Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Sok százmilliárd forintos költséget jelentene a devizaalapú hitelek átváltása forinthitelre, ami az árfolyam- illetve a kamatkülönbségből adódna. A kérdés az, hogy az állam, a bankok vagy a hitelfelvevők viseljék-e ezt a költséget – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MTV vasárnap esti műsorában.

A devizaalapú jelzáloghitelek átlagos futamideje 13 év, ezek átváltása forintra sok százmilliárdos költséget jelentene – jelentette ki a jegybank elnöke. Egyrészt az árfolyam miatt, hiszen például a svájci frankhitelt felvevők nagytöbbsége 150-160 forinton szerződött, most pedig 198-200 forint az árfolyam. Az átváltás másik költségtényezője a kamat: noha a forintkamatok jelentősen csökkentek, még mindig magasabbak a devizahitelek kamatainál. A kérdés az, hogy az említett veszteséget ki viselje: az állam, a hitelt nyújtó bankok, vagy a hitelfelvevők – vetette fel a jegybank elnöke.

Simor András felhívta figyelmet arra is, hogy ha a devizahiteleket tömegesen váltják át forintra, akkor nyomás nehezedik a forintra, azaz az árfolyam gyengül. Az MNB kész átadni elemzéseit és számításait a kormánynak a devizahitelesek problémáinak megoldására.

A vasárnap délután készült, az MTV A Szólás szabadsága című műsorában este vetített interjúban Simor elmondta: a 2008-ban kezdődött pénzügyi válságban a jegybankok illetve az államok vállalták át a bankok, a pénzintézetek kockázatait. Az elmúlt napok eseményei azt bizonyítják, hogy a piacok már az államok kockázatvállalását is túlzottnak tartják, azaz a “forró krumpli” átkerült a pénzintézeti szektorból az állami szektorba.

Ráadásul a Görögországnak szükséges pénzügyi segélycsomag ügyében folyó hosszú huzavona miatt a pénzpiacok elvesztették türelmüket illetve a bizalmukat. Simor emlékeztetett arra, hogy Magyarország pénzügyi mentőcsomagja 2008 őszén három-négy hét alatt állt össze az IMF és az EU segítségével.

“Én nem tartok pillanatnyilag az eurózóna összeomlásától. Arról van szó, hogy a piac Görögországon túl is tekint, és azt vizsgálja, mely országoknál válhat esetleg fenntarthatatlanná az államadósság. Ha a piacok egy lefelé menő spirálba fordulnak, akkor nemcsak a görögöknek lehetnek súlyos gondjaik, hanem Európának és ezen keresztül az egész világnak” – fogalmazott a jegybank elnöke.

Simor véleménye szerint a mai helyzet nagyon konzervatív, nagyon megfontolt fiskális politikát indokol. Európában az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatban kockázatok vannak. Olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely hihető a piacok, a finanszírozók, a befektetők számára, hogy Magyarország ki tudja nőni az államadósságot. Ehhez részben a növekedést élénkítő, részben a költségvetés hiányát folyamatosan csökkentő intézkedésekre van szükség.

Mivel Magyarországnak 2011 végére három százalékra kell leszorítani az államháztartás GDP arányos hiányát, nehezen képzelhető el, hogy az IMF-el illetve az Európai Unióval meg lehetne egyezni abban, hogy az idei illetve a jövő évi deficitcélt jelentősen növelje az új kormány - közölte az MNB elnöke. Hozzátette: most a világban a költségvetési hiányok csökkentése és nem a növelése van napirenden.

Az inflációra vonatkozó kérdésre Simor elmondta: az MNB jelenlegi prognózisa szerint 2011-ben az infláció a kívánatos három százalék alá csökken, így nincs szükség szigorúbb monetáris politikára, erősebb árfolyamra. Ha az árfolyam tartósan gyengül, akkor az felfelé nyomja az inflációt, így megvizsgálandó, hogy “milyen korlátok között tartható a normális mederben”.

Simor András kérdésre megismételte korábbi kijelentését, miszerint alkotmányos kötelezettsége, hogy kitöltse 2013-ig érvényes hatéves mandátumát, mivel megbízatása kormányokon átívelő.

forrás: index.hu

Naponta érkeznek hírek a kínai bankok hitelezési gyakorlatának szigorodásával kapcsolatban. Most a Bank of China jelezte, hogy emeli jelzáloghiteleinek kamatait, megszüntetve a korábban a lakáspiac fellendítésére bevezetett kamatkedvezményt. A hatóságok - bár tagadják - a hírek szerint kvótákat is bevezettek az egyes bankok hitelezésének korlátozására.

Kínai sajtóértesülések szerint a hatóságok hitelezési kvótákat osztottak szét a bankok között, hogy elejét vegyék a tavalyi évben bekövetkezett óriási hitelexpanzió megismétlődésének. Emellett a bankoknak a jövőben naponta kell jelentést tenniük aktuális hitelvolumenükről.

Az első negyedévben összesen 2.4 milliárd jüant hitelezhetnek a bankok (ez még megfelel a tavalyi negyedéves átlagnak) a 21st Century Business Herald információi szerint. Bár a kínai bankfelügyelet tagadja, úgy hírlik, a Bank of China összesen 600, az Industrial and Commercial Bank of China 850, a China Construction Bank 750, az Agricultural Bank of China pedgi 700 milliárd jüant hitelezhet idén. (Egy jüan mintegy 0.15 dollárral egyenértékű.)

A kínai hitelstop a tőzsdék és a reálgazdaság szempontjából is jár áldozatokkal, a túlzott hitelezés viszont a kínai gazdaság túlfűtésével kapcsolatos aggodalmakat erősítette, nem is beszélve az egyre gyakrabban emlegetett eszközár-buborékokról. Egyes ingatlanpiaci intézkedéseknek a hatására az elmúlt hetekben egyébként egyes kínai városokban már csökkentek is az ingatlanárak és eladási volumenek.

Január első hetei nem azt mutatták, hogy a bankok tudomásul vették volna a hitelezés visszafogására vonatkozó kínai kormányzati szándékokat, ezért is fordulhatott elő, hogy január 19-én már 1450 milliárd jüan volt az újonnan kihelyezett hitelek volumene, ez azonban január végére 1100 milliárd jüanra csökkent, mivel számos bank visszavonta már odaítélt hiteleit - számolt be a Reuters. Az év egészére egyébként a tavalyi 9600 milliárd jüannal szemben “csak” 7500 milliárd jüannyi új kihelyezés szerepel a kormány terveiben, ami elemzők szerint még mindig nagyon laza monetáris politikára utal.

forrás: portfolio.hu

Csökkentette forint alapú jelzáloghitel kamatát az Erste Bank. A versenyképes árazású, forint alapú, így árfolyamkockázat mentes jelzáloghitel január 11-étől érhető el az Erste Bank fiókjaiban. A lakáshitelt az első hat hónapos kamatperiódusban 8,79 százalékos kedvezményes kamattal kínálja a bank

Sztanó Imre, az Erste Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: a gazdasági válság kapcsán már rengeteg szó esett a devizaalapú hitelekről, a sokszor változó árfolyamokról. Az árfolyamkockázat elkerülése érdekében az Erste most még kedvezőbb kamattal kínálja forint alapú jelzáloghitelét.

A versenyképes lakáscélú konstrukciónál 8,79 %-os akciós kamattal indul az ügylet, mely kamat a második kamatperiódustól is csak 9,99 %. (THM 10,56%). A kedvező kamatozású forinthitel 6 hónapos kamatperiódusú, minimális összege 500 ezer forint, maximális összege 50 millió forint lehet, a maximális futamidő pedig 35 év. A termék lakás-takarékpénztári termékkel és megtakarítási életbiztosítással is kombinálható.

A konstrukciót még vonzóbbá teszi, hogy a bank nem számol fel sem kezelési költséget, sem pedig folyósítási jutalékot. További kedvezmény, hogy a kölcsönigénylés során két tulajdoni lapot díjmentesen nyújt ügyfeleinek a bank, és még az értékbecslés díját is visszakaphatják az ügyfelek.

A lakáshitelt felvevő ügyfeleknek 300 ezer forintos Erste Törlesztéskönnyítő Hitelkártyát adnak most ajándékba, első éves kártyadíj nélkül. Az ügyfelek biztonsága érdekében pedig Törlesztési Védelem Biztosítás is igényelhető kedvező áron. Az életbiztosítást is tartalmazó törlesztésvédelmi csomagok a teljes hitelösszegre fedezetet nyújtanak, amennyiben halál, baleseti halál vagy rokkantság következik be.

Sztanó Imre hozzátette: az akciós kamat, valamint az értékbecslési díj kedvezményének igénybevételi feltétele a mindenkori minimálbért elérő havi munkabér jóváírás és minimum két csoportos beszedési megbízás megadása és fennállása a futamidő első három évében. Az akció 2010. január 11-étől visszavonásig tart.

forrás: portfolio.hu

A parlament hétfő éjszakai döntése értelmében jövő júniustól egy ember egy évben csak egyszer vehet fel éven belüli lejáratú kölcsönt, például személyi kölcsönt. A képviselők limitálták a felvehető hitel összegét is, a maximum 250 ezer forint lett.

Az erről szóló, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításához benyújtott módosító indítványt az Országgyűlés a kormány ellenében fogadta el hétfőn. A törvényjavaslat zárószavazása várhatóan jövő héten lesz.

Az elfogadott indítvány szerint a pénzügyi intézmény egy naptári évben ugyanannak az ügyfélnek egy alkalommal nyújthat olyan kölcsönt, amelynek teljes hiteldíj mutatója meghaladja a hatvanöt százalékot és összege nem haladja meg a kétszázötvenezer forintot. A kölcsön lejárata egy alkalommal legfeljebb hat hónappal hosszabbítható meg.

Egy másik, a kormány által nem támogatott, de elfogadott SZDSZ-es javaslat pedig jelentősen lecsökkenti a bankkártyás fizetések tranzakciós díjait. A kiskereskedő által a pénzintézetnek fizetett díj a jelenlegi egy százalékról az indítvány szerint 0,3 százalékra csökken.

Az MTI úgy tudja, ez nem a végleges formája a tranzakciós díjra vonatkozó szabályozásnak, azt az MSZP a zárószavazás előtt még módosító indítvánnyal “tovább csiszolja”.

forrás: index.hu

Az, hogy a bankok még a válságban is jövedelmezően tudnak működni, a korábbi prudens üzletpolitika pozitív visszajelzése; a banki Magatartási Kódex Európában előremutató - mondta Király Júlia szerdán, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az MTI tudósítása szerint. 

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a képviselők kérdéseire válaszolva ismertette: a bankok profitjának egy része abból adódik, hogy vannak, akik a jelenlegi hektikus piaci körülmények között ügyesen kereskednek a piacon, így relatíve magasabb pénzügyi jövedelmet tudnak realizálni. Hangsúlyozta: a korábbi magas kamatmarzsok ma azt is jelentik, hogy a bankok a felhalmozott jövedelemből fedezni tudják komoly portfolióveszteségüket. A recesszió miatt ugyanis erőteljesen emelkedik a bankszektor nem teljesítő hiteleinek aránya, és az ebből származó banki veszteség. 

Ha erre nem lenne kellő fedezet a bankoknál, fel kellene őket tőkésíteni - mutatott rá. A magyar bankszektornak azonban nem volt szüksége olyan mértékű feltőkésítésre, mint nyugat-európai társaiknak, és az MNB stressz-tesztje szerint, amely az alappályát, az idei 6.7 százalékos gazdasági visszaesést veszi figyelembe, nincs is szükségük többlettőkére. Hozzátette: az anyabankok vállalták, hogy a jelenlegi tőkésítettséget és az eddigi országgal szembeni kitettség 95 százalékát fenntartják. 

A hitelezés visszaesésének okait elemezve elmondta: a recesszió természetes velejárója, hogy csökken a hitelkereslet. A bankok oldaláról is határozott visszafogás látható ugyanakkor, amit a bankok kockázatkerülésével magyarázott. Az alelnök emlékeztetett arra: az MNB az év eleje óta mondja, hogy nem az alapkamat szintje határozza meg a hitelállományt. Ezt igazolja, hogy az alapkamat azóta radikálisan csökkent, ezt azonban nem követte a hitelállomány felfutása. A magas kamat oka Király Júlia szerint nem a jegybanki alapkamat mértéke, vagy az a kockázati felár, amit egy prudens bank kényszerűen rátesz az alapkamatra, hanem az, hogy a gazdaság szereplőinek kilátásai váltak rosszabbá. A kockázati felárat a garanciaprogramok csökkenthetik. “A mi közös feladatunk az, hogy ezek a garanciaprogramok célt érjenek, mert a programokból származó jövőbeni feltételes veszteség kisebb, mint az esetleges mélyebb recesszióból származó gazdasági veszteség” - hangsúlyozta. 

Az alelnök úgy vélekedett: a banki Magatartási Kódex Európában előremutató, számos olyan korlátozást megfogalmaztak benne a bankok, amelyek a bank-ügyfél kapcsolatot és a felelős fogyasztóvédelmet előreviszik. Azokat a pénzügyi törvényeket, amelyek felelős hitelezésre kényszerítik a bankszektort, most tárgyalja a parlament, ami azt jelenti, hogy a kormányzat saját felelősségét is megértette - jegyezte meg. 

A parlament előtt lévő pénzügyi törvénycsomagnak köszönhetően az uzsorakamattal való hitelezés problémája is mérséklődik, hiszen annak egyik eleme a hitelkamatok korlátozása - mondta. A fő veszélyt egyébként az MNB nem az ilyen típusú intézmények működésében látja, amelyek magas költséggel, de szabályozott piacon, valós piaci igényt elégítenek ki. A veszély az, hogy ha az állam ezeket az intézményeket kizárja a piacról, akkor nem az állam vagy a szabályozott piac, hanem a valódi uzsorások lépnek a helyükre - mondta. 

forrás: portfolio.hu

Az állam nem tehet különbséget gyermek és gyermek között, az államnak azt a felelősségvállalást kell elismerni, amely a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben megmutatkozik. - mondta Varga Mihály az FN.hu-nak Oszkó Péterrel közösen adott interjúban. A táppénzek és a 13. havi nyugdíj visszaállításáról Varga Mihály azt nyilatkozta, ezek sorsa 2010 második felének gazdasági helyzetétől függ. A Fidesz politikusa az IMF hitellel kapcsolatban úgy fogalmazott, nem lehetünk biztosak abban, hogy nem lesz olyan helyzet 2010 elején, hogy ne lenne Magyarországnak szüksége külső segítségre. Jó lenne, ha nem kellene igénybe venni ilyen jellegű segítséget, de sajnos nem lehet kizárni. 

Oszkó Péter pénzügyminiszter a családi pótlék befagyasztásával kapcsolatban elmondta, ezt a lépést meg kellett tenni, a juttatásokat az ország teherviselő képességéhez kell igazítani. Amennyi pénz van, annak a megfelelő helyre kell jutnia. Varga Mihály volt pénzügyminiszter (és a poszt valószínű várományosa a Fidesz részéről) szerint a Fidesz másfajta családtámogatásban gondolkodik. Gondolkodni kell további családtámogatási eszközökön, amelyek hathatósan segíthetnek a rossz demográfiai tendenciák fékezésében. Például a családi adókedvezményt is visszaállítaná a Fidesz. 

A táppénz megszorítások előtti szintre visszaállításáról addig nem beszél a Fidesz, amíg át nem veszi a TB kasszát 2010 áprilisában. Körülbelül hasonlóan nyilatkozott a 13. havi nyugdíjról is, Varga Mihály szerint a nyugdíjak reálértéke 2010 második felében kerülhet napirendre, ma még távoli kérdés. Abban a jelenlegi és a volt pénzügyminiszter is egyetért, hogy nem a 13.havi nyugdíj, hanem a rendes havi nyugdíj reálértéke a lényeges. Oszkó Péter azt mondta, nem adósságból, hitelből szeretnék fedezni a juttatásokat, viszont ha a gazdasági növekedés lehetővé teszi, akkor lehetne például nyugdíjprémiumnak nevezett juttatást fizetni. 

Oszkó Péter szerint nem kell újratárgyalni az IMF hitelt, 6 milliárd a következő kormány rendelkezésére áll. Bár, ahogy hozzátette, az új kormány megteheti, hogy újratárgyalja a Valutaalappal a hitelszerződést, esetleg kérhet egy nagyobb csomagot, de erre nem lesz szükség, olyan állapotba fog elérni a választásokig a kormány, hogy külső finanszírozásra nemzetközi szervezetektől nem lesz szüksége. Ezt a kijelentést Varga Mihály kétkedve kezelte, mondván, nem ismerik teljes mértékben a hitel megállapodások feltételeit, és az sem biztos, hogy nem lesz olyan helyzet 2010 tavaszán, hogy ne lenne az országnak szüksége külső segítségre, ezt sajnos nem lehet kizárni.

forrás: portfolio.hu

Nincs még megállapodás a devizahitelek korlátozásáról az MNB, a Bankszövetség és a Pénzügyminisztérium között, így a felek semmi konkrétumot nem árulnak el. Néhány részlet az éppen aktuális, de nem végleges tervezetről azonban kiszivárgott. A mostani tervezetből kimarad a jövedelemhez kötött korlátozás.

Nincs még megállapodás a devizahitelek korlátozásáról az MNB, a Bankszövetség és a Pénzügyminisztérium között, így a felek semmi konkrétumot nem árulnak el. Néhány részlet az éppen aktuális, de nem végleges tervezetről azonban kiszivárgott. A mostani tervezetből kimarad a jövedelemhez kötött korlátozás.

Belga tulajdonosa, a KBC a K&H bankcsoport negyven százalékának tőzsdére vitelét tervezi - értesült egy belga lap. A KBC így szeretnél elérni, hogy megkaphassa a belga állam mentőcsomagját. A K&H a második legnagyobb magyar bank, mérlegfőösszege meghaladja a 3200 milliárd forintot.

Tőzsdére vinné a magyar K&H 40 százalékát a belga KBC, hogy bebiztosítsa magának az Európai Unió jóváhagyását a belga államtól és a flamand tartománytól kapott állami mentőcsomagokhoz - értesült a De Tijd című belga üzleti napilap.

A lap értesüléseit még nem erősítették meg a banknál. A cikk szerint a magyar mellett a cseh leánybank egy részét is tőzsdére vinnék egy elsődleges tőzsdei kibocsátás (IPO) keretében. A Ceskoslovenska Obchodni Banka AS és a K&H részleges eladása 2010 első felében valósulhat meg a lap szerint - jelentette a Bloomberg.

A K&H Bank Magyarország második legnagyobb pénzintézete. A vállalati szegmensben piacvezető, a lakossági szolgáltatások terén a második legjelentősebb pénzintézet. Idei első féléves jelentése szerint a bankcsoport konszolidált mérlegfőösszege 3205 milliárd forint volt – ez 1 százalékkal haladta meg a múlt év végit –, saját tőkéje 202,8 milliárd forintra rúgott.

A hitelek és követelések állománya 5,3 százalékkal csökkent az előző év vége óta, és 1756,3 milliárd forint volt (ebből 717,3 milliárdot a lakossági hitelek tettek ki). A bankcsoport az első hat hónapban 32,3 milliárd forintos működési eredményt ért el, ami 18 százalékkal, 5 milliárd forinttal haladja meg a 2008-as első félév eredményét. A javulása főleg annak köszönhető, hogy a nettó kamat- és kamatjellegű eredmény 49 százalékkal nőtt. A bank tőkemegfelelési mutatója 10,72 százalékos, a hitel-betét arány a tavalyi 101,3 százalékról 92,3 százalékra csökkent.

Budapestre kéne jönni

Az alaphírben nem esik róla szó, és elvileg a világ bármelyik tőzsdére bevezetheti magyar leányát a KBC, de reálisan annak van értelme, hogy a Budapesti Értéktőzsdére hozzák a kereskedést - mondták az Indexnek tőzsdei szakértők. Számos eset bizonyítja, hogy egy adott cég számára az a legkedvezőbb ország a kibocsátásra, ahol tevékenykedik. Egyfelől a helyi ismertség önmagában biztosít egyfajta likviditást, másfelől a külföldi befektető, ha a térségi pénzügyi szektorba kíván fektetni, szintén itt keresi a bankrészévényeket és nem Londoban. Márcsak azért is, mert az itteni befektetési szolgáltatóktól nyerhetik a legalaposabb ismereteket a Magyarországon aktív cégekről.

A K&H önmagában is Magyarország második legnagyobb bankja, a csoport még nagyobb és értékesebb, így esetleges tőzsdei bevezetése egyből a vezető részvények, a blue chipek közé emelné a papírjait. A bevezetés egyébként, ha megszületik a döntés, várhatóan nem igényelne túl sok időt: a bankok működése a rájuk vonatkozó szabályok miatt jellemzően elég transzparens, így a tőzsdei előírások teljesítése nem igényel belső átszervezést. A nyilvános kibocsátáshoz befektetési szolgáltatót kell választani, prospektust kell összeállítani és egyéb előírásokat betartani, de a folyamat így is 3-6 hónap alatt lezavarható. Mivel a tavalyi mélypontokhoz képest már a válság előtti szinteket közelítik az árak, attól sem kell tartani, hogy nagyon alulárazott pillanatban lépne tőzsdére egy bank - bár ha így lenne, annak a befektetők alighanem örülnének.

forrás: index.hu

Simor András jegybankelnök javaslata a devizahitelezés szigorításáról egy kicsit megkésett, ezeket a változtatásokat nem most kellene végrehajtani - mondta a Magyar Bankszövetség régi-új elnöke a Gazdasági Rádió Nap Vendége című műsorában. Erdei Tamás szerint a javaslatcsomag a múltat már nem tudja kezelni, bár az is igaz, hogy egy néhány hónapos turbulenciát leszámítva a magyar bankrendszernek és az ügyfeleknek sikerült menedzselniük az árfolyamok ingadozását.