Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Oszkó Péter pénzügyminiszter a kiadáscsökkentés mellett az adórendszer átalakítását tartja a legfontosabb feladatnak, az euróbevezetési dátum meghatározását azonban már a következő kormányra hagyja. Az iparűzési adó APEH általi beszedésével véleménye szerint mindenki nyerne, ezért nem várja a polgármester képviselők ellenállását.

Nem nehezíti a jövő évi költségvetés előkészítését az, hogy nem az adótörvényekkel együtt tárgyalják, a jelenlegi helyzetben ugyanis az a logikus, ha a büdzsé a gazdaság és a társadalom teherviselő képessége ismeretében reálisan elvárható adóbevételekre épül - fejtette ki lapunknak adott interjújában Oszkó Péter pénzügyminiszter.

Az interjú teljes terjedelmében a mai Napi Gazdaságban olvasható

Elsődleges célnak nevezte Oszkó az euró bevezetését, hozzátéve azonban, hogy a gazdasági visszaesés óvatossá teszi a kormányt az újabb céldátummal kapcsolatban. A jelenlegi helyzetben csak részben függ tőlünk, mikor kerül a magyar gazdaság az ehhez szükséges állapotba, odáig kell eljutni, most ezen dolgozunk - mondta a pénzügyminiszter. 

A gazdasági növekedés beindulását 2011-re várja a kormány, erre az időre elérhetőnek látják a maastrichti hiánycél elérését is, az ERM-2 tagság már ősszel felmerülhet, de a végső döntést ebben a kérdésben valószínűleg a következő kormány hozhatja majd meg. 

Az elmúlt időszak piaci folyamatai alapján a pénzügyminiszter szerint elsődleges cél Magyarország számára a piaci finanszírozás növelése az IMF-hitel meghosszabbítása helyett. Bővülhet az állampapír-piaci kibocsátás, és előbb-utóbb devizakötvény-kibocsátás is szóba kerülhet. Nem lát komoly szakmai vagy politikai aggályt Oszkó a vagyonadóval szemben, mint elmondta: a lakások 45 százaléka jelenleg is adózik valamilyen formában, ráadásul főleg olyan településeken, ahol eleve alacsonyabbak az ingatlanértékek.

Tárgyi adóként könnyebb egy új adónemet bevezetni, hiszen ebben az esetben csak az ingatlanhoz és annak értékéhez kell igazítani a hatósági eljárásokat - mondta a pénzügyminiszter, azt azonban nem zárta ki, hogy a vagyonelemek összeadódásának irányába továbbfejleszthető lenne a rendszer. A vagyonadó lényege, hogy a jövedelmekről áthelyezzük az adóterhelést más területekre, az csak járulékos hatás, ha az alacsony jövedelem mellett nagy vagyonnal rendelkezőket is kiszűri az új rendszer.

Az offshore-jövedelmek megadóztatása kapcsán egyszeri hozadékra és számít a kormány, emellett jobban lehet majd védeni a magyar adórendszert attól, hogy adóalap vándoroljon ki külföldre. Az iparűzési adó APEH általi beszedését Oszkó szerint nem fúrják a polgármester képviselők, az intézkedés lényege ugyanis éppen az, hogy racionalizálják ezen adónem beszedését több száz helyett egy központi hatóság feladatkörébe utalva.

Az átalakítás jelentős megtakarítást eredményez, a központi hatóság erősebb behajtási eszközkészlete pedig szintén bevétel-növekedést eredményezhet. A természetbeni juttatások kapcsán a pénzügyminiszter biztos abban, hogy a kormány által javasolt kedvezményes adókulcs lesz a kompromisszumos megoldás, a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket pedig a továbbiakban is támogatni kívánják, amennyiben azt magánszemély fizeti be, mivel álláspontja szerint az adómentes munkáltatói juttatásként fizetett összegek 

forrás: napi.hu

Akár már hétfőn szavazhatnak a csomagról

Két évig havi tízezer forint. Csak ennyit kellene fizetnie azoknak, akik a válság miatt elveszítették állásukat, és nem tudják kifizetni a lakásuk törlesztőrészleteit. Mindezt úgy, hogy az állam garanciát vállalna a hitelre. A javaslatról akár már hétfőn dönthet a parlament. Az ellenzék szerint nemcsak a munkájukat elvesztőket kellene támogatni.

Emelkednek a kamatok és gyengül a forint. Kilátástalan lehet, ha a lakáshitelesek még az állásukat is elveszítik.

„Hogy az adós helyett átmeneti időre belépjen az állam, és ne ajándékként vállalja át egy időre a törlesztést, hanem az adóssal szemben később neki lesz követelése, ez támogatandó” – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

A miniszterelnök egy hónapja beszélt először a nehéz helyzetbe jutottak megsegítéséről. A Pénzügyminisztérium javaslata szerint legfeljebb két éven át csupán havi tíz ezer forintot kellene törleszteniük a bajba jutottaknak. Az állam garanciát vállalna a hitelre. Két év után az adós és a bank megegyezhetne: meghosszabbítják a futamidőt, vagy emelik a törlesztőrészletet. Ha az adós két év után sem tudna fizetni, az állam kifizetné a tartozást a banknak. Az adósságot aztán az APEH hajtaná be az adóson, például a lakás elárverezésével.

„Annál egészen biztosan kevesebben lesznek, akik a két év után nem tudnak majd fizetni, mint ahányan akkor kerülnének nehéz helyzetbe, ha ezt az állam nem nyújtja” – mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő.

A javaslat azokra vonatkozik, akik önhibájukon kívül lettek munkanélküliek a válság kitörése után, 20 milliónál kisebb lakáshitelük van, és nincs másik ingatlanuk. A Fidesz szerint nemcsak őket kell támogatni, hanem mindenkit, aki viszonylag kis lakáshitelt vett fel, de már nem tudja fizetni a megnőtt törlesztőrészletek miatt.

„Akik 10 milliót, vagy 10 egynéhány milliót vettek föl, az nem egy olyan őrült összeg, hogy ne lehetne támogatni, vagy szétnyújtani a hitel visszafizetését” – mondta Soltész Miklós, a KDNP frakcióvezető-helyettese.

Hétfőn kerül a képviselők elé a csomag, és ha úgy döntenek, a parlament akár már aznap szavazhat róla.

forrás: rtlhirek.hu