Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Sokan családi, rokoni, baráti kölcsönből, illetve ajándékba kapott pénzből oldják meg devizahitelük végtörlesztését. Előbbinél nem árt szerződést kötni, utóbbinál pedig körültekintően kell eljárni, mert adott esetben súlyos vagyonszerzési illetéket kell megfizetni.

A végtörlesztés adó- és illetékmentes, ha viszont annak forrása ajándékból származik, akkor jelentkezhet illetékfizetési-, illetve bejelentési kötelezettség is. A pénz ingóságnak számít, így ajándékozása alapesetben illetékköteles, ha 150 ezer forintnál nagyobb összegről van szó. Nem kell megfizetni az ajándékozáshoz kapcsolódó vagyonszerzési illetéket, ha a megajándékozott egyenes ági rokonától kapja a pénzt, bármilyen formában is történik az átadása (készpénzben, bankszámlára befizetve, vagy bankszámláról bankszámlára utalva).

Ha viszont nem egyenes ági rokontól jön a pénz, akkor csak egyetlen esetben mentes az illeték alól: ha bankszámláról bankszámlára utalják. Ezt a jogszabály takarékbetét ingyenes megszerzésének tekinti, ami minden esetben mentességet élvez, akkor is, ha egy idegentől jött a pénz.

Bármilyen formában történik is az ajándékozás, fontos, hogy az átadástól számított harminc napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnál, akkor is, ha illetékmentesség áll fenn. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni, utóbit illetékmentesen hitelesítik. Ha az ajándékozásról nem készült okirat, akkor szóban is lehet bejelentést tenni, amiről az adóhatóság igazolást ad.

A magánszemélyek egymás közötti kölcsönszerződését ugyan nem kell papírra vetni ahhoz, hogy érvényes legyen, de nem árt írásba foglalni, mert később egy esetleges bírósági eljárás során a szóban megkötött kölcsönszerződés tartalmát nagyon nehéz bizonyítani. Nagyobb összeg esetén érdemes közjegyző, vagy ügyvéd előtt megkötni a kölcsönszerződést, biztos ami biztos alapon, de az interneten számos helyről letölthető keretszerződés is megteszi, ha két tanú előtt írják alá.

forrás: index.hu

A Rogán Antal által ma benyújtott törvénymódosítás szerint a végtörlesztés lehetősége vonatkozna azokra is, akik számára a kölcsön folyósítása szakaszosan történt, valamint azokra is, akik devizában törlesztik hitelüket.

A ma benyújtott módosító javaslat kimondja azt is, “a végtörlesztés egészben vagy részben történő teljesítése érdekében nyújtott kölcsön kizárólag forinthitel lehet”.

A végtörlesztés lehetősége vonatkozna azokra is, akik számára a kölcsön folyósítása szakaszokban történt, akkor a folyósításoknál alkalmazott árfolyamok súlyozott átlagát kell figyelembe venni. Vagyis, ha például az így kapott átlag svájci frank alapú hitel esetén 180-nál nem magasabb, akkor igénybe vehető a végtörlesztés.

A törvény deviza alapú kölcsönszerződésnek minősíti azokat a kölcsönöket is, amelyek törlesztése devizában történik, azzal a kitétellel, hogy a végtörlesztést a fogyasztó forintban teljesítheti.

Miután a köztársasági elnök hétfőn aláírta őket, megjelentek a legfrissebb Magyar Közlönyben is a csökkentett árfolyamon történő végtörlesztésről szóló törvénymódosítások. Több mint százezerre tehető azonban azok száma, akik jelen állapot szerint azért nem vehetik igénybe a lehetőséget, mert a meghatározott árfolyamszintek (frank: 180 forint, euró: 250 forint) felett vették fel deviza alapú jelzáloghitelüket. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál közölték: dolgoznak azon a javaslatcsomagon, mely nekik is segítséget nyújt, a konkrétumokról azonban csak a későbbiekben tudnak bővebb tájékoztatást adni. Egyelőre nem tudni tehát azt sem, vár-e emiatt újabb (akár több tízmilliárd forintos) veszteség a bankszektorra.

Mivel alig van olyan jen alapú hitel, melyet 2 JPY/HUF árfolyam felett nyújtottak a bankok, a Nemzetgazdasági Minisztériumban készülő mentőcsomag gyakorlatilag a frank- és euróhiteleseket érinti.

1. 180 forint feletti árfolyamon felvett frank alapú jelzáloghitelek

A frank alapú jelzáloghitelek nyújtására 2010 augusztusáig volt lehetőségük a bankoknak (ekkor tiltotta meg az Orbán-kormány a jelzálogjog bejegyezését deviza alapú hitelfelvételhez), a frankhitelezés szempontjából legaktívabb időszak azonban 2005 eleje és 2008 vége között volt. Ebben az időszakban közel 4100 milliárd forintnyi frank alapú jelzáloghitelt nyújtottak a bankok, időközben a frank árfolyama szinte kivétel nélkül 180 forint alatt tartózkodott. Ezt követően azonban “elszabadult” az árfolyam, így végül a frankhitelesek közel 5%-a, becsléseink szerint 40-50 ezer adós vette fel frankhitelét 180 forintos árfolyam felett. Felvett hitelük jelenlegi értéke 250 milliárd forint körül lehet. Ők döntően azok tehát, akik 2009-ben vagy 2010-ben vettek fel frank alapú jelzáloghitelt.

2. 250 forint feletti árfolyamon felvett euró alapú jelzáloghitelek

Az euróhiteleseknél teljesen más a kép: 2008 szeptembere előtt a jelenleg meglévő euró alapú jelzáloghiteleknek mindössze 15%-át (70 milliárd forint) helyezték ki a bankok, döntően a 2005 áprilisától 2006 júniusáig tartó időszakban. Ezen időszak nagy részében 250 forint környékén tartózkodott az euró árfolyama, így nehéz megállapítani, az ekkor hitelt felvevők hányad része tartozott a 250 forint alatti tartományba. Az említett 15% mindenesetre egy felső korlátnak tekinthető arra vonatkozóan, hányan is lehetnek a 250 forint alatt hitelt felvett euróhitelesek. 2008 szeptemberét követően ugyanis nem ment 250 forint alá az euró árfolyama. Becsléseink szerint ez a 15% mintegy 10-15 ezer főt takar az összes, kb. 90 ezer főnyi euróhiteles tömegből. Többségben vannak azonban a 2009-2010-ben eladósodott euróhitelesek, akiknél a felvételkori árfolyam döntően 260-270 forint környékén lehetett. Náluk a törlesztőrészlet emelkedése mára durván 5 és 15% közötti, a forint további gyengülése esetén azonban ennél jóval magasabb is lehet.

Számításaink ill. becsléseink szerint tehát összesen 115-130 ezer olyan deviza alapú jelzáloghiteles lehet, aki nem veheti igénybe a végtörlesztést azért, mert kevésbé kedvezőtlen árfolyamon vette fel hitelét, nekik készül a Nemzetgazdasági Minisztériumban egy újabb javaslatcsomag. Becsléseink szerint a több mint 5000 milliárd forintnyi deviza alapú jelzáloghitelből nagyjából 600-700 milliárd forintot képviselhetnek ezek a hitelek. Mivel azonban az ügyfelek eddig elszenvedett árfolyamvesztesége kisebb, náluk (különösen az euróhiteleseknél) alacsonyabb lehet a végtörlesztési hajlandóság. A bankszektor számára ezzel együtt is több tízmilliárd forintos kérdés lehet, esetükben milyen konstrukciót alkalmaz a kormány.

A köztársasági elnök aláírta az “otthonvédelemmel összefüggő” egyes törvények módosításáról szóló törvényt; a jogszabály megjelent a hétfői Magyar Közlönyben, írja az MTI. A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

A törvény átmeneti időre lehetővé teszi, hogy az adósok ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített árfolyamon végtörleszthessék, illetve meghatározott körben adó- és illetékmentességet ír elő a devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programban részt vevők és a szociálisan rászorulók megsegítése érdekében.

A végtörlesztést svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthetik az adósok.

Ezen árfolyamok alkalmazása akkor kötelező a pénzintézeteknek, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. Emellett az adósoknak vállalniuk kell az áthidaló- vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás végtörlesztését is, amennyiben devizakölcsönükhöz kapcsolódik ilyen.

A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igényüket december 30-ig kell bejelenteniük a banknak, és az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kell teljesíteniük a végtörlesztést.

Ha a hiteladós teljesíti a feltételeket, a finanszírozó nem utasíthatja el a végtörlesztési igényt, és legkésőbb 60 napon belül elő kell készítenie a szerződés lezárását.

Az ingatlanfedezetes devizahitel és a gyűjtőszámlahitel végtörlesztéséért nem számítható fel költségtérítés és egyéb díj vagy jutalék.

A törvényjavaslatot szeptember 16-án terjesztette a parlament elé a fideszes Rogán Antal, az Országgyűlés pedig szeptember 19-én fogadta el azt.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Hatásaiban kiszámíthatatlan, a forint és a magyar bankszektor szempontjából rendkívül kockázatos lépést jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Lehetővé teszi a kormány a devizahitelek egyösszegű, csökkentett árfolyamon történő végtörlesztését, akár megtakarításból, akár a bankok közötti - várhatóan felfokozódó - versenyben kínált forinthitelekből történik ez. A tömeges végtörlesztések több százmilliárd forintos veszteséget okozhatnak a bankszektornak, a tömeges forinthitelre váltás pedig egy pusztító játékelméleti szituációból kiindulva jelentős koncentrációt indíthat el a magyar bankpiacon. E beláthatatlan következményekkel járó döntés mellett a kisebb hatású, általában szakmai konszenzuson alapuló bejelentések zárójelbe kerülnek.

Egy nagy hatású, és több kisebb volumenű, de szintén jelentős intézkedést jelentett be az Országgyűlés hétfői ülésszakán Orbán Viktor miniszterelnök a devizahitelekkel kapcsolatban. Bejelentése szerint a Fidesz-KDNP frakció javaslatának megfelelően

1. lehetővé teszik a frankhitelek 180 forinton, az euróhitelek 250 forinton történő végtörlesztését. A miniszterelnök szavai alapján ez a megtakarítások mellett forinthitelből is történhet majd, nem írják azonban elő a bankok számára, hogy a végtörlesztéshez forinthitelt nyújtsanak, szavai szerint ezt a piac úgyis megteszi majd.

A bejelentés alapján tömeges forinthitelre váltási hullám indulhat el Magyarországon, hiszen ha már egy szereplő lesz a magyar bankpiacon, amelyik a csökkentett forinttartozáshoz a frankhitelénél kisebb törlesztőrészletet ígér, az ügyfelek tömegesen pártolhatnak át ehhez a szereplőhöz. Ehhez nem is kell jóval 10% alatti THM-et alkalmaznia a banknak, tehát a forinthitelezés kedvezőbb törlesztőrészlet mellett önmagában nyereséges lehet.

Mindennek vesztesei azok a magas devizahitel-aránnyal rendelkező (elsősorban külföldi tulajdonú) bankok lehetnek, melyek később lépnek a piacra hitelkiváltós forinthitel-termékükkel. A szektor szempontjából öngyilkos, kiszámíthatatlan piaci verseny mellett óriási veszteségek érik a hitelintézeteket: akár saját ügyfelének, akár egy másik bank ügyfelének nyújt forinthitelt egy bank, deviza alapú követelésén (jelenleg árfolyam szerint) 23%-os vesztesége keletkezik, mely múlt pénteki számításaink szerint 100%-os igénybe vétel mellett több mint ezer milliárd forintos veszteséget okoz a szektornak. Ha így lesz, nem túlzás azt állítani, hogy az alacsony megtérülésű és szűkös anyabanki tőkével rendelkező bankok egy része befejezi Magyarországon finanszírozási tevékenységét. A bankok egy részének tőkemegfelelése a nagyösszegű veszteségek miatt a minimális szint alá csökkenhet, és egyes szereplők forint likviditása is elégtelennek bizonyulhat. Ennek a magyar makrogazdaságra gyakorolt hatása beláthatatlan, és felvetheti a magyar állam esetleges több százmilliárdos jövőbeni beavatkozásának szükségességét is.

Ugyanakkor a jelenlegi szabályok alapján nem minden devizahiteles lesz képes forinthitelre váltani. Ennek feltétele ugyanis az, hogy a hitel hitelfedezeti mutatója (LTV-ráta) ne haladja meg a 75%-ot. Ha például egy korábban 10 milliós értékű lakásra felvett 8 millió forintos eredeti hitelösszegű hitel tőketartozása jelenleg az eddig árfolyammozgások miatt 11 millió forint, és a lakás jelenlegi értéke 8 millió forint, a bank csak 6 millió forintig nyújthat forinthitelt, holott a csökkentett árfolyamon számolt, végtörlesztendő devizatartozás 8,5 millió forint. Ez esetben az ügyfélnek készpénztartalékaihoz is hozzá kell nyúlnia, hogy azonban erre a magas LTV-rátával rendelkező ügyfelek hányad része lesz képes, kiszámíthatatlan. A megtakarítások ilyen célú felélése egy további kockázat a magyar bankszektor számára. Az ügyfelek számára a csökkentett törlesztési árfolyam mindenesetre azt jelentheti, hogy átlagos forint-THM mellett megéri forinthitelre váltani, különösen, ha a tömeges devizahitel-törlesztés miatt a forint tartós gyengülésétől tartanak.

2. Bevezetik a deviza alapú hitelek referenciakamathoz kötött kamatozását

Orbán nem beszélt arról, hogy mindezt a már meglévő devizahitelek jövőbeni törlesztőrészleteire is alkalmaznák-e, de ez feltételezhető, lévén, hogy az újonnan nyújtott magyarországi jelzáloghitelek már nem lehetnek devizahitelek, a forinthitelek esetében pedig már elterjedt piaci gyakorlatról van szó. A lépés piaci hatása attól függhet majd, hogy az adott referenciakamathoz kötött felárt is maximálják-e. Vélhetően erre nem kerül sor, így a referenciahozamhoz kötött kamatozás ugyan csökkentheti valamelyest a bankok jövedelmezőségét és mozgásterét, a szabályozók (MNB, PSZÁF) által korábban is szorgalmazott, üdvözölhető lépésről van szó, mely leginkább a jelzáloghitelesek számára teremti meg a kamatok átláthatóságát.

3. A bankok forintban felmerült költségei ne devizában elszámolt költségként terheljék az ügyfeleket

Ez az igény különösen a médiában merült fel az utóbbi időben. A lépés elvben logikus, hiszen a forintban felmerülő költségek áthárítása révén az árfolyammozgás a bankoknak okozott árfolyamnyereséget. A devizában elszámolt költségeknek eddig elsősorban az lehetett az oka, hogy a költségek meghatározása egyszerűbb volt, ha ugyanabban a devizában voltak denominálva, mint a kamatok. Amennyiben ezek a jövőben forintban lesznek, az egy árfolyamtól függő THM-et jelent.

4. Pozitív adóslista létrehozása

A bankok által régóta sürgetett, az ügyfelek kötelező részvételén alapuló pozitív adóslista eddig adatvédelmi aggályok miatt nem valósult meg. Felhatalmazása birtokában a kormány ezeket háttérbe szorítva a fizetőképes ügyfelek szempontjából igazán üdvözölhető lépést tehet. A bankok számára ez a hitelképesség alapján kockázat alapú árazásra adhat lehetőséget, jobb helyzetbe hozva a hitelképes ügyfeleket.

5. Az “uzsorakölcsönök” megfékezése érdekében a THM maximálása 30%-ban

Az intézkedés nem csak az uzsorakölcsönöket, hanem a klasszikus banki fedezetlen hiteleket is érinti. Bár ezek átlagos THM-mutatója jelenleg 23%, különösen a hitelkártya-termékek és a folyószámla-hitelek esetében ennél jóval magasabb hitelköltséggel is találkozhatunk. Az intézkedés ezért a következő hatásokkal járhat majd: 1. csökken a bankok fedezetlen hitelkihelyezése, hiszen a magasabb THM-mel hitelezhető (kockázatosabb) ügyfelek nem kapnak hitelt, 2. megszaporodnak a kereken 30%-os THM-ű fogyasztási hitelek, illetve megpróbálnak a bankok egyes költségeket a THM-en kívül érvényesíteni (ha van egyáltalán erre lehetőségük), 3. nőhet a hosszabb futamidőre illetve kisebb törlesztési gyakorisággal nyújtott hitelek aránya (ezek THM-je alacsonyabb), 4. paradox módon azzal járhat a THM-plafon, hogy az illegális hitelpiachoz, épp a kiszorítani kívánt uzsorásokhoz fordulnak az ügyfelek.

Összességében a bejelentések - az 1. pont miatt - megfelelnek a pénteki bejelentésnek megfelelő, rendkívül negatív piaci várakozásoknak. A legnagyobb kockázat, hogy a csökkentett törlesztési árfolyamon történő végtörlesztés több százmilliárd forintos veszteséget okoz majd a bankszektornak, és tartósan gyengíti a forintot. Mindennek pénzügyi és makrogazdasági hatásai kiszámíthatatlanok, és akár az állam jövőbeni több százmilliárd forintos beavatkozását is szükségessé teheti.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Tárgyalt egymással szerdán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A találkozót utóbbi kezdeményezte a miniszterelnökkel többek között a hitelesek ügyében. Orbán Viktor Matolcsy Györgyöt bízta meg az egyeztetéssel, melyet követően a Nemzetgazdasági Minisztérium és a jegybank is sajtóközleményben számolt be a szerdai eseményről.

A Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóközleményében úgy fogalmaz, “Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a napokban személyes egyeztetést javasolt Orbán Viktor miniszterelnöknek annak érdekében, hogy az MNB bemutassa a devizahiteleseket érintő javaslatait a kormánynak. A miniszterelnök Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert bízta meg azzal, hogy egyeztessen Simor András jegybankelnökkel.

A Nemzetgazdasági Minisztériumban szerdán megtartott megbeszélés során a nemzetgazdasági miniszter a jegybankelnökkel és Kármán András pénzügyekért felelős államtitkárral, az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság vezetőjével áttekintette a világgazdasági helyzetet és a hazai folyamatokat meghatározó makrogazdasági tényezőket. Az eszmecsere során kitértek a pénzügyi rendszer stabilitását érintő kérdésekre, illetve a lakossági hiteladósok, és ezen belül a devizahitelesek helyzetére is. A kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy további védelmi intézkedésekkel segítse a legsérülékenyebb társadalmi csoportok, így a devizahitelesek helyzetét is.” - tartalmazza a közlemény anélkül, hogy a jegybankelnök és a nemzetgazdasági miniszter tárgyalásának eredményéről bármi konkrétumot közölne.

A jegybank közleménye szerint “A Kormány képviseletében eljáró Matolcsy György gazdasági miniszterrel Simor András ismertette az MNB 10, a pénzügyi stabilitást hosszútávon biztosítani képes, a hitelesek terheit fokozatosan és érdemben csökkentő javaslatát. A Magyar Nemzeti Bank elnöke felhívta a gazdasági miniszter figyelmét arra, hogy az MNB olyan megoldások kidolgozását támogatja, amely segíti az arra rászorulókat, de a fizetőképes adósokat nem sodorja a nemfizetés irányába. Hangsúlyozta továbbá, hogy miközben az MNB egyetért azzal, hogy a problémára a bankokkal közösen kell megoldást találni, a bankok tehervállalása nem veszélyeztetheti a pénzügyi rendszer hosszútávú stabilitását és működőképességét, amely a hazai gazdaság fenntartható fejlődésének egyik alappillére.

A Magyar Nemzeti Bank Stabilitási jelentéseiben 2001 óta folyamatosan felhívta a figyelmet a devizahitelezés kockázataira, és javaslatokat tett a kockázatok kezelésének módjaira. A jegybank számos fórumon felhívta azonban arra is a figyelmet, hogy az MNB nem rendelkezik a kockázatok kezeléséhez szükséges hatékony makroprudenciális szabályozói eszközökkel.

A jegybank a PSB ülésein (Pénzügyi Stabilitási Bizottság, melynek tagjai az MNB mellett a PSZÁF és az akkori Pénzügyminisztérium voltak; 2010-től Pénzügyi Stabilitási Tanács) is időről-időre figyelmeztetett az árfolyamban rejlő kockázatokra, és javaslatotokat tett az árfolyamkockázat szempontjából fedezetlen devizahitelezés növekedésével járó kitettségek kezelésére. A jegybank korábban többször felhívta a jogalkotó és a Kormány figyelmét arra, hogy szabályozói eszközökkel történő beavatkozást lát szükségesnek a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok kezelésére.” - tartalmazza a közlemény szintén anélkül, hogy a jegybankelnök tízpontos javaslatcsomagjának részleteit felfedné.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

A kormány és bankszövetség közötti 5 pontos megállapodás néhány eleme pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz, illetve tovább rontja a bankok hitelezési képességét - írja a Magyar Nemzeti Bank kedden megjelent közleményében.

A központi bank szerint az árfolyam átmeneti rögzítése azt a hamis illúziót és biztonságérzetet keltheti az adósokban, hogy megszabadulnak az árfolyamkockázattól. A jelenlegihez képest minél erősebb árfolyamon történik az árfolyamrögzítés, annál lassabb lesz a lakosság adósságállományának leépülése. Illetve annál lassabban csökken az eladósodottság és Magyarország pénzügyi sérülékenysége, hiszen a veszteségszámlán halmozódó árfolyam-különbözetből eredő adósság nem más, mint pótlólagos forint alapú hitelnyújtás.

Az árfolyamrögzítés átütemezéssel, vagy átmeneti könnyítéssel egyforma lehetőséget nyit meg minden jól fizető és egyébként szociálisan nem rászoruló adós számára is. A türelmi időszak elteltével azonban ezek az ügyfelek még a jelenlegihez képest is megnövekedett törlesztési terhekkel nézhetnek szembe, hacsak időközben a forint nem erősödik meg.

Azt hihetjük, több pénzünk van

Az aktuális piaci szinttől nagymértékben eltérő rögzítési árfolyam átmenetileg csökkenti az adósok terheit, ezért ez alatt az időszak alatt növekedhet a hitelből finanszírozott fogyasztás. Fennáll a veszélye ugyanis annak, hogy az adósok egy része az árfolyamrögzítésből megmaradó jövedelmet megtakarítás helyett fogyasztásra fordítja, így nem tud kellőképpen felkészülni arra, hogy a türelmi időszak végén esetleg még a jelenleginél is magasabb törlesztő részletet kell fizetnie. A jelenleg jól teljesítő adósok egy része, ha nem kellően körültekintő és óvatos, a türelmi időszak lejártát követően nemteljesítővé válhat.

A kockázatok miatt a jegybank azt javasolja a kormánynak, hogy az árfolyam rögzítési lehetőség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdőkre terjedjen ki.

Fel kell oldani az árverezési morítóriumot

Az MNB szerint szükség van az árverezési-kilakoltatási moratórium végleges feloldására, mert megnehezíti és megdrágítja a jelzáloghitelezést, és rontja az adósok fizetési hajlandóságát. Esetleges hosszú távú fennmaradása megkérdőjelezhetné a jelzáloghitelezés teljes rendszerét.

Önmagában a moratórium nem oldja meg azoknak az adósoknak a gondjait, akik hiteleiket még azok átütemezésével sem képesek törleszteni, csak átmeneti időt ad a megoldás kidolgozásához.

Az ilyen adósok számára a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása, illetve a lakásváltás és az ehhez kapcsolódó kamattámogatás nyújthat segítséget, ám a lakásváltáshoz kapcsolódó kamattámogatás konstrukciójával, és a Nemzeti Eszközkezelő szabályozásával kapcsolatos részletes információk hiányában ezek hatásairól egyelőre nem lehet állást foglalni.

Túl alacsonyak a kvóták

A moratórium felszabadítását követő árverezési kvóták bevezetése nemcsak a szociális feszültségek mérséklése, hanem a már idáig felhalmozódott portfoliókockázatok kezelése miatt is fontos lépés, amelyet legelőször a Magyar Nemzeti Bank javasolt.

A nemteljesítő adósok ingatlanjainak nagytömegű és egyidejű értékesítése kínálati sokkot, jelentős lakásáresést okozhatna. A jegybank ugyanakkor már korábban is kiemelte, hogy olyan nagyságú kvótát célszerű meghatározni, ami a portfoliótisztításon keresztül képes támogatni a hitelezés beindítását, de egyúttal nem vezet túlzott mértékű lakáspiaci feszültséghez sem.

A kormány és a Bankszövetség által megállapított kvótákat a jegybank a fenti célok tükrében túl alacsonynak tartja, mivel ezek nem teszik lehetővé, hogy a portfoliótisztítás következtében a bankokban elégséges forrás szabaduljon fel új hitelek nyújtásához. A túl alacsony kvóták bevezetése hasonló kockázatokat hordoz, mint a moratórium teljes fennmaradása. A jelzáloghitelek mögötti fedezetek értéke csökken, a bankok mérlegét továbbra is nagymértékben terhelik a nemteljesítő hitelek, ami rontja a hitelintézetek hitelezési képességét és ezáltal negatívan hat a gazdasági növekedésre is. Ezen kockázatok elkerülése érdekében a jegybank magasabb, 5-10 százalékos – az ingatlanpiaci fejlemények és a portfoliótisztítás fényében rendszeresen felülvizsgált – negyedéves árverezési kvóta meghatározását javasolja megfontolásra a kormánynak.

A kilakoltatási és árverezési moratóriumok július 1-jei feloldását követően megindulhat a bankok jelzáloghitel-portfóliójának kitisztítása, ennek módjával kapcsolatban azonban a közelgő kormányzati beavatkozás mikéntjének ismerete nélkül sok a kérdőjel. A Portfolio.hu szerdai konferenciájának második panelbeszélgetésében a résztvevők többsége egy jól működő bérlakás-piac szükségességét hangsúlyozta, és többen egy fenntartható hitelkamat-támogatási rendszert sem tartottak elképzelhetetlennek. Elhangzott: akár tőkeerős nemzetközi versenytársakat is kaphat az állam a bedőlt banki követelések vevői között.

A korábbi időszakok kormányzati kommunikációja hatására a követeléskezelők azt tapasztalták, hogy azon adósok is elmaradtak kötelezettségeikkel, akik tudtak volna törleszteni. Mára azonban úgy tűnik, javult ez a kommunikáció, így e veszély már kevésbé fenyeget - emelte ki Thummerer Péter, a követeléskezelők szövetségének (MAKISZ) elnöke a konferencián. A szövetség szavai szerint üdvözli azt a formálódó javaslatcsomagot, ami a jelzáloghitelesek megmentését segítené elő, az eddigi időszakban ugyanis rendkívül alacsony aktivitás jellemezte a jelzáloghitelek területén a piacot. Thummerer szerint kétséges, képesek lennének-e a követeléskezelők a moratórium feloldását követően a jelzáloghitelek gyors átvételére. Véleménye szerint ezért a fokozatosság lenne kívánatos.

A Máltai Szeretetszolgálat két éve programot indított a fizetési nehézséggel küzdők megsegítésére. Sokan érzik úgy, hogy egyedül maradtak a problémáikkal - mondta el Major Gábor, a szervezet Hitel-S Programjának vezetője. Véleménye szerint fontos, hogy lezáruljon a bizonytalan korszak, leegyszerűsítve “ne csak a banknak dolgozzanak” a családok. A Máltai Szeretetszolgáltat szerint sem jó a moratórium, üdvözlik ezért, hogy le fog záródni, félnek azonban attól, mi lesz július 1-je után, ugyanis fennáll a veszélye, hogy továbbra is egyedül maradnak az adósok.

Harmati László, az FHB Jelzálogbank üzleti vezérigazgatója szerint a válság előtt olyanok is lakóingatlan-tulajdonhoz jutottak, akik nem tudják állni a lakhatás költségeit. Az elmúlt három évben viszont ha valaki tett ezekért az emberekért, az épp a bankszektor volt a hitelek 12-13%-ának átstrukturálásával - mondta. Harmati azért üdvözli a kiaalakulóban lévő csomagot, mert az árfolyamvédelem már egy előrelépés az eddigiekhez képest - igaz a problémákkal teljes mélységével nem néz szembe. Az egyik legfontosabb teendő, hogy több tízezer ember lakhatását kell megoldani, melyhez elengedhetetlen egy jól működő bérlakás-piac. Harmati László üdvözölte az állam által tervezett kvótarendszert is, mely fokozatossá teszi a moratórium feloldását. Úgy vélte, nem vesznek majd át nagy tömegben ingatlanokat a bankok, és kiemelte: úgy is csökkenthető a nem teljesítő hitelek aránya, hogy a teljes hitelállományt növelik a bankok. Hogy ez megtörténjen, abban az állam pozitív ösztönzése Harmati szerint sokat segíthet, azonban a korábbi kamattámogatási rendszer hibáit ki kellene küszöbölni.

Balogh Imre, az MKB vezérigazgató-helyettese szerint végre befejeződik a “szőnyeg alá söprés”, a korábbiakkal szemben valós szakmai párbeszéd alakult ki, továbbá csökkenhet az erkölcsi kockázat veszélye az erről szóló hírek hatására. Ne legyen illúziójuk a bankoknak, a terhek nagy részét ők fogják viselni - mondta Balogh. A legreménytelenebb helyzetben lévő adósok esetében a problémák egyidejű kezelésére van szükség, ha ez nem történik meg, messze nem lesz olyan hatékony az új rendszer, mint lehetne - emelte ki. Esetükben nem szabad leszűkíteni a kört a devizahitelesekre, igen komoly számúak a bajba került forinthitelesek is. Figyelmeztetett: további állami lépésekre is szükség lehet a jelzálogpiac helyreállítása érdekében. A fizetési nehézségek megoldásában szerinte a későbbi fizetőképességet helyreállító átstrukturálásoknak is lehet szerepük.

Simonyi Tamás, a KPMG közép- és kelet-európai regionális vezetője a konferencia több szereplőjével egyet értve azt mondta: amíg nincs jól működő bérlakáspiac Magyarországon, addig a jelzáloghitelezés problémái újból és újból előkerülnek. Az állam hitelpiaci beavatkozásának költségeivel kapcsolatban feltette a költői kérdést: ismer valaki számokat az idei költségvetésben ezek összegére vonatkozóan? Simonyi szerint kardinális kérdés az is, milyen áron veszi át az állam a bankoktól a bedőlt jelzáloghiteleket. Ha túl alacsony áron, akkor versenytársakat kaphat az állam a vevői oldalon, és érdekes fejlemény lehet, milyen nagy, tőkeerős nemzetközi szereplők jelennek majd meg ezen a piacon.

forrás: portfolió.hu online gazdasági újság

Hitelezés nélkül nincs gazdasági fellendülés, a jelzáloghitelezés beindításához azonban a hitelezési szabályok javítására és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságára is szükség van. Gyuris Dániel a beszélgetésben hangsúlyozta: a frankhitelesek terheit nem rögzített árfolyammal, hanem egy piaci elvekre épülő védőárfolyammal mérsékelné a kormány és a bankszövetség között hamarosan létrejövő megállapodás.

Az április végi célhoz képest nem lesz két hétnél nagyobb csúszás a lakáshitelesekkel kapcsolatos, a bankok és a kormány közötti megállapodás megszületéséig - mondta Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, a bankszövetség tárgyalódelegációjának vezetője a Portfolio.hu mai konferenciáján. Szavai szerint a moratórium július 1-jén teljes körűen feloldásra kerül, a jól fizető adósokkal kötendő kiegészítő banki megállapodásokkal pedig mérsékelni lehet majd a devizahitelek árfolyamkilengéseiből fakadó tehernövekedést a háztartásoknál.

Nem árfolyamfixálásról, hanem védőárfolyamról beszélünk - hangsúlyozta Gyuris Dániel, hozzátéve: egy pulzáló, piacközeli eszközök révén alkalmazott elszámolási árfolyamról lenne szó, melyhez nem lesz szükség a hitelesek jövedelemvizsgálatára.

Gyuris szerint jelenleg nagy verseny folyik a bankok között a jó ügyfelekért, és ez csak erősödni fog. Felértékelődnek az egyéb szolgáltatásokból származó díj- és jutalékbevételek is, és a bankok gőzerővel dolgoznak azon, hogy országhatáron belül és kívül egyaránt lekössék a hitelezésben jelenleg nem leköthető kapacitásaikat. Az ingatlanhitelezés kockázatinak mérséklése érdekében egy ingatlanhitel-értékpapírosítási törvény készül Magyarországon - ismertette.

Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója szerint nem az árfolyamprobléma az egyetlen, mely ma a hazai jelzáloghitelezést sújtja, így a törlesztőrészletek elszámolási árfolyamának rögzítése sem változatja meg az adósok teljes fizetési kötelezettségét. Wiedner Király Júliához, az MNB alelnökéhez hasonlóan több kis lépés megtételét tartotta szükségesnek a jelzáloghitelezés problémáinak megoldása érdekében, a kilakoltatási moratóriummal kapcsolatban pedig azt mondta: a feloldása nélkül nem lendíthető fel az ingatlanpiac, ezért reményei szerint ez idén megtörténik. A bankrendszer eredményességére nehezedő legnagyobb terhek között a hitelportfólió problémáit, a bankadót és az új üzlet hiányát említette. Utóbbiban véleménye szerint nem a bankok hibásak, a Raiffeisen magyarországi hitelezési feltételei például nem térnek el a más országokban alkalmazott kondícióitól. Mint mondta, ők maguk is nagy örömmel hiteleznének, ha volna elegendő jó ügyfél. Nagy befektetésekre szavai szerint nem lehet számítani a külföldi anyabankok részéről a megtérülés elégséges szintjének hiányában.

Lehet pénzügyi közvetítőrendszer nélkül gazdaságot fejleszteni, csakhogy ez tartós lemaradást fog eredményezni a világ többi részéhez képest - mondta a konferencián Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Szerinte nagyon sok rossz lépést lenne most érdemes visszacsinálni, gyors olvadásra azonban az MNB által szorgalmazott kis lépések révén sem számíthatunk.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Megállapodott a múlt héten a jelzáloghitelesek megmentéséről szóló csomag főbb pontjairól a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Bankszövetség az mfor.hu birtokába jutott jegyzőkönyv szerint. A dokumentum 190 forintos frankárfolyamon rögzítené a frankhitelesek törlesztőrészletét, és negyedévente csak a bedőlt hitelek biztosítékául szolgáló ingatlanok 5%-át értékesíthetnék a bankok.

A jegyzőkönyv szerint:

1. az árverezési moratórium július 1-jei feloldását követően a bankok negyedévenként csak a lejárt hitelek maximum 5 százalékánál kezdeményeznének piaci megoldást.

2. a rendben törlesztő jelzáloghitelesek kezdeményezhetik bankjuknál, hogy a 190 frankárfolyam feletti hitelrészére forint hitelszámla nyíljon BUBOR kamattal, melyet az állam 3,5 évre 100 százalékos, ezt követően 25%-os garanciával támogat.

3. A tartósan nem fizető jelzáloghitel adósok szűk köre esetében az ügyfél vagy a bank kezdeményezheti a helyi önkormányzatnál az adott ingatlan önkormányzat általi megvásárlását 35 százalékos áron, a döntést az önkormányzat hozza meg.

4. A kis- és középvállalkozások hitelezésének ösztönzése érdekében ezen hitelállomány január 1.-hez mért növekménye leírható lenne a banki különadó alapjából.

5. 2013-ban a jelenlegihez képest 35 százalékkal 117 milliárd forintra, majd további 35 százalékkal 76 milliárdra csökkenne a bankadó.

Az mfor.hu birtokába került jegyzőkönyvön Patai Mihály, a Bankszövetség elnökének és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a neve szerepel, a dátumozás alapján azonban csak valamikor májusban jelenthetik be hivatalosan a megállapodást.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság