Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

A lakossági jelzáloghitelezéssel ellentétben továbbra is fontos szerep jut a devizahitelezésnek a kkv-k finanszírozásában, ezzel hatékonyan csökkenthetik árfolyamkitettségüket és javíthatják jövedelmezőségüket a devizás bevétellel rendelkező vállalkozások - hívta fel a figyelmet a Raiffeisen mai sajtótájékoztatóján Dercsényi György, a bank kisvállalati üzletágvezetője.

A napi hírek között forró témának számít a lakosság devizakitettsége, kicsit furcsa, hogy a kisvállalati ügyfélkör devizahitelezésével kevésbé foglalkozik a sajtó - mondta Dercsényi Görgy. Míg a devizahitelt felvett lakossági ügyfelek csaknem 100%-a spekulatív pozícióban van, a kkv-k között 70-80 ezer cég exportál, tehát devizabevétele is keletkezik.

Ebben az összefüggésben a devizahitel kockázatcsökkentő szerepet is betölt - mondta Dercsényi György. Igaz azonban, hogy a magas kamatkülönbözet miatt tömegével vettek fel olyan kkv-k is devizahiteleket, amelyek nem rendelkeznek devizás bevétellel. A válság hatására azonban ma már sokkal tudatosabban veszik figyelembe az ügyfelek az árfolyamkockázatot, felismerték, hogy az azonnal kamatelőny érdekében kiteszik magukat a későbbi árfolyammozgásoknak.

Jellemző, hogy a kkv-k egy része már nem vesz fel devizahitelt, csökkenti kitettségét, például forinthitelre váltással. Utóbbi azonban azonnal realizált árfolyamveszteséget jelenthet, ezért várhatóan csak akkor lesz az átváltás tömeges, amikor a forint visszaerősödik - vélte Dercsényi. A bankok szerepe, hogy csökkentsék az ügyfélkockázatot, ezért nem kényszerítik bele őket egy azonnali átváltásba - tette hozzá.

Mint elmondta, a teljes kkv-hitelállomány Magyarországon mintegy 900 milliárd forint (ebből deviza alapú kb. 55% lehet), a nem teljesítő hitelek aránya - attól is függ, hogy szegmentáljuk a szektort - 10% fölött van. A kkv-k hitelezése döntően kockázat alapú árazás mellett történik, a kevésbé kockázatos ügyfelek alacsonyabb marzs mellett vehetnek fel hitelt. A forinthitelek között létezik ma is 10% fölötti kamatszint, azonban ennél alacsonyabb kamatra törekednek a bankok.

A magyar bankok magas országkockázati és likviditási prémium mellett jutnak csak finanszírozáshoz, így a BUBOR és az EURIBOR közötti különbség gyakorlatilag elolvad - hívta fel a figyelmet Ipacs Viktor, a Raiffeisen Bank kisvállalati szegmensvezetője. A Raiffeisen egyébként BUBOR alapú árazást használ. A hitel költségeit ún. all-in (vagyis a teljes éves költséget figyelembe vevő) megközelítéssel érdemes a kkv-knak figyelembe venniük, mint amilyen a THM a lakossági hitelezésben.

Fontos, hogy ne alakuljon ki általános kockázati verseny, bár minden hitelezési szegmensben van olyan szereplő, amely ebben az irányban tájékozódik. A Raiffeisen inkább azt szeretné, ha az elmúlt két év tanulságait levonva inkább egy konzervatív növekedés időszaka venné kezdetét - fejtette ki Ipacs Viktor. Dercsényi György szerint transzparenes árazással lehet igazán hosszú távú ügyfélkapcsolatot kialakítani.

forrás, portfolio.hu, online gazdasági újság

Négypontos javaslatcsomaggal állt elő a nemzetgazdasági miniszterhez küldött tegnapi levelében a Magyar Lízingszövetség. Hordós Zoltán, a szervezet elnöke a Portfolio.hu-nak elmondta: javaslataik célja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások a hitelnél könnyebben megszerezhető forráshoz jussanak, és ebből a hatalmas összegű bankadóval sújtott lízingszakma is profitáljon.

A multinacionális vállalatok mindössze 2-3%-ot képviselnek a lízingcégek ügyfelei között, a megfogalmazott javaslatok tehát elsősorban a magyar kis- és középvállalkozásoknak kedveznek - állítja Hordós. Ez az a réteg, melyet az Új Széchenyi Terv is talán legfontosabb fókuszának tekint, és amelynek hatékonyabb finanszírozásából a lízingcégek is ki szeretnék venni a részüket. A javaslatok között van olyan kérdéskör, melynek megoldása már régóta szívügye a Lízingszövetségnek, és most az új kormány felállásával nőttek esélyeik.

A javaslatok dióhéjban:

1. Tegyék lehetővé mindenfajta korlátozás nélkül a gazdasági operatív programokban és az Új Széchenyi Terv egyes programjaiban a zártvégű pénzügyi lízing igénybevehetőségét, csökkentve a programok sokat kárhoztatott merevségét, bonyolultságát. A kkv-k számára ez kisebb saját forrás igényt, a hiteleknél általában kényelmesebben teljesíthető futamidőt jelentene, és a közjegyzői költségek megspórolásával is több tíz milliárd forint maradhatna a zsebükben.

2. A 2007-ben a Lízingszövetség és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által közösen kidolgozott, ám végül zátonyra futott Új Magyarország Lízingprogram elemeihez hasonló, az MFB által refinanszírozott, árfolyamkockázat nélküli, kedvezményes kamatozású lízingkonstrukciókat dolgozzanak ki, ezzel elősegítve a kkv-k kedvező kamatozású forráshoz jutását. Hordós Zoltán szerint a Jeremie program eddig fel nem használt forrásaiból is lehetne ehhez meríteni, és a termelőeszközökön kívül az ingatlanfinanszírozásban is hatékony szerepet játszhatna az új lízingprogram.

3. Az elmúlt időszakban mindössze néhány közbeszerzés miatt mutat fellendülést az autópiac, egyébként továbbra is tetszhalott állapotban van. A gépjármű-értékesítések normál szintre hozása érdekében a Lízingszövetség javasolja, hogy a személyi jövedelemadóból levonható legyen a gépjárműk lízingdíja.

4. Bár a lízingfinanszírozás tavaly számos jogszabályi változásnak köszönhetően több szempontból is ledolgozta hátrányát a hitelezéssel szemben, az ingatlanfinanszírozásban még mindig éri hátrányos megkülönböztetés. A Lízingszövetség ezért azt javasolja, töröljék el az ingatlant lízingbe adó cégeket terhelő 2%-os illetéket, illetve az építményadót ne a lízingbeadónak, hanem a lízingbevevőnek kelljen fizetnie. Utóbbi csak első hallásra hátrányos az ügyfeleknek, a lízingcégek ugyanis a jelenlegi gyakorlatban rájuk hárítják a magánszemélyek adókötelezettségénél nagyobb tételt jelentő céges építményadót.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

A Széchenyi Kártya Program kiterjesztéséről hozott kormányhatározat szerint augusztus 1-jétől a vállalkozások hitelportfóliójának racionalizálása, piacaik megtartása és bővítése érdekében maximum 25 millió forintos, legfeljebb 3 éves futamidejű Széchenyi forgóeszközhitelt indít a kormány.

A Széchenyi Kártya Programban közreműködő KA-VOSZ Zrt. honlapján közzétett tájékoztató szerint a forgóeszközhitel nem csak az átmeneti likviditási problémák áthidalására szolgál, hanem hosszabb futamideje miatt alkalmas a forgóeszközök - árukészletek, alapanyagok, a működéshez szükséges szolgáltatások finanszírozására.

A maximum 25 millió forintos hitelösszegre a kormány a következő 3 évre 2 százalék kamattámogatást és garanciadíj-támogatást biztosít.

A Széchenyi Kártya Program kiterjesztéséről szóló kormányhatározat tartalmazza azt is, hogy 2010. szeptember 1-jétől a beruházások ösztönzése, a vállalkozások piacainak megtartása és bővítése érdekében beruházási hitel indul, amelynek legmagasabb összege 50 millió forint lehet legfeljebb 10 éves futamidővel.

2011. január 1-jétől újabb a 50 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű önerő hitel indul Széchenyi Kártya Programban a pályázati források nagyobb arányú kihasználása és a sikeres projektek számának növelése érdekében.

Orbán Viktor miniszterelnök júniusban a 29 pontos gazdasági akciótervet ismertetve jelentette be, hogy a tervek között szerepel a Széchenyi Kártya felhasználási körének szélesítése. (MTI)

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Megkezdte működését, és néhány héten belül ki is helyezi az első hiteleket a magyarországi Grameen - modellt alkalmazó szegénybank, a Kiútprogram - írja hétvégi számában a Népszabadság.

Bár a jogszabályok és a hivatali bürokrácia komoly nehézségeket okozott, végre mégis elindulhat a tavaly év végén alapított banki szolgáltatás. A Kiútprogram Közhasznú Nonprofit Zrt.-t Felcsuti Péter, Ujlaky András és Polgár András hozta létre.

A szegénybank lényege, hogy kis összegű hiteleket helyeznek ki, amely arra jó, hogy a nincstelenek saját magukat rángassák ki a mélyszegénységből. A hitelben részesülő emberek ötfős csoportokat alakítanak, ahol a tagok más-más vállalkozást működtetnek, és egymás sikeréért erkölcsileg felelnek. A hitelkihelyezés előfeltétele, hogy az érintetteknek ne legyen se köztartozásuk, se banki tartozásuk. Ez egyelőre jelentősen szűkíti a résztvevők körét.

Molnár György a Kiútprogram Zrt. igazgatósági tagja a napilapnak elmondta, az előkészítő munkák során kiderült, hogy egyes jogszabályok súlyosan akadályozzák az öngondoskodóvá válást, és diszkriminálnak is a különböző foglalkoztatási formák között. A vállalkozóvá válást nehezíti, hogy a megalapítás első napjától kezdve fizetni kell legalább a minimálbér utáni járulékokat és a jövedelemadót.

A legnagyobb kihívást azonban az jelenti, hogy az egyéni vállalkozóvá válás előfeltétele egy OKJ-szintű vizsga. Vizsgázni pedig csak az tud, akinek megvan a nyolc általános iskolája. Ez a szabály pedig olyan embereket zár ki a programból, akik egyébként életképes, jó ötletekkel képesek lennének önfoglalkoztatókká válni.

Mindezek ellenére a Kiútprogram elkezdődik, az első csoportok készen állnak. A zrt. alapítói most e csoportok esetleges sikerességén mérik le, hogy valóban alkalmazható-e Magyarországon a szegénybank, s ha igen, akkor azt milyen módon terjeszthetnék ki.

forrás: index.hu

Gigantikus méretű terhelésnek nevezte az Orbán Viktor által bejelentett banki különadót Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy a kormány tartani akarja a 3,8 százalékos hiánycélt, és nem akar teret engedni a bankellenes hangulatnak.

Erdei Tamás az MTI-nek elmondta: a bankokat meglepetésként érte az “óriási mértékű” banki különadó bevezetése, erről a kormány nem egyeztetett a Magyar Bankszövetséggel. Hozzátette: a szervezet egy korábbi levelében már felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy egy ilyen intézkedés milyen veszélyekkel járhat.

“Ezt egy gigantikus mértékű terhelésnek tartjuk, főleg egy olyan időszakban, amikor a bankok egyébként is komoly nehézségekkel küzdenek a meglévő portfólióval kapcsolatos veszteségek elszámolása miatt. A kockázati költségek jelentősen növekedtek az elmúlt időszakban a lakossági és a vállalati területen is. Ráadásul azt az indoklást nehéz elfogadni, hogy a bankok állami támogatást kaptak, hiszen erre Magyarországon nem került sor, abban a két esetben pedig, amikor hitelnyújtás történt, az összegeket már törlesztették” - mutatott rá.

Erdei elmondta: a részleteket még nem ismerik, a közeli napokban kezdődik az egyeztetés a különadó bevezetéséről, annak vetítési alapjáról, mértékéről kell majd megállapodni. “Természetesen, csak egy olyan különadót tudunk elfogadni, ami nemcsak a bankokra, hanem a teljes pénzügyi rendszerre vonatkozik” - hangsúlyozta.

Felhívta a figyelmet arra: egy ilyen nagyságrendű elvonás megnehezíti a bankok helyzetét, befolyásolja tőkehelyzetüket, és hitelaktivitásukat egyértelműen csökkenteni fogja, ami megnehezíti a reálszféra hitelhez jutását. A bejelentett terhek meg fognak jelenni a hitelek árában is. Tehát károkat fog okozni a bankrendszernek, és azon keresztül a reálgazdaságnak is.

A Reuters beszámolója szerint Erdei kifejtette: a drasztikus adóteher károsan hat a bankok tőkehelyzetére, és nem lepődne meg, ha néhány bank veszteséges lenne 2010-ben, ha a kormány egy ilyen adóterhet róna a bankokra.

Erdei Tamás szerint évi 30-40 milliárd forintos adóteher még elviselhető lenne, a deviza alapú jelzáloghitelezés tiltásával kapcsolatban viszont úgy fogalmazott, a terv elfogadható lehet.

forrás: portfolio.hu

Felszólította az osztrák pénzügyi felügyelet (FMA) és a bécsi jegybank az osztrák bankokat és leánybankjaikat, hogy ne nyújtsanak több devizahitelt Kelet-Európában. Erről Kurt Bayer, az EBRD igazgatóságai tagja beszélt az intézmény hétvégi zágrábi közgyűlésén, és a felügyelet is megerősítette a hírt - számolt be a Die Presse.

Ausztriában még márciusban hozták meg azt a rendelkezést, hogy magánszemélyek nem kaphatnak devizahitelt - emlékezik a Die Presse. A lapnak Klaus Grubelnik, az FMA szóvivője megerősítette: azt szeretnék, ha ezt Kelet-Európára is kiterjesztenék a bankok. A hitelezést azonban csak annyira szabad visszafogni, hogy ne veszélyeztesse a konjunktúrát - figyelmeztetett.

Kurt Bayer, az EBRD igazgatósági tagja szerint a felszólítás nem kötelező érvényű, a bankok azonban már jelezték, hogy tartják magukat hozzá. A kezdeményezés célja, hogy a régióban aktív osztrák - és más - bankok ne nyújtsanak devizahitelt azoknak, akiknek a jövedelmük nem euróban keletkezik. A gyakorlatban ez a lakossági és kkv-devizahitelezés végét jelentheti. Nagyvállalatokat, bankokat mentesítenének e korlátozás alól.

Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója az osztrák lap tudósítása szerint jelezte Zágrábban: a bank a jövőben visszafogja a devizahitelezését, ám egyúttal ezt irányozó szabályozást is elvár helyi szinten. “A kormányoknak alapot kell építeniük” -fogalmazott. Kifejtette: eddig az a benyomása volt, hogy a politikusok a szabadpiac érvébe burkolózva riadnak vissza a szabályozástól.

Bár a Die Presse tudósításából nem derül ki, mint ismeretes, Magyarországon szabályozási úton is fontos korlátok közé szorítják a devizahitelezést a két lépcsőben (március 1-jén és június 11-én) hatályba lépő, körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelettel, ez azonban nem jelenti a devizahitelezés teljes tiltását.

forrás: portfolio.hu

Amint az várható volt, ma újabb 24 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, így az alapkamat újabb történelmi mélypontra, 5.25%-ra mérséklődött. A jegybank a befektetői kockázati étvágy függvényében további kamatcsökkentés lehetőségére most is utalt. Az alábbiakban a mai kamatdöntésre, illetve a sajtótájékoztatón elhangzottakra érkezett elemzői kommentárokból emelünk ki néhány gondolatot.

A kamatdöntés indoklásaként kiadott közlemény továbbra is a laza monetáris politika irányába való jövőbeli elmozdulást tükrözi, a gyenge makrogazdasági fundamentumokra hivatkozva - jegyzi meg Gárgyán Eszter. A Citi budapesti elemzője úgy látja, hogy az MNB kamatdöntő testülete a következő hónapokban két főbb tényezőre figyelve határozhat majd az alapkamatról, egyrészt az EU-tagországok magas államadósságából fakadó kockázatokra, másrészt az abból eredő magyar gazdasági sérülékenységre, hogy alacsony a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme, illetve a magas az állam eladósodottsága. Az elemző májusban, az MNB új inflációs jelentése publikálásakor még egy 25 bázispontos kamatcsökkentésre számít, az azt követő időszak kamatcsökkentései az új kormány gazdaságpolitikai intézkedései piaci megítélésétől, illetve a globális kockázati étvágy alakulásától függnek.

Simor Andrásnak, az MNB elnökének a kamatdöntései sajtótájékoztatón elmondott szavai arra utalnak, hogy a jelenleg jósolt 5%-os küsz9b szintnél is tovább mérséklődhet idén a jegybanki alapkamat - kommentálta a fejleményeket Samu János. A Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője úgy látja: az, hogy a magyar jegybank vonakodik az eddig megszokott 25 bázispontosnál nagyobb kamatcsökkentéseket végrehajtani, összefügghet azon jegybanki félelemmel, hogy a görög események a magyar állampapírpiacot, illetve a forint árfolyamát is negatívan érinthetik egy fertőző hullám esetén.

forrás: portfolio.hu

A bankok alacsony kockázatvállalási hajlandósága és a hitelkereslet továbbra is alacsony szintje egyaránt jelentős szerepet tölt be a hitelezés visszaesésében Magyarországon, láthatóak azonban már egyes pozitív jelek a banki hitelezésben - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közzétett felméréséből.

A bankok hitelezési képessége erős, likviditási és tőkehelyzetük nem hátráltatja a hitelezést, kockázatvállalási hajlandóságuk viszont továbbra is nagyon alacsony, így annyi kockázatot sem vállalnak, amennyi indokolt lenne - vélte Nagy Márton, az MNB Pénzügyi Stabilitás területének helyettes vezetője az MNB sajtótájékoztatóján. Ez a magatartás leginkább a vállalati szegmensre jellemző, itt a hitelezési feltételek tovább szigorodtak, ráadásul azt tervezik a bankok, hogy ezeken az év első felében nem lazítanak.

A vállalati szegmensben a nem ár jellegű feltételek (főként fedezetek) szigorodtak leginkább, így tényleg csak a legjobb hitelképességű ügyfelek kapnak itt hitelt - emelte ki Nagy Márton. Két pozitív tendencia szemtanúi lehetünk azonban a lakossági szegmensben: egyrészt a forint alapú hitelezésben ár jellegű lazítás figyelhető meg, azaz a bankok látványos kamatcsökkentésbe kezdtek másrészt az átsrukturált ügyfelek 80-90%-át a bankok újból fizetőképessé tudják tenni, márpedig ez sikerként értékelhető.

Homolya Dániel, az MNB vezető elemzője a hitelezési felmérés részleteit ismertetve elmondta: a bankok hitelkínálatát a kockázatvállalási képességük (tőkehelyzet és likviditási kockázati helyzet), a kockázatvállalási hajlandóságuk (gazdasági kilátások, iparág-specifikus problémák és a kockázati tolerancia változása), illetve egyéb stratégiai tényezők (piaci részesedési célok, versenyhelyzet) szerepe befolyásolja.

A felmérés legfőbb tanulságai:
- a fogyasztási és vállalati hitelezésben tovább szigorodnak a hitelezési feltételek és standardok, de csökken a szigorítók aránya
- a lakáscélú hitelek piacán némi enyhítés tapasztalható (főleg az ár jellegű tényezőkben)
- a bankok hitelezési képessége megerősödött, de a kockázati hajlandósága továbbra is alacsony
- a bankok hitelezési aktivitása erősen szelektált ügyfélkörben jelentkezik (”cherry-picking”)
- a hitelezés visszaesésében a kínálati tényezők mellett továbbra is fontos szerepet tölt be a kereslet alacsony szintje
- 2009 negyedik negyedévében a háztartási hitelportfólió romlása mérséklődött, amelyhez a sikeres átstrukturálások is jelentősen hozzájárultak.

Ami az átstrukturált hiteleket illeti, 2-5% közé tehető az arányuk a teljes lakossági hitelportfólión belül (a bankok 60%-nál 2% alatti az arány), ez főként a fizetőképesség megőrzése érdekében, a gazdasági fordulat reményében történik. A már átstrukturált ügyleteknél 80-90%-ban sikerült megakadályozni a késedelmessé válást.

Minél fedezetlenebb egy hitel, annál nagyobb probléma lehet a fizetési hajlandósággal. Az átsrukturálások aránya a gépjármű-finanszírozásban a legmagasabb, míg a lakáshitelezésben kisebb az átlagnál.

forrás: portfolio.hu

Naponta érkeznek hírek a kínai bankok hitelezési gyakorlatának szigorodásával kapcsolatban. Most a Bank of China jelezte, hogy emeli jelzáloghiteleinek kamatait, megszüntetve a korábban a lakáspiac fellendítésére bevezetett kamatkedvezményt. A hatóságok - bár tagadják - a hírek szerint kvótákat is bevezettek az egyes bankok hitelezésének korlátozására.

Kínai sajtóértesülések szerint a hatóságok hitelezési kvótákat osztottak szét a bankok között, hogy elejét vegyék a tavalyi évben bekövetkezett óriási hitelexpanzió megismétlődésének. Emellett a bankoknak a jövőben naponta kell jelentést tenniük aktuális hitelvolumenükről.

Az első negyedévben összesen 2.4 milliárd jüant hitelezhetnek a bankok (ez még megfelel a tavalyi negyedéves átlagnak) a 21st Century Business Herald információi szerint. Bár a kínai bankfelügyelet tagadja, úgy hírlik, a Bank of China összesen 600, az Industrial and Commercial Bank of China 850, a China Construction Bank 750, az Agricultural Bank of China pedgi 700 milliárd jüant hitelezhet idén. (Egy jüan mintegy 0.15 dollárral egyenértékű.)

A kínai hitelstop a tőzsdék és a reálgazdaság szempontjából is jár áldozatokkal, a túlzott hitelezés viszont a kínai gazdaság túlfűtésével kapcsolatos aggodalmakat erősítette, nem is beszélve az egyre gyakrabban emlegetett eszközár-buborékokról. Egyes ingatlanpiaci intézkedéseknek a hatására az elmúlt hetekben egyébként egyes kínai városokban már csökkentek is az ingatlanárak és eladási volumenek.

Január első hetei nem azt mutatták, hogy a bankok tudomásul vették volna a hitelezés visszafogására vonatkozó kínai kormányzati szándékokat, ezért is fordulhatott elő, hogy január 19-én már 1450 milliárd jüan volt az újonnan kihelyezett hitelek volumene, ez azonban január végére 1100 milliárd jüanra csökkent, mivel számos bank visszavonta már odaítélt hiteleit - számolt be a Reuters. Az év egészére egyébként a tavalyi 9600 milliárd jüannal szemben “csak” 7500 milliárd jüannyi új kihelyezés szerepel a kormány terveiben, ami elemzők szerint még mindig nagyon laza monetáris politikára utal.

forrás: portfolio.hu

Továbbra is elérhetőnek tartjuk az alapforgatókönyvünkben lefektetett idei 3.8%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt - jelezte egy mai bécsi konferencia keretében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) állandó magyarországi képviselője. Irina Ivascsenko a Reuters-nek hozzátette: ismertek és jelentősnek számítanak az idei évi államháztartási hiány tarthatóságára vonatkozó kockázatok, de hangsúlyozta, hogy ezekre a kockázatokra a költségvetésbe beépített tartalékok kellő fedezetet nyújtanak.

Ivascsenko jelzése szerint a magyar gazdaság továbbra is ki van téve a nemzetközi befektetői hangulat ingadozásának, de hozzátette, hogy a javuló hangulat lehetőséget adhat a további óvatos jegybanki kamatcsökkentésekre Magyarországon.

A Dow Jones tudósítása szerint Ivaschenko azt is hangsúlyozta: az IMF nem tolerálna egy (az uniós módszertan szerint számított) 7%-os GDP-arányos idei államháztartási hiányt, akármilyen módon is jönne az ki (pl. az állami vállalatok adósságátvállalásával).

Az IMF illetékese ezt az erős elutasítást azzal indokolta, hogy szükség van a piaci bizalom megőrzésére, illetve a mostani kormány által nyújtott erős költségvetési fegyelem folytatására. Ha ez lazulna, akkor nem teljesülne az a mostani előrejelzés, hogy jövőre már süllyedésnek indulna a magyar államadósság GDP-arányos mértéke, holott az befektetői szempontból (illetve a majdani euróbevezetés szempontjából is) fontos lenne.

Ivaschenko a hírügynökségnek kétszer is jelezte, hogy bármikor készek tárgyalni a Fidesszel a gazdaságpolitikai kérdésekről és nyitottak arra is, hogy a meglévő hitelmegállapodásról folytassanak egyeztetéseket.