Jövőre jön el az igazság pillanata
A harmadik negyedévben lassulhatott a rossz hitelek arányának emelkedése a feltörekvő európai országok bankjainál, így a befektetők már a jövő évi javulást kezdhetik árazni, ám elemzők szerint 2010 vízválasztónak bizonyulhat az eredményesség szempontjából.
Az elkövetkező két hétben számos közép- és kelet-európai pénzintézet gyorsjelentése lát napvilágot. Ekkorra várható például az OTP, az Erste vagy éppen a Raiffeisen beszámolója is, amelyek már korábban jelezték, hogy csökkent az első féléves nyereséget lehúzó, nem teljesítő hitelek aránya - írja a Reuters.
A jelentős régiós bankok közül az Erste nyitja a gyorsjelentések sorát, amelynél a Reuters által megkérdezett elemzők a nyereség csökkenésére, ám a céltartalékok szinten maradására számítanak. A térség pénzintézetei számára 2010 lehet az igazság pillanata, mivel a pénzügyi válság során a bankok zöme könyvelési trükkökkel próbálta minél jobban elnyújtani a rossz hitelek emelkedését és egyúttal a lehető legalacsonyabban tartani a céltartalékképzést - szögezte le Matthias Siller, a Barings Asset Management alapkezelője.
A céltartalékképzés visszafogásával a bankok megőrizhették törékeny nyereségességüket, valamint elkerülhették, hogy az év eleji, igen nyomott árfolyamon kényszerüljenek a részvényállományt igencsak felhígító tőkeemelésre. Ezt a folyamatot értelmezhette félre számos elemző, minek következtében fokozatosan növelték eredményvárakozásaikat - véli Siller.
Siller véleményét támaszthatja alá az a tény is, hogy a térség tőzsdén jegyzett 22 pénzintézetére vonatkozó elemzések közül kétszer annyi volt az eredményvárakozások javítása, illetve a részvényekre vonatkozó felminősítések aránya, mint a leminősítéseké.
A mutatók aládúcolását segíthették elő az IMF és az EU intézkedései is, amelyek a térségi devizák stabilizálásával bizonyos fokú védelmet nyújtottak a devizahitel-állományoknak is.
A bankok számára a fő kockázati tényező az, hogy a bedőlés elől átstrukturált hitelek mégiscsak nem teljesítővé válnak, illetve hogy ezek fedezetei kevesebbet érnek a becsültnél. Ráadásul a munkanélküliség növekedésével, valamint a vállalati csődök szaporodásával tovább bővülhet a rossz hitelek aránya. Ezen kockázatok az IMF-mentőövben részesült államok - így Ukrajna, Lettország, Románia és Magyarország - esetében erősebben éreztethetik hatásukat, míg a lengyel és cseh pénzintézetek hitelportfóliói ellenállóbbnak bizonyulhatnak.
Mindenesetre a régiós bankpapírokba tavasszal teljes összeomlást beárazó befektetők mostanra már a vevői oldalt erősítik. Ennek következtében a térség pénzintézetei, illetve belga, francia, olasz, osztrák és svéd anyaintézményeik jócskán felülteljesítették a Dow Jones Stoxx Banks Index 15 százalékos emelkedését.
A figyelem középpontjába jövőre már a régiós gazdaságok felpörgése kerülhet, a volt keleti blokk országainak zöme ugyanis a nyugat-európaiakat meghaladó GDP-bővülést produkál majd. Ehhez pedig az optimista elemzők szerint a hitelkihelyezések nagymértékű növekedése is társulhat, ami a bankoknál nyereséget, részvényeiknél pedig árfolyam-emelkedést hozhat. Így Maciej Baranski, az HSBC elemzője szerint visszatérhetnek a Lehman-csőd előtti értékelési szintek is. Míg a válság előtt nem volt ritka 4-es P/BV mutató (árfolyam és könyv szerinti érték hányadosa), addig az idei átlag 1,5-es.
Címkék: Bank, hitelkihelyezés, lakáshitel
Bejegyzés dátuma: 2009. október 30. - péntek :: 15:32
Téma: Lakossági hitel, Vállalati hitel, hitelkiváltás, lakáshitel, lakáslízing
Hozzászólások RSS hírcsatornája: RSS 2.0
Hagyhat hozzászólást, vagy hivatkozást a saját weboldaláról.