Hitelezési változások 2010-ben.
2010. május 6. - csütörtökA 361/2009-számú kormány rendelet 2 lépcsőben határozta meg a körültekintő és felelős lakossági hitelezés szabályozását. Az első lépcsőben 2010. március elsejével életbe lépő “plafon törvény” az ingatlanok forgalmi értékét alapul véve állapította meg a maximum kihelyezhető hitelösszeget az egyes devizanemek függvényében. A második lépcsőben meghatározott változások viszont már az igazolható jövedelem terhelhetőségi szintjét is szabályozzák 2010. június 11-i hatállyal.
A 2010. március 1-én életbe lépett változások következtében a fedezetül szolgáló ingatlan(ok) forgalmi értékének meghatározott százalékában korlátozták a felvehető hitel összegét.
Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hiteleknél a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg:
- forint alapon az ingatlan forgalmi értékének 75%-át, pénzügyi lízingnél 80%-át.
- euró alapon az ingatlan forgalmi értékének 60%-át, pénzügyi lízingnél 65%-át.
- egyéb devizanemekben az ingatlan forgalmi értékének 45%-át, pénzügyi lízingnél 50%-át.
Ezeken túlmenően több, az Ügyfelek érdekeit védő szabályozás is életbe lépett, amelyek a következők.
Elállási jog
A hitelszerződéstől a szerződéskötés napját követő tizennégy napon belül indoklás nélkül elállhatsz – a hitel folyósítását követően is - a hitelező csak az államnak vagy önkormányzatnak megfizetett (és vissza nem téríthető, pl. jelzálog bejegyzési illeték) díjra jogosult, egyéb költséget nem számíthat fel (természetesen, ha folyósítva lett a hitel, a tőkét kamataival együtt vissza kell fizetni!)
A törvény szabályozza az előtörlesztés díjának mértékét:
Jelzáloghitel esetén az előtörlesztési díj legfeljebb 2% lehet, kivéve a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönöket, itt 2,5% lehet az előtörlesztés maximális díja. Egyéb lakossági hitelek esetén, ha az előtörlesztés időpontja a szerződés lejárata közötti idő legfeljebb egy év, akkor 0,5%, amennyiben ez az időpont és a lejárat közötti időtartam egy évet meghaladja, legfeljebb 1% lehet a díj.
Többféle pénznemben történő hitelnyújtás esetén az alacsonyabb limitet kell alkalmazni. A hitelnyújtás összegének a kormányrendelet szerinti elvárások mellett természetesen a Bank belső szabályzatában meghatározottaknak is meg felelnie.
A kormányrendelet szerinti arányok betartásánál a fennmaradó terheléseket mindig az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog összege (és nem az aktuális tartozás) alapján kell figyelembe venni.
A 2010. június 11-én életbe lépő változások.
A hitelnyújtó bank, pénzügyi szervezet innentől kezdve nem nyújthat hitelt kizárólag a hitel biztosítékául nyújtott fedezet (ingatlan, gépjármű) figyelembe vételével, az igénylő magánszemély hitelképességét, illetve hitelezhetõségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia.
A hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálatának egy meghatározott és szigorúan előírt feltételek alapján elkészített belső szabályzat szerint a természetes személy vagy a természetes személy háztartása jövedelmi helyzetén és az ez alapján meghatározott hitelezhetőségi limiten kell alapulnia.
Ez eddig is így történt. Minden banknak, hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozásnak saját belső szabályzata határozza meg milyen típusú jövedelmeket milyen mértékben vesz figyelembe. Az utóbbi egy évben ez jelentősen szigorodott minden finanszírozónál, azonban „minimálbérrel” vagy a „hitel havi törlesztő részletét elérő jövedelemmel” fedezet alapon lehet hitelhez jutni. Várhatóan az egyes hitelezők belső szabályzatai továbbra is különböző módon fogják a hitelezhetőségi limitet meghatározni.
A limiteket nem kell alkalmazni, ha az igénylő dokumentálhatóan a hitel devizanemében fennálló rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és ezen jövedelme eléri legalább az igénylő összes devizában fennálló hitele törlesztőrészleteinek összegét.
A hitelnyújtónak minden esetben figyelembe kell venni a hitelezhetőségi limit meghatározásakor az igénylő összes ismert hiteltartozását, amely a hitelnyújtóval vagy más hitelnyújtóval szemben áll fenn.
A piaci szereplők értelmezése szerint ez annyit fog jelenteni, hogy az igénylőnek a felvenni kívánt hitel havi részleteit és a háztartás kiadásait és megélhetési költségeit is figyelembe véve elegendő jövedelemmel kell rendelkeznie. Az elegendő jövedelem mértéke azonban függ a felvenni kívánt hitel devizanemétől is.
Egy értelmezésünk szerint szimulált példa:
Az igénylő és házastársa részéről az igazolt és figyelembe vehető havi jövedelem: 250.000,- HUF
A megélhetési költség, amellyel az adott bank számol két felnőtt esetében, legyen: 120.000,- HUF
Hiteltörlesztésre fordítható összeg:
130.000,- Forint alapú hitel
104.000,- Ft Euró alapú hitel
78.000,- Ft egyéb devizában felvett hitel esetén.
Tehát a felvenni kívánt hitel törlesztő részlete nem lehet magasabb a fenti limiteknél.
A megélhetési költségek számításánál és a bevételek alapján hiteltörlesztésre fordítható összegről a PSZAF honlapján is kaphatunk iránymutatást.
A változásokat a 2010 június 11. után megkötött hitelszerződésekre kell alkalmazni!