Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Február 15-étől ismét nyújt lakossági devizahitelt a K&H Bank, igaz csak az euró alapú lakáshitelek és ingatlanfedezetű személyi hitelek esetében. Ezzel feloldja a bank a devizahitelezés tavaly július 3-án bejelentett teljes felfüggesztesét.

“Ahogy a K&H eddig is hangsúlyozta, folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci eseményeket, és ha szükséges, ezekre reagál. Az elmúlt időszak pozitív változásai, így a makrogazdasági környezet fokozatos javulása, a lakossági hitelezéssel kapcsolatos törvényi szabályozás szigorodása, valamint a szektorszintű önszabályozás hatására a K&H lakossági euró alapú hitelezésének felfüggesztéséről hozott korábbi döntését 2010. február 15-től feloldja.” - közölte a bank, hozzátéve: “ennek értelmében a K&H 2010. február 15-től ismét elérhetővé teszi a K&H euró alapú lakáshitel és a K&H euró alapú ingatlanfedezetű személyi hiteleket magánszemély ügyfelei számára.”

Mindemellett a K&H várakozásai szerint rövid-középtávon a forint jegybanki kamatszint folyamatos csökkenésével a piaci feltételű forinthitelek további teret nyernek.

A bejelentés lezár egy több mint féléves korszakot a K&H-nál, amikor is a magyar nagybankok között egyedülálló módon csak forintban helyezett ki új lakossági hitelt a pénzintézet. Ebben szerepe volt az anyabanki források megdrágulásának (ne feledjük, a KBC-nek nagy veszteségei keletkeztek mind hitelezésében, mind értékpapír-állományában) és a devizahitelezés kockázatait kézzelfoghatóvá tévő első féléves árfolyammozgásoknak is.

Az euróbevezetés reménybeli közeledésével és a bankközi forintforrások továbbra is fennálló viszonylagos drágaságával (a jegybanki alapkamat ill. a BUBOR még mindig 6 százalék ill. akörüli), valamint az árfolyamvolatilitás mérséklődésével vonzóak lehetnek az ügyfelek számára az euróhitelek, miközben svájci frank alapú lakáshitelt még mindig csak kevés bank nyújt.

Nem valószínű azonban, hogy a K&H a hitelezés radikális fellendítését tervezné (még sikeres betétgyűjtés mellett sem teszi ezt lehetővé a hitel-betét arányra való fokozott odafigyelés és a még mindig rendkívül korlátozott lakás-hitelkereslet), és a kondíciókból fog kiderülni az is, mennyit akar nyerni az euróhitelezés újbóli beindításán a bank (a szeptember végén bejelentett kedvező kamatozású forinthitelen vélhetően nem túl sokat keresett).

Ami általában az euróhitelezést illeti, a forint közeljövőben várható erősödését feltételezve (lásd a Bank of America - Merrill Lynch véleményét ) akár még nyerhetnek is az ügyfelek a törlesztőrészleteken, miközben érdemi lakáshitel-támogatási rendszer híján a forinthitelek THM-jének továbbra is van néhány százalékos hátránya az euróhitelekhez képest.

forrás: portfolio.hu

Akár már a jövő héten tárgyalhat a kormány a lakossági forint- és devizahitelezés szigorításáról szóló előterjesztésről - olvasható a Napi Gazdaság hétfői számában.

A készülő rendelettervezet szerint az új kölcsönök, illetve lízingszerződések esetén a bankoknak kötelezően vizsgálniuk kell a leendő adósok hitelképességét, nem lesz elégséges a hitel nyújtásához pusztán a fedezet.

A javaslat szerint minden banknak kötelező lesz meghatározni azt a hitelezhetőségi limitet, amit a háztartási jövedelemhez kötnének. Az eredeti elképzelések szerint ezt a korlátot a rendelet állapította volna meg, ám végül a bankokkal kötött egyezség szerint a jövedelemlimitet minden banknak magának kell megállapítania egy, a bank által kidolgozandó egységes szabályrendszer alapján

A hitelezhetőségi limitet a háztartás jövedelmeinek arányában határoznák meg: vagyis az elérhető legmagasabb hiteltörlesztő-részletet a háztartás jövedelmi szintjéhez kötnék a forinthitelek esetében - olvasható a lapban.

forrás: index.hu

Az, hogy a bankok még a válságban is jövedelmezően tudnak működni, a korábbi prudens üzletpolitika pozitív visszajelzése; a banki Magatartási Kódex Európában előremutató - mondta Király Júlia szerdán, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az MTI tudósítása szerint. 

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a képviselők kérdéseire válaszolva ismertette: a bankok profitjának egy része abból adódik, hogy vannak, akik a jelenlegi hektikus piaci körülmények között ügyesen kereskednek a piacon, így relatíve magasabb pénzügyi jövedelmet tudnak realizálni. Hangsúlyozta: a korábbi magas kamatmarzsok ma azt is jelentik, hogy a bankok a felhalmozott jövedelemből fedezni tudják komoly portfolióveszteségüket. A recesszió miatt ugyanis erőteljesen emelkedik a bankszektor nem teljesítő hiteleinek aránya, és az ebből származó banki veszteség. 

Ha erre nem lenne kellő fedezet a bankoknál, fel kellene őket tőkésíteni - mutatott rá. A magyar bankszektornak azonban nem volt szüksége olyan mértékű feltőkésítésre, mint nyugat-európai társaiknak, és az MNB stressz-tesztje szerint, amely az alappályát, az idei 6.7 százalékos gazdasági visszaesést veszi figyelembe, nincs is szükségük többlettőkére. Hozzátette: az anyabankok vállalták, hogy a jelenlegi tőkésítettséget és az eddigi országgal szembeni kitettség 95 százalékát fenntartják. 

A hitelezés visszaesésének okait elemezve elmondta: a recesszió természetes velejárója, hogy csökken a hitelkereslet. A bankok oldaláról is határozott visszafogás látható ugyanakkor, amit a bankok kockázatkerülésével magyarázott. Az alelnök emlékeztetett arra: az MNB az év eleje óta mondja, hogy nem az alapkamat szintje határozza meg a hitelállományt. Ezt igazolja, hogy az alapkamat azóta radikálisan csökkent, ezt azonban nem követte a hitelállomány felfutása. A magas kamat oka Király Júlia szerint nem a jegybanki alapkamat mértéke, vagy az a kockázati felár, amit egy prudens bank kényszerűen rátesz az alapkamatra, hanem az, hogy a gazdaság szereplőinek kilátásai váltak rosszabbá. A kockázati felárat a garanciaprogramok csökkenthetik. “A mi közös feladatunk az, hogy ezek a garanciaprogramok célt érjenek, mert a programokból származó jövőbeni feltételes veszteség kisebb, mint az esetleges mélyebb recesszióból származó gazdasági veszteség” - hangsúlyozta. 

Az alelnök úgy vélekedett: a banki Magatartási Kódex Európában előremutató, számos olyan korlátozást megfogalmaztak benne a bankok, amelyek a bank-ügyfél kapcsolatot és a felelős fogyasztóvédelmet előreviszik. Azokat a pénzügyi törvényeket, amelyek felelős hitelezésre kényszerítik a bankszektort, most tárgyalja a parlament, ami azt jelenti, hogy a kormányzat saját felelősségét is megértette - jegyezte meg. 

A parlament előtt lévő pénzügyi törvénycsomagnak köszönhetően az uzsorakamattal való hitelezés problémája is mérséklődik, hiszen annak egyik eleme a hitelkamatok korlátozása - mondta. A fő veszélyt egyébként az MNB nem az ilyen típusú intézmények működésében látja, amelyek magas költséggel, de szabályozott piacon, valós piaci igényt elégítenek ki. A veszély az, hogy ha az állam ezeket az intézményeket kizárja a piacról, akkor nem az állam vagy a szabályozott piac, hanem a valódi uzsorások lépnek a helyükre - mondta. 

forrás: portfolio.hu

Belga tulajdonosa, a KBC a K&H bankcsoport negyven százalékának tőzsdére vitelét tervezi - értesült egy belga lap. A KBC így szeretnél elérni, hogy megkaphassa a belga állam mentőcsomagját. A K&H a második legnagyobb magyar bank, mérlegfőösszege meghaladja a 3200 milliárd forintot.

Tőzsdére vinné a magyar K&H 40 százalékát a belga KBC, hogy bebiztosítsa magának az Európai Unió jóváhagyását a belga államtól és a flamand tartománytól kapott állami mentőcsomagokhoz - értesült a De Tijd című belga üzleti napilap.

A lap értesüléseit még nem erősítették meg a banknál. A cikk szerint a magyar mellett a cseh leánybank egy részét is tőzsdére vinnék egy elsődleges tőzsdei kibocsátás (IPO) keretében. A Ceskoslovenska Obchodni Banka AS és a K&H részleges eladása 2010 első felében valósulhat meg a lap szerint - jelentette a Bloomberg.

A K&H Bank Magyarország második legnagyobb pénzintézete. A vállalati szegmensben piacvezető, a lakossági szolgáltatások terén a második legjelentősebb pénzintézet. Idei első féléves jelentése szerint a bankcsoport konszolidált mérlegfőösszege 3205 milliárd forint volt – ez 1 százalékkal haladta meg a múlt év végit –, saját tőkéje 202,8 milliárd forintra rúgott.

A hitelek és követelések állománya 5,3 százalékkal csökkent az előző év vége óta, és 1756,3 milliárd forint volt (ebből 717,3 milliárdot a lakossági hitelek tettek ki). A bankcsoport az első hat hónapban 32,3 milliárd forintos működési eredményt ért el, ami 18 százalékkal, 5 milliárd forinttal haladja meg a 2008-as első félév eredményét. A javulása főleg annak köszönhető, hogy a nettó kamat- és kamatjellegű eredmény 49 százalékkal nőtt. A bank tőkemegfelelési mutatója 10,72 százalékos, a hitel-betét arány a tavalyi 101,3 százalékról 92,3 százalékra csökkent.

Budapestre kéne jönni

Az alaphírben nem esik róla szó, és elvileg a világ bármelyik tőzsdére bevezetheti magyar leányát a KBC, de reálisan annak van értelme, hogy a Budapesti Értéktőzsdére hozzák a kereskedést - mondták az Indexnek tőzsdei szakértők. Számos eset bizonyítja, hogy egy adott cég számára az a legkedvezőbb ország a kibocsátásra, ahol tevékenykedik. Egyfelől a helyi ismertség önmagában biztosít egyfajta likviditást, másfelől a külföldi befektető, ha a térségi pénzügyi szektorba kíván fektetni, szintén itt keresi a bankrészévényeket és nem Londoban. Márcsak azért is, mert az itteni befektetési szolgáltatóktól nyerhetik a legalaposabb ismereteket a Magyarországon aktív cégekről.

A K&H önmagában is Magyarország második legnagyobb bankja, a csoport még nagyobb és értékesebb, így esetleges tőzsdei bevezetése egyből a vezető részvények, a blue chipek közé emelné a papírjait. A bevezetés egyébként, ha megszületik a döntés, várhatóan nem igényelne túl sok időt: a bankok működése a rájuk vonatkozó szabályok miatt jellemzően elég transzparens, így a tőzsdei előírások teljesítése nem igényel belső átszervezést. A nyilvános kibocsátáshoz befektetési szolgáltatót kell választani, prospektust kell összeállítani és egyéb előírásokat betartani, de a folyamat így is 3-6 hónap alatt lezavarható. Mivel a tavalyi mélypontokhoz képest már a válság előtti szinteket közelítik az árak, attól sem kell tartani, hogy nagyon alulárazott pillanatban lépne tőzsdére egy bank - bár ha így lenne, annak a befektetők alighanem örülnének.

forrás: index.hu

A harmadik negyedévben lassulhatott a rossz hitelek arányának emelkedése a feltörekvő európai országok bankjainál, így a befektetők már a jövő évi javulást kezdhetik árazni, ám elemzők szerint 2010 vízválasztónak bizonyulhat az eredményesség szempontjából.

Az elkövetkező két hétben számos közép- és kelet-európai pénzintézet gyorsjelentése lát napvilágot. Ekkorra várható például az OTP, az Erste vagy éppen a Raiffeisen beszámolója is, amelyek már korábban jelezték, hogy csökkent az első féléves nyereséget lehúzó, nem teljesítő hitelek aránya - írja a Reuters.

A jelentős régiós bankok közül az Erste nyitja a gyorsjelentések sorát, amelynél a Reuters által megkérdezett elemzők a nyereség csökkenésére, ám a céltartalékok szinten maradására számítanak. A térség pénzintézetei számára 2010 lehet az igazság pillanata, mivel a pénzügyi válság során a bankok zöme könyvelési trükkökkel próbálta minél jobban elnyújtani a rossz hitelek emelkedését és egyúttal a lehető legalacsonyabban tartani a céltartalékképzést - szögezte le Matthias Siller, a Barings Asset Management alapkezelője.

A céltartalékképzés visszafogásával a bankok megőrizhették törékeny nyereségességüket, valamint elkerülhették, hogy az év eleji, igen nyomott árfolyamon kényszerüljenek a részvényállományt igencsak felhígító tőkeemelésre. Ezt a folyamatot értelmezhette félre számos elemző, minek következtében fokozatosan növelték eredményvárakozásaikat - véli Siller.

Siller véleményét támaszthatja alá az a tény is, hogy a térség tőzsdén jegyzett 22 pénzintézetére vonatkozó elemzések közül kétszer annyi volt az eredményvárakozások javítása, illetve a részvényekre vonatkozó felminősítések aránya, mint a leminősítéseké.

A mutatók aládúcolását segíthették elő az IMF és az EU intézkedései is, amelyek a térségi devizák stabilizálásával bizonyos fokú védelmet nyújtottak a devizahitel-állományoknak is.

A bankok számára a fő kockázati tényező az, hogy a bedőlés elől átstrukturált hitelek mégiscsak nem teljesítővé válnak, illetve hogy ezek fedezetei kevesebbet érnek a becsültnél. Ráadásul a munkanélküliség növekedésével, valamint a vállalati csődök szaporodásával tovább bővülhet a rossz hitelek aránya. Ezen kockázatok az IMF-mentőövben részesült államok - így Ukrajna, Lettország, Románia és Magyarország - esetében erősebben éreztethetik hatásukat, míg a lengyel és cseh pénzintézetek hitelportfóliói ellenállóbbnak bizonyulhatnak.

Mindenesetre a régiós bankpapírokba tavasszal teljes összeomlást beárazó befektetők mostanra már a vevői oldalt erősítik. Ennek következtében a térség pénzintézetei, illetve belga, francia, olasz, osztrák és svéd anyaintézményeik jócskán felülteljesítették a Dow Jones Stoxx Banks Index 15 százalékos emelkedését.

A figyelem középpontjába jövőre már a régiós gazdaságok felpörgése kerülhet, a volt keleti blokk országainak zöme ugyanis a nyugat-európaiakat meghaladó GDP-bővülést produkál majd. Ehhez pedig az optimista elemzők szerint a hitelkihelyezések nagymértékű növekedése is társulhat, ami a bankoknál nyereséget, részvényeiknél pedig árfolyam-emelkedést hozhat. Így Maciej Baranski, az HSBC elemzője szerint visszatérhetnek a Lehman-csőd előtti értékelési szintek is. Míg a válság előtt nem volt ritka 4-es P/BV mutató (árfolyam és könyv szerinti érték hányadosa), addig az idei átlag 1,5-es.

Pénzügyi szolgáltatókat és termékeket elsősorban az adott céggel kapcsolatos korábbi tapasztalat szerint választ a lakosság − derül ki az Aviva Életbiztosító kutatásából. A régió országaiban a többség nem rendelkezik az összes szükséges információval ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzon pénzügyeiről.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság semmisnek nyilvánította egy devizahitel-szerződés módosítását, sőt magát a szerződést is - mondta el a Blikknek az ügyet felvállaló dr. Czirmes György ügyvéd. Azért indított próbapert, hogy a bankok ne terhelhessék egyoldalúan ügyfeleikre a megnövekedett törlesztőrészleteket.

A lap csütörtöki számában az ügyvéd elmondta, hogy a következő tárgyalás a megnövekedett perérték miatt már a Fővárosi Bíróságon zajlik majd - várhatóan jövő februárban. Ha itt is igazat adnak a felperesnek, a szerződés feltételeit újra kell tárgyalni, így a bank az árfolyam-ingadozásból adódó különbséget már nem szedheti be tőle.

A pénzintézeti törvény szerint ha a szerződéskötéskor a bank nem
becsüli meg a jövendőbeli árfolyam-emelkedés mértékét, úgy a szerződés semmisnek tekinthető - indokolta keresetét a jogász, aki hivatkozott arra is, hogy a bank nyeresége, vagyis a 30-40 százalékos kamat olyan magas, hogy az már uzsorának számít.

Az ítélet a jogász reményei szerint precedensérékű lehet. Ha ez így lesz, akkor az a bajba jutott hiteleseket is kihúzhatja a csávából.

forrás: index.hu

Szakértői szinten megállapodtak, ezért láírásra kész a banki magatartási kódex, amelyet a PSZÁF szeretne kiterjeszteni a lakossági hitelezéssel foglalkozó valamennyi intézményre.

Szakértői szinten megállapodtak a banki magatartási kódex szövegéről és tartalmáról, az egyezség végső jóváhagyásra vár, majd ezután be lehet jelenteni, mondta az m1 Szólás szabadsága című műsorában Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke. A kódex a hitelezés egész folyamatát átfogja, beleértve a hitelekről adott információt, a szerződéskötés előkészítését, a hitel gondozását és a problémás hitelek kezelését, magyarázta a PSZÁF elnöke.

A bankrendszer érdeke, hogy elfogadja a magatartási kódexet, jelezte Patai Mihály, a Bankszövetség alelnöke. Bejelentette, hogy a legnagyobb magyar lakossági bank mellett más nagybankok is felfüggesztik azoknak a lakásoknak az elárverezését, amelyet a hiteltörlesztések elmaradása miatt foganatosítottak.
A magatartási kódex is jelzi, hogy új világ kezdődik a bankok életében, és ebben az új világban az ügyfelek számára minden átlátható lesz, új partneri viszony alakul ki a bankok és az ügyfelek között, tette hozzá Patai.

Marsi Erika, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára kifejtette, hogy a magatartási kódex elfogadása esetén is szükséges módosítani a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó törvényt, mert a jelenlegit nem lehet végrehajtani. A banki termékekre vonatkozó kezelési költség például csak a KSH által közölt infláció mértékéig emelkedhet, és ez egyértelműen az átláthatóságot segíti, mondta a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára.

forrás: index.hu

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) augusztus végére elkészítette a banki magatartási kódex tervezetét, a munkába a jegybank, a szaktárca és a versenyhivatal szakemberei mellett független nemzetközi szakértőket is bevontak. A Magyar Bankszövetség hétfői kibővített elnökségi ülésén - tudta meg a Napi - tulajdonképpen elutasította ezt a javaslatot, de a héten még tartanak egy újabb egyeztetést.

A bankszektort érintően több fontos változtatást is hozhat ez a hónap. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a bankok között a devizahitelezés korlátozásával kapcsolatban folynak a tárgyalások, ezzel párhuzamosan pedig készül egyfajta etikai önszabályozás is. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) augusztus végére elkészítette a banki magatartási kódex tervezetét, a munkába a jegybank, a szaktárca és a versenyhivatal szakemberei mellett független nemzetközi szakértőket is bevontak. A Magyar Bankszövetség hétfői kibővített elnökségi ülésén - tudta meg a Napi - tulajdonképpen elutasította ezt a javaslatot, de a héten még tartanak egy újabb egyeztetést.

A bankok elsősorban azt nehezményezik, hogy a kódex megalkotói igyekeztek sokat markolni, olyan területek szabályozását is belecsempészték a szövegbe, amelyekről eredetileg nem volt szó. A hitelintézetek ebben a formában csak az ügyfél-tájékoztatásra, végrehajtásra, illetve az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó önkorlátozásokat tartják elfogadhatónak (a PSZÁF a bankok szerint a teljes lakossági hitelezést megreformálta volna).
Az ügyhöz szorosan hozzátartozik, hogy nem a hitelintézetek kezdeményeztek egy ilyen jellegű (ön)szabályozást. A parlament még tavasszal nagy támogatottsággal elfogadta azt a törvényt (Napi, 2009. március 24.), amelynek egyik legfontosabb célja volt, hogy korlátozza a pénzügyi intézmények egyoldalú, az ügyfél számára hátrányos szerződésmódosítását. A jogszabályról azonban a gyakorlatban kiderült, hogy nem működik, a bankok „kreatív” megoldásokkal ki tudnak bújni a kötelezettségek alól.

A jogalkotók nem várták meg a szabályozás augusztus 1-jei életbelépését, még ez előtt megállapodtak a bankokkal, hogy a törvény helyett egy kódexben szabályozzák majd ezt a kérdést, cserében viszont a pénzügyi intézmények vállalják, hogy szeptember 30-ig nem élnek az egyoldalú szerződésmódosítás jogával (kivéve, ha rendkívüli körülmény indokolja).
A kódex létrejöttével Bajnai Gordon miniszterelnök ígérete szerint még az ősszel keretjellegűvé teszik az egyoldalú szerződésmódosításról szóló törvényt: a mostaninál lényegesen egyszerűbb szabályokat állapítana meg és a kódexhez kapcsolva tenné teljessé a szabályozást, amelynek betartását a PSZÁF ellenőrizné és be nem tartását komolyabb szankciókkal sújtaná.
Utóbbi nem is annyira egyszerű, a felügyelet ugyanis nem bírságolhat valamiféle etikai iránymutatás alapján. Ha elfogadják a kódexben leírtakat az intézmények, akkor arra is kötelezettséget vállalnak, hogy annak előírásait beemelik a szerződéses feltételeikbe, ezt azonban érzékelhetően nem akarják a bankok. Nyilvánvalóan az első sikertelen egyeztetés indította a miniszterelnököt arra, hogy az MSZP-frakcióban újfent hangsúlyozza: ha azt tapasztalják, hogy a pénzintézetek nem sorakoznak fel egységesen a gyakorlat mögé, törvényerőre emelik az előírásokat. Kérdés persze, hogy ezt az elméletben jelenleg is létező törvényben foglaltaknál mennyivel jobban tudják megtenni.
A PSZÁF mindenesetre tegnaptól már rendelkezik olyan új „fogakkal”, amelyek elgondolkodtathatják a piaci szereplőket, ugyanis mostantól a fogyasztóvédelmi törvényt is alkalmazhatja a pénzügyi szolgáltatókkal, illetve azok termékeivel kapcsolatban. Így pedig a korábbi nevetségesen alacsony összegekkel szemben akár kétmilliárd forintos bírságot is kiszabhatnak a széles ügyfélkört nagy vagyoni hátrányba sodró pénzügyi intézményi magatartás esetén, illetve feltételhez köthetik vagy be is tilthatják egy-egy pénzügyi konstrukció vagy termék forgalmazását. A PSZÁF szóvivője, Binder István lapunk érdeklődésére nem volt hajlandó elárulni, készülnek-e már valahol „lecsapni”, azt azonban hangsúlyozta: mindenképpen kihasználják majd az új lehetőségeket, mivel bíznak abban, hogy a korábbinál lényegesen magasabb bírságok kiszabása elrettenti a pénzintézeteket az ügyfelek számára hátrányos szerződések kötésétől.
forrás: napi.hu

Bár ma még szokatlan a gondolat, de a bankok bizony több téren tanulhatnának is az alvó oroszlánként igazán csak most ébredező takarékszövetkezetektől - véli Bernáth Tamás, a Scale Consulting ügyvezető partnere. A piacvezető banki tanácsadó cég most elvégzett összeállítása szerint a takarékszövetkezetek előnyt tudtak kovácsolni több, régóta meglévő adottságukból és ezek tudatos kihasználásából: kedvező forráshelyzetüknek köszönhetően versenyhelyzetük a globális pénzszűkével küzdő bankokkal szemben javult, jól használják ki, hogy integráltan - az átfedésekre is ügyelve - képesek kezelni lakossági és kis- és középvállalati ügyfeleiket, és számos területen jelentkeztek a szétszabdalt takarékszövetkezeti szektor integrálását jelző elemekkel. Ennek is köszönhető, hogy bizonyos területeken a pénzpiacból szerzett részesedésük már messze meghaladja a 4.7%-os mérlegfőösszeg szerinti részesedésüket - írja közleményében a Scale Consulting.

Közismert, hogy a takarékszövetkezeti lakossági ügyfelek egyedi szocio-demográfiai tulajdonságaiknak és termékhasználatuknak köszönhetően kitűnnek a más pénzintézetekkel kapcsolatban álló ügyfelek közül, és ezt a tényt a Scale Research legutóbbi Bankindex kutatása is megerősíti.

“A takarékszövetkezetek ügyfelei az átlagos bankhasználóknál (40 éves) idősebbek (47 év), sőt ügyfeleik fele 50 év feletti, míg más bankok ügyfelei között többségben vannak a 18 és 35 év közöttiek. A takarékszövetkezetek jelenlegi ügyfelei között az 50 év felettiek aránya éppen kétszerese a 18 és 35 év közöttiekének, melynek következtében “elöregedő” takarékszövetkezetről kell beszélnünk. Csak az érdekesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy ez az arány az OTP ügyfelei körében éppen fordított.” - ismertetett néhány alapvető érdekességet Nemes Csaba, a Scale Research ügyvezetője.

A szövetkezeti ügyfelek iskolai végzettsége az átlagos bankhasználókétól elmarad, többségben vannak közöttük a 8 általános vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők és kevesebben az érettségizettek és diplomások.

A takarékszövetkezeti ügyfelek aránya az elmúlt másfél évben nem változott, a magyar felnőtt bankhasználó lakosság 16%-a vallja magát takarékszövetkezetesnek. Fő bankként a lakosság egytizede választotta, mely a képzeletbeli dobogó második helyét hozta számára. Ügyfelei az OTP-n kívül (21%) más bankokkal általában nem állnak kapcsolatban, bár ez a tény várhatóan módosul néhány bank intenzív fióknyitási elképzeléseinek, terjeszkedésének következtében. E nagy mértékű lojalitás hátterében minden bizonnyal a pénzintézettel való általános elégedettség áll (4,5). Ügyfelei annyira elégedettek, hogy amennyiben újból választaniuk kellene, választásuk ismét a takarékszövetkezetre esne (4,4) .

“A takarékszövetkezeti ügyfelek termékhasználata is több ponton eltér az átlagos bankhasználókétól. Míg a folyószámla termék igénybevételének aránya hasonlóan magasnak mondható (90%), a számlához kapcsolódó bankkártya használat ritkább (takarékszövetkezeti ügyfél esetében 60%, más bankok ügyfeleinél 84%). A folyószámlahitel az ő esetükben sem a legkedveltebb termék egyike (3-4%), de még mindig kedveltebb, mint a hitelkártya, melynek igénylése iránt az érdeklődés az átlagosnál jóval mérsékeltebb (1-2%-uk rendelkezik csak hitelkártyával). Ami a többi banki terméket illeti, meglepő módon a takarékszövetkezeti ügyfelek termékhasználata összességében szofisztikáltabb, az alap banki termékeken túl inkább igénybe vesznek bankbetétet (19%) és személyi hitel (18%) terméket, mint a versenytárs pénzintézetek ügyfelei (10-11%).” - összegezte Nemes Csaba.

A takarékszövetkezetek egyre tudatosabban kovácsolnak előnyt abból a tényből, hogy sokáig a legtöbb mutató tekintetében elmaradtak banki versenytársaiktól. “Nemcsak ébredezik az alvó oroszlán, hanem szemmel láthatóan tudatos lépéseket is tesz a korábban némileg széttagoltan működő takarékszövetkezeti szektor integrálására” - véli Bernáth Tamás, a Scale Consulting ügyvezető partnere. “A takarékszövetkezetek ismerik és elérik ügyfeleiket, ennek is tulajdonítható, hogy kimutathatóan később kerülnek hiteleik behajtási szakaszba. Az a tény, hogy a szövetkezeti szektorban a késedelmes, illetve újratárgyalt hitelek aránya a hasonló banki állományok másfél-kétszerese, az ügyfelek számára egyértelmű előnyt jelent. A takarékszövetkezetek az élő kapcsolatnak köszönhetően érezhetően könnyebben jutnak hiteles ügyfeleikkel kompromisszumos megoldásra. Ennek értékét mi sem jelzi jobban, minthogy egyes bankok éppen ezt a módszert kezdték tanulmányozni, hiszen nekik is építeniük kell a rosszul fizető adósok kezelésének speciális tapasztalataira.” - összegezte Bernáth Tamás.

A másik érdekes eltérés abból fakad, hogy a takarékszövetkezetek az ügyfeleikhez fűződő szoros kapcsolatnak köszönhetően képesek arra, hogy lakossági és kis- és középvállalati ügyfeleiket egységes szemlélettel, integráltan kezeljék. “A szövetkezetek már régóta felismerték azt, amit a bankok csak most kezdenek belátni: egy kisvállalkozás esetében a vállalkozás pénzügyeit és a tulajdonos - vezető pénzügyeit csakis egységesen érdemes kezelni. Mivel a magyar gyakorlatban számtalan lehetőség nyílik a két terület közötti átjárásra, ezért a jó pénzügyi partner mindkettőn rajta tartja a szemét. És bár nincs pontos statisztika erről, de meggyőződésünk és tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy a 148 integrált takarékszövetkezet esetében a 330.000 KKV ügyfél és a 750.000 lakossági ügyfél között ilyen értelemben jelentős a kapcsolódás, az átfedés.” - mutat rá Bernáth Tamás.

A takarékszövetkezeti szektor tudatos integrálásának is számos jele van az utóbbi időben. Az összeolvadások révén történő méretbővítéssel jelzett szervezeti konszolidáció mellett a működésben, a szolgáltatásokban - gyakran a Takarékbank közreműködésével - tevékenységi integráció is zajlik. A Takarékpont nevű kezdeményezés azt teszi lehetővé, hogy a csatlakozó szövetkezetek megjelenésüket, illetve termékeiket egységesen alakítsák ki, jelentős közös termékfejlesztés zajlik például a bankkártya, a befektetési szolgáltatások és a devizaüzletági termékek területén, reputációs kockázatukat pedig a takarékszövetkezetek közös intézményvédelmi alap létrehozásával csökkentették.

“Végül azt se felejtsük, a mostani pénzügyi válság nem utolsósorában globális pénzszűkét hozott. Ez pedig sokkal inkább sújtja a nemzetközi piacokról táplálkozó bankokat, mint a magyarországi, helyi forrásgyűjtésre építő takarékszövetkezeteket. A takarékszövetkezeteknek most tehát minden esélyük megvan arra, hogy a tudatos építkezés folytatásával minden értelemben a pénzpiacok jelentős szereplőivé váljanak.” - összegezte Bernáth Tamás.