Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

A Magyar Lízingszövetség konferenciáján előadást tartó Karvalits Ferenc, MNB alelnök szerint a jelen piaci helyzetben nincs komoly hatása az általuk javasolt hitel-plafonnak, mivel mind a hitelkereslet, mind a banki hitelkínálat is számottevően szűkült, ezért az alelnök szerint az MNB mostani javaslatának bevezetése nem okoz közvetlen gondot a piacon.

 Magyarország és az egész régió olyan gazdasági stratégiát alakított ki, a gyors reálkonvergencia reményében, amely nagyon komoly egyensúlytalanságot okozott. Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a válság előtti időszakban a háztartások devizában történő eladósodása – amely önmagában (a GDP-hez mérten) nem jelentős szintű – a reálkonvergencia alapján reálisnak tűnhetett, Magyarországon nem volt például a bulgáriaihoz hasonló ingatlan-boom, ám a hektikus árfolyammozgás lehetőségére csak kevesen készültek fel. Ezért döntött a jegybank a közelmúltban, hogy megpróbálja szabályozni ezt a kockázatot.

A Magyar Lízingszövetség konferenciáján előadást tartó Karvalits szerint a jelen piaci helyzetben nincs komoly hatása az általuk javasolt hitel-plafonnak, mivel mind a hitelkereslet, mind a banki hitelkínálat is számottevően szűkült, ezért az alelnök szerint az MNB mostani javaslatának bevezetése nem okoz közvetlen gondot a piacon. Helyzetüket a Költségvetési Tanácshoz hasonlította: a mostani lépést a piacnak szánt üzenetnek kell tekinteni, amelyben jelzik: a kockázatot nem engedik eszkalálódni. Az igazi kérdés nem ez, hanem az, hogy sikerül-e a költségvetésnek fenntartható pályára állnia. Ekkor az MNB le fogja tudni szorítani az inflációt, árstabilizáció lesz, esni fognak a kamatok, s így reális alternatívává válik majd forintfinanszírozás. Karvalits emlékeztetett rá, hogy a helyzet már közel van: az eurókamatok 8-8,5 százalék körül forognak, miközben már lehet 10 százalék alatt forinthitelhez jutni.

Kissé másképp látják a kérdést a lízingtársaságok képviselői. Adataik szerint az autófinanszírozásban az MNB által meghatározott limitértékek felére vágnák a piacot és épp azokat zárnák ki az autólízingből, akik első, alsókategóriás kiskocsujukat szeretnék megvásárolni. A hitelfedezeti érték (LTV) az autófinanszírozásban forint alapon 54, euró alapon 64, míg svájci frank alapon 66 százalék volt az év eddigi időszakában – ez egyébként számottevő csökkenés a tavalyi átlagos 71 százalékhoz képest.

Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke az adminisztratív szabályok limitek példájaként említette a deviza-hitelezésre adott MNB javaslatot. Szerinte ugyanakkor lehet egy olyan típusú jogszabályi előírást hozni, amikor azt mondjuk, hogy ha egy szintet meghaladnak a hitelezésben a pénzintézetek, akkor abban az esetben számottevően megnő a tőkekövetelmény – innen ez árazási- és költség-kérdéssé tenné a limit feletti hitelezést, amely piaci alapú kényszert jelentene. Farkas szerint a felügyeletek ez utóbbi megoldást szokták támogatni és csak ennek kimerülése esetén tartják megoldásnak az adminisztratív limitekett. Van lehetőség az önszabályozásra is, de ennek nagy hátránya, hogy komoly versenyjogi aspektusa van.

Fogyasztóvédelmi oldalon ugyanakkor érdemes lehet elgondolkozni azon Farkas szerint, hogy ne törvényi megszorítások legyenek. Itt az lehet az indok, hogy a piac ismeri magát, tisztában van a tisztességes verseny előírásaival. Farkas az Önszabályozó Reklámtestületet ajánlotta példaként – szerinte a reklámpiacon mód sincs arra, hogy egy törvény aprólékosan szabályozza ezt a piacot. A testület döntései nem ellentmondás-mentesek, nem vitamentesek, de mindenki által elfogadott sorvezetőt adnak – hangsúlyozta a PSZÁF elnöke.

Farkas Ádám szerint a banki magatartási kódex a teljes önszabályzás és a törvényi szabályozás között áll. A kódex megszületése óta benyújtott törvények között most van egy uniós irányelv átvételéről szóló törvényjavaslat, amely lényegében hasonlatos szabályokat alkalmaz, mint maga a kódex. Farkas szerint jobb, ha nem mindent törvény szabályoz.

A PSZÁF elnöke szerint nem okoz sok konfliktust az, hogy a felügyelet egyszerre lát el prudenciális és fogyasztóvédelmi szerepet. A háztartások devizakitettségének kérdéskörében például a fogyasztóvédelmi probléma létezett először: az egyes intézmények úgy adtak el hitelt, hogy nem tájékoztatták megfelelően az ügyfelet, a tájékoztatás nem volt megfelelő. Farkas hangsúlyozta: korántsem hihető, hogy tudatos elhallgatás volt az ügy mögött: maguk a piaci szereplők sem számoltak ilyen mértékű elmozdulásra az árfolyamok tekintetében, mind ők, mind a hitelfelvevők alábecsülték a kockázatokat. Mivel a problémás hitelek aránya egy-egy szereplőnél már portfólió szintű gondokat okozhatott, a fogyasztóvédelmi gondból a tőkeveszteség miatt prudenciális probléma lett. Mivel ez több bankot érintett (ráadásul ezek a bankok most globálisan érzik a gazdasági válságot), a gond már makrószintű problémákat okozhat.

Farkas Ádám szerint a válság tanulsága nemzetözi és magyar szinten is az volt (nálunk ráadásul ez kevésbé igaz), hogy a felügyeletek nem tudták betölteni megelőző szerepüket. A helyzetet értékelve született meg a döntés, hogy ezen változtatni kell. Növelni kell az intézmény függetlenségét, a jegybanki szempontokat össze kell hangolni a felügyeleti szempontokkal (ennek meg kell teremteni az intézményes formáját) és korlátozott körű szabályozási jogot kell adni az érintett szerveknek (MNB, PSZÁF).

Farkas szerint napirenden van a közvetítői szektor (ügynökök) szabályozása. Ez szintén jó példa arra, hogy többszintű kockázatról van szó. A képzési szinttől az ösztönzés (jutalék) feltételrendszerének megalkotásáig szükség van a szabályozásra.

forrás: napi.hu

A harmadik negyedévben lassulhatott a rossz hitelek arányának emelkedése a feltörekvő európai országok bankjainál, így a befektetők már a jövő évi javulást kezdhetik árazni, ám elemzők szerint 2010 vízválasztónak bizonyulhat az eredményesség szempontjából.

Az elkövetkező két hétben számos közép- és kelet-európai pénzintézet gyorsjelentése lát napvilágot. Ekkorra várható például az OTP, az Erste vagy éppen a Raiffeisen beszámolója is, amelyek már korábban jelezték, hogy csökkent az első féléves nyereséget lehúzó, nem teljesítő hitelek aránya - írja a Reuters.

A jelentős régiós bankok közül az Erste nyitja a gyorsjelentések sorát, amelynél a Reuters által megkérdezett elemzők a nyereség csökkenésére, ám a céltartalékok szinten maradására számítanak. A térség pénzintézetei számára 2010 lehet az igazság pillanata, mivel a pénzügyi válság során a bankok zöme könyvelési trükkökkel próbálta minél jobban elnyújtani a rossz hitelek emelkedését és egyúttal a lehető legalacsonyabban tartani a céltartalékképzést - szögezte le Matthias Siller, a Barings Asset Management alapkezelője.

A céltartalékképzés visszafogásával a bankok megőrizhették törékeny nyereségességüket, valamint elkerülhették, hogy az év eleji, igen nyomott árfolyamon kényszerüljenek a részvényállományt igencsak felhígító tőkeemelésre. Ezt a folyamatot értelmezhette félre számos elemző, minek következtében fokozatosan növelték eredményvárakozásaikat - véli Siller.

Siller véleményét támaszthatja alá az a tény is, hogy a térség tőzsdén jegyzett 22 pénzintézetére vonatkozó elemzések közül kétszer annyi volt az eredményvárakozások javítása, illetve a részvényekre vonatkozó felminősítések aránya, mint a leminősítéseké.

A mutatók aládúcolását segíthették elő az IMF és az EU intézkedései is, amelyek a térségi devizák stabilizálásával bizonyos fokú védelmet nyújtottak a devizahitel-állományoknak is.

A bankok számára a fő kockázati tényező az, hogy a bedőlés elől átstrukturált hitelek mégiscsak nem teljesítővé válnak, illetve hogy ezek fedezetei kevesebbet érnek a becsültnél. Ráadásul a munkanélküliség növekedésével, valamint a vállalati csődök szaporodásával tovább bővülhet a rossz hitelek aránya. Ezen kockázatok az IMF-mentőövben részesült államok - így Ukrajna, Lettország, Románia és Magyarország - esetében erősebben éreztethetik hatásukat, míg a lengyel és cseh pénzintézetek hitelportfóliói ellenállóbbnak bizonyulhatnak.

Mindenesetre a régiós bankpapírokba tavasszal teljes összeomlást beárazó befektetők mostanra már a vevői oldalt erősítik. Ennek következtében a térség pénzintézetei, illetve belga, francia, olasz, osztrák és svéd anyaintézményeik jócskán felülteljesítették a Dow Jones Stoxx Banks Index 15 százalékos emelkedését.

A figyelem középpontjába jövőre már a régiós gazdaságok felpörgése kerülhet, a volt keleti blokk országainak zöme ugyanis a nyugat-európaiakat meghaladó GDP-bővülést produkál majd. Ehhez pedig az optimista elemzők szerint a hitelkihelyezések nagymértékű növekedése is társulhat, ami a bankoknál nyereséget, részvényeiknél pedig árfolyam-emelkedést hozhat. Így Maciej Baranski, az HSBC elemzője szerint visszatérhetnek a Lehman-csőd előtti értékelési szintek is. Míg a válság előtt nem volt ritka 4-es P/BV mutató (árfolyam és könyv szerinti érték hányadosa), addig az idei átlag 1,5-es.

Idén év végére 6.5%-ra, jövő év első felére 6%-ra csökkenheti az alapkamatot a jelenlegi 7%-ról a Magyar Nemzeti Bank, majd 2010 során további kamatvágást már nem hajt végre elkerülendő a forint nagyobb gyengülését - ez a piaci konszenzus adódott a Bloomberg negyedéves elemzői felmérésében.

A hírügynökség körkérdése szerint tehát 6% lehet az a kamatszint, ami alatt már a túlzottan beszűkülő forint kockázati prémium a fizetőeszköz gyengülésének kockázatát megemelné.

A friss elemzői konszenzus (a Reuters felméréséhez hasonlóan) továbbra is azt mutatja, hogy a piac hisz a kormánynak, miszerint tartani lehet mind az idei (a GDP arányában 3.9%-os), mind a jövő évi (3.8%-os) államháztartási deficitcélt. 2011-ben 3.1%-ra mérséklődhet a deficit az egy negyedévvel ezelőtti felmérésben adódott 3.2%-kal szemben. A konszenzus tehát egyelőre nem kalkulál annak kockázatával, hogy hatalomra kerülése után a Fidesz újratárgyalná a nemzetközi hitelszervezetekkel a megállapodást és adott esetben magasabb hiánycélt igyekezne elérni a nagyobb mozgásterű gazdasági élénkítés érdekében.

A Bloomberg felmérése szerint idén éves átlagban 4.4%-os, míg jövőre 4%-os lesz az infláció, amely 2011-ben 3%-ra, a közép távú jegybanki inflációs céllal összhangban lévő szintre mérséklődik. Idén a magyar gazdaság visszaesése a konszenzus szerint 6.3%-os lehet, amelyet jövőre stagnálás, majd 2011-ben 2.6%-os növekedés követhet, szemben a jegybank 3.4%-os legutóbbi előrejelzésével.

forrás: portfolio.hu

A ma délután esedékes Monetáris Tanács ülésen a piac 50 bázispontos kamatvágásról szóló döntésre számít, néhányan ennél is nagyobb csökkentésre várnak - írja napi piaci kommentárjában Márvány Zsolt. A Commerzbank treasury sales vezetője szerint a német választás eredménye és Merkel kilátásba helyezett intézkedései pozitív hírek a magyar gazdaság számára is.

EUR/HUF (270,00 - 272,00): Németországban győzött az Angela Merkel vezette CDU és koalícióra lépett az FPD-vel, indul a nagy munkahelyteremtés és adócsökkentés. Örömteli hírek ezek, hiszen a német fellendülés a magyar exportra is áldásos hatást gyakorolhat, ez pedig a gazdaságunk újjáélesztésének fontos sarokköve lehet - arra ugyanis a múlt heti adatok fényében aligha várhatunk, hogy a belső fogyasztás lendíti majd fel az ipart és a kereskedelmet. És erre az érzetre a ma reggel publikált 9,9%-os munkanélküliségi ráta csak ráerősít.

2009.09.28 08:24
Merkel diadalmaskodott - Jönnek az adócsökkentések

A ma délután esedékes Monetáris Tanács ülésen a piac 50 bázispontos kamatvágásról szóló döntésre számít, néhányan ennél is nagyobb csökkentésre várnak, de rendjén is van ez így, a forint erős, a helyzet stabil, a világ kilábal, miért maradnának magasan a kamatok, ugye.

Továbbra sem várható érdemi elmozdulás az árfolyamban, de még nagyobb mozgás esetén sem valószínű, hogy elhagyjuk a tradícionális 267 - 277-es sávot.

forrás: portfolio.hu

A MÁV 88 milliárd hitelt igényel, a pluszforrást a folyó költségekre és a szükséges változtatásokra költenék.

Összesen 88 milliárd forint hitelt igényel a MÁV. A kölcsönkérelmek akár már október végére a bankok elé kerülhetnek - mondta a Világgazdaságnak a közösségi közlekedés átalakítását irányító Antali Károly kormánybiztos.

Negyvenmilliárdot a MÁV csoport folyó finanszírozására fordítanának, 48 milliárdot pedig az átalakulás, például a vállalati átszervezések költségeire. A racionalizálás során egyebek között össze kell vonni a MÁV többtucatnyi leányvállalatát.

Az elmúlt években - a bruttó hazai termék (GDP)arányában - átlagosan 1,3 százalékos volt az állami szerepvállalás a személyszállításban, ez sokkal magasabb az EU-ban jellemző 0,5-0,8 százaléknál. A következő három évben a GDP egy százalékát tervezik a helyközi közlekedés költségvetési vetületeként.

forrás: napi.hu

Ha globális gazdaság talpraáll, a régió, azon belül pedig különösen Oroszország és Magyarország a piaci várakozásokat jócskán meghaladó növekedésre számíthat, márpedig ez jelentős támaszt adhat a helyi részvénypiacoknak - véli az OTP-részvényekkel is rendelkező EET vagyonkezelője, a BlackRock.

A féléves jelentéshez kiadott prognózis szerint ugyan a közép- és kelet-európai térségben javulnak a gazdasági feltételek, ám hosszabb távon a fellendüléshez vezető út nem lesz egyenes vonalú - állapítja meg az OTP-pakettel is rendelkező Eastern European Trust Plc (EET) féléves jelentéséhez csatolt vagyonkezelői prognózis. Az idén a növekedés a trendvonal alatti lehet, de a piac talán továbbra is túlzottan pesszimista a 2010-es kilátásokat illetően.

Ennek megfelelően a térségtől továbbra is ódzkodnak a nemzetközi befektetők: míg az ázsiai és a latin-amerikai alapok együttesen több mint 15 milliárd dollár friss tőkét vonzottak, addig a kelet-európai alapokból folytatódik a kiáramlás. Az értékeltségi szintek ugyanakkor továbbra is vonzóak a többi feltörekvő piachoz képest, ami kiváló lehetőséget jelent befektetők számára, hogy kivegyék részüket a gazdaság talpraállásából.

Ha globális gazdaság magához tér, a régió, azon belül pedig különösen Oroszország és Magyarország a piaci várakozásokat jócskán meghaladó növekedésre számíthat, márpedig ez jelentős támaszt adhat a helyi részvénypiacoknak - véli az EET vagyonkezelője, a BlackRock Investment Management. A Baltikum és a Balkán kilátásaival kapcsolatban továbbra is óvatos a BlackRock, ám szerinte másutt jelentős számban találni olyan gyorsan növekvő, jól menedzselt cégeket, amelyek részvényei olyan áron forognak, hogy jelentős emelkedési potenciált kínáljanak a hosszútávú befektetőknek.

Jól keresett az EET

Az EET az első félévben is jól keresett a régió részvénypiacainak mélypont utáni fellendülésén. A társaság több mint 90 százalékkal 174 millió dollárra növelte nettó eszközértékét a július 31-én véget ért félévben, az előző félévhez képest. A kelet-európai, orosz, FÁK-államokbeli és török cégek részvényeibe befektető, az invesztíciós célpontokat fundamentális elemzés alapján kiválasztó, hosszú távú felértékelődésre játszó társaság adózás utáni nettó eredménye 1,817 millió dollár lett, ami 46 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbit, míg a részvényenkénti nyereség 57 százalékkal 3,40 dollárra emelkedett.

A vagyonkezelői beszámolók kitérnek arra, hogy a kelet-európai részvényárak februári zuhanását követően márciusban emelkedésbe váltottak a piacok, a 20 százalékos növekedést áprilisban további többletek követték. A rallyt azok a papírok vezették, amelyek korábban a legnagyobb esést mutatták be, azaz a nyersanyag- és a bankszektor képviselői.

Az EET például ekkor vásárolt be a cseh Komercni Banka részvényeiből. A jelentés megállapítja, hogy az eredmény növekedésében a februári defenzív pozíció, illetve a márciusi rallyban való teljes részvétel játszott jelentős szerepet. Ezen belül az orosz távközlési befektetés (Szisztyema), a szintén orosz Magnit, és az OTP Bank szerepe volt meghatározó, miközben a törökországi hegymenetből - az ottani alulsúlyozott pozíció miatt - jobbára kimaradt a cég.

Bevásároltak Közép-Európában

Július végén az EET portfóliójában 7,2 százalék volt a magyar papírok súlya, szemben a januári nullával. Ez a növekedés párhuzamosan zajlott le a teljes, korábban alulsúlyozott közép-európai kitettség emelkedésével: a cseheknél a CEZ, a lengyeleknél a PKO Bank lett az egyik kedvenc, így a cseh papírok súlya nulláról 10, a lengyeleké 4,7 százalékról 15,1 százalékra nőtt.

A portfólió legnagyobb szeletét, közel 55 százalékos súllyal továbbra is az orosz papírok jelentik. Szektor szerinti bontásban nagyjából egyharmad-egyharmad az energiaipar és a pénzügyi ágazat aránya, 14 százalék feletti a távközlésé és 11 százalékot meghaladó a nyersanyagiparé.

Az EET befektetéseit májustól - a Pictet Asset Managementet váltva - a BlackRock Investment Management kezeli.

forrás: napi.hu

Új javaslatokkal állt elő a Nemzetközi Valutalap (IMF), amelyek akár tárgyalási alapot is jelenthetnek majd a világ pénzügyi rendszerének javításáért tett nemzetközi fellépésben és az exit stratégiák kialakításában.

Az IMF javaslatai értelmében a világgazdaság helyreállásához és a pénzügyi stabilitáshoz több részletkérdésben is meg kellene egyeznie egymással az országoknak. Még mielőtt megkezdik az államok a különböző támogatások, hitelek és garanciák visszavonását, egyes gazdasági mutatókat különösen meg kell vizsgálniuk, és meg kell egyezniük a jövőbeni kockázatkezelés vezérelveiről is - javasolja az IMF a Wall Street Journal szerint.

Annak érdekében, hogy a jegybankok monetáris döntéseit ne befolyásolhassa az egyes bankok piaci helyzete, a központi bankokat kárpótolni kellene azokért a veszteségekért, amiket a bankmentések okoztak számukra - írják.

A jövő heti pittsburghi G20 csúcson minden bizonnyal megvitatásra kerülnek a kormányzatok pénzügyi szektorból történő kivonulási stratégiái. Sokan félnek azonban, hogy egy ilyen lépés megijesztheti a piacokat, ezért különböző kikötéseket javasolnak, hogy a gazdaság helyreállását ne gátolhassa egy túl korai állami szerepvállalás-csökkentés.

Az IMF jóslata szerint a megfelelő lépések megtétele esetén a válságkezelés költségei nem lesznek majd olyan magasak, mint azt korábban kalkulálták. Az iparosodott országok államadóssága ugyan 2007-ről 2014-re mintegy 40%-kal emelkedik, ebből csupán 4.5 százalékpont tudható be pénzügyi szektor számára juttatott mentőcsomagnak.

forrás: portfolio.hu

A teljes körű adósnyilvántartás kialakítása szükségtelenül, aránytalanul, elsősorban üzleti érdekeknek engedve korlátozná a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogot - fogalmazott Jóri András adatvédelmi biztos. Az ombudsman álláspontja szerint a hozzájáruláson alapuló pozitív adóslista létrehozása az Országgyűlés fórumát megkerülve korlátozza az állampolgárok, köztük a jó adósok alkotmányos jogait.

A Kormány korábban beterjesztette az Országgyűlésnek a teljes körű hitelinformációs rendszer felállításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat szerint valamennyi hitelfelvevő, sokmillió állampolgár hiteladósságának adatai egy központi nyilvántartásba kerülnének.

A központi hitelinformációs rendszer jelenleg is működik Magyarországon, azonban magánszemélyek vonatkozásában csak adósnyilvántartásként: főszabály szerint csak a minimálbér összegét meghaladóan, legalább kilencven napon át tartozók adatait tartalmazza - áll az adatvédelmi biztos közleményében.

A törvényjavaslat szerint ezzel szemben nyilvántartanák azokat is, akik nem járulnak hozzá hiteladataik átadásához; akik kötelezettségeiknek időben, szerződéses vállalásaiknak megfelelően tesznek eleget. Az adatvédelmi biztos az új nyilvántartással kapcsolatban a nyilvánosság és az Országgyűlés bizottságai előtt is kifejtette azon álláspontját, amely szerint a teljes körű hitelinformációs rendszer létrehozására irányuló kezdeményezés a pénzügyi válságot ürügyként használva, alkotmányos cél híján, elsősorban üzleti érdekekből, szükségtelenül és aránytalan módon korlátozná az állampolgárok - köztük a megbízható adósok - alkotmányos jogait. Az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsága a törvényjavaslatot a biztos érvelése nyomán nem találta általános vitára alkalmasnak.

A pénzügyi szféra az eredeti célt most oly módon próbálja elérni, hogy a teljes hitelinformációs rendszert „önkéntes” módon valósítaná meg. A több piaci szereplő által kezdeményezett modellben a banki ügyfelek által kötendő hitelszerződésekbe olyan hozzájáruló passzus kerülne, amely felhatalmazná a bankokat, hogy a jó adósok adatait is továbbítsák egy központi rendszerbe.

Az adatvédelmi biztos aggályosnak tartja, hogy egy gazdasági érdekcsoport az erre rendelt Országgyűlés fórumát megkerülve önkényesen kívánja korlátozni az állampolgárok, köztük a jó adósok alkotmányos jogait. A hasonló, formális önkéntességre alapozott, de valójában a gazdasági kényszer miatt nem önkéntes jogkorlátozást eredményező megoldások ellen a korábbi adatvédelmi biztosok már 1998-tól határozottan felléptek, kiemelve azt, hogy az üzletág szabályozása nem alapulhat a pénzügyi szervezetek által önkényesen meghatározott szerződési feltételeken, hanem csak törvényen.

Az adatvédelmi biztos felhívja a hitelinformációs rendszerek üzemeltetőit, valamint az ilyen rendszerek számára adatokat szolgáltatni kívánó vállalkozásokat, hogy a rendszer melletti érveikkel az országgyűlési képviselőket győzzék meg. Ha a szektor egyes szereplői mégis a formális „önkéntes” hozzájáruláson alapuló rendszerek létrehozása mellett döntenek, az adatvédelmi biztos vizsgálni fogja a hozzájárulás valós önkéntességét. Jóri András felhívja továbbá minden adatkezelő figyelmét a kezelt adatok banktitok jellegéből adódó, valamint a Btk. személyes adattal visszaélés közelmúltbeli módosításából adódó fokozott jogi kockázatokra.

forrás: napi.hu

Az Európai Központi Bank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az eurózóna irányadó kamatának 1 százalékos mértékén.

A fő esemény Frankfurtban ma nem maga döntés végeredménye, hanem a magyar idő szerint fél háromkor kezdődő sajtótájékoztató lesz, ahol Jean-Claude Trichet ECB-elnök a 60 milliárd eurós mennyiségi lazítási programot értékeli, a gazdasági előrejelzéseiről számol be, valamint a szeptemberben esedékes második egyéves euró hiteltender kamatlábát fogja közölni - emlékeztet a Takarékbank kommentárja. Hamarosan a fiskális és monetáris stimuláló intézkedések befejezéséről, leépítésének módjáról és időzítéséről (más gazdaságokkal való összehangolásáról) hallhatunk információkat. Ez utóbbi egyébként a pénteken kezdődő G20-ak pénzügyminisztereinek londoni találkozóján is központi kérdés lesz.

A főbb tőzsdék egyelőre csekély mértékben reagáltak az ECB-kamattartásra, de az euró/dollár 1,4350-ig kúszott fel a döntést megelőzően, ami után némileg korrigálva 1,4330-ra tért vissza. A piacok (egyelőre) természetesen az alapkamat minél alacsonyabban való tartásában érdekeltek, tehát igaz nem meglepő, de jó hír volt a döntés. A forint is elsősorban az euró/dollár keresztárfolyam emelkedése miatt 273,50-ig erősödött az euróval szemben - írja a Takarékbank kommentárja.

forrás: napi.hu

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) augusztus végére elkészítette a banki magatartási kódex tervezetét, a munkába a jegybank, a szaktárca és a versenyhivatal szakemberei mellett független nemzetközi szakértőket is bevontak. A Magyar Bankszövetség hétfői kibővített elnökségi ülésén - tudta meg a Napi - tulajdonképpen elutasította ezt a javaslatot, de a héten még tartanak egy újabb egyeztetést.

A bankszektort érintően több fontos változtatást is hozhat ez a hónap. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a bankok között a devizahitelezés korlátozásával kapcsolatban folynak a tárgyalások, ezzel párhuzamosan pedig készül egyfajta etikai önszabályozás is. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) augusztus végére elkészítette a banki magatartási kódex tervezetét, a munkába a jegybank, a szaktárca és a versenyhivatal szakemberei mellett független nemzetközi szakértőket is bevontak. A Magyar Bankszövetség hétfői kibővített elnökségi ülésén - tudta meg a Napi - tulajdonképpen elutasította ezt a javaslatot, de a héten még tartanak egy újabb egyeztetést.

A bankok elsősorban azt nehezményezik, hogy a kódex megalkotói igyekeztek sokat markolni, olyan területek szabályozását is belecsempészték a szövegbe, amelyekről eredetileg nem volt szó. A hitelintézetek ebben a formában csak az ügyfél-tájékoztatásra, végrehajtásra, illetve az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó önkorlátozásokat tartják elfogadhatónak (a PSZÁF a bankok szerint a teljes lakossági hitelezést megreformálta volna).
Az ügyhöz szorosan hozzátartozik, hogy nem a hitelintézetek kezdeményeztek egy ilyen jellegű (ön)szabályozást. A parlament még tavasszal nagy támogatottsággal elfogadta azt a törvényt (Napi, 2009. március 24.), amelynek egyik legfontosabb célja volt, hogy korlátozza a pénzügyi intézmények egyoldalú, az ügyfél számára hátrányos szerződésmódosítását. A jogszabályról azonban a gyakorlatban kiderült, hogy nem működik, a bankok „kreatív” megoldásokkal ki tudnak bújni a kötelezettségek alól.

A jogalkotók nem várták meg a szabályozás augusztus 1-jei életbelépését, még ez előtt megállapodtak a bankokkal, hogy a törvény helyett egy kódexben szabályozzák majd ezt a kérdést, cserében viszont a pénzügyi intézmények vállalják, hogy szeptember 30-ig nem élnek az egyoldalú szerződésmódosítás jogával (kivéve, ha rendkívüli körülmény indokolja).
A kódex létrejöttével Bajnai Gordon miniszterelnök ígérete szerint még az ősszel keretjellegűvé teszik az egyoldalú szerződésmódosításról szóló törvényt: a mostaninál lényegesen egyszerűbb szabályokat állapítana meg és a kódexhez kapcsolva tenné teljessé a szabályozást, amelynek betartását a PSZÁF ellenőrizné és be nem tartását komolyabb szankciókkal sújtaná.
Utóbbi nem is annyira egyszerű, a felügyelet ugyanis nem bírságolhat valamiféle etikai iránymutatás alapján. Ha elfogadják a kódexben leírtakat az intézmények, akkor arra is kötelezettséget vállalnak, hogy annak előírásait beemelik a szerződéses feltételeikbe, ezt azonban érzékelhetően nem akarják a bankok. Nyilvánvalóan az első sikertelen egyeztetés indította a miniszterelnököt arra, hogy az MSZP-frakcióban újfent hangsúlyozza: ha azt tapasztalják, hogy a pénzintézetek nem sorakoznak fel egységesen a gyakorlat mögé, törvényerőre emelik az előírásokat. Kérdés persze, hogy ezt az elméletben jelenleg is létező törvényben foglaltaknál mennyivel jobban tudják megtenni.
A PSZÁF mindenesetre tegnaptól már rendelkezik olyan új „fogakkal”, amelyek elgondolkodtathatják a piaci szereplőket, ugyanis mostantól a fogyasztóvédelmi törvényt is alkalmazhatja a pénzügyi szolgáltatókkal, illetve azok termékeivel kapcsolatban. Így pedig a korábbi nevetségesen alacsony összegekkel szemben akár kétmilliárd forintos bírságot is kiszabhatnak a széles ügyfélkört nagy vagyoni hátrányba sodró pénzügyi intézményi magatartás esetén, illetve feltételhez köthetik vagy be is tilthatják egy-egy pénzügyi konstrukció vagy termék forgalmazását. A PSZÁF szóvivője, Binder István lapunk érdeklődésére nem volt hajlandó elárulni, készülnek-e már valahol „lecsapni”, azt azonban hangsúlyozta: mindenképpen kihasználják majd az új lehetőségeket, mivel bíznak abban, hogy a korábbinál lényegesen magasabb bírságok kiszabása elrettenti a pénzintézeteket az ügyfelek számára hátrányos szerződések kötésétől.
forrás: napi.hu