Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Miközben a nyugat-európai részvényindexek, illetve a határidős amerikai mutatók továbbra is mérsékelt mínuszt mutatnak, a dollár intenzíven gyengülni kezdett az euróval szemben (a javuló kockázati étvágy jeleként), és ezzel párhuzamosan a forint határozottan erősödött délelőtt óta az euróval szemben. Nemcsak magyar jelenségről van szó: a lengyel zlotyba és a cseh koronába is igencsak belevettek az elmúlt egy órában. 

A forint euróval szembeni jegyzései reggel stabilan nyitottak, majd 308-309 körül hullámoztak. Délelőtt 10 óra után előbb 307-ig, délt követően pedig átmenetileg 305-ig süllyedtek a jegyzések a bankközi piacon. A forint reggel óta bekövetkezett közel 1%-os erősödése azonban elmarad a zloty közel kétszer akkor erősödésétől, de összhangban van a cseh korona szintén közel 1%-os izmosodásával. 

Lengyelországban volt egy sikeres állampapír-aukció és ez indíthatta be a zloty-t, amelynek mozgását a két másik deviza is követni kezdte az euró vételi pozíciók zárása miatt - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak Ötvös Mihály, a Commerzbank budapesti devizakereskedője. Õ arra számít, hogy a héten várhatóan a 300-310 közötti tartományban mozog majd a kurzus. 

A zloty-befektetőknek szemmel láthatóan nem volt meglepő az a mai információ, miszerint a lengyel pénzügyi tárca is kezdi belátni, hogy ilyen volatilis árfolyam mellett nem tud rövid távon belépni Lengyelország az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe. 

forrás: portfolio.hu

A svájci jegybank délutáni döntése is erősítheti a forintot, ezt a pillanatot jól kihasználva jelentette be az MNB, hogy az uniós támogatásokból 2,4 milliárd eurót ad el devizapiacon. A kamatemelés még kell, de sikerülhet 300 alá beszorítani az árfolyamot, pláne, hogy az eddigi erősödés elveheti a gyengülésre játszók kedvét. Délután öt órakor már 297 forint alá kúszott az árfolyam.

“A Monetáris Tanács 2009. március 8-i döntése értelmében az MNB megkezdi az Európai Uniótól érkező folyó- és tőketranszferek Magyarország uniós befizetéseivel csökkentett értékének (nettó EU-transzferek) piacravezetését. A Magyarországra érkező nettó EU-transzferekből eredő devizakonverzió – és így a piacravezetés éves keretösszege – 2009-ben a Pénzügyminisztérium előrejelzése alapján várhatóan 2,4 milliárd euró körül alakul. Az MNB ezt az összeget az év során a bankközi devizapiacon, az OTC piaci szokványok figyelembe vételével, diszkrecionális módon fogja a devizapiacon konvertálni. Az ügyletek lehetséges partnerei az MNB-nél devizapiaci limittel rendelkező hazai és külföldi hitelintézetek.” Így szól az MNB csütörtök délután kiadott közleménye, mely voltaképpen csak összegszerű pontosítása egy már korábban, vasárnap bejelentett szándéknak.

Mit is jelent ez? Azt, hogy az uniós támogatásokat, melyeket Brüsszel folyósít, a magyar állam az eddigi szokásostól eltérő módon úgy váltja át forintra, hogy kiviszi az összeget a devizapiacra, eurót ad el és forintot vesz: az így generált forintkereslet nyilván erősíti a forint árfolyamát. Az erős forint idején az volt a szokásos módszer, hogy a jegybank kvázi maga átváltotta az uniós pénzeket, növelve ezzel devizatartalékát (ami akkor érthető is volt, hiszen nem akarták tovább erősíteni a forintot).

Az összeg magasabb, mint amire a piacon számítottak, mondta az Indexnek Samu János, a Concorde makróelemzője, aki korábban maga is csak 1,5-2 milliárd euró közé tette a nettó transzferek összegét. Nemcsak ez a hír kedvező azonban. A szakértő szerint kifejezetten jól és jól időzítve tette közzé a jegybank a közleményét. Egyfelől nem lehet tudni, hogy mennyi idő alatt jelenik meg a forint iránti keresletet erősítő összeg, de a piac azzal tisztában van: a jellemzően napi 6-800 millió eurós forgalmat bonyolító azonnali forintpiacon a 2,4 milliárd eurós tétel jelentős hatást tud kifejteni.

A Svájci Nemzeti Bank csütörtöki menetrendszerinti ülésén a recessziós környezet miatt ismét lazíthat a monetáris feltételeken. A háromtagú monetáris tanács 25 bázisponttal 0.25 százalékra csökkentheti irányadó rátáját - vélik a CIB Bank elemzői.

A svájci bruttó hazai terméket alkotó szinte összes komponenssel kapcsolatos kilátások borúsak, akár a felhasználási, akár a kibocsátási oldalt vizsgáljuk. A külső kereslet és az erős frank hatására gyengélkedik az export, és így a kivitelre szakosodott ipari ágazatok is. A romló munkaerőpiaci helyzet és a bizonytalan jövő miatt a magánfogyasztás is megcsappant, a kedvezőtlen gazdasági környezetben a beruházások lefagytak, a bankszektor pedig továbbra is a már jól ismert gondjaival küszködik.

A negyedik negyedéves svájci GDP adatok 0.3%-os negyedév/negyedéves zsugorodást mutattak a bruttó hazai termékben (ez 2004 óta a legjelentősebb visszaesés, és 0.6 százalékponttal elmarad a 2007 negyedik negyedévében látott növekedéstől). A negatív harmadik és negyedik negyedéves GDP növekedési ütem alapján így már elmondható, hogy Svájc technikai értelemben is recesszióba süllyedt (első alkalommal az elmúlt hat évben) - áll a CIB Bank legfrissebb Svájci kitekintőjében. Az egész éves növekedés 1.6% volt 2008-ban, a 3.3%-os 2007-es bővülés után. Ahogy azt Roth svájci jegybankelnök is mondta, az idén a helvét gazdaság a többi nagy európai gazdasággal együtt zsugorodhat, az export és a beruházások visszaesése miatt (melyek következtében a munkanélküliség is jelentősen emelkedhet).

A gyengébb gazdasági teljesítmény tehát nem volt képes ellensúlyozni az ilyenkor szokásos, időszaki áremelkedést, így az év/éves CPI még pozitív tartományban maradt. Az elkövetkezendő hónapokban a bázishatások miatt azonban könnyen 0% alá süllyedhet az év/éves ráta, ami még valószínűbbé teszi a csütörtöki Svájci Nemzeti Bank kamatcsökkentést és a mennyiségi lazítás eszközeinek bevetését (pl. a frank gyengítését, vagy állampapírok vásárlását).

A legutóbbi Svájci Kitekintő (december közepe) óta az éles devizapiaci ingadozások nem hagytak alább, történelmi csúcsokat döntögetett a CHF/HUF keresztárfolyam. Míg december közepén az árfolyam a CHF/HUF 167.84-os szintet is megjárta, addig az elmúlt napokban a CHF/HUF 216.76-os szintet is elérte. A CHF/HUF keresztárfolyamát ismét elsősorban az EUR/HUF árfolyamban látott mozgások határozták meg, melyek meghazudtolták az elemzői várakozásokat és meglepték a monetáris döntéshozókat is. Az EUR/CHF keresztárfolyamban látott mozgások jelentősen elmaradtak a EUR/HUF ingadozásaitól (a 3 hónapos implikált EUR/CHF volatilitás 9% környékére süllyedt a válság kicsúcsosodásakor látott 14,5%-ról).

A kelet-közép-európai régióval kapcsolatos negatív piaci megítélés, a Magyarországgal kapcsolatos egyre kedvezőtlenebb vélemények egyre gyengébb szintek felé tolták a magyar fizetőeszközt (és régiós társait is), de jelentős maradt a volatilitás, az árfolyam napon belül is képes volt közel 10 forintos elmozdulásokat mutatni mind erős, mind gyenge irányba.

A magyar fizetőeszköz az utóbbi időben látott devizapiaci mozgások miatt tehát viszonylag stabilabban egy magasabb árfolyamsávba “ragadt be” a svájci frankkal szemben, a visszatérés az utóbbi évben megszokottabb alacsonyabb szintekre az eredetileg jelzettnél is hosszabb időbe telhet (és továbbra is egyértelműen a regionális hangulat javulásán, valamint a piaci bizalmat növeli, belföldi fiskális intézkedéseken múlik és sokkal kevésbé a jegybankok kamatdöntésein) - áll a jelentésben. A mostani, CHF/HUF 200 feletti árfolyam a kedvezőtlen kelet-közép-európai hangulatot tükrözi, év végéig mindenképpen erősödő trendre számítunk, az EUR/HUF prognózisunkkal párhuzamban (részletes előrejelzés az árfolyamtáblában).

SNB intervencióra (verbálisra, illetve közvetlen forex-piaci beavatkozásra) csak mélyen 1.50 alatti EUR/CHF szinteknél (például 1.40-nél) látnak esélyt a CIB Bank elemzői, illetve abban az esetben, ha a frank erősödése túlzottan drasztikus volna. Egy ilyen beavatkozás könnyítene a svájci exportőrök helyzetén és konzisztens volna a mennyiségi enyhítés politikájával is, valamint érezhető hatással volna az EUR/CHF, illetve USD/CHF árfolyamra is. Egy efféle beavatkozás a Magyarországgal szembeni negatív hozzáálláson természetesen nem változtatna, így a CHF/HUF árfolyamra is csak közvetett, gyenge hatása volna (a forint euróval szembeni esetleges további bukdácsolása semlegesítené az EUR/CHF-ben potenciálisan bekövetkező frankgyengülést) - jegyzik meg a Kitekintő készítői.

Ahogy azt már az összes monetáris tanácstag (Hildebrand, Jordan, Roth) is jelezte, 2009 első felében még folytatódhat a helvét gazdaság szűkülése, a recesszió Svájcban is elkerülhetetlen (a nemrég elfogadott 1.6 milliárd frankos gazdasági ösztönző csomag ellenére is, amely csak egyes konkrét ágazatokat - például az építőipart és idegenforgalmat - céloz meg). Mivel a fundamentumok romlását a 3 hónapos CHF Libor célértékének csökkentésével pedig már csak ideig-óráig lehet orvosolni (az irányadó ráta már nagyon közel áll az alsó határnak számító 0%-os szinthez), az Svájci Nemzeti Bank idővel a mennyiségi enyhítés eszközét is be fogja vetni, például interveniálhat a devizapiacon a frank gyengítése végett (ez már verbálisan meg is tette), vagy állampapírokat és egyéb eszközöket vásárolhat.

Ahogy azt már hosszú ideje jelzik a CIB Bank elemzői, 2009-ben még egy alkalommal - feltehetőleg most csütörtökön - 0,25%-kal csökkenhet az irányadó ráta (az előző ciklus alja is 0,25%-on állt). Mivel az alapkamat rohamosan közelít az alsó határnak számító 0%-hoz, nem kizárt, hogy a jegybank hosszabb távra is az alacsony kamatszint mellett kötelezi el majd magát (ahogy ezt például az amerikai Federal Reserve is tette).

“Nehezen tudjuk elképzelni azt”, hogy a forint vissza tudjon erősödni az euróval szemben akkor, amikor a banki hitelbedőlési ciklus csak most indult el, illetve a nemzetközi befektetői környezet igen változékony - olvasható a Morgan Stanley péntek este kiadott heti feltörekvő piaci elemzésének Magyarországra vonatkozó részében. A befektetési bank londoni elemzői a következő hónapokra nem adtak az euróval szembeni konkrét árfolyamprognózist, csupán év végére (305) és arra számítanak, hogy óvatos kamatcsökkentési sorozatot indíthat a Magyar Nemzeti Bank (év végéig összesen 200 bázispontnyi mértékben 9.5%-ra), ha a 300-as szint alatt tudna stabilizálódni a kurzus.

Az eddig gondoltnál hosszabb ideig tartó és mélyebb világgazdasági recessziós környezetet jósol a napokban kiadott globális gazdasági kitekintőjében és stratégiai előrejelzéseiben a Citi szakértői csapata. A bank elemzői többek között arra számítanak, hogy már idén év közepére az Európai Központi Bank 0.5%-ra csökkenti irányadó kamatlábát a jelenlegi 2.00%-ról, illetve különböző “nem szokványos” jegybanki műveletekkel is igyekszik majd elősegíteni a recessziós környezet leküzdését, miközben az amerikai jegybank egészen jövő év végéig gyakorlatilag nulla százalékos irányadó rátát tart fenn.

Ezen gazdasági keret mellett külön Magyarországra nem készítettek elemzést a Citi szakértői, de a terjedelmes anyag devizaárfolyamokkal kapcsolatos előrejelzései között a forint euróval szembeni árfolyama is megtalálható. Eszerint a következő három hónap során 300-ról 287-ig erősödik vissza a forint, de innen további felértékelődés nem várható az év hátralévő részében. A bank hosszú távú (bővebben nem részletezett) EURHUF árfolyamprognózisa 264.

Nagy gyengülési hullám söpört végig januárban a forint és a régiós devizák piacán, melynek hatására a hazai fizetőeszköz új történelmi mélypontot ütött meg. A Portfolio.hu által havi rendszerességgel megkérdezett alapkezelők az egy hónappal ezelőtti állapothoz képest már kevésbé pesszimisták, azonban rövid távon a többség még gyengülésre számít. Hosszabb távon viszont már tisztul a kép, az erősödést várók felé billen a mérleg nyelve. A kötvénypiaci hozamcsökkenés tekintetében is mérséklődött a profik optimizmusa, talán emiatt láthatjuk azt, hogy a saját benchmarkhoz képest a kötvényeket egyre kevesebben súlyozzák felül.

Januárban történelmet írt a forint, ugyanis a jegyzések a 299.3 forint/eurós szinteknél soha nem látott mélypontot állítottak fel. A hazai fizetőeszköz árfolyama az év első hónapjában folyamatosan gyengült, bár a 300-as szinthez érve úgy tűnik pszichológiai tényezők miatt már nem lesz olyan könnyű továbbhaladni. Persze rögtön hozzá kell tenni, hogy amennyiben a nemzetközi hangulat azt diktálja majd, úgy nehéz lesz a 300-as szintnek is ellenállni.

A gyengülés mindazonáltal nem nevezhető unikumnak, hiszen a régiós devizák mindegyike esetében leértékelődési nyomást lehetett tapasztalni. A világ fejlett részein ugyanis a gazdaság állapotáról továbbra is rendkívül negatív képet festő makroadatok zöme látott napvilágot az elmúlt időszakban, mely a befektetők kockázattól való elfordulását eredményezte. Ez áll elsősorban a hazai fizetőeszköz gyengülése mögött is.

Mindenesetre a januári jelentős gyengülést követően az előttünk álló időszakra már kevésbé pesszimisták az általunk megkérdezett profi befektetők. A január eleji felméréshez képest ugyanis nőtt azok aránya, akik három hónapos időtávon már a korábbi véleményüknél kisebb mértékű forintárfolyam gyengülést valószínűsítenek. Az mindenesetre továbbra sem jó jel, hogy még így is többségben vannak azok, akik az 5%-nál nagyobb gyengülést látják valószínűbbnek.

Az egy éves időtáv esetében is határozott elmozdulás figyelhető meg (egy hónap leforgása alatt) a forint erősödésének irányába. A többség szerint 12 hónapos időtávon a 299-es szintről a hazai fizetőeszköz már az erősödés irányába veszi majd az irányt.

Mi lesz a hozamokkal?

Az állampapírpiac másodlagos piacán a forgalom továbbra is rendkívül alacsonynak tekinthető, a befektetők várakozási álláspontra helyezkedtek. És amíg a nemzetközi hangulatban javulás nem áll be, addig ezen állapot is nehezen tud majd javulni, és persze sok függ a forintpiaci eseményektől is.

A MAX index januárban kismértékben emelkedett, és az alapkezelők az előttünk álló három hónapban nem is várnak a 335.8-as szintről érdemi elmozdulást. Míg január elején még a hozamcsökkenést valószínűsítők többen voltak, mostanra kiegyensúlyozottá vált a helyzet. A hosszabb távú kitekintés esetében nem történt elmozdulás a múlt havi felméréshez képest (az eltérő százalékos arányok a felmérésben 2-vel kevesebb résztvevőnek tudhatók be). A profik továbbra is hisznek a hozamcsökkenés szcenáriójában a hosszabb távú kitekintés alapján.

Egyre óvatosabbak

Óvatosabbak az alapkezelők a kötvénypiaci hozamok elkövetkező időszaki csökkenését illetően, mint egy hónapja, mely a benchmarkhoz viszonyított kötvény súlyok tekintetében is megmutatkozik. Kevesebben tartják felülsúlyozáson a kötvényeket, miközben az alulsúlyozók és egyenlő súlyon tartók aránya is emelkedett.

forrás: portfolio.hu

A kedvezőtlen külföldi gazdasági fejlemények és a romló befektetői kockázati étvágy hatására masszív leértékelődésen esett túl ezen a héten a régiós devizákkal együtt a forint. Az euróval és a dollárral szemben mintegy 4%-ot, a svájci frankkal szemben mintegy 5%-ot hanyatlott a magyar fizetőeszköz, ami azt jelentette, hogy az euróval és a svájci frankkal szemben új történelmi mélypontra süllyedt. A forint értékvesztése az euróval szemben nagyobb, mint a lengyel zloty 1.7%-os, illetve a cseh korona mintegy 0.3%-os hanyatlása. Az állampapírok másodpiacán a forint esésével párhuzamosan a diszkontkincstárjegyeknél 20-30, míg a kötvényeknél 60-90 bázispont körüli hozamemelkedés következett be a hét során. Péntekre ismét 10% feletti hozamszintekkel találkozhattunk a magyar kötvénypiacon.

forrás: portfolio.hu

Sokan tudják azt, hogy ha devizahitelt vesznek fel, akkor kamat- és árfolyamkockázatot egyaránt vállalniuk kell. Azonban azt már kevesebben veszik észre, hogy az árfolyamkockázat mellett van “banki devizakockázat” is: melyik bank milyen árfolyamot alkalmaz a hitelfolyósításkor (vételi árfolyam) és a havi hiteltörlesztések alkalmával (eladási árfolyam)?

(more…)