Félreértések a devizahitelek körül!
2010. május 31. - hétfőNyújt-e devizahitelt az osztrák felszólítás ellenére is Magyarországon az Erste Bank? Érdemes-e tömegével forintra váltani a devizahiteleket? Miként változtatja meg a bankok hitelezési gyakorlatát a júniusi szabályozási változás? Több más mellett ezekre a kérdésekre válaszolt a Portfolio.hu-nak az Erste bécsi központjában tartott előadását követően Sztanó Imre, az Erste Bank Hungary lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.
P.: A múlt héten szárnyra kapott hír szerint a bécsi jegybank és a pénzügyi felügyelet felszólította az osztrák bankok leányait, hagyjanak fel a devizahitelezéssel. Eleget tesz az Erste ennek a felszólításnak?
Sztanó Imre: Az osztrák lap tudósítója sajnos félreértette a szóban forgó nyilatkozatot, ebből adódott némi bonyodalom. A kijelentés valójában nem teljesen abban a formában hangzott el, ahogy azt a bécsi lap tudósítója megírta. Amiről ténylegesen szó volt, − és amivel mi is egyetértünk egyébként − az az, hogy a devizahitelezésen belül élesen meg kell különböztetni az euróhitelezést az egyéb devizákban (svájci frank, japán jen stb.) történő hitelezéstől. Utóbbiakra érvényes az, amit a bécsi jegybank és a pénzügyi felügyelet javasolt. Az euróhitelezés vonatkozásában úgy gondolom, az a döntő szempont, hogy melyik szereplő milyen hitelezési politikát folytat. Mi hiszünk abban, hogy az Erste Bank hitelezése prudens, tehát nem okoz túlzott veszteséget a banknak, az ügyfelek pedig tudják fizetni a törlesztőrészleteiket.
P.: Tehát az Erste az euróhitel mellett teszi le a voksát?
SzI.: A forinthitelek már most is jelentős szerepet töltenek be a lakossági hitelezésünkben, és ha a kamatok a jelenlegi szinten maradnak, esetleg tovább csökkennek, akkor ez hosszabb távon is így maradhat, sőt akár további dominanciára tehetnek szert a hitelezésen belül. Ezzel együtt is úgy gondoljuk, hogy az euró hitelek létjogosultsága egyelőre nem kérdőjelezhető meg komolyan, éppen ezért jól átgondolt hitelezési politikával folytatni kívánjuk ezt a forint egyre nagyobb térnyerése mellett is.
P.: Hogy a harmadik devizanemről is szót ejtsünk: közel másfél év távlatából is indokolható a frankhitelezés beszüntetése?
SzI.: Ezt a kérdés két okból is érdemes közelebbről szemügyre venni. Az egyik, hogy a svájci frank árfolyamának volatilitása hosszú időtávra visszatekintve nagyobb, mint az euróé. Hangsúlyozom, hogy ez nem minden időszakra igaz, de egy ok a felfüggesztésre. A másik ok, hogy a válság megmutatta: egy olyan banknál, mint például az Erste, a likviditás biztosítása egyszerűbb euróban, mint svájci frankban. Az árfolyam- és a refinanszírozási probléma nyugodt pénzpiaci környezetben nem merül fel, de a krízisperiódusokra visszatekintve ma is indokoltnak látom, hogy beszüntettük a frankalapú hitelezést.
P.: Komoly szakmai körökben is lázas gondolkodás indult arról, érdemes-e tömegesen forinthitelre váltani a devizahiteleket. Mi a véleménye erről?
SzI.: Véleményem szerint egy nagyon összetett problémáról, több fontos kérdéskörről van szó egyszerre. Az egyik ilyen a gyakorlati kivitelezés körül összpontosul. Õszintén szólva én még nem hallottam senkitől reális kivitelezési módot, ami nyilvánvalóan nem véletlen, hiszen ha csak azt megnézzük, hogy a válság előtti időszakban felvett hitelek esetében mekkora volt a folyósításkori árfolyam a mostanihoz képest, azt látjuk, hogy 15, de akár 20 százalékkal is erősebb volt az árfolyam korábban. Ha most váltjuk át ezeket a devizahiteleket forint alapúra, az árfolyamkülönbség beépül a tőkébe, vagyis hiába erősödik is esetleg vissza a forint, az ügyfél rosszul jár. A megnövekvő törlesztőrészlet semmilyen módon nem javíthatná az ügyfél fizetőképességét. Ha pedig nem emelkedik a törlesztőrészlet, akkor a különbözetet valakinek ki kell fizetnie… Ez bizony komoly dilemma, hiszen a teljes lakossági hitelállományra vetítve ez a különbözet egy óriási összeg. Nem gondolom, hogy a leendő kormánynak az lenne a szándéka, hogy ezt a pénzt a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése árán a bankokkal fizettesse meg. Költségvetési okokból pedig az állam se nagyon vállalhatja ezt át. A másik fontos dolog szerintem, hogy érdemes lenne megvizsgálni, vajon nem egyes, az állam által kisegítendő ügyfélcsoportokról lenne-e inkább érdemes gondolkodni ahelyett, hogy általános megoldást próbálunk találni egy olyan problémára, ami közel sem általános. Ugyanakkor látjuk azt is, hogy nem nagy a különbség a forinthitellel rendelkező, állását vesztett, valamint a devizahitellel rendelkező, hasonló helyzetben lévő ügyfél fizetőképessége között. A bankok egyébként a saját mentőcsomagjaik révén eleve megsegítik a bajbajutott ügyfeleiket, hiszen nekik is elemi érdekük, hogy az ügyfél fizessen. Nem véletlen tehát, hogy az Erste Bank egymaga nagyságrendileg több újrastrukturálást végzett, mint amennyit az állami mentőcsomagból összesen végrehajtottak. Ezért is gondolom azt, hogy valószínűleg nem létezik általánosan jó megoldás, és egy szűkebb ügyfélkör esetében sem biztos, hogy a forintra váltás az egyetlen, vagy optimális módja a probléma kezelésének.
P.: Mégis szerepel a forintra váltás az Erste áthidaló megoldásai között is. Milyen esetekben lehet ez megoldás?
SzI.: Személyre szabott megoldásról van szó minden esetben. A forintra váltás akkor működhet, ha olyan árfolyam mellett vette fel az ügyfél a hitelét, hogy árfolyamnyeresége keletkezik. Vannak olyan periódusok, amikor megéri ezt megtenni, de ahogy az előbb is utaltam rá, az esetek többségénél komoly árfolyamveszteséggel kéne számolni.
P.: Június 11-én hatályba lép a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet második része. A hitelezhetőségi limitek meghatározásban, a jövedelemvizsgálat során mennyire lesz szigorú az Erste? Nem kell attól félni, hogy a bankok nem hiteleznek olyan ügyfeleknek, akiknek a jövedelmi helyzete alapján eddig hiteleztek?
SzI.: Ebben nem lesz változás, bár érdekes kérdés, ki mit hisz erről: vajon az államnak tényleg azt kell-e gondolnia, hogy a bankok a kockázatvállalás vonatkozásában maguktól nem tették volna meg ezeket a lépéseket? Határozottan állíthatom, hogy mi akkor is áttekintettük volna a hitelezési politikánkat - reagálva a környezet változására -, ha nem lenne ilyen szabályozás. Meggyőződésem, hogy minden bank ezt teszi. Nem gondolom, hogy a júniusban életbe lépő szabályozás nagy hatással lenne a piacra, hiszen a legtöbb banknál eleve így működik a hitelezés.
forrás: portfolio.hu