Állami kezességvállalással, törlesztőrészletek csökkentésével, vagy legalábbis fixálásával, s nem utoljára a futamidő meghosszabbításával sietett az állam - a pénzintézetekkel karöltve - a bajba jutott adósok megsegítésére. Mennyire népszerűek a rugalmas hitelkonstrukciók, beváltak-e a tűzoltásra használt válságkezelő intézkedések? Bankokat kérdeztünk.
A gyenge forint miatt sok esetben másfélszeresére nőtt tőke- és törlesztőrészletek, illetve a munkahelyek megszűnésének következtében tömegével váltak fizetésképtelenné banki adósok. A magánszemélyek mellett a cégeket ugyanúgy a mélybe rántotta kölcsönük törlesztése, ahogy a lakáshitelt törlesztőkkel együtt az autójukat részletre vásárló devizahiteleseket sem kímélte.
A magyarázat kézenfekvő: a lakáshitelek összege általában jóval magasabb ugyan, ám az autóhiteleknél a futamidő lényegesen rövidebb, így a havi törlesztés hasonló mértékben terhelheti az adós pénztárcáját.
Az sem véletlen, hogy a sokszorosra nőtt futamidő-hosszabbítások és átütemezések mellett talán még többen megszabadulnának a devizában felvett kölcsönüktől. Akár azon az áron is, hogy bukják az önerőt. Egyre gyakrabban hirdetik, átadnák gépkocsijukat anélkül, hogy pénzt kérnének érte, vagyis az adósok úgy keresik hitelük átvállalóját, hogy lemondanak kölcsönük tőkerészének megtérítéséről. A leendő ingatlantulajdonosok közül pedig egyre többen választják az albérletet a saját lakásra felvett hitellel szemben.
A bankok állításuk szerint az eddiginél is rugalmasabban kezelik az ügyfelek problémáit. Az Ersténél a lakossági jelzáloghitelek mellé – már meglévő kölcsön esetében is – igényelhető biztosítás a törlesztést megnehezítő vagy lehetetlenné tévő esetekre nyújt fedezetet. A lakáshitelekkel általában együtt kötött életbiztosításokkal szemben ez nemcsak elhalálozás, hanem rokkanttá vagy munkanélkülivé válás esetén is fizet, utóbbi esetben persze csak egy ideig. A bank azonban ezen kívül szükség esetén változtat a hitel futamidején, valamint egyéb könnyítéseket is bevezet, például a kedvezőtlen árfolyammozgások okozta hiteltörlesztési nehézségek megkönnyítése érdekében.
A Raiffeisen a futamidő meghosszabbítását, illetve átmeneti tőketörlesztési moratóriumot (amikor csak a hitel kamatát kell fizetni) kínál fel külön díj nélkül azoknak, akiknek törlesztőrészlete a forint gyengülése miatt 10 százalékot vagy ötezer forintot meghaladó mértékben nőtt. A hosszabbítás személyi kölcsönöknél legfeljebb három, jelzáloghiteleknél tíz év lehet. Tőkemoratóriumra csak az utóbbi kölcsönöknél van lehetőség, maximum négy kamatperióduson át alkalmanként fél évre. A megkeresett ügyfelek közel 20 százaléka igényelte az utóbbi hónapokban hitelének átütemezését, amit a bank kizárólag azoknak az ügyfeleinek tud biztosítani, akiknek az igénylés, illetve a szerződésmódosítás időpontjában nincs késedelmes tartozásuk.
Hasonlóan problémás a forintra váltás is, hiszen törlesztőrészletünk akkor sem csökken majd, ha a forint újra magára talál. Emellett az is megeshet, hogy az adósságunk több lesz, mint az eredetileg folyósított hitel forintban kifejezett összege, hiszen átváltáskor nem a hitelfelvételkor, hanem a módosításkor érvényes árfolyammal számolnak a bankok. A forintosítás legnagyobb hátránya azonban az, hogy a forinthitelek kamata jóval magasabb, mint a devizaalapú kölcsönöké, így a váltással jelentősen nő a kamatteher, és ezzel együtt a havi törlesztőrészlet is emelkedhet.
A legtöbb devizahiteles számára az elérhető megoldások közül valószínűleg a kölcsön futamidejének meghosszabbítása és/vagy a törlesztőrészlet forintban történő fixálása lehet a legjobb megoldás. A két alternatíva hasonlóan működik: előbbi esetben a futamidő növelésével csökken a havi részlet, míg az utóbbinál nem a részletek emelkednek az árfolyamváltozás miatt, hanem a futamidő lesz hosszabb. Lehetőség van a devizahitelek forint alapúra váltására is: ebben az esetben az árfolyamok változása a továbbiakban már nem gyakorol hatást a havi törlesztőrészletre. Ezeknek a lehetőségeknek persze nemcsak előnyeik, hanem hátrányaik is vannak. A futamidő hosszabbodása miatt például végül többet kell visszafizetni, mint eredetileg, hiszen hosszabb ideig ketyeg a kamat is.
Népszerűtlen a devizahitel forintosítása
Talán ezért sem meglepő, hogy a hvg.hu által megkérdezett bankok egyike sem számolt be nagyobb átváltási rohamról, bár kivétel nélkül mindegyik válaszadó pénzintézet elismerte: a deviza alapú hitelek forintra történő konvertálására és a futamidő meghosszabbítására nem számol fel díjat. A K&H Banknál – tudtuk meg – továbbra is a deviza alapú hitelek a legnépszerűbbek, meglévő ilyen hitelüket az ügyfelek elenyésző számban váltották át forint alapúra.
A törlesztőrészlet csökkentését vagy fixálását szolgáló megoldások jellemzően pluszköltséggel járnak (például szerződésmódosítási, elő- vagy végtörlesztési díj), a kormány és a legnagyobb hazai bankok között tavaly november elején létrejött megállapodás eredményeként azonban a hitelintézetek ezek közül most többet is elengednek. A megegyezés eredetileg csak 2008 végéig szólt ugyan, ám a bankok február közepén vállalták, hogy továbbra is alkalmazzák a novemberi megállapodásban foglaltakat. Igaz, ezt csak tizenegy bank írta alá, köztük a Budapest Bank, amelynél az ügyfeleknek lehetőségük van a hitel árának emelkedése vagy törlesztési nehézség esetén is futamidő-hosszabbítást, vagy a törlesztés időszakos felfüggesztését kérni díjmentesen. Az ilyen jellegű szerződésmódosításokért alapesetben 50 ezer forintot kérnek. A pénzintézet adatai alapján a hitelkönnyítő csomagok népszerűsége mellett a fedezet nélküli személyi kölcsönök iránti kereslet is rohamosan nő. Az utóbbi két hónapban stabilizálódni látszanak a számok, minden valószínűség szerint hosszú távon is marad ez a szint.
Az UniCredit Banknál a hiteligények év végi növekedését az első negyedévben már visszaesés követte – mondta Komócsi Sándor, a pénzintézet termék- és szolgáltatásmenedzsment igazgatója. A csökkenés viszont nem a lakáscélú, hanem a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél volt jellemző. Ügyfeleitől a bank úgy értesült, hogy hitelcéljaikról nem lemondtak, hanem a megváltozott körülményekre való tekintettel későbbre halasztották őket. A Raiffaisennél viszont az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent a lakossági hitelek iránti igény. A legnépszerűbb – a Budapest Bankhoz hasonlóan – itt is a személyi kölcsön, illetve a lakossági bankszámlához kapcsolódó folyószámlahitel.
A hitelkönnyítő megoldások csak a devizahiteleseknek nyújtanak ugyan segítséget, de elvileg nem maradnak teljesen magukra azok sem, akik munkahelyük elvesztése miatt kerültek nehéz helyzetbe. A parlament alig egy hónapja fogadta el azt a törvényt, amely a 2008. szeptember 30-a után önhibájukon kívül bajba került lakáshitelesek megsegítését célozza. A jogszabály szerint azoknak az adósoknak, akik megfelelnek az előírásoknak – például a felvett kölcsönük legfeljebb 20 millió forint – két évig csak havi tízezer forintot kell fizetniük, az eredeti és a mérsékelt törlesztőrészlet különbözetére a bankok áthidaló kölcsönt nyújtanak.
Csakhogy ez a törvény még nem lépett életbe, mivel az állami kezességvállalásos konstrukció csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba. Eztán kerülhet át a hazai gyakorlatba, s addig egyetlen adós sem élhet a lehetőséggel. A garancia beváltásának szabályai egyelőre nem ismertek, így a bank kockázatait sem lehet jelen pillanatban megbecsülni – értesült a hvg.hu.
A gyakorlatban viszont már működik, hogy akik azért tudnak fizetni valamicskét, s nem lakáshitelük van, kezdeményezhetik bankjuknál a törlesztés átmeneti felfüggesztését vagy kérhetnek moratóriumot a tőkerész fizetésére. Előbbi megoldást nem szívlelik a bankok, ezért két-három hónapnál hosszabb türelmi időt ritkán adnak. De tőkemoratóriumot hosszabb időre, akár fél-egy évre is lehet kérni, mivel az utóbbi esetben az ügyfél a hitel kamatait legalább fizeti.
forrás: hvg.hu
