Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

A hitelkiváltás kivételével deviza alapú kölcsönt ma gyakorlatilag nem lehet felvenni, pedig igény lenne rá. Ráadásul míg korábban osztrák bankoktól is olcsón lehetett ilyen jellegű kölcsönhöz jutni, addig mára ez a megoldás is lehetetlenné vált. Megnéztük, mit vesztettek ezzel a magyar hitelfelvevők, és azt is, hogy milyen esetben vehető még föl deviza alapú kölcsön.

A hazai bankok a szigorítások miatt már nem nyújtanak deviza alapú lakáshiteleket, pedig ügyfeleik máig vevők lennének az ilyen jellegű kölcsönökre – ezek ugyanis még mindig kedvezőbbek lehetnének a forinthiteleknél, még akkor is, ha figyelembe vesszük az árfolyamok elmozdulását. Most ráadásul még arra sincs lehetőségük a lakásvásárlóknak, hogy külföldi hitelintézettől jussanak devizakölcsönhöz, hiszen jelzálogjogot – a hitelkiváltás kivételével – ma már csak forintban lehet bejegyeztetni a tulajdoni lapra. Emiatt szinte teljesen leállt a hitelturizmus is, pedig korábban nagy keletje volt az osztrák hiteleknek – a leállás azonban csak részben magyarázható hazai szigorítással, hiszen az osztrák pénzügyi felügyelet már tavasszal fölszólította az ausztriai bankokat, hogy ne nyújtsanak hitelt a kelet-európai térségbe. Innen tulajdonképpen már csak egy lépés volt a hazai tilalom, amely végképp meggátolta, hogy magánszemélyek magyarországi ingatlanokra a hazainál alacsonyabb – de az ausztriainál magasabb – kamatra jelzáloghitelt vegyenek föl. Mint megtudtuk, korábban a kedvezőbb feltételek, és a hazai devizahitelezés hiánya miatt – főleg a Dunántúlon és az osztrák határszélen – nagyon sokan vettek fel kinti hitelt. Nem véletlen az sem, hogy ebben az időszakban sok ügyvéd és pénzügyi tanácsadó szakosodott osztrák hitelekre.

Jobb is és rosszabb is?

A külföldi hitelfelvétel nyújtotta lehetőséggel annak ellenére éltek a magyar vásárlók, hogy nem jártak vele olyan jól, mint a szomszédos ország állampolgárai – ennek oka az volt, hogy az osztrák bankoknak volt ugyan devizaforrásuk, de nálunk nem tudtak olyan alacsony kamatra hitelt kihelyezni, mint Ausztriában. „Nálunk a bankok egyszerűen magasabb marzsot alkalmaztak, mint otthon, de a 4,5–6,5 százalékos kamat plusz kezelési költség még mindig alacsonyabb volt, mint az itthoni 7 százalék körüli kamat. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a 20 éves futamidőre felvett 10 millió forintos kölcsön havi törlesztőrészlete kinti hitel esetében 60–70 ezer forint körül alakult. Másrészt – és ez ugyancsak nagy előny volt – az osztrák bankok kezdetben még nem vizsgálták a jövedelmet sem, hanem az ingatlan piaci értékének 50 százalékáig hiteleztek” – mondja szakértőnk.

Egy idő után persze már a magyar bankok is tömegével nyújtottak hiteleket – ekkortájt már az osztrák bankok is rengeteg hitelt kihelyeztek, esetenként felelőtlenül. Emiatt sok lett a bebukott hitel, és rosszabb lett a bankok portfóliója – védekezésképp a kinti bankok is egyre óvatosabbak lettek a magyar hitelezéssel, és egyre jobban szigorítottak a feltételeket. Egy idő után a többség fel is függesztette a magyarországi devizahitelezést – jelenleg hitelkiváltáskor is csak két jelzálog hitelintézet nyújt deviza alapú hitelt. Az persze más kérdés, hogy igény továbbra is lenne a kinti hitelekre: „azt ugyan nem igazán tudjuk felmérni, hogy pontosan mekkora lenne az osztrák hitelre a kereslet, de devizahitelek iránt ma is van érdeklődés. Hiszen az osztrák bankok korábban a nálunk hiányzó devizahitelek miatti űrt töltötték be, most pedig gyakorlatilag ugyanez a helyzet. Korábban tehát azért volt sláger osztrák hitelt felvenni, mert 2003-ig nem volt Magyarországon devizahitel. Miután azonban a magyar bankok is elkezdték az euró és svájci frank alapú devizahitelezést, egyre jobban visszaszorultak hazánkban az osztrák hitelek. Másrészt tény az is, hogy nagyon sok osztrák bank nyitott magyarországi fióktelepet”.

Kiváltani jobb devizában?

Bár lakáshitel már nem nyújtható deviza alapon, a hitelkiváltásnál még él ez a módszer. Kiváltáskor ráadásul nagyon is megéri ezt a megoldást választani, már csak azért is, mert ellenkező esetben – azaz a devizahitelek forintra váltásakor – azonnal realizálódik az árfolyam miatti veszteség. Ehhez képest a hitelkiváltást végző bankok standard devizahitel konstrukcióinak kondíciói – ügyfélminőségtől függően – még mindig 20–30 százalékkal kedvezőbbek, mint más hiteltípusoké.

forrás: ingatlanmagazin.com

Érdekli, hogy milyen kondíciókkal tudná kiváltani hitelét, most előzetes banki költségek nélkül?

Kérjen ajánlatot telefonon, e-mailben, vagy töltse ki online űrlapunkat, hogy felmérhessük a hitelképességét és tájékoztathassuk a lehetőségeiről!

Nyolcpontos javaslatcsomagot dolgoztak ki fideszes képviselők a devizában eladósodott lakáshitelesek megsegítésére: megtiltanák például az ügyfélnek hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást, az önkényes kamatemelést, előírnák a középárfolyam alkalmazását és az ingyenes előtörlesztés lehetőségét.

A Fidesz-KDNP-frakció kezdeményezte, hogy a parlament már szeptemberben foglalkozzon a devizahitelesek soron kívüli megsegítésével és érdekeinek képviseletével - jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Tapolcán, a Fidesz-KDNP frakciószövetség kihelyezett ülése kapcsán tartott sajtótájékoztatón - tudósított az MTI.

A devizában eladósodott lakáshitelesek megsegítése a legsürgetőbb, ezért az ő érdekükben nyolcpontos javaslatcsomagot állítottak össze, amelyekből a következő hetekben-hónapokban törvényjavaslatok lesznek - közölte csütörtökön Tapolcán Rogán Antal és Kósa Lajos. A Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülésén tartott sajtótájékoztatón a javaslatok kidolgozásával Rogán Antallal együtt megbízott Kósa Lajos elmondta: úgy gondolják, a deviza- vagy akár forintalapú lakáshitellel rendelkezők gondjainak megoldása azért rendkívül sürgető, mert ha az érintettek elbukják a hiteleiket és el kell hagyniuk a lakásukat, családok százezreinek élete mehet tönkre.

Rogán Antal a nyolc pontban összefoglalt, hangsúlyozottan csak a lakáshitelekre vonatkozó javaslatok között említette, hogy megtiltanák az ügyfélnek hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást, az önkényes kamatemelést, előírnák a középárfolyam alkalmazását és az ingyenes előtörlesztés lehetőségét. Kérelem esetén öt évvel automatikusan meghosszabbítható lenne a futamidő, az adóstól az aktuális piaci értéknél többet nem követelhetnének a bankok és fizetésképtelenség esetén nem kérhetnének büntetőkamatokat és más extra díjakat - sorolta a politikus.

Lázár János közölte: szerintük az őszi ülésszak idején a legfontosabb teendő, hogy “a leszakadó rétegek számára a kormány egy esélyt biztosítson”. A frakció kiemelten fontosnak tartja, hogy Magyarországon, a nemzeti együttműködés kormánya idején “nehezebb legyen leszakadni, mint felzárkózni” - mondta Lázár János. Ezért kezdeményezték, hogy a parlament “kiemelten foglalkozzon a következő időszakban a devizahitelesek megsegítésével, az érdekükben hozzon törvényeket”. Szövetségre hívnak minden parlamenti pártot, hogy minél több devizahiteles számára biztosítson lehetőséget arra, hogy “ne kerüljön kritikus helyzetbe, a kritikus helyzetből pedig legyen számára kilábalás”.

Kérdésre válaszolva Lázár János elmondta: a kihelyezett frakciószövetségi ülésen most nem tárgyaltak, de október 15-e után egy külön frakcióülésen tárgyalni fognak a jövő évi költségvetésről.

forrás: portfolio.hu online gazdasági újság

Az aktuális hitelek . hu csapatának a véleménye szerint, a javaslat csomag nagy részét már maguk a pénzintézetek is bevezették a Magatartási Kódex megalkotásával, majd aláírásával, így azok törvénybe iktatása gyakorlati és kézzelfogható hasznot nem biztosít a nehéz helyzetben lévő adósoknak.

A devizahitelek MNB középárfolyamán való váltásával kapcsolatban a technikai problémákon túl van még egy olyan aprócska ellenérzésünk, hogy tényleges könnyítést nem okozna, ugyanis a havi pár száz, nagyobb hitelösszeg esetében maximum egy ezer forint, elenyésző összeg azokhoz az árfolyam ingadozások  által okozott többletkiadásokhoz képest, amik veszélybe sodorták a devizahiteleseket. Persze ha a teljes hitelállományt vizsgáljuk, akkor már szép számokat kaphatunk, de ez szerintünk senkit sem érdekel, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy egyes jogászok véleménye szerint egy ilyen intézkedés jogilag nem állja meg a helyét.

Az ingyenes előtörlesztés ugyanakkor csak látszólag rossz ötlet, mert bár forint hitelre váltani a devizahiteleket a jelenlegi árfolyamszintek mellett nem ajánlott (mint ahogyan azt folyamatosan kommunikáljuk is), viszont egy másik devizahitellel kiváltani, aminek kedvezőbb a kamatozása és adott esetben még a törlesztése is fix, bizony jó döntésnek bizonyulhat!

Keszthelyi Márton, Vezető tanácsadó

Sokan emlékezhetünk arra, hogy a válság kirobbanása előtt hogyan dübörgött a devizahitelek kihelyezése. A bankok a kondíciók tekintetében egymás alá licitáltak, az igénylési feltételekben pedig eljutottunk oda, hogy elég volt egy személyi igazolvány és egy - nem is feltétlenül - tehermentes ingatlan ahhoz, hogy jelzáloghitelhez jusson valaki. Hasonló hisztériát váltott ki a devizahitelezés felfüggesztése és megszüntetése is, amely valójában nem is teljes körű, hiszen hitelkiváltás esetén továbbra is lehet deviza alapon hitelezni. A devizahitelezés ezen életben tartott módozatáról olvashat aktuális hitelblog bejegyzésünkben az egyik kiemelkedő partnerünk szemszögéből vizsgálva a hitelpiac ezen szeletét és a hitelkiváltás konstrukciót.

Alacsony kamatok! Hogyan?

Az aktuális hitelek . hu egyik kiemelt partnere a nemzetközi anyavállalatának köszönhetően kedvező feltételekkel jut devizaforrásokhoz, ami az ügyfeleknél az alacsonyabb kamatokban és a kedvezőbb törlesztőrészletekben mutatkozik meg, de ez önmagában nem minden.

Hitelkiváltás esetén euróban jelenleg is 4,99%-os, svájci frankban pedig 5,30 %-os kamattól tudunk ajánlatot adni az ügyfeleknek. A kockázatok csökkentése érdekében megvizsgáljuk az ügyfelek törlesztési múltját, amiből rendkívül hasznos következtetéseket lehet levonni. Iparági tapasztalatok szerint már a futamidő első tizedében (átlagosan 20 éves futamidőt feltételezve már az első két évben) eldől, hogy a jelzáloghitelét vissza tudja-e fizetni valaki, vagy sem. Ha olyan ügyfelek hitelét váltjuk ki, akik már egy-két éves törlesztési múlttal rendelkeznek és a meglévő hitelüket késedelem nélkül - vagy csak minimálisnak tekinthető csúszásokkal - fizették, akkor ezáltal könnyen ki tudjuk szűrni a problémás ügyleteket, csökkentve ezzel a bedőlés kockázatát. Akik eddig is rendben fizették a részleteket, azoknak szívesen váltjuk ki a hitelét akár a meglévőtől érzékelhetően kedvezőbb kondíciókkal.

Továbbá említést érdemel, hogy például egy 6 milliós és egy 20 milliós jelzáloghitel végrehajtási költsége között nincs jelentős különbség, vagyis a nagyobb összegű hitelek fajlagos végrehajtási költsége alacsonyabb, ami csökkenti a kockázati költséget, így olcsóbb lehet a termék. Ez az árazási politikában is megmutatkozik.

Törlesztési könnyítés az alacsony kamatokkal összhangban.

Ez azt jelenti, hogy a kamat- és árfolyamváltozások ellenére az ügyfél forintban hónapról-hónapra ugyanannyit törleszt, amit úgy lehet megvalósítani, hogy a futamidő rugalmas. Az ügyfeleinket nem érheti meglepetés, hosszútávon kiszámíthatóvá válik a havi törlesztésük. A kockázatelemzések azt mutatják, a azon ügyfelek, akik ezt a fajta törlesztésű hitelt igényelték sokkal kevésbé szenvedték meg a válság hatásait, mint a normál annuitásos módozattal törlesztők, akiknek az árfolyam- és kamatmozgásokkal együtt változott a részletük.

Mit tegyen az ügyfél, ha a meglévő devizahitelét a fentebb részletezett konstrukcióra szeretné cserélni?

A leggyorsabb megoldás, ha az aktualishitelek.hu weboldalon kitölti az online űrlapunkat (www.aktualishitelek.hu/hiteligénylés/), azaz regisztrál az oldalon, melyet követően a munkatársaink telefonon keresztül felveszik vele a kapcsolatot. Ismertetik vele a lehetőségeket, elmagyarázzák a teljes ügymenetet, és amennyiben az ügyfél mellettünk dönt, akkor egy személyes tanácsadás következik. Itt közösen megvizsgáljuk a hasonló konstrukciókat, hogy az ügyfeleink láthassák, tényleg a legjobbat ajánlottuk neki, majd a felelősség teljes döntést követően elindítjuk a folyamatot, azaz összegyűjtjük a szükséges tételeket, kitöltjük a szükséges nyomtatványokat, összeállítjuk a hiteligénylés teljes dokumentációját, hogy mielőbb elindíthassuk a hitelkiváltás folyamatát.

Forintra, vagy devizára váltsunk?

A svájci frank alapú hiteleket az árfolyamveszteségek miatt és az eltérő kamatszint okán nem éri meg forintra váltani, de feltételezve, hogy akár fél évtizeden belül az euró lehet hazánkban is a fizetőeszköz, az euró alapúra történő átváltást érdemes fontolóra venni a frankhiteles ügyfeleknek.

A jelenlegi közhangulat sajnos nem támogatja a devizahitelek értékesítését, sokan nem is tudják, hogy a hitelkiváltásokra nem vonatkozik a tiltás. A devizahitelezés nem szűnt meg teljesen, mi is csak arra tudjuk buzdítani a devizában eladósodott embereket, hogy nézzenek szét a piacon, hogy a jelenleginél kedvezőbbre tudják-e váltani a meglévő hitelüket. További fontos tudnivaló, hogy a hitelkiváltásokra nem vonatkoznak a kormányrendeletben meghatározott hitel/fedezet korlátok, így a hitel meghaladhatja a fedezetként felajánlott ingatlan értékének a 45 illetve 60 %-át.

Nyújt-e devizahitelt az osztrák felszólítás ellenére is Magyarországon az Erste Bank? Érdemes-e tömegével forintra váltani a devizahiteleket? Miként változtatja meg a bankok hitelezési gyakorlatát a júniusi szabályozási változás? Több más mellett ezekre a kérdésekre válaszolt a Portfolio.hu-nak az Erste bécsi központjában tartott előadását követően Sztanó Imre, az Erste Bank Hungary lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.

P.: A múlt héten szárnyra kapott hír szerint a bécsi jegybank és a pénzügyi felügyelet felszólította az osztrák bankok leányait, hagyjanak fel a devizahitelezéssel. Eleget tesz az Erste ennek a felszólításnak?

Sztanó Imre: Az osztrák lap tudósítója sajnos félreértette a szóban forgó nyilatkozatot, ebből adódott némi bonyodalom. A kijelentés valójában nem teljesen abban a formában hangzott el, ahogy azt a bécsi lap tudósítója megírta. Amiről ténylegesen szó volt, − és amivel mi is egyetértünk egyébként − az az, hogy a devizahitelezésen belül élesen meg kell különböztetni az euróhitelezést az egyéb devizákban (svájci frank, japán jen stb.) történő hitelezéstől. Utóbbiakra érvényes az, amit a bécsi jegybank és a pénzügyi felügyelet javasolt. Az euróhitelezés vonatkozásában úgy gondolom, az a döntő szempont, hogy melyik szereplő milyen hitelezési politikát folytat. Mi hiszünk abban, hogy az Erste Bank hitelezése prudens, tehát nem okoz túlzott veszteséget a banknak, az ügyfelek pedig tudják fizetni a törlesztőrészleteiket.

P.: Tehát az Erste az euróhitel mellett teszi le a voksát?

SzI.: A forinthitelek már most is jelentős szerepet töltenek be a lakossági hitelezésünkben, és ha a kamatok a jelenlegi szinten maradnak, esetleg tovább csökkennek, akkor ez hosszabb távon is így maradhat, sőt akár további dominanciára tehetnek szert a hitelezésen belül. Ezzel együtt is úgy gondoljuk, hogy az euró hitelek létjogosultsága egyelőre nem kérdőjelezhető meg komolyan, éppen ezért jól átgondolt hitelezési politikával folytatni kívánjuk ezt a forint egyre nagyobb térnyerése mellett is.

P.: Hogy a harmadik devizanemről is szót ejtsünk: közel másfél év távlatából is indokolható a frankhitelezés beszüntetése?

SzI.: Ezt a kérdés két okból is érdemes közelebbről szemügyre venni. Az egyik, hogy a svájci frank árfolyamának volatilitása hosszú időtávra visszatekintve nagyobb, mint az euróé. Hangsúlyozom, hogy ez nem minden időszakra igaz, de egy ok a felfüggesztésre. A másik ok, hogy a válság megmutatta: egy olyan banknál, mint például az Erste, a likviditás biztosítása egyszerűbb euróban, mint svájci frankban. Az árfolyam- és a refinanszírozási probléma nyugodt pénzpiaci környezetben nem merül fel, de a krízisperiódusokra visszatekintve ma is indokoltnak látom, hogy beszüntettük a frankalapú hitelezést.

P.: Komoly szakmai körökben is lázas gondolkodás indult arról, érdemes-e tömegesen forinthitelre váltani a devizahiteleket. Mi a véleménye erről?

SzI.: Véleményem szerint egy nagyon összetett problémáról, több fontos kérdéskörről van szó egyszerre. Az egyik ilyen a gyakorlati kivitelezés körül összpontosul. Õszintén szólva én még nem hallottam senkitől reális kivitelezési módot, ami nyilvánvalóan nem véletlen, hiszen ha csak azt megnézzük, hogy a válság előtti időszakban felvett hitelek esetében mekkora volt a folyósításkori árfolyam a mostanihoz képest, azt látjuk, hogy 15, de akár 20 százalékkal is erősebb volt az árfolyam korábban. Ha most váltjuk át ezeket a devizahiteleket forint alapúra, az árfolyamkülönbség beépül a tőkébe, vagyis hiába erősödik is esetleg vissza a forint, az ügyfél rosszul jár. A megnövekvő törlesztőrészlet semmilyen módon nem javíthatná az ügyfél fizetőképességét. Ha pedig nem emelkedik a törlesztőrészlet, akkor a különbözetet valakinek ki kell fizetnie… Ez bizony komoly dilemma, hiszen a teljes lakossági hitelállományra vetítve ez a különbözet egy óriási összeg. Nem gondolom, hogy a leendő kormánynak az lenne a szándéka, hogy ezt a pénzt a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése árán a bankokkal fizettesse meg. Költségvetési okokból pedig az állam se nagyon vállalhatja ezt át. A másik fontos dolog szerintem, hogy érdemes lenne megvizsgálni, vajon nem egyes, az állam által kisegítendő ügyfélcsoportokról lenne-e inkább érdemes gondolkodni ahelyett, hogy általános megoldást próbálunk találni egy olyan problémára, ami közel sem általános. Ugyanakkor látjuk azt is, hogy nem nagy a különbség a forinthitellel rendelkező, állását vesztett, valamint a devizahitellel rendelkező, hasonló helyzetben lévő ügyfél fizetőképessége között. A bankok egyébként a saját mentőcsomagjaik révén eleve megsegítik a bajbajutott ügyfeleiket, hiszen nekik is elemi érdekük, hogy az ügyfél fizessen. Nem véletlen tehát, hogy az Erste Bank egymaga nagyságrendileg több újrastrukturálást végzett, mint amennyit az állami mentőcsomagból összesen végrehajtottak. Ezért is gondolom azt, hogy valószínűleg nem létezik általánosan jó megoldás, és egy szűkebb ügyfélkör esetében sem biztos, hogy a forintra váltás az egyetlen, vagy optimális módja a probléma kezelésének.

P.: Mégis szerepel a forintra váltás az Erste áthidaló megoldásai között is. Milyen esetekben lehet ez megoldás?

SzI.: Személyre szabott megoldásról van szó minden esetben. A forintra váltás akkor működhet, ha olyan árfolyam mellett vette fel az ügyfél a hitelét, hogy árfolyamnyeresége keletkezik. Vannak olyan periódusok, amikor megéri ezt megtenni, de ahogy az előbb is utaltam rá, az esetek többségénél komoly árfolyamveszteséggel kéne számolni.

P.: Június 11-én hatályba lép a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet második része. A hitelezhetőségi limitek meghatározásban, a jövedelemvizsgálat során mennyire lesz szigorú az Erste? Nem kell attól félni, hogy a bankok nem hiteleznek olyan ügyfeleknek, akiknek a jövedelmi helyzete alapján eddig hiteleztek?

SzI.: Ebben nem lesz változás, bár érdekes kérdés, ki mit hisz erről: vajon az államnak tényleg azt kell-e gondolnia, hogy a bankok a kockázatvállalás vonatkozásában maguktól nem tették volna meg ezeket a lépéseket? Határozottan állíthatom, hogy mi akkor is áttekintettük volna a hitelezési politikánkat - reagálva a környezet változására -, ha nem lenne ilyen szabályozás. Meggyőződésem, hogy minden bank ezt teszi. Nem gondolom, hogy a júniusban életbe lépő szabályozás nagy hatással lenne a piacra, hiszen a legtöbb banknál eleve így működik a hitelezés.

forrás: portfolio.hu

Az Országgyűlés elfogadta a bankokat korlátozó javaslatot. Ezentúl hatvan nappal a változás előtt kell értesíteni az ügyfelet. Csak azokban az esetekben változtathat a bank, ha az meg van nevezve a szerződésben. A bankok nem vezethetnek be egyoldalúan új díjat sem.

Az Országgyűlés 216 igen szavazattal, 151 ellenében fogadta el hétfőn a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely korlátozza a bankok egyoldalú szerződésmódosítását.

A bankoknak nem tetszik

A Bankszövetség már korábban jelezte, hogy nem ért egyet a változtatásokkal, mert szeritünk komoly hibák vannak a törvényben. Szerintük a most módosított törvény a piacgazdaság alkotmányos elvével ellentétesen korlátozná a bankok egyoldalú szerződésmódosítási jogát. Ez akár azt is okozhatja - érvelnek a bankok - hogy megdrágulnak a hitelek, mivel a bank nem tud a jövőben várható változásokra rugalmasan reagálni.

A Gazdasági Versenyhivatal 2008. november végén kezdeményezte a pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségeinek korlátozását, mivel úgy találták, hogy sok esetben szerződéses aszimmetria érvényesül az ügyfelek kárára.

Egyoldalú szerződésmódosítás esetén a pénzügyi szolgáltatók kikötik, hogy módosíthatják a szerződéseket, amennyiben bizonyos feltételek - például a refinanszírozási kamatlábak, pénzpiaci indexek, jegybanki alapkamat - változnak. A GVH szerint ez teljesen racionális, ám meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy amikor a bankok ezt a jogot gyakorolják, teljes kontroll legyen felettük, és az ügyfeleknek adott esetben lehetőségük legyen szolgáltatót váltani. Ez a kontroll azonban a versenyhivatal szerint nem minden esetben működik megfelelően.

Gyengíti például a hitelintézeti törvény által jelenleg előírt mindössze 15 napos értesítési határidő, amelyen belül a banknak tájékoztatnia kell ügyfelét az annak számára kedvezőtlen szerződésmódosításról. A GVH szerint ez túl rövid “reakcióidőt” hagy az ügyfeleknek.

Túl drága a váltás

További anomáliát jelent a magas költség, amely az ügyfelet terheli, ha pénzügyi szolgáltatót vált. Ez a GVH számításai szerint jelzáloghitelek esetében a hitel értékének legalább 4 százaléka, személyi kölcsönök esetében pedig csupán a kilépési költség is a hitel értékének 4-10 százalékára rúghat. A magas kilépési díjak azt eredményezhetik, hogy a pénzintézet képes árdiszkriminációt alkalmazni leszerződött ügyfeleivel szemben - érvelt a GVH.

Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke decemberben elismerte, hogy vannak olyan szerződéses feltételek, amelyek jobban védik a bankot, mint a fogyasztót. Hozzátette azonban, hogy vannak olyan klauzulák is, amelyek a fogyasztók érdekeit óvják. Úgy vélekedett, hogy a GVH figyelmen kívül hagyja, hogy a bankok nem saját pénzüket kockáztatják, hanem a betétesek pénzét helyezik ki, s az egyoldalú szerződésmódosítással az ő érdekeiket is védik.

A kormány a törvényjavaslatot 2008 decemberében nyújtotta be a parlamentnek. Az ügy akkor került a belpolitika homlokterébe, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2009. február 2-án egy nyilatkozatában kijelentette, hogy a magyarországi bankok túl széles körben élnek az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségével, ezért a szabályozást szigorítani kell ezen a téren. “A bankok ugyanis ebből a szempontból túl erősek, az ügyfelek pedig túl gyengék” - hangsúlyozta.

Február 10-én a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa, Osváth Piroska úgy nyilatkozott, hogy a szervezet egyetért a GVH ajánlatainak egy részével, az egyoldalú szerződésmódosítást illetően azonban attól tart, hogy ha túlságosan rugalmatlan szabályozás születik, megemelkednek az induló hitelköltségek. Megalapozatlannak tartotta azt az állítást, hogy a fogyasztóknak nincs lehetőségük felülvizsgálni döntésüket, s szerinte a hitelváltás díja csupán töredéke a GVH által számított 4-10 százaléknak.

A benyújtott törvénymódosítás 60 napra növelné a jelenleg 15 napos értesítési határidőt, valamint kikötné, hogy a pénzintézetnek a változtatás hatálybalépése előtt legalább 40 nappal a hirdetmény mellett közvetlen módon is értesítenie kell ügyfelét. Az ügyfél eztán a szerződésmódosítás hatályba lépéséig ingyenesen felmondhatja a szerződést. A módosításra a banknak csak az eredeti szerződésben egyértelműen megnevezett esetekben van lehetősége, és ennek bizonyítása vitás esetben a bankot terheli. Végül a törvényjavaslat kiköti, hogy a szerződés nem módosítható egyoldalúan új díj bevezetésével.

forrás: index.hu

Címkék: hitelkiváltás, hitelközvetítő, lakáshitel
Téma: hitelkiváltás | Nincs hozzászólás »