, az ingatlanfinanszírozásban még mindig éri hátrányos megkülönböztetés. A Lízingszövetség ezért azt javasolja, töröljék el az ingatlant lízingbe adó cégeket terhelő 2%-os illetéket, illetve az építményadót ne a lízingbeadónak, hanem a lízingbevevőnek kelljen fizetnie. Utóbbi csak első hallásra hátrányos az ügyfeleknek, a lízingcégek ugyanis a jelenlegi gyakorlatban rájuk hárítják a magánszemélyek adókötelezettségénél nagyobb tételt jelentő céges építményadót.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

A Széchenyi Kártya Program kiterjesztéséről hozott kormányhatározat szerint augusztus 1-jétől a vállalkozások hitelportfóliójának racionalizálása, piacaik megtartása és bővítése érdekében maximum 25 millió forintos, legfeljebb 3 éves futamidejű Széchenyi forgóeszközhitelt indít a kormány.

A Széchenyi Kártya Programban közreműködő KA-VOSZ Zrt. honlapján közzétett tájékoztató szerint a forgóeszközhitel nem csak az átmeneti likviditási problémák áthidalására szolgál, hanem hosszabb futamideje miatt alkalmas a forgóeszközök - árukészletek, alapanyagok, a működéshez szükséges szolgáltatások finanszírozására.

A maximum 25 millió forintos hitelösszegre a kormány a következő 3 évre 2 százalék kamattámogatást és garanciadíj-támogatást biztosít.

A Széchenyi Kártya Program kiterjesztéséről szóló kormányhatározat tartalmazza azt is, hogy 2010. szeptember 1-jétől a beruházások ösztönzése, a vállalkozások piacainak megtartása és bővítése érdekében beruházási hitel indul, amelynek legmagasabb összege 50 millió forint lehet legfeljebb 10 éves futamidővel.

2011. január 1-jétől újabb a 50 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű önerő hitel indul Széchenyi Kártya Programban a pályázati források nagyobb arányú kihasználása és a sikeres projektek számának növelése érdekében.

Orbán Viktor miniszterelnök júniusban a 29 pontos gazdasági akciótervet ismertetve jelentette be, hogy a tervek között szerepel a Széchenyi Kártya felhasználási körének szélesítése. (MTI)

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Megkezdte működését, és néhány héten belül ki is helyezi az első hiteleket a magyarországi Grameen - modellt alkalmazó szegénybank, a Kiútprogram - írja hétvégi számában a Népszabadság.

Bár a jogszabályok és a hivatali bürokrácia komoly nehézségeket okozott, végre mégis elindulhat a tavaly év végén alapított banki szolgáltatás. A Kiútprogram Közhasznú Nonprofit Zrt.-t Felcsuti Péter, Ujlaky András és Polgár András hozta létre.

A szegénybank lényege, hogy kis összegű hiteleket helyeznek ki, amely arra jó, hogy a nincstelenek saját magukat rángassák ki a mélyszegénységből. A hitelben részesülő emberek ötfős csoportokat alakítanak, ahol a tagok más-más vállalkozást működtetnek, és egymás sikeréért erkölcsileg felelnek. A hitelkihelyezés előfeltétele, hogy az érintetteknek ne legyen se köztartozásuk, se banki tartozásuk. Ez egyelőre jelentősen szűkíti a résztvevők körét.

Molnár György a Kiútprogram Zrt. igazgatósági tagja a napilapnak elmondta, az előkészítő munkák során kiderült, hogy egyes jogszabályok súlyosan akadályozzák az öngondoskodóvá válást, és diszkriminálnak is a különböző foglalkoztatási formák között. A vállalkozóvá válást nehezíti, hogy a megalapítás első napjától kezdve fizetni kell legalább a minimálbér utáni járulékokat és a jövedelemadót.

A legnagyobb kihívást azonban az jelenti, hogy az egyéni vállalkozóvá válás előfeltétele egy OKJ-szintű vizsga. Vizsgázni pedig csak az tud, akinek megvan a nyolc általános iskolája. Ez a szabály pedig olyan embereket zár ki a programból, akik egyébként életképes, jó ötletekkel képesek lennének önfoglalkoztatókká válni.

Mindezek ellenére a Kiútprogram elkezdődik, az első csoportok készen állnak. A zrt. alapítói most e csoportok esetleges sikerességén mérik le, hogy valóban alkalmazható-e Magyarországon a szegénybank, s ha igen, akkor azt milyen módon terjeszthetnék ki.

forrás: index.hu

Gigantikus méretű terhelésnek nevezte az Orbán Viktor által bejelentett banki különadót Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy a kormány tartani akarja a 3,8 százalékos hiánycélt, és nem akar teret engedni a bankellenes hangulatnak.

Erdei Tamás az MTI-nek elmondta: a bankokat meglepetésként érte az “óriási mértékű” banki különadó bevezetése, erről a kormány nem egyeztetett a Magyar Bankszövetséggel. Hozzátette: a szervezet egy korábbi levelében már felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy egy ilyen intézkedés milyen veszélyekkel járhat.

“Ezt egy gigantikus mértékű terhelésnek tartjuk, főleg egy olyan időszakban, amikor a bankok egyébként is komoly nehézségekkel küzdenek a meglévő portfólióval kapcsolatos veszteségek elszámolása miatt. A kockázati költségek jelentősen növekedtek az elmúlt időszakban a lakossági és a vállalati területen is. Ráadásul azt az indoklást nehéz elfogadni, hogy a bankok állami támogatást kaptak, hiszen erre Magyarországon nem került sor, abban a két esetben pedig, amikor hitelnyújtás történt, az összegeket már törlesztették” - mutatott rá.

Erdei elmondta: a részleteket még nem ismerik, a közeli napokban kezdődik az egyeztetés a különadó bevezetéséről, annak vetítési alapjáról, mértékéről kell majd megállapodni. “Természetesen, csak egy olyan különadót tudunk elfogadni, ami nemcsak a bankokra, hanem a teljes pénzügyi rendszerre vonatkozik” - hangsúlyozta.

Felhívta a figyelmet arra: egy ilyen nagyságrendű elvonás megnehezíti a bankok helyzetét, befolyásolja tőkehelyzetüket, és hitelaktivitásukat egyértelműen csökkenteni fogja, ami megnehezíti a reálszféra hitelhez jutását. A bejelentett terhek meg fognak jelenni a hitelek árában is. Tehát károkat fog okozni a bankrendszernek, és azon keresztül a reálgazdaságnak is.

A Reuters beszámolója szerint Erdei kifejtette: a drasztikus adóteher károsan hat a bankok tőkehelyzetére, és nem lepődne meg, ha néhány bank veszteséges lenne 2010-ben, ha a kormány egy ilyen adóterhet róna a bankokra.

Erdei Tamás szerint évi 30-40 milliárd forintos adóteher még elviselhető lenne, a deviza alapú jelzáloghitelezés tiltásával kapcsolatban viszont úgy fogalmazott, a terv elfogadható lehet.

forrás: portfolio.hu