Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Decemberben tovább csökkent a háztartások által felvett, új forintalapú lakáshitelek és szabad felhasználású hitelek átlagos hitelköltség mutatója - közölte pénteken a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank szerint ez jelentős részben a korábbiaknál kedvezőbb kamatozású, új konstrukciók térnyerésével magyarázható.

Komoly mértékben lazított az állami készfizető kezességről szóló, a nehéz helyzetbe került adósok megsegítését célzó törvényen a kormány - derül ki a pénzügyi tárca internetes honlapján közzétett módosító javaslatból.

A könnyítés persze nem meglepő, hiszen a törvény eredeti változata olyan szigorúra sikeredett, hogy alig akadt ügyfél, aki meg tudott volna felelni a jogszabályban támasztott követelményeknek. A Magyar Bankszövetség és a Magyar Lízingszövetség adatai alapján a kölcsönszerződések száma a hatálybalépéstől október közepéig nem érte el a 300-at, ami jóval elmarad a valós igényektől - írta a Világgazdaság.

Nagyban bővülhet a jogosultak köre, ha eltörlik például azt a kitételt, hogy csak akkor jogosult a támogatásra valaki, ha a “foglalkoztató érdekkörében felmerült okból” szűnik meg a munkahelye. A tárca indoklása szerint ugyanis gyakori, hogy közös megegyezéssel szűnik meg a munkáltatóval a kapcsolat, így a jelölt nem felel meg a törvényi elvárásoknak.

Az adósok helyzetét könnyíti meg az a változtatás is, hogy a tervezett határidőt fél évvel, 2010 végéig meghosszabbítanák. Lazított a minisztérium a jövedelem/törlesztés arányon is, így a háztartás nettó jövedelmének 40 százaléka helyett 60 százalékra emelkedett az az arány, amelyet nem haladhat meg a törlesztőrészlet. A határ pedig 10-ről 15 millió forintra növekedik, amelyet nem haladhat meg a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti és folyósított összege.

forrás: portfolio.hu

Jelenleg nem túl nagy az érdeklődés a lakossági hitelek iránt, ez azonban az FHB előrejelzései szerint változhat a jövőben. Éppen ezért nem mindegy, hogyan változnak a devizahitelek kihelyezésének szabályai - mondta az InfoRádióban Harmati László, a bank vezérigazgató-helyettese. A Portfolio.hu információi szerint már ebben a hónapban elkészülhet a jegybank, a Bankszövetség és a Pénzügyminisztérium közös javaslata a hitelezés felelősebbé tételére.

Még nem lábaltunk ki a válságból. A háztartások jövedelme csökkent, a munkanélküliség tíz százalék feletti, a gazdaság helyzete nem túl rózsás. Ilyenkor az emberek visszafogják kiadásaikat, növelik megtakarításaikat, és nem azt nézik, hogyan vállalhatnának többet - mutatott rá az FHB Bank vezérigazgató-helyettese, azt magyarázva, miért csökkent a bankok kihelyezésre.

Azaz a hitelezést nem a bankok fogják vissza, sokkal inkább az igénylők - hangsúlyozta Harmati László.

Ez a periódus, amikor inkább kivárnak az emberek, alkalmas a szabályozás átalakítására - erre minden szereplő szerint szükség is van -, figyelni kell azonban arra, hogy a születő előírások ne legyenek túl szigorúak, olyanok, amelyek feleslegesen fogják vissza túlozott mértékben a lakossági devizahitel-felvételt. Annál is inkább, mert az FHB előrejelzései szerint a hitelfelvételi kedv és a lakásértékesítés fellendülése előtt állunk.

A jegybank már letette a javaslatát, ám hogy ezzel mit kezd a kormány, arról egyelőre nincsenek pontos információk - mondta Harmati László -, csupán azt lehet tudni, hogy a javaslat a hitel és a hitelbiztosíték arányán keresztül próbálná korlátozni a devizahitelezést, annak érdekében, hogy a háztartások devizában történő eladósodása csökkenjen. A kormányzat azt is szorgalmazná, hogy a jövedelemszint vizsgálata jobban beépüljön a hitelezésbe.

A szakértő felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy már számos szabályozás vonatkozik a devizahitelezésre. A többi mellett a banki magatartási kódex, amely előírja például azt, hogy, milyen információkat kell megadni a hitelfelvevőknek, szabályozza a hitel gondozásával kapcsolatos teendőket vagy a hitel árazásának szabályait. De a pénzügyi szolgáltatások közvetítésén, azaz az ügynöki tevékenységen keresztül a fogyasztóvédelmi előírások is érintik a devizahitelezést.

forrás: portfolio.hu

A harmadik negyedévben lassulhatott a rossz hitelek arányának emelkedése a feltörekvő európai országok bankjainál, így a befektetők már a jövő évi javulást kezdhetik árazni, ám elemzők szerint 2010 vízválasztónak bizonyulhat az eredményesség szempontjából.

Az elkövetkező két hétben számos közép- és kelet-európai pénzintézet gyorsjelentése lát napvilágot. Ekkorra várható például az OTP, az Erste vagy éppen a Raiffeisen beszámolója is, amelyek már korábban jelezték, hogy csökkent az első féléves nyereséget lehúzó, nem teljesítő hitelek aránya - írja a Reuters.

A jelentős régiós bankok közül az Erste nyitja a gyorsjelentések sorát, amelynél a Reuters által megkérdezett elemzők a nyereség csökkenésére, ám a céltartalékok szinten maradására számítanak. A térség pénzintézetei számára 2010 lehet az igazság pillanata, mivel a pénzügyi válság során a bankok zöme könyvelési trükkökkel próbálta minél jobban elnyújtani a rossz hitelek emelkedését és egyúttal a lehető legalacsonyabban tartani a céltartalékképzést - szögezte le Matthias Siller, a Barings Asset Management alapkezelője.

A céltartalékképzés visszafogásával a bankok megőrizhették törékeny nyereségességüket, valamint elkerülhették, hogy az év eleji, igen nyomott árfolyamon kényszerüljenek a részvényállományt igencsak felhígító tőkeemelésre. Ezt a folyamatot értelmezhette félre számos elemző, minek következtében fokozatosan növelték eredményvárakozásaikat - véli Siller.

Siller véleményét támaszthatja alá az a tény is, hogy a térség tőzsdén jegyzett 22 pénzintézetére vonatkozó elemzések közül kétszer annyi volt az eredményvárakozások javítása, illetve a részvényekre vonatkozó felminősítések aránya, mint a leminősítéseké.

A mutatók aládúcolását segíthették elő az IMF és az EU intézkedései is, amelyek a térségi devizák stabilizálásával bizonyos fokú védelmet nyújtottak a devizahitel-állományoknak is.

A bankok számára a fő kockázati tényező az, hogy a bedőlés elől átstrukturált hitelek mégiscsak nem teljesítővé válnak, illetve hogy ezek fedezetei kevesebbet érnek a becsültnél. Ráadásul a munkanélküliség növekedésével, valamint a vállalati csődök szaporodásával tovább bővülhet a rossz hitelek aránya. Ezen kockázatok az IMF-mentőövben részesült államok - így Ukrajna, Lettország, Románia és Magyarország - esetében erősebben éreztethetik hatásukat, míg a lengyel és cseh pénzintézetek hitelportfóliói ellenállóbbnak bizonyulhatnak.

Mindenesetre a régiós bankpapírokba tavasszal teljes összeomlást beárazó befektetők mostanra már a vevői oldalt erősítik. Ennek következtében a térség pénzintézetei, illetve belga, francia, olasz, osztrák és svéd anyaintézményeik jócskán felülteljesítették a Dow Jones Stoxx Banks Index 15 százalékos emelkedését.

A figyelem középpontjába jövőre már a régiós gazdaságok felpörgése kerülhet, a volt keleti blokk országainak zöme ugyanis a nyugat-európaiakat meghaladó GDP-bővülést produkál majd. Ehhez pedig az optimista elemzők szerint a hitelkihelyezések nagymértékű növekedése is társulhat, ami a bankoknál nyereséget, részvényeiknél pedig árfolyam-emelkedést hozhat. Így Maciej Baranski, az HSBC elemzője szerint visszatérhetnek a Lehman-csőd előtti értékelési szintek is. Míg a válság előtt nem volt ritka 4-es P/BV mutató (árfolyam és könyv szerinti érték hányadosa), addig az idei átlag 1,5-es.

Az év elejétől tapasztalták - mondták el az UniCreditnél -, hogy ügyfeleik egy részének nehézsége adódott hitele törlesztésével, ezért - összhangban a Pénzügyminisztérium a devizaalapú hitelt felvevők megsegítéséről szóló kezdeményezésével (amihez egyébként ez a bank is már tavaly novemberben csatlakozott) - tavasszal elkészítették kibővített hitelkönnyítő csomagjukat.

Ennek keretében személyre szabott megoldást ajánlanak fel. A program igen fontos része, hogy a bank nemcsak azokat az ügyfeleit keresi közvetlenül meg, akik már késtek devizaalapú jelzáloghitelük törlesztésével, hanem megelőzési céllal mások számára is felajánlja a hitelkönnyítést.

A lehetőség nyitva áll a devizaalapú hitellel és a forint-jelzáloghitellel, illetve személyi kölcsönnel rendelkező ügyfeleik számára egyaránt. A hitelkönnyítés igénybevételének nincsenek előfeltételei. Ilyen esetekben a szerződésmódosításért nem számítanak fel semmilyen díjat, ráadásul - néhány speciális eset kivételével - nem kérnek extra biztosítékokat és persze vételi jogot sem jegyeznek be.

Az FHB arról tájékoztatta lapunkat, hogy jóval az állami áthidaló kölcsön előtt létrehozott egy ügyféltámogató programot, amelyben a ma életbe lépő állami konstrukciónál szélesebb körű lehetőségekből lehet megoldást összeállítani az ügyfelek számára.

A CIB arról számolt be, hogy úgynevezett megoldás hitelével akár három éven keresztül lehetőség van csökkentett törlesztőrészlet fizetésére.

Az UniCredit hitelkönnyítő megoldásai közül a legnépszerűbb a türelmi idő és a futamidő meghosszabbítása. Az életbiztosítással kombinált, illetve türelmi idős kölcsönöknél a banknak fizetendő törlesztőrészletet a 2008. szeptemberi törlesztőrészlettel megegyező szintre tudják csökkenteni és fix összegben meghatározni.

A Raiffeisennél a személyi kölcsön esetében a futamidő-növelés, jelzáloghitelek esetében a törlesztőrészlet ideiglenes csökkentése a leggyakrabban igényelt megoldás jelenleg.

Intenzív az érdeklődés az OTP saját adósvédelmi programja iránt - tájékoztatták lapunkat. A legnagyobb magyar banknál főleg a törlesztőrészlet átmeneti csökkentését igénylik az ügyfelek. Mint elmondták: az adósvédelmi programban részt vevők sok esetben a tényleges késedelem előtt már felkeresik a bankfiókot.

A CIB-nél azt tapasztalják, hogy sok, törlesztési nehézséggel szembesülő ügyfél nem keresi fel időben bankját. Ezért maguk próbálják meg minden lehetséges csatornán elérni az ügyfeleket, hogy minél előbb elkezdhessék a leginkább megfelelő átütemezési megoldás kialakítását. Szinte minden bank igyekszik egyébként előre feltárni, kinél adódhatnak törlesztési gondok.

forrás: napi.hu

A magyar lakáshitel-támogatási program összeegyeztethető az uniós előírásokkal, mivel magánszemélyeknek nyújtott olyan állami támogatásról van szó, amely szociális jellegű és megkülönböztetés nélkül adják - tudatta az Európai Bizottság.

A brüsszeli jóváhagyást nem siették el, hiszen a bajba került lakáshiteleseknél alkalmazandó állami garanciáról szóló eredeti javaslatot még márciusban fogadta el az országgyűlés. Gyanítható azonban, hogy a szabályok uniós elfogadásához az egy hónappal ezelőtt végrehajtott módosítások egy része is kellett.

A parlament június közepén úgy döntött ugyanis, hogy nem csupán a munkanélküliek, hanem szinte bárki igénybe veheti az állami garanciát. Az igénybevevői kör szélesítése viszont a garancia mértékének leszállításához vezetett. A korábbi 100 százalék helyett a munkanélküliek a tőke és kamatainak nyolcvan százalékára kaphatnak garanciát, a többieknél pedig 70 százalékos a mérték. A garancia a dolgozók esetében maximum tízmilliós hitelre vehető igénybe, szemben az eredeti jogszabályban a munkanélkülieknek adott húszmilliós limittel.

A törvény hatályát kiterjesztették a lízingszerződésekre is, sőt, az állami kezesség a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is igénybe vehető. Korábban a kormányzat mindkét területen mereven elzárkózott egy ilyen változtatástól. A tapasztalatok szerint pedig a devizában eladósodók lakásvásárlása sokszor a szabad felhasználású jelzáloghitelekből történt (a bankok a kisebb bürokráciára hivatkozva beszélték nemegyszer erre rá ügyfeleiket).

Az eltelt hónapokra tekintettel logikusan módosult az igénylés időtartama is. A bajba került adósok nem 2009. szeptember 30-áig, hanem 2010. június végéig kérhetik az állami garanciát.

A jogszabályban szerepel az önkormányzatok elővásárlási joga is a nem fizetés miatt felmondott lakáshitelek értékesítésekor, hogy a települések az árverezésre ítélt ingatlanokat bérlakásként hasznosíthassák. Az eddigi hírek szerint azonban ez a lehetőség (indoklásuk szerint elsősorban pénzhiány miatt) nem mozgatta meg a helyhatóságok fantáziáját.

forrás: napi.hu

Új célzott kamattámogatást vezet be a kormány a 35 év alatti fiatalok lakáshoz jutásának elősegítése érdekében, mivel július 1-től a szocpol mellett megszűnik a támogatott forinthitel is. Az új rendszer várhatóan október 1-től lépne életbe, amelynek részleteiről ma tárgyalnak – ezt Szollár Domokos kormányszóvivő is megerősítette, de a részletekről nem kívánt nyilatkozni. Ami eddig biztos az az, hogy az új támogatási rendszer feltételei szigorúak lesznek, no meg hogy július 1-től múlt idővé válik az eddigi lakástámogatási rendszer.

Kimondták: vége!

Biztos, hogy július 1-től felfüggeszti a kabinet a jelenlegi lakástámogatási rendszert - jelentette be Budai Bernadettkormányszóvivő a kabinet szerdai ülését követően. Hozzátette: erre a lépésre elsősorban a költségvetési kiadások csökkentése miatt van szükség, a jövőben a kormány csak a fiatalok első lakáshoz jutását támogatja majd. Budai Bernadett elmondta, hogy az új lakástámogatási rendszer bevezetéséről szóló javaslatot a kabinet első olvasatban tárgyalta meg. A tervezett változtatások indokaként pedig hangsúlyozta, hogy a gazdasági világválság miatt a rendelkezésre álló forrásokat takarékosabban, a válság enyhítését közvetlenül szolgáló célokra kell fordítani. A szóvivő közölte: a fiatalok első lakáshoz jutásáról szóló javaslatról a kormány várhatóan a következő ülésén dönt.

Szigorú támogatás

Még három hetük maradt a lakásvásárlók és -építők rendelkezésére, ha igénybe szeretnék venni a szocpoltámogatást, és ennyi idő marad a támogatott lakáshitelek felvételére is. A válságkezelő kormány programjában ugyanis szerepelt a lakástámogatások megszüntetése, amely része az EU-val és IMF-fel megkötött megállapodásnak is – ezzel magyarázza a kormány, hogy miért is szünteti meg július 1-től a szocpolt és a kamattámogatott lakáshitelt. Ma reggelig úgy nézett ki, hogy ezeknek eltörlésével számos fiatal nem tud majd lakáshoz jutni. A kormány ezt a hiányt pótolná az új elképzelésével, amely szerint október elsejétől a 35 év alattiak célzott kamattámogatást igényelhetnek majd új lakás építéséhez, vásárlásához vagy korszerűsítéséhez – eddig legalábbis ez látszik biztosnak, a pontos részletek ugyanis még nem tisztázottak.

Ami eddig nekünk körvonalazódni látszik az az, hogy használt lakásra nem lehet majd hiteltámogatást szerezni. Új lakás vásárlásakor pedig a támogatás igénybevételének a feltételei szigorúak lesznek: így a támogatás mértéke az új lakás vásárlásakor nem haladhatja majd meg a 30 millió, építéskor a 15 millió forintot. Ha valaki pedig lakása korszerűsítéshez kér támogatást, ott a felső limitet 5 millióban határozzák meg. Az igénylési alapfeltételek között szerepel még, hogy akik öt éven belül értékesítették lakásukat, azoknak az eladott lakás vételárát be kell forgatniuk az új otthonukéba, illetve a támogatott kölcsönből épített, vásárolt, korszerűsített lakás legalább egy évig nem adható el. A kitételek sora azzal folytatódik, hogy az igénylőknek legalább 50 százalékot elérő tulajdoni hányadot kell szerezniük az új lakásban, illetve abban életvitelszerűen bent kell majd lakniuk. A jelenlegi elképzelések szerint egyébként a kamattámogatás mértéke az úgynevezett új lakáscél megvalósításánál az állampapírhozam 30 százaléka, lakáskorszerűsítésnél pedig az állampapírhozam 20 százaléka.

Spórolnak

A Bajnai-kormány a jövő hónap elején szünteti meg a lakástámogatások jelenlegi rendszerét, amely a következő három évben több mint 170 milliárd forintos megtakarítást jelent az államnak. Akik viszont július 1-je előtt nyújtják be a megszűnő támogatásokra az igénylésüket, vagy már jelenleg is részesülnek valamilyen típusú lakástámogatásban, azoknál megmarad a jelenlegi rendszer. A bankoknak nem ilyen egyértelmű ez: Gyuris Dániel, az FHB vezérigazgatója azt mondta, nem lehet tudni, hogy megkaphatják-e azok a támogatott hitelt, akiknek a bank július 1-jéig csak befogadja a kérelmét, vagy csak azoknak jár majd, akiknek meg is ítélte ezeket a pénzintézet. Véleménye szerint ezért a későn ébredők közül sokan biztosan nem kapják majd meg a hitelt: ha ugyanis a rendelet felfüggesztése jogszerűnek tekinti a hitelkérelem benyújtását és annak a bank részéről való visszaigazolását, akkor megvan a támogatás - mondta, ha viszont a hitelbírálati szakasz további fázisát írják elő jogvesztő elemként, akkor a támogatásra már kevés az idő. A szocpol és a támogatott hitelek felfüggesztését egyébként legfőképpen azzal indokolja a kormány, hogy az IMF-hitel feltételei között szerepelt a lakástámogatás jelenlegi rendszerének felszámolása. A kormányzat számítása szerint az új kamattámogatási rendszer költségvetési forrásigénye 2009-2011 között évente 2,5-3 milliárd forint, viszont a jelenlegi rendszer felfüggesztésével a költségvetés 2009-ben 25,6 milliárd forintot, 2010-ben évi 68,6 milliárd forintot, 2011-ben pedig évi 78,3 milliárd forintot spórol meg. Úgy tudjuk, hogy a spórolás mellett a kormány az új támogatási rendszer bevezetésétől azt is várja, hogy a lakásépítések élénkítik az építőipari termelést, kedvezően befolyásolják az ingatlanpiaci folyamatokat és új munkahelyeket is teremtenek. Kérdésre válaszolva Budai Bernadett elmondta: az IMF várhatóan elfogadja majd az új támogatási rendszert, mert az a meghatározott kereteket belül mozog.

Akkor most hiányozni fog?

A támogatott lakáshitelek eltörlésének hírére sokan azt tippelték, hogy a bankoknál megkezdődik majd a szocpol-roham. A jóslatot felülírta a valóság: a pénzintézeteknél még most sem indult be az igazi szocpol-hajrá. Az elmúlt két hónapban csak kismértékű növekedést érzékeltek a támogatott hitelt és támogatást igénylő ügyfelek arányában az előző hónapokhoz képest a Budapest Banknál, illetve a Raiffeisennél. A K&H-nál pedig a támogatott hitelek iránt csak az érdeklődők száma nőtt, a tényleges igénylésekben nem tapasztaltak jelentős elmozdulást. Az OTP-nél pedig azt mondják, hogy bár a támogatott lakáshitelek iránti kérelmek száma a többszörösére nőtt, az intenzitást csak részben tulajdonítják a lakástámogatásokkal összefüggő híreknek. A támogatott lakáshitelek iránti megugró érdeklődés szerintük bizonyos akciójuknak, illetve az erősebb szezonális hatásoknak köszönhető.

Ma sürgősséggel tárgyalja az országgyűlés a lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvényjavaslatot, és várhatóan el is fogadják a módosítást.

Bár már három hónappal ezelőtt elfogadta a parlament a törvény eredeti változatát, a brüsszeli jóváhagyás késlekedése miatt nem lépett hatályba a mai napig - emlékeztet a Napi Gazdaság.

A mostani próbálkozás szerint a munkanélkülieken kívül a munkaviszonnyal rendelkezők is igényelhetnek állami kezességet forint- és devizahiteleikhez, ha vállalják, hogy a kölcsön folyósítását követő első, nem akciós törlesztőrészlet összegét továbbra is fizetik.

A dolgozók tízmilló forintos hitelnél vehetik igénybe a munkanélküliek eredeti javaslat szerinti húszmilliójával szemben a garanciát, s míg előbbieknél a tőke és kamat összegének hetven, utóbbiaknál nyolcvan százalékáig terjed a garancia.

Újdonság, hogy szabad felhasználású jelzáloghitelekre is igényelhető lesz a kezesség, sőt, a lízingszerződésekre is kiterjesztik a törvény hatályát.

forrás: portfolio.hu

Június 15-től nyolcféle fizetési könnyítést kaphatnak a lakáshitelt felvevő 35 év alatti házaspárok, élettársak és gyermeküket egyedül nevelők, valamint a közszférában dolgozók, vagyis a köztisztviselők, közalkalmazottak, fegyveres testületek tagjai, bírák, ügyészek – olvasható abban a kormányrendeletben, mely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

A 35 év alatti házaspárok, élettársak és gyermeküket egyedül nevelők a hitelbiztosítéki érték 60 százalékát meghaladó hitelrészre készfizető kezességet kapnak az államtól, míg a közszférában dolgozók a lakás hitelbiztosítéki értékét meghaladó hitelrészre kapnak készfizető kezességet.

Június 15-től 8 féle könnyítést is igénybe vehetnek, így például a fedezetcserét, amikor másik ingatlanra száll át a jelzálog, de a futamidő is meghosszabbítható az eredeti szerződésben foglalthoz képest, és szüneteltetni is lehet a törlesztést, miközben a futamidő változatlan marad. A törlesztőrészletet meghatározott időre is csökkenteni lehet, de a futamidő nem lesz hosszabb. Ha viszont a hitelszerződésben szerepelt türelmi idő, akkor az legfeljebb 2 évvel hosszabbítható meg. A lejárt tartozásra ugyanakkor részletfizetést lehet igénybe venni, illetve a havi törlesztőrészlet fixálható. Futamidő hosszabbítása esetén az állami készfizető kezesség nem haladhatja meg a szerződés megkötésétől számított 20 évet.

forrás: ingatlanmagazin.com

Legfeljebb 10 millió forintos lakáshitelnél lehet majd igénybe venni azt az állami garanciavállalást, amelyet a kormány tervei szerint a krízishelyzetbe került, fizetési nehézséggel küzdő, nem munkanélküliek igényelhetnének a szolidaritási intézkedéscsomag keretében - értesült az MTI kormányzati forrásból. 

Ez a lehetőség a munkanélküliek számára már adott, a tervezett kiterjesztése széles körben jelentene könnyebbséget Kiss Péter társadalompolitikai miniszter a keddi kormányszóvivői sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy az “aktív” kör csak akkor veheti igénybe ezt a segítséget, ha havi törlesztőrészletének emelkedése meghaladja a 30 százalékot. Hozzátette: hasonlóan a válság miatt munkanélkülivé váltakhoz, e csoport is kétéves átmeneti segítséget kap majd, de nekik nem havi tízezer forintot kell fizetniük továbbra is, hanem az eredeti, emelkedés előtti törlesztő részletüket. 

Az MTI értesülései szerint a kezességvállalást tucatnyi feltételhez kötné a kormány. Az adósnak először is “hitelt érdemlően” igazolnia kellene a bank felé, hogy megváltoztak az életkörülményei, de ezek csak átmeneti jellegűek; illetve vállalnia kell, hogy havonta minimum 20 ezer forintot továbbra is törleszteni tud a lakáshiteléből. Az is feltételek közé tartozna, hogy az adós a lakhatáshoz szükséges méltányolható nagyságú lakással rendelkezik, és a havi törlesztőrészlete nem haladja meg igazolható jövedelmének 40 százalékát. Az adósok olyan esetben is kérhetik az átmeneti segítséget, ha szabad felhasználású kölcsönt vettek fel, de ennek nyomán a lakóingatlanra jegyzett be jelzálogot a bank. 

A kormány tervei szerint ez a lehetőség jövő év június 30-ig élne, vagyis meghosszabbítanák az eredetileg - a munkanélküliek megsegítésére - meghatározott, idén szeptember 30-án lejáró határidőt. A márciusban elfogadott törvény szerint - amelyet módosítana a kormány - az állam a központi költségvetés terhére kézfizető kezesként áll az adós mögött, aki az áthidaló kölcsönre új hitelszerződést köt a bankkal.A lakáshiteleseket érintő, a kormány által tervezett változások a szolidaritási csomag részét képezik, amelynek főbb elemeit pénteken jelentették be. 

Kiss Péter társadalompolitikai minisztertegnap azt is elmondta: a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítésére kiterjesztik a korábbi állami garanciavállalást a nem munkanélküli lakáshitelesekre is, megteremtik az önkormányzatok elővásárlási jogát, és annak a lehetőségét, hogy a helyhatóságok ehhez önrész nélküli MFB-hitelhez jussanak. A csomag része a lakásmaffia elleni fellépés is. Az ezekhez szükséges törvénymódosításokat várhatón szerdán nyújtja be a kormány a parlamentnek, és azok a tervek szerint szeptember 1-jén lépnek hatályba. 

forrás: portfolio.hu