Hitel Blog - Aktualis Hitelek . hu

Sok százmilliárd forintos költséget jelentene a devizaalapú hitelek átváltása forinthitelre, ami az árfolyam- illetve a kamatkülönbségből adódna. A kérdés az, hogy az állam, a bankok vagy a hitelfelvevők viseljék-e ezt a költséget – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MTV vasárnap esti műsorában.

A devizaalapú jelzáloghitelek átlagos futamideje 13 év, ezek átváltása forintra sok százmilliárdos költséget jelentene – jelentette ki a jegybank elnöke. Egyrészt az árfolyam miatt, hiszen például a svájci frankhitelt felvevők nagytöbbsége 150-160 forinton szerződött, most pedig 198-200 forint az árfolyam. Az átváltás másik költségtényezője a kamat: noha a forintkamatok jelentősen csökkentek, még mindig magasabbak a devizahitelek kamatainál. A kérdés az, hogy az említett veszteséget ki viselje: az állam, a hitelt nyújtó bankok, vagy a hitelfelvevők – vetette fel a jegybank elnöke.

Simor András felhívta figyelmet arra is, hogy ha a devizahiteleket tömegesen váltják át forintra, akkor nyomás nehezedik a forintra, azaz az árfolyam gyengül. Az MNB kész átadni elemzéseit és számításait a kormánynak a devizahitelesek problémáinak megoldására.

A vasárnap délután készült, az MTV A Szólás szabadsága című műsorában este vetített interjúban Simor elmondta: a 2008-ban kezdődött pénzügyi válságban a jegybankok illetve az államok vállalták át a bankok, a pénzintézetek kockázatait. Az elmúlt napok eseményei azt bizonyítják, hogy a piacok már az államok kockázatvállalását is túlzottnak tartják, azaz a “forró krumpli” átkerült a pénzintézeti szektorból az állami szektorba.

Ráadásul a Görögországnak szükséges pénzügyi segélycsomag ügyében folyó hosszú huzavona miatt a pénzpiacok elvesztették türelmüket illetve a bizalmukat. Simor emlékeztetett arra, hogy Magyarország pénzügyi mentőcsomagja 2008 őszén három-négy hét alatt állt össze az IMF és az EU segítségével.

“Én nem tartok pillanatnyilag az eurózóna összeomlásától. Arról van szó, hogy a piac Görögországon túl is tekint, és azt vizsgálja, mely országoknál válhat esetleg fenntarthatatlanná az államadósság. Ha a piacok egy lefelé menő spirálba fordulnak, akkor nemcsak a görögöknek lehetnek súlyos gondjaik, hanem Európának és ezen keresztül az egész világnak” – fogalmazott a jegybank elnöke.

Simor véleménye szerint a mai helyzet nagyon konzervatív, nagyon megfontolt fiskális politikát indokol. Európában az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatban kockázatok vannak. Olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely hihető a piacok, a finanszírozók, a befektetők számára, hogy Magyarország ki tudja nőni az államadósságot. Ehhez részben a növekedést élénkítő, részben a költségvetés hiányát folyamatosan csökkentő intézkedésekre van szükség.

Mivel Magyarországnak 2011 végére három százalékra kell leszorítani az államháztartás GDP arányos hiányát, nehezen képzelhető el, hogy az IMF-el illetve az Európai Unióval meg lehetne egyezni abban, hogy az idei illetve a jövő évi deficitcélt jelentősen növelje az új kormány - közölte az MNB elnöke. Hozzátette: most a világban a költségvetési hiányok csökkentése és nem a növelése van napirenden.

Az inflációra vonatkozó kérdésre Simor elmondta: az MNB jelenlegi prognózisa szerint 2011-ben az infláció a kívánatos három százalék alá csökken, így nincs szükség szigorúbb monetáris politikára, erősebb árfolyamra. Ha az árfolyam tartósan gyengül, akkor az felfelé nyomja az inflációt, így megvizsgálandó, hogy “milyen korlátok között tartható a normális mederben”.

Simor András kérdésre megismételte korábbi kijelentését, miszerint alkotmányos kötelezettsége, hogy kitöltse 2013-ig érvényes hatéves mandátumát, mivel megbízatása kormányokon átívelő.

forrás: index.hu

Amint az várható volt, ma újabb 24 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, így az alapkamat újabb történelmi mélypontra, 5.25%-ra mérséklődött. A jegybank a befektetői kockázati étvágy függvényében további kamatcsökkentés lehetőségére most is utalt. Az alábbiakban a mai kamatdöntésre, illetve a sajtótájékoztatón elhangzottakra érkezett elemzői kommentárokból emelünk ki néhány gondolatot.

A kamatdöntés indoklásaként kiadott közlemény továbbra is a laza monetáris politika irányába való jövőbeli elmozdulást tükrözi, a gyenge makrogazdasági fundamentumokra hivatkozva - jegyzi meg Gárgyán Eszter. A Citi budapesti elemzője úgy látja, hogy az MNB kamatdöntő testülete a következő hónapokban két főbb tényezőre figyelve határozhat majd az alapkamatról, egyrészt az EU-tagországok magas államadósságából fakadó kockázatokra, másrészt az abból eredő magyar gazdasági sérülékenységre, hogy alacsony a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme, illetve a magas az állam eladósodottsága. Az elemző májusban, az MNB új inflációs jelentése publikálásakor még egy 25 bázispontos kamatcsökkentésre számít, az azt követő időszak kamatcsökkentései az új kormány gazdaságpolitikai intézkedései piaci megítélésétől, illetve a globális kockázati étvágy alakulásától függnek.

Simor Andrásnak, az MNB elnökének a kamatdöntései sajtótájékoztatón elmondott szavai arra utalnak, hogy a jelenleg jósolt 5%-os küsz9b szintnél is tovább mérséklődhet idén a jegybanki alapkamat - kommentálta a fejleményeket Samu János. A Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője úgy látja: az, hogy a magyar jegybank vonakodik az eddig megszokott 25 bázispontosnál nagyobb kamatcsökkentéseket végrehajtani, összefügghet azon jegybanki félelemmel, hogy a görög események a magyar állampapírpiacot, illetve a forint árfolyamát is negatívan érinthetik egy fertőző hullám esetén.

forrás: portfolio.hu

A bankok alacsony kockázatvállalási hajlandósága és a hitelkereslet továbbra is alacsony szintje egyaránt jelentős szerepet tölt be a hitelezés visszaesésében Magyarországon, láthatóak azonban már egyes pozitív jelek a banki hitelezésben - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közzétett felméréséből.

A bankok hitelezési képessége erős, likviditási és tőkehelyzetük nem hátráltatja a hitelezést, kockázatvállalási hajlandóságuk viszont továbbra is nagyon alacsony, így annyi kockázatot sem vállalnak, amennyi indokolt lenne - vélte Nagy Márton, az MNB Pénzügyi Stabilitás területének helyettes vezetője az MNB sajtótájékoztatóján. Ez a magatartás leginkább a vállalati szegmensre jellemző, itt a hitelezési feltételek tovább szigorodtak, ráadásul azt tervezik a bankok, hogy ezeken az év első felében nem lazítanak.

A vállalati szegmensben a nem ár jellegű feltételek (főként fedezetek) szigorodtak leginkább, így tényleg csak a legjobb hitelképességű ügyfelek kapnak itt hitelt - emelte ki Nagy Márton. Két pozitív tendencia szemtanúi lehetünk azonban a lakossági szegmensben: egyrészt a forint alapú hitelezésben ár jellegű lazítás figyelhető meg, azaz a bankok látványos kamatcsökkentésbe kezdtek másrészt az átsrukturált ügyfelek 80-90%-át a bankok újból fizetőképessé tudják tenni, márpedig ez sikerként értékelhető.

Homolya Dániel, az MNB vezető elemzője a hitelezési felmérés részleteit ismertetve elmondta: a bankok hitelkínálatát a kockázatvállalási képességük (tőkehelyzet és likviditási kockázati helyzet), a kockázatvállalási hajlandóságuk (gazdasági kilátások, iparág-specifikus problémák és a kockázati tolerancia változása), illetve egyéb stratégiai tényezők (piaci részesedési célok, versenyhelyzet) szerepe befolyásolja.

A felmérés legfőbb tanulságai:
- a fogyasztási és vállalati hitelezésben tovább szigorodnak a hitelezési feltételek és standardok, de csökken a szigorítók aránya
- a lakáscélú hitelek piacán némi enyhítés tapasztalható (főleg az ár jellegű tényezőkben)
- a bankok hitelezési képessége megerősödött, de a kockázati hajlandósága továbbra is alacsony
- a bankok hitelezési aktivitása erősen szelektált ügyfélkörben jelentkezik (”cherry-picking”)
- a hitelezés visszaesésében a kínálati tényezők mellett továbbra is fontos szerepet tölt be a kereslet alacsony szintje
- 2009 negyedik negyedévében a háztartási hitelportfólió romlása mérséklődött, amelyhez a sikeres átstrukturálások is jelentősen hozzájárultak.

Ami az átstrukturált hiteleket illeti, 2-5% közé tehető az arányuk a teljes lakossági hitelportfólión belül (a bankok 60%-nál 2% alatti az arány), ez főként a fizetőképesség megőrzése érdekében, a gazdasági fordulat reményében történik. A már átstrukturált ügyleteknél 80-90%-ban sikerült megakadályozni a késedelmessé válást.

Minél fedezetlenebb egy hitel, annál nagyobb probléma lehet a fizetési hajlandósággal. Az átsrukturálások aránya a gépjármű-finanszírozásban a legmagasabb, míg a lakáshitelezésben kisebb az átlagnál.

forrás: portfolio.hu

Az, hogy a bankok még a válságban is jövedelmezően tudnak működni, a korábbi prudens üzletpolitika pozitív visszajelzése; a banki Magatartási Kódex Európában előremutató - mondta Király Júlia szerdán, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az MTI tudósítása szerint. 

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a képviselők kérdéseire válaszolva ismertette: a bankok profitjának egy része abból adódik, hogy vannak, akik a jelenlegi hektikus piaci körülmények között ügyesen kereskednek a piacon, így relatíve magasabb pénzügyi jövedelmet tudnak realizálni. Hangsúlyozta: a korábbi magas kamatmarzsok ma azt is jelentik, hogy a bankok a felhalmozott jövedelemből fedezni tudják komoly portfolióveszteségüket. A recesszió miatt ugyanis erőteljesen emelkedik a bankszektor nem teljesítő hiteleinek aránya, és az ebből származó banki veszteség. 

Ha erre nem lenne kellő fedezet a bankoknál, fel kellene őket tőkésíteni - mutatott rá. A magyar bankszektornak azonban nem volt szüksége olyan mértékű feltőkésítésre, mint nyugat-európai társaiknak, és az MNB stressz-tesztje szerint, amely az alappályát, az idei 6.7 százalékos gazdasági visszaesést veszi figyelembe, nincs is szükségük többlettőkére. Hozzátette: az anyabankok vállalták, hogy a jelenlegi tőkésítettséget és az eddigi országgal szembeni kitettség 95 százalékát fenntartják. 

A hitelezés visszaesésének okait elemezve elmondta: a recesszió természetes velejárója, hogy csökken a hitelkereslet. A bankok oldaláról is határozott visszafogás látható ugyanakkor, amit a bankok kockázatkerülésével magyarázott. Az alelnök emlékeztetett arra: az MNB az év eleje óta mondja, hogy nem az alapkamat szintje határozza meg a hitelállományt. Ezt igazolja, hogy az alapkamat azóta radikálisan csökkent, ezt azonban nem követte a hitelállomány felfutása. A magas kamat oka Király Júlia szerint nem a jegybanki alapkamat mértéke, vagy az a kockázati felár, amit egy prudens bank kényszerűen rátesz az alapkamatra, hanem az, hogy a gazdaság szereplőinek kilátásai váltak rosszabbá. A kockázati felárat a garanciaprogramok csökkenthetik. “A mi közös feladatunk az, hogy ezek a garanciaprogramok célt érjenek, mert a programokból származó jövőbeni feltételes veszteség kisebb, mint az esetleges mélyebb recesszióból származó gazdasági veszteség” - hangsúlyozta. 

Az alelnök úgy vélekedett: a banki Magatartási Kódex Európában előremutató, számos olyan korlátozást megfogalmaztak benne a bankok, amelyek a bank-ügyfél kapcsolatot és a felelős fogyasztóvédelmet előreviszik. Azokat a pénzügyi törvényeket, amelyek felelős hitelezésre kényszerítik a bankszektort, most tárgyalja a parlament, ami azt jelenti, hogy a kormányzat saját felelősségét is megértette - jegyezte meg. 

A parlament előtt lévő pénzügyi törvénycsomagnak köszönhetően az uzsorakamattal való hitelezés problémája is mérséklődik, hiszen annak egyik eleme a hitelkamatok korlátozása - mondta. A fő veszélyt egyébként az MNB nem az ilyen típusú intézmények működésében látja, amelyek magas költséggel, de szabályozott piacon, valós piaci igényt elégítenek ki. A veszély az, hogy ha az állam ezeket az intézményeket kizárja a piacról, akkor nem az állam vagy a szabályozott piac, hanem a valódi uzsorások lépnek a helyükre - mondta. 

forrás: portfolio.hu

Nincs még megállapodás a devizahitelek korlátozásáról az MNB, a Bankszövetség és a Pénzügyminisztérium között, így a felek semmi konkrétumot nem árulnak el. Néhány részlet az éppen aktuális, de nem végleges tervezetről azonban kiszivárgott. A mostani tervezetből kimarad a jövedelemhez kötött korlátozás.

Nincs még megállapodás a devizahitelek korlátozásáról az MNB, a Bankszövetség és a Pénzügyminisztérium között, így a felek semmi konkrétumot nem árulnak el. Néhány részlet az éppen aktuális, de nem végleges tervezetről azonban kiszivárgott. A mostani tervezetből kimarad a jövedelemhez kötött korlátozás.

A kedvező infláció, a GDP zuhanása és a stabil forint nyomán az MNB jövő hétfőn 50 bázisponttal vághat az alapkamatból, azonban a csökkenési trend nemsokára véget érhet.

Minden feltétel adott egy újabb, 50 bázispontos kamatvágáshoz az MNB monetáris tanácsa (MT) jövő hétfői ülésén - vélik egyöntetűen a Napi által megkérdezett piaci elemzők.

A kedvező inflációs pálya teret ad a kamatcsökkentésnek, ahogy a GDP vártnál nagyobb, 7,2 százalékos visszaesése is, valamint a forint visszatérése az euróval szembeni 280-as szintről.

Ugyanakkor úgy tűnik, lassan a kamatcsökkentési trend végéhez közeledünk - jelzik előre a szakértők.

A novemberi 0,5 százalékos vágás után decemberben ugyanekkora lazítás várható, ám ezt követően sok a bizonytalanság - mondta a Napinak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő közgazdásza.

Jövőre a fejlett piacok lassan elkezdik visszavonni a gazdaságösztönző lépéseket és a fejlődő országok esetében is fordul a monetáris ciklus - mindez hatással lesz a hazai pénzügypolitikára is.

Az inflációt övező kockázatok nem lesznek számottevőek, ám a költségvetési hiány alakulása kapcsán emelkedhetnek a kockázati felárak - tette hozzá.

A jövő heti kamatvágás borítékolható, bár a 25 bázispontos mérséklés mellett is szólnak érvek: a forint utóbbi hetekben tapasztalt ingadozása és a befektetői megítélés romlásának hatására emelkedett hozamok miatt nem zárható ki egy enyhébb vágás - mondta Barcza György, a K&H elemzője, aki szerint január-februárban folytatódhat a csökkentés, azonban márciusra kijózanodás várható: a BUBOR-jegyzések alapján 5,5-5,75 százalék körül alakulhat az alapkamat legalacsonyabb szintje.

Fél éven belül negatív fordulat következhet, ami véget vethet a csökkentési trendnek. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint a Magyarországgal kapcsolatos megítélés javulása ugyan részben megalapozott volt, ám a piacok túl optimistának bizonyulnak: 2010-ben újra csökkenhet a magyar gazdaság teljesítménye, mindezt tetézik az államháztartással kapcsolatos kockázatok, ráadásul jövőre választások is lesznek - így ugyan a kamatcsökkentési folyamat nem 6,5 százaléknál ér véget, ám túl sok a kérdőjel a jövővel kapcsolatban - tette hozzá Török.

forrás: napi.hu

A Magyar Lízingszövetség konferenciáján előadást tartó Karvalits Ferenc, MNB alelnök szerint a jelen piaci helyzetben nincs komoly hatása az általuk javasolt hitel-plafonnak, mivel mind a hitelkereslet, mind a banki hitelkínálat is számottevően szűkült, ezért az alelnök szerint az MNB mostani javaslatának bevezetése nem okoz közvetlen gondot a piacon.

 Magyarország és az egész régió olyan gazdasági stratégiát alakított ki, a gyors reálkonvergencia reményében, amely nagyon komoly egyensúlytalanságot okozott. Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a válság előtti időszakban a háztartások devizában történő eladósodása – amely önmagában (a GDP-hez mérten) nem jelentős szintű – a reálkonvergencia alapján reálisnak tűnhetett, Magyarországon nem volt például a bulgáriaihoz hasonló ingatlan-boom, ám a hektikus árfolyammozgás lehetőségére csak kevesen készültek fel. Ezért döntött a jegybank a közelmúltban, hogy megpróbálja szabályozni ezt a kockázatot.

A Magyar Lízingszövetség konferenciáján előadást tartó Karvalits szerint a jelen piaci helyzetben nincs komoly hatása az általuk javasolt hitel-plafonnak, mivel mind a hitelkereslet, mind a banki hitelkínálat is számottevően szűkült, ezért az alelnök szerint az MNB mostani javaslatának bevezetése nem okoz közvetlen gondot a piacon. Helyzetüket a Költségvetési Tanácshoz hasonlította: a mostani lépést a piacnak szánt üzenetnek kell tekinteni, amelyben jelzik: a kockázatot nem engedik eszkalálódni. Az igazi kérdés nem ez, hanem az, hogy sikerül-e a költségvetésnek fenntartható pályára állnia. Ekkor az MNB le fogja tudni szorítani az inflációt, árstabilizáció lesz, esni fognak a kamatok, s így reális alternatívává válik majd forintfinanszírozás. Karvalits emlékeztetett rá, hogy a helyzet már közel van: az eurókamatok 8-8,5 százalék körül forognak, miközben már lehet 10 százalék alatt forinthitelhez jutni.

Kissé másképp látják a kérdést a lízingtársaságok képviselői. Adataik szerint az autófinanszírozásban az MNB által meghatározott limitértékek felére vágnák a piacot és épp azokat zárnák ki az autólízingből, akik első, alsókategóriás kiskocsujukat szeretnék megvásárolni. A hitelfedezeti érték (LTV) az autófinanszírozásban forint alapon 54, euró alapon 64, míg svájci frank alapon 66 százalék volt az év eddigi időszakában – ez egyébként számottevő csökkenés a tavalyi átlagos 71 százalékhoz képest.

Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke az adminisztratív szabályok limitek példájaként említette a deviza-hitelezésre adott MNB javaslatot. Szerinte ugyanakkor lehet egy olyan típusú jogszabályi előírást hozni, amikor azt mondjuk, hogy ha egy szintet meghaladnak a hitelezésben a pénzintézetek, akkor abban az esetben számottevően megnő a tőkekövetelmény – innen ez árazási- és költség-kérdéssé tenné a limit feletti hitelezést, amely piaci alapú kényszert jelentene. Farkas szerint a felügyeletek ez utóbbi megoldást szokták támogatni és csak ennek kimerülése esetén tartják megoldásnak az adminisztratív limitekett. Van lehetőség az önszabályozásra is, de ennek nagy hátránya, hogy komoly versenyjogi aspektusa van.

Fogyasztóvédelmi oldalon ugyanakkor érdemes lehet elgondolkozni azon Farkas szerint, hogy ne törvényi megszorítások legyenek. Itt az lehet az indok, hogy a piac ismeri magát, tisztában van a tisztességes verseny előírásaival. Farkas az Önszabályozó Reklámtestületet ajánlotta példaként – szerinte a reklámpiacon mód sincs arra, hogy egy törvény aprólékosan szabályozza ezt a piacot. A testület döntései nem ellentmondás-mentesek, nem vitamentesek, de mindenki által elfogadott sorvezetőt adnak – hangsúlyozta a PSZÁF elnöke.

Farkas Ádám szerint a banki magatartási kódex a teljes önszabályzás és a törvényi szabályozás között áll. A kódex megszületése óta benyújtott törvények között most van egy uniós irányelv átvételéről szóló törvényjavaslat, amely lényegében hasonlatos szabályokat alkalmaz, mint maga a kódex. Farkas szerint jobb, ha nem mindent törvény szabályoz.

A PSZÁF elnöke szerint nem okoz sok konfliktust az, hogy a felügyelet egyszerre lát el prudenciális és fogyasztóvédelmi szerepet. A háztartások devizakitettségének kérdéskörében például a fogyasztóvédelmi probléma létezett először: az egyes intézmények úgy adtak el hitelt, hogy nem tájékoztatták megfelelően az ügyfelet, a tájékoztatás nem volt megfelelő. Farkas hangsúlyozta: korántsem hihető, hogy tudatos elhallgatás volt az ügy mögött: maguk a piaci szereplők sem számoltak ilyen mértékű elmozdulásra az árfolyamok tekintetében, mind ők, mind a hitelfelvevők alábecsülték a kockázatokat. Mivel a problémás hitelek aránya egy-egy szereplőnél már portfólió szintű gondokat okozhatott, a fogyasztóvédelmi gondból a tőkeveszteség miatt prudenciális probléma lett. Mivel ez több bankot érintett (ráadásul ezek a bankok most globálisan érzik a gazdasági válságot), a gond már makrószintű problémákat okozhat.

Farkas Ádám szerint a válság tanulsága nemzetözi és magyar szinten is az volt (nálunk ráadásul ez kevésbé igaz), hogy a felügyeletek nem tudták betölteni megelőző szerepüket. A helyzetet értékelve született meg a döntés, hogy ezen változtatni kell. Növelni kell az intézmény függetlenségét, a jegybanki szempontokat össze kell hangolni a felügyeleti szempontokkal (ennek meg kell teremteni az intézményes formáját) és korlátozott körű szabályozási jogot kell adni az érintett szerveknek (MNB, PSZÁF).

Farkas szerint napirenden van a közvetítői szektor (ügynökök) szabályozása. Ez szintén jó példa arra, hogy többszintű kockázatról van szó. A képzési szinttől az ösztönzés (jutalék) feltételrendszerének megalkotásáig szükség van a szabályozásra.

forrás: napi.hu

A forint elmúlt egy hétben, illetve különösen tegnap este látott esése a magyar devizahitelesek terhei mellett természetesen a Magyar Nemzeti Bank kapcsán a nyár óta intenzív kamatcsökkentési sorozat miatt is kiemelten fontos témakör. Az alábbiakban Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője fejti ki rövid véleményét a témában.

A forint október 23-án indult gyengülési hulláma óta mintegy 5%-ot esett az euróval szemben a bizonytalanabb nemzetközi befektetői légkörben, tegnap hektikus napon belüli mozgásnak lehettünk tanúi.

“Egyelőre kevés idő telt el a forintgyengülés kezdete óta, a monetáris tanács viszont néhány napos mozgásokra nem fog reagálni. Arra számítok, hogy a 280-as szint megfogja, illetve legalább lassítja az árfolyam gyengülését. A monetáris tanács legfeljebb akkor lép gyorsan (beleértve az újabb kamatcsökkentés elhalasztását a következő ülésen), ha a gyengülés felgyorsul, és ismét komoly esély nyílik a 300 feletti szintekre. Erről még korai most beszélni. Ha visszapattan a forint 280-ról, és a 265-280 közötti sávon belül stabilizálódik, miközben a külső környezet is javul, akkor folytatódik a kamatcsökkentési ciklus. 280 körüli szintnél, vagy ha rendezetten 280-285 között mozog az árfolyam, akkor nem kizárt a további kamatcsökkentés, de talán áttér a testület a 25 bázispontos lépésközre az eddigi 50 bázispontosról. Ennél gyengébb szinteken szerintem szünet lesz a kamatcsökkentésekben.”

“A monetáris tanács kockázatérzékelése elmozdult az utóbbi hetekben, a stabilitási kockázatokat csökkenőnek, az infláció alullövésének kockázatát növekvőnek látták, ebben újabb fordulat történhet, ha a forint rövid idő alatt sokat gyengül, miközben a külső környezet romlik.” - tette hozzá az elemző.

forrás: portfolio.hu

Idén év végére 6.5%-ra, jövő év első felére 6%-ra csökkenheti az alapkamatot a jelenlegi 7%-ról a Magyar Nemzeti Bank, majd 2010 során további kamatvágást már nem hajt végre elkerülendő a forint nagyobb gyengülését - ez a piaci konszenzus adódott a Bloomberg negyedéves elemzői felmérésében.

A hírügynökség körkérdése szerint tehát 6% lehet az a kamatszint, ami alatt már a túlzottan beszűkülő forint kockázati prémium a fizetőeszköz gyengülésének kockázatát megemelné.

A friss elemzői konszenzus (a Reuters felméréséhez hasonlóan) továbbra is azt mutatja, hogy a piac hisz a kormánynak, miszerint tartani lehet mind az idei (a GDP arányában 3.9%-os), mind a jövő évi (3.8%-os) államháztartási deficitcélt. 2011-ben 3.1%-ra mérséklődhet a deficit az egy negyedévvel ezelőtti felmérésben adódott 3.2%-kal szemben. A konszenzus tehát egyelőre nem kalkulál annak kockázatával, hogy hatalomra kerülése után a Fidesz újratárgyalná a nemzetközi hitelszervezetekkel a megállapodást és adott esetben magasabb hiánycélt igyekezne elérni a nagyobb mozgásterű gazdasági élénkítés érdekében.

A Bloomberg felmérése szerint idén éves átlagban 4.4%-os, míg jövőre 4%-os lesz az infláció, amely 2011-ben 3%-ra, a közép távú jegybanki inflációs céllal összhangban lévő szintre mérséklődik. Idén a magyar gazdaság visszaesése a konszenzus szerint 6.3%-os lehet, amelyet jövőre stagnálás, majd 2011-ben 2.6%-os növekedés követhet, szemben a jegybank 3.4%-os legutóbbi előrejelzésével.

forrás: portfolio.hu