Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Várhatóan a jövő héten, kormányülés keretében vitatja meg az Orbán-kormány a 29 pontos kormányzati akciótervnek azt az elemét, amely a deviza alapú jelzálog-hitelezés teljes vagy részleges tilalmát jelentené hazánkban - tájékoztatták a Nemzetgazdasági Minisztériumnál a Portfolio.hu-t. A bankok nem tiltakoztak nyilvánosan a terv ellen, és a bankadó mellett ez a lenyelendő béka egészen kicsinek tűnik, egyes piaci szereplők azonban arra figyelmeztettek: a jogszabály több meglévő hiteladóst is negatívan fog érinteni, amennyiben a deviza alapon történő hitelcserére is kiterjed a tiltás.

Az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumban egyelőre sem a miniszterelnöki szavak értelmezéséről, sem a jogszabály várható hatályba lépéséről nem tudtak pontos felvilágosítást adni, valószínűnek tűnik azonban, hogy nyár végén vagy ősszel jogszabályi formát ölthet a tiltás. Hogy azonban törvény lesz-e ez, vagy rendelet, még szintén nem tudni. “…annak érdekében, hogy az egyre több gondot okozó lakáscélú devizahitelek terjedését meg tudjuk állítani, (…) azt javasoljuk, hogy a jövőben jelzálogbejegyzés csak forintalapú lakásvásárlási hitel esetén legyen engedélyezhető” - szólt Orbán Viktor bejelentése még június 8-án a 29 pontos kormányzati akcióterv 26. pontjaként, a szociális biztonság megteremtését célzó intézkedések között. Egyelőre csak ennyit tudni. Illetve nem tudni…
Azóta ugyanis semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adott ki a kormány az ügyben, így még a piaci szereplők körében sem tisztázódott, szó szerint kell-e érteni a miniszterelnök szavait. Amennyiben igen, az a deviza alapú jelzálog fedezetű lakáshitelek mellett a szabad felhasználású jelzáloghitelek teljes spektrumának ellehetetlenítését jelentené. Így lesz-e vagy sem, a jelzálog fedezetű devizahitelezés jogszabályi tiltása számos ügyfelet és néhány piaci szereplőt is hátrányosan érinthet. Azon túl ugyanis, hogy nem tudni, pontosan mely hitelekre fog kiterjedni a tiltás, azt sem tudni még, tesz-e kivételt a várható jogszabály a hitelkiváltások esetében. Pongyola megfogalmazások ide vagy oda, a miniszterelnök szavainak határozottságából arra következtethettünk, hogy nem. Ez azt jelenti, hogy egyes niche szereplők, akikhez eddig az új ügyfelek többsége, akár döntő többsége más banktól, hitelkiváltás révén érkezett, nehéz helyzetbe kerülhet a devizahitelezés tiltásával.

Nem csak az említett kis számú hitelezőről van szó, sokkal inkább azokról az ügyfelekről, akik a fizetési nehézségekkel szembesülve, törlesztési fegyelmük fenntartása mellett döntöttek úgy, jobb feltétellel rendelkező hitelre váltják át meglévő hiteleiket. Míg korábban a frankhitelek frankhitelre váltása volt jellemző, manapság a frankhitelek forintra váltása mellett a jobb feltételű euróhitelre történő átváltás dívik a piacon. Bár a normál feltételű euróhitelek hitelköltségei átlagban még ma is több mint két százalékponttal meghaladják a frankhitelekét, több szereplő is a meglévő frankhitelüket euróhitellel kiváltó ügyfelekre szabott, a frankhitelénél kedvezőbb kamatozású euróhitel termékek révén (is) tudott jelen lenni a piacon.

Mivel nem tudni, mit akar a kormány, kérdéses, megnyitja-e az utat az ügyfelek számára könnyebbséget jelentő hitelkiváltások előtt, avagy a rövid távú árfolyamkockázat a legnagyobb ellenség, és csak a forinthitelek számára terem majd babér. A rövid távút azért kell hangsúlyozni, mert a forinthiteleknél ugyanúgy fennáll az árfolyamkockázat, csak nem azonnal: nem lesz mindegy, milyen árfolyamon csatlakozunk az eurózónához. A forinthitelesek számára az eurózónába lépéskor egy minél gyengébb forintárfolyam volna kedvező, hisz ezáltal a forintban meghatározott törlesztőrészlet devizában kevesebbet érne. Az árfolyamkockázat mellett érdemes kitérni a kamatkockázatra is, ez viszont inkább a devizahitelek mellett szól: néhány százalékpontos kamatemelkedés akár többtíz százalékos árfolyammozgással is felérhet, ha törlesztőrészlet nagyságát nézzük.

forrás: portfolio.hu

A 29 pontból álló gazdasági akcióterv 26. intézkedéseként a kormány azt tervezi, hogy csak forint alapon lehessen bejegyezni jelzáloghitelt - jelentette be a parlamenti felszólalásában Orbán Viktor. A miniszterelnök nem konkretizálta, hogy mikortól indulna el az intézkedés,

Bár Orbán Viktor szavaiból a terv részleteiről, köztük a deviza alapú jelzáloghitelezést tiltó jogszabály hatályba lépésének időzítéséről és bevezetésének módjáról semmit nem tudhattunk meg, a cél világos: a forint alapú jelzáloghitelezés egyeduralkodóvá tétele. Bár elsőre túl radikálisnak hangzik a javaslat, és bizonyára heves vitákat fog kiváltani, érdemes megfontolni az alábbiakat:

1. svájci frank alapú jelzáloghitelt a magyar hitelintézetek gyakorlatilag alig nyújtanak (a bankok közül utolsóként az AXA Bank is azt tervezi, felhagy ezzel a márciusban életbe lépett, körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet szigorúsága miatt - mint ismeretes, a frankhitelek LTV-mutatója legfeljebb 45%-os lehet),

2. miután a frankhitelezés lényegében megszűnt, a lakosság kezdetben az euróhitel felé mozdult el, az új forinthitelek kamatszintjének fokozatos csökkenésével (a frankkal szemben nehéz a forintnak versenyeznie, de frankhitel - mint fent említettük - a közelmúltban alig került kihelyezésre, az euróhitellel szemben viszont már könnyebb a verseny), a forinthitel idén ismét “polgárjogot” nyert, és áprilisban már a jelzáloghitelek 70%-át forint alapon vették fel a lakossági ügyfelek.

3. A bankok többségének egyértelmű jelzése alapján a forinthitelé a jövő, forintban tartós és magas szintű likviditással rendelkeznek a bankok. Bár a törlesztőrészlet-problematikában általában nem az áfolyamkockázat a ludas, érdemes azt is megjegyezni, hogy tartósan alacsony kamatkörnyezetben a forinthitel-portfóliók minősége jobb lehet, és kisebb hitelezési veszteségeket okozhat a bankoknak a devizahitelnél.

Vélhetően a szektor szereplőinek többsége betervezte az idei évre a forinthitelek gyors térnyeresét (arányban és nem abszolút volumenben!), így a forinthiteleken adott esetben elérhető kisebb kamatmarzs a betervezetthez képest nem fog drámai kamateredmény-romlást okozni náluk: rövid távon a kamatbevételek elhúzódó realizálódása, hosszú távon (felelős gazdaságpolitikát feltételezve) az egyébként is csökkenő forint-kamatszint miatt.

4. A radikálisnak tűnő javaslat leggyengébb pontja a forinthitelek kamatszintjének alakulása lehet, amennyiben ugyanis nem sikerül felelős gazdaságpolitikát folytatnia az új kormánynak, vagy a nemzetközi környezet ismét drámai mértékben romlik, a kamatkockázat a devizahitelek árfolyamkockázatánál nagyobb veszéllyé válhat. Csányi Sándor OTP-vezér is nemrég úgy nyilatkozott: két százalékpontnyi kamatkockázat az OTP portfóliójában tíz százalékos árfolyamkockázattal ér fel. A jelenlegi helyzetben ha az ügyfél túl magasnak tartja a forinthitel kamatát, választhat euróhitelt is, igaz, szigorúbb LTV-korlátok mellett (60% a forint 75%-ával szemben). Amennyiben a magyar gazdaságpolitika ismét eljátssza hitelét, és a forinthitelek kamata nő, ez a lehetőség nem áll majd rendelkezésre, a hitelezés fellendítése érdekében az állam ismét egy kamattámogatási rendszer bevezetésére kényszerülhet. Ilyen helyzetben az euróhitelezés mint “egérút” talán olcsóbb lenne.

5. Érzékenyen és igazságtalanul érintheti az intézkedés azokat, akik rendszeres eurójövedelemmel rendelkeznek, vagyis természetes fedezettséggel bírnak. Esetükben érdemes volna meghagyni az euró alapú jelzáloghitel felvételének lehetőségét. Természetesen még könnyen elképzelhető, hogy ez a kivétel be is kerül a jogszabályba.

6. A javaslat bár elsőre drasztikus hatásúnak tűnik, a 4. pontban szereplő kockázatokat (felelőtlen gazdaságpolitika) leszámítva megfelel a jelenlegi trendeknek, az amúgy is marginalizálódó deviza alapú jelzáloghitelek vártnál gyorsabb eltűnését jelentheti. A javaslat ugyanakkor jelzi: az Orbán-kormány elégtelennek tartja a március 1-jén és június 11-én két lépcsőben életbe lépő, körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendeletet, ami pedig (néhány hiányossággal , például a kötelező adósnyilvántartás hiányával együtt) jórészt már önmagában is biztosította a hitelezés felelőssé tételét.

forrás: portfolio.hu

A devizahitelezés egyre látványosabb háttérbe szorulásáról és a forinthitelezés szerény ütemű fellendüléséről tanúskodnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minap közzétett hitelezési statisztikái. Ezekből kiderül, hogy a forinthitelezés nagyon messze van még a devizahitel-kihelyezés válság előtti szintjétől, és az is sejthető belőlük, hogy a forintkamatok csökkenése mellett a jogszabályi változások is egyre inkább a forinthitelek felé terelik az ügyfeleket. Ha minden így halad, a frankhitelek eltűnését hamarosan ki is jelenthetjük, miközben a bankok hitelportfóliójában hosszú évekig ott kísértenek.

Az MNB (szezonálisan nem igazított) adatai alapján áprilisban ismét nettó devizahitel-törlesztő volt a magyar lakosság. Ez azt jelenti, hogy devizában több hitelt törlesztettek a háztartások, mint amennyit felvettek, s a különbség 28.6 milliárd forint volt előbbi javára. Ez a szám soha nem volt még ekkora, és az euróhitelek további visszaszorulását feltételezve (a svájci frankról nem is beszélve) nem is fog csökkenni. A forinthiteleknél viszont más a helyzet: 8.1 milliárd forint értékben nettó hitelfelvevő volt a lakosság, ami elmarad ugyan az előző havi 13 milliárd forintos értéktől, az új hitelfelvételek már a forinthitelek népszerűség-növekedését mutatják.

Bár a Portfolio.hu-nak az elmúlt hetekben és hónapokban nyilatkozó bankvezérek arról számoltak be, hogy intézményük továbbra is nyújt devizahitelt, a forint nagy iramban tör előre az új hiteleken belül. A forinthitelek arányának növekedése áprilisban különösen is látványos volt: az előző havi 42.2%-ról 69.4%-ra nőtt. A lakáshiteleken belül áprilisban 68.4% volt ez az arány. A folyamat nem véletlen: bár az MNB legutóbbi kamatdöntése megakasztott egy trendet, az alapkamat mára elviselhető szintre csökkent a hitelkamatok megállapításában fontos szereppel bíró banki forrásköltségekkel együtt. A forintnak több szempontból is kedvez a széljárás: a hitel/fedezet arányról szóló márciusi jogszabály után június 11-én ismét a forinthitelnek kedvező szabályozás lép életbe.

Ami pedig az abszolút számokat illeti: 13 milliárd forintnyi új lakáshitelt és 11 milliárd forintnyi szabad felhasználású jelzáloghitelt helyeztek ki a bankok áprilisban hazai fizetőeszközben. A 13 milliárd nem kiugró adat: tavaly a lakástámogatási rendszer megszűnése előtt már volt példa nagyobb összegű kihelyezésre is, sőt, a válság előtti időkben sem lett volna szokatlan. Fontos kiemelni: akkor volt hasonló ez az összeg, amikor négyszer-ötször ennyi devizahitelt vettek fel a magyar háztartások, és sokaknak eszükbe sem jutott, hogy forintban vegyenek fel hitelt. A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében már más a kép: a korábban mostohagyereknek számító forint mára egyértelmű favorittá vált, így ennek köszönhető, hogy összességében a forinthitel csaknem ötéves csúcsot döntött.

A forint azonban még így sem tudta átvenni a devizahitelek korábbi szerepét. A lakáshitelek területén érdemi lakáspolitika vagy forinthitel-támogatási program híján nem is fogja, összességében pedig a bankok alacsony kockázatvállalási hajlandósága is a lanyha hitelezést valószínűsíti erre az évre. A pénzügyi szektor szereplői továbbra is inkább a hitelportfóliójuk kitisztítására koncentrálnak. Mivel az új kormány hitelezést serkentő elképzeléseiről jelenleg vajmi keveset tudni, egyelőre csak az alacsony árakra hajtó lakásvásárlókban, a jó időben és az ügyfelek optimistább hozzáállásában lehet bízni.

Az ábrán jól látható, egy évtized alatt milyen fontos szerepre tett szert a hitelezés a lakáspiaci finanszírozásban. A devizahitelezés 2004-2005-ben nyert “polgárjogot” és lett pár év múlva a lakásfinanszírozás első számú formája. Akármilyen szándékkal is lép fel az új kormány e hatalmas, április végén 2255 milliárd forintos állomány árfolyamkockázatainak mérséklése érdekében, egyértelmű, hogy egy ekkora állomány mégoly tervszerű forintra váltását sem viselné el a pénzügyi rendszer. Mivel óriási volumenről van szó, a forinthitelek térnyerése sem oldja meg az árfolyamkockázatból fakadó problémát, hiszen mint fent is láttuk, az új forinthitelek mennyisége messze elmarad a múltban kihelyezett devizahitelek havonta kihelyezett

volumenétől.

Bár egyes bankoknál az új forinthitelek THM-je már az euróhiteleké alá is “benéz”, összességében még mindig közel két százalékkal alacsonyabb az utóbbiak átlagos hitelköltség mutatója, nem is beszélve a frankhitelekéről, melyekkel szemben csaknem öt százalékos a forinthitelek hátránya. E számok a hitelek teljes állományára vonatkoznak, a jelenlegi banki ajánlatokban ettől merőben eltérő kondíciókkal is találkozhatunk. Frankhiteles ajánlattal ráadásul ma már szinte sehol, ezek felvételét ráadásul gyakorlatilag ellehetetlenítette a 45%-os hitel/fedezetérték maximum, szemben az euróhitel 60, és a forinthitel 75%-os korlátjával.

Míg a lakáshitelekben mind a forint-, mind az euróhitelek hitelköltség-mutatója csökkent, a fogyasztási hitelekben csak a forinthiteleknél figyelhettük ezt meg áprilisban. A forinthitelek hitelköltség-mutatója 20% körül jár, míg a devizahiteleké 11-12% közelében.

Fogyasztási hitelt azonban alig kínálnak a bankok devizában, így eleve kis volumenben voltak képesek ilyet felvenni az ügyfelek: euróban 3.9, svájci frankban pedig 1.2 milliárd forint összegben, szemben a forint 23.7 milliárdjával.

Annak fényében, amit az óriási devizahitel-állomány lassú leépüléséről a fentiekben leírtunk, nem meglepő, hogy a lakosság hiteállománya az elmúlt egy évben gyakorlatilag stagnált, értéke áprilisban 7846 milliárd forint volt. Ebből 3964.6 milliárd forint volt lakáshitel, és 66%-a volt devizahitel.

forrás: portfolio.hu

Felszólította az osztrák pénzügyi felügyelet (FMA) és a bécsi jegybank az osztrák bankokat és leánybankjaikat, hogy ne nyújtsanak több devizahitelt Kelet-Európában. Erről Kurt Bayer, az EBRD igazgatóságai tagja beszélt az intézmény hétvégi zágrábi közgyűlésén, és a felügyelet is megerősítette a hírt - számolt be a Die Presse.

Ausztriában még márciusban hozták meg azt a rendelkezést, hogy magánszemélyek nem kaphatnak devizahitelt - emlékezik a Die Presse. A lapnak Klaus Grubelnik, az FMA szóvivője megerősítette: azt szeretnék, ha ezt Kelet-Európára is kiterjesztenék a bankok. A hitelezést azonban csak annyira szabad visszafogni, hogy ne veszélyeztesse a konjunktúrát - figyelmeztetett.

Kurt Bayer, az EBRD igazgatósági tagja szerint a felszólítás nem kötelező érvényű, a bankok azonban már jelezték, hogy tartják magukat hozzá. A kezdeményezés célja, hogy a régióban aktív osztrák - és más - bankok ne nyújtsanak devizahitelt azoknak, akiknek a jövedelmük nem euróban keletkezik. A gyakorlatban ez a lakossági és kkv-devizahitelezés végét jelentheti. Nagyvállalatokat, bankokat mentesítenének e korlátozás alól.

Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója az osztrák lap tudósítása szerint jelezte Zágrábban: a bank a jövőben visszafogja a devizahitelezését, ám egyúttal ezt irányozó szabályozást is elvár helyi szinten. “A kormányoknak alapot kell építeniük” -fogalmazott. Kifejtette: eddig az a benyomása volt, hogy a politikusok a szabadpiac érvébe burkolózva riadnak vissza a szabályozástól.

Bár a Die Presse tudósításából nem derül ki, mint ismeretes, Magyarországon szabályozási úton is fontos korlátok közé szorítják a devizahitelezést a két lépcsőben (március 1-jén és június 11-én) hatályba lépő, körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelettel, ez azonban nem jelenti a devizahitelezés teljes tiltását.

forrás: portfolio.hu

A 361/2009-számú kormány rendelet 2 lépcsőben határozta meg a körültekintő és felelős lakossági hitelezés szabályozását. Az első lépcsőben 2010. március elsejével életbe lépő “plafon törvény” az ingatlanok forgalmi értékét alapul véve állapította meg a maximum kihelyezhető hitelösszeget az egyes devizanemek függvényében. A második lépcsőben meghatározott változások viszont már az igazolható jövedelem terhelhetőségi szintjét is szabályozzák 2010. június 11-i hatállyal.

A 2010. március 1-én életbe lépett változások következtében a fedezetül szolgáló ingatlan(ok) forgalmi értékének meghatározott százalékában korlátozták a felvehető hitel összegét.

Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hiteleknél a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg:

- forint alapon az ingatlan forgalmi értékének 75%-át, pénzügyi lízingnél 80%-át.
- euró alapon az ingatlan forgalmi értékének 60%-át, pénzügyi lízingnél 65%-át.
- egyéb devizanemekben az ingatlan forgalmi értékének 45%-át, pénzügyi lízingnél 50%-át.

Ezeken túlmenően több, az Ügyfelek érdekeit védő szabályozás is életbe lépett, amelyek a következők.

Elállási jog

A hitelszerződéstől a szerződéskötés napját követő tizennégy napon belül indoklás nélkül elállhatsz – a hitel folyósítását követően is - a hitelező csak az államnak vagy önkormányzatnak megfizetett (és vissza nem téríthető, pl. jelzálog bejegyzési illeték) díjra jogosult, egyéb költséget nem számíthat fel (természetesen, ha folyósítva lett a hitel, a tőkét kamataival együtt vissza kell fizetni!)

A törvény szabályozza az előtörlesztés díjának mértékét:

Jelzáloghitel esetén az előtörlesztési díj legfeljebb 2% lehet, kivéve a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönöket, itt 2,5% lehet az előtörlesztés maximális díja.  Egyéb lakossági hitelek esetén, ha az előtörlesztés időpontja a szerződés lejárata közötti idő legfeljebb egy év, akkor 0,5%, amennyiben ez az időpont és a lejárat közötti időtartam egy évet meghaladja, legfeljebb 1% lehet a díj.

Többféle pénznemben történő hitelnyújtás esetén az alacsonyabb limitet kell alkalmazni. A hitelnyújtás összegének a kormányrendelet szerinti elvárások mellett természetesen a Bank belső szabályzatában meghatározottaknak is meg felelnie.

A kormányrendelet szerinti arányok betartásánál a fennmaradó terheléseket mindig az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog összege (és nem az aktuális tartozás) alapján kell figyelembe venni.

A 2010. június 11-én életbe lépő változások.

A hitelnyújtó bank, pénzügyi szervezet innentől kezdve nem nyújthat hitelt kizárólag a hitel biztosítékául nyújtott fedezet (ingatlan, gépjármű) figyelembe vételével, az igénylő magánszemély hitelképességét, illetve hitelezhetõségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia.

A hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálatának egy meghatározott és szigorúan előírt feltételek alapján elkészített belső szabályzat szerint a természetes személy vagy a természetes személy háztartása jövedelmi helyzetén és az ez alapján meghatározott hitelezhetőségi limiten kell alapulnia.

Ez eddig is így történt. Minden banknak, hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozásnak saját belső szabályzata határozza meg milyen típusú jövedelmeket milyen mértékben vesz figyelembe. Az utóbbi egy évben ez jelentősen szigorodott minden finanszírozónál, azonban „minimálbérrel” vagy a „hitel havi törlesztő részletét elérő jövedelemmel” fedezet alapon lehet hitelhez jutni. Várhatóan az egyes hitelezők belső szabályzatai továbbra is különböző módon fogják a hitelezhetőségi limitet meghatározni.

A limiteket nem kell alkalmazni, ha az igénylő dokumentálhatóan a hitel devizanemében fennálló rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és ezen jövedelme eléri legalább az igénylő összes devizában fennálló hitele törlesztőrészleteinek összegét.

A hitelnyújtónak minden esetben figyelembe kell venni a hitelezhetőségi limit meghatározásakor az igénylő összes ismert hiteltartozását, amely a hitelnyújtóval vagy más hitelnyújtóval szemben áll fenn.

A piaci szereplők értelmezése szerint ez annyit fog jelenteni, hogy az igénylőnek a felvenni kívánt hitel havi részleteit és a háztartás kiadásait és megélhetési költségeit is figyelembe véve elegendő jövedelemmel kell rendelkeznie. Az elegendő jövedelem mértéke azonban függ a felvenni kívánt hitel devizanemétől is.

Egy értelmezésünk szerint szimulált példa:

Az igénylő és házastársa részéről az igazolt és figyelembe vehető havi jövedelem: 250.000,- HUF
A megélhetési költség, amellyel az adott bank számol két felnőtt esetében, legyen: 120.000,- HUF
Hiteltörlesztésre fordítható összeg:

130.000,- Forint alapú hitel
104.000,- Ft Euró alapú hitel
78.000,- Ft egyéb devizában felvett hitel esetén.

Tehát a felvenni kívánt hitel törlesztő részlete nem lehet magasabb a fenti limiteknél.

A megélhetési költségek számításánál és a bevételek alapján hiteltörlesztésre fordítható összegről a PSZAF honlapján is kaphatunk iránymutatást.

A változásokat a 2010 június 11. után megkötött hitelszerződésekre kell alkalmazni!

Amint az várható volt, ma újabb 24 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, így az alapkamat újabb történelmi mélypontra, 5.25%-ra mérséklődött. A jegybank a befektetői kockázati étvágy függvényében további kamatcsökkentés lehetőségére most is utalt. Az alábbiakban a mai kamatdöntésre, illetve a sajtótájékoztatón elhangzottakra érkezett elemzői kommentárokból emelünk ki néhány gondolatot.

A kamatdöntés indoklásaként kiadott közlemény továbbra is a laza monetáris politika irányába való jövőbeli elmozdulást tükrözi, a gyenge makrogazdasági fundamentumokra hivatkozva - jegyzi meg Gárgyán Eszter. A Citi budapesti elemzője úgy látja, hogy az MNB kamatdöntő testülete a következő hónapokban két főbb tényezőre figyelve határozhat majd az alapkamatról, egyrészt az EU-tagországok magas államadósságából fakadó kockázatokra, másrészt az abból eredő magyar gazdasági sérülékenységre, hogy alacsony a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme, illetve a magas az állam eladósodottsága. Az elemző májusban, az MNB új inflációs jelentése publikálásakor még egy 25 bázispontos kamatcsökkentésre számít, az azt követő időszak kamatcsökkentései az új kormány gazdaságpolitikai intézkedései piaci megítélésétől, illetve a globális kockázati étvágy alakulásától függnek.

Simor Andrásnak, az MNB elnökének a kamatdöntései sajtótájékoztatón elmondott szavai arra utalnak, hogy a jelenleg jósolt 5%-os küsz9b szintnél is tovább mérséklődhet idén a jegybanki alapkamat - kommentálta a fejleményeket Samu János. A Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője úgy látja: az, hogy a magyar jegybank vonakodik az eddig megszokott 25 bázispontosnál nagyobb kamatcsökkentéseket végrehajtani, összefügghet azon jegybanki félelemmel, hogy a görög események a magyar állampapírpiacot, illetve a forint árfolyamát is negatívan érinthetik egy fertőző hullám esetén.

forrás: portfolio.hu

A bankok alacsony kockázatvállalási hajlandósága és a hitelkereslet továbbra is alacsony szintje egyaránt jelentős szerepet tölt be a hitelezés visszaesésében Magyarországon, láthatóak azonban már egyes pozitív jelek a banki hitelezésben - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közzétett felméréséből.

A bankok hitelezési képessége erős, likviditási és tőkehelyzetük nem hátráltatja a hitelezést, kockázatvállalási hajlandóságuk viszont továbbra is nagyon alacsony, így annyi kockázatot sem vállalnak, amennyi indokolt lenne - vélte Nagy Márton, az MNB Pénzügyi Stabilitás területének helyettes vezetője az MNB sajtótájékoztatóján. Ez a magatartás leginkább a vállalati szegmensre jellemző, itt a hitelezési feltételek tovább szigorodtak, ráadásul azt tervezik a bankok, hogy ezeken az év első felében nem lazítanak.

A vállalati szegmensben a nem ár jellegű feltételek (főként fedezetek) szigorodtak leginkább, így tényleg csak a legjobb hitelképességű ügyfelek kapnak itt hitelt - emelte ki Nagy Márton. Két pozitív tendencia szemtanúi lehetünk azonban a lakossági szegmensben: egyrészt a forint alapú hitelezésben ár jellegű lazítás figyelhető meg, azaz a bankok látványos kamatcsökkentésbe kezdtek másrészt az átsrukturált ügyfelek 80-90%-át a bankok újból fizetőképessé tudják tenni, márpedig ez sikerként értékelhető.

Homolya Dániel, az MNB vezető elemzője a hitelezési felmérés részleteit ismertetve elmondta: a bankok hitelkínálatát a kockázatvállalási képességük (tőkehelyzet és likviditási kockázati helyzet), a kockázatvállalási hajlandóságuk (gazdasági kilátások, iparág-specifikus problémák és a kockázati tolerancia változása), illetve egyéb stratégiai tényezők (piaci részesedési célok, versenyhelyzet) szerepe befolyásolja.

A felmérés legfőbb tanulságai:
- a fogyasztási és vállalati hitelezésben tovább szigorodnak a hitelezési feltételek és standardok, de csökken a szigorítók aránya
- a lakáscélú hitelek piacán némi enyhítés tapasztalható (főleg az ár jellegű tényezőkben)
- a bankok hitelezési képessége megerősödött, de a kockázati hajlandósága továbbra is alacsony
- a bankok hitelezési aktivitása erősen szelektált ügyfélkörben jelentkezik (”cherry-picking”)
- a hitelezés visszaesésében a kínálati tényezők mellett továbbra is fontos szerepet tölt be a kereslet alacsony szintje
- 2009 negyedik negyedévében a háztartási hitelportfólió romlása mérséklődött, amelyhez a sikeres átstrukturálások is jelentősen hozzájárultak.

Ami az átstrukturált hiteleket illeti, 2-5% közé tehető az arányuk a teljes lakossági hitelportfólión belül (a bankok 60%-nál 2% alatti az arány), ez főként a fizetőképesség megőrzése érdekében, a gazdasági fordulat reményében történik. A már átstrukturált ügyleteknél 80-90%-ban sikerült megakadályozni a késedelmessé válást.

Minél fedezetlenebb egy hitel, annál nagyobb probléma lehet a fizetési hajlandósággal. Az átsrukturálások aránya a gépjármű-finanszírozásban a legmagasabb, míg a lakáshitelezésben kisebb az átlagnál.

forrás: portfolio.hu

Decemberben tovább csökkent a háztartások által felvett, új forintalapú lakáshitelek és szabad felhasználású hitelek átlagos hitelköltség mutatója - közölte pénteken a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank szerint ez jelentős részben a korábbiaknál kedvezőbb kamatozású, új konstrukciók térnyerésével magyarázható.

Csökkentette forint alapú jelzáloghitel kamatát az Erste Bank. A versenyképes árazású, forint alapú, így árfolyamkockázat mentes jelzáloghitel január 11-étől érhető el az Erste Bank fiókjaiban. A lakáshitelt az első hat hónapos kamatperiódusban 8,79 százalékos kedvezményes kamattal kínálja a bank

Sztanó Imre, az Erste Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: a gazdasági válság kapcsán már rengeteg szó esett a devizaalapú hitelekről, a sokszor változó árfolyamokról. Az árfolyamkockázat elkerülése érdekében az Erste most még kedvezőbb kamattal kínálja forint alapú jelzáloghitelét.

A versenyképes lakáscélú konstrukciónál 8,79 %-os akciós kamattal indul az ügylet, mely kamat a második kamatperiódustól is csak 9,99 %. (THM 10,56%). A kedvező kamatozású forinthitel 6 hónapos kamatperiódusú, minimális összege 500 ezer forint, maximális összege 50 millió forint lehet, a maximális futamidő pedig 35 év. A termék lakás-takarékpénztári termékkel és megtakarítási életbiztosítással is kombinálható.

A konstrukciót még vonzóbbá teszi, hogy a bank nem számol fel sem kezelési költséget, sem pedig folyósítási jutalékot. További kedvezmény, hogy a kölcsönigénylés során két tulajdoni lapot díjmentesen nyújt ügyfeleinek a bank, és még az értékbecslés díját is visszakaphatják az ügyfelek.

A lakáshitelt felvevő ügyfeleknek 300 ezer forintos Erste Törlesztéskönnyítő Hitelkártyát adnak most ajándékba, első éves kártyadíj nélkül. Az ügyfelek biztonsága érdekében pedig Törlesztési Védelem Biztosítás is igényelhető kedvező áron. Az életbiztosítást is tartalmazó törlesztésvédelmi csomagok a teljes hitelösszegre fedezetet nyújtanak, amennyiben halál, baleseti halál vagy rokkantság következik be.

Sztanó Imre hozzátette: az akciós kamat, valamint az értékbecslési díj kedvezményének igénybevételi feltétele a mindenkori minimálbért elérő havi munkabér jóváírás és minimum két csoportos beszedési megbízás megadása és fennállása a futamidő első három évében. Az akció 2010. január 11-étől visszavonásig tart.

forrás: portfolio.hu

A kedvező infláció, a GDP zuhanása és a stabil forint nyomán az MNB jövő hétfőn 50 bázisponttal vághat az alapkamatból, azonban a csökkenési trend nemsokára véget érhet.

Minden feltétel adott egy újabb, 50 bázispontos kamatvágáshoz az MNB monetáris tanácsa (MT) jövő hétfői ülésén - vélik egyöntetűen a Napi által megkérdezett piaci elemzők.

A kedvező inflációs pálya teret ad a kamatcsökkentésnek, ahogy a GDP vártnál nagyobb, 7,2 százalékos visszaesése is, valamint a forint visszatérése az euróval szembeni 280-as szintről.

Ugyanakkor úgy tűnik, lassan a kamatcsökkentési trend végéhez közeledünk - jelzik előre a szakértők.

A novemberi 0,5 százalékos vágás után decemberben ugyanekkora lazítás várható, ám ezt követően sok a bizonytalanság - mondta a Napinak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő közgazdásza.

Jövőre a fejlett piacok lassan elkezdik visszavonni a gazdaságösztönző lépéseket és a fejlődő országok esetében is fordul a monetáris ciklus - mindez hatással lesz a hazai pénzügypolitikára is.

Az inflációt övező kockázatok nem lesznek számottevőek, ám a költségvetési hiány alakulása kapcsán emelkedhetnek a kockázati felárak - tette hozzá.

A jövő heti kamatvágás borítékolható, bár a 25 bázispontos mérséklés mellett is szólnak érvek: a forint utóbbi hetekben tapasztalt ingadozása és a befektetői megítélés romlásának hatására emelkedett hozamok miatt nem zárható ki egy enyhébb vágás - mondta Barcza György, a K&H elemzője, aki szerint január-februárban folytatódhat a csökkentés, azonban márciusra kijózanodás várható: a BUBOR-jegyzések alapján 5,5-5,75 százalék körül alakulhat az alapkamat legalacsonyabb szintje.

Fél éven belül negatív fordulat következhet, ami véget vethet a csökkentési trendnek. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint a Magyarországgal kapcsolatos megítélés javulása ugyan részben megalapozott volt, ám a piacok túl optimistának bizonyulnak: 2010-ben újra csökkenhet a magyar gazdaság teljesítménye, mindezt tetézik az államháztartással kapcsolatos kockázatok, ráadásul jövőre választások is lesznek - így ugyan a kamatcsökkentési folyamat nem 6,5 százaléknál ér véget, ám túl sok a kérdőjel a jövővel kapcsolatban - tette hozzá Török.

forrás: napi.hu