Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

A kormány háromnegyed év után feloldaná az euróhitelezés tiltását. Ahogy a tavalyi korlátozásnak sem volt érdemi piaci hatása, úgy feltehetően feloldásának sem lesz. A válságban ugyanis már a tiltás előtt sem fogytak az euróhitelek és a bankok most sem számítanak a kereslet meredek emelkedésére. Egy átlagos euróhitel csak pár ezer forinttal olcsóbb a forintnál, ennyiért kevesen fognak árfolyam- és kamatkockázatot vállalni. Az OTP szerint év végén indulhatna az euróhitelezés.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) április elején közölte, hogy az euróhitelezés újraindítását fontolgatja. A lépés hatása a hitelpiac – ezúttal élénkülése – szempontjából minden hozzáértő szerint elhanyagolható lesz, ahogy már a tavaly őszi tiltás is az volt.

A devizahitelezés gyakorlatilag a világgazdasági válság kibontakozásának első percétől lejtőre került. A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási jelentéséből is kiderül: a devizahitelek aránya az új lakossági hitelfolyósításon belül a 2008-as július-augusztusi csúcspont után már az év szeptemberében csökkent, év végére pedig látványos visszaesésbe fordult. A csökkenő trend egy évvel később megtorpant, egy kis emelkedés után azonban még meredekebb csökkenés jött.

A devizahitelezés 2010 nyarára fogott padlót, a zálogjog földhivatali bejegyzését tiltó augusztusi rendelkezésnek gyakorlatilag már semmilyen hatása nem volt a hitelfelvételi kedvre.

Élet a tiltás után

Az MNB szerint a válság előtti devizahitelezéshez tiltás nélkül sem fogunk visszatérni. Az euróhitelek elburjánzását egy 2009-es kormányrendelet is fékezi, ami most is hatályos, csak a tiltás miatt kissé megfeledkeztünk róla.

Ez a szabályozás két mesterséges féket épített a rendszerbe: egyrészt maximalizálta a lakossági jelzálog- illetve autóhitelek esetében az engedélyezhető hitelfedezeti értéket, forint esetén 75 százalékban, euróhiteleknél 60 százalékban, egyéb devizáknál 45 százalékban. Emiatt a korábbinál nagyobb önrész kell az eladósodáshoz, a szükséges pénzt pedig kevesen tudják zsebből előteremteni.

A másik fék a tisztán fedezetalapú hitelezés tiltása volt. A szabályok szerint a hitelező nem csak a fedezet értékét, hanem a hitelfelvevő havi jövedelmét is figyelembe kell vegye az elbírálási folyamatban. A rendeletnek ez a része inkább gumiszabály jellegű, mivel a jövedelemarányos hitelezhetőségi limit szintjére nincs előírás: pontosabban az előírás arra vonatkozik, hogy a bankoknak maguknak kell belső szabályzatban rögzíteni a jövedelem/törlesztőrészlet maximálás arányát, euróhitelnél a forintra meghúzott limit 80, más devizánál 60 százaléka vehető figyelembe. A két, 2009 végén született kormányrendelet célt ért: 2010 nyarára a folyósított hitelek kevesebb mint 10 százaléka volt devizaalapú. Ide jutottunk a 2008-as csúcspontot jelentő 85 százalék körüli szintről.

A fölívelést az eddigieken túl az is gátolja, hogy sokan megégették magukat a devizahiteleikkel, ezért havi néhány ezer forintos előnyért nem fognak kockázatokat vállalni. Márpedig ma lényegesen kevesebbet lehet spórolni a devizahitellel, mint pár évvel ezelőtt.

Olcsóbb hitel kockázatokkal

Az euróhitelezés újraindítása a kínálatot mindenképpen színesíti és bővíti, ráadásul a jelenlegi forinthiteleknél a bankok hitelezési politikájától és a piaci trendektől függően akár 2-3 százalékkal alacsonyabb ügyfélkamattal – válaszolt a törlesztéssel kapcsolatos kérdéseinkre az Erste Bank. Így a havi törlesztő részlet egy átlagos, nem akciós kamatozású 5 millió forintos hitelnél 20 éves futamidővel várhatóan havi 5-6 ezer forinttal lenne kevesebb, ami valamennyire növelné a keresletet, de mégis elmaradna a várt és remélt mértéktől.

Az Erste szerint ennek két oka van: a lakosság tartózkodása és a fentebb részletezett jogszabályi megkötések. Ez a két korlát sokat csökkentene az euróhitelek vonzerejéből, különösen a nagyobb összegű kölcsönöknél, ahol a kisebb kamat miatt már akár lényegesen kisebb havi törlesztő részletet lehetne elérni.

Akit a néhány ezer forinttal alacsonyabb törlesztés mégis vonz, annak két másik szempontot is érdemes mérlegelnie: Az egyik, hogy a jelenlegi viszonylag erős forint idején az átlagosnál nagyobb kockázatot hordozhat az euróalapú eladósodás, hiszen egy forintgyengülés a havi részlet emelkedésével járna.

A másik, hogy az európai központi bank az elemzők szerint egy kamatemelési folyamat elején lehet, ha ez a kamatemelés elkezdődik, azt várhatóan a banki ügyfélkamatok is követnék, ami szintén emelné a hitelek törlesztő részleteit, miközben a forintkamatok az előrejelzések szerint hosszabb ideig is maradhatnak a jelenlegi hat százalékos szinten.

A várható változások miatt tehát az euróhitelek kamatelőnye fokozatosan csökkenne, amit az euró forinthoz viszonyított folyamatos erősödése is megfejelne.

A Raiffeisen is csak mérsékelt érdeklődésre számít, amit segíthet, hogy az euróhitelnek a forinton kívül nem lenne semmilyen versenytársa. „Vélhetően lesz egy pénzügyileg tudatosabb ügyfélkör, aki igényli majd ezeket a termékeket - felvállalva az ezzel járó extra árfolyamkockázatot” – közölte a bank. Az OTP válaszában kiemelte: év végére „egy normalizálódó lakossági lakáshitelezői piacon újraindulhat - kizárólag - az euróalapú hitelezés”.

forrás: index.hu

Az állami eszközkezelő mintegy 10 ezer problémás hitellel terhelt lakást vehet át a bankoktól, miközben a 90 napon túli lejárt tartozással érintettek száma százezer felett van. Az adósprobléma kezelésére készülő csomag további adósokat segítene abban, hogy 90 napon belülre kerüljön tartozásuk, így igénybe vehessék a rögzített árfolyamon való törlesztés lehetőségét. A menthetetlenekre kilakoltatás vár, de tömeges árverezések egyszerre nem lesznek, mert a bankoknak sem érdekük lenyomni az árakat. A rögzített árfolyam az euró esetében 260 forint körüli plafont jelenthetne, de a pontos árfolyamszintek, az árverezési kvóták, azaz a rendszer konkrét számai még ismeretlenek.

Körvonalazódik az adósválság megoldásáról szóló végleges javaslat. Bár az utóbbi hetekben főként az árfolyamrögzítésről lehetett hallani, szó van az eszközkezelő lebutított változatáról és a már korábban bemutatott árverezési kvótákról is. Az értesüléseket Gyuris Dániel, a Bankszövetség elnökségi tagja is megerősítette.

90 napon belül rögzített árfolyamsáv

A tervezet az adósokat két nagy csoportra osztja. Az árfolyamsáv-meghatározás és az így kapott árfolyamplafon a tervezet szerint csak azoknak jelentene segítséget, akik 90 napon belüli törlesztési késedelemben vannak, tehát a kedvezmény nem a legrosszabb helyzetben lévőket célozná.

Gyuris szerint a rögíztett árfolyamot minden frank- és euróhiteles, akinek lakásfedezet van a hitele mögött, saját döntése alapján használhatná ki. Azaz a rendszer nem lesz kötelező, és az autókra vagy mondjuk az üdülőkre felvett hiteleket nem is lehetne kihasználni. A kedvezményt azok is igénybe vehetnék, akik eddig pontosan törlesztettek, de elegük van a kiszámíthatatlan árfolyam-ingadozásokból és szeretnék magukat jó időre biztonságban tudni.

A szakember a kedvezményes szintű euróárfolyamra vonatkozó kérdésünkre annyit mondott, valahol 260 forint környékén lehetne a cölöp, de pontosan még korai lenne megmondani, mert meg kell várni, hogy a végleges megállapodás idején hol tart majd az árfolyam. Arról továbbra sincs információnk, hogy a svájci frank esetében hol lenne a rögzített árfolyam, pontosabban, hogy milyen szélesre húznák az ingadozási sávot. A korábbi hírek 200 forint alatti korlátról szóltak.

Az rögzített árfolyamot igénybe vevő háztartások nemcsak azt vállalják, hogy törlesztőjük nem mehet egy bizonyos szint fölé, hanem azt is, hogy kedvező árfolyamváltozások (forinterősödés) esetén nem mehet egy előre meghatározott sáv alá sem. A tervek szerint az így halmozódó pozitív vagy negatív egyenleget a bankok külön számlán vezetnék, amire az állam garanciát vállal, amíg az árfolyamfixálás tart (a tervek szerint júliustól legalább három évig). Ha az időszak végére negatív egyenleg halmozódik fel az adósok számláján, azt nem egyben, hanem egy előre meghatározott ütemezéssel kellene visszafizetni. Egyik banki forrásunk szerint azért sem lenne szerencsés a rendszert túl nagy árfolyamkedvezménnyel indítani, mert azt később a háztartások és nem utolsó sorban a költségvetés is megsínylené.

Szociális bérlakások a menthetetleneknek

Akik jóval túl vannak a 90 napos csúszáson (de akár a fél- vagy az egy éven is), azokat ki kell vezetni a piaci alapú hitelezésből – mondta Gyuris. Az érintettek többsége szociálisan rászoruló családos munkanélküli, náluk nemcsak a lakáshitel-törlesztéssel van gond, már a közműveket és a lakhatás más költségeit sem tudják fizetni. Sok esetben ráadásul több kölcsön is terheli a lakást. Esetükben nem marad más megoldás, mint egy eszközkezelő, ami továbbra is a tervek között szerepel.

Az állami eszközkezelő csak a nem menthető adósok lakásait venné meg, az ingatlanállományt önkormányzati kezelésbe adná. Gyuris szerint a bankok azt szeretnék, hogy ebbe a csoportba ne kerüljön tízezernél sokkal több ingatlan. (Az eszközkezelő az ingatlanokat ár alatt, a bankok szempontjából veszteséggel venné át.)

90 napon túl kamattőkésítés és értékesítés

Az, hogy a legtöbbet emlegetett 90 napon túli, de még kezelhető adóságállománnyal mi történik, a bankok és az adósok közötti külön alkukban dőlne el. Úgy tudjuk, az érintettek döntően két megoldás között választhatnak.

Az egyik szerint a bankok nyitottak lesznek arra, hogy a meglévő adóssegítő programjaik keretében a 90 napon túli lejárt tartozással bíró ügyfeleik is “alkalmassá váljanak” a devizaplafonos törlesztésre, azaz beléphetnek a kormány által felállított árfolyamrögzítési mechanizmusba, ezzel évekre előre tervezni tudják majd törlesztési kötelezettségüket, és mint írtuk, a külön számlán halmozódó (és kamatozó) adósságukra az állam garanciát vállalna. Ezzel a bankokon és az adósokon lévő nyomás is enyhülne valamelyest – erősítette meg Gyuris.

A másik lehetőség az ingatlanok értékesítése. Gyuris szerint megjósolhatatlan, hogy ezt mennyien választják, mert azok is gondolkodnak rajta, akik eddig tudtak törleszteni, csak nehezen. Számuk tíz- és hetvenezer között lehet. Már csak a kereslet hiányzik, az egyelőre pangó lakáspiacot a kormány a forinthitelek kamattámogatásával élénkítené.

A kamattámogatás mértékéről még nincs pontos információnk, a költségvetés terhelhetősége azonban (különösen a tavalyi hiánytúllépés és az idei első negyedéves számok ismeretében) igencsak véges.

Területi kilakoltatási kvóták lesznek

Az április közepétől életbe lépő részleges moratórium június végén jár le, a bankok ekkortól szabadon kezdeményezhetik a kilakoltatási eljárások megkezdését az együttműködésre képtelen és az eszközkezelőből is kiszoruló adósoknál. Azonnali tömeges értékesítésekre mégsem kell számítani, mert minden érintettnek az az érdeke, hogy az árverezésekkel hirtelen megugró kínálat ne nyomja a mélybe a lakásárakat.

Itt jönnek a képbe a kilakoltatási kvóták. Értesülésünket most Gyuris is megerősítette. Mint fogalmazott, a bankok „a 90 napon túli késedelemben lévő ingatlanok meghatározott százalékában ingatlanárverezést indíthatnak meg. A kvótákat területi alapon határozzák meg, és negyedéves időszakokra rögzítik.” Azt nem tudjuk, hogy az egyes időszakokban a nem fizetők hány százalékának lakását lehet piacra dobni. Gyuris szerint a bankok főként azokat az ügyfeleket fogják így kezelni, akik nem hajlandóak semmilyen együttműködésre. „A kényszerítés így szabályozott keretek között zajlik majd.”

forrás: index.hu

A kormány olyan megállapodást kíván kötni a Bankszövetséggel, amely a költségvetésre nem gyakorol negatív hatást, de megoldást nyújt a devizahitelesek problémájára, a bankok állampapír-keresletére, a kis- és középvállalkozások finanszírozására, az otthonteremtési programra, az euró alapú hitelezés helyreállítására és az életpálya-előtakarékosságra - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium mai közleményéből.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ma közleményt adott ki “Magyarország Strukturális Reformjának végrehajtásáról”, melyben az alábbiak szerepelnek:

1. A devizahitelesek problémájának megoldása

A forint jelentős gyengülése a svájci frankhoz képest számos hitelfelvevőt a fizetőképesség határára sodort. Az eurózóna adósságválsága és az egyéb globális bizonytalanságok miatt nem zárható ki a svájci deviza átmeneti további erősödése sem, amely hatására jelentősen megemelkedhet a nemfizetési arány. Ezt megakadályozandó a Kormány elő kívánja segíteni, hogy a hitelfelvevőket egy meghatározott ideig ne sújtsa az árfolyamok esetlegesen kedvezőtlen alakulása.

2. A bankok állampapír-kereslete

Az államháztartás finanszírozásának biztonságos keretek között tartásához fontos, hogy minél több stabil - adott esetben turbulens időszakokban is fennálló - állampapír-keresletre lehessen számítani. A bankszektorral való megállapodás részét képezheti egy olyan megoldás, amely segíti az állam finanszírozásának stabilitását, figyelembe veszi a pénzügyi szektor jövedelmezőségét, valamint a gazdasági növekedéshez szükséges hitelezés beindulását.

3. A kis- és középvállalkozások finanszírozása

A magyar KKV szektor helyzetét tekintve több fontos területen felzárkózás figyelhető meg, ugyanakkor a fejlett országokhoz képest még mindig számottevő a lemaradás. A KKV-k a magyar gazdaság működésében kiemelkedően fontos szerepet töltenek be, különösen nagy a jelentőségük a foglalkoztatás területén, ily módon a belső fogyasztás növekedésére alapozott gazdasági fellendülés tartóssá tételében is.

E vállalkozások jelenleg általában alultőkésítve működnek, ezért tőkére és hitelekre egyaránt szükségük van ahhoz, hogy a meglévő piacaik megtartásához, illetve új piacok megszerzéséhez a megfelelő források rendelkezésükre álljanak. Ez részben az állam közreműködésével, illetve uniós források igénybevétele révén valósulhat meg, ugyanakkor a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök korlátossága miatt fontos szerepet kell, hogy játsszon a bankszektor is.

4. Otthonteremtési Program

A kormány kiemelt célja a lakáshoz jutás elősegítése egy Otthonteremtési Program létrehozása révén. A program finanszírozásához azonban elengedhetetlen a bankszektor aktív közreműködése és támogatása, az állam és a bankok közös stratégiájának kialakítása. A bankrendszer stabilitása is fontos érdek, mert csak a kellően stabil pénzügyi rendszer képes a vállalkozások és a lakosság indokolt hitelszükségletéhez a megfelelő forrásokat biztosítani. A hitelpiaci konszolidáción túl az Otthonteremtési Program fontos elemét kell, hogy képezzék a lakáspiac élénkítését célzó további javaslatok is.

5. Az euro alapú hitelezés helyreállítása

A 2008-ban kirobbanó globális pénzügyi-gazdasági válság nyomán megkezdődött a devizaalapú jelzáloghitelezés leépülése, különösen a svájci frankban denominált hitelek esetében. Ennek keretében a 2008-ban kihelyezett 850 milliárd forint összegű lakáshitellel szemben 2009-ben már csak mindössze 330 milliárd, 2010-ben ennél is kevesebb, 230 milliárd forint került folyósításra. A svájci frank-konstrukciók eltűnésével az euro alapú hitelezés meghatározó szerepet játszott a hazai lakáshitelezésben (a 2009-ben felvett lakáshitelek fele euro alapú volt). Ez azonban csak átmeneti jelenség volt, amely a devizaalapú jelzálogjog-bejegyzést megtiltó szabályozás hatályba lépéséig tartott. A jelenlegi helyzetben azonban megfontolandó a lakossági, lakáscélú jelzáloghitelek estén a forint mellett az euróban történő hitelnyújtás lehetőségének újbóli megteremtése.

6. Életpálya előtakarékosság

A lakosság hosszú távú megtakarításainak előmozdítása fontos nemzetgazdasági érdek, az anyagi lehetőségekkel összhangban álló életvitel, a takarékos életmód a megtakarítások növekedése révén általában is kedvező hatást gyakorol a gazdasági növekedésre. E téren jelentősebb előrelépéshez elsősorban szemléletváltozásra, a pénzügyi kultúra fejlődésére, illetve fejlesztésére van szükség. A lakosság pénzügyi kultúrája befolyásolja a piaci versenyt, az erőforrások hatékony elosztását és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, továbbá a pénzügyi kultúra fejlődése csökkenti a társadalmi költségeket és növeli a társadalmi jólétet. A pénzügyi tudatosság a bankszektor számára is fontos, mert ennek révén alakítható ki a bizalom légköre, vezethetőek be korszerű, új pénzügyi termékek, és erre alapozva lehet létrehozni és bővíteni azokat a konstrukciókat, amelyek hosszú távon is elősegítik a lakossági előtakarékoskodást. Az ilyen típusú konstrukciók támogatása és a lakosság motivációinak kialakítása pedig szoros együttműködést igényel a bankszektorral.

forrás: portfolio.hu online gazdasági újság

A Bankszövetség elnöke örül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott javaslatnak, amely a svájcifrank-hitelek átváltását szorgalmazza euró alapúra. Erdei Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, tudni kell viszont, hogy ebben az esetben a hitelesek realizálják az árfolyamváltozás miatti veszteségüket, ugyanakkor kevésbé veszélyezteti őket a későbbiekben a valutaárfolyam ingadozása.

Örömmel vettem a PSZÁF javaslatát, hogy a bankok teremtsék meg a feltételeket a svájci frank alapú jelzáloghitelek euróra történő átváltására - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Bankszövetség elnöke, aki azonban hozzátette: ez nem oldja meg az összes problémát. A bankok az elmúlt években komoly eszköztárat dolgoztak ki, hogy segítsenek a még fizetni képes, de bajba jutott adósokon - ez a javaslat ebbe beleillik.

Történelmi magasságokban jár a svájci frank árfolyama, és nem lehet kizárni, hogy a továbbiakban is erősödni fog. Ez az eurózóna megítélésétől is függ - hangsúlyozta az MKB Bank elnök-vezérigazgatója. Erdei Tamás felhívta arra a figyelmet, hogy aki a svájci fizetőeszköztől “megszabadul”, annak realizálnia kell az árfolyamerősödésből származó veszteségeket - ez az átváltás hátránya.

Előnye azonban az, hogy ezen az áron a hitelfelvevő megváltja a biztonságát, hiszen beáll egy nagyjából fix havi törlesztőrészlet, és kiszámíthatóbb folyamatba kerül, mert a forint-euró árfolyama kiszámíthatóbb.

A vezérigazgató elképzelhetetlennek tartja, hogy a bankok nagyjából azonos kondíciókkal működő kampányt és csak egy terméket alkalmazzanak. Hozzátette: a pénzintézetek néhány héten belül kialakíthatják konstrukciójukat, annál is inkább, mert nemcsak az ügyfeleket, hanem a bankokat és a kormányt is sokkolta a hirtelen megugró svájci frank árfolyama.

Havi fix

Erdei Tamás hozzátette: az átváltást megelőző jelleggel is lehetne alkalmazni, tehát nemcsak azoknál, akiknek nehézségeik vannak a hitel fizetésével. Akik már nagy bajban vannak, azoknak ez úgysem segít, hiszen az átváltás inkább csak “fixál”.

Hangsúlyozta, hogy az átváltás előtt fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy ezzel realizálja a veszteségeket. Nagyon fontos a kommunikáció, az ügyfelek korrekt tájékoztatása, hogy pontosan tudják és értsék, milyen döntést hoznak, és az milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár.

Azoknak az ügyfeleknek, akik nagyon limitált összeget tudnak a havi törlesztőrészletre fordítani, és a legkisebb törlesztőrészlet-emelkedés is komoly problémát okoz, átgondolandó az átváltás. Akik jobban bírják a kockázatokat, és bizonyos ideig magasabb törlesztőrészletet tudnak fizetni, illetve ki tudják várni, hogy a svájci frank normálisabb pályára kerüljön, azoknak érdemesebb kivárni - tanácsolja a Bankszövetség elnöke, aki kiemelte: százezerre tehető azon lakáshitelesek száma, akik komoly fizetési késedelemben vannak, és valószínűleg több tízezer esetben végrehajtási eszközzel kell, hogy éljenek a bankok

Piacidegen a kilakoltatási moratórium

A kormány áprilisig hirdette meg a kilakoltatási moratóriumot, amelyről Erdei Tamás azt mondta: bár elkezdődtek a tárgyalások a kormánnyal, a Bankszövetség a problémát nem pénzügyi és bankszakmai, hanem szociálpolitikai kérdésnek tartja.

Úgy véli, a kilakoltatási moratórium piacidegen, nem fenntartható, mert megszünteti Magyarországon a jelzáloghitelezést. Hozzátette: nincs egyetlen eszköz a probléma megoldására. Minden piaci szegmensnek meg kell találnia a megoldást. A bankoknak is áldozatot kell hozniuk, de az államnak is be kell szállnia a probléma megoldására.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Hatályban van ma Magyarországon két olyan törvény, ami a devizahitelek tilalmát eltérően szabályozza. Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a megengedőbb szabályozás tekinthető érvényesnek, az alighanem a bankokat is új lépésekre készteti majd.

Tavaly augusztusban lépett hatályba a devizakölcsönre való jelzálogjog bejegyzésének tilalma. Az akkoriban nyilatkozó bankok szerint már korábban szinte jelentéktelenné vált a devizahitelezés, részben a jogszabályi korlátok, részben a forint kamatszintjének süllyedése miatt.

A forint elszakadt a világtól

Az azóta eltelt idő alatt azonban kiderült: a forint képes elszakadni a világtól, a jegybanki alapkamat pedig újra emelkedhet. Ilyen körülmények között fontos lehet, hogy a devizahitel-korlátozásokkal kapcsolatos jogszabályokat 2011. január 1-jei hatályba lépéssel módosították.

Első olvasatra a jogalkotók a 2010 augusztusában bevezetett devizahitel-korlátozást érdemben nem, csak az augusztusban elfogadott jogszabály rendkívül rossz, pontatlan és félreérthető szövegét változtatták meg - hívta fel a figyelmet Tóka Tamás, számos osztrák bank magyarországi jogi képviseletét ellátó ügyvéd. Egyértelművé vált, hogy a devizahitelek általános tiltása mellett melyek azok a kivételek (például engedményezés, tartozásátvállalás, szerződésmódosítás, fedezetcsere, hitelkiváltás), amelyeket a jogalkotó megenged.

Bejegyzik a zálogjogot

Mint azonban a gyakorló jogász felhívta a figyelmet: míg a polgári törvénykönyvben nincs változás, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény mostantól nem tiltja a jelzálogjog bejegyzését abban az esetben, ha a törlesztés nem forintban történik, hanem devizában. A földhivataltól kapott tájékoztatás szerint január 1-jétől a földhivatalok a devizahiteleknél bejegyzik a jelzálogjogot.

Ilyen konstrukció jellemzően az osztrák bankok által határon átnyúló szolgáltatásként végzett euróhitel-nyújtás. Ezeknél az adós maga szerzi be az eurót, nem a banktól kell azt kötelezően forintért megvennie a bank által használt árfolyam alapul vételével. Tóka kiemelte, hogy Magyarországról - különösen a nyugati határszélről - több tízezer ember jár át dolgozni Ausztriába, akik a fizetésüket euróban kapják. Százezres nagyságrendű azoknak is a száma, akik ugyan Magyarországon dolgoznak, de eurós jövedelmük is van. Az ő esetükben eleve teljesen indokolatlan volt a devizahitelek tiltása, hiszen nekik ezek a kölcsönök nem jelentenek árfolyamkockázatot.

A bankok több ízben felhívták a figyelmet arra is, hogy a jogalkotók indokolatlanul vették egy kalap alá az eurót (nemcsak valamikorra várható csatlakozásunk, hanem a forinttal szorosabb kapcsolat miatt) a svájci frankkal, illetve a jennel.

Tény, hogy hatályban van ma Magyarországon két olyan törvény, ami a devizahitelek tilalmát eltérően szabályozza. Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a megengedőbb szabályozás tekinthető érvényesnek, az alighanem a bankokat is új lépésekre készteti majd.

Becsapós konstrukciók

A bankok egy részénél lehetőség van arra, hogy devizában nyilvántartott hitelét az adós devizában is törlessze. Erre szinte minden esetben lehetőséget ad az UniCredit, az Ersténél pedig - mondták el lapunk érdeklődésére - ez a konstrukciótól függ. A különbség oka, hogy a bankoknál létezik olyan hiteltípus is, aminél a folyósítás és a törlesztés is forintban történik, „csupán” a hitelösszeget és a törlesztőrészletet határozzák meg devizában.

Miközben tehát az adós abban a tudatban van, hogy devizahitelt vett fel, kölcsöne tulajdonképpen csak devizaalapú. Utóbbiaknál pedig még az idei szabályok alapján sem lehetséges a jelzálogbejegyzés és a devizában való törlesztés sem.

forrás: index.hu

A válságból való kiút helyett a hitelezés problémáinak halmozódása jegyében telt a 2010-es esztendő a hazai bankszektorban. Miközben a hitel-kihelyezés évek óta nem látott alacsony szintre esett, a lakosság fizetési nehézségei újabb és újabb hullámot vetettek. A banki hitelek tekintélyes részének újratárgyalása és az adósvédő állami intézkedések után azonban néhány komoly probléma máig megoldatlan: a lakossági hitelek csaknem kétharmada szempontjából releváns frankárfolyam rekord magasságokban tartózkodik, a banki portfóliók kitisztítását és a jelzáloghitelezés beindítását pedig a régóta tartó kilakoltatási moratórium hátráltatja.

Erős és kontrollálhatatlan frankárfolyam

Az árfolyamváltozások és a kevésbé gyakori, ám megtörtént banki kamatemelések eredményeként az átlagos havi háztartási törlesztőrészlet nagysága ma Magyarországon 27%-kal nagyobb, mint 2008 szeptemberében, a válság kezdetén, pedig ebben a forinthitelek is benne foglaltatnak. A 27% a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint a régióban a legmagasabb értéknek számít. A háztartások hiteltartozása ma a GDP mintegy 31%-ára rúg, amelynél magasabb arány a régióban csak két balti országban, Észtországban és Lettországban figyelhető meg. A háztartási törlesztőterhek GDP-hez mért arányában is harmadikak vagyunk 5,4%-kal.

Az erős forint korszaka, azaz 2008 nyara óta eltelt időszak nagy részében jóval nagyobb mértékben drágult a frank a forinthoz képest, mint az euró, ezért a devizahitelesek közel 90%-át kitevő frankhitelesek terhei nagyobb mértékben növekedtek, mint az euróhiteleseké, a forinthitelesekről nem is beszélve. Az elmúlt két év frankerősödésének jó része azonban a magyar gazdaságpolitika teljesítményétől függetlenül következett be: máig az erősödés közel 55-60%-át a frank-euró keresztárfolyam indokolta.

Az MNB adataiból kiderül: 2005 óta a frankhitelek közel 70 százalékát 145 és 165 forint közötti frankárfolyam mellett vették fel az ügyfelek. Esetükben a felvételkori teljes hiteldíj mutatótól (THM) függően általában 30-40%-os törlesztőrészlet-emelkedés következett be az induló törlesztőrészlethez képest, vannak azonban, akik több mint 50%-os növekménnyel szembesülnek.

Tovább nő a nem teljesítő hitelek aránya

Részben a fentiek eredményként a hazai bankszektorban mind a lakossági, mind a vállalati hitelportfólió minősége tovább romlott a harmadik negyedévben, így a 90 napon túli késedelemben lévő hitelek állományi aránya mára meghaladta a 10,5 százalékot, ugyanez az arány a vállalatoknál 12,7 százalék.

Összességében jobb a devizahitelek portfólió-minősége, mint a forinthiteleké, ennek hátterében azonban jól láthatóan egy összetétel-hatás áll: a forinthitelek estében nagyobb a fedezetlen hitelek aránya, melyekre hagyományosan rosszabb fizetési fegyelem jellemző. A devizahiteleknél viszont magasabb a lakáshitelek aránya, melyeket lelkiismeretesebben törleszt a lakosság. Összességében megfigyelhető, hogy a jelzálog- illetve az ezek közé tartozó lakáshitelek esetében jóval kisebb a késedelmes hitelek aránya, mint a fedezetlen hitelek körében. A MNB statisztikája szerint a forint alapú lakáshiteleknél 3,78; a deviza alapúaknál 5,94 százalék a nem teljesítő hitelek aránya.

Kissé régebbi (júniusi) adatok állnak rendelkezésünkre arra vonatkozóan, mekkora az egyes hiteltípusokon belül a késedelembe esett illetve újratárgyalt hitelek darabszáma. A PSZÁF második negyedéves kockázati jelentésének adatait ilyen szempontból az alábbi ábra mutatja. Míg az állományi adatokban magas hitelösszegük miatt a jelzáloghitelek, darabszámukat tekintve kisebb hitelösszegük miatt a fedezetlen hitelek aránya viszonylag magasabb. Az adatokból rendkívül kedvezőtlen kép bontakozik ki: darabszám alapján a jelzáloghitelek 23,1%, az egyéb hitelek 41,2%-a esett júniusban késedelembe, a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya pedig 8,2 illetve 25,5% volt.

Haldoklik az új hitel-kihelyezés

Miközben a bankok elsősorban meglévő portfólióik kezelésével voltak elfoglalva, alacsony kockázatvállalási hajlandóságuk és az alacsony hitelkereslet miatt az új hitelek kihelyezése közel évtizedes mélypontjára esett. Míg 2008-ban 1510 milliárd forint összegben vett fel a lakosság jelzáloghitelt, 2009-ben ez 534 milliárd forintra olvadt, 2010 első hónapjában pedig alig érte el a 325 milliárd forintot. A bankok előrejelzései szerint az új hitelkihelyezések ráadásul 2011-ben is legfeljebb kis mértékben növekedhetnek. Ennek fő okai lehetnek:

• a bankszektort évi több közel 120 milliárd forinttal sújtó bankadó
• a bankok alacsony kockázatvállalási hajlandósága a magas nem-teljesítő hitelállomány miatt
• Bázel III. új követelményrendszere, mely a kockázattal súlyozott eszközérték csökkentése irányába hat
• az esetlegesen alacsonyan maradó hitelkereslet

Próbálkozások hosszú sora a hitelproblémák megoldására

Bár a devizahitelek mintegy 90%-át kitevő frankhitelek törlesztőrészletét leginkább a kontrollálhatatlan frankárfolyam mozgatja fel- és lefelé, a pénzintézetek és a kormány is újabb lépésekkel igyekeztek mérsékelni a meglévő és a leendő hitelesek terheit. A szabályozók és önszabályozók ezek során az alábbi valós (egyes esetekben talán csak vélt) problémákra, anomáliakra kerestek megoldást az év folyamán:

1. A bankok ügyfeleikkel szembeni erőfölénye következtében szabályozatlanul és egyoldalúan módosíthatták a hiteleik szerződési feltételeit. Mindez a tipikus, “változtatható” kamatozású hiteltermékek esetében a kamatok és egyéb hitelköltségek emelése esetén hátrányos a bankok ügyfelei számára.
2. Rendkívül alacsony átlagos önrész és fedezetérték (magas ún. LTV-mutató), illetve magas jövedelemarányos törlesztőrészlet mellett is nyújtottak jelzáloghitelt a bankok a válságot megelőző években, túl magas kockázatot futva ezzel.
3. A jelzáloghitel-piac normál működése mellett a hitelek fedezetéül felajánlott ingatlanok azok biztosítékaiként érvényesíthetők. Az érintett ingatlanok azonban a bankok számára nehezen értékesíthetők, az ügyfelek számára pedig a kilakoltatás természetes megélhetési, lakhatási problémát jelent.
4. A deviza alapú hitelek indokolatlanul nagy árfolyamkockázatot helyeznek az új jelzáloghitel-felvevők vállára is.
5. Kihelyezett hiteleik összegének és ezek törlesztőrészletének megállapítása során a bankok eltérő(vételi ill. eladási) árfolyamot használtak, árfolyammarzsot realizálva e kettős elszámolás révén, indokolatlan terhet róva ezzel a lakáshitelesekre.
6. A bankok csak bizonyos esetekben, bizonyos költségek mellett tették lehetővé a hitelek elő- és végtörlesztését, a futamidő hosszabbítását, és extra költségeket számítottak fel késedelembe esés esetén.

A fenti problémákra az alábbi (sok esetben csak részleges és átmeneti) megoldások születtek:

1. Január 1-jén a bankszektor önszabályozásának eredményeként, a piaci szereplők önkéntes csatlakozásával életbe lépett a Magatartási Kódex. Ez többek között tartalmazta azt is, hogy a szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosítása csak bizonyos árazási elvek mellett tehető meg: a kamat módosítására csak a jogi, szabályozói környezet változása, a pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet változása és a hitel kockázati megítélésének változása mellett van lehetőség; egyéb jutalékok, költségek és díjak módosítása pedig évente maximálisan csak a KSH által közzétett éves átlagos infláció mértékében lehetséges.

Az Orbán-kormány december 16-án megjelent rendelete a fenti oklistát az alábbiak szerint tovább szűkítette: a kamat csak a forrásköltségek, forrásszerzési lehetőségek kedvezőtlen változása (jegybanki alapkamat, bankközi pénzpiaci kamatláb, ügyfélbetét-kamatláb, refinanszírozást biztosító értékpapír és hitel költségének bizonyítható növekedése), a hitelkockázat változása, a hitelező adott tevékenységének költségeit növelő jogszabályváltozás. A rendelet alapján a kamat mértékének százalékban kifejezett növekedése nem haladhatja meg e feltételek változásának együttes hatása alapján meghatározott mértéket, figyelembe véve a hitelező forrásszerkezetét és annak változását.

2. Március 1-jén, majd június 11-én - két lépcsőben - életbe lépett a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet, mely devizahitelek (különösen a frankhitelek esetében) jóval szigorúbb hitelezési korlátokat állapított meg a piaci gyakorlatnál a hitelezés kockázatainak mérséklésére. Ez alapján a kihelyezett hitel összege forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, euróhitel esetében 60 százalék, más devizahitel esetében pedig 45 százalék. Pénzügyi lízing esetén 80, 65, illetve 50 százalékban állapították meg ezket az arányokat.

A rendelet második lépcsője értelmében pénzügyi intézmények csak hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleiknek. Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek ún. hitelezhetőségi limitje, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, aminek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg. Euróhitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitel esetén pedig a 60 százalékánál.

3. Első intézkedései között az új kormány meghosszabbította, majd 2011. április 15-éig kitolta a Bajnai-kormány által a téli hónapokra való tekintettel életben tartott kilakoltatási moratóriumot, számottevően korlátozva ezzel a jelzáloghitelek biztosítékainak érvényesíthetőségét. Június eleji beszédében Orbán Viktor egyúttal jelezve: feláll a Nemzeti Eszközkezelő Társaság a jelzáloghitelesek problémáinak rendezésére. Bár a Nemzetgazdasági Minisztériumban október közepéig kellett volna elkészíteni ennek koncepcióját, ez máig nem történt meg. Újabb információk alapján a társaság egy kicsi, koordináló szerepkörrel bíró ügynökség lenne a minisztérium jelenlegi munkaanyagai szerint. A kilakoltatási moratórium problémája ugyanakkor megoldatlan: a hitelek visszafizetésével kapcsolatos erkölcsi kockázaton túl komoly aggályokat ébreszt a banki hitelportfóliók helyes értékelésével és várható megtérülésével kapcsolatban.

4. Bár - elsősorban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek köszönhetően -sokáig téma volt a devizahitelek tömeges forinthitelre váltása, ennek látható kockázatai miatt a kormány elállt ettől. Augusztus közepén megjelent rendeletével viszont a kormány megtiltotta, hogy jelzálogjogot jegyezzenek be devizahitellel terhelt ingatlanra, ezzel gyakorlatilag - a gyér hitelkiváltási tevékenységet leszámítva - megszűnt hazánkban a deviza alapú jelzáloghitelezés, igaz, a bankszektor egyes véleményformálóinak álláspontja szerint az euró alapú jelzáloghitelezés teljes tiltása nem indokolt.

5.-6. November 27-én a Magyar Bankszövetség és egyes kormánypárti képviselők (köztük Kósa Lajos és Rogán Antal) tárgyalássorozatának eredményeként az alábbi törvénymódosításokról döntött a parlament:

A lakáshiteleseket segítő törvénymódosítások

Akit érint, tudja, milyen nagy anyagi terhet jelent egy család számára a hitel törlesztőrészletének drámai megemelkedése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közelmúltban publikált adatai érdekes adalékkal szolgál annak összesítéséhez, mekkora mértékben növekedett az elmúlt években a magyar háztartások törlesztési terhe.

Közhely, hogy a forint gyengülése a devizahitelek tőketartozásának emelkedését vonja maga után még fegyelmezett hiteltörlesztés mellett is. Az árfolyamváltozások és a kevésbé gyakori, ám megtörtént banki kamatemelések eredményeként az átlagos havi háztartási törlesztőrészlet nagysága ma Magyarországon 27%-kal nagyobb, mint 2008 szeptemberében, a válság kezdetén, pedig ebben a forinthitelek is benne foglaltatnak. A 27% a régióban a legmagasabb értéknek számít.

A háztartások hiteltartozása ma a GDP mintegy 31%-ára rúg, amelynél magasabb arány a régióban csak két balti országban, Észtországban és Lettországban figyelhető meg. A háztartási törlesztőterhek GDP-hez mért arányában is harmadikak vagyunk 5,4%-kal.

A lakossági devizahitelezés árfolyamszempontból rendkívül rossz időzítéssel, a kamattámogatási rendszer 2003. évi szigorítását követően indult el Magyarországon. A hitelfelvételek többsége az erős forintárfolyammal jellemezhető időszakokra koncentrálódott. Az árfolyamvolatilitás azóta jelentősen megnőtt, így a frank árfolyama a 2008. július 30-ai 141 forintos mélypontjáról mára 200 forint fölé nőtt, igaz, idén szeptember 8-án már a 225 forintot is meghaladta. Az euró is széles spektrumot járt be: a 2008. július 18-ai mélyponton 229, a 2009. március 6-ai csúcsponton viszont 316 forintot ért.

Az erős forint korszaka, azaz 2008 nyara óta eltelt időszak nagy részében jóval nagyobb mértékben drágult a frank a forinthoz képest, mint az euró, ezért a devizahitelesek közel 90%-át kitevő frankhitelesek terhei nagyobb mértékben növekedtek, mint az euróhiteleseké. Az elmúlt két év frankerősödésének jó része azonban a magyar gazdaságpolitika teljesítményétől függetlenül következett be: máig az erősödés közel 55%-át a frank-euró keresztárfolyam indokolta.

Az MNB adataiból kiderül: 2005 óta a frankhitelek közel 70 százalékát 145 és 165 forint közötti frankárfolyam mellett vették fel az ügyfelek. Esetükben a felvételkori teljes hiteldíj mutatótól (THM) függően általában 30-40%-os törlesztőrészlet-emelkedés következett be az induló törlesztőrészlethez képest, vannak azonban, akik több mint 50%-os növekménnyel szembesülnek.

A fentiek eredményeként egészen drámai törlesztőrészlet-növekedés következett be az egyes háztartási jövedelem-kategóriákban 2007 és 2010 között. Leginkább az idén nettó 100-150 ezer forintot kereső háztartások törlesztőterhe emelkedett, jövedelemarányosan átlagosan több mint a duplájára.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

A hitelkiváltás kivételével deviza alapú kölcsönt ma gyakorlatilag nem lehet felvenni, pedig igény lenne rá. Ráadásul míg korábban osztrák bankoktól is olcsón lehetett ilyen jellegű kölcsönhöz jutni, addig mára ez a megoldás is lehetetlenné vált. Megnéztük, mit vesztettek ezzel a magyar hitelfelvevők, és azt is, hogy milyen esetben vehető még föl deviza alapú kölcsön.

A hazai bankok a szigorítások miatt már nem nyújtanak deviza alapú lakáshiteleket, pedig ügyfeleik máig vevők lennének az ilyen jellegű kölcsönökre – ezek ugyanis még mindig kedvezőbbek lehetnének a forinthiteleknél, még akkor is, ha figyelembe vesszük az árfolyamok elmozdulását. Most ráadásul még arra sincs lehetőségük a lakásvásárlóknak, hogy külföldi hitelintézettől jussanak devizakölcsönhöz, hiszen jelzálogjogot – a hitelkiváltás kivételével – ma már csak forintban lehet bejegyeztetni a tulajdoni lapra. Emiatt szinte teljesen leállt a hitelturizmus is, pedig korábban nagy keletje volt az osztrák hiteleknek – a leállás azonban csak részben magyarázható hazai szigorítással, hiszen az osztrák pénzügyi felügyelet már tavasszal fölszólította az ausztriai bankokat, hogy ne nyújtsanak hitelt a kelet-európai térségbe. Innen tulajdonképpen már csak egy lépés volt a hazai tilalom, amely végképp meggátolta, hogy magánszemélyek magyarországi ingatlanokra a hazainál alacsonyabb – de az ausztriainál magasabb – kamatra jelzáloghitelt vegyenek föl. Mint megtudtuk, korábban a kedvezőbb feltételek, és a hazai devizahitelezés hiánya miatt – főleg a Dunántúlon és az osztrák határszélen – nagyon sokan vettek fel kinti hitelt. Nem véletlen az sem, hogy ebben az időszakban sok ügyvéd és pénzügyi tanácsadó szakosodott osztrák hitelekre.

Jobb is és rosszabb is?

A külföldi hitelfelvétel nyújtotta lehetőséggel annak ellenére éltek a magyar vásárlók, hogy nem jártak vele olyan jól, mint a szomszédos ország állampolgárai – ennek oka az volt, hogy az osztrák bankoknak volt ugyan devizaforrásuk, de nálunk nem tudtak olyan alacsony kamatra hitelt kihelyezni, mint Ausztriában. „Nálunk a bankok egyszerűen magasabb marzsot alkalmaztak, mint otthon, de a 4,5–6,5 százalékos kamat plusz kezelési költség még mindig alacsonyabb volt, mint az itthoni 7 százalék körüli kamat. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a 20 éves futamidőre felvett 10 millió forintos kölcsön havi törlesztőrészlete kinti hitel esetében 60–70 ezer forint körül alakult. Másrészt – és ez ugyancsak nagy előny volt – az osztrák bankok kezdetben még nem vizsgálták a jövedelmet sem, hanem az ingatlan piaci értékének 50 százalékáig hiteleztek” – mondja szakértőnk.

Egy idő után persze már a magyar bankok is tömegével nyújtottak hiteleket – ekkortájt már az osztrák bankok is rengeteg hitelt kihelyeztek, esetenként felelőtlenül. Emiatt sok lett a bebukott hitel, és rosszabb lett a bankok portfóliója – védekezésképp a kinti bankok is egyre óvatosabbak lettek a magyar hitelezéssel, és egyre jobban szigorítottak a feltételeket. Egy idő után a többség fel is függesztette a magyarországi devizahitelezést – jelenleg hitelkiváltáskor is csak két jelzálog hitelintézet nyújt deviza alapú hitelt. Az persze más kérdés, hogy igény továbbra is lenne a kinti hitelekre: „azt ugyan nem igazán tudjuk felmérni, hogy pontosan mekkora lenne az osztrák hitelre a kereslet, de devizahitelek iránt ma is van érdeklődés. Hiszen az osztrák bankok korábban a nálunk hiányzó devizahitelek miatti űrt töltötték be, most pedig gyakorlatilag ugyanez a helyzet. Korábban tehát azért volt sláger osztrák hitelt felvenni, mert 2003-ig nem volt Magyarországon devizahitel. Miután azonban a magyar bankok is elkezdték az euró és svájci frank alapú devizahitelezést, egyre jobban visszaszorultak hazánkban az osztrák hitelek. Másrészt tény az is, hogy nagyon sok osztrák bank nyitott magyarországi fióktelepet”.

Kiváltani jobb devizában?

Bár lakáshitel már nem nyújtható deviza alapon, a hitelkiváltásnál még él ez a módszer. Kiváltáskor ráadásul nagyon is megéri ezt a megoldást választani, már csak azért is, mert ellenkező esetben – azaz a devizahitelek forintra váltásakor – azonnal realizálódik az árfolyam miatti veszteség. Ehhez képest a hitelkiváltást végző bankok standard devizahitel konstrukcióinak kondíciói – ügyfélminőségtől függően – még mindig 20–30 százalékkal kedvezőbbek, mint más hiteltípusoké.

forrás: ingatlanmagazin.com

Érdekli, hogy milyen kondíciókkal tudná kiváltani hitelét, most előzetes banki költségek nélkül?

Kérjen ajánlatot telefonon, e-mailben, vagy töltse ki online űrlapunkat, hogy felmérhessük a hitelképességét és tájékoztathassuk a lehetőségeiről!

Elfogadta az Országgyűlés a Fidesz hétpontos javaslatcsomagját, amely szerint egyebek mellett a jövőben ötévente egy előtörlesztés és egy futamidő-hosszabbítás ingyenes a lakáshitelesek számára. A törvény kimondja a középárfolyam kötelező alkalmazását és azt, hogy a hitelszerződés az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható - tudósít az MTI.

A képviselők egyhangúlag, 288 szavazattal hozták meg döntésüket, a szavazáson azonban nem vettek részt az ülésről korábban, a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló vita során kivonuló szocialista politikusok.

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása csak a magánszemélyek által felvett lakáscélú hitel-, kölcsön-, és lízing szerződésekre vonatkozik.

A törvény szerint a jövőben csökkennek az előtörlesztéskor felszámítható költségek felső határai: a jelenlegi 2,5, illetve 2 százalékról 1,5, illetve 1 százalékra. A futamidőből eltelt két év után az előtörlesztés ingyenes lesz azzal a megszorítással, hogy ötévente egy költségmentes előtörlesztésre jogosult a hitel felvevője.

A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől. Az indítvány egyes pontjai november végén, mások december közepén léphetnek hatályba.

A FIDESZ képviselőinek javaslatai:

Rogán Antal fideszes képviselő szerint megszűnik a hitelesek kiszolgáltatottsága, ha az Országgyűlés elfogadja a devizahiteleseket megsegítő törvénycsomagot - számolt be az MTI.

A törvényjavaslat egyik kidolgozója hétfőn a parlamentben úgy fogalmazott: alapelv, hogy a hitelt vissza kell fizetni, és a magyar jelzáloghitelezés rendszerére szükség van, ezért olyan szabályokat kell meghonosítani, amely hosszú távon tartható és kiszámítható jelzáloghitelezést garantál. A törvénycsomaggal ugyanakkor egyértelművé teszik, hogy megszűnik a hitelesek kiszolgáltatottsága.

A képviselő kifejtette, az eredeti, nyolcpontos törvénycsomagról egyeztetéseket kezdeményeztek a bankszektorral és a hitelesek képviseletével is, és végül hét pontot emeltek be a javaslatba. E szerint megtiltanák az egyoldalú szerződésmódosítást, az önkényes kamatemelést, bizonyos esetekben az extradíjak felszámítását, köteleznék a bankokat a középárfolyam alkalmazására, illetve ingyenesen elérhetővé tennék az előtörlesztést és a futamidő hosszabbítását. A tiszta lappal indulás jogára vonatkozó szabály egyelőre nem került a csomagba tartalékképzési kockázatok miatt - mondta.

Rogán Antal expozéjában kiemelte: komoly előrelépés, hogy semmilyen díj nem emelhető még az infláció mértékével sem. A kamatemelést szigorú feltételekhez kötik, amit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével engedélyeztetni kell. A középárfolyam használatával kapcsolatban a képviselő megjegyezte: olyan módosító indítvánnyal egészítik majd ki, amely szerint mindenfajta törlesztésnél ezt kell alkalmazni. Hozzátette: nincs lehetőség arra, hogy a bank több módon is pénzhez jusson egy hitel nyújtásával, a költségeket a kamaton keresztül kell megtéríteni.

Szólt az ingyenes előtörlesztésről is, amelyet jelzáloghitel esetében lehetne igénybe venni. Hangsúlyozta: a jelzáloglevéllel fedezett hiteleknél az elő- és végtörlesztés mértéke a felére csökken és bizonyos esetekben az ingyenes előtörlesztésre is lehetőség lesz. Rogán Antal elmondta, a javaslatot alapvetően a lakáshitelesek megsegítésére fogalmazták meg, de a törvény pontosítására több más ponton is szükség van. Ezt a pénzügyi kormányzat készíti elő - tette hozzá.

Emlékeztetett arra is, hogy 2002 körül volt támogatott kamatú lakáshitel, de ezt a választások után megszüntették és a deviza alapú hitelezést támogatták. A devizahitel azonban - svájci frank alapon - kockázatos volt, mert a svájci fizetőeszköz kockázatos deviza. Nem volt a hiteleseket védő konstrukció és senki nem hívta a figyelmet a deviza alapú hitelek veszélyeire. Mindenki felelős a kialakult helyzetért, aki ezt nem tette meg - közölte.

Rogán Antal elmondása szerint 30 és 45 napos hatályba lépés szerepel a törvényjavaslatban, ha október végéig megtárgyalják, akkor november végén, illetve december 15-én életbe léphet.

forrás: portfolio.hu online gazdasági újság