Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Forint, euró és svájci frank ajánlatok

A válság mélyülésével a lakáshitel áradat utolsó hullámai is lecsendesedtek, de vajon mi a helyzet a szabad felhasználású jelzáloghitelek piacán? A Pénzcentrum ezúttal azt vizsgálta, hogy milyen ajánlatok közül válogathat az, aki ingatlannal már rendelkezik, de sürgősen pénzre lenne szüksége. Egy csokorba gyűjtöttük a legkedvezőbb jelzáloghitel ajánlatokat.

A bankok hitelezési politikája jelentősen átalakult az elmúlt egy évben. Míg korábban gyakorlatilag elég volt egy bank által elfogadható ingatlanfedezet és már be is lehetett nyújtani a hitelkérelmet, addig manapság a pénzintézetek már komoly hangsúlyt fektetnek a jövedelemigazolásra is.

Forinthitelek: csak álom az egyszámjegyű THM

A legkedvezőbb forint alapú jelzáloghitel ajánlatot a devizahitelezésből kivonult K&H Bank tette, amely 16,27 %-os THM és 63 913 forintos induló törlesztőrészlet mellett kínál 5 millió forintot 20 évre. Őket követi az AXA és az Allianz Bank. A sort az OTP zárja 20 % feletti teljes hiteldíj-mutatóval és közel 79 ezres havi részlettel.

Megjegyzés: a K&H Bank által megadott törlesztőrészletek legalább 100 ezer forint havi jövedelem átutalás esetén érvényesek.

A 10 milliós ajánlatok tekintetében megegyezik a bankok sorrendje az előzőekkel. Érdekesség, hogy a dobogós AXA Banktól alacsonyabb törlesztőrészletet a Budapest Bank és a Raiffeisen Bank is. A magasabb THM arra utal, hogy ezek a pénzintézetek magasabb egyszeri induló költségeket számolhatnak fel, mint a versenytárs.

Euró alapú jelzáloghitelek: érintetlen maradt a 10 %-os álomhatár

Euró alapon öt hazai pénzintézet tett ajánlatot, ezek közül THM alapján a Raiffeisené bizonyult a legkedvezőbbnek. A második helyen az OTP Bank végzett 10,64 %-os hiteldíj-mutatóval és 48 510 forintos havi részlettel, harmadik lett az AXA Bank.

A 10 milliós ajánlatoknál ebben az esetben is változatlan a sorrend, százezer alatti havi részletet ugyanakkor csak hárman kínálnak. Az AXA ajánlata havi részletben, az Allianz Banké THM tekintetében bizonyult a legborsosabbnak.

Frankhitelek: hárman maradtak talpon

Frankhitelt az AXA, az Allianz és a Budapest Bank kínál, utóbbi pénzintézetnél jelenleg is 98 %-ra tehető ezek aránya az összes igénylésen belül. Mindent egybevetve az AXA frankhitele végzett az élen az abszolút kategóriában, a 8,84 %-os THM-mel egyetlen pénzintézet sem tudta tartani a lépést.

A 10 milliós ajánlatok között is az AXA Bank végzett az élen, őket követi az Allianz és a Budapest Bank. A részletek tekintetében a havi 11,5 ezer forintos eltérés a bankok között mindenképpen megfontolandó.

forrás: portfolio.hu

Ma küldhetik meg a kereskedelmi bankok állásfoglalásukat az MNB által a felelős hitelezéssel kapcsolatban készített önszabályozási kódexről. A bőkkenő az, hogy az önkorlátozásról szóló kódex a GVH szerint kartellgyanús lehet.

A Napi Gazdaság cikke

Az előzetes tervekkel ellentétben nem pénteken, hanem információnk szerint csak ma, egy utolsó egyeztetés után küldik meg a kereskedelmi bankok állásfoglalásukat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) képviselői által elkészített, a felelős hitelezés erősítése és a lakossági devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok mérséklését célzó önszabályozó viselkedési kódex (”code of conduct”) szövegtervezetével kapcsolatban.

A június végi megállapodás szerint az MNB által elkészített tervezet igen komoly szintekben húzná meg a hitelezési kereteket. A bankok abban egyetértenek, hogy a jegybank által elképzeltnél (a forintalapú jelzáloghiteleknél a hitelfedezethez viszonyított arány ne haladja meg a 70, devizahitelek esetén az 50 százalékot) engedékenyebb határokat kell húzni. A forintalapú kölcsönöknél ez a szint a bankok szerint 90-95 százalékig is felkúszhat (megfelelő fedezetek - jövedelem - mellett), míg a devizahitelek esetében maximum 70-80 százalékos szintet tartanának elfogadhatónak.

A bankok értékelése szerint lényegében a további lakossági hitelezés jövőjét veszélyeztetné, ha elfogadnák a jegybank azon javaslatát, amely szerint új hitelek kihelyezésekor csak annak lehetne a jövőben finanszírozást adni, akinél a havi törlesztőrészlet mértéke - a már fennálló hiteltartozásokkal együtt - nem haladná meg az ügyfél igazolt havi nettó jövedelmének 30 százalékát forint- és 15 százalékát devizahitel esetén.

A bankok megtartanák a hitelfedezetnél (ebben nagyjából konszenzus van) 20 százalékkal alacsonyabb különbözeti értéket a forint- és devizahitelek között. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a pénzintézeti szakértők megjegyzik: a forintalapú hitelek esetében ma is minden bank alkalmaz hitelezési korlátot. Véleményük szerint pedig az üzletpolitikai céloktól eltérő szabályokat egységesíteni már csak azért is képtelenség, mert azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytörvénybe ütköző megállapodásként értékelné.

A Napi információja szerint a GVH - amely szintén megkapta az MNB előzetes tervezetét - már jelezte is a jegybanknak, hogy az önkorlátozó megállapodást a verseny korlátozásaként (kartellként) kezelné. E tekintetben szemmel láthatóan nem hatja meg a Gazdasági Versenyhivatalt az a tény, hogy a jegybank és a bankok célja a fórum létrehozásával a felelős hitelezés erősítése volt: a lakosság túlzott eladósodásának megakadályozása, az ország és a lakosság devizakitettségének csökkentése.

Sokak szerint furcsa, hogy miközben az egyoldalú szerződésmódosítások terén a GVH elfogadta, sőt aktív közreműködője a banki önszabályozó kódex létrehozatalának, a fogyasztók (hitelfelvevők) ellehetetlenülését védő szabályozás másik oldalán nem kíván részt venni, sőt szankciókkal fenyegeti egy hasonló önkorlátozó megoldás létrejöttét.

forrás: napi.hu

A legtöbb fizetési nehézséggel küzdő devizahiteles az előtörlesztést választotta a banki lehetőségek közül; az első negyedévben durván húszezer ügyfélszerződés feltételein könnyítettek a bankok a hitelbedőlések megelőzése érdekében, ami összességben valamivel több, mint 100 milliárd forint hitelállományt érintett - ismertette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb felmérését Binder István szóvivő.

A PSZÁF annál a 11 hitelintézetnél vizsgálta a szerződések változtatását, amelyek tavaly megállapodást kötöttek a Pénzügyminisztériummal a szerződések átalakításáról kedvezményes feltételek, a díjak jelentős csökkentése vagy elengedése mellett.

A módosított szerződések 95 százaléka volt svájci frank alapú, és a 100 milliárd forintból több mint 48 milliárd volt a lakáscélú hitel.

A legtöbben az előtörlesztést választották, ami 7700 szerződést és 17 milliárd forint hitelösszeget érintett. A bankok nemcsak az előtörlesztési díj elengedésében, vagy csökkentésében nyújtottak segítséget, de abban is, hogy vagy eltekintettek a bejelentési határidőtől, vagy lényegesen lerövidítették azt. Az egyedi döntések alapján a törlesztőrészlet könnyítését 5751 esetben tették lehetővé a bankok, ami 52,6 milliárd forint hitelösszeget érintett.

A törlesztési idő meghosszabbítását 3.115 szerződésnél hagyták jóvá a hitelintézetek. Átlagosan 7 évvel nőtt a futamidő hossza, az euró alapú hiteleket átlagosan 5 évvel, a svájci frank alapúakat pedig 9 évvel hosszabbították meg az adósok. Akadt olyan bank, ahol a változtatást a törlesztőrészlet jelentős, 10-30 százalékos növekedéséhez kötötték, de volt, ahol ilyen korlát nélkül lehetett élni a lehetőséggel.

Sokan választották, de csak nagyon alacsony összegben a devizahitelek forint alapúvá alakítását, 3.311 esetben és 1,8 milliárd forint értékben. Közülük csak 8 volt lakáshitel, döntő többségük kisebb összegű devizaalapú kölcsön.

Binder István elmondta, hogy a pénzintézetek jelezték: a korábbinál jóval több ügyfél esik késedelembe a havi törlesztőrészlet fizetésénél. Problémának tekintik azt is, hogy szinte kizárólag csak akkor keresnek megoldást az ügyfelek a bankoknál, amikor már csúsztak a fizetéssel, noha ezt megelőzően sokkal több lehetőség közül választhatnának.

A szóvivő felhívta a figyelmet, hogy a bankoknál egyedi megoldások is léteznek a törlesztőrészlet csökkentésére. Példaként említette, hogy van olyan pénzintézet, ahol a folyószámla aktív használata esetén kedvezményt nyújtanak a kezelési költségből.

A jelentős érdeklődés ellenére a panaszok száma alacsony, a PSZÁF legutóbbi ellenőrzési akciójában csak 19 olyan esetet talált, amikor az ügyfél kifogásolta, hogy nem kapott elegendő, vagy megfelelő tájékoztatást és ebből csak 9 esetben utasították el az ügyfél könnyítésre irányuló kérését. Binder István hozzátette: a bankok további lehetőségeken is gondolkodnak, példaként említette az állami garanciavállalás mellett nyújtott áthidaló kölcsön igényelhetőségének kiszélesítését.

forrás: hvg.hu

A Parlament asztalán fekszik az a törvénytervezet, amely az Európai Parlament irányelve alapján újraszabályozná a pénzforgalmi rendszert Magyarországon. Az új szabályozástól azt várják, hogy élénkülni fog a verseny, javul a szolgáltatások minősége, és csökkennek majd a díjak a pénzügyi szektorban. Az EU egyetlen nagy pénzforgalmi egységgé válása a becslések szerint akár a GDP 0.25 százalékára rúgó költségcsökkenést is hozhat. 

A Népszabadság azt írja, a törvényjavaslatot a Pénzügyminisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek, s az uniós szabályoknak megfelelő törvény - amely például a bankszámlák egységes kezelését szabályozza - november elsejével lépne hatályba. Az új törvény életbe lépése azt jelentheti majd, hogy egyszerűbben, sőt olcsóbban vehetnének igénybe szolgáltatásokat, válthatnának bankot és érvényesíthetnék jogaikat az ügyfelek. 

Az ügyfelek tájékoztatására és a szerződések tartalmára is kiemelt figyelmet fordít majd az új törvény. Részletes szabályozás található benne például arról, hogy a tájékoztatásnak egyértelműnek, pontosnak, közérthetőnek kell lennie, az ellopott bankkártya tulajdonosának a bejelentést megelőzően keletkezett kárából 45 ezer forintot kell viselnie, az ezen felüli összeget pedig a szolgáltató megtéríti, ha az ügyfél kellő gondossággal járt el. 

Az lesz azonban az egyik legfontosabb változás, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások kondícióinak módosításáról a hatályba lépés előtt két hónappal tájékoztatnia kell a szolgáltatónak az ügyfelet (hasonlóan a hitel- és lízingkonstrukcióknak az egyoldalú szerződésmódosítások szigorítása során történt szabályozásához a magánszemélyek és mikrovállalkozások esetében). 

Szintén a verseny növekedésének irányába hathat, hogy a határozatlan idejű és az egy événél hosszabb szerződéseket rendes felmondással is meg lehet szüntetni a jövőben egy év után, s a felmondási idő legfeljebb egy hónap lehet. Egy éven belüli megszüntetés esetén a bank pluszköltséget számolhat fel. 

Új konkurenciát kapnak a bankok a pénzforgalmi szolgáltatás (pl. bankszámla vezetés) nyújtásában: a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek (takarék-, ill. hitelszövetkezetek) mellett ezentúl pénzforgalmi intézményekkel is versenyezniük kell ebben a szolgáltatásban. 

A pénzforgalmi intézményeket sokkal egyszerűbb lesz létrehozni, mint egy bankot, már csak az alacsonyabb tőkekövetelmény (37.5 millió, ill. ha csak készpénzátutalással foglalkozik, 6 millió forint jegyzett tőke a bankok 2 milliárdjával szemben). Kérdés, ezzel milyen versenyt támaszthatnak a bankokkal szemben, mindenesetre a takarék- és hitelszövetkezetek eddigi ténykedésükkel az ügyfélhitelek alig ötödét érték csak el. 

Az új törvény az ún. egységes euró fizetési övezet (SEPA) keretrendszerébe illeszkedik bele, melynek lényege, hogy az unió a bankok számára egyetlen pénzforgalmi egységként működne, különbségtétel nélkül az egyes tagállamok között, rajtuk kívül és belül. Mindez az adminisztráció csökkenésével járna együtt, amely a becslések szerint akár a GDP 0.25 százalékának megfelelő költségcsökkenést is eredményezhetne. Az új rendszer a napilap szerint 2013 végén, 2014 elején indulhat el, bár vele kompatibilis utalásokat már több mint egy tucat hitelintézet tud végezni már most is. 

forrás: portfolio.hu

Az előző évi 20.905 milliárdról 2008-ban 8.336 milliárd forintra csökkent az MKB Bankcsoport adózási előtti eredménye - derül ki az MKB hétfőn nyilvánosságra hozott adataiból. A csökkenés fő oka a vártnál magasabb céltartalék-képzés, ugyanis a bank bruttó működési és üzleti eredményére nem lehet panasz: mindkettőben kétszámjegyű növekedést produkált. A magas céltartalék-képzés az MKB-nál is a hitelportfólió romlásából ered, amely elsősorban a hazai alsó- és középvállalatok körében következett be.

Dinamikus bővülés…

Dinamikusan bővültek 2008-ban az MKB Bankcsoport főbb üzleti állományai, ezen belül a bank számos üzletágban megőrizte, illetve növelte piaci részesedését. Ezt tükrözi a bruttó eredmény - a bank és a bankcsoport szintjén egyaránt - 16 százalékos bővülése. Jóllehet a banküzemi költségek növekedési üteme tükrözte a folyamatban lévő hálózatfejlesztések, illetőleg az átfogó, középtávú üzletfejlesztési program beruházási és költségvonzatainak hatását, ennek ellenére az üzleti eredmény infláció feletti ütemben bővült konszolidált szinten és az MKB Banknál is.

…a céltartalékokban is

A kedvezőtlen hazai gazdasági környezetnek leginkább kitett alsó-középvállalati szegmens portfolióminőségének romlása következtében a tervet meghaladó mértékben nőtt a céltartalék-képzés az MKB Banknál. Az értékvesztések és céltartalék-képzés összege a 2007es 24.774 milliárd forintról 43.003 milliárd forintra nőtt.

A gépjárműpiaci helyzetre tekintettel, hasonló hatással szembesült az MKB-Euroleasing csoport, miközben az évet pozitív eredménnyel zárta. Akárcsak az MKB Unionbank, amelynél a jó eredményben a bolgár leánybank jó minőségű portfoliója is szerepet játszott. A romániai MKB Romexterra Bank megképezte a szükséges céltartalékokat problematikus kis- és középvállalati, valamint lakossági ügyfélkörére, illetve hiteltermékeire.

Alkalmazkodási kényszer

A pénzügyi és gazdasági válság kiterjedése és mélyülése azonnali és alapvető alkalmazkodást kívánt meg az MKB Bankcsoporttól, különösen az utolsó negyedév óta. Rövidtávon a biztonságos bankműködés alappilléreinek megerősítése került előtérbe, a tartós alkalmazkodást célzó stratégiai és üzletpolitikai irányok megalapozásával párhuzamosan. Ennek megfelelően 2008 őszétől új üzleti, kockázati, költségoldali és prudenciális intézkedések léptek életbe.

A piaci környezetre tekintettel 2009-ben az MKB Bankcsoport stratégiai alappilléreinek megerősítését helyezi előtérbe. A belső konszolidáció jelenti az üzleti év fókuszát, a stabilitás, a biztonságos működés, a megfelelő likviditás és szilárd tőkeerő előtérbe helyezésével.

Anyabanki segítség

A BayernLB tavaly ősszel 50 millió euró alárendelt tőkejuttatással, ez év elején pedig mintegy 26,5 milliárd forintos tőkeemeléssel járult hozzá az MKB Bank 2009-es stabil működéséhez.

Az Országgyűlés elfogadta a bankokat korlátozó javaslatot. Ezentúl hatvan nappal a változás előtt kell értesíteni az ügyfelet. Csak azokban az esetekben változtathat a bank, ha az meg van nevezve a szerződésben. A bankok nem vezethetnek be egyoldalúan új díjat sem.

Az Országgyűlés 216 igen szavazattal, 151 ellenében fogadta el hétfőn a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely korlátozza a bankok egyoldalú szerződésmódosítását.

A bankoknak nem tetszik

A Bankszövetség már korábban jelezte, hogy nem ért egyet a változtatásokkal, mert szeritünk komoly hibák vannak a törvényben. Szerintük a most módosított törvény a piacgazdaság alkotmányos elvével ellentétesen korlátozná a bankok egyoldalú szerződésmódosítási jogát. Ez akár azt is okozhatja - érvelnek a bankok - hogy megdrágulnak a hitelek, mivel a bank nem tud a jövőben várható változásokra rugalmasan reagálni.

A Gazdasági Versenyhivatal 2008. november végén kezdeményezte a pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségeinek korlátozását, mivel úgy találták, hogy sok esetben szerződéses aszimmetria érvényesül az ügyfelek kárára.

Egyoldalú szerződésmódosítás esetén a pénzügyi szolgáltatók kikötik, hogy módosíthatják a szerződéseket, amennyiben bizonyos feltételek - például a refinanszírozási kamatlábak, pénzpiaci indexek, jegybanki alapkamat - változnak. A GVH szerint ez teljesen racionális, ám meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy amikor a bankok ezt a jogot gyakorolják, teljes kontroll legyen felettük, és az ügyfeleknek adott esetben lehetőségük legyen szolgáltatót váltani. Ez a kontroll azonban a versenyhivatal szerint nem minden esetben működik megfelelően.

Gyengíti például a hitelintézeti törvény által jelenleg előírt mindössze 15 napos értesítési határidő, amelyen belül a banknak tájékoztatnia kell ügyfelét az annak számára kedvezőtlen szerződésmódosításról. A GVH szerint ez túl rövid “reakcióidőt” hagy az ügyfeleknek.

Túl drága a váltás

További anomáliát jelent a magas költség, amely az ügyfelet terheli, ha pénzügyi szolgáltatót vált. Ez a GVH számításai szerint jelzáloghitelek esetében a hitel értékének legalább 4 százaléka, személyi kölcsönök esetében pedig csupán a kilépési költség is a hitel értékének 4-10 százalékára rúghat. A magas kilépési díjak azt eredményezhetik, hogy a pénzintézet képes árdiszkriminációt alkalmazni leszerződött ügyfeleivel szemben - érvelt a GVH.

Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke decemberben elismerte, hogy vannak olyan szerződéses feltételek, amelyek jobban védik a bankot, mint a fogyasztót. Hozzátette azonban, hogy vannak olyan klauzulák is, amelyek a fogyasztók érdekeit óvják. Úgy vélekedett, hogy a GVH figyelmen kívül hagyja, hogy a bankok nem saját pénzüket kockáztatják, hanem a betétesek pénzét helyezik ki, s az egyoldalú szerződésmódosítással az ő érdekeiket is védik.

A kormány a törvényjavaslatot 2008 decemberében nyújtotta be a parlamentnek. Az ügy akkor került a belpolitika homlokterébe, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2009. február 2-án egy nyilatkozatában kijelentette, hogy a magyarországi bankok túl széles körben élnek az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségével, ezért a szabályozást szigorítani kell ezen a téren. “A bankok ugyanis ebből a szempontból túl erősek, az ügyfelek pedig túl gyengék” - hangsúlyozta.

Február 10-én a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa, Osváth Piroska úgy nyilatkozott, hogy a szervezet egyetért a GVH ajánlatainak egy részével, az egyoldalú szerződésmódosítást illetően azonban attól tart, hogy ha túlságosan rugalmatlan szabályozás születik, megemelkednek az induló hitelköltségek. Megalapozatlannak tartotta azt az állítást, hogy a fogyasztóknak nincs lehetőségük felülvizsgálni döntésüket, s szerinte a hitelváltás díja csupán töredéke a GVH által számított 4-10 százaléknak.

A benyújtott törvénymódosítás 60 napra növelné a jelenleg 15 napos értesítési határidőt, valamint kikötné, hogy a pénzintézetnek a változtatás hatálybalépése előtt legalább 40 nappal a hirdetmény mellett közvetlen módon is értesítenie kell ügyfelét. Az ügyfél eztán a szerződésmódosítás hatályba lépéséig ingyenesen felmondhatja a szerződést. A módosításra a banknak csak az eredeti szerződésben egyértelműen megnevezett esetekben van lehetősége, és ennek bizonyítása vitás esetben a bankot terheli. Végül a törvényjavaslat kiköti, hogy a szerződés nem módosítható egyoldalúan új díj bevezetésével.

forrás: index.hu

A tavaly októberben kinevezett állami hitelközvetítőt hetente 400-450 olyan vállalkozó keresi meg Franciaországban, akinek bankja különböző okokra hivatkozva leállította a hitelfolyósítást. René Ricol közbelépésének köszönhetően eddig közel kétezer veszélybe került francia céget sikerült megmenteni.

Pascal Claverie egy védőhálókat gyártó cég tulajdonosa. A Le Point című hetilapnak elmondta, hogy egy évvel ezelőtt kötött hitelmegállapodást bankjával, de a hitelt, annak életbe lépésekor, a bank egyszerűen nem utalt át. A hetven főt foglalkoztató vállalkozó beperelte a bankot, amely végül az eredetileg kialkudottnál nagyobb kamat ellenében hajlandó volt a teljes hitel folyósítására.

A pénzügyi válság kitörését követően azonban egy újabb probléma is jelentkezett. Claverie ügyfeleinek helyzete romlani kezdett, ezért a vállalkozó kénytelen volt hitelbiztosítást kötni arra az esetre, ha a megrendelői nem, vagy csak késedelemmel tudnak fizetni. A károk fedezésére szolgáló biztosításra a bank drasztikus feltételeket szabott: 10-30 százalékkal magasabb tarifát kért a szokásosnál. A vállalkozónak egyetlen választása maradt: tekintet nélkül a megrendelésekre inkább maga csökkentette a termelését, melynek eredményeként 20 százalékkal kevesebb a forgalma és alkalmazottainak húsz százalékát el kellett küldenie.

A hitelközvetítő azt ígéri: az ilyen esetek elkerülésére megpróbálja elérni, hogy a hitelbiztosításokra a bankok a válság előtti garanciákat tartsák meg. A teljesíthetetlen feltételekkel szemben pedig azt tanácsolja a vállalkozóknak, hogy használják ki a bankok közti konkurálási lehetőségeket.

Ez utóbbi megoldást választotta Olivier Fély-Biolet is, aki két éve hozta létre személyzeti ügyekkel foglalkozó tanácsadó cégét. A vállalkozókat támogató állami intézmény, az Oseo által hetven százalékig garantált bankja a válság kitörését követően azonban nem egyszerűen nem járult hozzá további hitel folyósításhoz a tanácsadó cégnek, hanem bankszámlájának havi hitelkeretét is lecsökkentette. A vállalkozó egyszerűen egy másik bankhoz fordult, amely viszont készségesen átutalta a szükséges kölcsönt.

Egy az interneten közzétett panaszlevél szerint a vállalkozók legfőbb gondja az, hogy a szóban történő hitelkérelmekre a bankok munkatársai csak félig-meddig adnak választ, a kölcsön írásos engedélyezésére pedig semmilyen időkeret nem kötelezi a bankokat, s azok a már aláírt szerződést követően is gyakran megtagadják a kölcsön utalását. Így a legtöbb vállalkozó egyszerűen csak valamilyen válaszra várakozik, miközben a bankok sokszor megfélemlített munkatársai maguk se ismerik feletteseiknek az álláspontját egy adott kérés esetében.

A hitelfolyósítások ellenőrzésére létrehozott hivatal feladata megyéről megyére ellenőrizni, hogy a bankok miként és tényleg folyósítanak-e kölcsönt a vállalatoknak abból a 10,5 milliárd eurós hitelkeretből, amelyet a kormány bocsátott a bankok számára a francia gazdaság működtetésére.

A hitelközvetítő tevékenységét értékelő első statisztikák szerint a panaszok 64 százaléka 50 ezer eurónál kisebb hitelek elutasítása vagy befagyasztása miatt érkezik, a francia cégek 72 százaléka ugyanis évi 150 ezer eurós forgalmat bonyolító kisvállalkozás. A közvetítőt megkereső vállalkozók 21 százalékának 50 és 100 ezer euró közti hitelekkel volt gondja, míg 7 százalékuknál legalább félmillió eurós kölcsönt utasított el a bank.

Február végéig több, mint 6 ezer vállalkozó fordult segítségért a hitelközvetítőhöz, akinek közbelépése átlagosan 66 százalékban sikeres, és 45 ezer munkahely megmentéséhez járult hozzá. A közvetítő szerint az esetek hetven százalékában a problémát a cégek számlájának havi hitelkeret-csökkentése okozza, illetve az, hogy jóval több rövid távú hitelre lenne szükség Franciaországban.

A kis- és középvállalkozások egy jelentős része addig is a beruházások befagyasztásával, kifizetetlen számlákkal vagy olcsóbb beszállítókkal próbálja átvészelni a válságot.

forrás: hvg.hu

Ausztria és az ország bankjainak hitelképessége minden kétség fölött áll - jelentette ki pénteki közleményében Ewald Nowotny, az osztrák jegybank kormányzója annak kapcsán, hogy az osztrák államkötvények és CDS-ek felára az utóbbi hónapban rekord magasságba kúszott egy hitelminősítői elemzés megjelenését követően.

Az osztrák bankok kitettségének háromnegyede EU-s országok felé áll fenn, ezért nincs annak kockázata, hogy a jelenlegi állami intézkedések ne működnének - mondta Novotny, aki nem először hangsúlyozta az EU-n kívül és belül lévő országok közötti különbségtétel fontosságát.

Ausztria államadóssága a GDP 60 százalékára rúg, amely megfelel az európai átlagnak és az olasz és a német adósság szintje alatt van - hívta fel a figyelmet Nowotny.

forrás: portfolio.hu

A magyar nagybankok közül eddig öt, a hazai OTP, a K&H, a Raiffeisen, az Erste és a CIB tette közzé tavalyi eredményeit. Az adatokból látható, hogy a bankok profittermelő képessége továbbra sem olvadt el, bár a tavalyi év utolsó negyedévének válságjelenségei hatására - az Erste kivételével - a 2007-es év eredményesebb volt számukra, mint 2008.

Az öt bank adózás utáni eredménye átlagosan 10%-kal marad el 2007-es értéküktől, ám az adat mögött eltérő mozgások tapasztalhatók: a legjobban az Erste, a legrosszabbul pedig a Raiffeisen teljesített a nemzetközi szabványok (IFRS) szerint számított profitját tekintve. Előbbi csaknem harmadával növelni tudta a tulajdonosi érték szempontjából fontos eredményét, utóbbinak viszont közel a felére olvadt a profitja. A többi bank e két érték között helyezkedik el, az eddig jelentést tevő nagybankok közül a CIB nézett szembe a legkisebb visszaeséssel, ám az OTP magyarországi tevékenysége sem marad el sokkal tőle, hiszen adózás utáni eredménye 141-ről 132 milliárdra, mintegy 6.4%-kal olvadt. A hazai OTP profitja ezzel továbbra is körülbelül egy nagyságrenddel nagyobb, mint kisebb társaié, miközben a társaság külföldi kockázatai miatt goodwill leírásokról is döntött.

A részleteket tekintve nem mindegyik banknál állnak rendelkezésre adatok, az azonban elmondható, hogy a bankok nettó kamatbevételének alakulására nem hatott még számottevő mértékben a válság. A hitelezés visszaszorulása 2008 legutolsó hónapjaiban kezdődött csak el, míg a nem fizető hitelek arányának növekedése inkább az idei évre várható.

A sajáttőke-arányos nyereséget tekintve szintén az Erste áll a legjobban, ami viszont a költségek bevételekhez viszonyított arányát illeti, az OTP megelőzi az osztrák tulajdonú bankot.

A PSZÁF a múlt hónapban tette közzé a magyar bankrendszer előzetes, összesített adatait, amelyből szintén az derül ki, hogy az utolsó negyedév már nem a legjobb környezetet nyújtotta a magyar bankok számára, bár 2008 még eredményes év volt. Eszerint 87 milliárd forintos veszteséggel zárták 2008 utolsó negyedévét a magyar bankok, s ezzel 261 milliárd forintos eredményt értek el 2008-ban. Ha nem csupán a bankokat nézzük, hanem a teljes hitelintézeti szektort vizsgáljuk, az ágazat az első kilenc hónapban elért 381 milliárd forintos adózott nyeresége után a negyedik negyedévben 78 milliárd forintos veszteségbe fordult. A bankok közül egyedül a szakosított hitelintézetek voltak képesek nyereségesen működni az utolsó negyedévben.

forrás: portfolio.hu