Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

info: 06-30-837-7671

Hozzászólások Címkével ‘hitel’

Ismét vehetünk fel devizás kölcsönt

2011. január 5. - szerda

Hatályban van ma Magyarországon két olyan törvény, ami a devizahitelek tilalmát eltérően szabályozza. Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a megengedőbb szabályozás tekinthető érvényesnek, az alighanem a bankokat is új lépésekre készteti majd.

Tavaly augusztusban lépett hatályba a devizakölcsönre való jelzálogjog bejegyzésének tilalma. Az akkoriban nyilatkozó bankok szerint már korábban szinte jelentéktelenné vált a devizahitelezés, részben a jogszabályi korlátok, részben a forint kamatszintjének süllyedése miatt.

A forint elszakadt a világtól

Az azóta eltelt idő alatt azonban kiderült: a forint képes elszakadni a világtól, a jegybanki alapkamat pedig újra emelkedhet. Ilyen körülmények között fontos lehet, hogy a devizahitel-korlátozásokkal kapcsolatos jogszabályokat 2011. január 1-jei hatályba lépéssel módosították.

Első olvasatra a jogalkotók a 2010 augusztusában bevezetett devizahitel-korlátozást érdemben nem, csak az augusztusban elfogadott jogszabály rendkívül rossz, pontatlan és félreérthető szövegét változtatták meg - hívta fel a figyelmet Tóka Tamás, számos osztrák bank magyarországi jogi képviseletét ellátó ügyvéd. Egyértelművé vált, hogy a devizahitelek általános tiltása mellett melyek azok a kivételek (például engedményezés, tartozásátvállalás, szerződésmódosítás, fedezetcsere, hitelkiváltás), amelyeket a jogalkotó megenged.

Bejegyzik a zálogjogot

Mint azonban a gyakorló jogász felhívta a figyelmet: míg a polgári törvénykönyvben nincs változás, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény mostantól nem tiltja a jelzálogjog bejegyzését abban az esetben, ha a törlesztés nem forintban történik, hanem devizában. A földhivataltól kapott tájékoztatás szerint január 1-jétől a földhivatalok a devizahiteleknél bejegyzik a jelzálogjogot.

Ilyen konstrukció jellemzően az osztrák bankok által határon átnyúló szolgáltatásként végzett euróhitel-nyújtás. Ezeknél az adós maga szerzi be az eurót, nem a banktól kell azt kötelezően forintért megvennie a bank által használt árfolyam alapul vételével. Tóka kiemelte, hogy Magyarországról - különösen a nyugati határszélről - több tízezer ember jár át dolgozni Ausztriába, akik a fizetésüket euróban kapják. Százezres nagyságrendű azoknak is a száma, akik ugyan Magyarországon dolgoznak, de eurós jövedelmük is van. Az ő esetükben eleve teljesen indokolatlan volt a devizahitelek tiltása, hiszen nekik ezek a kölcsönök nem jelentenek árfolyamkockázatot.

A bankok több ízben felhívták a figyelmet arra is, hogy a jogalkotók indokolatlanul vették egy kalap alá az eurót (nemcsak valamikorra várható csatlakozásunk, hanem a forinttal szorosabb kapcsolat miatt) a svájci frankkal, illetve a jennel.

Tény, hogy hatályban van ma Magyarországon két olyan törvény, ami a devizahitelek tilalmát eltérően szabályozza. Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a megengedőbb szabályozás tekinthető érvényesnek, az alighanem a bankokat is új lépésekre készteti majd.

Becsapós konstrukciók

A bankok egy részénél lehetőség van arra, hogy devizában nyilvántartott hitelét az adós devizában is törlessze. Erre szinte minden esetben lehetőséget ad az UniCredit, az Ersténél pedig - mondták el lapunk érdeklődésére - ez a konstrukciótól függ. A különbség oka, hogy a bankoknál létezik olyan hiteltípus is, aminél a folyósítás és a törlesztés is forintban történik, „csupán” a hitelösszeget és a törlesztőrészletet határozzák meg devizában.

Miközben tehát az adós abban a tudatban van, hogy devizahitelt vett fel, kölcsöne tulajdonképpen csak devizaalapú. Utóbbiaknál pedig még az idei szabályok alapján sem lehetséges a jelzálogbejegyzés és a devizában való törlesztés sem.

forrás: index.hu

Nagy iramban dőlnek be a lakossági hitelek

2010. december 22. - szerda

Míg nyáron nyolc százalék körül alakult a lakossági nem teljesítő hitelek aránya Magyarországon, a legutóbbi számok alapján már tíz százalék felett vagyunk, és nem teljesültek a korábbi optimista, lassuló tendenciáról szóló várakozások - konstatálta a legfrissebb hazai hitelportfólió-adatokat Bunna Gyula igazgató a PwC mai sajtótájékoztatóján.

2008-ig beépült a bankok várakozásaiba egy elviselhető értékvesztés szint a nem teljesítő hitelekre, mára azonban jelentősen megnőtt, közel megháromszorozódott ez a szám. A mögöttes okok között elsőként a munkanélküliség növekedését jelölte meg Bunna Gyula: mint mondta, a munkanélkülivé válást 6-8 hónap késéssel követi a fizetőképtelenség beállta.

A BAR-listás ügyfelek problémája ennek eredményeként jelentős, hiszen a listán már csaknem a teljes magyar lakosság tizede szerepel - hívta fel a figyelmet. Az erős frankárfolyam hatására összességében ma már a rendelkezésre álló jövedelem tizennégy százalékát éri el a háztartások törlesztési terhe.

Az egyes hiteltípusok hasonló dinamikával mutatnak romlást - idézte fel a Magyar Nemzeti Bank statisztikáját a PwC igazgatója. Emlékeztetett: az újratárgyalt hitelek mintegy negyede már 30 napos késedelembe esett, várható ezért, hogy az újratárgyalt hitelek 15-25 százaléka jövő tavasszal 90 napon túli késedelembe esik.

A már korábban a kormány által beígért Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatban kérdésre válaszolva Bunna Gyula elmondta: olyannyira kevés információval rendelkezünk ennek az intézménynek a jövőbeni működéséről, hogy egyelőre nem tudni, a jelzáloghitelesek mekkora körét érintené. Aláhúzta: szociális szempontok miatt azonban mindenképpen szükség van erre.

forrás: index.hu

Azt hiszi az ügyfél, hitelt vett fel - Nagy veszélyre figyelmeztet a PSZÁF

2010. október 28. - csütörtök

A többségében megtévesztő, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélye és felügyelete nélkül tevékenykedő fogyasztói csoportszervező társaságok egyre szélesebb és erőszakosabb ügyfélszerzést indítottak. Miközben hirdetéseikben “pénzt”, “megoldást” kínálnak “BAR listásoknak”, illetve a bankok által elutasított fogyasztóknak, a szolgáltatás szerencsejátékszerű elemeiről nem tájékoztatnak, s a feltüntetett “törlesztő részletek” sem feltétlenül tükrözik a valós helyzetet - hívja fel a figyelmet a PSZÁF.

A Felügyelet kiemelten kockázatosnak tartja a felügyelete alá nem tartozó és az utóbbi időben egyre aktívabban jelentkező fogyasztói csoportszervezőket, amelyek tevékenysége komoly károkat okozhat a nehéz helyzetben lévő fogyasztóknak. A Felügyelet adatai szerint fogyasztói csoportszervezők 2010 októberének első két hetében csak a legolvasottabb napilapokban 144 hirdetést adtak fel. A Felügyeletre 2010-ben eddig körülbelül 500 megkeresés érkezett fogyasztói csoportokkal kapcsolatosan. A gazdasági válság, az ennek következtében bedőlt hitelek, visszautasított hiteligénylések együttesen okozhatják, hogy a lakosság fogékonysága megnőtt az alternatív pénzszerzési módszerek, így a fogyasztói csoportok “szolgáltatásai” iránt.

A Felügyelethez érkező fogyasztói bejelentések alapján jól látható, hogy számos állampolgár hónapok elteltével sem tudja, hogy nem hitelt vett föl, hanem fogyasztói csoportot szervező céggel kötött szerződést. A bejelentések magas száma alapján érzékelhető, hogy a fogyasztói csoportszervezők megtévesztő módon szerzik ügyfeleiket, tevékenységük a fogyasztók számára nem átlátható folyamat. A fogyasztók megtévesztését megállapítva a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már számos esetben indított intézkedéssel záruló eljárást fogyasztói csoportszervezőkkel szemben.

A fogyasztói csoportok szervezői nem felügyelt intézmények, azaz a Felügyelet jogszabályi felhatalmazás hiányában nem ellenőrzi tevékenységüket. A Felügyelet ezért felhívja a figyelmet, hogy a fogyasztók így különösen nagy kockázatnak teszik ki magukat, amennyiben fogyasztói csoport tagjaivá válnak.

A PSZÁF mindezek alapján nem javasolja a lakosság számára az igen kockázatos fogyasztói csoportokban való részvételt. A Felügyelet korábban két társhatósággal, a GVH-val és az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal (NFH) együtt már tájékoztatót adott ki, amelyben összefoglalta a jelenséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A közlemény megállapításai ma is aktuálisak, így a Felügyelet a mellékletben ismételten közzéteszi az ismertetőt.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Szász Károly: az adósoknak vissza kell fizetniük a felvett hiteleket

2010. szeptember 26. - vasárnap

Szükség van az állami segítségre a jelzáloghitelesek esetében, ám a terhekből az adósoknak is ki kell venniük a részüket - mondta Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke a Népszava szombati számában megjelent interjúban.

Mint mondta, a hiteleseknek vissza kell fizetniük a felvett hiteleket és mindent meg kell tenniük azért, hogy ennek a kötelezettségüknek eleget tegyenek. Mindenképpen el kell kerülni azt a képzetet, hogy egyesek azt hihessék, ha ők nem fizetnek, majd az állam vagy a felügyelet megsegíti őket - mondta Szász Károly, hozzátéve, hogy másrészt viszont a hitelszolgáltatást nyújtókat is korlátok közé kell szorítani, hogy ne lehessen például egyoldalúan szerződést módosítani.

A felügyelet a javaslatait a témában már elküldte az illetékes minisztériumoknak. Az egyeztetések után az elnök azt reméli, hogy már októberben az Országgyűlés elé kerülhetnek a törvénymódosítások és 2011 januárjától hatályba is léphetnek.

A PSZÁF javaslatainak lényege, hogy a követeléseket - amilyen mértékig és ideig csak megoldható - lehetőleg a bankrendszerben kell tartani - mondta az elnök. A rendszer egészének a védelmében azonban a megoldásokat az ügyfelek számára is áttekinthetővé kell tenni. A költségek, jutalékok, kamatok alakulása, változása számukra is követhető kell legyen - tette hozzá.

Kijelentette: “nem fogadható el, hogy a bankrendszer továbbra is meg nem szolgált, kockázatvállalás nélküli költségeket terhelhet rá az ügyfelekre, abban bízva, hogy az állam előbb-utóbb úgyis belép az adósok megsegítése érdekében”.

Szász Károly úgy látja, az államnak bizonyos helyen, bizonyos szinten be kell avatkoznia, szükség esetén például a bedőlő hiteleknél akár a jelzáloggal terhelt ingatlanok felvásárlásával. Úgy fogalmazott: “értékelem a korábbi kormányok és a felügyelet szándékát a megoldás keresésére, amely a hitelintézetek Magatartási Kódexében is testet öltött, de ki kell mondjam: ezek az erőfeszítések nem vezettek eredményre”.

A PSZÁF elnöke szerint az egyoldalú szerződésmódosítás ellentmond az európai gyakorlatnak, ezért is tartja fontosnak a jövőben ennek tilalmát. Ugyanilyen fontos a középárfolyam kérdése - tette hozzá. “Aki azt állítja, hogy ennek bevezetésével a bankoknak pótlólagos költséget okozunk, az nem mond igazat” - jelentette ki. Szerinte a valóság az, hogy egy ilyen kötelezettség a bankok számára sem többletköltséget, sem kockázatot nem jelentene.

Mint mondta, a bankok csak kölcsönveszik a devizát, és kamatot fizetnek az ügylet során. Ha tehát a bank hitelezéssel oldja meg a devizaforrás beszerzését, akkor annak a költsége a kamattal kifejezhető, és akkor ezt - és csak ezt - kamat formájában érvényesítheti is a fogyasztók felé. Ez a kamat pedig kedvezőbb, mintha a szabadpiacon jutna devizához a bank. (MTI)

forrás: portfolio.hu online gazdasági újság

Megtévesztés hitel helyett - Újabb fogyasztói csoportokra csapott le a GVH

2010. július 26. - hétfő

A GVH két újabb fogyasztói csoportokat szervező vállalkozás számára tiltotta meg a reklámozást, amíg ügyükben határozat nem születik. A hatóság szerint a Hungarian Economy Partners Kft. és az Exit Finance Constitution Kft. megtévesztő módon hirdeti szolgáltatásait.

A GVH - hasonlóan az elmúlt években a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásokkal szemben lefolytatott eljárásaihoz - azért indított versenyfelügyeleti eljárást, mert az említett cégek hirdetéseikben nem vagy nem egyértelműen adnak információt a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól. Tájékoztatásaik azt a látszatot keltik, mintha hitelt nyújtanának, illetve azt, hogy a szolgáltatás igénybevétele esetén azonnal megkapható az igényelt összeg - ami nem igaz.

A fogyasztói csoport tagjai gyakorlatilag egymásnak adnak kölcsön: mindenki befizet és az összegyűlt megtakarításból megvásárolják a szerencsés tagnak az általa kiszemelt terméket, például autót vagy lakást. Azt, hogy ki kapja meg az általa megszerezni kívánt dolgot, előtörlesztés vállalással és/vagy sorsolással döntik el, így az is előfordulhat, hogy valaki hosszú évekig csak befizet, mégsem jut például lakáshoz vagy autóhoz.

A Hungarian Economy Partners Kft. és az Exit Finance Constitution Kft. nem hitelezéssel, hanem fogyasztói csoportok szervezésével és működtetésével foglalkozik, hitelt nem is nyújthat. A szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók számára a cégek tevékenységének ezen jellegzetessége sok esetben még a szerződéskötéskor sem derül ki, jellemzően nincsenek tudatában annak, hogy részben a szerencsétől függ: mikor jutnak tulajdonjoghoz. Általában az sem ismert előttük, hogy nem készpénzhez jutnak - állapította meg a GVH.

A vállalkozások az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult, a hitelintézetek szolgáltatásaiból kirekesztett (BAR-listások, nyugdíjasok) fogyasztókat célzó intenzív reklámtevékenységet folytatnak, 2009 szeptemberétől, illetve 2010 januárjától.

A GVH és a bíróság korábbi döntései alapján a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos reklámoknak ki kell térni a modell lényeges elemeire, és azzal is, hogy jogsértő, ha a reklámban felvázolt tevékenység a hitelnyújtással azonosítható. A GVH szerint a vizsgált reklámok ezeket a követelményeket figyelmen kívül hagyták.

Irányvonalak a lakástámogatási rendszerről.

2010. július 21. - szerda

Mennyi pénzt fog költeni az új kormány a lakáspolitikára? Mennyivel emelkedik a lakástakarék-pénztárak maximális állami támogatási mértéke? Hogyan segíthetik az ltp-k a lakásfinanszírozást? Hogyan változik az ltp-k szabályozása? Bencsik Jánossal, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) energiaügyekért és otthonteremtési politikáért felelős államtitkárával készült interjú hitel blogunkba illő részleteit olvashatja.

A lakáspolitika középpontjában az elmúlt 10 év során mindig is az újlakás-szerzés támogatása állt. Mennyire lesz radikális a szakítás az eddigi iránnyal?

A kétezres évek közepén, az akkori kormányzat radikálisan beavatkozott a forint árfolyamának alakításába, és ennek köszönhetően a korábbi, kamattámogatásra épülő lakástámogatási rendszer jelentős terheket rótt az ország költségvetésére. Ezzel párhuzamosan - látva az ebben rejlő nagyvonalú lehetőségeket -, a pénzügyi szektor is alacsonyabb szinten állapította meg a hitelhez való hozzáférés belépő küszöbét és beindult a tömeges devizahitelezés. A gazdasági válság viszont rövid idő alatt megmutatta ennek a finanszírozási rendszernek a gyöngeségét, felszínre hozta azt a hatalmas társadalmi problémahalmazt, melyet most egy Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásával kell kezelni az államnak, az érintett pénzintézetekkel és a bajbajutott hitelesekkel együtt. Ez nem olcsó dolog. Mindenkinek meg kell fizetnie az árát, és ebből mindenkinek tanulnia kell. Az egyik tanulság, hogy nem járható út az, hogy a pénzintézetek ösztökélésének eleget téve, aki él és mozog, az önálló lakásszerzés útjára lépjen. Csak azokat szabad segíteni és támogatni a közösség részéről az önálló lakástulajdon megszerzésében, akik képesek az azzal járó terheket folyamatosan teljesíteni, és a lakás fenntartási költségeit is finanszírozni. Akik erre nem képesek, azoknak nem megoldás az önálló lakásingatlan.

Hogyan lehet az eddiginél jobban és hatékonyabban lemérni és meghatározni, hogy kik lehetnek képesek fenntartható módon újlakást vásárolni hitelből?

Azok képesek alapvetően erre, akik erre fel tudnak készülni, és a felkészülési folyamatban való részvételükről tanúbizonyságot is tudnak tenni. Azok, akik előre gondolkodnak és terveznek, és képesek előzetesen takarékoskodni, hiszen egy önálló otthon megszerzése minden ember számára az élete egyik legfontosabb lépése. Ha van rá lehetősége, hogy takarékoskodjon, és megteremtse azt az induló alapot, amelyhez már biztonsággal lehet hitelforrást is rendelni, ott a közösséget képviselő államnak támogatást kell biztosítania. Ez az első szegmens. Azok esetében viszont, akik erre nem képesek, és havonta 5-10 ezer forintot sem tudnak félretenni egy önálló lakás reményében, az államnak másféle segítségnyújtást kell számukra találni. Nem szabad belekényszeríteni őket egy kilátás nélküli csapdahelyzetbe, mely egy átgondolatlan hitelfelvétel következtében állhat elő.

Korábbi nyilatkozataiból kiolvasható, hogy komoly szerepet szánnának a lakástakarék-pénztároknak az otthonteremtési politikájuk keretén belül. Konkrétan mit változtatnának meg a jelenlegi LTP-szabályozáson?

Utoljára közel egy évtizede volt indexálva a lakástakarék-pénztári befizetések utáni állami támogatás maximális mértéke. A kormányzati ciklus közepére szeretnénk helyreállítani az értékállóságot, 8 évről 10-re emelni a futamidőt, mely valamivel nagyobb lakás megszerzését teszi lehetővé, és kedvezőbb hiteltörlesztési lehetőséget biztosít az érintettek számára. Emellett a szerződések családon belüli összevonhatóságát szeretnénk erősíteni. A jelenlegi főszabály alapján minden egyes ingatlanszerzésnél, ahol a kiskorú neve mögött kimutatható pénzügyi forrás áll, a tulajdoni hányadot be kell jegyezni a befektetett pénzmennyiség után. Igen ám, de ezzel nagyon leszűkül a későbbi lakás mobilitás lehetősége. Ha egy családban van két gyermek, születik egy harmadik, közben még növekednek is, akkor már nem férnek el egy szobában, nagyobb lakásra lenne szükség, de az ingatlancseréhez a gyámügyi hatóság hozzájárulása szükséges, ami meglehetősen bonyolult és hosszadalmas procedúra. Lehet azt mondani, hogy ez helyes, mert a szülők által, a gyermek nevére megnyitott számlán lévő pénz felhasználásával a lakástulajdon egy hányada is a gyermek nevére kerül. Védeni kell a gyermek jogait, de kérdés, hogy ezek a jogok fontosabbak-e annál, hogy a gyermek 18 éves kora előtt komfortosabb, kényelmesebb, előnyösebb lakhatási feltételeket tudjon teremteni a szülő. Mert 18 éves kora után, ha kikerül a szülői házból, akkor sem tudja kiváltani a rá eső hányadot a szülőktől. Ha a szülők oda tudják adni a gyereknek a részét, akkor odaadják, egyébként meg kell várni az örökösödést. Lakáspolitikai szempontból ezért lenne célszerű megkönnyíteni a családon belül megkötött szerződések összevonhatóságát. De az ltp-módosítás előkészítése során gondolkodunk azon is, hogy beépítsük a hosszú távú lakásbérlet célú felhasználás lehetőségét.

Ezek mellett még egy dolgot szeretnénk az ltp-k esetében elérni, azt, hogy az ltp-kasszákban lévő források minél nagyobb arányban kerüljenek ki az ingatlanpiacra, mint finanszírozási lehetőség. Jelenleg a kihelyezhetőség alacsony, ezt szeretnénk 75 százalékra felemelni, melynek következtében 250-300 milliárd forint kerülhet ki a következő 1,5-2 évben, mintegy a jelenlegi beszűkült hitelezési lehetőségeket bővítő forrás. Erre vonatkozóan a két, Magyarországon bejegyzett és működő ltp-nek nincs ellenvetése. Lehet mondani, hogy ez egy konzervatív finanszírozási forma, és 20-30 milliós ingatlanok megvásárlására nem alkalmas termék, viszont ha 10-15 milliós ingatlanokhoz hozzá tudja juttatni az önálló otthonra vágyókat, akkor az otthonszerzés első lépcsőjének tökéletesen megfelelhet. Nem mellékes tényező, hogy minderre biztonságos, megfizethető körülmények között kerülhet sor. Nem igazán szerencsés az, hogy a környékbeli országokhoz képest nálunk ez az otthonszerzési módozat csak a lakosság 15 százalékát érinti. Szlovákiában is magasabb ez az arány, Csehországban és Németországban pedig már elérte az 50 százalékot.

Ezek szerint kamattámogatásban nem gondolkodnak?

Vizsgáljuk ennek a lehetőségét is, de alapvetően az egykulcsos szja családbarát megoldással való kombinálása - amelyet ősszel fog tárgyalni a parlament -, tudja biztosítani azt a többletjövedelmet az önálló lakásszerzésre biztonsággal aspiráló háztartások számára, amelyet egy vonzó előtakarékossági rendszerbe már érdemes lesz befektetni. Nagyobb önállóságot fogunk biztosítani a jövedelemmel rendelkező háztartások számára. Célunk, hogy kevesebb legyen a központi elvonás, ne csupán újraelosztási rendszerekben gondolkodjunk. Ha valaki jövedelemszerzéssel együtt járó munkatevékenységet végez, akkor abból minél több maradjon nála, és adjuk meg a szabadságot arra, hogy azt az általa fontosnak ítélt célokra fordíthassa. Ha ez otthonteremtés, akkor arra. Ehhez viszont adjuk hozzá azt a többlet állami támogatást, amivel elismerjük azt, hogy ők, ha úgy tetszik, akkor a nemzeti együttműködés alrendszerében, a továbbiakban kevesebb terhet fognak róni a közösségi költségvetésre.

Jelenleg a GDP nagyjából 1 százalékát teszi ki a teljes lakástámogatási rendszer, mely egyébként rengeteg csatornán keresztül jut el a végfelhasználókig, hihetetlenül szétaprózódott. Tervezik az 1 százalékos mérték emelését?

Nemzeti épületkorszerűsítési programot indítunk, amely a mi felfogásunk szerint részét képezi az otthonmegőrzésnek, illetve otthonteremtésnek. Ha a jelenlegi lakáscélú kötelezettségekhez ezt is hozzáadjuk, akkor a kiadások bőven meg fogják haladni a GDP 1 százalékát. Ebben egyaránt lesznek hazai és európai uniós költségvetési források.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Az IMF pénzéből mentenék ki a bajba jutott devizahiteleseket

2010. június 29. - kedd

Az IMF-hitel fel nem használt részéből és banki alapokból jönne össze a pénz arra, hogy a hitelüket törleszteni képtelen lakás-devizahiteleseket megsegítse az állam.

Az IMF-EU-Világbank által összedobott 20 milliárd eurós mentőcsomagból eddig le nem hívott részéből, 6 milliárd euróból és banki alapokból állhat össze a fedezet a bukott devizahitelek rendezésére kitalált megoldáshoz – írja a kormányközeli Magyar Hírlap. Orbán Viktor kormányfő a 29 pontos akcióterv ismertetésekor kitért arra, hogy létrehoznák a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot, amelynek a tulajdonába kerülnének a hiteltörlesztést fizetni nem tudó devizahitelesek lakásai. A hitelesek onnan kezdve bérlőkké válnának és bérleti díj fejében maradhatnának a lakásban.

A lap értesülése szerint a befagytott lakossági hiteleket kockázatmentes állami hitelre váltanák át, erre az IMF-pénzből és banki alapokból teremtenének fedezetet. Az egész törvényjavaslat ősszel kerülhet a parlament elé, év végéig el is fogadnák.

Jelenleg 90-100 ezer adós áll a hitelbedőlés határán, ők legalább három hónapja képtelenek fizetni a bankoknak. Az ő lakásukat már elárverezték volna a bankok a normál működés során, ám ezt most nem tehetik, mert év végéig kilakoltatási tilalom van érvényben. Addig kell az új törvényt megalkotni.

forrás: index.hu

Továbbra is titkolják a bankok hitelbírálati szisztémájukat

2010. június 10. - csütörtök

Holnaptól a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet újabb szigorítása lép életbe. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek hitelezhetőségi limitje, ez a forintban megállapított összeg fejezi ki a maximális havi törlesztési képességet. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt nem haladja meg, euróalapú hitelnél pedig a fenti limit 80 százaléka, egyéb devizanem esetén 60 százaléka a határ.

A hitelintézetek szinte egyöntetűen úgy vélik, ez már nem lesz hatással a piacra, ott már komoly rendet vágtak a március elsejétől érvényes szabályok (a forinthiteleknél a kihelyezett kölcsön nem haladhatja meg a fedezetként felajánlott ingatlan értékének 75, euróhitel esetén 60, más devizahitelnél pedig a 45 százalékát).

Korábban a piacon általános volt, hogy szabad jövedelmük legfeljebb harmadáig vállalhatnak a lakossági ügyfelek törlesztési terhet, ez a hitelboom idején alaposan felpuhult. A bankok az éles verseny miatt egyre inkább üzleti titokként kezelték hitelbírálati szisztémájukat, e téren az új szabályozás sem hozott sok változást. A hitelezhetőségi limit a K&H-nál a bank tájékoztatása szerint nem jelent módosítást korábbi gyakorlatukhoz képest, eddig is létezett ilyen - annyit elmondtak, hogy az ügyfelek szabad jövedelmük 30-50 százalékára vállalhatnak náluk törlesztési terhet. Az arány a jövedelemsávtól függ; a jövedelemvizsgálat háztartásra történik, így további szereplő bevonásával lehet javítani a jövedelmi helyzetet. A Raiffeisennél arról tájékoztatták lapunkat, hogy a hitelezhetőség számos tényezőtől függ, egyetlen mutatószámmal nem lehet kifejezni. A jogszabályváltozás hatására a banknál nem változik a bírálati logika. A Volksbanknál azt hangsúlyozták: korábban is teljeskörűen vizsgálták az ügyfél és háztartása jövedelmi helyzetét, így most csak finomításokra volt szükség.

A jövedelem terhelhetősége - mondták el a Budapest Banknál (BB) - többek között függ az ügylet kockázati besorolásától, az ügyletbe bevonható jövedelmek mértékétől. Ezek alapján a sávok termékenként is eltérőek lehetnek. A vállalható teher összességében állítólag a BB-nél sem változik. Az OTP arról tájékoztatta lapunkat, hogy eddig is vizsgálta a háztartások bevételeit és kiadásait és ezek alapján határozta meg a vállalható törlesztőrészletet, ezen keresztül a felvehető maximális hitelösszeget. A legnagyobb magyarországi hitelintézet nem rögzít felső korlátot a törlesztőrészlet/jövedelem arányra, hanem részletes számítás eredményétől teszi függővé a hitelnagyságot. Akik kevésbé terhelik meg jövedelmüket - tették hozzá -, azoknak enyhébb fedezeti követelménynek kell megfelelniük.

Pozitív adóslista híján a bankok csak ügyfeleik bevallása alapján értesülnek a már fennálló hitelterhekről.

Az elmúlt hónapok változásai biztosan nehéz helyzetbe hozzák a minimálbérre bejelentetteket. A Raiffeisennél ők jelzálogfedezetű hitelt igényelhetnek, ám ekkor is kell adóstársat állítaniuk. A BB szerint önmagában a minimálbér nem kizáró ok, de a maximális hitelösszeg ez esetben lényegesen korlátozottabb. Jelzáloghiteleknél - tették hozzá - létezik a dologi adós fogalma (akinek az ingatlanára kerül a jelzálogbejegyzés), de az adósoknak meg kell felelniük a hatályos bonitásvizsgálatnak. A Volksbank azt jelezte, hogy azok a minimálbéren foglalkoztatottak, akik nem rendelkeznek egyéb kölcsönnel, egy átlagos, 8-10 millió forintos hitelt továbbra is felvehetnek.

forrás: index.hu

A bankadó meg fog jelenni a hitelek árában?

2010. június 9. - szerda

Gigantikus méretű terhelésnek nevezte az Orbán Viktor által bejelentett banki különadót Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy a kormány tartani akarja a 3,8 százalékos hiánycélt, és nem akar teret engedni a bankellenes hangulatnak.

Erdei Tamás az MTI-nek elmondta: a bankokat meglepetésként érte az “óriási mértékű” banki különadó bevezetése, erről a kormány nem egyeztetett a Magyar Bankszövetséggel. Hozzátette: a szervezet egy korábbi levelében már felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy egy ilyen intézkedés milyen veszélyekkel járhat.

“Ezt egy gigantikus mértékű terhelésnek tartjuk, főleg egy olyan időszakban, amikor a bankok egyébként is komoly nehézségekkel küzdenek a meglévő portfólióval kapcsolatos veszteségek elszámolása miatt. A kockázati költségek jelentősen növekedtek az elmúlt időszakban a lakossági és a vállalati területen is. Ráadásul azt az indoklást nehéz elfogadni, hogy a bankok állami támogatást kaptak, hiszen erre Magyarországon nem került sor, abban a két esetben pedig, amikor hitelnyújtás történt, az összegeket már törlesztették” - mutatott rá.

Erdei elmondta: a részleteket még nem ismerik, a közeli napokban kezdődik az egyeztetés a különadó bevezetéséről, annak vetítési alapjáról, mértékéről kell majd megállapodni. “Természetesen, csak egy olyan különadót tudunk elfogadni, ami nemcsak a bankokra, hanem a teljes pénzügyi rendszerre vonatkozik” - hangsúlyozta.

Felhívta a figyelmet arra: egy ilyen nagyságrendű elvonás megnehezíti a bankok helyzetét, befolyásolja tőkehelyzetüket, és hitelaktivitásukat egyértelműen csökkenteni fogja, ami megnehezíti a reálszféra hitelhez jutását. A bejelentett terhek meg fognak jelenni a hitelek árában is. Tehát károkat fog okozni a bankrendszernek, és azon keresztül a reálgazdaságnak is.

A Reuters beszámolója szerint Erdei kifejtette: a drasztikus adóteher károsan hat a bankok tőkehelyzetére, és nem lepődne meg, ha néhány bank veszteséges lenne 2010-ben, ha a kormány egy ilyen adóterhet róna a bankokra.

Erdei Tamás szerint évi 30-40 milliárd forintos adóteher még elviselhető lenne, a deviza alapú jelzáloghitelezés tiltásával kapcsolatban viszont úgy fogalmazott, a terv elfogadható lehet.

forrás: portfolio.hu

Átverős “hitelek”: lehetetlen szabadulni tőlük

2010. június 4. - péntek

Gyorsan akarsz hitelhez jutni? Nem kell más, csak egy munkáltatói igazolás! KHR (BAR) listásoknak is! Kezes nélkül! Fix futamidő, alacsony törlesztőrészletek!- Jobban tesszük, ha elkezdünk gyanakodni, mikor meghalljuk ezeket a felettébb előnyös feltételeket! És immár egy újabb irányból próbálják csőbe húzni a fogyasztókat. A hitelközvetítőkkel is jó lesz vigyázni a jövőben -tanácsolja a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete.

A Gazdasági Versenyhivatal is óvva inti a fogyasztókat: ha a hitelközvetítő a Euro Correct Consulting Kft. és a Group Saving Kft., a SWISS INVEST 2009 Hungary Pénzügyi Szolgáltató Kft., a EUROMOBILIEN HUNGARY Pénzügyi Szolgáltató Kft., az EXIT FINANCE CONSTITUTION Kft., valamint a Hungarian Economy Partners Kft. megkeresését javasolja, részletesen tájékozódjanak az ajánlott konstrukciókról.

A fogyasztói csoportok nem nyújthatnak hitelt, nincs engedélyük rá.

Hazánkban is szerveznek jelenleg fogyasztói csoportokat hasonló vásárlási célokkal rendelkező fogyasztókból. Tevékenységük alapgondolata Dél-Amerikából eredt, a magas infláció terheinek csökkentésére alakult ki (vásárlói jog kevésbé devalválódott). Működési elve alapján a belépett tagok regisztációs díjat fizetnek, aztán elkezdik a meghatározott összegű törlesztő részletek befizetését, majd meghatározott időközönként kisorsolnak egy-egy szerencsés tagot, akinek az előzetesen meghatározott ingó vagy ingatlan tárgyat megvásárolják az addig befizetett törlesztő részletekből. Akinek bírja a pénztárcája, növelheti az esélyeit előtörlesztéssel. A szerencsések hamar hozzájutnak a hőn áhított dologhoz, a kevésbé szerencsések esetleg csak a futamidő végén. Addig persze minden hónapban fizetni kell…Mivel a szerződés határozott időre jön létre, így szabadulni szinte lehetetlen.

Ezekről a kondíciókról az esetek elég kis százalékában informálják a fogyasztót, aki így nincs tisztában azzal, hogy közel sem hitelnyújtásról, hanem valami egész másról van szó. Sajnálatos viszont, hogy sokszor pontosan azokat célozzák, akik máshol nem kapnának hitelt. A megtévesztő reklámok továbbá a szerződéskötést megelőző kellő tájékoztatás hiánya következtében egyre többen esnek csapdába.

A fogyasztóvédők azt tanácsolják, ahhoz, hogy ne essünk csapdába, mielőtt rábólintunk egy jól csengő pénzügyi ajánlatra, legyünk óvatosak, körültekintőek, járjunk utána a pontos részleteknek!

forrás: penzcentrum.hu