Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Az elmúlt hat évben mindössze egyszer, idén januárban vett fel az októberinél kevesebb lakáshitelt a magyar lakosság - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma közzétett adataiból. A lakossági betétállomány ugyanakkor az elmúlt hónapok csökkenése után emelkedett, ami a lakáshitelekhez hasonlóan szezonális hatásnak is köszönhető.

HITELEK

A nyári lassú emelkedés után októberben csökkent a lakosság forinthitel-felvétele, így a forinthitelek 16,6 milliárd forintos nettó növekménye ezúttal is elégtelen volt ahhoz, hogy kompenzálja az októberben 45,1 milliárd forintra rúgó nettó devizahitel-törlesztést. Összességében (kissé egyszerűsítve) tehát 28,5 milliárd forinttal törlesztett több hitelt a lakosság októberben, mint amennyit felvett.

A hazai jelzáloghitelezésről semmi jó nem mondható el: utoljára a tél közepén vett fel az októberi 27 milliárd forintnál is kevesebb hitelt a lakosság. Így ez az októberi szint az elmúlt közel hat év második legalacsonyabb értéke. Az újonnan kihelyezett jelzáloghiteleken belül a devizahitelek aránya 1,4%-ra csökkent, ami csak a ritka hitelkiváltásoknak köszönhetően nem 0%.

Októberben a kihelyezett jelzáloghitelek 62%-a lakáshitel volt, ezek összege 16,9 milliárd forintra rúgott, ami szintén a statisztikáinkban szereplő 2005. januárja óta eltelt csaknem hat év második legalacsonyabb összege. A téli hónapokra jellemző a lakáshitelek visszaesése, a friss októberi szám azonban még kevesebb új lakáshitelt sejtet az előttünk álló téli hónapokra.

Kedvezőtlen hír a lakáshitel-felvételt fontolgatóknak, hogy az egyedüli megoldásként szóba jövő forinthitelek hitelköltségei is emelkedni kezdtek októberben, és elérték a 9,81 százalékot. Igaz, az elmúlt hónapokban volt ennél jóval magasabb is a forinthitelek költsége, csakhogy akkor rendelkezésre álltak a devizahitelek is, melyekre most nem számíthat a hitelfelvevő.

A közelgő karácsonyi szezon kedvezhet a fogyasztási hiteleknek, ezekben sem volt tolongás azonban októberben: kevesebb mint 23 milliárd forint fogyasztási hitelt vett fel a lakosság, szemben a válságot megelőző években nem egyszer előforduló 100 milliárddal. A devizahitelek gyakorlatilag a fogyasztási hitelezésben is eltűntek.

A lakáshiteleknél tapasztalthoz hasonlóan a forint alapú fogyasztási hitelek költségmutatója is nőtt október folyamán, és meghaladta a 21 százalékot. Amint a Magyar Nemzeti Bank novemberi stabilitási jelentése is rámutatott: a közeljövőben nem elsősorban az alacsony hitelkereslet, sokkal inkább a bankok mérsékelt hitelkínálata miatt várható alacsony hitelezési aktivitás. A hitelköltségek enyhe emelkedése erre is utalhat.

Október végén a háztartások hitelállománya 8130,5 milliárd forintra rúgott. Mivel a hónap elejétől a hónap végéig a forint némi erősödése volt megfigyelhető, a devizahitelek aránya 66,7%-ról 65,6%-ra csökkent, az azóta bekövetkezett árfolyammozgások azonban ismét a devizahitel-állomány növekedését vetítik előre.

BETÉTEK

A betétek esetében említésre méltó fejlemény, hogy a korábbi visszaesés után nőtt a lakosság betétállománya, ez azonban elsősorban a látra szóló és folyószámla-betétek emelkedésének köszönhető. Ezek a nem lekötött betétek ugyanis 62,9 milliárd forinttal nőttek a hónap folyamán, aminek jó része a korábbi tapasztalatok alapján a közelgő ünnepek miatti vásárlási előkészületeknek is betudható.

A háztartások betétállománya október végén 7197,8 milliárd forintra rúgott, ennek 67%-a egy éven belül lekötött betét, csaknem 24%-a pedig lekötés nélküli betét volt.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Az év első fele a jelzáloghitelezés példátlan visszaszorulásáról, június hónap viszont már a forint alapú lakáshitelek nagy, öt éve nem látott volumenű kihelyezéséről szólt a magyar bankoknál. Igaz, a devizahitelek egykori csúcsához képest ez az összeg sem nagy, az alacsonyabb önerőért cserébe egyre több ügyfél vállalja a forinthitelek általában magasabb törlesztőrészletét. Júliustól a deviza alapú jelzáloghitelek tiltása miatt nem is lesz más lehetősége a családoknak, mint forint alapú hitelt felvenni. A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, a magyarországi lakossági hitelezés hosszú évekig nem fog visszatérni válság előtti szintjére, és a különadóval sújtott bankok továbbra is a meglévő hitelportfóliók megfelelő kezelésére összpontosítanak.

Gyászos félév.

Még a tavalyinál is 30%-kal kevesebb, mindössze 205 milliárd forint lakossági jelzáloghitelt helyeztek ki a magyar hitelintézetek az idei év első felében - derül ki a Magyar Nezmeti Bank (MNB) ma reggel közzétett statisztikáiból. Ez az összeg mindössze 26%-a a 2008-as csúcsnak, sőt, a 2005-ösnek is csak kétharmada. Felhasználási céljukat tekintve azonban nincs jelentősebb változás, a jelzáloghitelek 58%-át használták hivatalosan is lakáscélra az idei év első hat hónapjában.

Annál nagyobb a változás a jelzáloghitelek devizanem szerinti összetételében: míg 2005-ben 66, 2006-ban 83, 2007-ben 91, 2008-ban pedig 93%-os arányt képviseltek a devizahitelek (ezek túlnyomó része svájci frank alapú volt), tavaly már csak a hitelek 78, idén pedig mindössze 43%-át nyújtották devizában a hitelintézetek az év első felében. A devizahiteleken belül az euró vette át a svájci frank korábbi szerepét. Ebben a svájci frank árfolyamához képest tapasztalt nagyobb forintgyengülésen és a bankok visszavonulóján túl a frankhitelt jelentősen diszkrimináló körültekintő lakossági hitelezésnek is szerepe volt.

Életre kelő forinthitelek.

Miután júliusban az új kormány megtiltotta a deviza alapú hitelekre történő jelzálogjog-bejegyzést, néhány hónapon belül euró alapú jelzáloghitelekkel sem fogunk találkozni. A tiltás jórészt a piaci gyakorlatot követi: míg a devizahitelek állománya tranzakciós alapon soha nem látott összegben, 31,6 milliárd forinttal csökkent júniusban, a forinthiteleké egy éve nem látott mértékben, 26,3 milliárd forinttal nőtt. Devizában tehát nettó hiteltörlesztő, forintban fél éve folyamatosan nettó hitelfelvevő a magyar lakosság.

Az újonnan kihelyezett jelzáloghitelek körében júniusban 18,2%-ra csökkent a devizahitelek aránya, holott még tavaly is 70-80% körüli arány volt jellemző. A teljes jelzáloghitel-kihelyezés júniusban 40,78 milliárd forint volt, ebből 24,7 milliárd forint volt lakáshitel.

A devizahitelek egyre gyorsabb ütemű háttérbe szorulása a lakáshitelekre és a szabad felhasználású jelzáloghitelekre egyaránt jellemző. Júniusban 19,9 milliárdnyi forint alapú lakáshitelt és 4,8 milliárdnyi deviza alapú lakáshitelt vettek fel a háztartások, a szabad felhasználású jelzáloghitelek körében 13,4 milliárd és 2,68 milliárd forint ez a két összeg.

A forint alapú lakáshitelezésben sikerült átlépni egy lélektani határt: utoljára 2005 júniusában volt ilyen magas a kihelyezett összeg, összegszerűen 21,6 milliárd forint. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy míg négy évvel ezelőtt ez 41%-ot jelentett a lakáshiteleken belül, most már a lakáshitelek 81%-át vették fel az ügyfelek forintban. Nem lehet azt mondani, hogy a lakáshitelezés fellendült volna, a 24,7 milliárd forint kihelyezés a tavalyi évi nyomott szinteknek felel meg.

Nem adnak okot bizakodásra a lakáspiaci adatok sem. A KSH legfrissebb adatai szerint a használatba vett lakások száma 34, az új engedélyeké 41 százalékkal alacsonyabb, mint 2009 első félévében volt. A befejezett lakásépítkezések száma két régióban közel felére, további háromban kétharmadára csökkent. Még inkább gyengült az építési szándék: az új engedélyezések 5 régióban felére-egyharmadára csökkentek. Csak a fővárosban kértek ugyanannyi engedélyt ebben a félévben, mint az előző év azonos időszakában.

A forint alapú lakáshitelek hitelköltség-mutatója elérte már azt a viszonylag alacsony szintet, amely az ügyfelek négyötöde számára vállalható a kisebb önerőért cserébe - derül ki az adatokból. Míg ugyanis például euróhitel esetén a fedezetül felkínált ingatlan hitelbiztosítéki értékének legalább 40%-át önerőből vagy pótfedezettel kell biztosítani a vételhez, a forinthiteleknél csak 25%-ban van szükség erre. Az euróhitelek árfolyamkockázatával szemben a forinthitelek magasabb kamatkockázatát és átlagosan több mint két százalékponttal magasabb hitelköltségét vállalják az ügyfelek.

A magyar lakosság teljes hitelállománya a májusi 8068 milliárd forintról júniusban 8647,8 milliárd forintra nőtt, e mögött azonban elsősorban a svájci frank erősödése húzódik meg, és nem tükrözi a családok hitelfelvételi kedvének változását.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság