Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Hatályban van ma Magyarországon két olyan törvény, ami a devizahitelek tilalmát eltérően szabályozza. Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a megengedőbb szabályozás tekinthető érvényesnek, az alighanem a bankokat is új lépésekre készteti majd.

Tavaly augusztusban lépett hatályba a devizakölcsönre való jelzálogjog bejegyzésének tilalma. Az akkoriban nyilatkozó bankok szerint már korábban szinte jelentéktelenné vált a devizahitelezés, részben a jogszabályi korlátok, részben a forint kamatszintjének süllyedése miatt.

A forint elszakadt a világtól

Az azóta eltelt idő alatt azonban kiderült: a forint képes elszakadni a világtól, a jegybanki alapkamat pedig újra emelkedhet. Ilyen körülmények között fontos lehet, hogy a devizahitel-korlátozásokkal kapcsolatos jogszabályokat 2011. január 1-jei hatályba lépéssel módosították.

Első olvasatra a jogalkotók a 2010 augusztusában bevezetett devizahitel-korlátozást érdemben nem, csak az augusztusban elfogadott jogszabály rendkívül rossz, pontatlan és félreérthető szövegét változtatták meg - hívta fel a figyelmet Tóka Tamás, számos osztrák bank magyarországi jogi képviseletét ellátó ügyvéd. Egyértelművé vált, hogy a devizahitelek általános tiltása mellett melyek azok a kivételek (például engedményezés, tartozásátvállalás, szerződésmódosítás, fedezetcsere, hitelkiváltás), amelyeket a jogalkotó megenged.

Bejegyzik a zálogjogot

Mint azonban a gyakorló jogász felhívta a figyelmet: míg a polgári törvénykönyvben nincs változás, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény mostantól nem tiltja a jelzálogjog bejegyzését abban az esetben, ha a törlesztés nem forintban történik, hanem devizában. A földhivataltól kapott tájékoztatás szerint január 1-jétől a földhivatalok a devizahiteleknél bejegyzik a jelzálogjogot.

Ilyen konstrukció jellemzően az osztrák bankok által határon átnyúló szolgáltatásként végzett euróhitel-nyújtás. Ezeknél az adós maga szerzi be az eurót, nem a banktól kell azt kötelezően forintért megvennie a bank által használt árfolyam alapul vételével. Tóka kiemelte, hogy Magyarországról - különösen a nyugati határszélről - több tízezer ember jár át dolgozni Ausztriába, akik a fizetésüket euróban kapják. Százezres nagyságrendű azoknak is a száma, akik ugyan Magyarországon dolgoznak, de eurós jövedelmük is van. Az ő esetükben eleve teljesen indokolatlan volt a devizahitelek tiltása, hiszen nekik ezek a kölcsönök nem jelentenek árfolyamkockázatot.

A bankok több ízben felhívták a figyelmet arra is, hogy a jogalkotók indokolatlanul vették egy kalap alá az eurót (nemcsak valamikorra várható csatlakozásunk, hanem a forinttal szorosabb kapcsolat miatt) a svájci frankkal, illetve a jennel.

Tény, hogy hatályban van ma Magyarországon két olyan törvény, ami a devizahitelek tilalmát eltérően szabályozza. Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a megengedőbb szabályozás tekinthető érvényesnek, az alighanem a bankokat is új lépésekre készteti majd.

Becsapós konstrukciók

A bankok egy részénél lehetőség van arra, hogy devizában nyilvántartott hitelét az adós devizában is törlessze. Erre szinte minden esetben lehetőséget ad az UniCredit, az Ersténél pedig - mondták el lapunk érdeklődésére - ez a konstrukciótól függ. A különbség oka, hogy a bankoknál létezik olyan hiteltípus is, aminél a folyósítás és a törlesztés is forintban történik, „csupán” a hitelösszeget és a törlesztőrészletet határozzák meg devizában.

Miközben tehát az adós abban a tudatban van, hogy devizahitelt vett fel, kölcsöne tulajdonképpen csak devizaalapú. Utóbbiaknál pedig még az idei szabályok alapján sem lehetséges a jelzálogbejegyzés és a devizában való törlesztés sem.

forrás: index.hu

Több mint százmilliárd izlandi koronás (862,4 millió dollár) megállapodást kötött a jelzáloghitelesek megsegítéséről pénteken az izlandi kormány, a bankok és nyugdíjalapok. A megállapodással 60 ezer háztartásnak adhatnak könnyítést, és az MTI szerint közel van a megállapodás a kkv-k adósságterheinek enyhítéséről.

Az izlandi háztartások mintegy negyedének vannak nehézségei a jelzáloghitelek törlesztésével. A kormányzati enyhítő terv szerint egy bizonyos összeghatár felett leírnák a jelzálogtartozást, növelnék a jelzáloghitelek adókönnyítéseit, illetve a hitelesek egy meghatározott köre számára csökkentenék a jelzáloghitelek kamatait.

A kormányfő nyilatkozata szerint a megállapodás mintegy 60 ezer háztartásnak jelent könnyítést. Az intézkedések költségeit kétharmad részben a bankok és más pénzügyi intézmények - így nyugdíjalapok - finanszírozzák, egyharmad részét pedig az állami lakhatási alapból fizetik. A pénzügyminiszter szavai szerint ugyanakkor már közel a megállapodás a kis- és középvállalkozások adósságterheinek enyhítéséről is.

Bár a kormány az izlandi gazdasági kilábalás szempontjából kulcskérdésnek tartja az adósságátütemezést mind a lakosság, mind a vállalkozások esetében, úgy, ahogyan ez a pénzügyi ágazatban már megtörtént, elemzők attól tartanak, hogy a hitelstruktúra átalakítása egyszerűen csak az államháztartás hiányát növeli majd, és a tervezettnél is nagyobb kiadás-visszafogást tesz szükségessé végső soron. Az izlandi gazdaság tavaly 6,8 százalékkal zsugorodott, az idén további 2,6 százalékkal várják csökkenni a GDP-t, amely várhatóan csak jövőre mutat ismét növekedést.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Az Európai Bíróság tíz évvel ezelőtt egy, a tervezett magyar szabályozáshoz kísértetiesen hasonló ügyben kimondta, hogy a jelzálogbejegyzések nemzeti valutához kötése sérti a tőke szabad áramlásának elvét, ezen túl pedig alkotmányossági aggályok is felmerülhetnek - derül ki az Index cikkéből.

Csak forinthitelekhez lehessen jelzálogot bejegyezni - Orbán Viktor június 8-án bejelentett csomagjának 26. pontja szerint a kormány ezt szolgáló jogszabálymódosításokat készít elő. Az indoklás szerint a devizahitelek miatt eddig is százezrek kerültek kiszolgáltatott helyzetbe, nem szabad megengedni, hogy ez másokkal is megtörténjen. Az intézkedés egyértelműen a devizahitelek közvetett, de teljes tiltását szolgálja, legalábbis az ingatlan-, illetve az ingatlanfedezetű hitelek esetében.

A korlátozás azonban könnyen az uniós jogba ütközhet. Az Európai Bíróság 1999-ben hozott (a C-222/97 ügyben) ítéletet egy, a fentiek alapján körvonalazódó szabályozáshoz nagyon hasonló ügyben. Egy osztrák törvény megtiltotta, hogy Ausztriában külföldi valutához kötött, abban meghatározott jelzálogot jegyezzenek be.

Az osztrák bíróságtól utalással az Európai Bírósághoz került ügyben a bírák kimondták, hogy az ilyen korlátozás áttételesen akadályozhatja a tőke szabad áramlását. A bíróság szerint a hitelezés a tőkeáramlás egyik fontos csatornája, a hitelezés egyik alapvető, elválaszthatatlan biztosítéka - különösen ingatlanok esetében - a jelzálog.

Az ügybe ráadásul beszállt (szaknyelven: beavatkozott) a megtámadott Ausztria mellé Finnország. Az osztrák érvelés döntően arra irányult, hogy a szabályozás nem sérti a tőke szabad áramlását, és növeli a rendszer átláthatóságát, ha a hitelezők mind pontosan láthatják, hogy schillingben pontosan mekkora az ingatlanon a teher. A finnek azt próbálták bebizonyítani, hogy lehetnek olyan esetek, amikor az ilyen típusú szabályozás az alapelv sérelme ellenére is indokolt, mondta Kende Tamás ügyvéd, uniós szakjogász. A bírósági döntés azonban határozott volt. Egyfelől leszögezte, hogy a más tagállam valutájában meghatározható jelzálogbiztosíték kizárása sérti a tőke szabad áramlását. Másfelől azt is leszögezte a bíróság, hogy nem ismer el kivételesnek tekinthető helyzeteket, melyek indokolnák a korlátozást.

A tervezett hazai intézkedés részletei nélkül nehéz bármit biztosan állítani, de nem lesz könnyű olyan szabályozást alkotni, amely a fenti nagyon általánosan megfogalmazott döntés fényében ne minősülhetne a tőke szabad áramlását akadályozónak. Bár a gazdasági válság és a “valutakitettség” nemzetgazdasági hatásai akár meg is győzhetik az Európai Bíróságot, véli a nemzetközi jogi szakértő. (11 év telt el az előző ítélet óta, így megváltozott súllyal eshetnek latba egyes kifogások.)

Az Alkotmánybíróság is beleszólhat

Az Index felvetésére, hogy pusztán a magyar jog, a tulajdonjoggal való rendelkezés alkotmányban is garantált szabadsága nem jelent-e akadályt egy ilyen szabályozás előtt, Kende Tamás úgy vélte, ha az intézkedés nem visszaható hatályú - és erről nincs szó - a korlátozás nem valósítja meg a tulajdonjog aránytalan vagy indokolatlan korlátozását. És a korlátozás nemzetgazdasági és egyéb szempontokkal indokolható lehet. Kende hangsúlyozta azonban, hogy “az ördög a részletekben rejlik”, csak a konkrét szabályozás ismeretében lehet alkotmányjogi és európai jogi szempontból ítéletet mondani róla.

Az ügy minden bizonnyal az Alkotmánybíróság elé kerül majd, vélekedett egy másik, neve mellőzését kérő jogi szakértő. Az alkotmányos jog korlátozása mindenképpen felvethető, azonban az AB eddigi praxisában nem igazán születtek olyan döntések, amelyekre támaszkodva előre levezethető lenne valamilyen következtetés. Egy másik, szintén név nélkül véleményt mondó banki szakjogász szerint ha a korlátozást a devizában történt makrogazdasági szintű eladósodottság növekedésére, illetve az eladósodott lakosság védelmére hivatkozva, ésszerű és szükséges időtartamra vezetik csak be, a tulajdonjog korlátozása feltételezhetően nem minősül aránytalannak, és így alkotmányellenesnek sem.

Az idézett szakértő szerint ugyanakkor nem lehet elmenni a mellett, hogy egy ilyen döntés jelentős visszalépést jelen a rendszerváltás után felszabadított devizagazdálkodásban. A magyar gazdaság történetében a devizakódex megszűnése, a devizagazdálkodás teljes szabadsága a társasági törvényhez hasonló jelentőségű lépés, nehezen képzelhető el, hogy bármi is indokolna ebben bármilyen kis visszalépést is.

Gazdasági szükség?

Az indokokról egyébként is lehet vitatkozni. Miközben tény, hogy a devizahitelek elterjedése mára banki rendszerszintű és nemzetgazdasági kockázatot is jelent, kérdéses, hogy a teljes tiltás vagy egy megkésett, de enyhébb szigorítás volna a kiút. Utóbbi egyébként elkezdődött, hiszen az önrész és a törlesztőrészlet és a havi jövedelem arányának meghatározása, deviza hiteleknél a forintnál lényegesen nagyobb hitelképességet előíró szintje már ma is élő intézkedés.

A szigorítás és a forintkamatok csökkenése (a devizahiteleknek a lakossági tapasztalatok okozta népszerűségvesztésével) már azt eredményezte, hogy áprilisban az új hitelek hetven százaléka forintalapú volt (a hitelezés összes értéke persze jóval elmarad a válság előtti, devizaalapú uralomtól).

forrás: portfolio.hu

Holnaptól a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet újabb szigorítása lép életbe. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek hitelezhetőségi limitje, ez a forintban megállapított összeg fejezi ki a maximális havi törlesztési képességet. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt nem haladja meg, euróalapú hitelnél pedig a fenti limit 80 százaléka, egyéb devizanem esetén 60 százaléka a határ.

A hitelintézetek szinte egyöntetűen úgy vélik, ez már nem lesz hatással a piacra, ott már komoly rendet vágtak a március elsejétől érvényes szabályok (a forinthiteleknél a kihelyezett kölcsön nem haladhatja meg a fedezetként felajánlott ingatlan értékének 75, euróhitel esetén 60, más devizahitelnél pedig a 45 százalékát).

Korábban a piacon általános volt, hogy szabad jövedelmük legfeljebb harmadáig vállalhatnak a lakossági ügyfelek törlesztési terhet, ez a hitelboom idején alaposan felpuhult. A bankok az éles verseny miatt egyre inkább üzleti titokként kezelték hitelbírálati szisztémájukat, e téren az új szabályozás sem hozott sok változást. A hitelezhetőségi limit a K&H-nál a bank tájékoztatása szerint nem jelent módosítást korábbi gyakorlatukhoz képest, eddig is létezett ilyen - annyit elmondtak, hogy az ügyfelek szabad jövedelmük 30-50 százalékára vállalhatnak náluk törlesztési terhet. Az arány a jövedelemsávtól függ; a jövedelemvizsgálat háztartásra történik, így további szereplő bevonásával lehet javítani a jövedelmi helyzetet. A Raiffeisennél arról tájékoztatták lapunkat, hogy a hitelezhetőség számos tényezőtől függ, egyetlen mutatószámmal nem lehet kifejezni. A jogszabályváltozás hatására a banknál nem változik a bírálati logika. A Volksbanknál azt hangsúlyozták: korábban is teljeskörűen vizsgálták az ügyfél és háztartása jövedelmi helyzetét, így most csak finomításokra volt szükség.

A jövedelem terhelhetősége - mondták el a Budapest Banknál (BB) - többek között függ az ügylet kockázati besorolásától, az ügyletbe bevonható jövedelmek mértékétől. Ezek alapján a sávok termékenként is eltérőek lehetnek. A vállalható teher összességében állítólag a BB-nél sem változik. Az OTP arról tájékoztatta lapunkat, hogy eddig is vizsgálta a háztartások bevételeit és kiadásait és ezek alapján határozta meg a vállalható törlesztőrészletet, ezen keresztül a felvehető maximális hitelösszeget. A legnagyobb magyarországi hitelintézet nem rögzít felső korlátot a törlesztőrészlet/jövedelem arányra, hanem részletes számítás eredményétől teszi függővé a hitelnagyságot. Akik kevésbé terhelik meg jövedelmüket - tették hozzá -, azoknak enyhébb fedezeti követelménynek kell megfelelniük.

Pozitív adóslista híján a bankok csak ügyfeleik bevallása alapján értesülnek a már fennálló hitelterhekről.

Az elmúlt hónapok változásai biztosan nehéz helyzetbe hozzák a minimálbérre bejelentetteket. A Raiffeisennél ők jelzálogfedezetű hitelt igényelhetnek, ám ekkor is kell adóstársat állítaniuk. A BB szerint önmagában a minimálbér nem kizáró ok, de a maximális hitelösszeg ez esetben lényegesen korlátozottabb. Jelzáloghiteleknél - tették hozzá - létezik a dologi adós fogalma (akinek az ingatlanára kerül a jelzálogbejegyzés), de az adósoknak meg kell felelniük a hatályos bonitásvizsgálatnak. A Volksbank azt jelezte, hogy azok a minimálbéren foglalkoztatottak, akik nem rendelkeznek egyéb kölcsönnel, egy átlagos, 8-10 millió forintos hitelt továbbra is felvehetnek.

forrás: index.hu

“Hatalmas vihar jön a világban és nem engedhetjük meg, hogy ennek kitegyük a magyarországi jelzáloghitellel rendelkező családokat a forintgyengülésen keresztül” - hangsúlyozta a TV2 ma reggeli műsorában Matolcsy György. A felkért nemzetgazdasági miniszter szavai szerint fel fogják kínálni az érintett családoknak, hogy váltsák forint alapúra a meglévő hitelüket. Jelzése szerint “ez sokba kerül majd a bankrendszernek, talán az államnak is”.

Matolcsy az interjú elején ismét támadta a Magyar Nemzeti Bankot, illetve a most távozó kormányt, hogy egyrészt nem akadályozta meg szabályokkal a magyarországi devizaalapú hitelezés jelentős elterjedését, másrészt azért, mert az elmúlt években “nem csökkentette kellően gyorsan a kamatot”.

A görög adóságválság miatt a világban készülődő viharra visszatérve Matolcsy emlékeztetett arra, hogy Magyarországon mintegy 900 ezer család, másfél millió ember érintett közvetlenül a devizaalapú hitelek témájában és a közel 7000 milliárd forintnyi lakossági hitelből bő 2000 milliárd forint devizaalapú jelzáloghitelnél fognak egy lényeges változtatást végrehajtani.

Matolcsy bejelentése szerint “Fel fogunk kínálni egy olyan lehetőséget, amely már 8 országban van” (pl. egyes Európai Uniós országban, emellett Törökországban és egyes dél-kelet-ázsiai országokban), azaz az említett devizaadósok bejelentkezhetnek egy “Állami devizakövetelési alapba” és kérhetik a hitelük forintosítását. Hozzátette: “Ez sokba kerül majd a bankrendszernek, talán az államnak is, de a devizahiteleseket ebből a helyzetből ki kell mentenünk, az a vihar, ami most jön, nem érinthet másfél millió magyart.” Kérdésre válaszolva egyértelműsítette, hogy a felajánlás a jelzálog típusú lakossági kölcsönökre fog vonatkozni.

A leendő miniszter jelzése nagyjából összhangban van azzal a, napokban újságcikkben megfogalmazott javaslat csomaggal, amelyben a szerzők egy 3 hónapos időintervallumot adnának a devizahiteleseknek arra, hogy forintra váltassák kölcsönüket. Az emiatt megugró havi törlesztő részleteket egy állami kamattámogatási programmal javasolják mérsékelni a szerzők.

A nemzetgazdasági miniszter-jelölt szavai szerint a felkínált devizahiteles konstrukció és más csatornák (pl. öröklakásból bérlakásba átköltözés) alapján nem fordulhat elő majd Magyarországon, hogy bárki feje fölül elvigyék a házát.

forrás: portfolio.hu

Ma sürgősséggel tárgyalja az országgyűlés a lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvényjavaslatot, és várhatóan el is fogadják a módosítást.

Bár már három hónappal ezelőtt elfogadta a parlament a törvény eredeti változatát, a brüsszeli jóváhagyás késlekedése miatt nem lépett hatályba a mai napig - emlékeztet a Napi Gazdaság.

A mostani próbálkozás szerint a munkanélkülieken kívül a munkaviszonnyal rendelkezők is igényelhetnek állami kezességet forint- és devizahiteleikhez, ha vállalják, hogy a kölcsön folyósítását követő első, nem akciós törlesztőrészlet összegét továbbra is fizetik.

A dolgozók tízmilló forintos hitelnél vehetik igénybe a munkanélküliek eredeti javaslat szerinti húszmilliójával szemben a garanciát, s míg előbbieknél a tőke és kamat összegének hetven, utóbbiaknál nyolcvan százalékáig terjed a garancia.

Újdonság, hogy szabad felhasználású jelzáloghitelekre is igényelhető lesz a kezesség, sőt, a lízingszerződésekre is kiterjesztik a törvény hatályát.

forrás: portfolio.hu

Legfeljebb 10 millió forintos lakáshitelnél lehet majd igénybe venni azt az állami garanciavállalást, amelyet a kormány tervei szerint a krízishelyzetbe került, fizetési nehézséggel küzdő, nem munkanélküliek igényelhetnének a szolidaritási intézkedéscsomag keretében - értesült az MTI kormányzati forrásból. 

Ez a lehetőség a munkanélküliek számára már adott, a tervezett kiterjesztése széles körben jelentene könnyebbséget Kiss Péter társadalompolitikai miniszter a keddi kormányszóvivői sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy az “aktív” kör csak akkor veheti igénybe ezt a segítséget, ha havi törlesztőrészletének emelkedése meghaladja a 30 százalékot. Hozzátette: hasonlóan a válság miatt munkanélkülivé váltakhoz, e csoport is kétéves átmeneti segítséget kap majd, de nekik nem havi tízezer forintot kell fizetniük továbbra is, hanem az eredeti, emelkedés előtti törlesztő részletüket. 

Az MTI értesülései szerint a kezességvállalást tucatnyi feltételhez kötné a kormány. Az adósnak először is “hitelt érdemlően” igazolnia kellene a bank felé, hogy megváltoztak az életkörülményei, de ezek csak átmeneti jellegűek; illetve vállalnia kell, hogy havonta minimum 20 ezer forintot továbbra is törleszteni tud a lakáshiteléből. Az is feltételek közé tartozna, hogy az adós a lakhatáshoz szükséges méltányolható nagyságú lakással rendelkezik, és a havi törlesztőrészlete nem haladja meg igazolható jövedelmének 40 százalékát. Az adósok olyan esetben is kérhetik az átmeneti segítséget, ha szabad felhasználású kölcsönt vettek fel, de ennek nyomán a lakóingatlanra jegyzett be jelzálogot a bank. 

A kormány tervei szerint ez a lehetőség jövő év június 30-ig élne, vagyis meghosszabbítanák az eredetileg - a munkanélküliek megsegítésére - meghatározott, idén szeptember 30-án lejáró határidőt. A márciusban elfogadott törvény szerint - amelyet módosítana a kormány - az állam a központi költségvetés terhére kézfizető kezesként áll az adós mögött, aki az áthidaló kölcsönre új hitelszerződést köt a bankkal.A lakáshiteleseket érintő, a kormány által tervezett változások a szolidaritási csomag részét képezik, amelynek főbb elemeit pénteken jelentették be. 

Kiss Péter társadalompolitikai minisztertegnap azt is elmondta: a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítésére kiterjesztik a korábbi állami garanciavállalást a nem munkanélküli lakáshitelesekre is, megteremtik az önkormányzatok elővásárlási jogát, és annak a lehetőségét, hogy a helyhatóságok ehhez önrész nélküli MFB-hitelhez jussanak. A csomag része a lakásmaffia elleni fellépés is. Az ezekhez szükséges törvénymódosításokat várhatón szerdán nyújtja be a kormány a parlamentnek, és azok a tervek szerint szeptember 1-jén lépnek hatályba. 

forrás: portfolio.hu

Fel kell oldani a hitelezéshez kapcsolódó félelmeket

A hitelintézetek direkt marketing eszközei közül sokan találkozhattak már valós vagy elektronikus postaládájukban hitelkártyára vagy személyi kölcsönre vonatkozó egyedi ajánlattal, a lakáshitelek értékesítésével más a helyzet. A múlt heti Portfolio.hu Jelzáloghitelezés és Lakásfinanszírozás Magyarországon 2009 Konferencia egyik tartalmas panelbeszélgetése a válság alatti és utáni hitelezési technikákat boncolgatta, ahol megállapították, hogy hazánk lakás- és hitelpiaca még nem készült fel egy ilyen traumára.

Lakáshitel egy kattintásra - erre még várni kell

Bár a kihelyezett új állományok tekintetében a tizedére zsugorodott a magyarországi lakáshitelezés, a pénzintézetek szerint a partneri értékesítés aránya nem változott. Az elmúlt fél évben felfokozódtak a hitelezéshez kapcsolódó félelmek, ezeket lassan fel kell oldani és újra teret kell adni a klasszikus értékesítési csatornáknak. 

Vannak olyan magyarországi régiók, ahol a mai napig a fióki akvizíciók teszik ki az ügyfélszerzés döntő többségét, a többi értékesítési csatorna mélyen az országos átlag alatt teljesít. A lakáshitel egy tipikusan olyan többszereplős jelzálogtermék, melyet interneten keresztül szinte lehetetlen értékesíteni, személyes kapcsolatok nélkül nem működik.

Egy lakáshitel igénylés során nem csak a kérelmező és az ügyintéző párbajáról beszélhetünk, csörtéket kell vívni az értékbecslővel, a munkáltatóval, a banki bírálatot végző adósminősítő, bíráló és döntéshozó csapattal. Rengeteg információra és személyes kapcsolatra van szükség ahhoz, hogy a kérelem benyújtásától a hitel folyósításáig eljussunk, nem beszélve az utómunkálatokról és a jellemzően 15-35 év közötti futamidő alatt történő eseményekről. 

Az internetes jelzálogbrókerek is személyes tanácsadókat alkalmaznak, akik a kondíciók pontos ismeretében az igénylő paraméterei alapján kiválasztják a megfelelő pénzintézetet és összeállítják a hitelkérelmet. A közvetítők vitathatatlan szerepe ellenére a bankok fiók szinten is próbálnak erősíteni, szakértők szerint nagy kérdés, hogy a bankok miként alakítják át a személyi állományukat a forgalom csökkenésének hatására.

Minden második banki dolgozót nem lehet elküldeni

Becslések szerint 2009-ben feleannyi hitelügyletre lehet számítani, mint 2008-ban, de ez nem jelenti azt, hogy a bankok minden második dolgozót kénytelenek elküldeni. Belső strukturális átalakításokkal a probléma kezelhető, a növekvő számú késedelmes ügyletek kezelése pedig újabb feladatokat ró a banki dolgozókra. 

A kérelmek számának csökkenése egyben azt is jelenti, hogy a bíráltra több idő áll rendelkezésre. A korábban futószalagon kipörgetett sablon frankhitelek közé valószínűleg több olyan anyag is keveredett, amely a mai szempontok szerint nem biztos, hogy átmenne. Az alaposabb vizsgálatnak köszönhetően az új folyósítások között alacsonyabb lehet a problémás ügyletek aránya. 

Az ügyfélkapcsolatok kezelésében nagyobb szerepet szánnak a külső értékesítési csatornáknak is. Azért ott még nem tartunk, hogy a döntéshozatalba beleszólása legyen az értékesítési partnernek, de a közvetített ügyletek a tanácsadók tapasztalatának köszönhetően nagyobb valószínűséggel megállják a helyüket, mint a hasonló tartalmú normál ügyletek. 

Míg egy sikertelen munkáltatói igazolás ellenőrzés után könnyen elutasíthatnak egy normál kérelmet, addig a közvetítő felé jelezve a gondokat, könnyebben orvosolható a probléma és a megoldás után tovább folyhat a bírálat. A bumm időszakban a feljebb árazott gyorshitel konstrukcióknál nem is mindig vizsgálták a jövedelmet, mára azonban óvatosabb hitelezési gyakorlatot követnek a pénzintézetek. 

Az értékesítési volumen duzzasztása helyett más szempontok is a középpontba kerülnek. Egy hosszú távú elkötelezettséget vállaló ügyfél érdekei is jobban előtérbe kerülnek, a kérelem életútja során nem minden gépiesített módon működik, hanem valamivel nagyobb teret adva a személyes kapcsolatoknak.

Valaki megmondta a tutit: tipikus magyar valóság a hitelpiacon

A magyar lakáshitel piacon nem minden rózsaszín. A hitelezési döntéseket három fő szempont vezérli, az ingatlan értéke, a jövedelemigazolás és az igénylő bankszámlakivonata. Az egyik pénzintézet képviselője aggályait nem leplezve számolt be a különös esetekről. 

Véleménye szerint hazánk polgárai vannak annyira kreatívak - gondoljunk csak az adózási kiskapukra és az egyéb pénzügyekhez kapcsolódó trükkökre - hogy összerakjanak egy hitelkérelmet “úgy, hogy jó legyen”. Elmondása szerint, ha összekacsintani nem is elég egy értékbecslővel, de “meg lehet vele beszélni”, hogy mennyi hitelt szeretnénk felvenni és ehhez mekkora ingatlanérték szükséges. 

A jövedelemigazolások beszerzés Magyarországon nem túl nehéz, néhány perc keresgélés után az interneten könnyen rátalálhatunk az erre szakosodott “vállalkozásokra”. Az APEH jövedelemigazolásokat nehezebb hamisítani, az elmúlt évi jövedelem viszont nem biztos, hogy megfelelő képet mutat az igénylő jelenlegi jövedelmi helyzetéről. 

A mai digitális világban olyan profi bankszámlakivonatokat képesek gyártani a csalók, hogy arról a papírról még az érintett pénzintézet képviselője sem biztos, hogy meg tudná mondani, hogy eredeti vagy sem. Az ilyen visszaéléseket a szigorú és alapos vizsgálattal vissza kell szorítani. 

A magyar hitelpiacot felkészületlenül érte a válság, a rendszer nincs felkészülve a tömeges bedőlések esetleges kezelésére, mint ahogy az ingatlanpiacunk sem tudni, hogy miként reagálna az őt elárasztó nagyszámú végrehajtásra váró lakásra. A válság még nincs lejátszva, pengeélen táncolunk. 

Az országnak megjósolhatatlan károkat okozna, ha a bedőlő hitelek hatására az ingatlanpiacon végigsöpörne egy 40 %-os leértékelődés. Vannak magas finanszírozású devizahitelesek, akik az árfolyamok változása miatt 12 millióval tartoznak 10 millió forintos ingatlanfedezet mellett. Ha a lakásuk értéke 6 millió forintra csökkenne, akkor felhagynának a törlesztéssel a bankok pedig tőke- és kamatbevétel helyett egy rakás elértéktelenedett ingatlannal rendelkeznének. 

A megoldás egyik kulcsa a sokat vitatott pozitív adóslista hatályba lépése jelenthetné, emellett a hitelkonstrukciók átalakítása is segíthetne. A fix futamidő helyett rugalmas futamidő mellett kínáljanak a bankok fix törlesztőrészletet. Ezzel bár lehet, hogy tovább tart a törlesztés, de a havi terhek nem növekednének az árfolyamok ingadozásával. 

Újra előkerülhetnek az adósságrendező hitelek. Aki rendelkezik ingatlannal, az a magas kamatozású hitelkártya és személyi kölcsön adósságát váltsa ki egy kedvezőbb THM mellett kínált jelzáloghitellel, akár hosszabb futamidőre. Ezzel csökkenthetővé válik a havi fizetési kötelezettségek összege, ami első lépés lehet az adósságcsapdából kivezető úton.

forrás: portfolio.hu

Egy hitelfelvétel előtt sok dolgot kell átgondolnunk, hiszen ahány pénzintézet, annyi előny, annyi lehetőség. Az aktuálishitelek.hu csapata összeszedte azokat a pontokat, amelyek ismeretével könnyebb eligazodnia a hitelek világában, hiszen minden élethelyzethez megvan a legoptimálisabb termék, adott esetben termékcsoport.

(more…)