Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Mint ahogyan azt már korábban is blogoltuk, alkotmányossági aggályokat is felvet az, hogy mától elvileg nem lehet jelzálogalapú devizahitelt felvenni. A július elsejei bevezetés ugyanis a visszamenőleges negatív jogalkotás tilalmába ütközhet. A devizahitel-stop több kérdést is felvet: mi lesz azokkal, akik már elkezdék a hitelfelvétei procedúrát, illetve mennyire nehezít meg a meglévő hitelesek helyzetét. Úgy tudjuk a hitelátváltásra nem terjed ki a törvénytervezet.

“Deviza hitel: a forint alapú hitelnél kedvezőbb kamatozás” – még szerda este is ez a hirdetés szerepelt a legnagyobb hazai bank honlapján. Pedig ha valaki ennek hatására ma besétál egy bankfiókba, akkor ilyet már nem kínálhatnak neki. Törvény ugyan még nincs, a kormány javaslata sem olvasható sehol, de szerdán a gazdasági miniszter bejelentette: július elsejétől megszüntetik a jelzálogalapú devizahitelezést.

Az erről szóló törvényjavaslatot péntek délig nyújtják be a parlamentnek, és Matolcsy György bevallása szerint is 2-3 hét alatt fogadhatják el. A devizahitel-stopot a kormány azonban visszamenőleges hatállyal, július elsejétől lépteti életbe a törvényt, ami alkotmányossági aggályokat is felvet.

Visszamenőleges hatályú nem lehet

Nagy valószínűséggel alkotmányellenes lesz a jelzálog alapú devizahitelezés megszüntetése, amennyiben a parlament július közepén visszamenőleges hatállyal hozza meg törvényt - mondta a Hírszerzőnek Kolláth György alkotmányjogász. Szerinte “ilyen intézkedést jogállamban nem lehet tenni”, egy ilyen törvény ugyanis a visszamenőleges negatív jogalkotás tilalmába ütközne. Ez azt jelenti, hogy visszamenőlegesen nem lehet olyan jogszabályt hozni, ami utólag kárt okozhat valakinek azért, mert az új szabály kihirdetését megelőzően még nem vette azt figyelembe vagy nem készült fel rá.

Ezt a problémát nem oldja meg az, hogy Matolcsy György szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette a devizahitelek megszűnését, ugyanis jogi értelemben csak a törvény (vagy törvénymódosítás) július közepi hatálybalépését követően válik érvényessé utólag a devizahitelezés július elsejei megszűnése.

A rapid bejelentés és bevezetés egyébként sok kérdést vet fel. Bár kevesen, de akadnak még olyanok, akik devizahitelt szeretnének felvenni. A Bajnai-kormány szigorításának hatására, miszerint rendkívül nagymértékű önerő mellett vehető fel devizahitel, illetve az elmúlt évben tapasztalható hektikus árfolyam-mozgásnak köszönhetően inkább a forinthitelek váltak népszerűvé. Matolcsy bejelentése után homályos azonban, hogy mi történik azokkal, akik néhány hete mégis megkezdték devizahitelük ügyintézését, ám a szerződést még nem írták alá.

A másik probléma, hogy nem világos, kiterjed-e a devizahitel-stop azokra is, akik hitelátváltással kívánnak élni a jövőben, azaz például eurós hitelüket egyik bankból a másikba vinnék át. Jelenleg ugyanis ez az egyik legégetőbb probléma a svájci frank történelmi csúcsa után. A frankhitelesek három lehetőség közül választhatnak a szorult helyzetük enyhítésére. Az egyik, hogy kivárnak, bár elemzői vélemények szerint a svájci frank hónapokig 220 forint közelében lesz.

Második lehetőség – és ezt szorgalmazza a kormány is – hogy forinthitelre váltják át, mert akkor az árfolyam-ingadozásoktól megkímélik magukat. Csakhogy jelenleg ez a legrosszabb lehetőség: például, ha valaki felvett egy 10 millió forint értékű svájcifrank-hitelt, és az árfolyamgyengülés miatt most 12-13 millióval tartozik a banknak, akkor hitelét elvileg átválthatja egy 12-13 milliós forinthitelre, de ezzel elbukja az árfolyamgyengülés miatt összegyűlt, most még csak “papíron” létező többletadósságot.

Ebben az esetben célszerűbb kivárni az Orbán-kormány mentőövét, amelynek részleteit augusztus végére dolgozza ki a kormány. Ennek lényege, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Társaság a költségeket csökkentve válthatja át egyéni kérésre a devizahitelt forintra. Ám azt, hogy ezzel a lehetősséggel a bajba jutott devizahitelesek mikor élhetnek, még nem tudni.

Amire nem gondolt a kormány

A harmadik lehetőségként pedig az, hogy a devizahitelünket átvigyük egy olyan bankhoz, amelyik ugyanarra a devizanemre alacsonyabb kamatot kínál. Ezzel a megoldással azért járhatunk jobban, mint a forinthitelre való átváltással, mert nem realizáljuk az árfolyamveszteséget, viszont még mindig találunk az eredeti ajánlatnál lényegesen jobb kamatkonstrukciót.

A gazdasági minisztériumból származó információnk szerint a törvényalkotók erre az eshetőségre nem gondoltak, ezért a jogszabálytervezetből ki is maradt ennek a tiltása. Mint forrásunk mondta, csak az új devizaszerződések megkötésére szól a tiltás.

Matolcsy György szerint a bankokat az intézkedés nem érte váratlanul, mivel időben szóltak nekik a határidőről. Az AXA Bank egy hete jelentette be, hogy a kormánydöntések hatására július közepétől felfüggeszti a devizahitelezést, igaz akkor még úgy látták, idővel talán újraindítják az euró alapú termékeiket. Több hitelközvetítő viszont lapunknak arra panaszkodott, hogy még ma is ők hívták fel arra a figyelmet egy-egy banki ügyintézőnél, hogy csütörtöktől már nem nyújthatnak devizahitelt lakásvásárlásra.

forrás: hirszerzo.hu

Az Európai Bíróság tíz évvel ezelőtt egy, a tervezett magyar szabályozáshoz kísértetiesen hasonló ügyben kimondta, hogy a jelzálogbejegyzések nemzeti valutához kötése sérti a tőke szabad áramlásának elvét, ezen túl pedig alkotmányossági aggályok is felmerülhetnek - derül ki az Index cikkéből.

Csak forinthitelekhez lehessen jelzálogot bejegyezni - Orbán Viktor június 8-án bejelentett csomagjának 26. pontja szerint a kormány ezt szolgáló jogszabálymódosításokat készít elő. Az indoklás szerint a devizahitelek miatt eddig is százezrek kerültek kiszolgáltatott helyzetbe, nem szabad megengedni, hogy ez másokkal is megtörténjen. Az intézkedés egyértelműen a devizahitelek közvetett, de teljes tiltását szolgálja, legalábbis az ingatlan-, illetve az ingatlanfedezetű hitelek esetében.

A korlátozás azonban könnyen az uniós jogba ütközhet. Az Európai Bíróság 1999-ben hozott (a C-222/97 ügyben) ítéletet egy, a fentiek alapján körvonalazódó szabályozáshoz nagyon hasonló ügyben. Egy osztrák törvény megtiltotta, hogy Ausztriában külföldi valutához kötött, abban meghatározott jelzálogot jegyezzenek be.

Az osztrák bíróságtól utalással az Európai Bírósághoz került ügyben a bírák kimondták, hogy az ilyen korlátozás áttételesen akadályozhatja a tőke szabad áramlását. A bíróság szerint a hitelezés a tőkeáramlás egyik fontos csatornája, a hitelezés egyik alapvető, elválaszthatatlan biztosítéka - különösen ingatlanok esetében - a jelzálog.

Az ügybe ráadásul beszállt (szaknyelven: beavatkozott) a megtámadott Ausztria mellé Finnország. Az osztrák érvelés döntően arra irányult, hogy a szabályozás nem sérti a tőke szabad áramlását, és növeli a rendszer átláthatóságát, ha a hitelezők mind pontosan láthatják, hogy schillingben pontosan mekkora az ingatlanon a teher. A finnek azt próbálták bebizonyítani, hogy lehetnek olyan esetek, amikor az ilyen típusú szabályozás az alapelv sérelme ellenére is indokolt, mondta Kende Tamás ügyvéd, uniós szakjogász. A bírósági döntés azonban határozott volt. Egyfelől leszögezte, hogy a más tagállam valutájában meghatározható jelzálogbiztosíték kizárása sérti a tőke szabad áramlását. Másfelől azt is leszögezte a bíróság, hogy nem ismer el kivételesnek tekinthető helyzeteket, melyek indokolnák a korlátozást.

A tervezett hazai intézkedés részletei nélkül nehéz bármit biztosan állítani, de nem lesz könnyű olyan szabályozást alkotni, amely a fenti nagyon általánosan megfogalmazott döntés fényében ne minősülhetne a tőke szabad áramlását akadályozónak. Bár a gazdasági válság és a “valutakitettség” nemzetgazdasági hatásai akár meg is győzhetik az Európai Bíróságot, véli a nemzetközi jogi szakértő. (11 év telt el az előző ítélet óta, így megváltozott súllyal eshetnek latba egyes kifogások.)

Az Alkotmánybíróság is beleszólhat

Az Index felvetésére, hogy pusztán a magyar jog, a tulajdonjoggal való rendelkezés alkotmányban is garantált szabadsága nem jelent-e akadályt egy ilyen szabályozás előtt, Kende Tamás úgy vélte, ha az intézkedés nem visszaható hatályú - és erről nincs szó - a korlátozás nem valósítja meg a tulajdonjog aránytalan vagy indokolatlan korlátozását. És a korlátozás nemzetgazdasági és egyéb szempontokkal indokolható lehet. Kende hangsúlyozta azonban, hogy “az ördög a részletekben rejlik”, csak a konkrét szabályozás ismeretében lehet alkotmányjogi és európai jogi szempontból ítéletet mondani róla.

Az ügy minden bizonnyal az Alkotmánybíróság elé kerül majd, vélekedett egy másik, neve mellőzését kérő jogi szakértő. Az alkotmányos jog korlátozása mindenképpen felvethető, azonban az AB eddigi praxisában nem igazán születtek olyan döntések, amelyekre támaszkodva előre levezethető lenne valamilyen következtetés. Egy másik, szintén név nélkül véleményt mondó banki szakjogász szerint ha a korlátozást a devizában történt makrogazdasági szintű eladósodottság növekedésére, illetve az eladósodott lakosság védelmére hivatkozva, ésszerű és szükséges időtartamra vezetik csak be, a tulajdonjog korlátozása feltételezhetően nem minősül aránytalannak, és így alkotmányellenesnek sem.

Az idézett szakértő szerint ugyanakkor nem lehet elmenni a mellett, hogy egy ilyen döntés jelentős visszalépést jelen a rendszerváltás után felszabadított devizagazdálkodásban. A magyar gazdaság történetében a devizakódex megszűnése, a devizagazdálkodás teljes szabadsága a társasági törvényhez hasonló jelentőségű lépés, nehezen képzelhető el, hogy bármi is indokolna ebben bármilyen kis visszalépést is.

Gazdasági szükség?

Az indokokról egyébként is lehet vitatkozni. Miközben tény, hogy a devizahitelek elterjedése mára banki rendszerszintű és nemzetgazdasági kockázatot is jelent, kérdéses, hogy a teljes tiltás vagy egy megkésett, de enyhébb szigorítás volna a kiút. Utóbbi egyébként elkezdődött, hiszen az önrész és a törlesztőrészlet és a havi jövedelem arányának meghatározása, deviza hiteleknél a forintnál lényegesen nagyobb hitelképességet előíró szintje már ma is élő intézkedés.

A szigorítás és a forintkamatok csökkenése (a devizahiteleknek a lakossági tapasztalatok okozta népszerűségvesztésével) már azt eredményezte, hogy áprilisban az új hitelek hetven százaléka forintalapú volt (a hitelezés összes értéke persze jóval elmarad a válság előtti, devizaalapú uralomtól).

forrás: portfolio.hu

Várhatóan a jövő héten, kormányülés keretében vitatja meg az Orbán-kormány a 29 pontos kormányzati akciótervnek azt az elemét, amely a deviza alapú jelzálog-hitelezés teljes vagy részleges tilalmát jelentené hazánkban - tájékoztatták a Nemzetgazdasági Minisztériumnál a Portfolio.hu-t. A bankok nem tiltakoztak nyilvánosan a terv ellen, és a bankadó mellett ez a lenyelendő béka egészen kicsinek tűnik, egyes piaci szereplők azonban arra figyelmeztettek: a jogszabály több meglévő hiteladóst is negatívan fog érinteni, amennyiben a deviza alapon történő hitelcserére is kiterjed a tiltás.

Az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumban egyelőre sem a miniszterelnöki szavak értelmezéséről, sem a jogszabály várható hatályba lépéséről nem tudtak pontos felvilágosítást adni, valószínűnek tűnik azonban, hogy nyár végén vagy ősszel jogszabályi formát ölthet a tiltás. Hogy azonban törvény lesz-e ez, vagy rendelet, még szintén nem tudni. “…annak érdekében, hogy az egyre több gondot okozó lakáscélú devizahitelek terjedését meg tudjuk állítani, (…) azt javasoljuk, hogy a jövőben jelzálogbejegyzés csak forintalapú lakásvásárlási hitel esetén legyen engedélyezhető” - szólt Orbán Viktor bejelentése még június 8-án a 29 pontos kormányzati akcióterv 26. pontjaként, a szociális biztonság megteremtését célzó intézkedések között. Egyelőre csak ennyit tudni. Illetve nem tudni…
Azóta ugyanis semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adott ki a kormány az ügyben, így még a piaci szereplők körében sem tisztázódott, szó szerint kell-e érteni a miniszterelnök szavait. Amennyiben igen, az a deviza alapú jelzálog fedezetű lakáshitelek mellett a szabad felhasználású jelzáloghitelek teljes spektrumának ellehetetlenítését jelentené. Így lesz-e vagy sem, a jelzálog fedezetű devizahitelezés jogszabályi tiltása számos ügyfelet és néhány piaci szereplőt is hátrányosan érinthet. Azon túl ugyanis, hogy nem tudni, pontosan mely hitelekre fog kiterjedni a tiltás, azt sem tudni még, tesz-e kivételt a várható jogszabály a hitelkiváltások esetében. Pongyola megfogalmazások ide vagy oda, a miniszterelnök szavainak határozottságából arra következtethettünk, hogy nem. Ez azt jelenti, hogy egyes niche szereplők, akikhez eddig az új ügyfelek többsége, akár döntő többsége más banktól, hitelkiváltás révén érkezett, nehéz helyzetbe kerülhet a devizahitelezés tiltásával.

Nem csak az említett kis számú hitelezőről van szó, sokkal inkább azokról az ügyfelekről, akik a fizetési nehézségekkel szembesülve, törlesztési fegyelmük fenntartása mellett döntöttek úgy, jobb feltétellel rendelkező hitelre váltják át meglévő hiteleiket. Míg korábban a frankhitelek frankhitelre váltása volt jellemző, manapság a frankhitelek forintra váltása mellett a jobb feltételű euróhitelre történő átváltás dívik a piacon. Bár a normál feltételű euróhitelek hitelköltségei átlagban még ma is több mint két százalékponttal meghaladják a frankhitelekét, több szereplő is a meglévő frankhitelüket euróhitellel kiváltó ügyfelekre szabott, a frankhitelénél kedvezőbb kamatozású euróhitel termékek révén (is) tudott jelen lenni a piacon.

Mivel nem tudni, mit akar a kormány, kérdéses, megnyitja-e az utat az ügyfelek számára könnyebbséget jelentő hitelkiváltások előtt, avagy a rövid távú árfolyamkockázat a legnagyobb ellenség, és csak a forinthitelek számára terem majd babér. A rövid távút azért kell hangsúlyozni, mert a forinthiteleknél ugyanúgy fennáll az árfolyamkockázat, csak nem azonnal: nem lesz mindegy, milyen árfolyamon csatlakozunk az eurózónához. A forinthitelesek számára az eurózónába lépéskor egy minél gyengébb forintárfolyam volna kedvező, hisz ezáltal a forintban meghatározott törlesztőrészlet devizában kevesebbet érne. Az árfolyamkockázat mellett érdemes kitérni a kamatkockázatra is, ez viszont inkább a devizahitelek mellett szól: néhány százalékpontos kamatemelkedés akár többtíz százalékos árfolyammozgással is felérhet, ha törlesztőrészlet nagyságát nézzük.

forrás: portfolio.hu

A 29 pontból álló gazdasági akcióterv 26. intézkedéseként a kormány azt tervezi, hogy csak forint alapon lehessen bejegyezni jelzáloghitelt - jelentette be a parlamenti felszólalásában Orbán Viktor. A miniszterelnök nem konkretizálta, hogy mikortól indulna el az intézkedés,

Bár Orbán Viktor szavaiból a terv részleteiről, köztük a deviza alapú jelzáloghitelezést tiltó jogszabály hatályba lépésének időzítéséről és bevezetésének módjáról semmit nem tudhattunk meg, a cél világos: a forint alapú jelzáloghitelezés egyeduralkodóvá tétele. Bár elsőre túl radikálisnak hangzik a javaslat, és bizonyára heves vitákat fog kiváltani, érdemes megfontolni az alábbiakat:

1. svájci frank alapú jelzáloghitelt a magyar hitelintézetek gyakorlatilag alig nyújtanak (a bankok közül utolsóként az AXA Bank is azt tervezi, felhagy ezzel a márciusban életbe lépett, körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet szigorúsága miatt - mint ismeretes, a frankhitelek LTV-mutatója legfeljebb 45%-os lehet),

2. miután a frankhitelezés lényegében megszűnt, a lakosság kezdetben az euróhitel felé mozdult el, az új forinthitelek kamatszintjének fokozatos csökkenésével (a frankkal szemben nehéz a forintnak versenyeznie, de frankhitel - mint fent említettük - a közelmúltban alig került kihelyezésre, az euróhitellel szemben viszont már könnyebb a verseny), a forinthitel idén ismét “polgárjogot” nyert, és áprilisban már a jelzáloghitelek 70%-át forint alapon vették fel a lakossági ügyfelek.

3. A bankok többségének egyértelmű jelzése alapján a forinthitelé a jövő, forintban tartós és magas szintű likviditással rendelkeznek a bankok. Bár a törlesztőrészlet-problematikában általában nem az áfolyamkockázat a ludas, érdemes azt is megjegyezni, hogy tartósan alacsony kamatkörnyezetben a forinthitel-portfóliók minősége jobb lehet, és kisebb hitelezési veszteségeket okozhat a bankoknak a devizahitelnél.

Vélhetően a szektor szereplőinek többsége betervezte az idei évre a forinthitelek gyors térnyeresét (arányban és nem abszolút volumenben!), így a forinthiteleken adott esetben elérhető kisebb kamatmarzs a betervezetthez képest nem fog drámai kamateredmény-romlást okozni náluk: rövid távon a kamatbevételek elhúzódó realizálódása, hosszú távon (felelős gazdaságpolitikát feltételezve) az egyébként is csökkenő forint-kamatszint miatt.

4. A radikálisnak tűnő javaslat leggyengébb pontja a forinthitelek kamatszintjének alakulása lehet, amennyiben ugyanis nem sikerül felelős gazdaságpolitikát folytatnia az új kormánynak, vagy a nemzetközi környezet ismét drámai mértékben romlik, a kamatkockázat a devizahitelek árfolyamkockázatánál nagyobb veszéllyé válhat. Csányi Sándor OTP-vezér is nemrég úgy nyilatkozott: két százalékpontnyi kamatkockázat az OTP portfóliójában tíz százalékos árfolyamkockázattal ér fel. A jelenlegi helyzetben ha az ügyfél túl magasnak tartja a forinthitel kamatát, választhat euróhitelt is, igaz, szigorúbb LTV-korlátok mellett (60% a forint 75%-ával szemben). Amennyiben a magyar gazdaságpolitika ismét eljátssza hitelét, és a forinthitelek kamata nő, ez a lehetőség nem áll majd rendelkezésre, a hitelezés fellendítése érdekében az állam ismét egy kamattámogatási rendszer bevezetésére kényszerülhet. Ilyen helyzetben az euróhitelezés mint “egérút” talán olcsóbb lenne.

5. Érzékenyen és igazságtalanul érintheti az intézkedés azokat, akik rendszeres eurójövedelemmel rendelkeznek, vagyis természetes fedezettséggel bírnak. Esetükben érdemes volna meghagyni az euró alapú jelzáloghitel felvételének lehetőségét. Természetesen még könnyen elképzelhető, hogy ez a kivétel be is kerül a jogszabályba.

6. A javaslat bár elsőre drasztikus hatásúnak tűnik, a 4. pontban szereplő kockázatokat (felelőtlen gazdaságpolitika) leszámítva megfelel a jelenlegi trendeknek, az amúgy is marginalizálódó deviza alapú jelzáloghitelek vártnál gyorsabb eltűnését jelentheti. A javaslat ugyanakkor jelzi: az Orbán-kormány elégtelennek tartja a március 1-jén és június 11-én két lépcsőben életbe lépő, körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendeletet, ami pedig (néhány hiányossággal , például a kötelező adósnyilvántartás hiányával együtt) jórészt már önmagában is biztosította a hitelezés felelőssé tételét.

forrás: portfolio.hu

Nyújt-e devizahitelt az osztrák felszólítás ellenére is Magyarországon az Erste Bank? Érdemes-e tömegével forintra váltani a devizahiteleket? Miként változtatja meg a bankok hitelezési gyakorlatát a júniusi szabályozási változás? Több más mellett ezekre a kérdésekre válaszolt a Portfolio.hu-nak az Erste bécsi központjában tartott előadását követően Sztanó Imre, az Erste Bank Hungary lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.

P.: A múlt héten szárnyra kapott hír szerint a bécsi jegybank és a pénzügyi felügyelet felszólította az osztrák bankok leányait, hagyjanak fel a devizahitelezéssel. Eleget tesz az Erste ennek a felszólításnak?

Sztanó Imre: Az osztrák lap tudósítója sajnos félreértette a szóban forgó nyilatkozatot, ebből adódott némi bonyodalom. A kijelentés valójában nem teljesen abban a formában hangzott el, ahogy azt a bécsi lap tudósítója megírta. Amiről ténylegesen szó volt, − és amivel mi is egyetértünk egyébként − az az, hogy a devizahitelezésen belül élesen meg kell különböztetni az euróhitelezést az egyéb devizákban (svájci frank, japán jen stb.) történő hitelezéstől. Utóbbiakra érvényes az, amit a bécsi jegybank és a pénzügyi felügyelet javasolt. Az euróhitelezés vonatkozásában úgy gondolom, az a döntő szempont, hogy melyik szereplő milyen hitelezési politikát folytat. Mi hiszünk abban, hogy az Erste Bank hitelezése prudens, tehát nem okoz túlzott veszteséget a banknak, az ügyfelek pedig tudják fizetni a törlesztőrészleteiket.

P.: Tehát az Erste az euróhitel mellett teszi le a voksát?

SzI.: A forinthitelek már most is jelentős szerepet töltenek be a lakossági hitelezésünkben, és ha a kamatok a jelenlegi szinten maradnak, esetleg tovább csökkennek, akkor ez hosszabb távon is így maradhat, sőt akár további dominanciára tehetnek szert a hitelezésen belül. Ezzel együtt is úgy gondoljuk, hogy az euró hitelek létjogosultsága egyelőre nem kérdőjelezhető meg komolyan, éppen ezért jól átgondolt hitelezési politikával folytatni kívánjuk ezt a forint egyre nagyobb térnyerése mellett is.

P.: Hogy a harmadik devizanemről is szót ejtsünk: közel másfél év távlatából is indokolható a frankhitelezés beszüntetése?

SzI.: Ezt a kérdés két okból is érdemes közelebbről szemügyre venni. Az egyik, hogy a svájci frank árfolyamának volatilitása hosszú időtávra visszatekintve nagyobb, mint az euróé. Hangsúlyozom, hogy ez nem minden időszakra igaz, de egy ok a felfüggesztésre. A másik ok, hogy a válság megmutatta: egy olyan banknál, mint például az Erste, a likviditás biztosítása egyszerűbb euróban, mint svájci frankban. Az árfolyam- és a refinanszírozási probléma nyugodt pénzpiaci környezetben nem merül fel, de a krízisperiódusokra visszatekintve ma is indokoltnak látom, hogy beszüntettük a frankalapú hitelezést.

P.: Komoly szakmai körökben is lázas gondolkodás indult arról, érdemes-e tömegesen forinthitelre váltani a devizahiteleket. Mi a véleménye erről?

SzI.: Véleményem szerint egy nagyon összetett problémáról, több fontos kérdéskörről van szó egyszerre. Az egyik ilyen a gyakorlati kivitelezés körül összpontosul. Õszintén szólva én még nem hallottam senkitől reális kivitelezési módot, ami nyilvánvalóan nem véletlen, hiszen ha csak azt megnézzük, hogy a válság előtti időszakban felvett hitelek esetében mekkora volt a folyósításkori árfolyam a mostanihoz képest, azt látjuk, hogy 15, de akár 20 százalékkal is erősebb volt az árfolyam korábban. Ha most váltjuk át ezeket a devizahiteleket forint alapúra, az árfolyamkülönbség beépül a tőkébe, vagyis hiába erősödik is esetleg vissza a forint, az ügyfél rosszul jár. A megnövekvő törlesztőrészlet semmilyen módon nem javíthatná az ügyfél fizetőképességét. Ha pedig nem emelkedik a törlesztőrészlet, akkor a különbözetet valakinek ki kell fizetnie… Ez bizony komoly dilemma, hiszen a teljes lakossági hitelállományra vetítve ez a különbözet egy óriási összeg. Nem gondolom, hogy a leendő kormánynak az lenne a szándéka, hogy ezt a pénzt a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése árán a bankokkal fizettesse meg. Költségvetési okokból pedig az állam se nagyon vállalhatja ezt át. A másik fontos dolog szerintem, hogy érdemes lenne megvizsgálni, vajon nem egyes, az állam által kisegítendő ügyfélcsoportokról lenne-e inkább érdemes gondolkodni ahelyett, hogy általános megoldást próbálunk találni egy olyan problémára, ami közel sem általános. Ugyanakkor látjuk azt is, hogy nem nagy a különbség a forinthitellel rendelkező, állását vesztett, valamint a devizahitellel rendelkező, hasonló helyzetben lévő ügyfél fizetőképessége között. A bankok egyébként a saját mentőcsomagjaik révén eleve megsegítik a bajbajutott ügyfeleiket, hiszen nekik is elemi érdekük, hogy az ügyfél fizessen. Nem véletlen tehát, hogy az Erste Bank egymaga nagyságrendileg több újrastrukturálást végzett, mint amennyit az állami mentőcsomagból összesen végrehajtottak. Ezért is gondolom azt, hogy valószínűleg nem létezik általánosan jó megoldás, és egy szűkebb ügyfélkör esetében sem biztos, hogy a forintra váltás az egyetlen, vagy optimális módja a probléma kezelésének.

P.: Mégis szerepel a forintra váltás az Erste áthidaló megoldásai között is. Milyen esetekben lehet ez megoldás?

SzI.: Személyre szabott megoldásról van szó minden esetben. A forintra váltás akkor működhet, ha olyan árfolyam mellett vette fel az ügyfél a hitelét, hogy árfolyamnyeresége keletkezik. Vannak olyan periódusok, amikor megéri ezt megtenni, de ahogy az előbb is utaltam rá, az esetek többségénél komoly árfolyamveszteséggel kéne számolni.

P.: Június 11-én hatályba lép a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet második része. A hitelezhetőségi limitek meghatározásban, a jövedelemvizsgálat során mennyire lesz szigorú az Erste? Nem kell attól félni, hogy a bankok nem hiteleznek olyan ügyfeleknek, akiknek a jövedelmi helyzete alapján eddig hiteleztek?

SzI.: Ebben nem lesz változás, bár érdekes kérdés, ki mit hisz erről: vajon az államnak tényleg azt kell-e gondolnia, hogy a bankok a kockázatvállalás vonatkozásában maguktól nem tették volna meg ezeket a lépéseket? Határozottan állíthatom, hogy mi akkor is áttekintettük volna a hitelezési politikánkat - reagálva a környezet változására -, ha nem lenne ilyen szabályozás. Meggyőződésem, hogy minden bank ezt teszi. Nem gondolom, hogy a júniusban életbe lépő szabályozás nagy hatással lenne a piacra, hiszen a legtöbb banknál eleve így működik a hitelezés.

forrás: portfolio.hu

Felszólította az osztrák pénzügyi felügyelet (FMA) és a bécsi jegybank az osztrák bankokat és leánybankjaikat, hogy ne nyújtsanak több devizahitelt Kelet-Európában. Erről Kurt Bayer, az EBRD igazgatóságai tagja beszélt az intézmény hétvégi zágrábi közgyűlésén, és a felügyelet is megerősítette a hírt - számolt be a Die Presse.

Ausztriában még márciusban hozták meg azt a rendelkezést, hogy magánszemélyek nem kaphatnak devizahitelt - emlékezik a Die Presse. A lapnak Klaus Grubelnik, az FMA szóvivője megerősítette: azt szeretnék, ha ezt Kelet-Európára is kiterjesztenék a bankok. A hitelezést azonban csak annyira szabad visszafogni, hogy ne veszélyeztesse a konjunktúrát - figyelmeztetett.

Kurt Bayer, az EBRD igazgatósági tagja szerint a felszólítás nem kötelező érvényű, a bankok azonban már jelezték, hogy tartják magukat hozzá. A kezdeményezés célja, hogy a régióban aktív osztrák - és más - bankok ne nyújtsanak devizahitelt azoknak, akiknek a jövedelmük nem euróban keletkezik. A gyakorlatban ez a lakossági és kkv-devizahitelezés végét jelentheti. Nagyvállalatokat, bankokat mentesítenének e korlátozás alól.

Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója az osztrák lap tudósítása szerint jelezte Zágrábban: a bank a jövőben visszafogja a devizahitelezését, ám egyúttal ezt irányozó szabályozást is elvár helyi szinten. “A kormányoknak alapot kell építeniük” -fogalmazott. Kifejtette: eddig az a benyomása volt, hogy a politikusok a szabadpiac érvébe burkolózva riadnak vissza a szabályozástól.

Bár a Die Presse tudósításából nem derül ki, mint ismeretes, Magyarországon szabályozási úton is fontos korlátok közé szorítják a devizahitelezést a két lépcsőben (március 1-jén és június 11-én) hatályba lépő, körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelettel, ez azonban nem jelenti a devizahitelezés teljes tiltását.

forrás: portfolio.hu