Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

info: 06-30-837-7671

Hozzászólások Címkével ‘LTP’

Lakástakarékpénztári változások - 2011

2011. január 14. - péntek

2011. január 1-ei hatállyal módosult a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény. A módosítások révén:
1./rugalmasabbá válik a szerződéses összeg felhasználása,
2./növekszik az államilag támogatott elő-takarékossági idő.

Ad.1.
A szerződéses összegek felhasználására vonatkozó szabályok jobban alkalmazkodnak a realitásokhoz, azáltal, hogy a megtakarítást és a lakáskölcsönt nemcsak a lakás-előtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett, hanem a közeli hozzátartozóik is felhasználhatják:
- a család által igénybe vehető állami támogatás kötöttségek nélkül megtöbbszörözhető,
- a család minden tagja köthet egy-egy szerződést, anélkül, hogy minden családtagnak tulajdont kellene szereznie, a felhasználás egy ingatlanra is összevonható,
- a kiskorú kedvezményezett esetén nem kell a kiskorú tulajdonában lennie a lakáscél-ingatlannak, e megtakarítás is fordítható a szülők lakására (ettől függetlenül a gyámhatósági hozzájárulásra továbbra is szükség lesz),
- házastársak esetén is, ha pl. a férj van bejegyezve tulajdonosként és a férj nevére szólnak a számlák, ez elfogadható lesz a feleség megtakarítása vonatkozásában is,
- egy évek múlva „lejáró” szerződést a családon belül majd az a családtag használhatja fel, akinek éppen valamilyen lakással kapcsolatos kiadást kell finanszíroznia (felújítás, bővítés, csere, vétel, stb.).
Ezek a rendelkezések minden szerződésre, a korábban megkötöttre továbbá a kiutaltra, felmondottra is vonatkoznak.

Ad.2.
Egy szerződés betétbefizetéseire az állami támogatás a jelenlegi 8 év helyett, a jövőben 10 évig jár. Ezzel a lehetőséggel 10 év alatt:
- mintegy 3,4 millió Ft megtakarítás is elérhető,
- a fenti összegből 720 ezer Ft az államtól kapott támogatás,
- ehhez még mintegy 4,7 millió Ft olcsó forint alapú fix kamatú lakáskölcsönt is kaphat a megtakarító,
- egy szerződésre összesen 8,1 millió Ft, szerződéses összeg érhető el, amely több szerződéssel még többszörözhető.


Ez a rendelkezés viszont csak a 2011. január 1-jét követően kötött lakástakarék szerződésekre vonatkozik.

Hívja szakértőinket, ha további kérdései vannak!

Lakáshitelek! Tisztítótűz kell, vagy kilakoltatási moratórium? Az állam már szavazott..

2010. november 6. - szombat

A lakáspiaci tranzakciók száma hét évvel ezelőtt még elérte a 270 ezret, tavaly pedig már csak alig 90 ezer új- és használt lakás cserélt gazdát. Mivel az adásvételek száma alapján a harmadára zsugorodott a piac, nagy kérdés, hogy milyen következményekkel járna, ha feloldanák a kilakoltatási moratóriumot és a használt szegmensre ráöntenék a nemfizető adósok fedezetként felajánlott lakásainak tízezreit. Szakértők szerint akár jót is tehetne a piacnak egy ilyen jellegű tisztítótűz, bár aggodalomra ad okot, hogy ezzel is csak a több sebből vérző adósok felett köröző keselyűk járnának jól.

Nagy érdeklődés fogadta Csider László, a Nemzetgazdasági Minisztérium Otthonteremtésért és Építésgazdaságért felelős főosztályvezetőjének előadását a tegnap VI. alkalommal megrendezésre került Portfolio.hu Property Investment Fórumon, aki a kormány otthonteremtési- és lakásprogramját, valamint az új lakáspolitika főbb  irányait ismertette.

A szakértő bevezetőjében értékelte a lakáspiacon kialakult helyzetet. A válság kirobbanása óta folyamatosan csökken a kereslet, eladatlan lakások ragadtak be a piacra, zuhan a kiadott építési- és használatbavételi engedélyek száma, de nagyon megszaporodtak a köznyelvben csak szocpolnak nevezett támogatáshoz kapcsolódó visszaélések is. A használatba vett lakások száma 2004-ben még 43 913 volt, ami 2009-ben 31 994-re csökkent. A KSH legfrissebb adatai szerint 2010 III. negyedév végéig mindössze 13 340 lakhatási engedélyt, valamint 14 188 építési engedélyt adtak ki, ami 35 %, illetve 37%-os visszaesésnek felel meg az előző év hasonló időszakához képest. Az elmúlt két évtizedben a lakásépítések számában tapasztalt ciklikusságot (hol húszezer, hol negyvenezer lakást építettek) csak nagyon nehezen viseli az iparág.

Magyarországon bár mennyiségi hiány nincs a lakáspiacon, minőségi annál inkább. Számos rossz energetikájú épülettel rendelkezünk, gondoljunk csak a házgyári technológiával épített lakótelepekre. A bérlakások állománya körülbelül 8 %-ra tehető, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól (40-50%). Hazánkban rendkívül alacsony a mobilitás, az emberek nem szívesen költöznek, ráadásul a bérlakást sokan összekeverik a szociális bérlakásokkal. A fővárosban kerületenként is óriási eltérések figyelhetőek meg, míg a XIII. kerületben közel 9000 bérlakás van, addig például a XXIII. kerületben 100 alatt van ez a szám.

Aggasztó, hogy a 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező adósok száma meghaladja a 100 ezret, az ő összes hiteltartozásuk meghaladja 600 milliárd forintot. A lakosság egyre nehezebben tudja fizetni a közüzemi díjakat, a közös költséget és a megnövekedett törlesztőrészleteket.

2009. július 1-jén az állami lakástámogatások döntő többsége megszűnt, de a korábbi szerződésekhez kapcsolódó támogatások még hosszú éveken át terhelik a költségvetést. Az évtized közepén még közel 250 milliárd forint volt ez a teher éves szinten, ebből csak kamattámogatásra 150 milliárd forintot fordítottak, a 2011-es költségvetésben 126 milliárd forintos előirányzat szerepel ilyen célokra.

Otthonteremtés és Lakásprogram: az új lakáspolitika főbb irányai

Az államnak komplex módon kell kezelni a lakhatás és az otthonteremtés problémáját: új lakások építése, a lakásállomány minőségi javulása, energetikai beruházások, bérlakás program.

A szakértő szerint az otthonteremtési stratégiában fontos a tervezhetőség és a fenntarthatóság, hogy hosszútávon kiszámítható legyen a rendszer. Az egyes ágazati politikákat - lakhatás, szociálpolitika, építőipar, foglalkoztatás, környezetvédelem, energiagazdálkodás - össze kell hangolni. Figyelembe kell venni a költségvetés teherbíró képességét, továbbá egyensúlyt kell teremteni a tulajdonszerzés támogatása és a bérlakás program kiterjesztése között. Kiemelt szerepet kap az öngondoskodás, felértékelődik a lakás-előtakarékosság szerepe, emellett cél az önkormányzatokkal és a vállalkozókkal való partneri együttműködés szorosabbá tétele.

A kormány középtávú céljai között szerepel a hazai (4,3 milliós) lakásállomány 1%-ának megújítása, ami éves szinten 40-45 ezer új lakás felépítését jelenti. Kezdetben évi 100 ezer, majd - fokozatosan gyorsítva - évi 150-200 ezer lakás-egyenértékű felújítás, majd a program kiterjesztése a panel házakról, a bérházakra és a családi házakra is. A bérlakás állományt évente 5-10 ezerrel kívánják bővíteni. Mindezek eredményeként a gazdasági növekedésben és foglalkoztatás bővülésében is érzékelhető előrelépés mutatkozhat.

A program megvalósításának eszközei közé tartozik az adócsökkentés, a lakáselőtakarékosság és az szja-kedvezmények. Az előtakarékosság során cél a könnyebb felhasználási lehetőség, a lakossági megtakarítások becsatornázása a lakástakarékpénztárakba, a hitelezési korlátok mérséklése, valamint új források bevonása a hitelezésbe.

forrás: penzcentrum.hu

Mit tartogat az új Széchenyi Terv a lakáspiac számára?

2010. július 29. - csütörtök

A kormány által 2010.07.28-án nyilvánosságra hozott, az új Széchenyi Tervet bemutató vitairat 7 kitörési pontot és ehhez társítva 7 programcsoportot jelöl meg a következő egy évtized fejlesztéspolitikájában, melyből az egyik az “Otthonteremtés és lakásprogram” címet viseli. Milyen lakáspolitikai célokat fogalmazott meg a tanulmányban a kormány?

A lakáspolitikáról szóló fejezetben a kormány az alapvető célkitűzéseket és a főbb számokat foglalja össze a kormány. Az alábbiakban a fejezet legfontosabb pontjait, megállapításait mutatjuk be.

A fejezet legfontosabb pontjai:

- A kormány szerint a lakásállomány folyamatos megújítása érdekében évi 40-50 ezer új lakás építése lenne indokolt. A jelenlegi 15-17 ezres számot a kormány úgy emelné fokozatosan, hogy három éven belül meghaladja a 40 ezres szintet.

- Otthonteremtési tanácsadó testületet célszerű szervezni.

- A lakáscélú takarékoskodást növelni kell (összegben és mennyiségben is).

- Elengedhetetlen a minőségi, energiatakarékos építés: a fajlagos energia-felhasználás évi 120 kWóra/nm-re történő csökkentése 5 éven belül.

- Az első lakás megszerzésének állami elősegítése.

- A szociális bérlakásépítés elindítása Magyarországon.

- A panellakások felújítására komplex program készítése.

- Idősek otthonának létesítése.

A fenti pontok által meghatározott lakáspolitika költségvetési vonzatáról a tanulmány leírja, hogy a lakásügynek évente hozzávetőleg 375 milliárd forintnyi költségvetési forrásra lenne szüksége, ami kb. a GDP 1.5 százalékának felelne meg. Ezt a szintet több év alatt, fokozatosan érné el a kormány.

A tanulmány kiemeli, hogy Magyarországnak és a közép-európai régió államainak sajátos fejlődésük, helyzetük miatt szükségük van rá, hogy az uniós források egy részét lakásügyben használhassák fel. A támogatás indoka lehet az európai életminőség megteremtése, az energiatakarékosság, környezetvédelem, vállalkozásfejlesztés, munkahelyek megtartása, valamint szociális szempontok is.

Állami garancia a lakáshitelekre

Az állami támogatások mellett a Széchenyi Tervről szóló vitairat adókedvezményekkel is segítené a lakásfelújításokat, házépítéseket és a tulajdonszerzést. Mindezt szja adójóváíráson keresztül képzelné el a kormány. Az szja kedvezmény az egyszeri lakásvételhez, építéshez kapcsolódó, de több éven át igénybe vehető kedvezmény lenne. A tanulmány szerint ezért felmerül, hogy azt lehet a lakáshitel törlesztésekhez kapcsolni, de felmerül, hogy a hitel felvétele nélkül is lehessen adójóváírásban részesülni.

Az szja kedvezmények mellett az írás kitér a lakáshitelekre is. A kedvezőbb kondíciók érdekében, meghatározott esetekben az államnak célszerű lenne a hitelező bank felé az adós lakáscélú hiteléért garanciát vállalni. A tanulmány szerint megfelelő feltételek (pl. jövedelemigazolás, előtakarékosság) előírása mellett ez kezelhető kockázat lehet, egyben csökkentené a hitelező bank kockázatát, így a hitel THM mértékét. Ezzel a kormány szerint csökkenne az állami kiadás mértéke is.
Bérlakásokat építenének

A vitairat szerint jelenleg érdemben sem tulajdonszerzési, sem lakásbérleti támogatás sincsen. Az új lakástámogatási rendszer kialakításánál egyensúlyt kell találni a két támogatási forma között. A bérlakásépítésekbe a kormány bevonná az önkormányzatokat is telekapportokon keresztül, emellett számít az önkormányzatok segítségére a helyi közművek létesítésében is.

A tanulmány szerzői a következő években évi 5-10 ezer bérlakás építését tartja kívánatosnak, amit többek között azzal indokol, hogy Európában Magyarországon a legalacsonyabb a bérlakások aránya. Jelenleg ugyanis a magyar lakások 4-5 százaléka önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás, további mintegy 4 százaléka piaci bérlakás, tehát a saját tulajdonú lakások aránya 91 százalék.

Így támogatnák a bérlakás-építéseket

A vitairat kiemeli, hogy a bérlakások bérleti díjának megfizetéséhez adómentes béren kívüli juttatást lehetne kapcsolni, ami hozzájárulhatna a “vállalati bérlakás” intézményének bevezetéséhez. Ezt össze lehetne kapcsolni a bérlakás-építésekkel kapcsolatos gazdaságfejlesztési tervezéssel, ill. a munkáltató vállalhatna feltöltési garanciát a bérlakásokkal kapcsolatban. Ezt a kedvezményt az állam által felügyelt “közhasznú bérlakás-építési programban” épült bérlakások bérleti díjához lehetne felhasználni.

Emellett a közhasznú bérlakás-építésbe tőkét invesztáló befektető társasági adókedvezményben részesülhetne. Az adókedvezményt az indokolhatná, hogy “a közhasznú bérlakás rendszerben a bérleti díj költségelven lenne kialakítva, a bérleti díjak a projekthez felvett hitel tőke+kamat törlesztésére kellene elsősorban fedezetet nyújtani.” A tanulmány szerzői szerint így lehetne elérni, hogy széles rétegek által megfizethető bérleti díj alakuljon ki az újépítésű bérlakásoknál. Annak érdekében, hogy a befektető érdekelt legyen a rendszerbe invesztálni, a hitel kifutása után fennmaradó lakás maradványértéken felül a befektetéssel kapcsolatban társasági adókedvezmény nyújtása lenne szükséges.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Az aktualis hitelek . hu csapatának véleménye.

Meglátásunk szerint, mint ahogyan az az ide vonatkozó hitel blog bejegyzéseinkből is kiolvasható, a kormány lakáspolitikával kapcsolatos irányelve a megtakarításra, a felelős hitelfelvételre, azaz a tudatos, hosszú távra vállalható, jól megalapozott döntésekre irányul. Véleményünk szerint a lakástakarék pénztári (LTP) megtakarításokat tekintik annak az eszköznek, amivel a fentebb írt pontok jól mérhetőek, így elképzelhetőnek tartjuk, hogy a jövőbeli lakás támogatási rendszert e termék meglétéhez, vagy elindításához fogják kötni.

Amennyiben még nincsen lakástakarék pénztári megtakarítása, hívjon minket, vagy küldjön e-mailt és tájékoztatjuk a termék előnyeiről, a módozatok célszerűségéről és az éppen futó akciókról!

Irányvonalak a lakástámogatási rendszerről.

2010. július 21. - szerda

Mennyi pénzt fog költeni az új kormány a lakáspolitikára? Mennyivel emelkedik a lakástakarék-pénztárak maximális állami támogatási mértéke? Hogyan segíthetik az ltp-k a lakásfinanszírozást? Hogyan változik az ltp-k szabályozása? Bencsik Jánossal, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) energiaügyekért és otthonteremtési politikáért felelős államtitkárával készült interjú hitel blogunkba illő részleteit olvashatja.

A lakáspolitika középpontjában az elmúlt 10 év során mindig is az újlakás-szerzés támogatása állt. Mennyire lesz radikális a szakítás az eddigi iránnyal?

A kétezres évek közepén, az akkori kormányzat radikálisan beavatkozott a forint árfolyamának alakításába, és ennek köszönhetően a korábbi, kamattámogatásra épülő lakástámogatási rendszer jelentős terheket rótt az ország költségvetésére. Ezzel párhuzamosan - látva az ebben rejlő nagyvonalú lehetőségeket -, a pénzügyi szektor is alacsonyabb szinten állapította meg a hitelhez való hozzáférés belépő küszöbét és beindult a tömeges devizahitelezés. A gazdasági válság viszont rövid idő alatt megmutatta ennek a finanszírozási rendszernek a gyöngeségét, felszínre hozta azt a hatalmas társadalmi problémahalmazt, melyet most egy Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásával kell kezelni az államnak, az érintett pénzintézetekkel és a bajbajutott hitelesekkel együtt. Ez nem olcsó dolog. Mindenkinek meg kell fizetnie az árát, és ebből mindenkinek tanulnia kell. Az egyik tanulság, hogy nem járható út az, hogy a pénzintézetek ösztökélésének eleget téve, aki él és mozog, az önálló lakásszerzés útjára lépjen. Csak azokat szabad segíteni és támogatni a közösség részéről az önálló lakástulajdon megszerzésében, akik képesek az azzal járó terheket folyamatosan teljesíteni, és a lakás fenntartási költségeit is finanszírozni. Akik erre nem képesek, azoknak nem megoldás az önálló lakásingatlan.

Hogyan lehet az eddiginél jobban és hatékonyabban lemérni és meghatározni, hogy kik lehetnek képesek fenntartható módon újlakást vásárolni hitelből?

Azok képesek alapvetően erre, akik erre fel tudnak készülni, és a felkészülési folyamatban való részvételükről tanúbizonyságot is tudnak tenni. Azok, akik előre gondolkodnak és terveznek, és képesek előzetesen takarékoskodni, hiszen egy önálló otthon megszerzése minden ember számára az élete egyik legfontosabb lépése. Ha van rá lehetősége, hogy takarékoskodjon, és megteremtse azt az induló alapot, amelyhez már biztonsággal lehet hitelforrást is rendelni, ott a közösséget képviselő államnak támogatást kell biztosítania. Ez az első szegmens. Azok esetében viszont, akik erre nem képesek, és havonta 5-10 ezer forintot sem tudnak félretenni egy önálló lakás reményében, az államnak másféle segítségnyújtást kell számukra találni. Nem szabad belekényszeríteni őket egy kilátás nélküli csapdahelyzetbe, mely egy átgondolatlan hitelfelvétel következtében állhat elő.

Korábbi nyilatkozataiból kiolvasható, hogy komoly szerepet szánnának a lakástakarék-pénztároknak az otthonteremtési politikájuk keretén belül. Konkrétan mit változtatnának meg a jelenlegi LTP-szabályozáson?

Utoljára közel egy évtizede volt indexálva a lakástakarék-pénztári befizetések utáni állami támogatás maximális mértéke. A kormányzati ciklus közepére szeretnénk helyreállítani az értékállóságot, 8 évről 10-re emelni a futamidőt, mely valamivel nagyobb lakás megszerzését teszi lehetővé, és kedvezőbb hiteltörlesztési lehetőséget biztosít az érintettek számára. Emellett a szerződések családon belüli összevonhatóságát szeretnénk erősíteni. A jelenlegi főszabály alapján minden egyes ingatlanszerzésnél, ahol a kiskorú neve mögött kimutatható pénzügyi forrás áll, a tulajdoni hányadot be kell jegyezni a befektetett pénzmennyiség után. Igen ám, de ezzel nagyon leszűkül a későbbi lakás mobilitás lehetősége. Ha egy családban van két gyermek, születik egy harmadik, közben még növekednek is, akkor már nem férnek el egy szobában, nagyobb lakásra lenne szükség, de az ingatlancseréhez a gyámügyi hatóság hozzájárulása szükséges, ami meglehetősen bonyolult és hosszadalmas procedúra. Lehet azt mondani, hogy ez helyes, mert a szülők által, a gyermek nevére megnyitott számlán lévő pénz felhasználásával a lakástulajdon egy hányada is a gyermek nevére kerül. Védeni kell a gyermek jogait, de kérdés, hogy ezek a jogok fontosabbak-e annál, hogy a gyermek 18 éves kora előtt komfortosabb, kényelmesebb, előnyösebb lakhatási feltételeket tudjon teremteni a szülő. Mert 18 éves kora után, ha kikerül a szülői házból, akkor sem tudja kiváltani a rá eső hányadot a szülőktől. Ha a szülők oda tudják adni a gyereknek a részét, akkor odaadják, egyébként meg kell várni az örökösödést. Lakáspolitikai szempontból ezért lenne célszerű megkönnyíteni a családon belül megkötött szerződések összevonhatóságát. De az ltp-módosítás előkészítése során gondolkodunk azon is, hogy beépítsük a hosszú távú lakásbérlet célú felhasználás lehetőségét.

Ezek mellett még egy dolgot szeretnénk az ltp-k esetében elérni, azt, hogy az ltp-kasszákban lévő források minél nagyobb arányban kerüljenek ki az ingatlanpiacra, mint finanszírozási lehetőség. Jelenleg a kihelyezhetőség alacsony, ezt szeretnénk 75 százalékra felemelni, melynek következtében 250-300 milliárd forint kerülhet ki a következő 1,5-2 évben, mintegy a jelenlegi beszűkült hitelezési lehetőségeket bővítő forrás. Erre vonatkozóan a két, Magyarországon bejegyzett és működő ltp-nek nincs ellenvetése. Lehet mondani, hogy ez egy konzervatív finanszírozási forma, és 20-30 milliós ingatlanok megvásárlására nem alkalmas termék, viszont ha 10-15 milliós ingatlanokhoz hozzá tudja juttatni az önálló otthonra vágyókat, akkor az otthonszerzés első lépcsőjének tökéletesen megfelelhet. Nem mellékes tényező, hogy minderre biztonságos, megfizethető körülmények között kerülhet sor. Nem igazán szerencsés az, hogy a környékbeli országokhoz képest nálunk ez az otthonszerzési módozat csak a lakosság 15 százalékát érinti. Szlovákiában is magasabb ez az arány, Csehországban és Németországban pedig már elérte az 50 százalékot.

Ezek szerint kamattámogatásban nem gondolkodnak?

Vizsgáljuk ennek a lehetőségét is, de alapvetően az egykulcsos szja családbarát megoldással való kombinálása - amelyet ősszel fog tárgyalni a parlament -, tudja biztosítani azt a többletjövedelmet az önálló lakásszerzésre biztonsággal aspiráló háztartások számára, amelyet egy vonzó előtakarékossági rendszerbe már érdemes lesz befektetni. Nagyobb önállóságot fogunk biztosítani a jövedelemmel rendelkező háztartások számára. Célunk, hogy kevesebb legyen a központi elvonás, ne csupán újraelosztási rendszerekben gondolkodjunk. Ha valaki jövedelemszerzéssel együtt járó munkatevékenységet végez, akkor abból minél több maradjon nála, és adjuk meg a szabadságot arra, hogy azt az általa fontosnak ítélt célokra fordíthassa. Ha ez otthonteremtés, akkor arra. Ehhez viszont adjuk hozzá azt a többlet állami támogatást, amivel elismerjük azt, hogy ők, ha úgy tetszik, akkor a nemzeti együttműködés alrendszerében, a továbbiakban kevesebb terhet fognak róni a közösségi költségvetésre.

Jelenleg a GDP nagyjából 1 százalékát teszi ki a teljes lakástámogatási rendszer, mely egyébként rengeteg csatornán keresztül jut el a végfelhasználókig, hihetetlenül szétaprózódott. Tervezik az 1 százalékos mérték emelését?

Nemzeti épületkorszerűsítési programot indítunk, amely a mi felfogásunk szerint részét képezi az otthonmegőrzésnek, illetve otthonteremtésnek. Ha a jelenlegi lakáscélú kötelezettségekhez ezt is hozzáadjuk, akkor a kiadások bőven meg fogják haladni a GDP 1 százalékát. Ebben egyaránt lesznek hazai és európai uniós költségvetési források.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság

Kinek éri meg lakástakarék pénztári szerződést kötni?

2010. május 4. - kedd

A hitelezési válság hatására felértékelődött a megtakarítások szerepe a lakosság körében. Az egyik kedvező megtakarítási lehetőség a lakástakarék szerződés, mely az állami támogatásnak köszönhetően a bankbetéteknél magasabb hozammal kecsegtet, hitellel egybekötve pedig alacsonyabb havi részleteket eredményez az adósoknak.

Oszlányi Zsolt, az OTP Lakástakarékpénztár Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint mindenkinek érdemes lakástakarék pénztári szerződést kötni, aki saját tulajdonú lakásban, családi házban lakik. A tulajdonos az előtakarékossággal, a lakással kapcsolatos, időről időre felmerülő kiadásainak finanszírozását, - legyen az akár lakás-, lakóház-felújítás vagy -bővítés, közművek, kommunális létesítmények (szilárd burkolatú út, kerítés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezető csatorna, árok, központi fűtés, telefon, kábeltelevízió, Internet-eltérés) kialakítása, vagy éppen meglévő lakáscélú hitel kiváltása - állami támogatással valósíthatja meg.

Annak is érdemes lehet szerződni, aki egyéb forrásai mellett a lakás-takarékpénztári államilag támogatott megtakarítása, illetve a megtakarítási idő végén a pénztártól felvehető nem piaci kamatozású, olcsó, forint alapú lakáskölcsöne felhasználásával új vagy használt lakást, lakótelket kíván vásárolni, illetve lakást kíván cserélni.

Minden olyan szülőnek, nagyszülőnek jól jöhet egy ilyen típusú megtakarítás, aki gyermeke, unokája kedvezményezettként megjelölésével, jövőbeni lakásvásárlásához kíván államilag támogatott takarékossággal hozzájárulni.

Minden olyan településen lévő lakóingatlan tulajdonosának, akinek a településén közműberuházást (jellemzően csatornázást) indítanak és ezért lakossági érdekeltségi hozzájárulási fizetésre kötelezett, mert annak összegét így havi rendszeres, államilag támogatott lakás-takarékpénztári betétbefizetésekkel tudja előteremteni.

Összességében mindenkinek, akiben tudatosul az öngondoskodás, felismeri azt, hogy lakáscélja megvalósítása érdekében érdemes lakás-takarékpénztárnál előtakarékoskodni, mert a befizetett betéteihez az állam 30% (maximálisan évi 72 ezer forint) támogatást biztosít.


Akiknek nincs aktuálisan megvalósítandó lakáscéljuk és a lejárt megtakarítási idejük még nem érte el a nyolc évet, azoknak azt ajánlja, hogy hosszabbítsák meg a szerződésüket, fizessék tovább a betétet, melyre további állami támogatást kaphatnak, növeljék ezzel a megtakarításukat és egyúttal a felvehető lakáskölcsön összegét is.

Akiknek az idén jár le a nyolc évnél rövidebb megtakarítási idejű szerződésük, ha szerződésmódosítással nyolc évig takarékoskodnak, akkor a megtakarításukat szabadon felhasználhatják, mert a 2009. június 30-áig megkötött szerződések esetén a lakás-előtakarékoskodó jogosult a betétszámlájára jóváírt állami támogatás és annak jóváírt kamatai igénybevételére nem lakáscélú felhasználás esetén is, ha a megtakarítási ideje elérte vagy meghaladta a nyolc évet.

forrás: pénzcentrum