Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

A Magyarország számára nemzetgazdasági kockázatokat rejtő devizahitel-probléma miatt nem meglepő, hogy folyamatosan érkeznek hozzánk a svájci jegybank bejelentésére adott elemzői reakciók. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy alapvetően kedvező hír Magyarország számára az árfolyamküszöb felállítása, hiszen rövid távon némiképp könnyíti a devizahitelesek terheit és mérsékelheti az országkockázatokat, hosszabb távon azonban óvatosságra intenek a közgazdászok. A svájci jegybank ugyanis óriási harcra kell készüljön abban az esetben, ha ismét felerősödik a kockázatkerülés és a fejvesztve menekülő befektetők újra a biztonságos menedékként szolgáló frank felé fordulnak.

Kedd reggel óriási horderejű intézkedésről döntött a svájci jegybank: ezentúl nem engedi, hogy az 1,20-as árfolyamszint alá süllyedjen a frank euróval szembeni árfolyama. A bejelentésre példátlan piaci reakciók bontakoztak ki: az alpesi deviza közel 30 forintos zuhanást is mutatott napon belül.

Morgan Stanley: nem csodaszer

A svájci jegybank árfolyamküszöbről szóló bejelentése fellélegzést hozhat a kelet-európai gazdaságoknak. Az eredeti (hitelfelvételkor tapasztalt) frankárfolyam azonban még nagyon messze van - írja keddi kommentárjában Pasquale Diana, a Morgan Stanley közgazdásza, aki szerint a mostani “könnyítést” a törlesztőrészletek 50%-os emelkedésének fényében kell nézni.

BNP Paribas: kedvező hír, de nem árt az óvatosság

A BNP Paribas londoni stratégái szerint a svájci jegybank árfolyamküszöb felállításáról szóló közleménye mindenképpen kedvező hír Magyarország és Lengyelország számára, miután némi segítséget nyújt a drága frankhitelek törlesztését nyögő devizaadósok számára.

A szakértők arra számítanak, hogy a kedvező hír a magyar csődkockázati felár (5 éves CDS-felár) csökkenéséhez is hozzájárulhat. Emlékeztetnek arra, hogy a svájci hír a forint euróval szembeni erejét is növelni tudta.

Az elemzők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy indokolt az óvatosság, hiszen egyelőre még nem látni, hogy a sikeres lesz-e és tartós hatással jár-e majd a jegybank törekvése. A kockázatkerülés felerősödése ugyanis újra könnyedén a frank felé terelheti a menedéket kereső befektetőket - vélekednek.

Nomura: még kivár a magyar jegybank

A svájci jegybank keddi agresszív lépését követően felmerül a kérdés: ezek után vágja-e a kamatot a Magyar Nemzeti Bank? - teszi fel a kérdést Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője. A szakértő továbbra is azt a választ adja, hogy még nem fogja csökkenteni az alapkamatot a magyar jegybank.

Az MNB korábban már világosan szétválasztotta a kockázati prémiumok által vezérelt árfolyammozgást a gazdasági növekedésből fakadó árfolyammozgástól - emlékeztet Montalto, aki hozzátette: a svájci jegybank lépése csak kissé könnyíti az elkeserítő helyzetben lévő devizahitelesek életét. A gyenge gazdasági növekedési számok miatt a pénzügyi stabilitási kockázatok továbbra is jelen vannak - mutat rá a londoni elemző.

Amennyiben a frank euróval szembeni árfolyama az 1,20-as szintnél ragad, a 190 forintos frankárfolyamhoz 228 forintos euróárfolyamra lenne szükség. Valóban megtörténhet ez? - teszi fel a kérdést Montalto, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a frank euróval szembeni árfolyama nem fog túl messzire gyengülni a most küszöbként felállított 1,20-as szinttől. A frank biztonságos menedékszerepe ugyanis fundamentálisan még mindig indokolt és a svájci jegybank most bejelentett lépése csak semlegesítette ezt - teszi hozzá az elemző.

Peter Attard Montalto szerint miután a magyar csődkockázati mutató 300 bázispont felett tartózkodik, és az euró forinttal szembeni árfolyama 265 felett áll, nem valószínű, hogy a magyar jegybank kamatcsökkentésbe kezdene. Szinten tarthatja még sokáig a kamatokat az MNB, miután a “nem ártok” politikába kényszerül - fűzi hozzá.

MKB Bank: hiteles svájci lépés

A lépést a frank elmúlt napokban kiújult erősödése válthatta ki, ami annak ellenére következett be, hogy a jegybank korábban figyelmeztetett, a frank durván túlértékelt, és ez komoly kockázatokat hordoz a svájci gazdaságra nézve - kezdi kommentárját Kondrát Zsolt, az MKB Bank budapesti vezető elemzője.

Ahogy a gazdasági adatok romlani kezdtek, és az erős frank kikezdte a vállalati profitokat, egyre nőtt a politikai nyomás az SNB-n, hogy avatkozzon be. A korábbi szóbeli intervenció hatása kezdett szétfoszlani, így az SNB lépése elkerülhetetlennek látszott, de mi csak az 1,10-es szint alatt számítottunk rá - fogalmaz a közgazdász, aki szerint a svájci jegybank meglepetést okozott az 1,20-as szinttel, miután a korábbi pletykák 1,12-1,15-ös szintről szóltak.

Az MKB elemzői rövid távon “a korábbinál nagyságrenddel alacsonyabb volatilitást várnak az euró/frank árfolyam esetében, mivel a spekulatív pozíciókat valószínűleg zárták a befektetők”. Hozzáteszi: a kamatkülönbözet erőteljesen a frank ellen szól és ez azt is jelenti, hogy az euró/frank árfolyam túllőhet az 1,20-as szinten, bár ezen a ponton 1,25 feletti szinteket nem vár az elemző.

“Hosszabb távra előretekintve nyitva maradt egy fontos kérdés, hogy a minimum árfolyam egyoldalú vállalás, vagy az EKB (esetleg más jegybank) is mögötte áll. Az EKB kiadott közleménye alapján az SNB egyoldalú lépést tett. Ez azt jelenti, hogy a későbbiekben (pl. ha az eurozóna szuverén adósságválsága elmérgesedik) újra megjelenhet a piaci nyomás a svájci frankon, ami az 1,20-as szinten végrehajtott hatalmas devizapiaci intervenciók formájában jelenne meg. Ez óriási devizatartalék felépüléséhez vezetne, amelyen komoly mértékű veszteségek keletkezhetnek. Ugyanakkor mi úgy látjuk, hogy 1 éves időhorizonton ezek a veszteségek eltörpülnének a paritásközeli euró/frank árfolyam svájci gazdaságra gyakorolt negatív hatásai mellett, így a minimumárfolyamot hitelesnek tartjuk, ami hatásos támaszt ad az euró/frank árfolyamnak” - hangsúlyozza a bank vezető elemzője.

Harcra fel!

Az augusztusban elterjedt, svájci árfolyamrögzítésről, illetve árfolyamküszöbről szóló piaci pletykák pár hétig sikeresnek bizonyultak. Szakértők azonban már akkor arra figyelmeztettek, hogy a piaci szereplők “megtámadhatják” a felállított árfolyamküszöböt. A spekulánsok ugyanis szeretik, ha a döntéshozók egy olyan vonalat húznak meg, aminek a megvédése sokba kerül.

Az biztos, hogy amennyiben újra romlani fog a hangulat (például az európai adósságválság miatt), akkor a svájci jegybank kemény csatára kell készüljön.

Mi lesz a forinttal?

A frank árfolyamának mozgása mellett a forint ereje sem mellékes a magyarországi devizahitelesek számára. Ezzel kapcsolatban rövid távon érdemes kiemelni a miniszterelnök mai bejelentését, illetve a kormány következő napokban várható intézkedéseit (amelyek a költségvetést érintik).

Karsai Péter, a Commerzbank treasury sales munkatársa szerint Orbán Viktor bejelentésének akkor lehet érdemi forinterősítő hatása, ha:

- olyan elemeket tartalmaz a közzététel, ami meggyőzi a piaci szereplőket, az adósságráta és az államháztartási deficit csökkenéséről, illetve

- a bejelentés nem túl rossz hangulatban következik be

forrás: portfolio.hu online gazdasági újság

További monetáris lazítás nemcsak hogy esélyes, de biztos, és akár nagyobb lépésekben is bekövetkezhet, mint az eddigi 50 bázispontos ugrások - írja napi piaci kommentárjában Márvány Zsolt, a Commerzbank treasury sales vezetője, aki megemlíti, hogy örvendezhetünk együtt, miután a 176-os szint alá süllyedt a svájci frak árfolyama.

EUR/HUF (264,00 - 266,00): Az ötven bázispont nem szólt nagyot. Az azonban igen, hogy 75 és 100 bázispontos szavazat is volt a tegnapi kamatdöntés kapcsán. További monetáris lazítás tehát nemcsak hogy esélyes, de biztos, és akár nagyobb lépésekben is bekövetkezhet, mint az eddigi 50 bázispontos ugrások. A nemzetközi jó hangulat és ezek a szép magyar kilátások együttesen lehet, hogy beindítják a régi konvergencia verklit, melyben külföldi befektetőként, relatív gyenge forint és magas magyar állampapír hozamszint mellett érdemes “beszállni”, hiszen ha elegen beugranak, akkor a forint erősödése és a hozamok csökkenése öngerjesztővé válhat. Na persze ehhez előbb át kell törnünk az éves “alját”, a 263 környékét, de ahogy a 267 megadta magát néhány próba után, úgy a 263 is megadhatja - idővel. A tegnap is említett Nagy Nemzetközi Rossz megtörténtének hiányában az optimista hangulat egyelőre önfenntartónak látszik. Csak zárójelben jegyezzük meg, mert tényleg nem szeretnénk ünneprontók lenni, hogy a további dollárgyengülés nem igazán tesz jót az európai exportnak, és mivel a magyar export zöme európai célpontokba irányul, a kettőnek a jövőben lehet majd némi köze egymáshoz. A magyar belföldi fogyasztás-fellendülés pedig a mai béradatok (0,6% év/év alapú bruttó bérnövekedés - a reálbérbe belegondolni már nem is merünk) láttán egyelőre nem várható de ehhh, ki foglalkozik itt most makrogazdasági összefüggésekkel meg jövőbeni növekedési kilátásokkal? Elég legyen annyi, hogy jó a hangulat. Csökken a kamat.

EUR/USD (1,4950 - 1,4990): Vajon az 1,50-ről visszapattan az árfolyam? Vagy tovább száguld az 1,5225-ös következő megállóig? A jó hangulat egyelőre nem tesz jót a dollárnak, és technikai elemző kollégáink a következő hetek/hónapok viszonylatában akár 1,5245-ös szintig tartó elmozdulást is elképzelhetőnek tartanak.

CHF/HUF (174,00 - 176,00): Tovább erősödő forint és nagyjából szinten maradó frank, vagyis 175 alá csusszanó frank-forint reláció a mai reggel termése. Örvendezzünk együtt a hangulat nemzetközi javulásának, halleluja.

forrás: portfolio.hu

A svájci jegybank a második negyedévben több, mint felével 32 milliárd euróra növelte eurótartalékait az első negyedév 20,3 milliárdjához képest, míg a 13,2 milliárd dolláros első negyedévi tartalékát 19,9 milliárdra bővítette - írja a Bloomberg. Az intervenciós tartalékbővítés célja a svájci frank erősítése volt.

forrás: napi.hu

Biztató jelek mutatkoznak a piacokon: forinterősödés és hozamcsökkenés volt tapasztalható a múlt héten. Az ok a nemzetközi hangulat javulása, amiben jókora szerep jutott egy rendkívüli ECB-intézkedésnek.

 Szerdán meglepő “segélyt” nyújtott az eurózóna bankjainak az Európai Központi Bank (ECB), nevezetesen nagy összegű, 1 százalék kamatozású hitelt egyéves futamidőre. Ennek célja a likviditás javítása, a hitelezési tevékenység ösztönzése volt. Bár a közvetlen hatás értelemszerűen csak az eurózónában kell hogy jelentkezzen, a szoros gazdasági kapcsolódás okán igen jót tett az intézkedés az eurózónán kívüli uniós tagállamoknak, így Magyarországnak is, sőt a feltörekvő piacoknak általában is.

A kedvező hatások elsősorban a devizaárfolyamokon és az állampapírhozamokon látszanak, mindkét területen olyan folyamatok játszódtak le, amelyek a forgalom élénkülését és az árfolyamok javulását eredményezték. Az ECB művelete - azáltal, hogy olcsó forrást teremt - jó lehetőséget ad a kamatok csökkentésére is.

A lengyelek kamatot vágtak a múlt héten, a csehek - a várakozásokkal ellentétben - nem, azonban az ottani 1,5 százalékos kamat aligha nevezhető magasnak, pláne a magyar 9,5 százalékhoz képest… A lengyel kamat is csupán két százalékponttal magasabb a csehnél. Érdekességként megemlíthető, hogy a hagyományosan rekordszintű török kamat is a magyar alá került egy ottani kamatcsökkentés következtében.

Felmerül a kérdés, meddig marad ilyen magas szinten a hazai kamat. Miután a júniusi lehetőséget már kihagyta a jegybank a vágásra, legközelebb július végén lehet erre némi esély, hiszen normál rend szerint ekkor ül össze legközelebb kamatdöntés tárgyában a monetáris tanács. Az ügy izgalmas kérdése mindig - akár bevallják, akár nem - a forint árfolyama, hiszen egy amúgy sem igazán erős valutánál fokozottabb egy kamatvágás árfolyamkockázata.

Persze ha a kedvező hangulat addig kitart, és a forint netán még ennek következtében jelentősen erősödne is, nem kizárt, hogy versenybe szállunk a törökökkel és ezért a jegybank hozzányúl a hosszú idő óta nem bolygatott alapkamathoz. Annál is inkább, mert az eurókamatok csökkenésével változatlan hazai kamat mellett a kamatkülönbözet nő, aminek elvben a júliusi kamatdöntésig vonzania kellene a külföldi pénzeket, ami a forintot jelentősen erősíthetné. Csak az a fránya, igen magas szintű országkockázat ne lenne…

A mostani folyamatok - még ha fő okai leginkább a nemzetközi hangulatnak az ECB-döntéssel alaposan megtámogatott javulásában keresendők is - mindenképpen bizakodásra adhatnak okot. A forint is erősödő tendenciát mutatott, csütörtök estére már 275 forint közelébe került az euró árfolyama. Szintén támogatta az erősödést a svájci jegybank nagyarányú intervenciója a frank gyengítése érdekében, aminek következtében a frankot nézve jóval nagyobb a forint erősödése. (Ez elsősorban a nagyszámú, frankhitellel bíró honfitársunkat érinti kedvezően.)

Az állampapírpiacon is optimizmus lett úrrá, csütörtökön tíz százalékpont körüli hozamcsökkenés volt tapasztalható. Megélénkült az aukciós kedv is, az egyéves papírból csütörtökön akkora túlkereslet volt, hogy a kibocsátó emelni tudta a mennyiséget és még így is tűrhetőnek mondható, 9,47 százalékos átlaghozam mellett adott túl a papírokon.

Némi bizonytalanság azonban tapasztalható volt, hiszen a maximális hozam hét ponttal lett magasabb az átlagnál. Ez arra is utal, hogy hiába volt nagy mennyiségű ajánlat, a potenciális vevők nagy része csak irreálisnak nevezhető hozamszint mellett lett volna hajlandó a vásárlásra. Az így gondolkodó ajánlatbenyújtók gyakran csinálnak jó fogásokat, de leginkább pesszimista hangulatban.

Amikor ugyanis a “rendes” árat ajánlók kapkodnak a papírok után, az árral taktikázók hoppon (papír nélkül) maradnak. A három hónapos diszkontkincstárjegyek még a kedvező hírek megérkezése előtt tartott aukciója a papírformát hozta, 9,38 százalékos átlaggal. Örvendetes, hogy már az éven belüli papírok hozama is a jegybanki alapkamat szintje alatt van, még ha nem is sokkal.

forrás: napi.hu

Brutálisan belenyúlt az SNB a frank árfolyamába, ezzel jó öt forinttal gyengébb lett a helvét deviza a HUF-hoz képest, a CHF hitelesek nagy örömére - írja napi piaci kommentárjában Karsai Péter, a Commerzbank treasury sales munkatársa.

“Több ok is felsorakoztatható a tegnapi erősödés mögé: egyfelől az ECB 442 milliárd eurós banksegítő akciója, miszerint az eurozóna bankjai kedvező feltételekkel juthatnak akár 1 éves futamidejű kölcsönhöz, másfelől pedig egyre nő a kamatkülönbözet régiós szinten forint javára. Tegnap a lengyelek vágtak kamatot, ma pedig a csehek is várhatóan ugyanezt teszik. Mindkét országban történelmi melypontot jelent / jelenthet a lengyel 3,5, illetve a cseh 1,25 százalék, így optimista devizapiaci hangulatban érvényesül a carry-trade hatás.

A FED nyíltpiaci bizottsága változatlanul hagyta az irányadó kamatszintet, továbbá nem módosított a “quantitative easing” néven emlegetett kötvényvásárlásokra fordítandó összeg nagyságán sem. Tehát minden maradt, ahogy eddig, indoklásként a gazdasági visszaesés lassulását jelölték meg, az amerikai gazdaság jövőjéről pedig kissé optimista képet festett. A recesszióból való kilábalást már belátható időn belül látják a tagok, a deflációs félelem enyhül, de még korainak tartják a kamatemelésről beszélni, sőt nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy 2010-ben a jelen helyzet alapján lenne mozgástér a szigorításra. A dollárgyengítő kommunikáció elmaradt, így az enyhén pozitív nyilatkozat hatására 1,39-ig erősödött a dollár, ma reggel 1,3950 körül adják-veszik az EUR/USD-t. A dollár erősödésének másik magyarázata az SNB intervenciója lehet, ugyanis gyanúsan egy időpontban kezdett gyengülni a frank és erősödni a dollár.

Brutálisan belenyúlt az SNB a frank árfolyamába, nem sokkal dél után 1.5013-ról 1.5380-ra gyengült a beavatkozások nyomán az EUR/CHF szintje, ezzel jó öt forinttal gyengébb lett a helvét deviza a HUF-hoz képest, a CHF hitelesek nagy örömére.”

forrás: portfolio.hu

Van svájci frank forrás a piacon, az AXA Bank fióktelepi státusza miatt jut hozzá - mondta Füzes Sándor a Portfolio.hu-nak. Az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének vezérigazgatója szerint olyan garanciákat (kamat és FX cap) szeretnének beépíteni a termékekbe, amelyek felülről limitálják a kamatváltozási hatásokat és az árfolyamváltozásokat. 

A svájci frankban hitelt felvevők közel 70%-a 150 és 165 forintos frankárfolyam között vette fel hitelét, az ő törlesztő részleteik csak a forintárfolyam gyengülése miatt nagyjából 20-35%-kal emelkedtek az elmúlt néhány hónapban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank e héten közreadott, “Jelentés a pénzügyi stabilitásról” című kiadványából. Az MNB szakértői azt jósolják, a törlesztő részletek megemelkedéséből fakadó nemfizetési arány romlása idén sem lesz drasztikus a lakáshitelesek magas fizetési hajlandóságának köszönhetően.

Romló hitelportfóliók

Csak szerény mértékben romlott 2008 végéig a bankok lakossági hitelportfóliójának minősége. A 90 napnál régebben lejárt hitelek aránya ugyan nőtt, és további romlást valószínűsít a 30-90 napos késedelemben lévő hitelek szintén emelkedő aránya is, a romlásra egyelőre elégséges fedezetet jelent a bankok számára a hiteleken érvényesített kockázati felár.

Kockázatok a devizahitelezésben

A pénzügyi stabilitási kockázatokat elsősorban az növeli, hogy a devizahitelezés elszaladt az elmúlt években. Ennek három fő oka volt: a forint- és a devizakamatok közötti számottevő különbség, a stabil forintárfolyam és a bankok oldaláról jelentkező hitelkínálati nyomás. A háztartások devizahiteleinek aránya emiatt ma már meghaladja a 70 százalékot a teljes lakossági hitelállományon belül. Az újonnan jelentkező kockázatok a törlesztő részletek megemelkedésében keresendők, ennek két fő oka pedig a tartósan gyenge forint és a bankok finanszírozási költségnövekményének áthárítása az ügyfelekre. Mindez növeli a nemfizetés kockázatát.

Az általános likviditáshiány és a kockázati étvágy csökkenése mellett a kamatkülönbözetből fakadó “carry trade” ügyletek deviza-árfolyamgyengítő hatása megszűnt, így a svájci frank vagy a japán jen megerősödött. Ehhez jön hozzá a feltörekvő országok országkockázati felárainak elmúlt hónapokban tapasztalt megemelkedése. A fentiek miatt a magyar hitelfelvevők is emelkedő kamatterhekkel és törlesztő részletekkel szembesülnek.

Visszaszoruló devizahitelezés

A devizahitel-felvétel dinamikája az elmúlt hónapokban jelentősen megváltozott, s ebben a külföldi források és a devizaswap piacon keresztül történő devizafinanszírozási feltételek romlása a ludas. A devizahitelek felvétele jelentősen csökkent (ezen belül is a frankhiteleket egyre inkább az euróhitelek szorítják ki), a forinthitelezés viszont kevésbé esett vissza.

Mi várható?

A magyar gazdaságot mérséklődő GDP, csökkenő reáljövedelmek és növekvő munkanélküliség fogja jellemezni 2009-ben. Az MNB elemzői felhívják a figyelmet, hogy ebben a helyzetben romlani fog a bankrendszer jövedelmezősége és tőkepozíciója. Az elszenvedett veszteség azonban nem lehet olyan drasztikus annak köszönhetően, hogy a jelzáloghitelek törlesztésében a lakossági fizetési hajlandósága magas. Ennek oka, hogy a bérlakás-piac fejletlen, viszont szinte kizárólagos a saját tulajdon aránya, amelynek elvesztésétől tartanak az ügyfelek. A nem-teljesítési arány leszorítását szolgálhatja a futamidő meghosszabbítása is (erre van mozgástér, hiszen nemzetközi viszonylatban rövid a jelzálog-hitelek futamideje), s a bankok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a problémás hitelek kezelésére.

forrás: portfolio.hu

Az anyabankok szintjén általánosan jelentkező forrásszűkösség, valamint a partnerkockázati prémium piaci beárazódása és a magyar országkockázat megugrása összességében bőven ellensúlyozta a svájci jegybank kamatvágási kampányának hatását - írja Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai tanácsadója arról, vajon miért nem követik a frank alapú hitelek kamatai a svájci kamatcsökkentést. Az elemzést az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.

Drasztikus svájci monetáris lazítás

A svájci 3 hónapos LIBOR irányadó pénzügyi referenciaértéknek tekinthető, ami megmutatja, hogy a svájci forrásköltségek hogyan változnak. A svájci jegybank 2008 október 8. óta 250 bázisponttal, drasztikusan 0.25%-ra csökkentette az irányadó rátáját (100 bázispont egyenlő 1 százalékponttal). A 3 hónapos CHF Libor célsáv értéke így ennek megfelelően 0.00-0.75%-ra esett (a 0.25%-os ráta ennek a sávnak a célértéke). A 3 hónapos CHF Libor, ami alapvetően leköveti és igazodik a jegybank célértékéhez az október eleji 3,1%-os csúcsáról egészen 0.45%-ig mérséklődött március közepére. Ez ténylegesen rendkívüli mértékű monetáris lazítás igen rövid idő alatt, ami önmagában akár a hitelkamatok csökkenését is lehetővé tehetné.

Most egy pénzügyi krízis tombol

A világban azonban egy eddig soha nem látott mértékű pénzügyi krízis tombol és a második világháború óta nem tapasztalt válságba merült a globális gazdaság. A Bloomberg vagy a Reuters terminálokon, a British Bankers’ Association által összegyűjtött jegyzések alapján minden nap 11 órakor hivatalosan közzéteszik a svájci 3 hónapos Libor értékét. “Békeidőben”, azaz a Lehman bedőlése előtti korszakban még ezen az értéken lehetett forráshoz jutni. A pénzügyi válság által gerjesztett, külföldi bankok közti bizalmatlanságnak betudhatóan, azonban jelenleg ennél a referenciaértéknél a piacon már csak magasabban lehet forrást kapni. A partner és hitelezési kockázat beárazásával csak bizonyos plusz prémium kifizetésével lehet forráshoz jutni. Ennek értéke ez elmúlt időszakban megközelítőleg 40 bázispontra tehető. A svájci jegybank monetáris lazítása így csak korlátozottabban érezhető. Ez azonban még a kisebb probléma.

Az országkockázati prémium

Szintén a gazdasági válságnak betudhatóan az egyébként is rossz magyar makrogazdasági fundamentumok 2008 végétől már drasztikusan romlani kezdtek és a külső egyensúlyi helyzet stabilizálása érdekében már IMF hitelfelvételhez folyamodott az ország. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi befektetők érezhetően átárazták a Magyarországhoz kapcsolódó rizikó faktorokat. A svájci 3 hónapos Libor csökkenésével párhuzamosan a magyar országkockázat drasztikusan megugrott. A CDS szpredek által árazott egy éves országkockázat a tavaly szeptember előtti átlagos 50 bázispontról (0,5%-ról) februárra 600 bázispontos (6,0%-os) érték fölé ugrott és jelenleg is a közelében tartózkodik. A forrásköltségek kalkulálásánál ez az érték (+600bp), mint prémium közel egy az egybe beépül, így nemhogy olcsóbbá, de itt Magyarországon általánosságban sajnos drágábbá válik a finanszírozás. Így a svájci referencia forrásköltség hiába csökkent 2,65%-kal, az országkockázati prémium ugyanezen időszak alatt több, mint 5,5%-kal ugrott meg. Nem beszélve a globális pénzügyi válság miatt kialakult partnerkockázati prémiumról és a nemzetközi piaci szereplők egyébként is lényegesen megcsappant likviditási helyzetéről. Az anyabankok szintjén általánosan jelentkező forrásszűkösség, valamint a partnerkockázati prémium piaci beárazódása és a magyar országkockázat megugrása összességében bőven ellensúlyozta a svájci jegybank kamatvágási kampányának hatását.

Az alábbi ábrán a kék vonal a 3 hónapos CHF Libor értékét (a jobb tengellyel, százalékban), míg a zöld vonal az 1 éves magyar országkockázatot ábrázolja (a bal tengelyen, bázispontokban mérve). A felső ábrán nagyon jól látszik, hogy a frankhitelek forrásköltségét meghatározó 3 hónapos CHF Libor értéke pont akkor kezdett el meredeken zuhanni, amikor a magyar országkockázati prémium hegymenetbe kapcsolt. Az alsó ábra pedig a kettő két tényezőből adódó forrásköltségek emelkedését mutatja. Ez utóbbi jól láthatóan a Lehman bedőlése előtt egy alacsonyabb értékről jelentősen kitágult és azóta sem szűkült be. Ez az a prémium, ami alapvetően drágábbá teszi a forrásköltségeket és így a hitelkamatokat.

Interveniál a svájci jegybank - hatalmas fordulat

Az CHFHUF keresztárfolyamban március 12-én látott hatalmas fordulat (napon belül -5%) azonban alapvetően nem annak köszönhető, hogy a svájci jegybank (SNB) még további 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatrátáját. Az SNB bejelentette, hogy annak érdekében, hogy elejét vegye a svájci frank további erősödésének (ami rontja a svájci cégek exportkilátásait) be fog avatkozni a piacon és a frankkal szembeni más devizák vételeivel fogja gyengíteni az árfolyamot. Ilyen jellegű intervencióra már 1992 óta nem volt példa, így nem is csoda, hogy 1999 óta a legnagyobb napon belüli veszteségeit volt kénytelen elkönyvelni a svájci frank az euróval szemben. Az SNB közleménye szerint “határozott intézkedésre van szükség, hogy erőteljesen lazítani lehessen a monetáris kondíciókon”. A jegybank elsősorban azért szánta el magát erre a lépésre, mivel a svájci frank, a dollárhoz hasonlóan egyre inkább egy “mentsvár” devizának kezdett el számítani a globális gazdasági válság fokozódásával. Ennek hatására pedig július végétől számítva mintegy 10%-ot erősödött a frank az euróval szemben, a bejelentést követően azonban ennek a harmadát rögtön vissza is korrigálta a svájci deviza.

Összefoglalás

A svájci 3 hónapos LIBOR irányadó pénzügyi referenciaértéknek tekinthető, ami megmutatja, hogy a svájci forrásköltségek, hogyan változnak. A svájci jegybank 2008 október 8. óta 250 bázisponttal, drasztikusan 0.25%-ra csökkentette az irányadó rátáját.

A világban azonban egy eddig soha nem látott mértékű pénzügyi krízis tombol és a második világháború óta nem tapasztalt válságba merült a globális gazdaság.
A nemzetközi befektetők - a pénzügyi válság hatására - átárazták a Magyarországhoz kapcsolódó rizikó faktorokat. A svájci 3 hónapos Libor csökkenésével párhuzamosan a magyar országkockázat drasztikusan megugrott. A 2008 szeptember előtti átlagos 50 bázispontról 0.5%-ról februárra 600 bázispontos (6.0%-os) érték fölé ugrott és jelenleg is a közelében tartózkodik.

A forrásköltségek kalkulálásánál ez az érték (+600bp), mint többlet költség jelentkezik egyes bankok számára, így Magyarországon nemhogy olcsóbbá, de sajnos drágábbá teszi a CHF finanszírozást. A svájci referencia forrásköltség hiába csökkent 2.6%-kal, ha az országkockázati prémium ugyanezen időszak alatt több, mint 5.5%-kal ugrott meg.

forrás: portfolio.hu

A Svájci Nemzeti Bank csütörtöki menetrendszerinti ülésén a recessziós környezet miatt ismét lazíthat a monetáris feltételeken. A háromtagú monetáris tanács 25 bázisponttal 0.25 százalékra csökkentheti irányadó rátáját - vélik a CIB Bank elemzői.

A svájci bruttó hazai terméket alkotó szinte összes komponenssel kapcsolatos kilátások borúsak, akár a felhasználási, akár a kibocsátási oldalt vizsgáljuk. A külső kereslet és az erős frank hatására gyengélkedik az export, és így a kivitelre szakosodott ipari ágazatok is. A romló munkaerőpiaci helyzet és a bizonytalan jövő miatt a magánfogyasztás is megcsappant, a kedvezőtlen gazdasági környezetben a beruházások lefagytak, a bankszektor pedig továbbra is a már jól ismert gondjaival küszködik.

A negyedik negyedéves svájci GDP adatok 0.3%-os negyedév/negyedéves zsugorodást mutattak a bruttó hazai termékben (ez 2004 óta a legjelentősebb visszaesés, és 0.6 százalékponttal elmarad a 2007 negyedik negyedévében látott növekedéstől). A negatív harmadik és negyedik negyedéves GDP növekedési ütem alapján így már elmondható, hogy Svájc technikai értelemben is recesszióba süllyedt (első alkalommal az elmúlt hat évben) - áll a CIB Bank legfrissebb Svájci kitekintőjében. Az egész éves növekedés 1.6% volt 2008-ban, a 3.3%-os 2007-es bővülés után. Ahogy azt Roth svájci jegybankelnök is mondta, az idén a helvét gazdaság a többi nagy európai gazdasággal együtt zsugorodhat, az export és a beruházások visszaesése miatt (melyek következtében a munkanélküliség is jelentősen emelkedhet).

A gyengébb gazdasági teljesítmény tehát nem volt képes ellensúlyozni az ilyenkor szokásos, időszaki áremelkedést, így az év/éves CPI még pozitív tartományban maradt. Az elkövetkezendő hónapokban a bázishatások miatt azonban könnyen 0% alá süllyedhet az év/éves ráta, ami még valószínűbbé teszi a csütörtöki Svájci Nemzeti Bank kamatcsökkentést és a mennyiségi lazítás eszközeinek bevetését (pl. a frank gyengítését, vagy állampapírok vásárlását).

A legutóbbi Svájci Kitekintő (december közepe) óta az éles devizapiaci ingadozások nem hagytak alább, történelmi csúcsokat döntögetett a CHF/HUF keresztárfolyam. Míg december közepén az árfolyam a CHF/HUF 167.84-os szintet is megjárta, addig az elmúlt napokban a CHF/HUF 216.76-os szintet is elérte. A CHF/HUF keresztárfolyamát ismét elsősorban az EUR/HUF árfolyamban látott mozgások határozták meg, melyek meghazudtolták az elemzői várakozásokat és meglepték a monetáris döntéshozókat is. Az EUR/CHF keresztárfolyamban látott mozgások jelentősen elmaradtak a EUR/HUF ingadozásaitól (a 3 hónapos implikált EUR/CHF volatilitás 9% környékére süllyedt a válság kicsúcsosodásakor látott 14,5%-ról).

A kelet-közép-európai régióval kapcsolatos negatív piaci megítélés, a Magyarországgal kapcsolatos egyre kedvezőtlenebb vélemények egyre gyengébb szintek felé tolták a magyar fizetőeszközt (és régiós társait is), de jelentős maradt a volatilitás, az árfolyam napon belül is képes volt közel 10 forintos elmozdulásokat mutatni mind erős, mind gyenge irányba.

A magyar fizetőeszköz az utóbbi időben látott devizapiaci mozgások miatt tehát viszonylag stabilabban egy magasabb árfolyamsávba “ragadt be” a svájci frankkal szemben, a visszatérés az utóbbi évben megszokottabb alacsonyabb szintekre az eredetileg jelzettnél is hosszabb időbe telhet (és továbbra is egyértelműen a regionális hangulat javulásán, valamint a piaci bizalmat növeli, belföldi fiskális intézkedéseken múlik és sokkal kevésbé a jegybankok kamatdöntésein) - áll a jelentésben. A mostani, CHF/HUF 200 feletti árfolyam a kedvezőtlen kelet-közép-európai hangulatot tükrözi, év végéig mindenképpen erősödő trendre számítunk, az EUR/HUF prognózisunkkal párhuzamban (részletes előrejelzés az árfolyamtáblában).

SNB intervencióra (verbálisra, illetve közvetlen forex-piaci beavatkozásra) csak mélyen 1.50 alatti EUR/CHF szinteknél (például 1.40-nél) látnak esélyt a CIB Bank elemzői, illetve abban az esetben, ha a frank erősödése túlzottan drasztikus volna. Egy ilyen beavatkozás könnyítene a svájci exportőrök helyzetén és konzisztens volna a mennyiségi enyhítés politikájával is, valamint érezhető hatással volna az EUR/CHF, illetve USD/CHF árfolyamra is. Egy efféle beavatkozás a Magyarországgal szembeni negatív hozzáálláson természetesen nem változtatna, így a CHF/HUF árfolyamra is csak közvetett, gyenge hatása volna (a forint euróval szembeni esetleges további bukdácsolása semlegesítené az EUR/CHF-ben potenciálisan bekövetkező frankgyengülést) - jegyzik meg a Kitekintő készítői.

Ahogy azt már az összes monetáris tanácstag (Hildebrand, Jordan, Roth) is jelezte, 2009 első felében még folytatódhat a helvét gazdaság szűkülése, a recesszió Svájcban is elkerülhetetlen (a nemrég elfogadott 1.6 milliárd frankos gazdasági ösztönző csomag ellenére is, amely csak egyes konkrét ágazatokat - például az építőipart és idegenforgalmat - céloz meg). Mivel a fundamentumok romlását a 3 hónapos CHF Libor célértékének csökkentésével pedig már csak ideig-óráig lehet orvosolni (az irányadó ráta már nagyon közel áll az alsó határnak számító 0%-os szinthez), az Svájci Nemzeti Bank idővel a mennyiségi enyhítés eszközét is be fogja vetni, például interveniálhat a devizapiacon a frank gyengítése végett (ez már verbálisan meg is tette), vagy állampapírokat és egyéb eszközöket vásárolhat.

Ahogy azt már hosszú ideje jelzik a CIB Bank elemzői, 2009-ben még egy alkalommal - feltehetőleg most csütörtökön - 0,25%-kal csökkenhet az irányadó ráta (az előző ciklus alja is 0,25%-on állt). Mivel az alapkamat rohamosan közelít az alsó határnak számító 0%-hoz, nem kizárt, hogy a jegybank hosszabb távra is az alacsony kamatszint mellett kötelezi el majd magát (ahogy ezt például az amerikai Federal Reserve is tette).