Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

info: 06-30-837-7671

Hozzászólások Címkével ‘kamat’

Nem fog nekiesni a kamatoknak a jegybank

2009. június 10. - szerda

A monetáris lazítás a jelenlegi helyzetben nagyon kockázatos, tovább mélyítheti a recessziót, a monetáris politika mozgástere korlátozott - ismertette Simor András az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának szerdai ülésén.

Simor András elmondta: a kamatot akkor lehet csökkenteni, ha az ország kockázati megítélés stabilizálódik. A jegybankelnök az MTI tudósítása szerint hozzátette, hogy a magyar gazdaság továbbra is nagyon sebezhető, amin rövid távon nehéz javítani. Az államadósság hosszabb távon is viszonylag magas marad, az állampapírpiac továbbra sem működik kielégítően és Magyarország kockázati felára a legmagasabb a régióban.

Simor óvatosságra intő nyilatkozata a rövid távú monetáris politikai lépéseket illetően tartalmában egybeesik Karvalits Ferenc alelnök tegnapi nyilatkozatával.

forrás: portfolio.hu

Devizahitel: átütemezés, moratórium vagy passzoljuk?

2009. április 19. - vasárnap

Állami kezességvállalással, törlesztőrészletek csökkentésével, vagy legalábbis fixálásával, s nem utoljára a futamidő meghosszabbításával sietett az állam - a pénzintézetekkel karöltve - a bajba jutott adósok megsegítésére. Mennyire népszerűek a rugalmas hitelkonstrukciók, beváltak-e a tűzoltásra használt válságkezelő intézkedések? Bankokat kérdeztünk.

A gyenge forint miatt sok esetben másfélszeresére nőtt tőke- és törlesztőrészletek, illetve a munkahelyek megszűnésének következtében tömegével váltak fizetésképtelenné banki adósok. A magánszemélyek mellett a cégeket ugyanúgy a mélybe rántotta kölcsönük törlesztése, ahogy a lakáshitelt törlesztőkkel együtt az autójukat részletre vásárló devizahiteleseket sem kímélte.

A magyarázat kézenfekvő: a lakáshitelek összege általában jóval magasabb ugyan, ám az autóhiteleknél a futamidő lényegesen rövidebb, így a havi törlesztés hasonló mértékben terhelheti az adós pénztárcáját.

Az sem véletlen, hogy a sokszorosra nőtt futamidő-hosszabbítások és átütemezések mellett talán még többen megszabadulnának a devizában felvett kölcsönüktől. Akár azon az áron is, hogy bukják az önerőt. Egyre gyakrabban hirdetik, átadnák gépkocsijukat anélkül, hogy pénzt kérnének érte, vagyis az adósok úgy keresik hitelük átvállalóját, hogy lemondanak kölcsönük tőkerészének megtérítéséről. A leendő ingatlantulajdonosok közül pedig egyre többen választják az albérletet a saját lakásra felvett hitellel szemben.

A bankok állításuk szerint az eddiginél is rugalmasabban kezelik az ügyfelek problémáit. Az Ersténél a lakossági jelzáloghitelek mellé – már meglévő kölcsön esetében is – igényelhető biztosítás a törlesztést megnehezítő vagy lehetetlenné tévő esetekre nyújt fedezetet. A lakáshitelekkel általában együtt kötött életbiztosításokkal szemben ez nemcsak elhalálozás, hanem rokkanttá vagy munkanélkülivé válás esetén is fizet, utóbbi esetben persze csak egy ideig. A bank azonban ezen kívül szükség esetén változtat a hitel futamidején, valamint egyéb könnyítéseket is bevezet, például a kedvezőtlen árfolyammozgások okozta hiteltörlesztési nehézségek megkönnyítése érdekében.

A Raiffeisen a futamidő meghosszabbítását, illetve átmeneti tőketörlesztési moratóriumot (amikor csak a hitel kamatát kell fizetni) kínál fel külön díj nélkül azoknak, akiknek törlesztőrészlete a forint gyengülése miatt 10 százalékot vagy ötezer forintot meghaladó mértékben nőtt. A hosszabbítás személyi kölcsönöknél legfeljebb három, jelzáloghiteleknél tíz év lehet. Tőkemoratóriumra csak az utóbbi kölcsönöknél van lehetőség, maximum négy kamatperióduson át alkalmanként fél évre. A megkeresett ügyfelek közel 20 százaléka igényelte az utóbbi hónapokban hitelének átütemezését, amit a bank kizárólag azoknak az ügyfeleinek tud biztosítani, akiknek az igénylés, illetve a szerződésmódosítás időpontjában nincs késedelmes tartozásuk.

Hasonlóan problémás  a forintra váltás is, hiszen törlesztőrészletünk akkor sem csökken majd, ha a forint újra magára talál. Emellett az is megeshet, hogy az adósságunk több lesz, mint az eredetileg folyósított hitel forintban kifejezett összege, hiszen átváltáskor nem a hitelfelvételkor, hanem a módosításkor érvényes árfolyammal számolnak a bankok. A forintosítás legnagyobb hátránya azonban az, hogy a forinthitelek kamata jóval magasabb, mint a devizaalapú kölcsönöké, így a váltással jelentősen nő a kamatteher, és ezzel együtt a havi törlesztőrészlet is emelkedhet.

A legtöbb devizahiteles számára az elérhető megoldások közül valószínűleg a kölcsön futamidejének meghosszabbítása és/vagy a törlesztőrészlet forintban történő fixálása lehet a legjobb megoldás. A két alternatíva hasonlóan működik: előbbi esetben a futamidő növelésével csökken a havi részlet, míg az utóbbinál nem a részletek emelkednek az árfolyamváltozás miatt, hanem a futamidő lesz hosszabb. Lehetőség van a devizahitelek forint alapúra váltására is: ebben az esetben az árfolyamok változása a továbbiakban már nem gyakorol hatást a havi törlesztőrészletre. Ezeknek a lehetőségeknek persze nemcsak előnyeik, hanem hátrányaik is vannak. A futamidő hosszabbodása miatt például végül többet kell visszafizetni, mint eredetileg, hiszen hosszabb ideig ketyeg a kamat is.

Népszerűtlen a devizahitel forintosítása

Talán ezért sem meglepő, hogy a hvg.hu által megkérdezett bankok egyike sem számolt be nagyobb átváltási rohamról, bár kivétel nélkül mindegyik válaszadó pénzintézet elismerte: a deviza alapú hitelek forintra történő konvertálására és a futamidő meghosszabbítására nem számol fel díjat. A K&H Banknál – tudtuk meg – továbbra is a deviza alapú hitelek a legnépszerűbbek, meglévő ilyen hitelüket az ügyfelek elenyésző számban váltották át forint alapúra.

A törlesztőrészlet csökkentését vagy fixálását szolgáló megoldások jellemzően pluszköltséggel járnak (például szerződésmódosítási, elő- vagy végtörlesztési díj), a kormány és a legnagyobb hazai bankok között tavaly november elején létrejött megállapodás eredményeként azonban a hitelintézetek ezek közül most többet is elengednek. A megegyezés eredetileg csak 2008 végéig szólt ugyan, ám a bankok február közepén vállalták, hogy továbbra is alkalmazzák a novemberi megállapodásban foglaltakat. Igaz, ezt csak tizenegy bank írta alá, köztük a Budapest Bank, amelynél az ügyfeleknek lehetőségük van a hitel árának emelkedése vagy törlesztési nehézség esetén is futamidő-hosszabbítást, vagy a törlesztés időszakos felfüggesztését kérni díjmentesen. Az ilyen jellegű szerződésmódosításokért alapesetben 50 ezer forintot kérnek. A pénzintézet adatai alapján a hitelkönnyítő csomagok népszerűsége mellett a fedezet nélküli személyi kölcsönök iránti kereslet is rohamosan nő. Az utóbbi két hónapban stabilizálódni látszanak a számok, minden valószínűség szerint hosszú távon is marad ez a szint.

Az UniCredit Banknál a hiteligények év végi növekedését az első negyedévben már visszaesés követte – mondta Komócsi Sándor, a pénzintézet termék- és szolgáltatásmenedzsment igazgatója. A csökkenés viszont nem a lakáscélú, hanem a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél volt jellemző. Ügyfeleitől a bank úgy értesült, hogy hitelcéljaikról nem lemondtak, hanem a megváltozott körülményekre való tekintettel későbbre halasztották őket. A Raiffaisennél viszont az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent a lakossági hitelek iránti igény. A legnépszerűbb – a Budapest Bankhoz hasonlóan – itt is a személyi kölcsön, illetve a lakossági bankszámlához kapcsolódó folyószámlahitel.

A hitelkönnyítő megoldások csak a devizahiteleseknek nyújtanak ugyan segítséget, de elvileg nem maradnak teljesen magukra azok sem, akik munkahelyük elvesztése miatt kerültek nehéz helyzetbe. A parlament alig egy hónapja fogadta el azt a törvényt, amely a 2008. szeptember 30-a után önhibájukon kívül bajba került lakáshitelesek megsegítését célozza. A jogszabály szerint azoknak az adósoknak, akik megfelelnek az előírásoknak – például a felvett kölcsönük legfeljebb 20 millió forint – két évig csak havi tízezer forintot kell fizetniük, az eredeti és a mérsékelt törlesztőrészlet különbözetére a bankok áthidaló kölcsönt nyújtanak.

Csakhogy ez a törvény még nem lépett életbe, mivel az állami kezességvállalásos konstrukció csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba. Eztán kerülhet át a hazai gyakorlatba, s addig egyetlen adós sem élhet a lehetőséggel. A garancia beváltásának szabályai egyelőre nem ismertek, így a bank kockázatait sem lehet jelen pillanatban megbecsülni – értesült a hvg.hu.

A gyakorlatban viszont már működik, hogy akik azért tudnak fizetni valamicskét, s nem lakáshitelük van, kezdeményezhetik bankjuknál a törlesztés átmeneti felfüggesztését vagy kérhetnek moratóriumot a tőkerész fizetésére. Előbbi megoldást nem szívlelik a bankok, ezért két-három hónapnál hosszabb türelmi időt ritkán adnak. De tőkemoratóriumot hosszabb időre, akár fél-egy évre is lehet kérni, mivel az utóbbi esetben az ügyfél a hitel kamatait legalább fizeti.

forrás: hvg.hu

Az EKB 50 bázisponttal csökkentheti az irányadó kamatot a jövő héten

2009. március 28. - szombat

Az Európai Központi Bank (EKB) a jövő héten 50 bázisponttal rekord mélyre, 1,00 százalékra szállíthatja le az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát a szakértők várakozása szerint. Elemzők szerint a mostani döntéssel lezárul az EKB kamatgyengítő sorozata. Az egy százalékos kamat valószínűleg a jövő év végéig marad. Az EKB október óta 275 bázisponttal gyengítette az alapkamatot. Az Investec Securities elemzői szerint egyebek között az teszi lehetővé a jövő heti kamatcsökkentést, hogy tovább gyengül az eurózóna, és ezen belül például Németország gazdasági aktivitása, miközben visszatért az euró ereje.

Megfigyelők arra számítanak, hogy a kamatdöntés bejelentése utáni sajtóértekezleten az EKB jelzi: szükség esetén a bank “nem hagyományos eszközökkel” próbálja majd növelni a likviditást. Ilyen lehet például állami, vagy vállalati kötvények vásárlása.

A BNP Paribas egyik szakértője rámutatott arra, hogy a következő hónapokban tovább gyengülhet a GDP az eurózónában. A térségben az infláció eközben 1 százalék alá eshet márciusban, miután februárban mérsékelten emelkedett.

forrás mti

Gyurcsány távozása sem hatotta meg a jegybankot - miért maradt a kamat?

2009. március 23. - hétfő

Bár a hétvégi események miatt erősödtek a kamatemelési várakozások, a monetáris tanács a mai ülésén a kamat szinten tartásáról döntött. Ezzel a kamatcsökkentési ciklus megakadni látszik, a további mérsékléshez vélhetően a külső környezet javulása lesz szükséges. A kamatdöntési közlemény szerint “A Monetáris Tanács a jövőben is törekedni fog arra, hogy megakadályozza a gazdaság fundamentumaitól tartósan elszakadó pénzügyi piaci folyamatok kialakulását. Ennek érdekében készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására.” 

 

Az irányadó kamat 9.5 százalékon tartása alapvetően nem meglepetés, hiszen az összes ezzel kapcsolatos felmérés egyértelműen ezt a piaci várakozást tükrözte. Igaz, azt nem tudjuk, hogy a tanács miként értékelte Gyurcsány Ferenc távozásának hírét, illetve az ezzel előálló politikai bizonytalanságot. Azt is csak a jegybank tudja, hogy az utóbbi napokban kellett-e (és ha igen, mennyire) intervencióval segíteni a forint régiós árfolyampályán maradását. 

 

A jegybank mai döntése mögötti indoklás: 

 

“Az elmúlt hónapokban a globális kockázatvállalási hajlandóság romlása és a közép-kelet európai régió megítélésének változása miatt a forint jelentős mértékben leértékelődött. A leértékelődés esetleges folytatódása középtávon károsan hatna a pénzügyi közvetítő rendszer tőkehelyzetére, ugyanakkor a kibocsátással kapcsolatban remélt további élénkítő hatása megkérdőjelezhető.” 

 

“A Monetáris Tanács megítélése szerint megnőtt a kockázata, hogy az előttünk álló időszakban a gazdaság visszaesése a korábban vártnál erőteljesebb lesz. Az elmúlt év utolsó negyedévében a külső kereslet visszaesése és a hitelezési aktivitás csökkenése jelentős mértékű lassuláshoz vezetett mind a feldolgozóipar, mind a piaci szolgáltatások esetében. A nemzetközi finanszírozási helyzet változásához és a romló jövedelmi kilátásokhoz a lakosság a fogyasztási kiadások visszafogásával alkalmazkodik, ami csökkenti a magyar gazdaság külső finanszírozási igényét.” 

 

“Az elmúlt hónapokban az infláció az árstabilitásnak megfelelő szintre mérséklődött, emögött azonban ellentétes irányú folyamatok húzódnak meg. A gazdasági visszaesés árazásra gyakorolt fegyelmező hatásának tulajdonítható, hogy a piaci szolgáltatások inflációja immár több egymást követő hónapban is meredeken csökkent. A gyengébb árfolyam begyűrűzése a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek árába azonban növeli a felfelé mutató inflációs kockázatokat. A leértékelődés rövid távon javítja az exportszektor jövedelmezőségét és a belföldi termelők importtal szembeni versenyképességét, ugyanakkor ennek növekedési hatását ellensúlyozhatja, hogy a forint melletti pozíciót vállalt gazdasági szereplők jelentős veszteséget realizálnak. A forint gyengülése visszafogja a bankok hitelezési aktivitását, és a hitelportfolió romlásán keresztül középtávon károsan érintené tőkehelyzetüket is.” 

 

“A reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának szempontjait mérlegelve a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A Monetáris Tanács a jövőben is törekedni fog arra, hogy megakadályozza a gazdaság fundamentumaitól tartósan elszakadó pénzügyi piaci folyamatok kialakulását. Ennek érdekében készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására.” 

 

A mai monetáris tanácsi ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. április 10-én 14 órakor jelenik meg.

 

forrás: portfolio.hu

Hát ezért nem csökken a frankhiteled kamata!

2009. március 18. - szerda

Az anyabankok szintjén általánosan jelentkező forrásszűkösség, valamint a partnerkockázati prémium piaci beárazódása és a magyar országkockázat megugrása összességében bőven ellensúlyozta a svájci jegybank kamatvágási kampányának hatását - írja Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai tanácsadója arról, vajon miért nem követik a frank alapú hitelek kamatai a svájci kamatcsökkentést. Az elemzést az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.

Drasztikus svájci monetáris lazítás

A svájci 3 hónapos LIBOR irányadó pénzügyi referenciaértéknek tekinthető, ami megmutatja, hogy a svájci forrásköltségek hogyan változnak. A svájci jegybank 2008 október 8. óta 250 bázisponttal, drasztikusan 0.25%-ra csökkentette az irányadó rátáját (100 bázispont egyenlő 1 százalékponttal). A 3 hónapos CHF Libor célsáv értéke így ennek megfelelően 0.00-0.75%-ra esett (a 0.25%-os ráta ennek a sávnak a célértéke). A 3 hónapos CHF Libor, ami alapvetően leköveti és igazodik a jegybank célértékéhez az október eleji 3,1%-os csúcsáról egészen 0.45%-ig mérséklődött március közepére. Ez ténylegesen rendkívüli mértékű monetáris lazítás igen rövid idő alatt, ami önmagában akár a hitelkamatok csökkenését is lehetővé tehetné.

Most egy pénzügyi krízis tombol

A világban azonban egy eddig soha nem látott mértékű pénzügyi krízis tombol és a második világháború óta nem tapasztalt válságba merült a globális gazdaság. A Bloomberg vagy a Reuters terminálokon, a British Bankers’ Association által összegyűjtött jegyzések alapján minden nap 11 órakor hivatalosan közzéteszik a svájci 3 hónapos Libor értékét. “Békeidőben”, azaz a Lehman bedőlése előtti korszakban még ezen az értéken lehetett forráshoz jutni. A pénzügyi válság által gerjesztett, külföldi bankok közti bizalmatlanságnak betudhatóan, azonban jelenleg ennél a referenciaértéknél a piacon már csak magasabban lehet forrást kapni. A partner és hitelezési kockázat beárazásával csak bizonyos plusz prémium kifizetésével lehet forráshoz jutni. Ennek értéke ez elmúlt időszakban megközelítőleg 40 bázispontra tehető. A svájci jegybank monetáris lazítása így csak korlátozottabban érezhető. Ez azonban még a kisebb probléma.

Az országkockázati prémium

Szintén a gazdasági válságnak betudhatóan az egyébként is rossz magyar makrogazdasági fundamentumok 2008 végétől már drasztikusan romlani kezdtek és a külső egyensúlyi helyzet stabilizálása érdekében már IMF hitelfelvételhez folyamodott az ország. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi befektetők érezhetően átárazták a Magyarországhoz kapcsolódó rizikó faktorokat. A svájci 3 hónapos Libor csökkenésével párhuzamosan a magyar országkockázat drasztikusan megugrott. A CDS szpredek által árazott egy éves országkockázat a tavaly szeptember előtti átlagos 50 bázispontról (0,5%-ról) februárra 600 bázispontos (6,0%-os) érték fölé ugrott és jelenleg is a közelében tartózkodik. A forrásköltségek kalkulálásánál ez az érték (+600bp), mint prémium közel egy az egybe beépül, így nemhogy olcsóbbá, de itt Magyarországon általánosságban sajnos drágábbá válik a finanszírozás. Így a svájci referencia forrásköltség hiába csökkent 2,65%-kal, az országkockázati prémium ugyanezen időszak alatt több, mint 5,5%-kal ugrott meg. Nem beszélve a globális pénzügyi válság miatt kialakult partnerkockázati prémiumról és a nemzetközi piaci szereplők egyébként is lényegesen megcsappant likviditási helyzetéről. Az anyabankok szintjén általánosan jelentkező forrásszűkösség, valamint a partnerkockázati prémium piaci beárazódása és a magyar országkockázat megugrása összességében bőven ellensúlyozta a svájci jegybank kamatvágási kampányának hatását.

Az alábbi ábrán a kék vonal a 3 hónapos CHF Libor értékét (a jobb tengellyel, százalékban), míg a zöld vonal az 1 éves magyar országkockázatot ábrázolja (a bal tengelyen, bázispontokban mérve). A felső ábrán nagyon jól látszik, hogy a frankhitelek forrásköltségét meghatározó 3 hónapos CHF Libor értéke pont akkor kezdett el meredeken zuhanni, amikor a magyar országkockázati prémium hegymenetbe kapcsolt. Az alsó ábra pedig a kettő két tényezőből adódó forrásköltségek emelkedését mutatja. Ez utóbbi jól láthatóan a Lehman bedőlése előtt egy alacsonyabb értékről jelentősen kitágult és azóta sem szűkült be. Ez az a prémium, ami alapvetően drágábbá teszi a forrásköltségeket és így a hitelkamatokat.

libor

forrásköltségek

Interveniál a svájci jegybank - hatalmas fordulat

Az CHFHUF keresztárfolyamban március 12-én látott hatalmas fordulat (napon belül -5%) azonban alapvetően nem annak köszönhető, hogy a svájci jegybank (SNB) még további 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatrátáját. Az SNB bejelentette, hogy annak érdekében, hogy elejét vegye a svájci frank további erősödésének (ami rontja a svájci cégek exportkilátásait) be fog avatkozni a piacon és a frankkal szembeni más devizák vételeivel fogja gyengíteni az árfolyamot. Ilyen jellegű intervencióra már 1992 óta nem volt példa, így nem is csoda, hogy 1999 óta a legnagyobb napon belüli veszteségeit volt kénytelen elkönyvelni a svájci frank az euróval szemben. Az SNB közleménye szerint “határozott intézkedésre van szükség, hogy erőteljesen lazítani lehessen a monetáris kondíciókon”. A jegybank elsősorban azért szánta el magát erre a lépésre, mivel a svájci frank, a dollárhoz hasonlóan egyre inkább egy “mentsvár” devizának kezdett el számítani a globális gazdasági válság fokozódásával. Ennek hatására pedig július végétől számítva mintegy 10%-ot erősödött a frank az euróval szemben, a bejelentést követően azonban ennek a harmadát rögtön vissza is korrigálta a svájci deviza.

Összefoglalás

A svájci 3 hónapos LIBOR irányadó pénzügyi referenciaértéknek tekinthető, ami megmutatja, hogy a svájci forrásköltségek, hogyan változnak. A svájci jegybank 2008 október 8. óta 250 bázisponttal, drasztikusan 0.25%-ra csökkentette az irányadó rátáját.

A világban azonban egy eddig soha nem látott mértékű pénzügyi krízis tombol és a második világháború óta nem tapasztalt válságba merült a globális gazdaság.
A nemzetközi befektetők - a pénzügyi válság hatására - átárazták a Magyarországhoz kapcsolódó rizikó faktorokat. A svájci 3 hónapos Libor csökkenésével párhuzamosan a magyar országkockázat drasztikusan megugrott. A 2008 szeptember előtti átlagos 50 bázispontról 0.5%-ról februárra 600 bázispontos (6.0%-os) érték fölé ugrott és jelenleg is a közelében tartózkodik.

A forrásköltségek kalkulálásánál ez az érték (+600bp), mint többlet költség jelentkezik egyes bankok számára, így Magyarországon nemhogy olcsóbbá, de sajnos drágábbá teszi a CHF finanszírozást. A svájci referencia forrásköltség hiába csökkent 2.6%-kal, ha az országkockázati prémium ugyanezen időszak alatt több, mint 5.5%-kal ugrott meg.

forrás: portfolio.hu

Jön az ingyenpénz-korszak?

2008. november 4. - kedd

A várakozások szerint a múlt heti kamatvágással nem ért véget a Fed agresszív kamatcsökkentési sorozata, sőt nem kizárt, hogy hónapokon belül nulla százalékos szintre kerül az irányadó ráta. Egyelőre kérdéses, hogy a Fed hogyan oldja majd meg az egyre nyilvánvalóbbá váló deflációs-recessziós problémát.

(more…)