Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Az IMF-hitel fel nem használt részéből és banki alapokból jönne össze a pénz arra, hogy a hitelüket törleszteni képtelen lakás-devizahiteleseket megsegítse az állam.

Az IMF-EU-Világbank által összedobott 20 milliárd eurós mentőcsomagból eddig le nem hívott részéből, 6 milliárd euróból és banki alapokból állhat össze a fedezet a bukott devizahitelek rendezésére kitalált megoldáshoz – írja a kormányközeli Magyar Hírlap. Orbán Viktor kormányfő a 29 pontos akcióterv ismertetésekor kitért arra, hogy létrehoznák a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot, amelynek a tulajdonába kerülnének a hiteltörlesztést fizetni nem tudó devizahitelesek lakásai. A hitelesek onnan kezdve bérlőkké válnának és bérleti díj fejében maradhatnának a lakásban.

A lap értesülése szerint a befagytott lakossági hiteleket kockázatmentes állami hitelre váltanák át, erre az IMF-pénzből és banki alapokból teremtenének fedezetet. Az egész törvényjavaslat ősszel kerülhet a parlament elé, év végéig el is fogadnák.

Jelenleg 90-100 ezer adós áll a hitelbedőlés határán, ők legalább három hónapja képtelenek fizetni a bankoknak. Az ő lakásukat már elárverezték volna a bankok a normál működés során, ám ezt most nem tehetik, mert év végéig kilakoltatási tilalom van érvényben. Addig kell az új törvényt megalkotni.

forrás: index.hu

Továbbra is elérhetőnek tartjuk az alapforgatókönyvünkben lefektetett idei 3.8%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt - jelezte egy mai bécsi konferencia keretében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) állandó magyarországi képviselője. Irina Ivascsenko a Reuters-nek hozzátette: ismertek és jelentősnek számítanak az idei évi államháztartási hiány tarthatóságára vonatkozó kockázatok, de hangsúlyozta, hogy ezekre a kockázatokra a költségvetésbe beépített tartalékok kellő fedezetet nyújtanak.

Ivascsenko jelzése szerint a magyar gazdaság továbbra is ki van téve a nemzetközi befektetői hangulat ingadozásának, de hozzátette, hogy a javuló hangulat lehetőséget adhat a további óvatos jegybanki kamatcsökkentésekre Magyarországon.

A Dow Jones tudósítása szerint Ivaschenko azt is hangsúlyozta: az IMF nem tolerálna egy (az uniós módszertan szerint számított) 7%-os GDP-arányos idei államháztartási hiányt, akármilyen módon is jönne az ki (pl. az állami vállalatok adósságátvállalásával).

Az IMF illetékese ezt az erős elutasítást azzal indokolta, hogy szükség van a piaci bizalom megőrzésére, illetve a mostani kormány által nyújtott erős költségvetési fegyelem folytatására. Ha ez lazulna, akkor nem teljesülne az a mostani előrejelzés, hogy jövőre már süllyedésnek indulna a magyar államadósság GDP-arányos mértéke, holott az befektetői szempontból (illetve a majdani euróbevezetés szempontjából is) fontos lenne.

Ivaschenko a hírügynökségnek kétszer is jelezte, hogy bármikor készek tárgyalni a Fidesszel a gazdaságpolitikai kérdésekről és nyitottak arra is, hogy a meglévő hitelmegállapodásról folytassanak egyeztetéseket.

Az állam nem tehet különbséget gyermek és gyermek között, az államnak azt a felelősségvállalást kell elismerni, amely a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben megmutatkozik. - mondta Varga Mihály az FN.hu-nak Oszkó Péterrel közösen adott interjúban. A táppénzek és a 13. havi nyugdíj visszaállításáról Varga Mihály azt nyilatkozta, ezek sorsa 2010 második felének gazdasági helyzetétől függ. A Fidesz politikusa az IMF hitellel kapcsolatban úgy fogalmazott, nem lehetünk biztosak abban, hogy nem lesz olyan helyzet 2010 elején, hogy ne lenne Magyarországnak szüksége külső segítségre. Jó lenne, ha nem kellene igénybe venni ilyen jellegű segítséget, de sajnos nem lehet kizárni. 

Oszkó Péter pénzügyminiszter a családi pótlék befagyasztásával kapcsolatban elmondta, ezt a lépést meg kellett tenni, a juttatásokat az ország teherviselő képességéhez kell igazítani. Amennyi pénz van, annak a megfelelő helyre kell jutnia. Varga Mihály volt pénzügyminiszter (és a poszt valószínű várományosa a Fidesz részéről) szerint a Fidesz másfajta családtámogatásban gondolkodik. Gondolkodni kell további családtámogatási eszközökön, amelyek hathatósan segíthetnek a rossz demográfiai tendenciák fékezésében. Például a családi adókedvezményt is visszaállítaná a Fidesz. 

A táppénz megszorítások előtti szintre visszaállításáról addig nem beszél a Fidesz, amíg át nem veszi a TB kasszát 2010 áprilisában. Körülbelül hasonlóan nyilatkozott a 13. havi nyugdíjról is, Varga Mihály szerint a nyugdíjak reálértéke 2010 második felében kerülhet napirendre, ma még távoli kérdés. Abban a jelenlegi és a volt pénzügyminiszter is egyetért, hogy nem a 13.havi nyugdíj, hanem a rendes havi nyugdíj reálértéke a lényeges. Oszkó Péter azt mondta, nem adósságból, hitelből szeretnék fedezni a juttatásokat, viszont ha a gazdasági növekedés lehetővé teszi, akkor lehetne például nyugdíjprémiumnak nevezett juttatást fizetni. 

Oszkó Péter szerint nem kell újratárgyalni az IMF hitelt, 6 milliárd a következő kormány rendelkezésére áll. Bár, ahogy hozzátette, az új kormány megteheti, hogy újratárgyalja a Valutaalappal a hitelszerződést, esetleg kérhet egy nagyobb csomagot, de erre nem lesz szükség, olyan állapotba fog elérni a választásokig a kormány, hogy külső finanszírozásra nemzetközi szervezetektől nem lesz szüksége. Ezt a kijelentést Varga Mihály kétkedve kezelte, mondván, nem ismerik teljes mértékben a hitel megállapodások feltételeit, és az sem biztos, hogy nem lesz olyan helyzet 2010 tavaszán, hogy ne lenne az országnak szüksége külső segítségre, ezt sajnos nem lehet kizárni.

forrás: portfolio.hu

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a korábban jelzettnél gyorsabb ütemű gazdasági fellendülést helyez kilátásba csütörtökön megjelent féléves rendszeres világgazdasági előrejelzésében (World Economic Outlook), amelyben felhívja a kormányok figyelmét az ösztönző programok túl korai lezárásának veszélyeire.

Az előrejelzés szerint 2010-ben 3,1 százalékos világgazdasági növekedés várható, leginkább az olyan nagy fejlődő országok, mint India és Kína fellendülésére támaszkodva. Korábbi előrejelzésében az IMF 2,5 százalékos növekedéssel számolt.

Az idei évre az IMF 1,1 százalékos visszaesésre módosította korábbi 1,4 százalékos visszaesést jelző prognózisát.

Az IMF szerint a világgazdaság már emelkedő pályán van, Franciaország, Németország és Japán már hivatalosan is kilábalt a recesszióból.

A Valutaalap szerint az euróövezet 0,3 százalékos növekedését jósolja 2010-re, a tavasszal becsült 0,3 százalékos csökkenés helyett. Idén 4,2 százalékkal csökkenhet az övezet gazdasága, szemben a korábban jelzett 4,8 százalékos visszaeséssel.

Németország, a legnagyobb európai nemzetgazdaság jövőre 0,3 százalékkal növekedhet, az idei 5,3 százalékos visszaesés után.

Franciaországban 0,9 százalékos növekedés várható 2010-ben, az idei visszaesés pedig viszonylag mérsékelt, 2,4 százalékos lehet.

Növekedési pályára lép Kelet-Európa is 2010-ben, de az IMF szerint a növekedés üteme a tőkehiány miatt elmarad majd a többi fejlődő térségétől. A növekedési ütem a régión belül is eltéréseket mutat majd. A Baltikum 2010-ben is recesszióban marad, Lengyelország ellenben 2,2 százalékos növekedésre számíthat.

Az eurózónán kívül Nagy Britannia gazdasága az idei második félévben már növekedési pályára lép, 2010-ben 0,9 százalékos növekedési ütemet ér el az idei 4,4 százalékos csökkenés után.

napi.hu

Új javaslatokkal állt elő a Nemzetközi Valutalap (IMF), amelyek akár tárgyalási alapot is jelenthetnek majd a világ pénzügyi rendszerének javításáért tett nemzetközi fellépésben és az exit stratégiák kialakításában.

Az IMF javaslatai értelmében a világgazdaság helyreállásához és a pénzügyi stabilitáshoz több részletkérdésben is meg kellene egyeznie egymással az országoknak. Még mielőtt megkezdik az államok a különböző támogatások, hitelek és garanciák visszavonását, egyes gazdasági mutatókat különösen meg kell vizsgálniuk, és meg kell egyezniük a jövőbeni kockázatkezelés vezérelveiről is - javasolja az IMF a Wall Street Journal szerint.

Annak érdekében, hogy a jegybankok monetáris döntéseit ne befolyásolhassa az egyes bankok piaci helyzete, a központi bankokat kárpótolni kellene azokért a veszteségekért, amiket a bankmentések okoztak számukra - írják.

A jövő heti pittsburghi G20 csúcson minden bizonnyal megvitatásra kerülnek a kormányzatok pénzügyi szektorból történő kivonulási stratégiái. Sokan félnek azonban, hogy egy ilyen lépés megijesztheti a piacokat, ezért különböző kikötéseket javasolnak, hogy a gazdaság helyreállását ne gátolhassa egy túl korai állami szerepvállalás-csökkentés.

Az IMF jóslata szerint a megfelelő lépések megtétele esetén a válságkezelés költségei nem lesznek majd olyan magasak, mint azt korábban kalkulálták. Az iparosodott országok államadóssága ugyan 2007-ről 2014-re mintegy 40%-kal emelkedik, ebből csupán 4.5 százalékpont tudható be pénzügyi szektor számára juttatott mentőcsomagnak.

forrás: portfolio.hu

A szakértői delegációk szintjén megállapodást kötött a magyar hatóságokkal a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság, amelynek értelmében fél évvel 2010. október 5-ig meghosszabbítják a tavaly ősszel kötött és 2010 tavaszán lejáró nemzetközi hitelcsomagot - olvasható az IMF oldalán a budapesti sajtótájékoztató kezdetekor megjelent közleményben. Az indoklás szerint a hitelszerződés meghosszabbítására azért került sor, hogy az pénzügyi biztonságot nyújtson a parlamenti választási periódus alatt, illetve az új kormány működésének megkezdése időszakában.

Változatlan prognózisok és célok Oszkó Péter magyar pénzügyminiszter a sajtótájékoztató kezdetén jelezte, hogy a szakértői delegációkkal történt egyeztetés alapján továbbra is változatlan az idei és jövő évi GDP-, illetve államháztartási hiánycél-előrejelzés. Ez azt jelenti, hogy idén 6.7%-os lehet a GDP-visszaesés, amely mellett továbbra is 3.9%-os a GDP-arányos államháztartási deficitcél. Jövőre a 0.9%-os recessziós prognózis mellett 3.8%-os deficitet kell teljesíteni. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a tájékoztató kapcsán jelezte, a jegybank közelmúltban jelzett idei és jövő évi átlagos inflációs előrejelzése sem változott a mostani megállapodás kapcsán. Ez azt jelenti, hogy idén 4.5%-os, jövőre 4.1%-os átlagos pénzromlási ütem várható. Simor kiemelte: “úgy véljük, hogy 2010 második felében a 3.0%-os cél alá kerülhet Magyarországon az infláció”, majd hozzátette: “reális esély van arra, hogy 2010 második felétől kezdve a tartós árstabilitás feltételei” valósulnak meg hazánkban. Módosult a lehívás ütemezése A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a mostani megállapodás értelmében szeptemberben egy “jelképes mértékű”, 50 millió SDR-t, azaz kb. 55 millió eurót kitevő lehívásra kerül sor a nemzetközi szervezetektől. A lehívási ütemezés elnyújtása kapcsán Oszkó Péter hangsúlyozta, hogy “a magyar kormány szempontjából mindenképpen sikeres megállapodás” jött létre az elmúlt másfél hát tárgyalásai alapján. A fennmaradó hitelkeretet (kb. 5.5 milliárd euró - a szerk.) 4 egyenlő részletben hívja majd le a Magyarország 2009. negyedik és 2010. harmadik negyedéve között - ezt már James Morsink, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi tárgyalódelegációjának vezetője jelezte. Morsink indoklása szerint Magyarország nemzetközi tartalékainak utóbbi időben bekövetkezett megemelkedése tette lehetővé, hogy módosítsanak a hitelrészletek lehívási ütemezésén. 2009.09.07 10:44 Új történelmi csúcsra ugrottak Magyarország nemzetközi tartalékai James Morsink jelzése szerint a Valutaalap szakértői úgy látják: teljesíthető az idei évi 3.9%-os, illetve a jövő évi 3.8%-os GDP-arányos államháztartási hiánycél.

Az augusztus végi 840 millió euró után egy speciális tranzakció keretében további mintegy 240 millió eurónak megfelelő összeggel emelkednek Magyarország nemzetközi tartalékai - derül ki a Nemzetközi Valutaalap által közzétett összefoglalóból.

Amint arra a Portrfolio.hu már júliusban felhívta a figyelmet, augusztusban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mintegy 250 milliárd dollárnak megfelelő összeget oszt szét 186 tagállama között, amely pénz a globális likviditás javítását, illetve ezzel párhuzamosan az országok nemzetközi tartalékainak emelkedését szolgálja.
A tranzakció augusztus 28-án meg is valósult, amelynek eredményeként Magyarország nemzetközi tartalékai 840 millió euró körüli összeggel nőhettek.

A Magyar Nemzeti Bank jövő hétfőn teszi közzé az előzetes augusztus végi nemzetközi tartalék-szint statisztikát. Július végén új történelmi csúcson, 29.4 milliárd eurón álltak a tartalékok, részben a magyar állam eurókötvény-kibocsátásának, részben a nemzetközi szervezetektől lehívott hitelrészlet hatása miatt (utóbbi nem tévesztendő össze a bevezetőben jelzett, szintén az IMF-től származó tételekkel).

Az augusztus végi IMF-től származó ún. általános SDR-kiosztás után szeptember 9-én egy egyszeri SDR-allokációra is sor kerül, amely szintén Magyarország nemzetközi tartalékait gyarapítja. A részletes statisztika alapján már június végére nullára csökkentette az MNB a tartalékokon belül az SDR összegét.

Az egyszeri SDR-allokációra azért kerül sor, mert az IMF 186 tagállama közül csaknem minden ötödik (köztük Magyarország) még sosem részesült SDR-kiosztásban, és ezt a régi hiányosságot akarta a mostani válság kezelése kapcsán pótolni a szervezet. Az egyszeri kiosztás kapcsán lefektetett szabály alapján az alacsonyabb fejlettségi szintű országok arányaiban nagyobb jegybanki tartaléknövekedést érnek el, mint fejlettebb társaik.

Mind az általános, mind az egyszeri SDR-allokáció kapcsán a kapott SDR-t szükség szerint dollárra, euróra, japán jenre, vagy angol fontra válthatja az adott jegybank, illetve más jegybankoknak eladhat, vagy tőlük vehet is SDR-t.

forrás: portfolio.hu

Túllépheti a 3 százalékos hiányt a magyar kormány, hozzájárult az IMF és az Unió. 2,9 helyett 3,9 százalék lesz, ez az új cél. Azért lesz nagyobb a hiány, mert nagyobb a gazdaság visszaesése a vártnál. Nagyjából 270 milliárd forintról van szó. Ha az IMF nem engedte volna a hiány túllépését, akkor ezt elő kellett volna teremteni. Újabb megszorításokkal. Vagy elvesztettük volna az IMF-hitelt.

forrás: tenyek.hu

A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) kedden hitelezési gyakorlatának alapos átszervezését jelentette be. A szervezet vezetője egyúttal elindított egy újfajta, feltételek nélküli hitelkeretet is.

Dominique Strauss-Kahn úgy fogalmazott, hogy az új hitelnyújtási lehetőség “modern feltételrendszert és a hitelezésben nagyobb rugalmasságot jelent, amivel remélhetőleg a nehézségekkel küzdő tagországok többségét ki tudjuk szolgálni”.

A legfontosabb újítás egy olyan hitelkeret létrehozása, amelyet a neve jól jellemez: Rugalmas Hitelkeret. Ez váltja fel a tavaly októberben létrehozott Rövidtávú Likviditási Lehetőséget, amit amúgy sem vett igénybe még senki.

Strauss-Kahn szerint az új hitelkeret az olyan országok számára lesz segítség, amelyek “jó gazdasági alapokkal rendelkeznek és jól menedzselhetők”. Az FCL rövidítésű új hitelkerettel pedig megszilárdíthatják gazdaságukat “és könnyebben győzhetik le a gazdasági válság okozta nehézségeket”.

Az FCL keretében a hitelt 6-12 hónap alatt folyósítják, a visszafizetésre adott idő pedig 3 év 3 hónaptól 5 évig terjedhet.

forrás: fuggetlenhir.hu

Kitartó erőfeszítéseiket hangsúlyozták londoni találkozásuk után a világ legfejlettebb országainak pénzügyminiszterei és jegybankárai annak érdekében, hogy véget vessenek a globális recessziónak és megoldódjon a toxikus banki eszközök problémája - tudósít a Bloomberg. A világ GDP-jének 85%-át termelő húsz legnagyobb állam vezető döntéshozói mindezt a banki hitelezés helyreállításával, a pénzügyi felügyelet erősítésével, valamint az IMF erőforrásainak bővítésével képzelik el.

Határozott, összehangolt lépéseket tettünk a kereslet élénkítése és munkahelyek teremtése érdekében - áll a G-20 pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek közös közleményében, hangsúlyozva: készen állnak további intézkedések megtételére a növekedés beindításához.

A legnagyobb tagállamok elsődleges célja a jelenlegi helyzetben, hogy helyreállítsák a pénzügyi rendszer hitelezési folyamatát és megoldják a bankok toxikus eszközeiből származó problémákat.

A G20 pénzügyminisztereinek hétvégi találkozója egyben előkészítő ülésnek is tekinthető az április 2-ai állam- és kormányfők londoni csúcstalálkozójának.

Mekkora lehet az IMF muníciója?

A világ legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaságai egyetértettek abban, hogy a Nemzetközi Valutaalap forrásait igen jelentős mértékben kell bővíteni, konkrét összeget azonban nem említettek. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter az IMF forrásainak 500 milliárd dollárral történő növelését javasolta, az unió összességében 500 milliárd dolláros keretet támogatna (ami további 250 milliárd dollárt jelentene), és hajlandóságot mutat 100 milliárd dolláros hozzájárulásra.

A fejlett országok abban bíznak, hogy a Valutaalap erejének növeléséhez a legnagyobb fejlődő országok, így például Brazília, Oroszország, India és Kína (BRIC) szintén jelentősebb összeggel járulnak hozzá. A BRIC-országok vezetői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a feltőkésítésért cserébe a szavazati jogok átrendezését várják el.

Alistair Darling brit pénzügyminiszter a Valutaalap feltőkésítésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a nagyobb veszély a feltörekvő országokban, amelyek tőkekiáramlást tapasztalnak.

Erősítik a pénzügyi felügyeletet

Komoly változások jönnek a felügyeleti rendszerben - tette hozzá a brit pénzügyminiszter. A legnagyobb gazdaságok vezetői közleményükben kiemelték, hogy nagyobb szerepet adnának a Valutaalapnak a felügyeleti és ellenőrző tevékenységek során. A tervek szerint a jövőben válságmegelőző funkciója is lenne az IMF-nek.

Mindemellett a hedge fund-ok és hitelminősítők jobb felügyeletének szükségességét is hangsúlyozták a pénzügyminiszterek és jegybankárok.

Vita a gazdaságélénkítésről

Az amerikai pénzügyminiszter a londoni találkozón azt szorgalmazta, hogy a nagyobb gazdaságok kövessék az Egyesült Államok példáját és idén a GDP 2%-ának megfelelő összeggel élénkítsék saját gazdaságaikat. A Bloomberg tudósítása szerint azonban az európai vezetők egyetértettek abban, hogy már megtették a kellő lépéseket a gazdaság élénkítése érdekében, eleget költöttek és nem kívánják felduzzasztani költségvetési hiányukat.

Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter ezel kapcsolatban kifejtette, hogy igent mondanak a gazdaságösztönzésre, de a megvalósíthatóságot sem szabad elfelejteni. Peer Steinbrück német pénzügyminiszter pedig kifejtette, hogy “nincs értelme még több pénzt pumpálni a gazdaságba”.

Angela Merkel német kancellár, aki a G20-értekezlettel egy időben tett rövid látogatást Londonban Gordon Brown brit kormányfőnél, a szombati tárgyalás után tartott közös sajtóértekezleten kiemelte: a német kormány 2009-2010-re a hazai össztermék-érték (GDP) összesen 4,2 százalékának megfelelő serkentő programokat hagyott jóvá.

forrás: MTI