Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Csökkentette forint alapú jelzáloghitel kamatát az Erste Bank. A versenyképes árazású, forint alapú, így árfolyamkockázat mentes jelzáloghitel január 11-étől érhető el az Erste Bank fiókjaiban. A lakáshitelt az első hat hónapos kamatperiódusban 8,79 százalékos kedvezményes kamattal kínálja a bank

Sztanó Imre, az Erste Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: a gazdasági válság kapcsán már rengeteg szó esett a devizaalapú hitelekről, a sokszor változó árfolyamokról. Az árfolyamkockázat elkerülése érdekében az Erste most még kedvezőbb kamattal kínálja forint alapú jelzáloghitelét.

A versenyképes lakáscélú konstrukciónál 8,79 %-os akciós kamattal indul az ügylet, mely kamat a második kamatperiódustól is csak 9,99 %. (THM 10,56%). A kedvező kamatozású forinthitel 6 hónapos kamatperiódusú, minimális összege 500 ezer forint, maximális összege 50 millió forint lehet, a maximális futamidő pedig 35 év. A termék lakás-takarékpénztári termékkel és megtakarítási életbiztosítással is kombinálható.

A konstrukciót még vonzóbbá teszi, hogy a bank nem számol fel sem kezelési költséget, sem pedig folyósítási jutalékot. További kedvezmény, hogy a kölcsönigénylés során két tulajdoni lapot díjmentesen nyújt ügyfeleinek a bank, és még az értékbecslés díját is visszakaphatják az ügyfelek.

A lakáshitelt felvevő ügyfeleknek 300 ezer forintos Erste Törlesztéskönnyítő Hitelkártyát adnak most ajándékba, első éves kártyadíj nélkül. Az ügyfelek biztonsága érdekében pedig Törlesztési Védelem Biztosítás is igényelhető kedvező áron. Az életbiztosítást is tartalmazó törlesztésvédelmi csomagok a teljes hitelösszegre fedezetet nyújtanak, amennyiben halál, baleseti halál vagy rokkantság következik be.

Sztanó Imre hozzátette: az akciós kamat, valamint az értékbecslési díj kedvezményének igénybevételi feltétele a mindenkori minimálbért elérő havi munkabér jóváírás és minimum két csoportos beszedési megbízás megadása és fennállása a futamidő első három évében. Az akció 2010. január 11-étől visszavonásig tart.

forrás: portfolio.hu

Az irányadó euróövezeti bankközi eurókamat (Euribor) rekord mélységben fejezte be az elmúlt évet. Az irányadó három hónapos határidőre - amely a legjobban jelzi a bankok kölcsönzési kedvét, alapkamat-várakozásait, illetve a keresletet - ismét 0,70 százalék volt az Európai Unió bankszövetségének az óév utolsó napján történt ármegállapításában - írja az MTI.

Az Euribor szerdán érte el a 0,70 százalékot az előző mélységi rekord, a keddi 0,707 százalék után. 2009 tavasza óta csaknem minden nap, de legalább minden héten újabb és újabb rekordot döntött lefelé haladtában. Minden idők csúcsa, három hónapra 5,393 százalékon, 2008. október 9-én volt, a nemzetközi pénzügyi pánik nagy kitörésekor.

A piac nem vár újabb kamatcsökkentést az Európai Központi Banktól (EKB) - alapkamata május óta rekord alacsony, 1 százalékos -, viszont a kereslet nagyon csekély, miközben az EKB továbbra is óriási összegeket zúdít a piacra bővített és rendkívüli refinanszírozási árveréseken, és nyár óta euróövezeti kötvények vásárlása formájában is, erős árversenyt támasztva a szabadpiacnak.

Az Euribor újabb és újabb mélységi rekordjai tehát nemcsak jót jelentenek, nemcsak a piac megnyugvását jelzik, hanem azt is, hogy a gazdasági szereplők hitelkereslete, illetve hitelfelvevő képessége csekély, a bankok rövid távú finanszírozási szükséglete is viszonylag kicsi, illetve azt is inkább az EKB-tól fedezik. Így aztán nemcsak a központi pénzkínálat nagy, hanem a kereslet is gyenge.

Az euróövezeti M3-as pénzellátás, az EKB utolsó összesítése szerint, tavaly novemberben 0,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál az októberi, 0,3 százalékos éves többlet után. A pénzellátás éves növekedése 2009. májusában került először az EKB évi 4,5 százalékos árstabilitási riadóküszöbe alá, és a novemberi éves visszaesés az első volt az euróövezet történetében.

Az összetevőkben azonban némi eltolódás figyelhető meg a lakossági kereslet javára, miután a lakossági kölcsönzés korábban, évek óta a hitelezés leggyengébb pontja volt az euróövezetben, csakúgy, ahogyan a lakossági fogyasztás maga is kimaradt a gazdasági növekedés támogatói közül. Most is gyenge láncszem a lakossági hitelezés, miközben a vállalati hitelezésben tovább romlottak a körülmények.

Tavaly novemberben az euróövezetben a pénzügyi szektoron kívüli vállalatoknak nyújtott kölcsönök értéke 1,9 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, az októberi, 1,2 százalékos éves visszaesés után. A vállalathitelezés növekedési üteme, évi 15,0 százalékkal, 2008. márciusban érte el rekordját. Ugyanakkor 2008. márciusban a háztartásoknak nyújtott hitelek összege csak 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Tavaly novemberben az euróövezeti lakosságnak nyújtott hitelezés 0,5 százalékkal volt több az egy évvel azelőttinél. Ez jelentős fordulat ahhoz képest, hogy idei mélypontján, tavaly szeptemberben éppen 0,3 százalékkal kevesebb hitelt kaptak az euróövezeti háztartások az egy évvel korábbinál.

Habár az euróövezetben a lakossági fogyasztás a jobb időkben is igen lassan vagy időnként egyáltalán nem nőtt, a lakosság eladósodásának üteme meghaladta a bérek és fizetések évi 2-3 százalékos emelkedésének ütemét, amely nemegyszer el is maradt az éves inflációtól.

Most egészségesebbek az arányok a források között, hiszen a harmadik negyedévben az euróövezetben 3,1 százalékos volt az éves nominális béremelkedés, és még novemberben is csak 0,5 százalékig emelkedett az éves infláció.

Az EKB már bejelentette, hogyan tervezi visszavonni a piacról a nagyvonalú likviditáskínálatát, egyúttal megígérte, hogy az első negyedévben még folytatja a korlátlan pénzellátást. Számos elemző úgy véli, hogy - legalábbis a vállalathitelezés adatait látva - az euróövezet központi bankja kénytelen lesz átgondolni terveit a piactámogatás visszavonására.

A kedvező infláció, a GDP zuhanása és a stabil forint nyomán az MNB jövő hétfőn 50 bázisponttal vághat az alapkamatból, azonban a csökkenési trend nemsokára véget érhet.

Minden feltétel adott egy újabb, 50 bázispontos kamatvágáshoz az MNB monetáris tanácsa (MT) jövő hétfői ülésén - vélik egyöntetűen a Napi által megkérdezett piaci elemzők.

A kedvező inflációs pálya teret ad a kamatcsökkentésnek, ahogy a GDP vártnál nagyobb, 7,2 százalékos visszaesése is, valamint a forint visszatérése az euróval szembeni 280-as szintről.

Ugyanakkor úgy tűnik, lassan a kamatcsökkentési trend végéhez közeledünk - jelzik előre a szakértők.

A novemberi 0,5 százalékos vágás után decemberben ugyanekkora lazítás várható, ám ezt követően sok a bizonytalanság - mondta a Napinak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő közgazdásza.

Jövőre a fejlett piacok lassan elkezdik visszavonni a gazdaságösztönző lépéseket és a fejlődő országok esetében is fordul a monetáris ciklus - mindez hatással lesz a hazai pénzügypolitikára is.

Az inflációt övező kockázatok nem lesznek számottevőek, ám a költségvetési hiány alakulása kapcsán emelkedhetnek a kockázati felárak - tette hozzá.

A jövő heti kamatvágás borítékolható, bár a 25 bázispontos mérséklés mellett is szólnak érvek: a forint utóbbi hetekben tapasztalt ingadozása és a befektetői megítélés romlásának hatására emelkedett hozamok miatt nem zárható ki egy enyhébb vágás - mondta Barcza György, a K&H elemzője, aki szerint január-februárban folytatódhat a csökkentés, azonban márciusra kijózanodás várható: a BUBOR-jegyzések alapján 5,5-5,75 százalék körül alakulhat az alapkamat legalacsonyabb szintje.

Fél éven belül negatív fordulat következhet, ami véget vethet a csökkentési trendnek. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint a Magyarországgal kapcsolatos megítélés javulása ugyan részben megalapozott volt, ám a piacok túl optimistának bizonyulnak: 2010-ben újra csökkenhet a magyar gazdaság teljesítménye, mindezt tetézik az államháztartással kapcsolatos kockázatok, ráadásul jövőre választások is lesznek - így ugyan a kamatcsökkentési folyamat nem 6,5 százaléknál ér véget, ám túl sok a kérdőjel a jövővel kapcsolatban - tette hozzá Török.

forrás: napi.hu

A Magyar Lízingszövetség konferenciáján előadást tartó Karvalits Ferenc, MNB alelnök szerint a jelen piaci helyzetben nincs komoly hatása az általuk javasolt hitel-plafonnak, mivel mind a hitelkereslet, mind a banki hitelkínálat is számottevően szűkült, ezért az alelnök szerint az MNB mostani javaslatának bevezetése nem okoz közvetlen gondot a piacon.

 Magyarország és az egész régió olyan gazdasági stratégiát alakított ki, a gyors reálkonvergencia reményében, amely nagyon komoly egyensúlytalanságot okozott. Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a válság előtti időszakban a háztartások devizában történő eladósodása – amely önmagában (a GDP-hez mérten) nem jelentős szintű – a reálkonvergencia alapján reálisnak tűnhetett, Magyarországon nem volt például a bulgáriaihoz hasonló ingatlan-boom, ám a hektikus árfolyammozgás lehetőségére csak kevesen készültek fel. Ezért döntött a jegybank a közelmúltban, hogy megpróbálja szabályozni ezt a kockázatot.

A Magyar Lízingszövetség konferenciáján előadást tartó Karvalits szerint a jelen piaci helyzetben nincs komoly hatása az általuk javasolt hitel-plafonnak, mivel mind a hitelkereslet, mind a banki hitelkínálat is számottevően szűkült, ezért az alelnök szerint az MNB mostani javaslatának bevezetése nem okoz közvetlen gondot a piacon. Helyzetüket a Költségvetési Tanácshoz hasonlította: a mostani lépést a piacnak szánt üzenetnek kell tekinteni, amelyben jelzik: a kockázatot nem engedik eszkalálódni. Az igazi kérdés nem ez, hanem az, hogy sikerül-e a költségvetésnek fenntartható pályára állnia. Ekkor az MNB le fogja tudni szorítani az inflációt, árstabilizáció lesz, esni fognak a kamatok, s így reális alternatívává válik majd forintfinanszírozás. Karvalits emlékeztetett rá, hogy a helyzet már közel van: az eurókamatok 8-8,5 százalék körül forognak, miközben már lehet 10 százalék alatt forinthitelhez jutni.

Kissé másképp látják a kérdést a lízingtársaságok képviselői. Adataik szerint az autófinanszírozásban az MNB által meghatározott limitértékek felére vágnák a piacot és épp azokat zárnák ki az autólízingből, akik első, alsókategóriás kiskocsujukat szeretnék megvásárolni. A hitelfedezeti érték (LTV) az autófinanszírozásban forint alapon 54, euró alapon 64, míg svájci frank alapon 66 százalék volt az év eddigi időszakában – ez egyébként számottevő csökkenés a tavalyi átlagos 71 százalékhoz képest.

Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke az adminisztratív szabályok limitek példájaként említette a deviza-hitelezésre adott MNB javaslatot. Szerinte ugyanakkor lehet egy olyan típusú jogszabályi előírást hozni, amikor azt mondjuk, hogy ha egy szintet meghaladnak a hitelezésben a pénzintézetek, akkor abban az esetben számottevően megnő a tőkekövetelmény – innen ez árazási- és költség-kérdéssé tenné a limit feletti hitelezést, amely piaci alapú kényszert jelentene. Farkas szerint a felügyeletek ez utóbbi megoldást szokták támogatni és csak ennek kimerülése esetén tartják megoldásnak az adminisztratív limitekett. Van lehetőség az önszabályozásra is, de ennek nagy hátránya, hogy komoly versenyjogi aspektusa van.

Fogyasztóvédelmi oldalon ugyanakkor érdemes lehet elgondolkozni azon Farkas szerint, hogy ne törvényi megszorítások legyenek. Itt az lehet az indok, hogy a piac ismeri magát, tisztában van a tisztességes verseny előírásaival. Farkas az Önszabályozó Reklámtestületet ajánlotta példaként – szerinte a reklámpiacon mód sincs arra, hogy egy törvény aprólékosan szabályozza ezt a piacot. A testület döntései nem ellentmondás-mentesek, nem vitamentesek, de mindenki által elfogadott sorvezetőt adnak – hangsúlyozta a PSZÁF elnöke.

Farkas Ádám szerint a banki magatartási kódex a teljes önszabályzás és a törvényi szabályozás között áll. A kódex megszületése óta benyújtott törvények között most van egy uniós irányelv átvételéről szóló törvényjavaslat, amely lényegében hasonlatos szabályokat alkalmaz, mint maga a kódex. Farkas szerint jobb, ha nem mindent törvény szabályoz.

A PSZÁF elnöke szerint nem okoz sok konfliktust az, hogy a felügyelet egyszerre lát el prudenciális és fogyasztóvédelmi szerepet. A háztartások devizakitettségének kérdéskörében például a fogyasztóvédelmi probléma létezett először: az egyes intézmények úgy adtak el hitelt, hogy nem tájékoztatták megfelelően az ügyfelet, a tájékoztatás nem volt megfelelő. Farkas hangsúlyozta: korántsem hihető, hogy tudatos elhallgatás volt az ügy mögött: maguk a piaci szereplők sem számoltak ilyen mértékű elmozdulásra az árfolyamok tekintetében, mind ők, mind a hitelfelvevők alábecsülték a kockázatokat. Mivel a problémás hitelek aránya egy-egy szereplőnél már portfólió szintű gondokat okozhatott, a fogyasztóvédelmi gondból a tőkeveszteség miatt prudenciális probléma lett. Mivel ez több bankot érintett (ráadásul ezek a bankok most globálisan érzik a gazdasági válságot), a gond már makrószintű problémákat okozhat.

Farkas Ádám szerint a válság tanulsága nemzetözi és magyar szinten is az volt (nálunk ráadásul ez kevésbé igaz), hogy a felügyeletek nem tudták betölteni megelőző szerepüket. A helyzetet értékelve született meg a döntés, hogy ezen változtatni kell. Növelni kell az intézmény függetlenségét, a jegybanki szempontokat össze kell hangolni a felügyeleti szempontokkal (ennek meg kell teremteni az intézményes formáját) és korlátozott körű szabályozási jogot kell adni az érintett szerveknek (MNB, PSZÁF).

Farkas szerint napirenden van a közvetítői szektor (ügynökök) szabályozása. Ez szintén jó példa arra, hogy többszintű kockázatról van szó. A képzési szinttől az ösztönzés (jutalék) feltételrendszerének megalkotásáig szükség van a szabályozásra.

forrás: napi.hu

A forint elmúlt egy hétben, illetve különösen tegnap este látott esése a magyar devizahitelesek terhei mellett természetesen a Magyar Nemzeti Bank kapcsán a nyár óta intenzív kamatcsökkentési sorozat miatt is kiemelten fontos témakör. Az alábbiakban Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője fejti ki rövid véleményét a témában.

A forint október 23-án indult gyengülési hulláma óta mintegy 5%-ot esett az euróval szemben a bizonytalanabb nemzetközi befektetői légkörben, tegnap hektikus napon belüli mozgásnak lehettünk tanúi.

“Egyelőre kevés idő telt el a forintgyengülés kezdete óta, a monetáris tanács viszont néhány napos mozgásokra nem fog reagálni. Arra számítok, hogy a 280-as szint megfogja, illetve legalább lassítja az árfolyam gyengülését. A monetáris tanács legfeljebb akkor lép gyorsan (beleértve az újabb kamatcsökkentés elhalasztását a következő ülésen), ha a gyengülés felgyorsul, és ismét komoly esély nyílik a 300 feletti szintekre. Erről még korai most beszélni. Ha visszapattan a forint 280-ról, és a 265-280 közötti sávon belül stabilizálódik, miközben a külső környezet is javul, akkor folytatódik a kamatcsökkentési ciklus. 280 körüli szintnél, vagy ha rendezetten 280-285 között mozog az árfolyam, akkor nem kizárt a további kamatcsökkentés, de talán áttér a testület a 25 bázispontos lépésközre az eddigi 50 bázispontosról. Ennél gyengébb szinteken szerintem szünet lesz a kamatcsökkentésekben.”

“A monetáris tanács kockázatérzékelése elmozdult az utóbbi hetekben, a stabilitási kockázatokat csökkenőnek, az infláció alullövésének kockázatát növekvőnek látták, ebben újabb fordulat történhet, ha a forint rövid idő alatt sokat gyengül, miközben a külső környezet romlik.” - tette hozzá az elemző.

forrás: portfolio.hu

Idén év végére 6.5%-ra, jövő év első felére 6%-ra csökkenheti az alapkamatot a jelenlegi 7%-ról a Magyar Nemzeti Bank, majd 2010 során további kamatvágást már nem hajt végre elkerülendő a forint nagyobb gyengülését - ez a piaci konszenzus adódott a Bloomberg negyedéves elemzői felmérésében.

A hírügynökség körkérdése szerint tehát 6% lehet az a kamatszint, ami alatt már a túlzottan beszűkülő forint kockázati prémium a fizetőeszköz gyengülésének kockázatát megemelné.

A friss elemzői konszenzus (a Reuters felméréséhez hasonlóan) továbbra is azt mutatja, hogy a piac hisz a kormánynak, miszerint tartani lehet mind az idei (a GDP arányában 3.9%-os), mind a jövő évi (3.8%-os) államháztartási deficitcélt. 2011-ben 3.1%-ra mérséklődhet a deficit az egy negyedévvel ezelőtti felmérésben adódott 3.2%-kal szemben. A konszenzus tehát egyelőre nem kalkulál annak kockázatával, hogy hatalomra kerülése után a Fidesz újratárgyalná a nemzetközi hitelszervezetekkel a megállapodást és adott esetben magasabb hiánycélt igyekezne elérni a nagyobb mozgásterű gazdasági élénkítés érdekében.

A Bloomberg felmérése szerint idén éves átlagban 4.4%-os, míg jövőre 4%-os lesz az infláció, amely 2011-ben 3%-ra, a közép távú jegybanki inflációs céllal összhangban lévő szintre mérséklődik. Idén a magyar gazdaság visszaesése a konszenzus szerint 6.3%-os lehet, amelyet jövőre stagnálás, majd 2011-ben 2.6%-os növekedés követhet, szemben a jegybank 3.4%-os legutóbbi előrejelzésével.

forrás: portfolio.hu

Az egy hónappal korábbival ellentétben nem okozott meglepetést a monetáris tanács, a vártnak megfelelően 50 bázisponttal 8 százalékra mérsékelte az alapkamatot.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa - a prognózisokkal összhangban - 50 bázisponttal 8 százalékra mérsékelte az irányadó rátát. Egy hónappal ezelőtt meglepetésre 100 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre a testület úgy, hogy e javaslat négy voksot kapott, miközben Karvalits Ferenc és Simor András jegybankelnök beérte volna 50 bázispontos mérsékléssel, a 75 bázispontos vágásra pedig egy szavazat, Bihari Péteré érkezett.

A Napi által a múlt héten megkérdezett elemzők 50 bázispontos mérséklésre számítottak, de ugyanezt mutatta a Reuters és a Bloomberg felmérése is. Németh Dávid, az ING senior elemzője is csak akkor látott volna esélyt a tartásra, ha az euró jegyzése 275 forint fölé ment volna. Ennek épp ellenkezője következett be: hétfőn az árfolyam 268-269 között ingadozott.
A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi környezet ugyan továbbra is bizonytalan, de az elmúlt hónapokban valamelyest stabilizálódott, és a kilátások nem romlottak tovább. A globális és a magyar gazdaság gyors fellendülésére azonban a közeljövőben sem lehet számítani. A hazai gazdaságban 2010 első negyedévében indulhat meg újra a növekedés. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól.

A magyar gazdaság visszaesésében a korábban vártnál nagyobb szerepet játszott a belső kereslet, ami elsősorban a vállalati készletek drasztikus leépítéséhez és a beruházások vártnál nagyobb visszafogásához köthető. Emellett továbbra is erőteljesen csökken a lakosság fogyasztása. A növekvő foglalkoztatottsági és jövedelmi bizonytalanság, valamint a szigorodó hitelezési kondíciók a háztartásokat megtakarításaik növelésére ösztönözik. A magánszektor alkalmazkodásának következtében a külső finanszírozási igény jelentősen mérséklődik.
A hosszabb távú inflációs kilátások szempontjából a tanács a legnagyobb kockázatot abban látja, hogy a sorozatos inflációs sokkok a gazdasági szereplők hosszabb távú inflációs várakozásait is megemelhetik. A belföldi kereslet visszaesése azonban olyan mértékű, hogy az adóintézkedések közvetlen hatásától eltekintve a fenti kockázat figyelembe vételével is alacsony inflációs környezet valószínűsíthető.

A globális befektetői hangulat, és ezzel párhuzamosan Magyarország kockázati megítélése a korábbi lényeges javulást követően az elmúlt hónapban érdemben nem változott. A külső finanszírozási igény számottevő csökkenése, valamint a költségvetés kötvénypiaci finanszírozásának újraindítása ugyancsak mérsékli az ország külső finanszírozásával kapcsolatos aggodalmakat.
A reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a kockázati megítélést mérlegelve a Monetáris Tanács az alapkamat csökkentése mellett döntött. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az inflációs kilátásokat, és a kockázati megítélés is lehetővé teszi.

Bár az elemzők többsége biztos abban, hogy a recesszió véget ért vagy egy-két hónapon belül véget ér az USA-ban, várakozásaik szerint a Fed irányadó rátája még jó ideig nulla százalék körüli szinten maradhat; az általános gazdasági aktivitás ugyanis továbbra is igen alacsony. A jegybank likviditásfokozó és a kormány gazdaságélénkítő törekvéseinek köszönhetően a lefelé mutató növekedési kockázatok sokkal kisebbek, mint év elején voltak. A pénzpiaci szereplőkre nehezedő nyomás azonban továbbra is nagy, ezért az elemzők véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy továbbra is szükség van-e a monetáris politika hagyományos eszköztárán kívül eső eszközök alkalmazására. A piaci szereplők arra várnak jelzéseket, hogy a Fed készen áll-e a márciusban életre hívott eszközvásárlási program kiterjesztésére, meghosszabbítására, vagy lezárja-e azt. A piac reakciója attól is függ, hogy a döntéshez milyen indoklást fűznek majd a jegybankárok. A döntés bejelentésére ma este negyed kilenckor kerül sor.

Még jó ideig nem változik a kamat

2007. szeptembere óta a Fed eddig tíz lépésben összesen 500 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját, és számos alkalommal likviditásfokozó lépések megtétele mellett döntött. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed közel 100 éves története során még egyszer sem volt olyan alacsony (0.00-0.25%) az irányadó ráta, mint most.

Azóta, hogy a Fed gyakorlatilag nulla százalékos szintre csökkentette irányadó rátáját (fed funds rate), a kamatvágással való gazdaságélénkítés lehetősége megszűnt, ezért az általános gazdasági és hitelezési aktivitás emelkedését, illetve az ingatlanpiaci kondíciók javulását azoktól a korábban bejelentett (és egyelőre kérdéses, hogy meddig futó) programoktól várják a jegybankárok, amelyek a monetáris politika alternatív eszköztárának részét képezik.

A Wall Street Journal által készített elemzői felmérés eredményei és a chicagói tőzsdén jegyzett fed funds rate futures jegyzések alapján szinte biztosak lehetünk abban, hogy idén még nem emel kamatot a jegybank (a lap által megkérdezett elemzők közül mindössze 6-an mondták azt, hogy még idén kamatot emel a Fed). A megkérdezettek többsége 2010-re, egy kisebb részük pedig 2011-re prognosztizálja az első kamatemelést.

Bizonytalan, hogy mikor áll le a pénznyomda

Amiatt, hogy a válság kirobbanását követően a Fed több olyan programot is életre hívott, amelynek célja a likviditási problémák enyhítése volt, mérlegfőösszege tavaly októberben 2000 milliárd dollár fölé emelkedett. Azt követően viszont, hogy a pénzpiacok visszatértek “normális” kerékvágásukba, a Fed mérlegfőösszege csökkeni kezdett (a legfrissebb adatok szerint augusztus első hetében már csak 1974 milliárd dolláros volt a mérlegfőösszege, 11 milliárd dollárral alacsonyabb, mint egy héttel korábban).

A jelenleg is tartó kamatmeghatározó ülés egyik legfontosabb kérdése kétségtelenül az, hogy kell-e a folytatni a márciusban meghirdetett eredetileg 300 milliárd dollárosra tervezett szeptemberben lejáró állampapír-vásárlási programot, és ha igen akkor meddig. Az elemzői vélemények megoszlanak ezzel kapcsolatban, van, aki a program meghosszabbítására, van aki a program kiterjesztésére és olyan is akad, aki a program lezárására számít. A piaci szereplőket valószínűleg rosszul érintené a program leállítása, de ha ezt azzal indokolja, hogy a gazdasági kilátások a vártnál gyorsabban javulnak, akkor más reakció is elképzelhető. Itt megjegyezzük, hogy a kétnapos találkozó során valószínűleg nem csak a 300 milliárd dolláros állampapír-vásárlási program jövőjéről döntenek a jegybankárok, hanem arról is, hogy mi legyen a sorsa a többi likviditásfokozó intézkedésnek (a júniusi közleményben még az szerepelt, hogy a problémák enyhítése érdekében minden lehetséges eszközt bevetnek) - bár a TALF program csak december 31-én jár le.

Egyre jobbak a kilátások

A Fed és a kormányzat gazdaságélénkítő intézkedéseinek kedvező hatásai egyre jobban érezhetők az amerikai gazdaságban (a feldolgozóipar és az ingatlanpiac felől sorra érkeznek a vártnál jobb adatok, arról nem is beszélve, hogy múlt pénteken igen kedvező munkaerőpiaci adatok láttak napvilágot: 15 hónap után először csökkent a munkanélküliségi ráta), következésképpen mind a harmadik mind a negyedik negyedévre pozitív növekedési dinamikát várnak az elemzők. Előrejelzéseik szerint a július-szeptemberi 2.4, az október-decemberi időszakban pedig 2.0 százalékkal növekedhet az amerikai gazdaság. A Fed júniusi prognózisában ennél jóval kisebb számok szerepeltek (második féléves prognózisuk 1.0 százalék volt), így nem kizárt, hogy - a kedvező adatokra való tekintettel - felfelé módosítják az értékeket.

Az MNB hétfői döntése nyomán 100 bázisponttal csökkent a január óta 9,50 százalékon álló alapkamat.

ázisponttal 9,50 százalékra leszállított irányadó kamatszint fél százalékpontos csökkentését árazta be a piac, ám voltak olyan elemzők amelyek akár 1 százalékpontos vágást, illetve a kamatszint változatlanul hagyását is lehetségesnek tartották.

Az irányadó kamat szintje a döntés eredményeként július 28-iki hatállyal 8,50 százalékra csökken - olvasható a Magyar Nemzeti Bank közleményében.

Az overnight jegybanki betétkamat 8 százalékra, az overnight hitelkamat 9 százalékra mérséklődik szintén a hónap végétől.

A forint a hírre gyengülni kezdett az euróval szemben, a kurzus egészen 268,20-ig szaladt fel, majd 267,70-ig erősödött vissza, ezzel a hazai deviza eurójegyzése továbbra is 0,4 százalékkal pénteki záróértéke alatt van.

A monetáris tanács tavaly októberben 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a mostanáig érvényes 9,5 százalékos kamat.

forrás: napi.hu

A jelzáloghitelek kamatainak versenyében jelenleg fölényesen vezet Oroszország, ahol e hitelek költsége ha rubelben vették fel, akkor 20, ha dollárban, akkor 15 százalék, miközben az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában 3-9 százalék a jellemző.

Elemzők szerint a jelzáloghitel-kamat jól tükrözi az ország gazdasági fejlettségét, inflációs és befektetési kockázatát. Az eurózónában a legmagasabb Cipruson, ahol márciusban az ECB adatai szerint 6,78 százalék volt, Spanyolországban a tavaly szeptemberi 6,25-ről 3,25 százalékra esett. Svédországban tíz év a jelzáloghitel lejárati ideje és a kamata 5,19 százalék, míg Svájcban a maximum tizenöt év és a költség a lejárattól függ: egy évre 2,15 százalék, a teljes futamidőre 4,25 százalék a kamat.

Nagy-Britanniában a magánbankok többsége a jegybanki kamathoz köti a jelzáloghitel kamatát, így azok a jegybankival együtt csökkentek - míg két évvel ezelőtt az alapkamat 5,5 százalék volt, most 0,5 százalék.

Az USA-ban a májusi 5-ről júniusban a harmincéves jelzáloghitel kamata 5,79 százalékra emelkedett, Kínában az átlag 7-9 százalék. Csehországban minden attól függ, hogy az ügyfél hány évnyi fix kamatozású törlesztést akar egytől hét évig - természetesen minél rövidebb a rögzített kamat időtartama, annál alacsonyabb a költség. Lengyelországban az elmúlt nyolc évben a jelzáloghitel-piacot erőteljes növekedés jellemezte, a kihelyezett kölcsönök összege 2000-ben 9,6 milliárd zloty (2,14 milliárd euró) volt, 2008-ban már 194 milliárd zloty (43,2 milliárd euró), a piac ez idő alatt a GDP 1,3 százalékáról annak 15,3 százalékára bővült.

A válság hozta tavalyi szigorítások előtt általános volt az ingatlan értékének 80 százalékát meghaladó kölcsön, de számos bank kínált 110 százalékos hitelt. A kintlevőségek 70 százaléka volt tavaly euróban vagy svájci frankban, ezért 2008 utolsó negyedében már több bank megszüntette a svájcifrank-hiteleket és példájukat ez év első három hónapjában követte az ország négy legnagyobb pénzintézete. Bár az utóbbi egy évben drámaian emelkedtek a lakossági hitelek törlesztőrészletei a frank és az euró erősödése miatt, csak tíz nappal ezelőtt jutott az ügy odáig, hogy az államfő aláírja a törvényt, amely könnyít a munkanélkülivé váltak fizetési kötelezettségén.

forrás: index.hu